2025. június 08., vasárnap

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#2042
Kicsit vicces egymás tényezõjévé tenni az atomot , és a fejlõdést. Atom nélkül meglennénk, (bármennyire fájdalmas nevet )az eddigi fejlõdés igazi motorja a fosszilis energia volt, kiemelten az olaj. A Japánok azonban kevésbé vannak meg nélküle, a geológiai szempontból csecsemõ szigeten gyakorlatilag semmiféle energiahordozó nincs, ezért van annyi atomerõmûvük. Hazánk elektromos áram szükségletének 40% - át termeli a paksi atomerõmû, a második a Mátra , amelynek lignit, és biomassza a fûtõanyaga 15 % körüli részesedéssel. Ezek alaperõmûvek, ezek adják az elektromos rendszer stabilitását. Pakson nagy valószínûség szerint új blokkokat fognak felrántani, tehát nálunk (is) fontos tényezõ az atomenergia, de nem nélkülözhetetlen.
Az olvadó reaktormagokat 13 cm acélköpeny védi, ami valljuk be nem piskóta Link Azonban az sem piskóta, hogy a tervezõje aggódik..Link
Egyszerûen el vagyok képedve a mai történéseken, a valóság a "legjobb rendezõ", sajnos...
#2041
Exkluziv felvételek a blokképületen belülrõl: Link
#2040
gy.k. a CPM az counts per minute vagyis percenkénti bomlást jelent. Az USA standard a riadóra a 130 CPM. Ezen 12 egész és xx század van. A normál átlag 5-60 közt változhat.
#2039
Tokio Geiger számláló élõ: Link
#2038
A szlovák híradókban azt mondják, hogy elfolyott, nem pedig elpárolgott. szegyenlos
#2037
Igaz:
Link
Kyodo via TEPCO
#2036
Persze, ám így érthetõ bárki számára.
#2035
Igen, mint ahogy írtam, a 8000-szerese nevet Az éves átlagterhelés ~3 milliSievert. Ezt ott megkapod egy óra alatt.
#2034
Tejóságos.... beteg beteg [esõ]
#2033
Avagy több mint ezerszerese az átlagos, egy év alatti összes sugárzás-bevitelnek.
#2032
Kb úgy 8000-szerese az normálnak (nem a határértéknek!! az idõfüggõ is)
#2031
Amennyiben ez a valós érték, az döbbenetesen sok...
#2030
Így már tiszta.
Bár nekem inkább az elfolyás a lehetséges ok, mintsem amit írnak.
#2029
Meg nem erõsített hír, miszerint 3037 mikrosievert az óránkénti sugárzás jelenleg a 2-es reaktornál. Sajtótájákoztató volt egy olyan NHK csatornán, ami nincs élõben a neten, ott mondták, egy svájcba férjhez ment japán hölgy fordította twitteren.
#2028
Lehet valaki még - magamat is beleérte - nem tudta.

"A konténment tulajdonképpen egy gömb alakú betontömb, ami körbeöleli a reaktortartályt."

#2027
Fordítva nevet Amúgy is kevés víz volt benne, a szelep lezárt, a víz elforrt és ez a gõz okozta a nyomásnövekedést. Tehát nem nagy nyomás alatt hevült túl a víz, az természetesen a forrás ellen szólna. Arra gondolni sem merek, hogy a víz nem elforrt, hanem kifolyt... ez azt jelenthetné, hogy a magolvadás átdolgozta magát az acéltartályon. De ez csak spekuláció.
#2026
Ez nekem nem tiszta.
Amennyiben valóban lezár, a nyomásnak épp növekedni kellett, ergo ez a víz elforralódása ellen dolgozik.
Bár a nyomott-vizes rendszert ismerem jobban, a forraló-vizest kevésbé.
#2025
Igen, az...nevet ebbe a kérdésbe nem is szeretnék belemenni, nem is idevaló, sõtt a tõkével kapcsolatban is igazad van, s valóban ezek játékszerek...Csakhogy nyugati "civilizáltnak" nevezett jóléti társadalomban élõ, elkényelmesedõ emberek többsége már nehezen tudja elképzelni az életét ezen "játékszerek" nélkül...A cél ill. húzóerõ most lényegtelen, költõi kérdés: kell e fejlõdés...? Általában igen lesz a válasz.../szerintem is igen, node az irány a nem mindegy...nevet
Egyébként valóban sok tekintetben eltávolodtunk a természettõl...sajnos.
Elkalandoztam...nevet visszatérve, alapvetõen én nem vagyok atomerõmû ellenes... ezt akartam kifejezni az elõbbi hozzászólásban...
S valóban köszönet a precíz, naprapontos, akarom mondani percrepontos tudósításért!nevet
#2024
Az eddig mért duplája a sugárzás a TEPCO szerint
#2023
Nem irigylem az operátorokat! Eléggé szélmalomharc látszata van az eseményeknek.
#2022
A fûtõanyagrudak körüli vizet mérõ mérce alá süllyedt a vízszint, jelenleg nem tudják azt se, hogy elpárolgott-e minden, vagy esetleg van még benn víz, csökken vagy nõ. Rendkívül gyorsan csökkent a vízszint. Automata zárta le mind a kivezetõ, mind a bevezetõ nyílásokat, így nem tudnak pillanatnyilag vizet se pumpálni a reaktorba. (NHK tv)

Már a Kyodo is írja: Link

Bocs, Nyuli netje gyorsabb, vagy 2 perc volt, mire betöltött az oldal a Kyodo hírével..
#2021
A TEPCO szerint a nyomástartály gõzszelepe ismeretlen okok miatt bezáródott, emiatt a tartályban lévõ víz ismét gõzzé vált, valamint a nyomás is megnõtt.
#2020
vidám

Becko: milyen szinten élünk? Tudom, provokatív a kérdés nevet Az egész technikai fejlõdés nem azt a célt szolgálja, hogy a tõke még nagyobb tõkére tegyen szert? Emellett az internet, kamera, mobil, stb. csak játékszerek - "panem et circenses", ha úgy tetszik. De ez már messzire vezet nevet

Noli: szívesen nevet
#2019
Az idõjárásjelentés szerint az elkövetkezõ 24-48 órában északi szél, hideg, esõ és ónos esõ jön Japánba, a hegyekben hó...
#2018
RabbitPress jó lesz? vidám
#2017
Hogy helyes vagy sem ez egy jó kérdés, de atomerõmûvek nélkül nem tudnánk így, ezen a "szinten" élni ezt be kell látnunk...S jelenleg még nincs "jobb" alternatíva..
#2016
Az a víz hová lett, ami eddig benne volt?! Ez egy agyrém!
#2015
Az NHK-G csatornán sajtótájékoztat a TEPCO, persze a streamen nem adják...
#2014
Helyes? Szerintem nem. Amíg emberek keze van a dologban, addig nem. És amíg nem mi uraljuk az atomenergiát, hanem az minket, addig pláne nem. De ettõl még szeretlek ám laza

Sky: szívesen, mint mindig nevet De valamelyik cikk végén eccer legyen má ott az is, hogy "Nyuli" laza csak viccelek ám vidám
#2013
Köszi Noli! És persze Nyulinak is köszönettel tartozom! kacsint
#2012
Az út típusú plutónium üzemanyag alacsonyabb olvadáspontjára hívják fel a figyelmet a mérnökök, mely egy esetleges robbanás esetén akár kétszer akkora területen pusztíthat, mint a hagyományos "töltet". A következõ 24 óra kritikus lesz!
(BBC)
#2011
Helyes. Az autókkal is csinálhatna valamit.
#2010
Fú, köszönöm, ez hasznos volt!!! A hírrel megelõztél, épp a dunaúji szivárványt néztem webkamerán, amikor beugrott az új tweet...
#2009
Kyodo Flash: A fütõrudak ISMÉT teljesen szabadon vannak. Ez kész...
#2008
Durranógáz elõállítása kicsiben:
Veszel egy kémcsövet, kb. félig öntöd háztartási sósavval, beledobsz pár fémdarabot ( kis cinkdarabok vagy vasreszelék vagy akármi, Cu, Hg, Ag nem jó! Lásd a fémek redukáló sorát! Ami a H elõtt van az mind jó.) Meggyújtod a fejlõdõ H-t. Durranás, a kémcsõ szája vízpárás lesz. Ha túl sokáig vársz a begyújtással, akkor a képzõdõ H kiszorítja az oxigént a kémcsõbõl és folyamatosan ég színtelen lánggal amíg van fém a sósavban.
#2007
Jogos az észrevételed, azonban nem feltétlenül a reaktornak kellett sérülnie. Normál esetben a biztonsági tartály (2) nitrogénnel van megnyomva, ami hidrogén jelenléte esetén is kizárja a robbanást, lévén inert gáz. Tudni kell, hogy a hidrogén a levegõvel keveredve már 4 térfogat%-nál robbanásveszélyes keveréket alkot. Nos, ez a nitrogén a hibák sorozata okán már nem állt rendelkezésre. A biztonsági tartály (általában 4 cm vastag acélból van) arra szolgál, hogy felfogja a reaktor-hütõrendszer esetleges sérülésekor az abból kilépõ vizet, vízgõzt és a magolvadáskor lehetséges hasadék-termékeket, így a hidrogént is. Ha ebben a biztonsági tartályban akkorára nõ a nyomás, hogy az a tartály épségét veszélyeztetné, akkor egy többszörös szürõn (Wallmann-szürõ) keresztül (9) ez a gáz leengedésre kerül az épületen kívülre. Ha belegondolsz, hogy az épületet 8,25-ös rengésekre tervezték, akkor a 9,0-ás könnyen okozhatott olyan károkat, ami a szürt leeresztést az épületen kívülre nem tette lehetõvé. Maga az épület gáztömören van kivitelezve (de ez is sérülhetett), nitrogén-inertizálás már nem volt, így csak idõ kérdése volt, mikor következik be a hidrogénrobbanás. Azaz nem feltétlenül a reaktorból magából kell kilépnie a hidrogénnek.

beillesztett kép

#2006
Most már legalább tudom,hogy a mi Skájsúterünk neve Veres Viktor. szegyenlos
Sok cikknél láttam már a nevét, de nem voltam benne biztos,hogy õ az. nevet
#2005
Jó lett, Viktor!!!!
#2004
Minden bizonnyal a reaktorban, a kérdés csak az, hogy hogyan került a konténment feletti reaktorcsarnokba? A reaktorból a konténmentbe engedik (száraz és vizesakna), onnan pedig csak az épületen kifelé szellõztethetnek, és nem a zárt, de csak az esõ ellen védõ reaktorcsarnokba...
#2003
Még az is érdekel, hogy hol volt az a pont a reaktor rendszerében, ahol a forróságban képzõdött hidrogén kijutott, hogy aztán felrobbanhasson? Ez elevel meglévõ repedés okozta szivárgásra utal, ahonnan továbbra is jöhet ki bármi, sõt, a robbanás valószínûleg nem összenyomta, hanem még inkább megnyitotta. Vannak ilyen pontok, amikrõl eddig sehol nem beszéltek. Az NHK-n többedszerre adják le a reaktor elromlott mûködésérõl készített animációt, de egy szó se volt arról, hogy hol képzõdött (sztem egyértelmûen a reaktortérben) és hol jutott ki a védõépületbe a hidrogén. Elméletben számítottak a reaktor tervezésénél hidrogénképzõdésre és szivárgásra, mert olyan biztonsági mechamnizmus is e van építve, ami elégeti ezt a hidrogént, ám valószínûleg az áramszünet miatt ez sem tudott mûködni, így felhalmozódott annyi H, ami már elég volt a durranógázt alkotó elegyhez. A durranógáz elégésekor tudtommal vízgõz keletkezik, ezt a robbanás fehér "füstje" jelezhette (tehát nem pápát választottak Fukushimában...).
Jó lenne egy kis eseménymentes idõszak, amikor ezeket a dolgokat pörgés nélkül, tiszta fejjel át lehet gondolni.
#2002
Nos, az erõmüben 5 tüzoltószivattyú van (volt). A 3-as robbanásakor ebbõl 4 tönkrement, egy maradt üzemben, amibõl aztán 2,5 órára kifogyott az üzemanyag. A TEPCO közlése szerint figyelmüket most a 2-es reaktorra koncentrálják, noha az 1-es és 3-as reaktoroknak is nagyon nagy szükségük lenne a hütésre. 1 szivattyúval azonban ez nem megy.
#2001
BLIKK: Link
nevet
#2000
A hármas robbanása valóban súlyosabban nézett ki, mint az egyesé, ijesztõ volt, ahogy szemmel láthatóan potyogtak vissza a függõlegesen felrepülõ darabok. Beszédes a TEPCO közleménye a konténment sérülésérõl: "it is believed that the reactor containment vessel remains intact" (http://www.tepco.co.jp/en/press/corp-com/release/11031405-e.html).
#1999
A 2,5 órás hütésmentességet és ezáltal a vélhetõ magolvadást az okozta, hogy a 2-es reaktor hütésére barkácsmegoldásként használt tüzoltószivattyú (!) üzemanyaga elfogyott (!)...
#1998
Hopsz, ez elkerülte a figyelmemet. szegyenlos
#1997
Nano-nagyságrendben, ez természetes!
#1996
Link
Bizony, elég sok állomás is van, sokat az OMSZ üzemeltet. Néhány között jelentõs (?) eltérések vannak.
#1995
A Tepco vezetõje szerintem ma éjjel is, a csapat talán csak napokkal ezelõtt...
#1994
Az "perdöntõ" is lehetne, elõre is köszönjük.
Ami sajnos biztos, a reaktor-konténment minimum sérülése.
#1993
Én már csak egy dologra lennék kíváncsi, mikor aludt utoljára a TEPCO vezetõje és az erõmû még mindig HÕSIESEN dolgozó csapata...

Utolsó észlelés

2025-06-08 09:41:53

Sopron - Felsõ-Lõvérek, 243 tszf.

18.6 °C

09002

RH: 81 | P: 1016.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

140938

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.