Bioszféra

Ezt a pár bötût hadd másoljam ide:

Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision

Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.

Pár hónap vagy több évszázad?
Elég jól behatárolták,bár ennél többet valszeg nem is tudnak mondani!
Irják hogy 50 km mélyen van a magmakamra!
Az az 50 km az soknak vagy kevésnek tekinthetõ???

Link

Tényleg! Jó, hogy mondod! Ami az apanázst illeti, ezek a dolgok prioritást élveznek nálam (is). Persze azért nem esek túlzásba, de ezek mindig is kiemelt helyen szerepeltek.

Felettébb kiváncsi lennék Usrin "kolléga" szakmai véleményére!
Link

Tényleg jó sor.
Én még egy TermészetBúvárt beintegrálnék, ha futja az erre szánható havi apanázsból.
Hagyományban, tartalomban, külalakban, eszmeiségben egyaránt jelentõs tényezõ.

OK! :-)

Naná :-) Ne mélyedjünk bele, mert kimoderálnak :-)

Természetesen! De szerintem Te érted, mire gondolok.

Maradjunk a "bizonyos szempontból"-nál. :-)

Nagyon helyes! Én is.
Hát igen. Az a világ minden álságossága ellenére valahogy emberibb, igazibb, sõt, megkockáztatom; színvonalasabb volt. Bizonyos szempontból, természetesen.

De nagyon hiányoznak ezek! Mármint csak ezek miatt nem vennék tévét, úgysem lenne idõm nézni, csak úgy érzésként hiányoznak. Jóság volt. SZerintem ilyen színvonalú filmeket már nem nagyon csinálnak a világban, hisz nem lehet üzlet a nagy tévéadók milliárdos kiadású mûsorai mellett.
Felforgató elem voltam? Aha. Az. :-) Szabad Európát is hallgattam csecsemõkoromtól fogva :-)

Hû Noli, akkor Te felforgató elemnek számítottál! Kanadából a Nat. Geo-t, ráadásul angolul! Ajjaj! :-)
A Delta nálam is fõ helyen szerepelt. Meg a "Megsebzett bolygó",a "Kisfilmek a nagyvilágból", a Cousteau-filmek, stb. Életem elsõ filmje, amit édesapámmal néztem meg moziban, az Elefántkirály volt. Teljesen beleszerettem a természetfilmekbe, gyönyörû volt.

Én az átkosban is ÉT-olvasó voltam :-) Amióta tudom az eszemet, azóta olvasom, szerintem úgy 4-5 éves koromtól biztosan. Meg a nagypapimmal néztük a Deltát :-)
Aztán olyan 8 lehettem, amikor egy ismerõs Kanadából elõfizette nekem a NatGeo-t, vagy 10 évet járt, és garantálom, abból tanultam meg angolul, nem tankönyvbõl... (e célra tökéletes volt, na persze a képei mai napig kiválóak. Asszem, egy gyereknél jó kiindulópont, hogy felkeltse az érdeklõdését.)

Szerintem nem rossz. Populárisabb, mint a pl. Term. Világa, de azért jó.
Egyébként még az átkosban létezett egy újság, egy hetilap, "Magyarország" volt a címe. Érdekes volt, mert nyilván a párt által irányítottan, de elég meredek hangvételû és kritikus cikkek is megjelentek. Voltak természettudományos írások is, én pl. egy gyönyörû, havas télen abban olvastam elõször az éghajlatváltozásról.

Annak idején, amikor újraindították az IPM-et pár éve, egy darabig azt is vettem, de a gyerekkori emlékeimhez képest is olyan silány lett, meg annyi blõdség lett benne, hogy gyorsan leszoktam róla. Párszor írtam a szerkesztõségnek, hogy milyen marhaságot írtak, de válaszra sem méltattak... Na az ilyet nem csípem.

Jó ez a GEO? Még sosem vettem meg, mert olyan túl csillivilli külleme van, nem mertem belevágni. Érdemes?

"Term. Világa", "GEO", (nem a Nat. Geo., azt a neten szoktam) "A Földgömb" és az "Élet és Tudomány".

Itt van balra , õ volnaLink

Bocsi, a színe megtévesztett :-)

Nem mandula, olyanom nincs ez sárgabarack!

Melyik négy?

Pedig friss fejes salátával keverve valóban nem rossz, fõleg hogy megbecsült gyógynövény is.Lásd a belõle készült méz, gyógytea stb.
Mondjuk a vázolt "kutya" körülmények engem se vonzanának.Helyette inkább irány egy jó kis bakonyi ugar, erdõk közé ékelt vadföld, kaszálló, rét melett haladó földút széle!
(A kutyatej elnevezés félrevezetõ, a Farkastejre utal és nem a pongyola pitypangra.)

Valamiért azt sose mertem megkóstolni, bár lehet, hogy ebben az általam ismert pitypanglelõhelyek túlzottan kutyaközeli volta akadályoz meg leginkább :-) Szóval nem kutyatej, hanem valami más folyadék van rajtuk a kutyákból...
Vadon nem nagyon láttam még pitypangot, csak nevelt gyepen, vagy út mellett, kellõ ólomtartalommal :-(

A könyvterjesztõk adhatnának valami kedvezményt a metnetes tagoknak, nem? Már nem merek könyváruház-weblapot nézni, mert a gatyám rámegy... :-)

Nagyon úgy tûnik, hogy a farontó lesz a tettes... :-(
A mandulafád bimbói félelmetesek így februárban!

Inkább egy jó kis pitypanglevél salira nevezz be majd!Az tényleg nem rossz!

Metnet University. Sõt, inkább Phd kurzus. De ami a legjobb az egészben, hogy amióta itt bolyongok, minimum 4 természettudománnyal foglalkozó hírlapnak lettem rendszeres olvasója és az ég tudja hány új könyvet vettem.

Engem is ledöbbent némely emberke tudása,nem csak ezen a fórumon,a többin is!

Itt vannak a képek ebben a galériában, az elsõ 11 nem mai. Érdemes megnézni a rózsa is hatalmasat hajtott, a pünkösdi fám is nõl rendesen, sárgabarack majdnem virágzik és vannak virágos képek is, nem akarok külön linkelgetni, rajta van a hernyótúrás is Link

NÉha elszárad egy-két ág, alom pedig van két zsákkal, a fiamnak vannak degui. Nemsokára jönnek a képek, lefényképeztem még a sárgabarackot is egy- két nap és virágzik.

Ha elég sok van belõle, jó lesz hörcsögalomnak :-)
A fádat láthatóan mennyire viselte meg?

Köszönöm, ez tök logikus :-) Mondjuk én is minden másnál szívesebben eszem valami jóféle hagymát ilyenkor télen, s meg vagyok gyõzõdve róla, hogy egy nem "túlszocializált" lény szervezete nagyjából tisztában van a saját igényeivel, s igyekszik azt fogyasztani, ha lehetõsége nyílik rá.
Na, majd a tavasszal megkóstolok egy zsenge tölgylevelet, hogy tudjam, mit esznek rajta annyira :-) Lehet, hogy tényleg finom. :-)

Hát a rágás nyomait most lefényképeztem jól látszódik a forgács rajta.

Girnyó létük ellenére meg van azoknak a magukhoz való esze!
A többi nem tápnövény fajtánál (pl kõris), már inkább a fogyaszthatóság és a tápláléknyerés lassúsága (a levél fizikai tulajdonságai nyomán) a nem "kedveltség" oka. A tölgyek levele gyorsan lerágható, könnyen hasznosítható (kevesebb energiaráfordítást igényel), így a hernyók gyorsan, dinamikusan fejlõdnek és az így felnövekedett, megerõsödött nöstény lepkék, sok életképes petét rakhatnak le. Nem véletlen, hogy az elsõrendû tápnövényeket részesítik elõnyben.

Szenegálban (felénk csak így emlegetik e kies kis bakonyi falut :-)nem voltam már rég, de tiszafa van sok itt a városban is, és biza nem akadt olyan merész kis girnyócska, ki megkóstolta volna. :-)

Igen, és én is pont ezért az egymástól tanulásért imádok Veled is (meg még jónéhány kedves észlelõtárssal) társalogni! Bár enmagam nem érzem fényezendõnek még véletlenül sem.

Khm, épp ma reggel munkába jövet konstatáltam, hogy két-három nap múlva nyílik a nárcisz a mellettünk lévõ kápolna kertjében...

Akkor érthetõ az érintettség.
Így van!A termés magköppenye kivételével az egész fásszárú növény hatásos alkaloidákat tartalmaz. Gondolom Szentgálon sem hemzsegtek kis barátaink.

Nagy örömmel Noli, hiszen látszik hogy tájékozott vagy ez ügyben is. Mint, ahogy sok minden más témában. Lásd joggal "fényezett" Magister Botanicus de Sophianae a la Arrabona hozzászólását korábban. És a közös eszmecserékben épp a sokoldalú információkat sûrítõ (népszerüsítõ?) ismeretterjesztés a lényeg. Mindig van mit tanulnunk egymástól...

Link

Többek közt lepkefotózással is foglalkozom, ezért némiképp érintett vagyok a témában :-)
Mondjuk olyan erdészeti adatokhoz, amilyeneket leírtál, nem jutok hozzá.
A tiszafát vajon a méreganyag miatt nem eszik meg?

Köszönöm, kedves LAM, nem ismeretlen számomra a téma (aktualitásakor elég sok cikk is jelent meg róluk), ami meglehetõsen sok izgalmas részlettel bír mind a rovarok és a növényzet (ill. a más rovarfajok) egymásra gyakorolt hatását illetõen, mind maga a gradáció jelensége (sokféle állatfaj esetében mind-mind izgalmas kérdés).
Nálunk két éve volt hasonlóan durva a helyzet, itt is voltak tarra rágott erdõrészek Csopak-Paloznak felé, ahol én is láttam, illetve csertölgyön zabáló milliónyi kis dög, ahogy már az épp hajtani készülõ rügyeket elkezdték enni... Valamennyi tavaly is volt, ám a tavalyelõttit meg se közelítette. Tavalyelõtt bizony sokszor láttam csapatban vonuló hernyókat a földön, illetve nem lehetett teregetni az erkélyre, mert 10 perc alatt teli lettek velük a ruhák. A párom meg még allergiás is lett rájuk (csak a picikre), s gyógyszerész ismerõs szerint hihetetlen sokan lettek allergiásak hirtelen... Egy parkban a városunk szélén, ahol tavalyelõtt hihetetlen sok petecsomó volt a fákon (szinte bundában voltak a fák), idén egyet-kettõt láttam elvétve, de tavaly is kevesebb volt már lényegesen.

Valóban polifág faj, sokféle tápnövénye van.Gradáció esetén majdnem mindent felfal. Tömegszaporodás során a hazai tûlevelûeket sem kíméli (erdei, ezüst-, vörös-, luc, jegenyefenyõk).Pl. tõlünk északabbra a fenyvesekben igen jelentõs károkat okozhat. Volt, hogy a Lengyeleknél elérte az 1 millió ha-t a kárterület. Nagyon kedveli a csertölgyget, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert és a nemes nyárasokat. De nem tápnövénye a tiszafa, az orgona, a vadkörte, a fagyal és az erdõkben állományalkotó kõris fajok.

Tudom emléxem is rá,gondoltam is Rád mikor satuztam az úton visszatolattam hogy megnézzem,mondom ez a Noli-gyerek is irta már
Egerszegen is virágzik!
DE az újság szenzációként hozza majd a pécsit figyeld meg!
Ha még nem hozta,s a mediterrán éghajlatra fogja majd....

A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ, mivel az azt növelõ faktorok (pl. természetes ellenségek száma) is növekszenek. A környezet (niche-tér) kapacitása korlátozott, a populáció fenntartásához szükséges anyagok szintjével és mennyiségével együtt.Kimerülnek a források, növekednek a rizikó faktorok, s amikor már elér egy limitáló szintet a környezet ellenállása, hirtelen leáll a növekedés, "összeomlik" a populáció.
Egyébként a Délnyugati-Bükkben éltem át hasonló "horrorisztikus" élményt, terepbejáráskor.A májusi friss csertölgy levélzetén szinte tobzódtak a hernyók, a társulás összes szintjeit ellepve. A tölgyeken eleve összesen 700 rovarfaj táplálkozik, ebbõl 450 (!) levélre specializált.
Képzeljük el egy 100-120 éves, vágásérett tölgy mit élt már át! A kártételt megfelelõ termõhelyen (a tarrágást is!) a fák kiheverik, de az az évi növekedésnek lõttek, a lombvesztés miatt.Kedvezõtlen helyen (pl. rossz vízháztartású talaj stb.) azonban nem maga a lombrágás, hanem a legyengült egyedek miatt fellépõ kárláncolatok vészesek.Másodlagos károkózók csapásaiba már belepusztul a fa, vagy az adott állomány.(Pl. kocsányos tölgyesekben a hernyórágás után, mindig lisztharmatfertõzés és farontóbogarak elszaporodása várható.)

Akkor ezer.
Na azért ilyet se sokat csináltam még, hogy személyleírás nélkül beazonosítom a bûnözõt :-)
Kétéves életciklusú, ha tavaly sok volt, akkor idén elvileg nem nagyon kéne lennie. Kíváncsi leszek! Egyébként maga a lepke piszok szép:

Lehet ez az és, hogy mondod, hogy kéreg alatt él lehet ez rágja a barkát, a törzsén alul szoktam látni ilyen túrásmaradványt.

r=dN/Ndt=b-d, de még jobb a logisztikus egyenlet dN/dt=rN(1-N/K). Az utóbbi a populáció limitáló forrásainak mértékét fejezi ki.
Nagyon csúnyán az önlimitáló intraspecifikus kompetició lép fel, vagy egyszerûbben a populációreguláció.Fizikai-kémiai faktorok, természetes ellenségek, idõjárás, konkurencia stb.

Vagy ez is lehet (nagy farontólepke), bár õ a fa kérge alatt él, õsszel kimászhat bábozódásra alkalmas helyet keresni.
Kíváncsian várom a válaszodat!