Bioszféra
Kucsmagomba leginkább réten, esetleg ligeterdõben terem, esetleg kert széliben is, nem gyökérkapcsolt, tehát nincs fás szárú növényhez köze. Sokszor épp csak kiáll a gyöp közül.
Fontos ismertetõje, hogy a gomba belsejében MINDIG csak EGY üreg van, ellentétben a hasonló mérgezõ papsapkagombával, melyben több üreg található.
Amikor szeded, nagyon vigyázva tedd, mert igen törékeny a szára és a termõteste is, de mindkettõ felhasználandó. A szárát sokszor egyben ki lehet húzni a kalap alól, szedéskor is érdemes erre ügyelni.Sokszor a redõcskéi telimennek földdel, ezt én ecset segítségével szoktam kitisztogatni belõle csap alatt. Nagyon macerás, de annyira finom, hogy megéri! :-)
Elvileg április elején szokott már lenni, tehát most is lehet már!
Fontos ismertetõje, hogy a gomba belsejében MINDIG csak EGY üreg van, ellentétben a hasonló mérgezõ papsapkagombával, melyben több üreg található.
Amikor szeded, nagyon vigyázva tedd, mert igen törékeny a szára és a termõteste is, de mindkettõ felhasználandó. A szárát sokszor egyben ki lehet húzni a kalap alól, szedéskor is érdemes erre ügyelni.Sokszor a redõcskéi telimennek földdel, ezt én ecset segítségével szoktam kitisztogatni belõle csap alatt. Nagyon macerás, de annyira finom, hogy megéri! :-)
Elvileg április elején szokott már lenni, tehát most is lehet már!
A kucsmagombáról tudna valaki bõvebb információval szolgálni???
Hol terem,milyen fák alatt,mikor mennyi stb ??
Köszi
Hol terem,milyen fák alatt,mikor mennyi stb ??
Köszi
A kakasmandikó ritka. Azért is védett mert nem fordul elõ mindenhol, ahol azonosak a feltételek neki, mint pl. az odvas keltike, mely tömegesen elõfordul a még be nem záródott lombkorona alatti talajon, ezért nem is védett, mert ez tömeges.
Azt mondjuk nem tudom, hogy külföldön milyen gyakori, de pl. a lisztes kankalin csakis egy helyen fordul elõ hazánkban (kipusztultnak hitték, de találtak egy, ismétlem egy tövet a Tapolcai medencében - Ez a Balatonfv.-i NP címernövénye is), ugyanakkor ezt a növényt Skandináviában kaszálni lehet, s nem védett.
Pl. a pilis len meg az egész világon csakis Pilisszentiván környékén fordul elõ.
Tavaly nem tapasztaltál ugyanazon a helyen kakasmandikót? Lehet kemény volt neki a tél.
Azt mondjuk nem tudom, hogy külföldön milyen gyakori, de pl. a lisztes kankalin csakis egy helyen fordul elõ hazánkban (kipusztultnak hitték, de találtak egy, ismétlem egy tövet a Tapolcai medencében - Ez a Balatonfv.-i NP címernövénye is), ugyanakkor ezt a növényt Skandináviában kaszálni lehet, s nem védett.
Pl. a pilis len meg az egész világon csakis Pilisszentiván környékén fordul elõ.
Tavaly nem tapasztaltál ugyanazon a helyen kakasmandikót? Lehet kemény volt neki a tél.
Ma ellátogattunk az Attila dombra (Tápiószentmárton, Kincsem Lovaspark). A helynek sokan gyógító erõt tulajdonítanak. No, nem ezért mentem, csak a kíváncsiság vonzott: Link
Magyarul még nincs ott túl régóta...
A SZENT PAPUCSOT LECSERÉLTED??? Meglásd, idén EGY zivi se lesz felétek... Én szóltam...
A SZENT PAPUCSOT LECSERÉLTED??? Meglásd, idén EGY zivi se lesz felétek... Én szóltam...
Azóta vettem másik papucsot,szegény ha tudná hogy sárban vizben dörgések villámlások közepette kell majd száguldoznia a számitógép és a domb között...
3-4 éve ültettük oda,hogy hány tövet,azt nem tudom...
3-4 éve ültettük oda,hogy hány tövet,azt nem tudom...
Kicsit kevesebb lábuk van, mint Neked :-) Vagy lehet, lábuk akad, csak zivilesõ papucs nincs hozzá, amin kiszaladhatnának a dombra :-)
Egyébként mióta van a kertetekben?
Egyébként mióta van a kertetekben?
Hidd el én nagyon is büszke vagyok rá hogy itt élek,egész évben küldözgetni fogom nektek a fényképeket,év végén pedig csinálok egy naptárat vagy galériát idörendi sorrendben a virágokról....
Nemnem!
Ha Jaurinum ott lenne,ott ájulna el a látványtól és zuhanna rá ájultan a virágokra,azon nyomban kattanna a bilincs a csuklóján
Egyébként amit fõleg nem értek,hogy amint Te is láttad,itt a kertben is él és virul a kakasmandikó,pedig ha valahol nem alkalmas neki a környezet az ott van,a talaj csontkemény és a klima sem erdei,vagyis szerintem ha elviném a környéken lévö összes erdöbe és ültetnék belõle pár tövet,évek múlva ott is elszaporodna!
De hogy ez maguktól mért nem jut eszükbe
Ha Jaurinum ott lenne,ott ájulna el a látványtól és zuhanna rá ájultan a virágokra,azon nyomban kattanna a bilincs a csuklóján
Egyébként amit fõleg nem értek,hogy amint Te is láttad,itt a kertben is él és virul a kakasmandikó,pedig ha valahol nem alkalmas neki a környezet az ott van,a talaj csontkemény és a klima sem erdei,vagyis szerintem ha elviném a környéken lévö összes erdöbe és ültetnék belõle pár tövet,évek múlva ott is elszaporodna!
De hogy ez maguktól mért nem jut eszükbe
Floo: El sem tudod képzelni milyen büszke lehetsz arra, hogy ilyen különleges növények élnek a környezeteben.
Itt nálunk a Mátrában és a környékén nincs pl. kakasmandinkó, sem kockás liliom. A tavaszi héricseket még egyenlõre sok helyen lehet látni, amig a "új gazdák" a területet fel nem szántják. Hóvirágnak is csak egy kicsi -talán 100! töves- állományát ismerem. Leánykökörcsinnnek is csak egy néhány tõbõl álló állományát ismerem, amit a vaddisznók minden évben kitúrnak. Ennek ellenére még bírják a "gyûrõdést". Viszont van nagyon sok orchidea féle, és páfrány.
Itt nálunk a Mátrában és a környékén nincs pl. kakasmandinkó, sem kockás liliom. A tavaszi héricseket még egyenlõre sok helyen lehet látni, amig a "új gazdák" a területet fel nem szántják. Hóvirágnak is csak egy kicsi -talán 100! töves- állományát ismerem. Leánykökörcsinnnek is csak egy néhány tõbõl álló állományát ismerem, amit a vaddisznók minden évben kitúrnak. Ennek ellenére még bírják a "gyûrõdést". Viszont van nagyon sok orchidea féle, és páfrány.
Õ szerintem elájul, ha elolvassa, hogy hempergõzni támadt kedved többszázezer forintnyi védett virág szõnyegén :-)
Igen, mondjuk felétek a nedves erdõ dívik, hát a Bakony déli oldala nem épp errõl híres...
Bár annak, hogy felétek sok ilyen hasonló növényzetû erdõ létezik, talán az az oka, hogy nem olyan régen szedték szét szántókkal az egybefüggõ erdõket (mert azért Zala inkább volt erõgazdálkodásból élõ, mint szántóföldi kultúrákból, fõleg, amilyen meredek dombhátak vannak, azon gabona csak teraszos mûveléssel élne), mint nálunk, ahol minden zugot telivetettek gabonával meg repcével meg kukoricával...
Igen, mondjuk felétek a nedves erdõ dívik, hát a Bakony déli oldala nem épp errõl híres...
Bár annak, hogy felétek sok ilyen hasonló növényzetû erdõ létezik, talán az az oka, hogy nem olyan régen szedték szét szántókkal az egybefüggõ erdõket (mert azért Zala inkább volt erõgazdálkodásból élõ, mint szántóföldi kultúrákból, fõleg, amilyen meredek dombhátak vannak, azon gabona csak teraszos mûveléssel élne), mint nálunk, ahol minden zugot telivetettek gabonával meg repcével meg kukoricával...
Naigen,de nálunk azon a környéken igaziból látszólag minden feltétel ugyanaz az egyik völgyben is meg a másikban is,illetve a völgy egyik felén és a másikon is...
Ugyanaz a növénytársulás,ugyanaz a talaj...
Legszivesebben meghepergõztem volna ott az avarban...
Kiváncsi leszek ha Jaurinum erre téved miccól a képekhez
Ugyanaz a növénytársulás,ugyanaz a talaj...
Legszivesebben meghepergõztem volna ott az avarban...
Kiváncsi leszek ha Jaurinum erre téved miccól a képekhez
Nézegetem a neten a kakasmandikó képeket,de közel sem olyan szépek a képek mint az én képeim
A következö virág amit lencsevégre kell kapnunk,az a kockás lilom
A következö virág amit lencsevégre kell kapnunk,az a kockás lilom
pffff.... helyes a bõgés oroszlán... idézem az idézetet...
***********************************
Ahogy Cholnoky Jenõ írja:
"De ahol a lejtõ lankás, annyira, hogy nem képzõdik rajta szélárnyék, de a víz mégis folyik rajta, akkor a lehulló esõ öblögetése és a szél együttesen alaposan elbánnak a növényzettel és a televénnyel. Ilyen helyen ijesztõ kopárságokat látunk. ...
*************************************************
lásd a libanoni cédrus élõhelyét vagy a "dalmát-illír" erdõrengeteg helyét, melyeket még a római korban letaroltak a hajóépítés miatt... de nem sorolom, mindenki ismeri a helyzetet...
***********************************
Ahogy Cholnoky Jenõ írja:
"De ahol a lejtõ lankás, annyira, hogy nem képzõdik rajta szélárnyék, de a víz mégis folyik rajta, akkor a lehulló esõ öblögetése és a szél együttesen alaposan elbánnak a növényzettel és a televénnyel. Ilyen helyen ijesztõ kopárságokat látunk. ...
*************************************************
lásd a libanoni cédrus élõhelyét vagy a "dalmát-illír" erdõrengeteg helyét, melyeket még a római korban letaroltak a hajóépítés miatt... de nem sorolom, mindenki ismeri a helyzetet...
Lehet, hogy ott volt elég régóta háborítatlan a helye, vagy esetleg valaki betelepítette, és ott tudott csak elterjedni, vagy ilyesmi...
Mondjuk az ilyen szigetszerû kis populációknak nagyon fontos szerepük van, csak az a kár, ha nem tudnak nagy területen szépen élni...
Nálunk a Látóhegy kis sziklagyepes világa az, amely egy rakás ritka növényt is kinevel évrõl-évre, kb 20-25 éve figyelem rendszeresen, és ezen a pár hektáron is olyan vándorlások vannak, hogy ihaj. Egy távolabbi, és jóval kisebb kis sziklagyepen meg valaki úgy 20 éve elültetett (vagy ilyesmi) pár hagyma nárciszt. Azóta elterjedt és már jónéhány négyzetméternyi helyen nyílik évente. Ha van helye, nõ az szépen.
Akkor van gond, ha ezek a szigetek teljesen elszigetelõdnek, mert így sokkal sérülékenyebbek lesznek, és persze sokkal könnyebben elpusztíthatók. Ezek a mi kis sziklagyepeink is csak a sok sok kõnek köszönhetik az életüket, hiszen a pár centis talajon semmi más nem nõ meg, csak pár galagonya, kökény, vadrózsa, no meg a virágok :-)
Épp tegnap a Papod felé szeltem át a Rátóti Nagymezõt, amelynél kopárabb vidék szerintem nincs a Dunántúlon. Csurom szikla, kõ, kavics, minimális talajjal. Ahogy sütötte a nap, csak úgy ömlött belõle a forróság (pedig csak 13-14 fok volt, simán lehetett harmincnak érezni), ha nem fújt volna a szél, csurgott volna rólam a víz. Most még van pár zöldes fûcsomó, pár aprócska virág (elvétve hérics is) Nyáron ez a csupasz rét csontig leszárad, egy-két ökörfarkkóró, szamárkóró meg bábakalács él csak rajta. Nem véletlenül lett lõtér már Ferenc Jóska korában... Ahogy Cholnoky Jenõ írja:
"De ahol a lejtõ lankás, annyira, hogy nem képzõdik rajta szélárnyék, de a víz mégis folyik rajta, akkor a lehulló esõ öblögetése és a szél együttesen alaposan elbánnak a növényzettel és a televénnyel. Ilyen helyen ijesztõ kopárságokat látunk. ... A körülmények csodálatosan összejátszanak, hogy ez a pusztaság létrejöhessen. Mindenek elõtt a dolomit ilyen nagy kiterjedésben ritkán fordul elõ. A terület lejtõs volta föltétlenül szükséges volt a pusztaság létrejöttéhez. Lám, ahol vízszintes a terület, ott mindjárt ott találjuk az erdõt, még ha oly csenevészen is." stb. Írja még, hogy a Bakonyból meg azért nem tud továbbjutni ide a lemosódó talaj, mert a meredek lejtõ átvált kicsi lejtõbe, s így megáll a dombok lábánál a talaj (elég sûrû csertölgyes bozótos van arra). Forrás meg azért nem nyílik ebbe az irányba, mert a Bakony kõzetrétegei észak felé lejtenek, így a hegyek túloldalán fakadnak ki. (Lókút, Bakonybél, stb.). Szóval csurom száraz egy köves dög.
Mondjuk az ilyen szigetszerû kis populációknak nagyon fontos szerepük van, csak az a kár, ha nem tudnak nagy területen szépen élni...
Nálunk a Látóhegy kis sziklagyepes világa az, amely egy rakás ritka növényt is kinevel évrõl-évre, kb 20-25 éve figyelem rendszeresen, és ezen a pár hektáron is olyan vándorlások vannak, hogy ihaj. Egy távolabbi, és jóval kisebb kis sziklagyepen meg valaki úgy 20 éve elültetett (vagy ilyesmi) pár hagyma nárciszt. Azóta elterjedt és már jónéhány négyzetméternyi helyen nyílik évente. Ha van helye, nõ az szépen.
Akkor van gond, ha ezek a szigetek teljesen elszigetelõdnek, mert így sokkal sérülékenyebbek lesznek, és persze sokkal könnyebben elpusztíthatók. Ezek a mi kis sziklagyepeink is csak a sok sok kõnek köszönhetik az életüket, hiszen a pár centis talajon semmi más nem nõ meg, csak pár galagonya, kökény, vadrózsa, no meg a virágok :-)
Épp tegnap a Papod felé szeltem át a Rátóti Nagymezõt, amelynél kopárabb vidék szerintem nincs a Dunántúlon. Csurom szikla, kõ, kavics, minimális talajjal. Ahogy sütötte a nap, csak úgy ömlött belõle a forróság (pedig csak 13-14 fok volt, simán lehetett harmincnak érezni), ha nem fújt volna a szél, csurgott volna rólam a víz. Most még van pár zöldes fûcsomó, pár aprócska virág (elvétve hérics is) Nyáron ez a csupasz rét csontig leszárad, egy-két ökörfarkkóró, szamárkóró meg bábakalács él csak rajta. Nem véletlenül lett lõtér már Ferenc Jóska korában... Ahogy Cholnoky Jenõ írja:
"De ahol a lejtõ lankás, annyira, hogy nem képzõdik rajta szélárnyék, de a víz mégis folyik rajta, akkor a lehulló esõ öblögetése és a szél együttesen alaposan elbánnak a növényzettel és a televénnyel. Ilyen helyen ijesztõ kopárságokat látunk. ... A körülmények csodálatosan összejátszanak, hogy ez a pusztaság létrejöhessen. Mindenek elõtt a dolomit ilyen nagy kiterjedésben ritkán fordul elõ. A terület lejtõs volta föltétlenül szükséges volt a pusztaság létrejöttéhez. Lám, ahol vízszintes a terület, ott mindjárt ott találjuk az erdõt, még ha oly csenevészen is." stb. Írja még, hogy a Bakonyból meg azért nem tud továbbjutni ide a lemosódó talaj, mert a meredek lejtõ átvált kicsi lejtõbe, s így megáll a dombok lábánál a talaj (elég sûrû csertölgyes bozótos van arra). Forrás meg azért nem nyílik ebbe az irányba, mert a Bakony kõzetrétegei észak felé lejtenek, így a hegyek túloldalán fakadnak ki. (Lókút, Bakonybél, stb.). Szóval csurom száraz egy köves dög.
Télleg!
Nem találok magyarázatot valamire,tán Ti tudjátok!
A kakasmandikó csak egy udvarnyi,100*50 méteres területen volt azon a részen,Becshehely mellett,körbejártuk azt a völgyet domboldalt,de sehol máshol nem volt egy darab sem!
Mi lehet az oka ennek?
S mégegy kérdés,mennyire gyakori a kakasmandikó az országban??
Akinek kedve támad egy kis kakasmandikó lesre,várom vasárnap
Nem találok magyarázatot valamire,tán Ti tudjátok!
A kakasmandikó csak egy udvarnyi,100*50 méteres területen volt azon a részen,Becshehely mellett,körbejártuk azt a völgyet domboldalt,de sehol máshol nem volt egy darab sem!
Mi lehet az oka ennek?
S mégegy kérdés,mennyire gyakori a kakasmandikó az országban??
Akinek kedve támad egy kis kakasmandikó lesre,várom vasárnap
Jaurinum,ha erre jársz, nézz rá erre a kis zöldségre, hogy szerinted õ mi lesz, ha megnõ! Köszönöm!
Link
Link
Floo, a képeid alapján úgy tûnik, hogy Zalába minden héten lehetne talit szervezni :-)
Egész nap a hatása alatt vagyok,nem térek magamhoz,olyan csodás volt...
Legszivesebben szerveznék vasárnapra egy talit ide hogy lássátok,mert elképesztõ...
Link
Itt a link
Legszivesebben szerveznék vasárnapra egy talit ide hogy lássátok,mert elképesztõ...
Link
Itt a link
Uramatyám! A 12.képtõl x.dik képig csodálatos az a kakasmandikó mezõ. És védett is. 10 000Ft a term.véd.i értéke.
Kövér daravirág múlt heti fényképezésembõl:
Link
Kövér daravirág múlt heti fényképezésembõl:
Link
Elvileg a saját adatoknál be lehet állítani, hogy megjelenjen-e nálad a kép. Hangsúlyozom, hogy elvileg mivel bármit állítok be mindig megjelennek a képek - legalábbis nálam.
Õszinte leszek,szép meg jó ez a képbeszúrás,de semmi értelme sincs,egy sima link sokkal áttekinthetõbbé tenné a fórumot...
Gyerekek!
Boldog vagyok hogy Zala megyében élhetek!
Órák óta nem vagyok magamnál,olyan gyönyörü minden,a képeket most rakom fel,aki szereti az erdõt,a virágokat,az be fog pisilni
Boldog vagyok hogy Zala megyében élhetek!
Órák óta nem vagyok magamnál,olyan gyönyörü minden,a képeket most rakom fel,aki szereti az erdõt,a virágokat,az be fog pisilni
Valami sz*rakodik a tárhelyem, maradjunk annyiban, hogy holnap újra megpróbálom, elég érdekesen rakta fel a képeket...
Azért ez a kis tollas nagyon helyes volt, énekelt nekem gyönyörûen, és nagyon nem is félt.
Azért ez a kis tollas nagyon helyes volt, énekelt nekem gyönyörûen, és nagyon nem is félt.
Õ idén az év madara - a mezei veréb. A fülfoltjáról megismerni könnyen. :-)
"A hangverseny ingyenes volt, de természetbeni adományokat szívesen fogadok"...
csodálatosan énekelt, közben állandóan változtatta a testtartását, mozgatta a szárnyait
Itt csak VOLT egy pintyõke.... de esze is volt, mert elrepült mire Micó kandúr barátnõje, Hófehérke odaért az ágra...
Hú, gyerekek, milyen gyönyörû volt a Papod! Hamarosan rakok fel képeket is, de elõbb fürdés - kullancsmustra.
Kisvárdán a növényzetnek még -6-7 fokos minimumokkal is sértetlen túlélési esélyei vannak! ( Legalábbis a képek alapján.)
Én még nem láttam, Az ország északi felében 3-4 hetet mondanak, és néhány faj virágzási idejébõl magam is kb. ennyit mondanék. Itt lent délen (Pécs) viszont 4-5 hét inkább, megjelent pár május eleji faj is már.
Láttatok már idén kucsmagombát?????
A Sas-hegyen már nyílik a leánykökörcsin, vörösbegyet is hallani már a többi mellett, stb.... 3 héttel siet a természet.
A Sas-hegyen már nyílik a leánykökörcsin, vörösbegyet is hallani már a többi mellett, stb.... 3 héttel siet a természet.
Nem térek magamhoz!
Most jöttünk a hegyröl,langyos meleg szellõ fujdogál,és térdig gázoltunk a virágszõnyegben,virágillat méhdöngicsélés madárcsicsergés....
Leirhatatlan!
Képek este....
Most jöttünk a hegyröl,langyos meleg szellõ fujdogál,és térdig gázoltunk a virágszõnyegben,virágillat méhdöngicsélés madárcsicsergés....
Leirhatatlan!
Képek este....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat