Bioszféra

Bubu hát ilyesmit a legidõsebb fiam is mondott már Ugyanis hozott nekem (paprika paradicsom retek stb) kiskerti vetõmagokat de nem ültettem el mert valamiféle "aeroponikus-hidroponikus" rendszeren töröm a fejem, ami télen-nyáron folyamatosan mehet akár a házban is (mint a világûrben) mert a kiskerti növények (hagyma, retek, póréhagyma stb.) nem foglalnak szobanövénynél nagyobb helyet és "jó folyamatszervezésben" ciklikusan pótolhatom amit megeszek Na erre mondta hogy nem érti miért akarok "NASA fitotront" csinálni ahelyett hogy egyszerûen elvetném a kertben Azért mert a kiskerti veteményt módszeresen tönkreteszi a kutya, vakond és a rovarok, elverheti a jég... A kutya ellen keríteni kell vagy védekezésül üvegházat fóliát telepíthetnék csakhogy erre már engedélyt kell kérni (kb. annyi pénzért amennyit az éves zöldségfogyasztásomra költök). A telkek között "ingázó" (ide-oda átkergetett) vakondok ellen vakondhálót leásni "babrásabb" mint "szobanövényként" nevelni elõszobában vagy az erkélyen kavicságyon. Mi történhet és mit veszthetek? Vagy sikerül vagy sem és énekelhetik rám: "sárgarépa, petrezselyem rohadt tök nyílik az ablakában" Mivel eddig is a boltban vettem zöldséget, ez csupán "szobanövény-kísérlet" leutánzom a szûk helyre bezártan élõ növénytermesztõ ûrhajósokat. Mivel nem eladásra "termelek" esetleg engem is ellát télen-nyáron reményeim szerint "körforgásban megújulva" a rendszer
A fotón mutatott három "sírból visszahozott" répafej is mesterséges világítást kap és milyen szépen huzakodnak - amennyiben esetleg még magot is hoznak, azokat is elültetem

Hu.úúú.!
Köszönjük a legrészletesebb leírást! Akela; neked a ISS.-állomáson lenne a helyed, pár hónapig a neylonzacskós, cserepes növényekkel,bogarakkal, és a mûszaki apparátusoddal együtt!
Üdv. a jelenben.

CCA_ korrigálom magam kicsit kutakodtam a neten, az bizonyos hogy nem macskabagoly hallatja
Noli védelmében elõrebocsátom, én csak a pontosan egymásra következõ azonos idõtartamú hangokat említettem, de azt NEM hogy mély hangok, ezért ítélhette csak szóbeli leírás után macskabagolynak.
Vélhetõen LAM "nyerte a hangszórót" Ugyanezt a hangot itt hallva, a terepviszonyok (síkság, ritkás elszórt facsoportok) miatt nem sejtem miként keveredhetett és telepedhetett meg errefelé is hiszen az uráli bagoly elterjedt faj ugyan a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben, Magyarországon fõként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ. Leírása, hangja: Link (hangja a lap alján)
A macskabagolyról: Link hát bizony egész más hangfekvés
Egyébként sokféle bagolyhang található a neten a világ minden tájáról, akár egy nap is rámehetne az európai elterjedésük alapján szóba hozható összes faj hangjának azonosítására Tévedésemért "kárpótlásul" néhány szép bagolykép: Link

Szombat délelõtt párommal megjártuk a Sötétvölgy - Szekszárd(Remete kápolna) túrát.
Sajnos ,nem sajnos vadakkal nem találkoztunk, pedig már 8.30-kor útnak indultunk.Ellenben rengeteg bodobács,méh,dongó,lepke mutatta meg magát.
Bodobácsokról sikerült 1 képet is készíteni:
Link

Szervusztok fórumkollegák, jó ideje nem jöttem (paralel két fiamnak is besegítek most számítógépes szoftverfejlesztésben ill. számukra idõrabló adatgyûjtõ munkákkal), látom "nagy élet" van a "kávé+pipa filóim" nélkül is a fórumon Saját kedvteléseim erõsen háttérbe szorulnak még kb. szeptemberig, de néha bemutatok ezt-azt Tíz éve itt vagyok, nem hagyom el a fórumot amig a szívem fel nem mondja a szolgálatot
Lentebb már említettem, a "haldokló növények feltámasztására" két éve elkezdett próbálkozásaim újrakezdtem, kidolgoztam rá a "technikát". Jelen esetben a levágott, szemétbe kerülõ sárgarépa fejekkel "kísérletezek" (hûtõben-nejlonzacskóban-szemétbe dobva makacsul hajtásokat indító levágott fejeket konzervtetõben kihajtatom, megerõsödve elültetem):

Link (korábbiak)
Közeledik a Tavasz, minden zöldül, a madarak "ezerrel" énekelnek és a rovarok is érzik:

(Csak hevenyészett mobilfotó, mire rákészültem a "nagygépes makrózásra" elrepültek)
Bagolyhang: Nano* a környékemen csak kuvik és macskabagoly él. Amikor pontosan ugyanilyen a hangokat hallottam éjjel, akkor Noli úgy határozta meg hangról hogy macskabagoly (azóta is itt huhog nem messze tõlem, ugyanilyen "katonás" ütemben ). "Urálit" még nem hallottam errefelé.
Akácos: bár ez üdülõövezet mértanilag szabályos kertekkel, de a szabad és mûvelés alatt álló területeken mindenféle fa van, ám akácfát nem látok. Lehet hogy irtják mint én nemrég a ki tudja honnan kertembe pottyant nagytövises (állítólag helytelen használni a "krisztustövise" nevet) akácot.
Bubu: szép közelfotó GRAT Mikor a sajátjaim metszettem levágtam néhány rügyes gallyat is véletlen. Sajnáltam eldobni õket, egyszerûen beleduggattam egy balkonládába õket és megfogantak (ha virágot is hoznak, hozom róluk a fotókat)
Saladiense kollega még nem láttam jellegzetes nicked, üdvözöllek a Bioszféra fórumon LAM fórumkollegával folytatott eszmecseréd megítélve határozott stílusban (végzettséged nem ismerjük) megalapozottnak érzékelhetõ véleményt adsz közre, DE szíves tájékoztatásul közlöm hogy a nickek mögött nagy tudású komoly szakemberek (IS) vannak (meteorológus, csillagász, ökológus, mezõgazdász, erdész nem sorolom) nem tudhatod mikor "rúgsz kõbe" ha az õ területükre "tévedsz" Tudom, mert én is erõsen hajlamos vagyok a polémiára olyan területen is amiben laikus vagyok és csak internetrõl szerzek infót ("kõkemény" okos nagy tudású vitapartnerek)
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra

Szarvas, Kákafoki holtág:
A bodorkák leívtak, legalábbis már nem látom õket a part menti hínárosokban. Egy idõben ívnak a süllõkkel, ezek szerint a süllõívásnak is a végénél járhatunk.

Ludak;
Link

Visszatérve az orgona képemre, meglepõ, hogy olyan részleteket is látni, amit szabad szemmel nem vettem észre; a hajszálnál is vékonyabb pók hálót!(nagyítás-klikk) laza
A csont fehér házfal pedig szép derítést adott a pikkely levélkéknek.
Link

Idén elõször láttam Csuszt!

Én ma sétáltam egy jót a Bükkben barátnõmmel de most sem találtam. Pirosló hunyort nagyon sokat. ibolyákat, pár tüdõfüvet illetve a Fekete-len forrás környékén megszámlálhatatlan mennyiségben csillagvirágot. továbbá odvas keltikék vannak már szép számmal.

Sajnos bár ez várható volt a nagy szárazság miatt, egyik forrás sem mûködött (fekete-len, imó-kõ ). A vöröskõi-forrást nem tudom még de gyanítom az is inaktív.

Szerintem nem titok az élõhelye ..fõleg nem a helyieknek ..egyébként megtalálható a szakirodalomban viszonylag könnyedén..Gombos-hegyi Kálvária domján érdemes szétnézned, ha arra jársz kellõ idõben..ez a Zimmermann-köki azért is érdekes, mert korábban a hegyi kökörcsin változataként ismerték, de a genetikai vizsgálatok alapán ma már önálló taxon..az intogresszió fogalma itt is érvényesült..

..a hangja alapján inkább Uráli, de az élõhely alapján inkább Uhu. Patt. Keleti barátunk nem igazán kedveli a cseres-akácos vidékeket, sokkal inkább a katedrális csendû és magányú zordabb bükkösöket. De kiváncsi vagyok mint mondanak (és mondanak-e?) az okosok ..

Ha tudsz esetleg pontosabb helyszínt, akkor örömmel venném (pü-ben), egyszer megpillantanám õket.

Köszönöm, akkor továbbra is holtpont van, mert a cimborámmal épp e két faj között nem tudtunk dönteni Õ mondta az uhut, én pedig az urálit. Bepróbálkozok az MME-nél, hátha...

Nem mintha lényeges lenne, de a f.h Csömör

Lehet,hogy a kis szõrgombocók azért már ott lapultak.Nem könnyû õket észrevenni.

Amit fotóztam az egy 100-130 tõbõl álló állomány, kb. 50-70 négyzetméteren. Egy északnyugatnak lefutó száraz aszóvölgy völgyfõjének legfelsõ peremén. A perem felett már a laposabb, fennsíkszerû, dolomitos, fátlan tetõfelszínek húzódnak. Néhány csokor a völgyfõ és a perem átmeneti részén, ahol nagyobb a besugárzás, már a fényképen látható teljes pompájában virágzott, de a többségét még alig lehet kibogarászni a dolomitgyep közül. A fénykép helyszínétõl néhány száz méterre, de már erõsen délies kitettséggel a fekete kökörcsineknek is van egy 40-50-es kis állománya, de azok még "sehol semmi" állapotban várnak.

Kess: szépek!Jól látható rajta, hogy miért kökörcsin a kökörcsin. A "kök" ótürk szó a kék színt jelenti. Egyébként tõled nem messze Hercegkúton egy különleges kökörcsin faj is bontogatja már ilyenkor a szirmait, a Zimmermann-kökörcsin.

Nola:Ellenfényben is gyönyörû a leány !

Tegnap én is lefotóztam néhány kökörcsint. (Tavaly, ugyanitt 03.08-10-e, míg idén 02.28-03.01. környékén nyíltak az elsõk - nem túl jelentõs számú egyed alkotta teleprõl van szó egyébként): Link Link Link
tavaszi héricsek: Link

Ugyanaz hozzájuk hajolva Link

Bocs Dávid, LAM utolsó képére szerettem volna válaszolni. Kijöttem a gyakorlatból...

Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele pár tõ csillagvirágba, illetve a mai túrám során találkoztam a naposabb domboldalakon tavaszi kankalinnal.

Habár kora tavaszi aszpektusukban kopárnak tûnnek még messzirõl a fajgazdag dolomitkopárok Csákvár felett, a vértesi Haraszt-hegyen...
Link
Link
...azért a gyepszinten a leányok már táncot járnak a böjti szelekben..
Link
De mindez csak hozzájuk hajolva élhetõ át...emberi léptékkel..
Link

Nano koma, szerintem fogtál egy urálit Bár nem tudom mennyi középhegységi bükkös húzódik körülötted. Uhunak egy kicsit élesebb, reszelõsebb a hangja.De a fene tudja.
Királyrét felett a Nagy-Vasfazék-völgyben, márciusban igen hasonló alt koncert megy.
Itt mindig érdemes kutakodni. Túl sok hazai bagoly fajunk nincs + néhány ideiglenes vendég.
Link

Nem ismertem õket, köszönöm a beazonosításukat! (Vörös rókalepke egyébként szép számmal elõfordul itt.)

Bölke: Egész pontosan itt: Link A többi Tokajban.

Szarvas: A szomszéd gátõrházban a behordott tûzifa mellett láttam meg egy kb. 5 mm-es ízeltlábú szörnyeteget. Hirtelen ötlettõl vezérelve nem tapostam szét, hanem egy papír zsebkendõvel megfogtam a gátõrasszonyság sipákolása mellett. A vaksi szemem által közvetített leírás: Nem túl karcsú, a testet ellipszis alakúnak láttam, szélesség/hossz kb. 1/3,5. Amiért horrorfilmbe illõ, járólábai mellett két "hatalmas" ollós lába is volt, amit láthatóan fenyegetésként nyújtogatott és nyitogatta ollóit. Guglival késõbb az azonosítással az álskorpiókig jutottam.
Sajnálom, hogy Lord Akelának nincs legalább rásegítõ kandalló fûtése: A pókokon kívül a tûzifából elõbújó közeli-távoli rokonságukról is készíthetne jó képeket.

Szép tavaszt, "látó" szemmel mindenkinek!

Üdvözletem a Bioszféra népének! Segítségeteket kérem egy bagoly(?) meghatározásában. Második napja hallom hajnalban a környéken a huhogását, de nem találtam olyan referenciahangot a neten, ami egyezne vele. Egy telefonos felvételt tudtam csak csinálni, de a lényeg szerintem jól hallható Link Elõre is köszönöm a segítséget
(Sajnos a hajnal fél 4-kor az utcán a távolban ordítozó ittas tinipicsák hangját nem tudtam kiszûrni )

Ha esetleg nem ismernéd õket: a szitakötõd Sympecma fusca (erdei rabló - tényleg ez a magyar neve ),az egyetlen hazai imágó alakban telelõ szita. A lepkéd meg Nymphalis xanthomelas (vörös rókalepke), felettébb jó megfigyelés. Egy elõzõ tokaji képeden is már szerepelt.

De jó nézegetni ezeket a tavaszi képeket!
Én is megosztok párat, ha nem gond: Link

A faliakácos kép merre készült? Nagyon mókás. Ezek az utcaképek annyira jellemzõek arrafelé, engem Mádra, Tállyára emlékeztet

Egy sejtelmes. Link
----
állatvilág:
Link Link Link
növényvilág:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link
faliakác:
Link Link Link Link

Kinéztünk Velencei hg-be, és a som már virágzik.

Floo! Te nagyon figyeled a természetet a kertedben is, arra lennék majd kíváncsi, hogy ez az enyhe tél több kértevõvel fog majd járni, vagy nem. Mert én azt tapasztaltam, hogy nagy összefüggés nincsen, bár én csak két éve foglalkozom jobban gyümölccsel-zöldséggel (persze egyelõre amatõr szinten).

Hóvirágos út Link Link
Aranyvesszõ Link Link Link
Nárcisz Link Link

Megnézem feltétlen. 1 hetet még várni kell vele szerintem. Nagyon nem is kell kapaszkodni felfele. Van a tanösvény ami Eger felõl megy nyílegyenesen felfele ott a tájékoztató tábla után már össze lehet futni velük. Amúgy tavasszal az egri oldal gyönyörû. Nagyezerjófû, Pázsitos és magyar nõszirom , bíboros kosbor, leánykökörcsin, pacsirtafû, harangvirágok széles skálája

Terem is a kiwi úton-útfélen: Link Bocs...

Viccet félretéve: való igaz, hogy a mediterrán növények az itteni telet lazán átvészelnék. Az abszolút hidegrekord -16°C, átlagos teleken nem is megy -10°C alá a hõmérséklet. A mostani, enyhe tél során pedig -4°C volt a leghidegebb. Hogy mi tud itt termést hozni, az már más kérdés. A cseresznyének még épp hozzá a nyár (augusztusban érik), sok más (pl. barack) már esélytelen, és hol vagyunk még akkor a mediterrán világtól.


Mindenestre idén sokkal korábban tavaszodik, mint tavaly. Kíváncsi vagyok, mikor fognak az erdõk kizöldülni; szinte kizárt, hogy május 1-jén még teljesen kopaszak legyenek a fák, mint tavaly.

Ha nem is mediterrán, de a partvidék ugyanolyan USDA zónában van, mint a mediterrán vidék Link
A térkép kinagyítható, kattints Norvégiára!

Késõbb is beszámolhatnál az ottani fejleményekrõl.

mdávid: Ha az Eged hegy környékén jársz és idõd engedi, megnézhetnéd a kökörcsineket.

Hétvégén készült képek: Link

Nálunk továbbra is hódít a hóvirág. Mai bringázásom során viszont már találkoztam nem kevés hunyorral, illetve száguldás közben feltûnt egy lila virág vélhetõen elõbújó tüdõfüvet láttam.

Nálunk a mediterrán hatás teljesen kizárt, mégis kezdõdik a tavasz: Link Link Link

Egy kis tavaszi hangulat Link Link Link Link Link Link

Végigmehetnék minden állításodon, de mindegy, hagyjuk. A végén elõtört belõled is az erdész hírportálon is rendre elõkerülõ üldözési mánia. (A civilek meg a zöldek, és fõleg a civil zöldek.) Elhamarkodottan ítéltem.
Akit még érdekel a téma, itt sok mindent elolvashat. Erdészektõl is. Pl. azt is, hogy mennyi a 20 éves akácosok átlagos folyónövedéke, nem egyedi esetet kiragadva.
Link
De nyilván õk sem nyesegették az akácok törzsét, úgyhogy nem értenek hozzá. Azért remélem, az akác mellett most oly hevesen kiállókon is számon kéred, hogy hány ezer ha gyeprõl szorították vissza az akácot.
Azt pedig, hogy egy szakmai kérdésben ide jutottunk, megköszönhetjük annak a bizonyos brüsszeli bürokrata bélának.

A met-társalgóban említetted a kocsánytalan tölgy-elhalást. Mi okozta? Én a 80-as évek vége felé jártan gombász tanfolyamra, ott az elõadók a szilfavészhez hasonló fertõzésre gyanakodtak. Gombászat közben találkoztam néhány katasztrofális pusztulást mutató területtel.

Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni! Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos.
De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai végzettség alapon, e kitüntetõ tiszteletbeli cím mellett, egy kicsit töris, egy kicsit fõdrajzos, és hogy tovább súlyosbítsam még, elsõsorban humánökológus vagyok.
Még, ha 10 éve dolgozom is az állami erdõgazdálkodásban és két éve viszem a hátamon a szakma 150 éves folyóiratát.
Ez utóbbinak köszönhetõen azonban egy picivel mélyebb pillantásokat nyerhetek a problémás ügyekben, akár ebben az újra hevesen hullámzó akác kérdésben is.
Ami megint csak ott kezdõdik, mint minden ennyire összetett kérdés, hogy az akác fafaj hazai történetének helyi szintû és kellõ mélységû ismerete nélkül (ez nevezzük erdészet- és erdõkezelés-történetnek), illetve a több, mint két évszázados hazai fafaj politika legalább vázlatos ismerete nélkül, kb. annyi értelme van az akácról sarkalatos véleményeket megfogalmazni, mint az ukrán válságról érdemben nyilatkozni annak, aki pl. a Hetmanátus fogalmáról még a norma életben nem hallot.
Ha már értelmes erdész lettem ..had legyek szerénytelen is (csak a cél miatt), és had hivatkozzam magamat kedves szakmai folyóiratomból, az Erdészeti Lapokból.
Link
Átolvasva a cikket a lényeg talán kiviláglik majd, hogy adott területen (ez esetben a történelmi Nógrád megyében)számos ok-okozati viszonyban lévõ abiotikus-biotikus és antropogén (gazdasági-társadalmi) jellemzõ alakította, formálta pl. az akác (és vele a többi fafaj) helyzetét, egy olyan idõszaktól kezdve amikor az erdészet, mint szakma és tudomány még a holdban sem volt.
A jelenünk aktuális akác ügyében nyilván nyakig ott a politika (mindig ott volt!), EP választás, uniós KAP(Közös Agrár Politika), 2014-2020 közötti támogatási rendszerek. Ott a fapiaci közgazdasági helyzet, pl. a hazai akác faanyag konjuktúrája Franicországban. Ott a nemzetközi erdõirtás elleni "küzdelem", pl. a trópusi fafajok kiváltásának lehetõsége (ne teak-bõl vegyél keri bútort a hátsód alá, hanem akácból, ami ugyanolyan jó) és még ezer és egy szál, ami között a súlyos ökológiai kérdések, tények is ott sorakoznak.
Valljuk be kevés ember látja ezt át érdemben és józanul, de a parttalan lövészárokásás helyett mind ökonómiai, mind ökológiai oldalról az egyensúlyt kellene megtalálni és legalább érdemben tájékozódni. Nem pedig a "falka" melyhez tartozom érdekei szerint csaholni, a többiekkel. Persze, kit honnan fizetnek. És itt dõl el. Nyilván senki nem akar munkanélküli lenni.
Nemzeti parkos ökológiai referensek, vagy debreceni botanikusok zöld portálon megjelent cikkének argumentumait lehet ide citálni szépen sorban, de a szerzõk - minden tiszteletem ellenére - több, mint valószínû soha nem végeztek törzsnyesést vagy növõtér bõvítést akác plantázsban, és a szakszerû akácgazdálkodásról nulla felé vergáló gyakorlati tapasztalataik vannak. Ez nem azt jelenti,hogy a biológiai, ökológiai tények nem igazak, de közben ezt ne feledjük el, mielõtt leborulunk a mély igazságok elõtt.
Mert az akáccal elsõsorban jól kell gazdálkodni, jó termõhelyen és erdész(!) szakmai tudással. Ugyanis ez a szakma egyszerre, elméleti, gyakorlati, mûszaki és biológiai tudomány.
Tessék elzarándokolni Mikebudára. Duna-Tisza-közi homokhátság, jó kis arid, humuszszegény, 6-7 AK-ás homoktalaj. 22 éves az az akác erdõ, 20 méter magas árbocakácok törnek az égbe, 23 cm-es mellmagassági átmérõvel. Na az akác erdõ! Pedig ültetvény és mégis diverz (a maga keretei között), élõhely, erdõ. Csak éppen hozzáértõ erdészek 25 éves munkája, amiben minõsített szaporítóanyaggal, tághálózatú telepítéssel, 3-4 évenként növõtér bõvítéssel, rendszeres talajápolással,törzsnyeséssel.Ezt hívják szakszerû állománynevelésnek. Ez egy középhegységi bükkösben ugyanúgy igaz kell legyen, max. ott több lehetõséged van a természetes folyamatoknak teret adni, engedni, kis léptékû és mértékû beavatkozásokkal.
Ez egy szakma.
A kovácsot sem tanítom meg én a vas elemi kémiai tulajdonságaira, mert a gyakorlatból tudja, érti, csinálja. Anélkül, hogy az elem elektronfelhõjét valaha látta volna pásztázó elektronmikroszkóp alatt.
El kell fogadni, hogy a helyes akácgazdálkodáshoz az erdészek értenek, abból is az, aki erre szakosodott és ebben él, évtizedes tapasztalatokkal.
Persze minden társtudományi eredményt fel kell szívni, a talajtantól, a klimatológiáig. De erre van az Erdészeti Tudományos Intézet sok színû és tudású kutatógárdája.
Egy ilyen mikebudai erdõben pedig a többszöri rövid vágásforduló ellenére, azt mondani,hogy nem ad értékes fanyagot, szintén a hozzá nem értõk értelem és szaktudás nélküli szajkózása.Mosolyogni való. Ahogy az is, hogy nem lehet az akác erdõt egy kocsányos tölgyes mellett kordában tartani, mert invazív.Tessék Szatmárba elmenni és a terepen megnézni.Vágásnyiladék, egyik erdõrészlet, másik erdõrészlet, egymás mellett. Nincs betört akác sarj a tölgyesben, mert ápolják, kezelik!
Persze, ha elmarad, nincs pénz rá, nem foglalkoznak, vele, nõjön tönksarjról úgy és amerre és ahogy akar, abból baj lesz. Abból 50-es évekbeli rontott erõk keletkeznek. De ez emberi, közigazgatási stb. tényezõ és nem az akácé, mint fafajé.
Talajkizsarolás dettó lózung. A Mikebudai 6 aranykoronás homoktalajon (!) 17 köbméter a 20 éves állomány évi folyónövedéke hektáronként, úgy, hogy a talajlabor viszgálatok után a talaj szervesanyag-tartalma folyamatosan növekszik, vagyis javul a talajállapot. Atyaúristen!Akác ültetvény alatt.
Májusban be kell kukkantani, milyen aljnövényzet vitalitás van (nem csak csalán és nitrofilek). Na ja, csak éppen a törzsnyesedéket pl. bent kell hagyni az állomány alatt.
A lényeg, hogy minden ellenére a történet arról szól, hogy meg van a veszély, hogy civil és zöld szervezetk gerjedése miatt nem kevés támogatási összeg kerülhet ki a hazai gazdaság véráramából. Még ha a rendelet-tervezet nominálisan nem is foglalkozik vele. Ha beindul a lobby simán el lehet érni,hogy bekerüljön. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ez ellen ne kelljen értelemmel és józanul fellépni, megelõzni. Brüsszelben a dolgok menetét ismerni kell.
Az persze más kérdés, hogy a józan, szakmai egyensúlyt kell preferálni, az akácot a helyén kezelni és értékelni.Ezt pedig bízzuk a szakemberekre.

Seregélyek Link Link

Off:
Politika: görög eredetû szó közügyekkel való foglalkozás.
Idióta: szintén görög eredetû, arra mondták aki nem vett részt a "politikában" (lásd fentebb).

On: Nálam akác a parketta,a kerti bútorok, a méz, mellesleg nagy hõt ad. "Csak" ennyi a haszna a számomra.

Elsõ mondatodra a válasz: ebben erõsen kételkedek...
Fõleg most, hogy elolvastam az Agrometeorológia fórumban egy pártatlan, ideológiamentes, igazi szakembernek a témában írt cikkét.
Kár, hogy ilyen szakkérdésekben még mindig könyékig turkál a politika. Láttuk már, mire vezet ez a dunai vízlépcsõ és a Szigetköz példáján...

És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik annyi pénz, amibõl ezt meg lehetne csinálni?! Az akácot nem lehet motorfûrésszel kiirtani, errõl az itt lévõ értelmes erdész (LAM)is tudna nyilatkozni.
Városi legenda, hogy a futóhomok megkötésére hozták be. A futóhomok nem az Alföld elemi tulajdonsága, az a túllegeltetés miatt alakult ki.
Az akác csökkenti a biodiverzitást. Nagyon kevés rovar fogyasztja, ezért a rájuk épülõ tápláléklánc is szegény. Aljnövényzete nagyon fajszegény, nitrogénkedvelõ fajokból áll.
Az akác egy évben 2 hétig virágzik (ha el nem fagy). A méhészeknek eddig kell. Ha az akácos helyén fajgazdag rét lenne, az egész évben adna nektárt. Persze ezeket kaszálni kell, ez már nem tetszik nekik. Vannak õshonos fák is, amik jók: hárs, gesztenye.
Az akác kizsarolja a talajt. Ezért is gyors a növekedése. 2-3 vágásforduló után nem ad értékes faanyagot.
Valóban van szerepe a gyenge termõképességû talajokon. Egy a gond: nem tudod ott tartani - ezt jelenti, hogy invazív. Természetközeli, õshonos fafajokból álló erdõkbe is benyomul, elnyomja az újulatot, egybefüggõ akácossá alakítva át. Stb.
Még egyszer: senki nem akarja a teljes kiirtását! Én is használom. Megvan a gazdasági, méhészeti szerepe.
Azt tökéletesen jól látod, hogy miért most lett téma. Évek óta folyik az invazív fajok elleni fellépés összehangolása. A parlagfû és a krumplibogár mellett miért nem alakult koalíció?
Pont ez a politikai fellépés teszi lehetetlenné az értelmes szakmai vitát. Na ez a hungarikum.

Lásd: agrometeorológia #6572 és linkje, valamint a szál. Én ugyan nem tartom elsõdleges fontosságúnak az akác által okozott problémát, de a az EU nem elõször és nem utoljára a tényleges és súlyos problémák megoldása helyett a látványos, hangzatos és összességében harmadrendû problémában hozott döntést. Szerintem Magyarország összes erõtulajdonosa és erdésze földhöz verné a hátsóját örömében, ha a legsúlyosabb problémája az invazív akác terjedése elleni védekezés lenne.

Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van elképzelésem arra nézve, hogy miért most, a választási kampány közeledtével lett téma ez a médiában -de meg nem írhatom, hiszen itt tilos politizálni)
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.

Szerintem ennek ellenére elég sovány lenne belõlük a leves... Madaraknál meglepetéseket tud okozni a tollazat

Valószínû ,hogy a zsírfelhalmozódás a zord tél miatt.

Nagyon jó húsban volt ez a két példány:

Számít a fagylefolyás a hõösszeg szempontjából (is), de azért sem mindegy, hogy az a bizonyos hõösszeg hogyan, miként is adódik össze és nem csak hõösszeg számít, így ebbe most bele se mennék (mernék menni).
Közvetlenül a hegy elõterében, -ahol a hegy közelségének poz.hatása tetten érhetõ- is hasonlóan álltak a növények, lényegében sík területen. A hegytõl távolabb pedig nem futottam össze mandulákkal, és a többi hegyoldalban fotózott növénnyel, de gyanítom, hogy a legtöbb még nem így festett. Irományom elsõ felében tett kijelentésem ugyanis nem csak és kizárólag a mandulák miatt fogalmazódott meg.
Való igaz, hogy a mandulák egy-egy melegebb (igénykielégítõ ) periódus után képesek kivirágozni már decemberben, januárban is, azonban ilyenkor még leginkább nem tömegesen teszik mindezt. De ezt is figyelembe véve, egyes régiók téli viszonyainak tudatában nem olyan állapotokra számítottam, mint amivel ezidáig szembesültem.

Köszönöm!

A mandula képes decemberben, vagy ha van két enyhébb hét akkor januárban kinyílni, aztán lefagy, megint kinyílik ami megmarad belõle.
Nagykanizsán 15 méteres fagylefolyással egy lapos placcon (semmi különleges fekvés) így néz ki a mandula Link Link