Bioszféra

Nomen est omen!

Azok bizony!

Közsönöm szépen! Most éppen könyvtárban vagyok, meg is találtam a könyvet a "Szerelem füveskertje" c. kötet mellett.
Izgalmas dolog lehet botanikusnak lenni ;-)

A "Magyarország védett növényei" még mindig nagyon klassz könyv (1999).

Létezik képes kiadvány a magyarországi védett állatokról és növényekrõl az élõhelyeik feltüntetésével? Legalább a leginkább veszélyeztetett fajokról?

Nagyszerû képek!

Inkább a Gólyahír.hu-n tájékozódj tényleg, mert azon már a 2005.nyár végi módosítások (tv. érték változás) is szerepelnek. A hóvirág mondjuk azon sincs rajta..

Ezek itt is fenn vannak online
Link

Én a helyedben körülnéznék, megvan-e még a kaméleon, mert ahogy elnéztem, a legyek nagyon vígan élnek! :-)

Ezt találtam a neten: Link

Szépek, az biztos.

Ó, de gyönyörûségesen hunyorogtak a modellek a fénykezpezõd elõtt! :-)

Valahogy bementek a garázsba,aztán a mai jóidõre elõjöttek,csak éppen nem tudtak kimenni,ezért összegyûltek az ablakon,volt vagy 20 :-)
Én meg lekaptam õket,majd kihajtottam a nagyját seprûvel

Milyen csalit használtál, hogy ilyen sok légy odasereglett?

Kis törtékenyek! De szépek!

Ma csináltam pár szép képet.Sikerült lekapnom egy csapat legyet is :-)

Link

Élednek és élnek kora tavaszi geofitonjaink az erdõn.Egy kis "hunyorgó" zsongás az avar felett...
Link

Letenye Becshely között van egy repcetábla,ami már 1,5 hónapja virágzik,s ha most hibernálásból ébredtem volna 10 év után,s ránézek,tuti azt mondom május van,olyan vakitóan sárga a repce hogy csuda

Na neeeem :-)
Levéltetü:

A kis hepatica bimbója (hogy valami szívderítõ is legyen):

Meg az épp kikelõ büdöske magocska:

Csak aztán ne a "Csurgatom a tányért, megtörlöm a tányért, feldobom a tányért, elkapo.....upsz!" stílusában mosogass!

S amiért most idejöttem: kimentem az erkélyre beszélgetni a növénykéimmel, és mit látok...
A másfél centis kis holland tulipánocskámon (mármint a hajátsa ennyi) kb 25 db levéltetü zsezseg. Mondjuk sok más kaját nem találnak még, de én még tulipánon sose láttam levéltetüt!
Szóval mindjárt megkínálom õket olajos vattával.

Naná, hogy nem azonos a fényképezõs világbarohanásom egy naponta focit bámuló (és semmi egyebet nem csináló) emberke szabadidõs tevékenységével, már csak azért sem, mert én nem fejezem be a fényképezéssel, hanem igyekszem az elkapott állatkákat, növénykéket beazonosítani is, megismerni õket jobban, (fellendíteni a könyvpiacot ezáltal) jobban megismerve õket jobban és okosabban vigyázni rájuk, másoknak is megmutatni, amit ismerek és õket is rávenni arra, hogy vigyázzanak minél jobban, stb.
Magyarul vannak önmagukba záródó tevékenységek, meg vannak kinyílóak, én nagyon bízom benne, hogy az utóbbinak volnék a mûvelõje. Ettõl még persze pótcselekvés a fényképezés is, vagy bármi más, mert nem ezzel (illetve nem olyasmivel, ami örömet ad) keresem a kenyeremet.
Idõnként szükség van önmagukba záródó feszültséglevezetésekre is, amelyek gyors megoldást adnak egy adott helyzet feldolgozására, de nagyon nagyon sok múlik azon is, hogy mennyire van tudatában az ember a tevékenységének, illetve mennyire képes akaratlagosan irányítani saját magát is, kikerülve a felesleges problémákat. Sokszor van velem úgy, hogy halálosan idegesen jövök haza melóból, és semmire sincs kedvem, legszívesebben mondjuk nekiállnék a számgépen játszani és kinyírni a fél világot. Ám akkor is elõbb megcsinálom a vacsorát az uramnak, elpakolászok, miegymás, és mire végzek, nem sok marad az agresszivitásomból, mondjuk annyi, hogy még el is mosogassak. :-)

Kicsit két malomban örölünk, de nem baj!Idézve egy jeles írónkat: "az a fõ hogy jól öröljünk"!
Az általad felsorolt "feszlevezetõ kikapcsolódásokat" a lélektan többségében inkább - és jogosan - a megküzdés rossz technikáinak vagyis elfojtásnak, projektálásnak, pótcselekvéseknek írja le.A fesz elõtte meg van, utána megmarad, legfeljebb egy kis ön és világámítással érünk el közben némi hamar üres köddé váló pausát.
Minden mélyebb analízis igénye nélkül de egy kis "fényképezõgépes világbarohangálás" - fõleg a képeidet, témájukat elnézve - szerintem az egészséges és normális utak közé tartozik, hiszen valós tartalommal töltöd meg.És még mi milyen jól járunk!
A sokféle elfoglaltság pedig számomra is meglehetõsen ismerõs...

Hari!
Viszont jól látható,hogy az a bokor minden télen elfagyott, s tõröl hajtott ki újra,látszanak a sarjak!
Viszont ezen a télen az ország legeslegtotálisabbantutibb fagyzugában sem fagyott el még sehol a füge!
Az elmúlt teleken csak a legjobb helyeken évö fügék nem szenvedtek sérülést,az én fáimat is kisebb-nagyobb stressz érte,ez miatt az elsõ termés nyár közepén elég gyatra volt(a második összel viszont brutál),az idei éven viszont ugy néz ki az elsõ termés is rengeteg lesz...alig várom

Link
Hogy ki nyilvánította védetté, csak sejtem. Valószínûleg az Emisszió egyesület.

Hari!
Próbáltad öket levenni?
Ne lepödj meg ha egy kis érintésre lepottyannak,és csak a szentlélek tartja öket rajta
Itt is vannak rajta zöldek,de az egyiket le akartam venni,és alig értem hozzá leesett!
Egyébként télleg az elsõ fagyok alkalmával ezek leesnek,ha nem,akkor áttelelnek és tovább érnek!
Igy lehetséges hogy Angliában és Dániában is beérik a füge,igaz 2 év alatt de beérik!

Miért irod azt hogy "védett fügebokrok"?
Mi vagy ki védi öket??

Hát igen.. A fekvés viszont jó, északról a házak védik a hidegtõl õket.
Azt nem tudom, miért lettek védettek. Régóta tudom, hogy ott vannak, de nem járok sûrûn arra, és csak a múlt heti sétám alkalmával vettem észre a táblát.

Szegénykék, éppen most néztem meg a képeket tüzetesebben, hogy merre is laknak.
...hát minden elismerésem az övék, hogy élnek és termést is hoznak. Mi a történetük, hogy védettek lettek?

Értem.
Ezeken a fügebokrokon rajtamaradt a termés, a többségük el van feketedve, rossz.
Azt a keveset, ami még jó, és talán beérik tavasszal, nem ajánlatos leszüretelni, mert forgalmas út mellett van és sok szennyezõdés éri.

Éppen ez az!
Elõfordul, hogy ami õsszel nem érik be, átvészeli a telet, pihen egy nagyot, és tavasszal folytatja. De ez a ritkább, mert "normálisan" az elsõ nagyobb hideg alkalmával lepotyognak az értelen gyümölcsök (biztosan az érettek is, de nálunk érett füge nem várja meg az elsõ fagyokat).
Biztosan nem olyan finom, mint amit egész nyáron érlelt a napsütés, de akkor is egy kincs a tavaszi füge :-)

A fügét tavasszal szüretelik, nem õsszel?

Pomázi jóbarátom nekem is van, aki nevel fügét, ráadásnak eredeti bolgár cserjéi vannak.

Még egy kis napsütés, és lehet szüretelni!
Nekünk már sikerült saját fügét ennünk tavasszal (a mediterrán Dunakanyarban) egy olyan bokorról, amelyik idõnként elfagy, és tõröl hajt csak ki.
Érzékeny egy növény :-)

Biza! És nem csak ezen az egy helyen láttam termõ fügét a városban.

Na, ha ezt Floo meglátja! A mediterrán Nyíregyháza. :-)

Én ma szabadidõmben ellátogattam a Tiszavasvári úti védett fügebokrokhoz. Összesen 9 bokor van. Ott a rügy és a tavalyi termés rajtuk, némelyik zöld.
Link

Kinek-kinek saját teherbírása mást kíván meg kikapcsolásként, vannak sokan, akiknek elegendõ egy tévé hozzá, vannak, akik azzal töltõdnek fel, hogy manikûrollóval egyforma hosszúra nyírják a kertjük fûszálait, vannak, akik diszkóba mennek, s kémiai anyagok segítségével "szórakoznak", vannak, akik betegesen súrolnak és port törölnek, stb. Mindenki másban fojtja el a felgyülemlett feszültséget. Egy biztos, én speciel képtelen vagyok csak egy dologgal foglalkozni, huzamos ideig fõként nem, ezért kell a sokféle elfoglaltság, melynek egy kis része az, hogy alkalmas idõben kirohanok a világból a fényképezõgépemmel. :-)

Call centerhez még nem volt szerencsém, szerencsére.Van barátom aki ugyanezt nyomja egy transznaci biztosítónál.Nem irigyelendõ pszichovegetatív terhelés az bizonyos.De néhány ritka munkahely vagy kollektíva kivételtõl eltekintve kicsiny hazánkban nagy üzemben dívik - kisebbségi érzéseink, önértékelési zavaraink, frusztrációink elrejtésére és levezetésére - a mások sárba gyalázása, az egymás taposás, meg és lealázás.A felfele nyalás, lefele rugás emberi alapbeállítottság hosszú történelemre néz vissza.
Ebbõl a szempontból mindegy, hogy én egy erdõgazdaságban, vagy Te egy telefonos ügyfélszolgálaton találkozunk vele, viseljük el nap mint nap.És mindannyian ilyen vagy olyan szinten.
Az evolúciós nagy verseny az erõforrásokért, hogy a fórum témánál maradjunk.Csak az ökológia inkább ismeri a józan kooperációt, mint a konkurenciát.A homo sapiens kevésbé.
De talán épp az ilyen terhelés elviselésére, a késõbbi civilizációs pszichoszomatikus betegségek megjelenése ellen érdemes természet õsanyánkhoz minél sûrûbben visszanyúlni.Mert koevoluciós fejlõdésünk szín és forma gazdag környezetre, folyamatos dinamikus és statikus fizikai terhelésre (ma sportnak hívjuk) és egészséges, kooperatív tartalmú társas kapcsolatokra szelektált.Persze ilyen allélpárt nem tudok mutatni neked a homonida DNS láncon, de kollektív öröklõdésünkben kódolva van.És minél inkább nagyobb, végletesebb e hármas "törvénytõl" az eltérés a civilizációnkban, annál nagyobb kumulálódó feszültség halmozódik vegetatív rendszereinkben és e nagy terheléseket bíró ám kompenzáció nélkül maradt, finoman hangolt készülék, elõbb-utóbb szomatizálni fog.Lásd rákpszichológia legújabb kutatásai vagy Bárdos György probléma-megküzdési technikák-neurobiológia-élettan összefüggések kutatása és eredményei.És az egyén pszichikai-mentális-szomatikus leromlása a társadalom általános rosszabbodó kórképéhez vezet.

A 30-as évek munkásturista egyleteinek kommunista kapcsolódása persze sok esetben igaz és tagadhatatlan, de azért az elõzõ rendszer nem véletlen domborította csak ezt az oldalt, holott a kép jóval árnyaltabb volt az utóbbi évekbe fejekbe ültetett általánosításoknál.Az 1938-as Zsitvay féle Szent István vándorlás (egy fajta OKT õs) tagjai közt jó néhány munkásturista egylet résztvett.És e test edzõ egyletek természetjáró szakosztályainak elsõdleges, lefektetett célja nem a kommunizmus világuralmi törekvéseinek propagálása, hanem a fizikai és pszichikai terhelések özönének kitett munkások (és polgárok!) mai szóval élve rekreálása volt.Persze a kívülrõl beszivárgó földalatti MKP propagátorainak eszményi táptalajaként. De nézzük csak meg, hogy az antikommunista Horthy-rendzser hagyta e testedzõket létezni, mûködni, házakat, kilátókat építeni, az egyházi, magán és koronauradalmi birtokokon egyaránt.esetenként támogatta a törekvéseiket is állami csurgatott pénzekkel, mert össz társadalmi hasznot látott mögötte.Pedig meg volt rá a nagyon egyszerû út, hogy nyomait is eltüntesse a földszínérõl, ha...
Kevély th-ja 1990-ben épp e téveszmék nyomán fellobbant lángok martaléka lett.

Nem mondtam, hogy finnyás, hiszen nem is ismerlek. És azt írtam teljes normális ha egy nõ nem császkál egy maga az erdõn, ha csak nincs egy hivatali 30-06-os kaliber a vállán.
Az idõre vonatkozó kitétel pedig némi önkritikai él mellett csak az általánosságnak szólt.
S valóban nem látom-láthatom,hisz se jogom, se jussom, se
semmi közöm hozzá, az életed azon túl mint ami itt látszik, vagy látni engedtetik.

Sokban igazad van, de nem tudom, dolgoztál-e valaha úgy, hogy fejbeszélõ a füleden egész nap és folyamatosan beszélnek és beszélnek és beszélnek, és mást sem kell csinálnod, mint vadidegen állatok (az ember más kategória nálam) káromkodásait hallgatod, mosolyogva válaszolsz, és tûröd, hogy megaláznak, semmibe vesznek, és állandóan éreztetik Veled, hogy senki vagy. És amikor kiderül, hogy mégis Neked volt igazad és sikerült megoldanod a problémáját a telefon túlfelén lévõ állatnak, akkor "köszönöm" helyett jó esetben csak lecsapja a telefont. 100-ból 98 ilyen. Közben a szabad füleddel hallod annak a 40-50 embernek a hasonló "duruzsolását", akikkel egy teremben dolgozol, hallgatod, hogyan fúrják egymást, hogyan még teljesebbé a megaláztatásokat. Hidd el, hogy ilyen munkát követõen Neked sem lenne kedved senkihez szólni, hangot kiadni vagy bárkit hallgatni. A saját barátaimat kerülöm, mert nem bírom elviselni, hogy beszélnek és választ várnak, és panaszkodnak. Az uram az egyetlen személy, akit szívesen viselek el, mindenki más csak teher.
Itt írni más, pont mert csak írni kell és nem kell hozzá kinyitni a pofámat és ha elfáradok, vagy más dolgom akad, csak becsukom az ablakot. :-)

A harmincas évek béli munkás turistaegyleteknek szerintem olyan történelmi oka volt, hogy illegális kommunistaként nem adódott más legálisnak látszó közös tevékenység, amibe kapaszkodva kimenekülhettek volna a csendõrség látókörébõl. Az, hogy közben felépítettek jó néhány turistaházat, kilátót, az már az utókor külön szerencséje. :-)

Finnyás vagyok, mi? Egyedül félek (nem a vadállatoktól meg a szikláktól, hanem az erdõben részegen üvöltözõ "turistáktól" akikkel elég sokszor lehet találkozni...), a társaságot meg nem bírom. Ez van. Én már elfogadtam magamat ilyennek.

Felesleges dolgokat meg rég nem csinálok, a mosást, fõzést, ilyesmit nem tekintem annak, az olvasást, írást sem, az urammal való idõtöltést sem, a növényeim ápolgatását sem, és a macskámmal való játszást sem. Ezek mind olyasmik, amik örömet adnak, pihentetik az lelkemet, segítik a túlélést. Az egyetlen felesleges dolog az életemben az a napi kétszer fél óra, amíg eljutok munkába, meg hazajövök (a meló is felesleges, de nem kiváltható mással egyelõre...), bár buszon is gyakran olvasok, de ha nem, akkor is gondolkodom valamin. Szóval ha itthon dolgozhatnék, nyernék egy órát naponta. Ráadásnak a lehetõ legritkábban fordul elõ, hogy csak egyféle dolgot csinálok egyszerre, vannak egymással összeegyeztethetõ folyamatok, amikkel a napi 24 órát úgy 30-ra ki lehet tolni. Itt csak egy keskeny szelete látszik az életemnek. :-)

Nálunk is közel 10 éve nem nem volt barack,csak a múlt éven!

Vidéki rabszolgák?
No nem hinném, hogy valóban annak érzed magad belülrõl, akármilyenek is a körülmények.A mihez képest mindenhez viszonyításának kérdése!
Azzal egyetértek, hogy egyedül, partner nélkül nõként valóban nem könnyû messzebb is elbolyongani, de talán Veszprémben is meg lehetne találni azokat a "civileket", akik szervezettebben, csoportosan és rendszeresen róják a poros szekérutakat. Ha van rá igény. És lehet közöttük több a csendesebb típus, mint a nyüzsgõ! Bár szerencsénkre Te azért elég sokat nyüzsögsz a fórumokon.
A "nincs idõ rá" formulában én nem hiszek.Arra van amire szakítok, ami valóban fontos Nekem.Sokszor rengeteg hülyeségre szórjuk szét az idõnket.
Nem hiszem, hogy a 30-as évek - fajlagosan sokkal rosszabb életkörülmények között élõ - városi munkásturistái sok mûszakos kizsigerelõ munkarendjükkel, szombati munkanapjukkal, sokkal több idõvel rendelkeztek volna, mint akármelyikünk.
És vasárnaponként mégis felépültek a pilisi Kevély-nyeregben vagy a Szénáson, vagy a börzsönyi Kisinócon vagy épp a Nagy-Hideg-hegyen a turistaházak, fogalták a forrásokat, jelzést festettek, cikkeket szereztek, túrákat írtak ki, vándoroltak, gyûléseztek, egyesületi életet éltek, sátraztak, réten aludtak, szalonnát sütöttek, daloltak.
Persze nem kell mindenkinek erdõt-mezõt-hegyet járni (jól is néznénk ki! ), de 10 tavasz alatt berki szellõrózsát fényképezni (ha van igény rá, már pedig ahogy itt és más fórumokon olvasom van!) az elérhetõ közelségû Som-hegy bükköseiben, talán nem lehetetlenség...Szvsz

Akkor azt hiszem, én egyelõre nem építek ilyet, viszont ha valakinek építõanyag kell hozzá, arról szívesen gondoskodom.

Ahogy LAM is írta, nem sört állít elõ... Ám az elkészülte során bizony van lehetõséged a sörök tesztelésére is. :-)

Itt tájékozódhatsz a találmányról, bár reményeidben csalódni fogsz.
Link

Hadd legyen egy nagyon buta kérdésem: mi az a sörkollektor? Ha sört állít elõ napenergiából, akkor én is szeretnék ilyet.

Egy 84 éves idõs úriember aki már nem, és egy 4 éves töpörtyû gyerkõc aki még nem, statisztikai átlagban két 44 éves ereje teljében lévõ férfi.
Kicsit "hímsoviniszta" hozzállással nézve...;D

Usrin! Tudod mire való a statisztika? Nem írom le, mert kimoderálnak. Ha egy hónapban két hétig hasmenésem van, utána két hétig meg az ellenkezõje (kanizsai bútorbetegség), akkor tulajdonképpen a havi székletem OK ......

Ez tény, de valóban nem mindegy, hogy ebbõl a pénzbõl mit költ az ember ésszerû dolgokra esetleg és mit balfékségekre.
Nem tudom, érdemes-e belemélyedni, de míg egy átlag alatti fizetésbõl sem autóra nem költ az ember, sem semmi feleslegesen energiapazarló holmira, arra sincs esélye, hogy mûködõ alternatív energiaforrással lássa el otthonát, mivel a történelmük néhány nem épp jeles évtizede alatt felépült paneldzsungelek s az oda való embertelepítések ezt nem teszik lehetõvé neki. A kollégám, akirõl az éghajlatváltozás fórumban meséltem a sörkollektora kapcsán, õ faluban élhet, nagyszülõktõl örökölt - felújítgatott házban. Amíg õ az otthonában megpróbálkozhat valami más megoldással, addig egy panelban - lévén gazdasági társaság a lakásszövetkezet - nem olyan egyszerû eset kiváltani a gázfogyasztás egy részét sem hasonló módon. Itt nem állhat neki a lakó maga bütykölni az alternatív megoldást, hanem vállalkozó kell, számlákkal, apeh felé benyújtható elszámolásokkal, stb. El van jól cseszve az egész.