Bioszféra
Ilyen sikerélményben Takinénak még sosem volt része. Csak egyszer. Akkor, a Király-kút környékén egy órán keresztül ástam ki a kocsit. Majdnem odáig sikerült eljutni négykeréken, aztán elsüllyedtünk a sárban. A gyerekekek élvezték, másnap a kézimosóban majdnem infarktust kaptak a mosósok. Taki kirándult! A rosseb, aki annyit gyalogol.

Képzeld, ha nem jön semmi közbe, holnap elviszem az uramat kirándulni. Arra nem volt hajlandó, hogy felmenjünk a Bakonyba, ám egy balaton-felvidéki út kompromisszumos megoldás lett. Remélem, találkozom én is néhány hunyorral. :-)
1-2 hét és jönnek Olaszországból,majd szólok,de hamarosan lehet jönni értük akinek kell....
Már két hete kiraktam a virágokat, gyönyörqen beindúltak a citrom is virágzik már. Hiába ez a tavaszi idQ megteszi hatását. Azt hiszem a fügémet is kitakarom, hátha májusban már ehetek róla .
Egyébként az egyik legjobban menõ fórum lett a bioszos,miután a havazás esélye csökkent

Pontosan ez volt a célom velük. Kimenni, gyönyörködni bennük, meg hallgatni a nyitnikéket a fákról. :-) Ma a macskát is kivittem magammal (persze pórázon), és nagyon tetszett neki. :-)
Kinézek az ablakon, szép napsütés. Sarjadnak, hajtanak a kis lágyszárúak, rügyeznek a bokrok, fák. A madarak csivitelnek. Mi más ez, ha nem tavasz?

Tíz kis árvácska mosolyog odakinn. Õk azt is kibírják, ha lesz még hideg vagy hó, szóval ideális növénykék az ilyen idõre.
Én pont most láttam a piacról hazajövet egy vérszilvát teljes virágpompában.
A virágokról annyit,hogy virágozni kezdett a kertben a mandulafa(a mogyoró már elvirágzott).A szomszédos kajszi még szerencsére nem akar.Alighanem egy hónappal elõbb köszöntött be a tavasz.(sajnos már láttam virázó cseresznyére vastag havat esni - nehogy ez legyen a jövõ...)
Úgy döntöttem, hogy ma véget vetek ennek a barnás-szürke szenvedésnek, amit télnek mertek egyesek nevezni. Kimegyek a piacra és hozok egy csomó árvácskát, mosolygós, színes arcocskákat akarok látni az erkélyen már!
A város összes köztéri virágágyása dugig van árvácskákkal, úgy néz ki, mintha felrobbant volna egy festékszállító repülõ a város felett s mindenhova cseppent volna egy kis színes foltocska, itt az ideje, hogy ne maradjak le és végre a saját virágaimban is gyönyörködhessek.
A város összes köztéri virágágyása dugig van árvácskákkal, úgy néz ki, mintha felrobbant volna egy festékszállító repülõ a város felett s mindenhova cseppent volna egy kis színes foltocska, itt az ideje, hogy ne maradjak le és végre a saját virágaimban is gyönyörködhessek.
Tehát a tudatlanság együtt jár a csúnyasággal. Azért tanul a tinó, hogy ne csak ökör legyen, hanem szép is. :]
Hiába, a bútorüzletekben kapható állólámpákat is a természet remekei után készítik.

Hari, állati jók!
Ezt az oldalt még régen találtam, itt új-zélandi gombák vannak, mesebeli szörnyetegek alakjában:
Link
Ezt az oldalt még régen találtam, itt új-zélandi gombák vannak, mesebeli szörnyetegek alakjában:
Link
Nolaról elnevezett gomba.
Olyan fokhagymaszerû a süvegje. A Boletellusok magyarul tinórúcskák lennének?


Tessék tartani mellette valami húsevõt is, és akkor mindenki jól jár :-) A filó csak öncélú dísz, ám egy kancsóka már egész jól eléldegél betévedt rovarokon.
Ezek egyértelmûen a 2 m magas szekrényen lévõ "futó filiodendron (mi így hívjuk)" cserepébõl jöttek elõ. Ez egy iroda, más esélyes hely nincs.
Nyelvi lelemények PhD-re kellett volna menned!
30(!) az igen szép szám a naptárt tekintve.
Na ja de hát a mediterrán Mecsekben nem is csoda.
Itt még csak most lendülünk majd lassan bele, bár a Magas-Börzsönyben 700 méter felett, a hóvirágok éppen csak kidugták fejeiket az olvadék vizektõl (és a csapadéktól) folyamatosan nedves tavalyi avar alól.
Ami érdekes volt, hogy a gyertyános-tölgyessel kisért ÉK-DNy-i csapásirányú patakvölgyben, a hõtöbblettel rendelkezõ, délies felnyílású horhosokban-vízmosásokban, fejlõdési habitusukban a március-áprilisi hunyorok megelõzték, az árnyékosabb, kissé fagyzugosabb hegyoldal és gerinc takarásokban tenyészõ, február-márciusi nivalisainkat.

30(!) az igen szép szám a naptárt tekintve.
Na ja de hát a mediterrán Mecsekben nem is csoda.

Itt még csak most lendülünk majd lassan bele, bár a Magas-Börzsönyben 700 méter felett, a hóvirágok éppen csak kidugták fejeiket az olvadék vizektõl (és a csapadéktól) folyamatosan nedves tavalyi avar alól.
Ami érdekes volt, hogy a gyertyános-tölgyessel kisért ÉK-DNy-i csapásirányú patakvölgyben, a hõtöbblettel rendelkezõ, délies felnyílású horhosokban-vízmosásokban, fejlõdési habitusukban a március-áprilisi hunyorok megelõzték, az árnyékosabb, kissé fagyzugosabb hegyoldal és gerinc takarásokban tenyészõ, február-márciusi nivalisainkat.
Így van!
Tegnap én 30(!) virágzó növényt számoltam össze 25km-es vándorlásom (Pécs-Komló) során. Ez a szám még a régebb óta itt ténykedõ botanikus kollégáimat is meghökkentette. A márciusiak mellett megjelentek már az áprilisi ifjak is: olocsáncsillaghúr, kónya vicsorgó (úgy 10 éve micsoda Hócipõs karikatúra-cím lehetett volna..
), a bókoló fogas-ír, akinek a foga sír; az arany veselke is nekiveselkedett már. A legnagyobb számban (ÁÁÁ) az illatos hunyor bóbiskolt az avarra hajlongva, de az én virágom, a májvirág is sokfelé fáciesképzõként borította a gyertyánelegyes erdõk alját.


Nálam is lakik egy szép szál szúnyog-leányzó. Nem tudom honnan kerülhetett elõ. Nem nagy a lakás, már illett volna találkoznom vele õsz óta, de csak néhány napja tûnt fel. Én még nem tudtam elkapni...
Nagyon szép kiadvány. Kár, hogy laikusként olyan érzésem van, hogy szinte már minden növény veszélyeztetett :-(