Bioszféra

Szia Noli! Igen, valószínûleg az már szárba fog szökkenni, meglátod, milyen szép, ovális alakú, vastagon gyapjas virágzatot fog fejleszteni május végére.

Aranyos tücsök :-)
Muteréknál is rengeteg és nagy a füge Paloznakon, szóval azért a tél e téren megtette a hatását!

Link
A füge óriási már,elsõ termés rengeteg lesz,pedig abból szokott lenni a kevesebb...
A növényzet a rétek kaszálók pedig nyári pompában...
Ja és tücsköt is vadásztunk

Sok kis apró vaddisznót láttunk az erdõben és virágzik a bodza is.

Eger-Hajdúhegy 2006. április 20:

Eger-Hajdúhegy 2007. április 22:

Van különbség a lombozat állapotában!

A kis tapír alig múlt egyhónapos, itt született Szegeden. Érdekes, hogy amikor ott voltunk, a két szülõ hatalmas futkozást csinált, részben hozzánk közel is. Kiváncsi lennék, hogy ezzel minket akartak-e elijeszteni, a kicsit féltve, vagy inkább valami párzási rituálé volt.

Szuper!
Tegnap, amikor néztem, még nagy nyugi volt.
Egyébként köszi az oldalt, azóta az egyik kedvencem, hogy néhány hete belinketed ide :-)
Most még alvás van, úgy látom.

Kikelt 2 kisgólya, 3 még tojásban van:
Link
Tündériek! Tegnap ilyenkor még mind tojás volt, az elsõ csibe tegnap kezdte kitörni magát. :-)

Jaurinum, szépen fejlõdik a kis kedvenced!
Link
Találtam nem messze tõle még két tövet, õk jóval kisebbek, de szépen nõnek szintén!

A tapír édes, a hiúzok meg kedvenc macskáim :-) Nagyon szépek a jószágok!
A wellingtoni állatkert az durva, barátnõm küldött onnan képeket, akkora a helyük, ott szinte észre sem veszed az állatot, mondjuk ha már állatkert, az a minimum, hogy megfelelõ méretû területük legyen. A mienkben is elég sokat bõvítettek az elmúlt években, idén még nem voltam, de azt hiszem, a fél várost át lehetne alakítani állatkertté, ha tényleg kellemessé akarnánk tenni nekik.

Csináltam néhány képet a Szegedi Vadasparkban, ami egyébként az ország legnagyobb területû és talán legelviselhetõbb hangulatú állatkertje: Link

Köszi a magyarázatot, de amióta elhoztam azóta még élnek, lehet csak a vesszõben lévõ tápanyagot emésztik fel és utána vége neki. Ezt próbáltam már rózsával is és egytõl -egyig gyökeret eresztettek. Akkor ennek a bújtatás a lényege, ahogy írod. Majd szólok, ha elszárad.

Érdekes kisérlet, kiváncsian várom majd a magyarázatot több év múlva.

Nem is nyomorult! Kistehén.

Levágták a fülét annak a nyomorult nyúlnak. :-)

Nyílik a gyönyvirág: Link
Nyusziülafûben: Link

Megszállták a békák a málnásunkat:
Link
Link
Link
Link
Link

Én is kézbevettem a portré kedvéért. Trükkös népség, szemérmeskednek, a legóvatosabb becserkészésre is azonnal elõadják a tetszhullát..

Köszi! Nekem nem akart szembe fordulni...csinos kis jószág.

Borsócsipkézõ bogárnak hívják (Sitona crinita)..

Bogárka: Link Link
Kb. 1 cm-es volt az állatka, lefelé álló, a bogárhoz képest nagy rágókkal. A páncélja csillogott, a potroha világosabb zöld és bársonyos volt.
Friss zöld képek: Link Link Link Link
Szépen kizöldült a kínai mammutfenyõ is: Link Link
Ja, láttam fecskét, itt nálunk Újhegyen a ligetben. Fotó az reménytelen róla, mert szélsebesen száguldozott, közel a talajhoz, körbe-körbe...

link = Link

" #7566. - Floo (Becsehely) válasz 2007-04-19 23:19:11
Terveim szerint igy nézne ki a júniusi Ivanscica-túra :

június 9-10 (szombat-vasárnap)

- érkezés pénteken este Valkonyára (tábortûz és grill vagy szalonnasütés várna benenteket)
- kaja után egy nagy alvás és reggel 8-9 körül indulás, nappal laza túra, közbe heverészés a napos hegyoldalban (csak hogy ne legyen nagyon fárasztó a túra), és a naplemente megcsodálása után irány vissza le, sötétben elemlámpával

- hazaérés után kaja, alvás reggelig, vasárnap a túra fáradalmait kipihenni egy termálfürdõzés Bázakerettyén, utána pedig búcsú....

Link
A valkonyai túristaház...

Csak az vállalja be aki birja a sok menést, mert 10-12 km alatt nem lesz a táv....cserébe csodás tájban lehet majd gyönyörködni, gazokat keresgélni és jókat lehet beszélgetni "

Ide is beteszem,mert ez amolyan bioszférás túra lesz

Jó lenne tudnom hogy hányan jöttök kik merre mikor,mert ugy foglalom le a túristaházat ! !
Privibe irjon aki jön lécci!
Köszi!

Hópihe!
Ha ledugod és kihajt az addig rendben van,csak ne lepõdj meg amikor egyszer csak elszárad,kihúzod a földbõl és nem lesz gyökere,ami magyarázatot ad arra hogy miért száradt el...
A kiwi nagyon gyenge azokat a hormonokat illetõen amik a gyökeresedésért felelõsek,mire elindulna a gyökeresedés a ledugott hajtásban,addig az elhal...
Ezért vagy hormonkezeléssel lehet gyökeresztetni,vagy pedig egy hosszú hajtást anélkül ogy levágnád,lehajlitasz,ledugsz a földbe úgyhogy a vége kikandikáljon,és a föld alá kerülõ részét meggyûrûzöd (magyarul bevágod a kérgét,igy hormontorlódást idézel elõ ami segiti a mielõbbi gyökerezést),másrészt mivel az anyanövény táplálja,igy ki lehet várni mig meggyökerezik anélkül hogy a hajtás elhalna...

Téllegám köszi

#3519. - b.hópihe (Sóskút)
csak azt írtama keresõbe, hogy kivi

Valaki kérdezte tõlem pár napja vagymikor hogy ledugta a kiwirõl levágott ágat a talajba,és kihajtott és mi legyen vele,ki volt az?
Hiába nézem vissza a hozzászólásokat nem találom

Szép napot itt is
Remélem, nem off..
Összeszedtem a lelkierõmet, és felpakoltam a rovargyûjteményem néhány darabját, sajna, a feliratozásra már elfogyott a lelkesedésem..
Link

No, elolvasva az eredeti tanulmányt, az derül ki belõle:
1, valóban negatív összefüggés van a fészkelõhely környékének (500m-es körben mértek, ekkora e madarak territóriuma fészkeléskor) háttérsugárzása és a fészek elfoglalása között, jelentõsebben a légykapónál, kevésbé jelentõsen a cinkénél
2, Nem mutattak ki összefügést a fészkelõ madarak életkora és a radioaktivitás között, ebbõl arrea jutottak, hogy _nem_ szerzett tapasztalat útján választottak kevésbé radioaktív fészket
3, Korábban használatlan (újonan készített) fészkelõdobozokat raktak ki az erdõbe, tehát abból sem következtethettek a madarak a sugárzásra, hogy lakott volt-e az adott doboz korábban
4, a több éven át tartó kísérlet minden évében azonos eredményre jutottak
5, az élelemforrásokkal való kapcsolatot azzal zárták ki, hogy ennek a fészekalj nagyságában és kirepülésének sikerességében kellene megmutatkoznia, nem pedig a fészkelõhely elhelyezkedésében, és az elõbbivel való összefüggést nem fedeztek fel.
6, Szintén itt élõ fecskék vizsgálatakor kiderült, hogy azok vérében és májában sokkal alacsonyabb az antioxidánsok szintje, mint a nem radioaktív-szennyezett vidéken élõkében. Valószínûsítik, hogy a vizsgált cinkék és légykapók esetében is ugyanez van. Az alacsony antioxidáns szint okán ritkábban és kisebb fészekalj létrehozásával szaporodnak a madarak, vagyis kevésbé sikeresek. Az emiatt rosszabb kondíciójú madarak ráadásnak késõbb is raknak fészket, ami szintén csökkenti a fészekalj sikeres felnevelését.
további kísérletek és vizsgálatok szükségesek a felvetõdött összefüggések bizonyítására.

VAGYIS: szó nincs arról, hogy a madarak ÉRZÉKELIK a radioaktivitást, pusztán arról, hogy nagyobb arányban foglaltak el olyan fészkelõhelyeket, amelyek kisebb sugárzású területen voltak, fõleg a légykapókra volt jellezõ. A cinke helyben élõ madár, míg a légykapó vándormadár és csak fészkelni jár ide.

Az evolúció során mi szükségük volt a madaraknak arra, hogy érzékeljék a radioaktivitást? A természetes radioaktivitás (elsõsorban bizonyos kõzetek, illetve a felszín alól szivárgó radon ugye) olyan elhanyagolható egy madár rövidke életében, hogy kétlem, lenne ennek bármi szerepe. Persze pár évtizede még azt se hittük el,hogy a mágneses teret érzékelik, szóval lehet akármi, csak nem látom evolúciós jelentõségét. Anélkül meg ritkán alakul ki valamilyen tulajdonság.

NatGeo oldalán van a cikk "eredetije", ott arról van szó, hogy azt vizsgálták a környéken élõ madarakon, hogy miként hat rájuk a sugárzás, milyen észrevehetõ hatásai vannak, kiszûrve ezzel az emberek életmódja okozta hatásokat, melyek miatt nem lehet tisztán megfigyelni a radioaktivitás hatását.
Link
A francia jóember cinkeodús cikke angolul (pdf)
Link
Azt se feledjük, hogy egyáltalán nem biztos, hogy bármit érzékelnek, lehet, csak a jelenlévõ rovarok mennyisége okán döntenek egyik vagy másik fészkelõhely irányában. A rovarok mennyiségét meg mondjuk már befolyásolhatja a radioaktivitás, lévén egész rövid életciklusú állatok, fokozottan hat a mutáció is rájuk rövidebb távon észrevehetõ hatást okozva. Na elolvasom az eredeti írást. :-)

:-)

Angol kutatók szarkákkal kísérleteztek, és azt találták, hogy nem minden szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarka farka tarka. MIndezt amerikai tudósok is kétségtelen bizonyítékokkal támasztották alá.

Semmi.

De arra sosem fognak rájönni, hogy miért érzik a madarak, csak feltételezések lesznek.

Nekem már az gyanús, hogy ki az a barom, aki odamegy a szennyezett zónába madarakat megfigyelni... Ettõl persze még lehet, ám sajnos nem volt arról infó a cikkben, hogy melyik kutatóintézet végezte a kísérletet... Így nehéz utánanézni.

Számomra hihetõ.

Link
Szerintetek mennyi a hihetõ ebbõl?

Hasonló... :-D
Örömmel, és kívánom, hogy rendes fotóban készíthess ilyet hamarosan!

Már majdnem beírtam hogy a táj hasonló az én képemhez
Köszi

Link
Link

Csak Neked :-)

Link
Végül is január 1-én nálunk igy nézett ki a repce,azóta várom

Ha nem nyílik le túl hamar, még talán lesz idén ilyen is, ne add fel! Megfelelõ papucsban kell elmenni repceföldet nézni :-)

A káki és kiwi tulajdonosoknak annyit javasolnék,bár gondolom magától értetõdik a dolog és többen öntöznek,hogy a kis növénykéket locsolgatni kell,én heti rendszerességgel,néha 2 alkalommal is öntök nekik vizet...

Dögvagy

Link

Link

repcés képek Link

Az igazán üditõ úgy lenne ha egy Cb tornyosulna felette,és a sárga repcetábla a sötét felhõvel.....sóhaj!

A kis meg a nagy nem gyereket meg felnõttet jelent, hanem a neve ez. A nagy éjjeli pávaszem a Saturnia pyri, a kis éjjeli pávaszem meg a Saturnia pavonia.
A lepkék ha kibújtak a bábból, kinyújtóztatták a szárnyaikat és megszáradtak, már nem nõnek tovább. Nem tudnak már vedleni ugyanis, csak hernyókorukban.