Bioszféra
Felkeltettem a növényeket téli telelõhelyükrõl és immáron kint élvezhetik a napsütést!
Én jobban szeretem arab eredetû nevükön, sáfrányként említeni e mediterrán elterjedésû nemzetséget. A jóféle sáfrány bibéjét elõször az Ibériai-félszigeten a mórok, Anatóliában pedig a közel-keleti arabok, törökök használták elõször fûszerként.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)http://www.hlasek.com/foto/crocus_albiflorus_4132.jpg közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)http://www.hlasek.com/foto/crocus_albiflorus_4132.jpg közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
Mamám kertje is tele van velük!
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg

Miért, szerinted az a krókusz, amit a virágboltban árulnak, az vadon élõ volt?
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
Nem hiszem, Hollandiában vette apósom a hagymákat. :-)
A vadak azok igen. Ám ezek tök szelídek, engem még sose haraptak meg például. :-)
A vadak azok igen. Ám ezek tök szelídek, engem még sose haraptak meg például. :-)
Pont ma vettem észre, hogy ez a cserje már nálunk is nyílik egyik parkban.
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
A citrom ezekben a -6-8 fokokban amik voltak már el kellett volna hogy fagyjon,gondolom az mentette meg hogy tetö alatt van,a fütött-fütetlen faltól messze,de felülröl védve van!
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal

Nekem is van, de azt nagyon féltem, az volt az elsõ amit elraktam az összel biztonságba. Viszont a leandereket valóban kint lehetett volna hagyni. A citrom amúgy mennyit bír fagyilag? A kákikat ellehetne már ültetni!
Nekem a citromfa van még mindig kint,1-2 levele van megbarnulva,de a 85 %-a ép és egészséges

Úgy látom, hogy a feleslegesen kiszedett teleltetni való növényeket újra kirakhatom. Valaki említette,hogy van kinti petúniája, nekem is van, ami már elkezdett hajtani és nem tudott megfagyni ezidáig.
Annyit tudok a siroki Nyírjes-tóról, hogy nagymértékben elgyomosodott, különösen az ölelõ pufferzónában embermagasságú mocsári gyomok uralkodnak. A belseje még õrzi a glaciális reliktumok némelyikét. Én a környéken 2005-ben jártam utoljára, a legfeltûnõbb a csicsókának, mint özönnövénynek az inváziója volt.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
Tudom hogy nem linkeltél, csak úgy meglátogattam a képtáradat, gyönyörû képek!
A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg két természetfotó-kiállítás is látható:
Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)
Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)
Kapcsolódó cikk: Link
Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)
Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)
Kapcsolódó cikk: Link
1998 májusában voltam egy terepgyak keretén belül a Mohoson.A dagadóláp szempontjából akkor remek vízviszonyok voltak, fektetett pallókon tudtunk csak a belsõ részeken közlekedni. Nagy élmény volt.Azóta nem jutottam el oda, sajnos.
A siroki Nyírjesrõl van valami információd?Milyen állapotban van, stb?
Visszatérve a korábbi kérdésemhez:
Bár a téma nagy volumenû
, de úgy általánosságban melyek az utóbbi évszázad konkrét "fajveszteségei" kezelt erdõtársulásaink terén?Mondjuk kb. az 1878-as erdõtörvény óta.
A siroki Nyírjesrõl van valami információd?Milyen állapotban van, stb?
Visszatérve a korábbi kérdésemhez:
Bár a téma nagy volumenû

Van Letenyén egy ház,illetve ház csak volt,most már inkább romhalmaz,benötte a gaz,néhány bodzabokor is nött már ki a tetõn,az udvar is dzsumbuj...
Ami érdekes hogy a gaz alatt hóvirágok rejtöznek,valószinü a kisketben nöttek,miután a ház gazdája lopta öket az erdöböl,és elvadultak!
Ha igy marad még egy ideig a terület,el fognak terjedni ott a hóvirágok,föleg hogy az udvar végében egy kis fás terület van árokkal,kevés viz is van benne!
Vagyis azzal hogy elhozom hagymásan az erdöböl és elültetem a kertben,lényegében szaporitom a hóvirágot,terjesztem....s ezt büntetik....hááááááááááááááát ilyet
Ami érdekes hogy a gaz alatt hóvirágok rejtöznek,valószinü a kisketben nöttek,miután a ház gazdája lopta öket az erdöböl,és elvadultak!
Ha igy marad még egy ideig a terület,el fognak terjedni ott a hóvirágok,föleg hogy az udvar végében egy kis fás terület van árokkal,kevés viz is van benne!
Vagyis azzal hogy elhozom hagymásan az erdöböl és elültetem a kertben,lényegében szaporitom a hóvirágot,terjesztem....s ezt büntetik....hááááááááááááááát ilyet


De jó fejek! Valdd be, csak azért tartasz kutyát, hogy a macsek fel ne fázzon!
Kivételesen nem gyümölcs. Hanem egy játék, aminek a végén reggel még egy egészen hosszú zöld kígyó volt... Persze az állat hamar leszerelte, csak ezt a kis pamcsot hagyva...
:-)
:-)
Képzeld, találtam egész jó könyveket a Librinél, és még meg is tudtam ma venni.
Bogarakról:
Link
Pókokról:
Link
Szerintem ilyen hozzám hasonló módon érdeklõdõ amatõrnek megfelelõ könyv, tisztességes minõségû terepi határozó, jó bélyegleírásokkal, alapvetõ dolgok kis ábrákon kiemelve, illetve minden szereplõ fajról jó fotó. Kedvenc kis "kaméleon" virágpókocskáim is benne vannak, és megnyugató volt olvasni, hogy valóban egy faj az, aminek lakóvirágtól függõen sok színváltozata van :-) Jókat fogok majd vadászni vele ha nyár lesz :-)
Bogarakról:
Link
Pókokról:
Link
Szerintem ilyen hozzám hasonló módon érdeklõdõ amatõrnek megfelelõ könyv, tisztességes minõségû terepi határozó, jó bélyegleírásokkal, alapvetõ dolgok kis ábrákon kiemelve, illetve minden szereplõ fajról jó fotó. Kedvenc kis "kaméleon" virágpókocskáim is benne vannak, és megnyugató volt olvasni, hogy valóban egy faj az, aminek lakóvirágtól függõen sok színváltozata van :-) Jókat fogok majd vadászni vele ha nyár lesz :-)