Bioszféra

idézlek: "Ehhez már mutációk sorozatára(!) van szükség, ami egyszerûen nem fér bele 200-300 ezer évbe. " alapvetõen igazad van, a Természet lassan és vakon dolgozik... bááár a csimpánzokat nemrégiben rajtakapták hogy már dárdával vadásznak forrás: Link
DE mit is tesz az EMBER a maga felelõtlenségével????
idézek: "A tréfás kedvû tudósok már elrettentõ torzszülötteket produkáltak , így pl. a világító medúza átvitt génszakaszaival fluoreszkáló (éjjel világító) juhokat, szentjánosbogár génekkel éjjel világító növényeket, egereket „készítettek”. Készítettek már emberi génnel módosított növényeket (gabonát) is, amely tény különösen megdöbbentõ és elgondolkoztató. Ilyen kevert élõlények legutoljára talán a görög mitológiában (hiedelemvilágban) fordultak elõ kentaurok (ember fejû, ló testû emberek?), vagy a Minotaurus (bikafejû embertestû szörny) stb. formájában. A génmanipuláció – a felsoroltakból láthatóan – etikai, ezen túl környezeti és egészségügyi kérdéseket ömleszt ránk." Forrás: Link
másik idézet:
"Egy tajvani cég olyan genetikailag módosított halat készített, amely zöldessárga fénnyel világít a sötétben. A Taikong Corporation egy medúza génjeit ültette át a zebrahalba."
Forrás: Link
továbbá:
"Egy taiwani laboratóriumban sötétben világító malacokat tenyésztettek ki. Mindhárom hímnemû kismalac "belülrõl" világít, azaz belsõ szerveik is zölden fluoreszkálnak. "
Forrás: Link
ugyabben a cikkben szerepel:
"A technológia egyébként nem új: néhány éve egy világító nyulat állítottak elõ Chicagoban. Az Alba névre keresztelt, genetikailag módosított állat mindössze egy mûvészeti projekt volt, amivel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a GMO-állatok ugyanolyan élõlények, mint bármely más állat és hozzájuk hasonlóan részei a modern társadalomnak. A - szó szerinti - kísérleti nyulat arra akarták használni, hogy vitát robbantson ki a laborállatok genetikai módosításáról."
A nyuszi képe: Link
azóta már rhesus-majmocskákat is manipuláltak, idézem:
"A majmok köztudottan igen szoros genetikai rokonságban állnak az emberrel. A velük folyó kísérletek a jövõben is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a humán gén- és õssejtterápiát biztonságossá és hatékonnyá fejlesszék. A kutatásnak több haszna is van. Egyrészt nem áll messze attól, hogy olyan majmot teremtsenek, aki nemcsak átviszi az idegen DNS-t egyik fajból a másikba, hanem maga is kifejezze a tulajdonságot. Másrészt fontos információkat szolgáltat a placenta állapotáról, mûködésérõl."
Forrás:Link
a majmocska meg is született mint ahogy a cikkben olvasható, de a fényképét is láttam valahol, ugyanolyan szépen világított mint a nyuszi... ergo: MÁR nem szükséges évmilliókat várni, hogy a majmok 48 génjébõl 46-ot csináljanak tréfából esetleg az olcsó munkaerõ reményében á la "Majmok Bolygója"...
Occam-borotváját ismerem, ámde a "szerencsés véletlenek" sokkal gyakoribbak és elvetni õket kb. olyan súlyú hiba mint elvetni a meteorológiai anomáliákat hibás észlelésre hivatkozva... számos esetet tudnék és valszeg Te is tudnál felhozni, ahol szerencsés vagy éppen szerencsétlen véletlenek egész láncolata jött össze... Occam borotvája csak súlyosan információhiányos és sürgetõ, gyors döntést igénylõ helyzetben hasznos, egyébként gondos "aprómunkával" KELLENE elemezni a dolgokat, mindenre kiterjedõen... csak épp erre se idõ, se pénz...
Végül azt tudom mondani, minden kérdés egyúttal újabb kérdést vet fel - végleges megoldás és magyarázat semmire nincs... pld. a bolygópályákra ráillett a görögök eljárása, erre Kepler törvényei egyszerûbbek, Newton törvényei mind tiszta és jó megoldás, ámde valójában a keringõ testek nem ellipszis mentén mozognak, hanem spirális pályán és ha végtelen kicsi mértékben is, de a központi test felé zuhannak...
visszatérve még a "Homo Chimpansiensishez", a genetikusok mindent az evolúció szempontjából döntõen fontos "Robertsoni transzlokációk" alapján a fõemlõsök és az ember eltérõ számú és alakú kromoszómájával kapcsolatos mutációval magyaráznak. A fõemlõsöknek 24 pár, az embernek "csak" 23 pár kromoszómája van: ennek a hiánynak az az oka, hogy az emberi törzsfejlõdés során két "v" alakú kromoszóma rövid karjainak elvesztése után összekapcsolódott egy X alakú kromoszómává. Ilyen jellegû kromoszómák az evolúció során viszonylag gyakran jönnek létre, egy azonban bizonyítottan a Homo Sapiens faj kifejlõdése során képzõdött, valószínû tehát, hogy ez a kromoszóma hordozza az emberi géneket; ÉS a robertsoni elmélet szerint BÁRMIKOR MEGISMÉTLÕDHET egy ilyen kromoszóma-mutáció, a majom tehát elvileg BÁRMIKOR ELINDULHAT az emberré válás útján és ehhez nem kell évmilliókat várni: pld. ha globális katasztrófa avagy háború folytán az ember eltûnik a Földrõl szabad teret nyitva az emberszabású majmok fejlõdése elõtt, de épp igy szabad teret nyithat a felelõtlen kísérletezés is, mely már zajlik a szemünk láttára...
a Robertson anyaghoz forrás: Link

"ha arra gondolok, a ma élõ emberszabású majmok "tudatosan" használnak eszközöket, sõt ha valamelyik egyed "kitalál" valami újat, leutánozzák tehát képesek vmiféle fejlõdésre; szervezett vadászatokat tartanak nagyfokú együttmûködéssel és koordinációval, felhasználva a korábbi tapasztalataikat is..."

Épp ezért említettem az anatómiai bélyegeket, ami mellett szépen elsiklottál. Tanulással ill. a tapasztalatok átadásával a majmok VISELKEDÉSE valóban sokat fejlõdhet nagyon rövid idõ alatt is. De az agytérfogatuk ettõl nem nõ többszörösére, és a testalkatuk nem válik alkalmassá a két lábon járásra. Ehhez már mutációk sorozatára(!) van szükség, ami egyszerûen nem fér bele 200-300 ezer évbe. Különösen valószínûtlen az, hogy miután egyszer 2 millió év alatt, akadozva, kerülõkkel eljutott valahová az evolúció, azt utána "újrakezdi", és tizedannyi idõ alatt, egy egyenes úton megismétli...

A gének eltérése persze "jelentéktelen", ha azt vesszük, hogy a génkészlet 1%-áról van szó. De gondolj bele, hogy ez is hány darab gént jelent, miközben egy "sérülés" egyszerre csak egyet módosít.

"vannak dolgok amelyek "sejtetnek és mutatnak" de sajnos csak az elméleti vitáknak nyitnak teret, amiben nem biztos hogy megtalálják a jó megoldást..."

A tudomány történetében már számtalanszor kiderült, hogy az elméletek közül azt érdemes választani, ami a legkevesebb "szerencsés véletlent" tartalmazza, ill. nem vet fel egy sor újabb, nehezen megmagyarázandó kérdést - ezt az eljárást szokás "Occam borotvája" néven emlegetni. (Pl. a bolygók mozgását is elég pontosan le tudták írni a görögök az egymásra szuperponálódó egyre kisebb és kisebb körpályákkal - de az ellipszispályák nem reálisabbak?)

Szerintem komoly csapás esetére tök felesleges a katasztrófaterv...
Mondjuk a nagy földi kihalásokat eddig mindig túlélte valahogy maga az Élet, ám számtalan, mai leszármazási vonallal nem rendelkezõ családok voltak korábban, melyek egy az egyben tûntek el. Ki tudja, mit hoz a jövõ? Készült egy könyv (azt hiszem, valamelyik okostévén film is lett belõle), amelyben a földi élõvilág jövõjét próbálták tudományosan elõfantáziálni. Vad jövõ a címe (honlapja itt van: Link ), eléggé gyerekes maga a könyv, a filmet csak egyszer láttam sok éve, az kicsit részletezõbb, ám nagyon nagyon kicsike szelete csak a lehetséges jövõképeknek ez a világ, annak ellenére, hogy igen jónevû és sok könyvvel bíró paleontológus a lényegi szerzõje. Nyilvánvalóan semmilyen mennyiségû mai információval nem lehetünk képesek egy biztos jövõbéli állapotot modellezni, azt azonban könnyebb megmondani, hogy melyek azok az élõlények, amelyek nem lesznek képesek rövid távon sem fennmaradni... Elsõsorban a specialisták azok, amelyekre könnyen rájár a rúd. Minél inkább élõhely-, táplálék-, stb. specialista egy faj, annál nagyobb eséllyel hal ki. Ebbõl a szempontból nézve az ember ma már egy rettentõen nagy tûrõképességgel bíró generalista, azaz igyen jól tûri a nagyobb külöbségeket is az életkörülmények változásai miatt. Ha csak egy inuit és egy bushman életkörülményeit hasonlítod össze, ez egyértelmû. Igaz, hogy a bushman rohadtul fázna a Beaufort-tenger mellékén, ám ha lenne egy prémes ancúgja, túlélné, tudna táplálkozni, szaporodni is.
A lényegre visszatérve, nem valószínû, hogy az ember csak úgy kihalna, ahhoz eléggé komoly, teljes Földet érintõ katasztrófának kellene történnie. Lecsökkenhetne a létszáma a 70 000 évvel ezelõttihez hasonló arányúra, de a kihaláshoz nagyon alapos indok kell egy generalistának. A technikai és tudásbéli feltételeink adottak ahhoz, hogy szinte mindent túléljünk, amit a bolygónk túlél.

Ilyen tényleg van - ám nyilván NEM a majmoktól, hanem a még távolabbi õsöktõl eredõen, tehát a majmoktól való származás vs. közös õs kérdéséhez semmi köze.

Bottleneck... talán még megismétlik a filmet, ami ezt a témát tárgyalja... pár hete vetítették a SP, Natgeo v. Disc csatin mittomén csak azt tom hogy láttam... aki teheti nézze meg, szinte minden benne van amirõl Noli írt

juteszembe Toba... az egyik korábbi bejegyzésnél említettem, megeshet hogy az összes jelenlegi és várható (emberi tevékenység generálta) környezeti problémánk elbújhat majd esetleg amellett amit Földanyánk tesz velünk, letörölve az emberiség zömét - mint pld. a Toba kitörése, amit "nem említettem név szerint" mer nem jutott eszembe oszt "megálltam" a St. Helen/Pinatubo kitörésénél meg a pusztító hatású Yellowstone-kitörés bizonytalan idõpontra tehetõ, de egyre közelgõ pillanatánál (erre a kitörésre, bár teljesen bizonytalan még hogy 10^2~10^4 év múlva történik - netes hírek szerint egyes országok már katasztrófavédelmi terveket is készítettek - mert az egész Földre kiterjedõ, közvetlen- és utóhatásaiban egyaránt kõkemény csapás lesz elméletileg)

Thnx Noli alapos volt mint mindíg
A szakkönyvekkel sztem az a baj (bár kb. 6000 rám jutó könyvet hoztam el a szétköltözésünkkor és talán elhiszitek talán nem, leszámítva a növénytani könyveket - sorry botanikusok - mindegyiknek fel tudom idézni jelentõs részét fejbõl ha szóba jön; ergo szeretem a könyveket) hogy egy nap csak 24 órából áll és annyi minden van amit tenni kell, hát mellette elmerülni egy szakkönyvben (aminek még a fordítása sem mindíg "százas", a sajtóhibákról nem is beszélve) pedig én nagyon gyorsan olvasok (emiatt néha tán felületesen is az igaz)... hiába minõsítette LAM "egykönyvesnek" a netet, még mindíg gyorsabban rátalni a témákra mint ahogy elõvadászom a könyvet és abból is kikeresem a megfelelõ részt (mint pld. a múltkor az üstökös témában vagy legutóbb a bolida témában akartam idézni Kulin Györgytõl) - nem kell mindent tudni, elég ha tudod hol keresd... de aztán az így kapott adathalmazt is épp elég munka "lektorálni" hogy ne "kommersz, Habzsolháp" érveket másoljon át gépiesen az ember...
(ifjabbaknak: Habzsolháp a Kukori&Kotkoda rajzfilm egyik alakja)

Újabban elég sokat olvasok evolúciós pszichológiát, s egyre inkább az a meglátásom, hogy sok olyan elméletet támogat független kutatásaival e tudományág, melyben a jelenleg elfogadott emberi leszármazási vonal szerepel. Mindezeket támogatja még a mitokondriális DNS elemzése is. Borzasztó gyorsan fejlõdõ tudományokról van szó, ahol nehéz állandóan szinten maradni az újdonságok ismeretével. Fõleg egy ilyen kicsike országban, ahol jó, ha a 4-5 éves kinti könyvek megjelennek magyarul. Mégis egyre jobban látszik, hogy a fejlõdésünk milyen lépcsõfokokon ment keresztül, milyen hatások befolyása alatt lettünk azzá, akik most vagyunk.
Visszatérve a mitokondriális DNS-re, pont ezen vizsgálatok segítségével fedezták fel azt a "bottleneck"-et, amikor a Földön cirka 10.000 ember élt csak, kb 70-75.000 éve. Ennek az okát egy akkor volt, mai felfgás szerint elképzelhetetlenül hatalmas vulkánkitürés okozta, mégpedig a Toba (Szumátra szigetén) kitörése, a kitörés VEI 8-as volt - az 1980-as Heléna-féle kitörés 1 köbkilométer cuccot dobott ki, a Pinatubo 1991-ben 10-et a Tambora 1815-ben 100-at, a Toba cirka 2800-at! - szóval ennek olyan drasztikus éghajlati hatása volt, kb. 5 fokos, hosszú éveken, esetleg évtizednyi idõn át fennálló hõmérsékletcsökkenéssel, ami miatt rettentõen beszûkült az emberiség létszáma. Az elmélethez még alátámasztásként jön egy olyan elmélet is, miszerint nem egyszer, hanem kétszer rajzottunk ki Afrikából, másodszorra a Toba katasztrófát követõen az újra felszaporodó népesség tette meg az utat egészen Szibériáig, Ausztráliáig, s javarészt ennek a második kirajzásnak a nyomán élünk mi ma most.

Mégis születtek emberek több mellbimbóval, melyet atavisztikus "visszaütésnek" minõsítettek sõt még az emberi gerincvégzõdés "farokcsontja" is onnan maradt állítólag
Forrás: Vészhelyzet
"kiderül, hogy Morris randizni fog egy fekete lánnyal, de fél, mert négy mellbimbója van. Mármint Morrisnak."...

Bocs a firkálás lendületében én sem vettem észre ezt a bejegyzésed, kérlek ne haragudj

A Természetnek bõven volt/van és LESZ ideje kísérletezni a prototipusokkal és ezekbõl csak az adott körülmények között életképesek maradtak fent, a többi lassan kihalt vagy számára kedvezõ rejtett/védett területre visszahúzódva vegetált (esetleg vegetál is még) minden fejlõdés nélkül (ha belegondolsz, ez a folyamat napjainkban is zajlik az emberi társadalomban - folyamatosan kiszelektálódik egy új, könyörtelen embertipus, a "sikeres ember", a többi mind "kihalásra ítélt lúzer"...)
"a 2-3 millió éves Homo habilisektõl a mai emberig vezetõ út". elméleteiben sajnos a logika és következtetés dominál semmint a konkrét bizonyítékok... némely maradvány oly csekély (pld. valamelyik szenzációs többmilla éves emberszabású lelet csak a koponya homlokrészének szinte jelentéktelen darabja, erre LAIKUSKÉNT azt mondom, elég merész dolog ebbõl egy teljes emberre, majd abból az életmódjára és ebbõl a fejlettségi szintjére következtetni... ahogy LAM is írta zárójelesen - "(elméletileg!)" kell kezelni ezeket...
egyéni véleményem, az ember fejlõdésvizsgálata olyan mint a kozmológia - vannak elfogadható bizonyítékok és ebbõl tiszta következtetéssel kihozható törvényszerûségek - ÉS vannak dolgok amelyek "sejtetnek és mutatnak" de sajnos csak az elméleti vitáknak nyitnak teret, amiben nem biztos hogy megtalálják a jó megoldást... más analógiát használva (egyik kedvencem a matematika) - hány olyan egyenlet van amely többféle végeredményt hoz, de csak egy megoldás a jó? vagy a meteorológiában futatott modelleket nézem... hát bizony sok modell melléfog és csak egy-két model közelít a valósághoz... a következtetésen alapuló evolúciós elméletek mindazon területen, amiben nincs konkrét, elemezhetõ õslénytani lelet, pusztán csak fejlõdési modellek - sztem nehéz eldönteni melyik a legjobb modell, melyik modell ad olyan eredményt, amelynek nyomán érdemes tovább kutatni... és itt aztán tág tere van a hangoskodásnak és a tekintélyelvnek is sajnos... és ha még arra gondolok, hogy akadtak nagynevû professzorok akik a hamisítástól sem riadtak vissza a tudományos karrierük érdekében, majd a publikált hamis tézisekre alapozva becsületes jószándékú kutatók újabb elméleteket publikálnak... hááát...
én nem érzem magam egyáltalán maradinak, minden iránt érdeklõdöm, de az élet megtanított arra hogy lassabban, óvatosabban, átgondoltabban tegyen az ember mindent... a világnak meg szenzáció kell hogy a kutatást finanszírozzák a szenzáció nyomán... ez már a "kutatási etika" kérdése igazából... egyébként én egyaránt hiszek a génekre illetve az õslénytani leletekre alapozott fejlõdéselméletekben, amennyiben azok erõsítik és nem gyengítik egymást...
a zárómondatod illetõen pedig azt mondom, én még azt a "közvetlen utas" fejlõdéselméletet is elhiszem amely szerint az ember õse az a kis patkányszerû lény, amely a dinoszauruszok kipusztulása után fennmaradt, mert "õ" tudott a legjobban alkalmazkodni a megváltozott életfeltételekhez...
erre a sorodra - "Kíváncsi vagyok, hogy ez esetben hová helyezed az 1-2 millió évvel ezelõtt élt, nemcsak eszközhasználatban, hanem anatómiailag is emberszerû élõlényeket, pl. az általam is említett Homo erectust."
- hová sorolom? nem tudom... de ha arra gondolok, a ma élõ emberszabású majmok "tudatosan" használnak eszközöket, sõt ha valamelyik egyed "kitalál" valami újat, leutánozzák tehát képesek valamiféle fejlõdésre; szervezett vadászatokat tartanak nagyfokú együttmûködéssel és koordinációval, felhasználva a korábbi tapasztalataikat is... ennek ellenére még MA is csak "itt tartanak".... ezért LAIKUSKÉNT el tudom hinni hogy a mai emberiség valóban egy párszázezer éve génsérült majomcsapat leszármazottja és nem olyan egyenes az út a mai emberig... mert ne feledd azt a szinte jelentéktelen és mégis döntõ eltérést a génekben ami az embert a majmoktól elválasztja...

Bocsánat, a #3823 elkerülte a figyelmem. Ott részben megtaláltam a válaszod, de LAM-mal egyet kell értenem a kérdésben...

"még annyit, a mai napig születnek emberek kettõnél több mellbimbóval a majom-õsökre visszavezethetõen..."

Megjegyezném, hogy a majmoknak szintén két mellbimbójuk van...

Kíváncsi vagyok, hogy ez esetben hová helyezed az 1-2 millió évvel ezelõtt élt, nemcsak eszközhasználatban, hanem anatómiailag is emberszerû élõlényeket, pl. az általam is említett Homo erectust. Úgy gondolod, hogy ez a vonal valamikor kihalt, majd pár százezer éve újra megindult egy viharos sebességû evolúció az akkori majmokból? Megjegyzem, az evolúciónak nem szokása ugyanazt a formát egymás után többször létrehozni - ld. Dollo-törvény... Emellett mostanra világszerte rengeteg õsemberlelet korát ismerjük elég pontosan, mégsem tudunk olyan periódusról, amikor ezek hiányoznának. Több mint valószínû tehát, hogy a 2-3 millió éves Homo habilisektõl közvetlen út vezetett a mai emberig.

Ok majd folytatjuk ha lesz idõd és kedved
P.S. én szinte mindent fenntartással fogadok és kezelek pont a bújtatások, csúsztatások, burkolt, fondorlatos pszichikai befolyásolások miatt...

A netes tájékozódást is, mint minden forráskutatást meg felelõ contorlal, fenntartással érdemes kezelni.Nem hiába a régi latin mondás:mindig félj az egy könyvû embertõl.Óriási a publikációs kényszer a mai tudományos hierarchiában.Hajrá kumulatív impakt faktor értékek!És óriásiak a jól bújtatott visszaélések.
Kérdezd Jaurinumot õ majd eligazít ebbéli nézeteimrõl (ha még emlékszik rá mert én biza mentem..de ezt már mintha mondtam volna

TTK-n etológiai tanulmányaim során láttam dolmányos varjút aki egyenes drótot hajlított, hogy egy U csõbõl kipiszkálja a gilisztát.Nem újdonság a jelenség.
De az antropogenezis humán(homo)specifikus jellemzõi két interakció egyszerre történõ mûködését hangsúlyozzák:manipuláció és kommunikáció.
Vagyis közvetítõ renszereket hozunk létre manipulatív módon (egy kavicskultúra eszközei is azok) és azt és az abban tárolt információt tovább adjuk a következõ generációknak.Folyamatos környezeti interakciók feedbackjei, anatómiai felépítés és absztarkt fogalmi gondolkodás hármasa.Nagyon-nagy különbség egy ügyes varjú "eszközhasználatával" szemben, bár elsõre elkápráztató a show elismerem.
Megjegyzem:épp a molekuláris bioszos genetikusok és a tipilogizáló paleoantropológusok között óriási az emberfejlõdés esetén történõ értelmezési különbség.
Az utóbbi a közös õs elmélet(!)az utóbbi az egyszerre függetlenül, több helyen.Az evolúciókutatás óriási nehézségekkel küzd e témában, már az egyserûbb osztályozás szintjén is, hiszen a foszilizáció során egy rakat evolúciós infó elvész.Pl viselkedés, gondolkodás, stb...
De tényleg lépek mert kikapok.További jó fejtegetést ez egy nagyon izgalmas téma, hiszen lényeg a koevolúció.

LAM még annyit - a "mutatnak" és "sejteti" kulcsszavak meglehetõs bizonytalanságot hordoznak magukban, ebbõl eredõen sajnos nem bizonyító erejûek, csak alaposabb vizsgálatra szoruló tereket nyitnak ... persze ezt csak autodidakta dilettánsként mondom én a számítógép evolúciójában szorgoskodtam leginkább eddig, minden egyéb területen "félmûvelt vok", amennyiben nem skolasztikus ismereteket sajátítottam el avatott szakemberektõl (akik nagymértékben "beoltják" saját felfogásukat is mint anno Jánossy prof. és tanítványai, szembehelyezkedve Einsteinnel még az ötvenes években is) hanem "összeolvastam innen-onnan" mindabból ami érdekelt - ergo felszines ismeret, de ha szükséges a pontosítás, a neten ma már bármit meg lehet találni szinte minden témában...

LAM léteznek keselyûk, akik követ "használnak" a strucctojás feltöréséhez és nem sorolom mindazon állatokat akik NEM az evolúció során szerzett "célszerszámaikat" (csõr, karom, nyelv stb.) használják táplálékszerzésre... tehát az eszközhasználat nem csak az emberszabásúakra jellemzõ... bocs ha ellenkezésnek vennéd...

de hogy teljes legyen a bizonytalanság - párhuzamba állítom Stephen Hawking "súlytalanság-röptetése" alkalmából - Hawking is visszavonta a közel harminc éve védelmezett tézisei egy részét... lehet hogy a génkutatók is tévednek csak makacsul védelmezik

Csak adalékként nem érvén rá kifejteni a paleoantropológia végtelen hosszú cáfolhatatlan érveit, de: a Homo(!) habilis, vagyis az "ügyes ember", melyet elsõ eszközkészítõ típusként tartunk számon már 2.5 millió évvel ezelõtt jelen volt Bioszféránkban, pedig csak kb. 800 köbcentis aggyal rendelkezett.Olduvai leletek és az acheuli technológia közötti összefüggések melyek már a homo erectus felé mutatnak tovább.Ezt váltja a levallois-i, mely már a neandervölgyi korai kultúrák irányát sejteti.De mindez ennél jóval bonyolultabb és összetettebb.Sajna mennem kell...

még annyit tán - sokféle emberszabású variáció fejlõdött ki ÉS meg is rekedt azon a szinten, millió éveken át... csak a Homo Sapienshez vezetõ vonal indult párszázezer éve amikor az egyik gén ma még ismeretlen okból "kettétört"... több helyen is olvastam, méghozzá szakcikkekben publikálva, nem misztikus netsite-okon...

#4061. - Usrin (Szolnok)
"Mióta az élet megjelent, mutációk mindig is voltak; nemcsak az ember, hanem lényegében az összes faj ezeknek köszönhetõen alakult ki."
igazad vagyon olyannyira, hogy minden (a szivacsoknál bonyolultabb biológiai szerkezetû) létezõ élõlény génkészletében ott van a szivacsfélék teljes, kb. 20 ezres génkészlete - ergo minden élõlény a szivacsokig vezethetõ vissza, ami nem is hihetetlen... bár némelyik embertárs atavisztikus visszaütése a szivacsokra vagy a majmokra elég erõs ... még annyit, a mai napig születnek emberek kettõnél több mellbimbóval [érdekes lenne látni kifejlõdve nõi egyeden