Hydroinfo
A képen -úgy vélem- a Balaton jobbra van. Amúgy pedig én úgy látom, hogy arrafelé csökken a terepszint.
Egyébként a képet jobban átnézve feltûnik, hogy a kocsibejárót továbbbõvítették. Az eredeti kocsibejárónál még látszik is a kerek csatornanyílás. De az is jól látszik, hogy nem csak a kocsibejáróig temették be, hanem lényegesen tovább is, mi több oda még egy fácskát is ültettek. Sajnos ez is tipikus.
Egyébként a képet jobban átnézve feltûnik, hogy a kocsibejárót továbbbõvítették. Az eredeti kocsibejárónál még látszik is a kerek csatornanyílás. De az is jól látszik, hogy nem csak a kocsibejáróig temették be, hanem lényegesen tovább is, mi több oda még egy fácskát is ültettek. Sajnos ez is tipikus.
Nézd, én nem azt írtam, hogy ez belvíz, hanem azt, hogy ezt láttuk. Az utca egyébként párhuzamos a Balaton partjával. Ez vasárnap volt, elõtte több mint egy hétig semmi esõ nem esett, vissza lehet nézni a csapadék térképen. És az azt megelõzõ idõszakban sem volt hatalmas mennyiségû esõ azon a részen. Biztos valami oka azért van, hogy ott van az a víz. A távolabbi rész felé (ahol nem volt víz az árokban) pedig szemmel láthatóan emelkedett a terepszint, tény, hogy ezt a kép nem adja vissza. Nem kötekedésnek raktam be a képet, hanem azért, hogy megosszam azt, amit láttam. Éppen ezért köszönöm is, hogy felhívtad a figyelmem az árkok "nem karbantartására". 2 éve még nem olvastam a MetNetet, én késõbb fedeztem fel, valószínûleg ezért nem olvastam azt a régebbi kivesézést.
Egyébiránt, ha az Általad belinkelt képet jól megnézed, akkor remekül látni, hogy a következõ háznál már nincs "belvíz", ergo onnan le tudott folyni a víz, holott ott is állnia kellene. Az akadály a két ház közt betemetett vagy nem karbantartott árokban keresendõ.
Mondjuk a képen is látható kocsibejáró miatt temették be, ami különben teljesen tipikus jelenség. Sajnos.
Mondjuk a képen is látható kocsibejáró miatt temették be, ami különben teljesen tipikus jelenség. Sajnos.
Ezt kb. két éve már kiveséztük, és akkor is megállapítottuk, hogy ezek a vízelvezetõ árkok nem a Balaton magas vízszintje miatt teltek meg vízzel, hanem azért, mert egyáltalán nem vízelvezetõk, csupán árkok. Értem ez alatt, hogy valahol elfolyási akadály van, ezért nem tud lefolyni a Balatonba. Ennek megfelelõen az említett árkok a elfolyni képtelen csapadékvizet tárolják.
Hasonlóakat egyébként Siófokon is rengeteget lehet látni, és mindig elzáródás az oka, tekintve, hogy a Balaton vízszintje alacsonyabban van. Ez nem belvíz, hanem hanyagul, vagy egyáltalán nem karbantartott vízelvezetõ rendszer. De mondom, ezt már átrágtuk anno.
Hasonlóakat egyébként Siófokon is rengeteget lehet látni, és mindig elzáródás az oka, tekintve, hogy a Balaton vízszintje alacsonyabban van. Ez nem belvíz, hanem hanyagul, vagy egyáltalán nem karbantartott vízelvezetõ rendszer. De mondom, ezt már átrágtuk anno.
Hol volt belvíz? Én sokat járok a déli parton, de sehol nem tapasztaltam.
Szerintem azért engedték, mert meghaladta az optimális /vigyázat, nem maximális!/ 110 centit, és az elõrejelzések jelentõs csapiról szóltak.
Szerintem azért engedték, mert meghaladta az optimális /vigyázat, nem maximális!/ 110 centit, és az elõrejelzések jelentõs csapiról szóltak.
Muszáj volt engedni a múlt heti 50mm miatt a Déli-parton nagy volt a belvíz így ezzel is próbálták mérsékelni.
Már 111, de engedik is rendesen. Színültig tele a Sió, rég nem láttam ilyen magas vízszintet a csatornán.
Jelentem a viszonylag csapadékosra fordult idõjárásnak köszönhetõen 110cm a balaton vízszintje.
Ez elég ideálisnak tûnik egyenlõre az évnek ebben a szakában.
Ez elég ideálisnak tûnik egyenlõre az évnek ebben a szakában.
Viszont a merészebbek lassan kipróbálhatják úszásilag...
Nem tudom, ilyen esetben mi van a nádaratással? Elmarad teljesen, vagy van valami vízenjáró gép, amirõl arathattak?
Érdekes lenne tudni, régen hány ilyen tél volt. Abban a korban, amikor még nem volt hûtõ, és a Balcsi jegét használták jégvermekben a hûtésre. Meg fogom nézni a Lóczy-monográfiában, hátha van rá adat.
Nem tudom, ilyen esetben mi van a nádaratással? Elmarad teljesen, vagy van valami vízenjáró gép, amirõl arathattak?
Érdekes lenne tudni, régen hány ilyen tél volt. Abban a korban, amikor még nem volt hûtõ, és a Balcsi jegét használták jégvermekben a hûtésre. Meg fogom nézni a Lóczy-monográfiában, hátha van rá adat.
Na rájöttem miért olyan kanyargós a Tisza. Hasznos infó:
Már meg volt teremtve a világon minden hegy és folyó, csak a Tisza állott nagy búsan az Úr zsámolyánál. Jézus Krisztus igazította el a dolgát. Aranyos ekét kerített, szamarat fogott elébe és mondta a Tiszának, hogy csak menjen utána a barázdában. De a szamár éhes volt, kapkodott a szanaszét heverõ finom cötkényekhez (szamárkórókhoz), nem haladt egyenesen, hanem rángatta az ekét. Amiért girbe-gurbán haladt, lett csivirgõs-csavargós a Tisza folyása.
Már meg volt teremtve a világon minden hegy és folyó, csak a Tisza állott nagy búsan az Úr zsámolyánál. Jézus Krisztus igazította el a dolgát. Aranyos ekét kerített, szamarat fogott elébe és mondta a Tiszának, hogy csak menjen utána a barázdában. De a szamár éhes volt, kapkodott a szanaszét heverõ finom cötkényekhez (szamárkórókhoz), nem haladt egyenesen, hanem rángatta az ekét. Amiért girbe-gurbán haladt, lett csivirgõs-csavargós a Tisza folyása.
Majd a második árhullámra is lehet tippelni Egyébként úgy látszik hogy még 630 sem lesz.
Egyébként úgy látszik hogy még 630 sem lesz.
Jól meghízott paca tart a vízgyûjtõ felé. Nano most látom csak tippversenyt hirdettél Most már nem lenne fair tippelnem de kb 610-et mondtam volna, most már 630at mondanék
Most már nem lenne fair tippelnem de kb 610-et mondtam volna, most már 630at mondanék
Magashegység + a csapadék szempontjából kedvezõ (enyhe és nedves) áramlás. Nincs ebben semmi meglepõ.
Egy tipp: itt szerintem 648 cm lesz a tetõzés Csak hogy legyen egy kis "házi" verseny
Egy tipp: itt szerintem 648 cm lesz a tetõzés
Csak hogy legyen egy kis "házi" verseny 
Ez most nagyon meglepett.Errefelé vagy 50-60 mm az idei csapadék,500 mm jó ha egy év alatt esik le(az utóbbi félév nincs 200).Ennyi esõ-hó esetén mi víz alatt lennénk vastagon.Arról beszéltem sokat,hogy az emlékekben 500 km-rel arrébb egészen más kép alakulhat ki a tél,nyár stb. idõjárásáról.Nálunk meleg és száraz ott meg átlagos és árvizes.Így az emlékeinkkel nem tudunk közös nevezõre jutni...
A FETIKÖVIZIG honlapját ismered, az 2 óránként ad infót.
A Szlovák adatok az SHMU Link oldalon megtalálhatók. Ott a Link alatt pedig az automatáik - nagyon sok van, csak nem mindegyik frissül rendszeresen, ugyanakkor van egy csomó, ami óránként. Sajnos a csapadékot, meg a hõmérsékletet nem mérik, de fent vannak elõrejelzések, meg korábbi esettanulmányok, adatokkal.
Itthon legtöbb infó a Link itt van. Az egyes VÍZÜGY-ek kattintva megnézhetõk az automaták, ill. ahol nincs, ott a reggeli jelentések. Az automatáknál nem mindenhol egyforma a lekérési beállítás, általában 2,6,12 órás gyakorisággal jeleznek.
Ami még minket érinthet az Románia, de ottani linket nem ismerek.
A Szlovák adatok az SHMU Link oldalon megtalálhatók. Ott a Link alatt pedig az automatáik - nagyon sok van, csak nem mindegyik frissül rendszeresen, ugyanakkor van egy csomó, ami óránként. Sajnos a csapadékot, meg a hõmérsékletet nem mérik, de fent vannak elõrejelzések, meg korábbi esettanulmányok, adatokkal.
Itthon legtöbb infó a Link itt van. Az egyes VÍZÜGY-ek kattintva megnézhetõk az automaták, ill. ahol nincs, ott a reggeli jelentések. Az automatáknál nem mindenhol egyforma a lekérési beállítás, általában 2,6,12 órás gyakorisággal jeleznek.
Ami még minket érinthet az Románia, de ottani linket nem ismerek.
Persze az idõjárásnál soha sem lehet biztosra mondani semmit, de azért jó idõben felkészülni ha esetleg bejön a rossz forgatókönyv. Kocka nem tudsz valami jó gyakran frissülõ vizügyes linket? (Keddre már zivatarokat is emlegetnek a zivilesen fórumban, de még utánanézek.)
Sok már a csapadék, de a hétfõi helyzet - remélhetõleg - közel sem lesz olyan, mint a 2001-es. Akkor 2 napig stabil DNY-ÉK irányú nedves szállítószalag állt fenn és ráadásul a meleg, nedves levegõben sok zápor és zivatar alakult ki.
Az viszont figyelemreméltó, hogy pl. Rahón és Királymezõn január 1. óta csaknem 500 mm csapadék hullott és Kárpátalján, ill. Erdély északi részének nagy részén 200-300 mm közötti ennek az idõszaknak a csapadéka.
A talaj tehát nagy területen átázott, telítõdött vízzel (egyébként Szlovákia keleti végein is kezd hasonlóvá válni a helyzet), így egyre nagyobb a kockázata egy nagyobb esõ, vagy olvadás, esetleg a kettõ együttes hatásaként létrejövõ árvíznek.
Persze ez fikció. Lehet, hogy a jövõ héttõl csendesebb, szárazabb periódus kezdõdik és semmi gond nem lesz!? Majd meglátjuk.
Az viszont figyelemreméltó, hogy pl. Rahón és Királymezõn január 1. óta csaknem 500 mm csapadék hullott és Kárpátalján, ill. Erdély északi részének nagy részén 200-300 mm közötti ennek az idõszaknak a csapadéka.
A talaj tehát nagy területen átázott, telítõdött vízzel (egyébként Szlovákia keleti végein is kezd hasonlóvá válni a helyzet), így egyre nagyobb a kockázata egy nagyobb esõ, vagy olvadás, esetleg a kettõ együttes hatásaként létrejövõ árvíznek.
Persze ez fikció. Lehet, hogy a jövõ héttõl csendesebb, szárazabb periódus kezdõdik és semmi gond nem lesz!? Majd meglátjuk.
Tisza-Técsõ 2 óránkénti vízállások: 242 215 194 180
14 cm, 21 cm és az utolsó 2 órában 27 cm.. Nem gyengén árad..
A 2001-es elõtti egyik nagy, majdnem árvízkor volt a csúcs akkor több mint 6 métert áradt Tiszabecsnél 24 óra alatt. Akkor is rakták a nyúlgátakat mert már átcsapott a víz csak szerencsére az ukránoknál kiszakadt.
14 cm, 21 cm és az utolsó 2 órában 27 cm.. Nem gyengén árad..
A 2001-es elõtti egyik nagy, majdnem árvízkor volt a csúcs akkor több mint 6 métert áradt Tiszabecsnél 24 óra alatt. Akkor is rakták a nyúlgátakat mert már átcsapott a víz csak szerencsére az ukránoknál kiszakadt.
Vasárnap megint ad csapit oda + 1-2 fokos 850 T mellet majd Kedden megint. Egyébként ezekbõl a nyugati délnyugati áramlású csapadékokból nagyon sok ki szokott csapódni a Kárpátokban. Ha jól emlékszem a pár évvel ezelõtti árvízkor is egy ilyen Franciaország felõl érkezõ ciklonból volt a nagy esõzés. Link Link
Érdekes összevetni a 2001-es helyzettel Link
Érdekes összevetni a 2001-es helyzettel Link
A Felsõ-Tiszán és mellékfolyóin jelentõs árhullám indult el. Az utóbbi 2 napban 2-3 métert emelkedett a vízszint és ma is jelentõs, 10-30 mm csapadék hullott a vízgyüjtõn. Az következõ napokban, fõleg a jövõ hét elején ismét jelentõs mennyiségû csapadék várható. Valószínûleg szükség lesz minimum az elsõ fokú készültség elrendelésére is.
Íme egy kis összefoglaló: Link
Íme egy kis összefoglaló: Link
Távoli emlékkép az egykori dunai "megboszorkányozott jéglabyrinth"-rõl.
"A Duna be volt fagyva egész fel Pozsonyig, át lehetett mindenütt kelni rajta. Hogy Komáromból Új-Szõnyre át lehessen jutni, fel kellett messze kerülni a sziget orrán felül, mert ott zátonyok vannak, mikben nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.
Timár úgy számította ki az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja, annak a tetején meglátszik az õ nyaralója; egyenesen annak veszi az irányát.
Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta: az volt a köd. Õ csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett alá. Még akkor csak vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni, oly sûrû lett az, hogy nem látott három lépésnyire.
Ha józan eszének csak egy szavára hallgatott volna még, hát rögtön visszafordul, s igyekszik az elhagyott partot újra megtalálni; de már azzal a józan ésszel õ végleg leszámolt, nem volt vele semmi dolga többé: át akart jutni a túlsó partra.
Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni való. Egymás hátára tolt jéghasábok hosszú torlaszokat képeznek keresztben-hosszában, egy-egy helyen szeszélyes hegylánc alakot ölt a jég, öles táblákban meredezve fel a hátahoporjás alapból.
Amint ezeket a torlaszokat kerülgette Timár, azon vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több egy órájánál, hogy jár; zsebórája háromnegyedet üt háromra; rég a túlsó parton kellene lennie: bizonyosan irányt tévesztett.
Hallgatózott. Semmi neszt nem vehetett ki az éjszakában. Kétségtelen volt, hogy nemhogy közeledett volna a túlparti faluhoz, sõt eltávozott tõle.
Még kutyaugatást sem hallott.
Azt hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna, hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol sem szélesebb, valahol csak partra kell akadnia, ha folytonosan egy irányba megy.
Csakhogy a sötétben és a ködben az ember éppen azt nem tudja, hogy egy irányban megy-e. Egy jégtorlasz, melyet ki kell kerülnie, minden kiszámítása dacára félretéríti az egyenes vonalból, zeg-zug utat csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer áthaladt; egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár száz lépésig kellene kitartania, s partot érne, akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba." ... Folytatás:Link
"A Duna be volt fagyva egész fel Pozsonyig, át lehetett mindenütt kelni rajta. Hogy Komáromból Új-Szõnyre át lehessen jutni, fel kellett messze kerülni a sziget orrán felül, mert ott zátonyok vannak, mikben nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.
Timár úgy számította ki az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja, annak a tetején meglátszik az õ nyaralója; egyenesen annak veszi az irányát.
Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta: az volt a köd. Õ csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett alá. Még akkor csak vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni, oly sûrû lett az, hogy nem látott három lépésnyire.
Ha józan eszének csak egy szavára hallgatott volna még, hát rögtön visszafordul, s igyekszik az elhagyott partot újra megtalálni; de már azzal a józan ésszel õ végleg leszámolt, nem volt vele semmi dolga többé: át akart jutni a túlsó partra.
Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni való. Egymás hátára tolt jéghasábok hosszú torlaszokat képeznek keresztben-hosszában, egy-egy helyen szeszélyes hegylánc alakot ölt a jég, öles táblákban meredezve fel a hátahoporjás alapból.
Amint ezeket a torlaszokat kerülgette Timár, azon vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több egy órájánál, hogy jár; zsebórája háromnegyedet üt háromra; rég a túlsó parton kellene lennie: bizonyosan irányt tévesztett.
Hallgatózott. Semmi neszt nem vehetett ki az éjszakában. Kétségtelen volt, hogy nemhogy közeledett volna a túlparti faluhoz, sõt eltávozott tõle.
Még kutyaugatást sem hallott.
Azt hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna, hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol sem szélesebb, valahol csak partra kell akadnia, ha folytonosan egy irányba megy.
Csakhogy a sötétben és a ködben az ember éppen azt nem tudja, hogy egy irányban megy-e. Egy jégtorlasz, melyet ki kell kerülnie, minden kiszámítása dacára félretéríti az egyenes vonalból, zeg-zug utat csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer áthaladt; egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár száz lépésig kellene kitartania, s partot érne, akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba." ... Folytatás:Link
A Szlovák "vízügyi honlapon" (azért így írom mert ott a meteorológiával részben együtt van a vízügy), tehát Link óránkénti vízállásokat lehet megtekinteni, bizonyos idõnként (van ahol 1, van ahol 3-6 óránként frissül).
Tegnap reggel 5-kor az Ung Lékárdnál 993 cm volt (800 cm a III. fok).
Tegnap reggel 5-kor az Ung Lékárdnál 993 cm volt (800 cm a III. fok).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat