Bioszféra

De ez a jobb megintcsak egy "antropo-jobb", mert a Földön nincs olyan, hogy jó, meg rossz. Tehát nyilván jobb és rosszabb sincs. Van olyan, hogy egy faj számára kedvezõbb, vagy kedvezõtlenebb, de azokat is igen érzékeny változók irányítják és csak egy ideig igazak. Meg akarjuk ismerni az univerzumot? Nosza, jó gondolat, de a gepárdot vagy az vérehulló fecskefüvet ez nem érdekli. Ha mi teszünk valami "antropo-jobbat", akkor annak lesznek haszonélvezõi és elszenvedõi is (nem lehetünk jelen semmiként. mindig hatással leszünk a környezetünkre).

Gyûlölök ilyenekrõl írásban értekezni, fõleg munka közben, amikor folyton megszakítanak, de remélem átmegy, amit mondani akarok.

Az ember, mint - elvileg - a föld legértelmesebb, legelterjedtebb, az élõvilágra leginkább befolyással bíró élõlénye tudatában kell legyen annak, hogy felelõs az egész bolygóért, úgy, ahogy egy ember felelõs pl a lakása tisztántartásáért, kinézetért.

Szerintem meg van olyan, hogy jobb, én úgy határozom meg, hogy az a jobb cselekedet, amelyik leginkább elõsegíti az ember - környezet egyensúly fennállását és leginkább elõsegíti az univerzum megértését.

Varjun csak. Most akkor az emberek vilagarol beszelunk, vagy nagy kegyesen ideertjuk a Fold elovilagat is? Mert ha vagyunk olyan rendesek, akkor nincs olyan, hogy "jobb". Ez van, ezzel jarulunk hozza a bolygo tortenelmehez es nincs abszout ertekrend, ami alapjan iteletet lehet mondani.

"Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne?"

én abszolút nem ezt mondtam, hogy mindenki tudományosan gondolkodjjon - bár nem értem mi a gond azzal, ha valaki racionálisan gondolkodik azon kívül, hogy a hálivudi filmekben az iylen gondolkodású embereket figurázzák ki és mutatják be életképtelen lúzereknek pontosan azért, hogy ez a gondolkodásmód ciki legyen a nagy tömegek számára.

Tehát visszatérve én azt mondtam, hogy ésszerûen, felnõtt módjára kellene gondolkodni.
Ebbe pl oylanok tartoznak bele, hogy nem száguldozok az utakon részegen, nem lopok, nem erõszakoskodok, nem gázolok át a másik emberen pusztán az egom kielégítése miatt.

A világ 1 milliószor jobb lenne, ha nem a primitív barbár ösztönlény lenne a követendõ példa.

Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne? Ha csak tanult, és okos emberek lennének? Nem-nem én abból sem kérek

Ezt most ne csak a Homo sapiensre kérdezd, hanem az egész biszoférára és talán nem is fogsz rajta tovább gondolkodni

Chucky : Kell? Mi a kényszer? Úgy értem az evolúciós.

Azért mert egyszerûbb lelõni a másikat, mint meggyõzni

Természetesen utopisztikus és nem is volt célom a humanizmus eszméjét hirdetni Az már más kérdés persze, hogy a versengés miért igen gyakran az erõszak síkján történik (globális viszonylatban), miért nem pl. a tudás, az erkölcs, az általános értékek síkján... Jólvanna, abbahagyom

A tiszta eszméket nem elérni kell, hanem törekedni és közelíteni felé.

Ezt kétféle irányból kell megtenni:
egyrészt primitív ösztönlénybõl (eszik, szaporodik, gyilkol, hogy az övé legyen a másé) értelmes emberré kell válni.
másrészt a természettel egyensúlyban folyamatos és kis területi különbségekkel bíró gazdasági és ipari fejlõdést kell produkálni.

Az elsõt részben a fejlett nyugati demokráciák már megvalósították, illetve jó úton haladnak felé
A második még nagyon messze van

És akkor ez innentõl kezdve már ismét a Bioszféra, hiszen valóban nem gyõzhet a humanizmus mint eszme, mert a biológiai ösztönöket nem lehet teljesen elnyomni. A másik fajjal ill. saját fajtárssal fenntartott versengés mindig is meglesz és ez így is van jól, bármennyire is szép a humanizmus eszméje. Csak ez is egy az utopisztikus és a Homo sapiens elméjében létezõ "világoknak"

Erre a szintre sajnos soha nem fog eljutni az emberiség, ez ugyanis a humanizmus gyõzelmét jelentené, az pedig szöges ellentétben áll az emberi felfogással. És minden "középkezdés" után ugyanoda jutunk, ahol most vagyunk...

A modern barbarizmus kora akkor ér véget a földön, amikor már nem a butaság lesz a legnagyobb biznisz és nem a háborús hõstett lesz az ünnepek oka a világon.

Ettõl még évszázadokra vagyunk, a népesség jelentõs része természettudományos tájékozottságból semmivel nincs elõrébb, mint az úgymond középkorban: hit alapú "készítmények", homepátia, horoszkópok, jósnõk, mentalisták, kuruzslók.

Sajnos ez egy külön iparág. Arról, hogy hiszékeny emberekbõl hogyan csalják ki a legkülönfélébb módszerekkel a pénzüket. Az nyugdíjas vásárlóközönség legnagyobb kincse az egészsége. Ha valami csoda eszközt találnak ki, hogy ezt megõrizhesse, amivel öngyógyíthatja magát, akkor már csak egy jó kis PR-t kell mögé rakni, elhinteni, hogy számtalan kísérlet és még számtalanabb vásárló a bizonyíték a hatásosságra, és kész is a nagy üzlet. Eladni egy halogén lámpát különbözõ színû polárszûrõkkel több százezer forintért...
Persze nyomatékosításnak ott a fizikus asszony, a feltaláló.
Sajnos a szüleim annak idején belevágtak. Persze azóta nem egyszer megbánták már.

A biotron lámpák polarizált fényt adnak ki, alapszín a citromsárga. Kék-vörös-zöld színszûrõkkel manipulálnak, amikkel bizonyos betegségeket tompítanak vagy megszüntetnek. Használtam én is, de nem vettem észre javulást (excéma,sömör).
A kvarc, vagy UV. lámpák viszont nagyon is erõsen sugároznak, azért csak pár percig szabad használni, mert gyorsan leég a bõr, mint ha napon lennénk. UV.béta-gamma,stb. káros sugarakat is adnak ki, viszont beindítják a D.vitamin hasznosulását,serkenti az immunrendszert,az anyagcserét, egy szóval... gyorsabban vége a télnek, az influenzának.

A "bioptron" lámpák sajnos nem helyettesítenek semmit, mert azok akkora kamu gyógyeszközök, mint Gyõrhöz Lacháza.

Bizony hogy jó volt ez az eszköz. A gégészeteken is lámpáztak vele arc üreg gyulladásoknál,krónikus fül,homlok üreg gyulladásoknál. Ma a bioptron lámpák helyettesítik, borsos áruk miatt sokaknak gond a használata,de az szerintem nem UV-fényt bocsájt ki.

Én régen az asztali kvarc lámpát használtam, mint D-vitamin aktiválót. Egy baj van vele,hiába van benne mechanikus csörgõóra, (1-3-5 perc) hajlamos az ember elfelejteni, és vagy a távolságot 1,5-3 méter) és a védõszemüveget nem használni, betartani. Ezért volt egyszer, hogy másnap reggel borvirágos arcal, paprika piros orral, égõ szemekkel mentem dolgozni. Majdnem hazaküldtek,.. feküdjem ki magam.
Viszont ha elõírásoknak megfelelõen használjuk, akkor ezek a 3-5 percek az egészségre jótékonyan hatnak. Nem tudom miért, de már 10-20 éve nem kapható ez a kütyü, persze átvette a divat a szolárium lámpát.Pedig nem drágább, mint egy olajsütõ vagy hõsugárzó.
Különben még a szoba levegõjét is fertõtleníti, olyan enyhe ózon-égett szagot okoz, ha több menetben használják.

A vírusok ellen jól véd ilyenkor a fehérbor , forralt bor , aki nem szereti az egyen sok savanyú káposztát. A "D" vitamin is jótékony hatású ilyenkor a megelõzésnél.
Én maradok a bevált "bor" vitaminnál + védelem pincében fogyasztva. Tudom ajánlani Egert. és a többi borvidéket és borait. Vigyázzunk nehogy túladagoljuk a gyógyszert...

A D-vitamin provitaminja a 7-dehidrokoleszterin,mely számtalan élelmiszerünkben megtalálható. A bibi csak az vele, hogy a bõrünkben felhalmozott elõvitamin csak uv-b (napsugarak)hatására alakul át kémiailag aktív D-vitaminná. Ezért is vagyunk télvíz idején híján belõle. De fõként azok, akik a munkájukból eredõen csak hírbõl ismerik télen a nappali fényt! Pl: reggel sötétben utazik a gyárba,stb ,ahol jobbára mesterséges fényben dolgoznak. Este szintén sötétben ér haza... Akár hosszú hetekig fény hiány van, és kimerül a D .vitamin depó. A kutatások manapság már a D-VITAMIN rák ellenes hatására (is) irányulnak.Vajon az irodákban -fényszegény munkahejeken sínylõdõ asszonyaink körében miért "járványos" manapság az emlõrák??? A D vitamin titka az immunrendszer aktivizálásában lehet. Egyre több vírusról derül ki, hogy miközben a gazda sejtet átprogramozza a saját vírus genom elõállítására,egyes túlélõ sejtek Dns-ében maradandó károkat okoz. Ezek elõbb atipiásan változnak,megnõ a sejtek proliferátiója. Végül a sújos atipia már malignitásba torkollhat. A D -vitamin mint egy fegyver raktár mûködik ,el látja a T-immun sejteket munícióval. Itt kapcsolódik be az általad említett C-vitamin is. Kettejük tevékenysége az immun rendszer számára szinergikus módon jelentkezik.

"A téli idõjárás pedig bármilyen, az influenzával sajnos számolni kell és ezt nem lehet kiküszöbölni"
Link

Erre a célra a radiátorra helyezhetõ párásítót tudom ajánlani. Akinek ez miatt kerül be vírus a szervezetébe azt még sajnálni sem tudom.
A száraz, nagyon hideg idõ, inkább torokfájásra jó, ami még mindig nem az influenza okozta állapot, amirõl én beszéltem.

Én még olyat is olvastam, hogy nem csak a párás idõ veszélyes a szervezetre, hanem az nagyon száraz is.

Az alacsony relatív nedvesség kiszárítja a nyálkahártyát, ami így fokozottan átjárható lesz a kórokozók számára.
Azaz a száraz, igen hideg idõben a hideg csökkenti a virulenciát a szárazság pedig növeli.
Ugyanekkor a fûtés miatt a lakás levegõje is extrém módon kiszárad, ami tovább könnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe.

Sziasztok.
Valami lehet ebben a "hideg-napsütéses" és a "mérsékelten hideg-napfény nélküli" idõjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásában.
Floo azt állítja, hogy csak hideg kell hozzá, vagyis elegendõ, ha az ember valamilyen szinten meghûl. (Javítsatok ki, ha rosszul értelmeztem.)
A szervezetünk a napfénybõl állítja elõ a D vitamint, amelynek nagyon nagy szerepe van a immunrendszer ellenálló-képességének megtartásában a vírusok tekintetében.
Összefogalalva:
Hideg, napsütéses - JÓ
Hideg, napfény nélküli - NEM JÓ
Enyhe, napsütéses - JÓ
Enyhe, napfény nélküli - NEM JÓ

Tehet a kulcs; a napfény.
Nem hiába mindig nyugatról ér el minket a influenza járvány, amelyet gyakran az angolok "indítanak" el. Az influenza "melegágya" lehet arrafelé?
És itt jön elõ, hogy hazánban kinek miként áll a szénája, vagyis az immunrendszere. Ha rosszul, akkor aggódhat, mert megtámadhatják a vírusok.

Ennek fényében veszettül kívancsi vagyok Floo-nak a véleményére.

Sziasztok. Erdei fülesbaglyok.

Link

Nem csak a laska, de a téli fülõke is jól érzi most magát, igaz kicsit nyálkás cucc, de jól kell elkészíteni, és az is finom.

Gombászok, laskára fel!

A hét végén le kell aratni, hogy ne terheljék a kifejlett termõtestek gombákat. A tegnapi esõ beindítja a fejlõdésüket, hacsak nem jön valami szárító szél. Egy hétre elõre nincs fagy elõrejelezve - a fagy nem állíthatja meg. Most a ködös, nyirkos éjszakákért imádkozom. Talán még a kedvencem, a júdásfüle is teremni kezdhet.

Szerk: most nézem, a vasárnapra elõrejelzett 15-ös Tmax nem éppen ideális a gombák számára, de ami utána jön, tökéletes.

Igen, egy helyben lebegnek

Ezer éve nem hoztam már makrókat (lehet, hogy sokak örömére )
Most két elõmerészkedõt kaptam lencsevégre. Jó nagy nagyításban...
Egy légy, és egy hétpettyes: Link Link Link

Mik derülnek ki... úgy látszik légymániásunk is akad Itt aztán nem marad semmi meghatározatlanul

Ezek a legyek azok, akik szinte egyhelyben tudnak állni, ugye? Mármint a levegõben, repülés közben.

Egy zengõlégy, ha jól látom egy eristalis pratorum.
Esetleg eristalis pertinax .

A #32996 hsz. alatt bemutatott növényke Link erõteljesen növekszik és bokrosodik, mai állapota:

Az edény körívébõl felmérhetõ mekkorát nõtt pár nap alatt
Eddig errefelé fõleg "nagy fekete" legyek mozogtak, de ma "ismeretlen vendégem" akadt. Elsõ, felületes rápillantásra méhnek tûnt, de lábai és testalkata alapján inkább légyfélének vélem:

T. kollegák kérem, ha valaki tudja határozza meg Addig is nyomozok tovább de nagyszámú helyet és képet kell átböngészni. Sok hasonlót találtam, de egyik potrohán sem látható a jellegzetes fekvõ "H" jel

December 28-án túráztunk metnetesek a Bükkben. Akkor fotóztam bimbózó pirosló hunyort. Ezt meg ma lõttem. Eddig jól bírják. Már tél elejétõl figyelem ezeket az ibolyákat. Van egy ház a végállomásnál. A kerítés külsõ oldalában nõnek. Vagy 3-4 ibolyát biztos összeszámoltam most is.
Link

Gombászat: A laskát érdemes megnézni, szedtem 8 - 10 kilónyit. Nem tömeges, érzi a szárazságot. Tuskón és álló fákon találtam, kidõlt fákon csak elvétve. Találtam néhány téli fülõkét, és pár meglehetõsen aszalódott állapotú júdásfüle gombát.

Gratulálok hozzá, szerintem ehetõ termése a föld alatt nem lesz viszont nagy eséllyel felmagzik majd.

Hát ez óriási!

Mi tavasszal "egyéves" (=tavalyi) komposzttal szoktunk mindig trágyázni, ami igazából a következõ évekre szól, mert eléggé lebomlani egy tél alatt nem tud minden. Ennek köszönhetõ, hogy általában a legváratlanabb helyeken is nõ krumpli, bab, paradicsom, dinnye, vagy éppen barackfa a kertünkben. :-)
A krumpli kifejezetten ilyen, szinte elég, ha a héja bekerül a földbe.

T. fórumkollegák, nevessetek ki még mindig kísérletezem a levágott "sárgarépa-fejekkel"

Rég felfigyeltem többféle zöldségnél hogy az étkezésre alkalmatlan, ezért levágott-kidobott részeik gyökér- ill. hajtáskezdeményeket indítanak (5-bõl 1~2) ha nem szemetesbe hanem nejlonba teszem levegõsen. Két éve sárgarépával próbálkoztam, vízbe téve õket. Eleinte gyarapodtak azután rendre "bedöglöttek". Rájöttem, van egy "kényes" idõpont aminél sem elõbb sem késõbb nem szabad kiszedni. Ha túl sokáig hagyjuk vízben "lombosodni", a vízbe merülõ szilárd részeik rohamosan folyósodni kezdenek majd elrohadnak. Mindössze egy szûk, pár órányi idõsáv van amikor "kiültethetõk". Ezt az idõpontot egyszerû tapintással lehet érzékelni. "Petri-csészényi" (konzervfedél) vízbe helyezve a "pálmaligetre emlékeztetõ szigetek" felpuhulnak ugyan de "félkemények" maradnak és hajtáskezdeményeik kibontakoznak. Azt a pillanatot kell "elkapni" átültetésre amikor a vízbe merülõ szilárd rész pereme már "libegõsen foszlós" látványt nyújt de még nem puhult fel a vízbe merülõ rész. Kiültetve földbe, most még "bonsai jellege" van de "nõl mintha húznák", kíváncsian várom mi fog történni Átolvastam a vonatkozó irodalmat, hasonló kísérlettel még nem találkoztam. Magról ültetve répát, fejlõdése kétéves. Most várom mi történik "fejrõl ültetve" - gyökeret növeszt vagy csak "dísznövény" lesz esetleg elpusztul a földben is. Jelentkeztek feketedõ részek "lombozatán", azokat óvatosan lenyesegettem. Bõséges fényt, kevés vizet kap és úgy tûnik jól érzi magát mert szinte szemlátomást gyarapodik-terebélyesedik. Bolondos kísérlet, HA nem döglik be majd meglátjuk mi lesz belõle - szobanövény marad örökre vagy esetleg vetõmagot is hoz (bár megeshet hogy "visszavadul") Persze lehet hogy gyakorló földmûvelõ-kertgondozó kollegák ismerik a jelenséget. Részemrõl ez is csak egyszerû laikus kísérlet, akárcsak anno egy szekrény sötét zugába zacskóstól behajított és jó fél évre ottfelejtett burgonyákkal melyek a nejlonzacskót is áttörõ féméteres nyúlványokat növesztettek. Bár a gumóik teljesen elrohadtak, kísérletezésbõl kiültettem õket ládákba ahol szépen kilombosodtak Link majd onnan átültettem a kiskertbe ahol megerõsödtek-kihuzakodtak és meglepõen sok gumót hoztak (kb. 6x hozam) Nevessetek jól ki, úgy tûnik, amíg a hsz-t írtam a kísérleti növényke "lombozata" ránézésre mintha nagyobb és terebélyesebb lenne mint amikor belekezdtem az írásba... ámde könnyen lehet hogy csak elfogult vagyok

Kint a kertben rengeteg rovar repked, még lepkéket is látni, balkáni gerlék fészkelnek már sõt az eper bimbós állapotban van ami azt jelenti, hogy 3 hét múlva akár érhet is.

Azért jót tett az a fadoktor. Õsszel rengeteg rovar húzódott a deszka illesztésekbe, attól függetlenül, hogy le volt e kezelve a faház. (Xylamon,Sziladekor)

Bontotta a szomszéd faházat.

íme a 2013-2014 karácsonyi- újévi csokor egyenesen a kertbõl. Igaz nálunk szerencsére nem nyílnak a bokrok és fák, csak néhány védettebb helyen a nyári virágok.

Link
Link

Lássuk, mikor jön a beharangozott nagy Tél, a szerb elõre szerint január vége felé kb 8-10 napig fog tartani, azt lényegében kifúj.

Semmi jelentõsége , hogy merre tartanak, szerintem ami reggel délre vonul az este jöhet akár vissza is, ha éhes miért ne szállhatna az élelem irányába. Van még egy másik verzió is , ha már nem bírják az itteni meleget , akkor mehetnek északnak hûsölni.

Elég keszekusza, nehéz jósolni belõle...
A fakopáncsot miért riogattad?

Nem tudom milyen madár dalolt az elõbb, de ezt a demót nyomta: fönt-lent 6-15 ször, 8-10 futam, aztán lent-lent-fönt 6-8 szor, 8-10 futam, végül lent-fönt 8-15 ször, 6-8 futam.

Madárjósok figyelmébe a hosszútávú elõrejelzésekhez, Szarvas: A mai kerti munkák alatt a következõ vonuló madarakat detektáltam, idõrendi sorrendben:

- Egy csapat vadliba, északi irányba repült.
- Egy csapat vadliba, keleti irányba repült.
- Egy csapat daru, délnyugati irányba repült.
- Egy csapat vadliba, keleti irányba repült.

Egy nagy fakopáncs a szomszéd faház burkolata alatti üregeket vizsgálgatta. Hiába riogattam, tapsoltam neki, tíz perc múlva visszajött és folytatta.
Tegnapelõtt este a rigók tavaszi nótába kezdtek.

Szarvason még nem találkoztam velük, pedig fészkelõ hely az ártéri erdõkben volna bõven, meg nem is túlságosan zargatott a terület. 8-10 éve tavasszal belebotlottam egy költözés alatti csapatba Nagyszénás-Újpuszta környékén. Két km-es földút mentén 10-20 méterenként találkoztam búbos bankával.

Nálunk éppen idén jelentek meg, korábban nem találkoztam velük: Link (legalábbis itt a városban)

Gyerekkoromban hozzátartozott a Namény környéki erdõk-mezõk hangjaihoz a búbosbanka (Upupa epops) "éneke" Akárhányszor kimentünk a telekre, mindig lehetett hallani a jellegzetes huhogását. Néha szórakoztam is velük, mert a hangukat utánozva néhány méterre is megközelítettek (territoriális madár). Szívesen figyeltem impozáns tollazatát, kifeszített búbját. Az utóbbi 5-10 évben viszont egyszer sem figyeltem fel rá. Máshol is ez a helyzet?

Köszi a reagálásokat, elvégre szerintem is van kis reklám fogás benne, ahogy "lépre ment" a helyi lap.
A termelt méze meg kiváló.