Bioszféra

Azért kérdezgessétek mindenfele, biztos ami biztos.

Cauchy!
Ezt légyszives részletezzed,mert nem tiszta!
Vagyis ha permetezik a szõlõt és azt megeszem miért nem méreg?
A másik hogy mi az az idegméreg ami felszaporodik a permetezetlen gyümölcsben??
Ha permetezem akkor a permetszer közömbösiti az idegmérget vagymi??

Egyébként ezért jó a káki füge kiwi,mert ezeket nem kell permetezni(max a szomszéd szõlõjébõl száll át egy kis cucc)!

Taki ne izélj, tudod, hogy vega vagyok, de a trappista jöhet :-) persze kizárólag tévé nélkül. Inkább itt ülök és röhögök a szövegeden, mint a tévét bámuljam! :-)

Noli! Senki nem néz hülyének, sõt igazad van. Ráadásul megvan a közös pont is, mi is csak pápai hústerméket veszünk (amig lesz pápai), illetve van egy kedvenc hentesem, hozzá járok húsért, az az én feladatom. Gondolj bele: pár fincsi vajas, pápai parizeres, trappistasajtos szenyó és közben nézzük a Barátok köztet. Együtt.

A lakóhelyembõl ki lehet következtetni, hogy hol dolgozik az uram. :-)
Az uramék cégének francia a tulaja, mint több hazai tejipari cégnek, de egyelõre nagyon úgy tûnik, hogy szép lassan és alaposan le akarják építeni a hazai üzemeiket. :-(

Egyébként a Tolle is magyar, ráadásnak 100%-ban, és nekik van a legjobb Trappistájuk :-)

Én is szívesen vállalom, hogy sokan hülyének néznek, amiért nem vagyok hajlandó bizonyos dolgokat megtenni, bizonyos helyeken vásárolni, stb. De nyugodtan röhögjenek ki, hosszú távon nekem lesz igazam...

És ha már kajáról beszéltünk: év végén tele volt az ország 199 meg 139 forint/kg árban lévõ "virslivel". Tessék elolvasni a magyar élelmiszerkönyv ide vonatkozó passzusát, hogy mi a virsli. Aztán elgondolkodni azon, hogy mikén lehet az eladási árat összehozni... Én speciel csak pápai húsokat veszek az uramnak, igaz, kicsit drágább, de megbízható, jó minõségû, és állítólag nagyon finom.

nem

Nahát, hol ?
Anyukám a még talán egyetlen tisztán magyar kézben lévõ kis tejüzemébe, a volt Északtejnél dolgozik (igaz az igazgató fél lábbal a börtönben, mivel benne volt privatizációs stiklikbe, bár becsületére legyen mondva, hosszú milliókat fektetett be belõle és fejlesztett), ami ma már Mi.na.

A könyvecskét minél több emberrel olvastatom el !

Így van, rettentõen elszomorít, hiába bizonyos érdekkörök kizsigerelik a mezõgazdaságot (is és a botrányok csak a jéghegy nem csúcsai, csak kisebb táblái ...) , meghülyítették a társadalmat (pl. a karácsonyi rettenet, ébredj már társadalom !), hogy a mókuskerék had forogjon, de legalább nélkülünk !

Az uram is tejiparban dolgozik, szóval sok dolgot értek onnan is...
Jó, hogy beleszóltál!
A T..co-titok nálunk is nagy favorit-könyv, és hasonlóan vélekedem róla...
Szomorú, hogy ez megeshet, mármint az egész élelmiszerbotrány, itt, abban az országban, ahonnan a primitív és sötét közpékorban is exportálták a kaját...

A legközelebbi menhely ide több mint 20 km, olyan messze biztos hogy nem mentek el, a faluban kérdezõsködtünk, eddig sajnos semmi.

Bizony Noli, kulcs a monokultúra igen veszélyeztetett jellegmivolta miatti helyettesítése.
Ez igaz a teljes növénytermesztési spektrumra (noha a profit miatt ...), a kiskertre, nagyüzemre, de még az erdõkultúrákra is.
Eléggé profán példa a paradicsomvész nyár végén, a kiskertekbe ágyásokba összezsúfolt paradicsomokat mind egy szálig leégeti, ám az ilyen-olyan okból azoktól messze ide-oda elkallódó vagy ültetett egyes tövek szépen megmaradnak, nálunk évrõl-évre a kert végén a gyümölcsösfák alatt sûrû növényzetben (fû között) vígan szokott tenyészni néhány kölönálló tõ (és milyen jó ízûek azok a paradicsomok).

Az unióból bejött dolgok erõs mezõgazdasági támogatásai miatt a hazai termékek ezekkel nem versenyezhetnek, pláne, hogy ha tetszik, ha nem, az importõr érdekek általánosságban erõsen gátolják a hazai áruk védelmét.
Vannak kivételek (pl. Szeged), ám döbbenetes a külföldi áruk túlsúlya, a magyar termékek be se tudnak kerülni a nagy üzletláncok legtöbbjébe (pl. Li.l, T..co, C..a, ám pl. a T...o hazájában ködös Albionba teljesen más szerepet tölt be...).
A tejipar például (az a fene jótékony D.n.ne ...), anyukám erõs "rálátása" miatt velõs tapasztalatra tettem szert...

Egyébként nekem tehetnek egy szívességet, akkor is ha tehetem, magyar árut veszek.
Jah és még valamit: Igyekszem kerülni a szemetet, ám tudjátok mit, ha már szemét, akkor is inkább magyar, mint made is eu (ez nálam egyenlõ sok esetben az átveréssel) ...

Velõs véleményem bõven a T..co-titok nevû érdekesség elolvasása elõtt kialakult, az csak segített, hogy "jé, nem én vagyok paranoiás", ajánlom sokatoknak, van benne igazság !

Bocsánat, hogy beleszóltam.

Ne add fel, Öreg Kutyám egyszer vagy három napig nem jött haza, aztán magától elõkerült. De azért szerintem kérdezd meg a környékeden lévõ menhelyeket és gyepmesteri telepeket, nincs-e náluk!

Egy kicsit szomorú vagyok, ugyanis eltûnt a két kutyusom, az egyik 10, a másik 7 éve volt hûséges társa a családnak, már egy napja nem jöttek haza, és minél jobban telik az idõ, annál kevesebb az esély a visszajövetelükre.
Nagy kár értük((((
Azért még nem adom fel a reményt, hiszen az hal meg utoljára(

Elvileg ezek a mérgek, amennyiben felhalmozódnak a növényben, mérhetõk (de ez elsõsorban a talajban lévõ, onnan felszívódott anyagokra igaz). A permetszerek nagy része nem halmozódik, hanem felületi úton hat, s x nap alatt lebomlik. Ha ezen x napot nem megvárva árusítják, akkor van gáz. Erre lenne hivatott a permetezési napló, melyet minden gazdálkodónak vezetnie kell, (olyan, mint a sofõrnél a jogosítvány) enélkül nem árusítható, nem feldolgozható a terménye. Ha piacon árusít, akkor ott kell lennie, és bárki elkérheti, köteles megmutatni. Ez alapján ellenõrzik is a vegyszertartalmat.
Nyilvánvalóan a permetezés visszafogása elsõsorban olyan környezetvédelmi okból érdemes, mint a vegyi gyárak szennyezése, a nem célzott (növényvédelmi szempontból ártatlan) rovarok kímélete, stb. Nekem errõl az a véleményem, hogy biztosan elkerülhetõ lenne egy csomó permetezés egy jól szervezett termelési technológia alkalmazásával, monokultúrás termesztés megszüntetésével, mivel így már eleve egy csomó betegség, rovar, atka, stb. nem tudna úgy pusztítani sem kisebb táblákon. Nyilvánvaló azonban, hogy van egy ésszerû út, ameddig lehet (és muszáj) permetezni, de ezen felül lustaságból, kényelembõl, extra biztonságból NEM kellene. Ezzel a fennmaradó résszel van bajom, nem a muszáj résszel.

Sokszor csak azért lehet olcsóbb adott nyugat-európai termék, mert az adott nyugat-európai gazda adott esetben agyon van támogatva agrárszubvenciókkal, nálunk meg egész más a helyzet. Persze életképtelen dolgokat nem is kell támogatni. A Mórakert pl. remek példája annak, hogy a kistermelõk is versenybe tudnak szállni, ha életképes szövetkezésre képesek bizonyos területeken (pl. értékesítés, beszerzés).

Szerintem sem érdemes fetisizálni nagyon a biotermékeket, de az igaz, hogy a vegyszerezés nagyon komoly kockázati tényezõ nálunk (is), és egyáltalán nem csak nagyüzemi szinten. Harcolnak sokan a génmódosított termékek ellen is, de azt nem veszik figyelembe, hogy a génmódosítás esetleges kockázata adott esetben nagyságrenddel kisebb, mint bizonyos vegyszereké, amiket ugye nem feltétlen kell alkalmazni, ha génmódosított az adott növény.

A magyar élelmiszerbiztonsági elõírások amúgy lehetnek akármilyen szigorúak, a lényeg a jogalkalmazás, ott már ugye adódnak gondok, nem is kicsik.

Könyörgöm, miért hiszik azt az emberek, hogy ha egy növényt megpermeteznek, akkor az mérgezõ? Vagy ha külföldi és olcsóbb, akkor szarabb és/vagy mérgezõ?

A múltkor olvastam egy cikket, hogy mi van azokkal a bijótermékekkel, amiket nem permeteznek, hogyan szaporodhat fel bennük emiatt egy - bármilyen más méregnél 200-szor erõsebb idegméreg.
Ha meg külföldön olcsóbb, még szállítással együtt is, akkor el kéne gondolkodni, hogy hogyan csinálhatják.

ez nem vörösvár?

Igen, nagyüzemben így mehet, valóban. De akinél vásárolok, az egy kis családi gazdasággal bír csak, és mivel kb 18 éve vásárolok nála, meg is bízom benne. Idegentõl nem veszek semmit. :-)
Az uram édesapja amúgy állatorvos, mármint élelmiszerhigiéniával foglalkozó, így azért pár dolgot belülrõl is látok. :-)

Én is húzok a magyar termék felé, de azért nálunk már elég sok botrány volt, úgy hogy bizalmatlan vagyok. Nálunk mindent ellehet adni, csak egy példa az elhullott disznókat is megetetik a pecsenyesütödések velünk, már aki megveszi. Nem is olyan régi téma, ugye milyen leleményes a magyar ember? Nagyon közel lakom a gyümölcsösökhöz, elõttem járnak el a traktorok, tudod te , hogy a mi gyümölcsünk is hülyére van permetezve? Én tavasztól- õszig hallom a permetezõ hangját, sokszor éjjel is. Nagyon sok vegyszert permeteznek ki, hogy szép termés legyen! Mi meg megesszük.

Sparban én is szoktam látni Mórakertes feliratú cuccokat, ez tény, ezek jók is. Illetve vannak hazai termelésû fûszerek, csírák, saláták (vigyázat, az Eisberg télen NEM hazai cuccot árul, bár ugyanolyan a csomagolás, ilyenkor olasz és spanyol zöld van a zacsikban).
De láttam már ott MAGYAR FOKHAGYMA feliratú árut is, aminek a címkéje hátoldalán már rajta volt, hogy származási hely: Kína... Volt is belõle botrány pár újságban, a Délmagyarban is.
Többek közt azért veszek magyart, mert
1, támogatni próbálom vele a hazai termelõket
2, miattam ne szállítsák keresztül a fél világon a kaját szennyezve ezzel a környezetet
3, jobban bízom a hazai élelmiszerbiztonsági elõírásokban, mint az EU jogszabályokban

Mondjuk onnan, hogy meglehetõsen régóta ismerem a jóembert, aki termeli s egyben árusítja. :-)

A televíziós mûsokból is hasonló módon lehet az értékeset kiválasztani mint ahogyan a könyvesboltban is teszi az ember.

A piacon ugyanúgy sokszor árulnak külföldi vagy kétes eredetû gyümölcsöt. Másrészrõl nálunk pl. a Sparban rendszeresen árulják egy közeli kistérség kistermelõi szövetkezetének zöldség-gyümölcs termékeit, ez az ajánlatuk jelentõs részét teszi ki. Kissé árnyaltabb tehát ez a kérdés is a fekete-fehérnél. (utóbbi egyébként a televízió témakörre is igaz)

Az már persze csak részletkérdés, hogy valami nem feltétlenül és szükségszerûen vacak csak azért mert spanyol.

Amit a piacon veszel azt honnan tudod, hogy honnan ered?

Floo, sajnos a 10 millió hazainak jó, ha a fele eszik magyar gyümölcsöt, zöldséget. Szerintem igazából még ennyi sem... Én amíg van magyar zökdség, csak azt veszek, és ráadásnak a piacon, termelõtõl. Nagyáruházban maximum kákit veszek, esetleg jégsalátát. De nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak a piacot, hanem kénytelenek a tecsóban kapható spanyol, holland, olasz, stb. vackot venni, pusztán azért, mert az olcsóbb...

Igen,a városi ember igy gondolja,én viszont kimegyek az udvarra és szedek ha van mit!
Még mindig sokkal finomabb a hazai gyümi mint a külföldi!
A kiwi jó példa erre,a saját kiwim 2-szer akkora mint a tecskós,söt lesz fajtám ami 3-szor akkora és 1000-szer zamatosabb izesebb!

Nálunk a barack nem indult még be, csak a cseresznye...
Egyébként az uram erre azt mondta, hogy az ország nagy része úgyis külföldi gyümölcsöt eszik teszkó gazdaságos kivitelben, így akár az összes fa észrevétlenül elfagyhat... Attól tartok, nagyrészt igaza van...

Azért a neten ÉN döntöm el, hogy mit akarok nézni, nem egy gazdasági menedzsment és egy szerkesztõbizottság. Olyan, mintha könyvet olvasnék, csak ezt kényelmetlen fekve olvasni, meg ha elalszik közben az ember, félõ, hogy agyonüti a fejére esõ monitor... :-)
Értem az összehasonlításodat, persze, hogy itt is van rengeteg szemét, csakhogy megvannak az eszközök arra, hogy kiszûrje az ember, míg egy tévé esetén nincsen, ott ömlesztve kapod a vacakot.
Igény szerint kinek-kinek mire van szüksége, azt találja itt is, ott is. Csakhogy amíg itt rövid idõ alatt el tudom dönteni, hogy az adott (megtalált) információ az-e, amire szükségem van, addig a tévén ez csak utólag derülhet ki, és közben elfecsérel az ember egy rakás vissza nem hozható idõt, ami az én ÉLETEM, és nem egy gazdasági menedzsment + szerkesztõbizottság élete. Engem nem szórakoztatna, nem oldaná a bennem lévõ feszültséget egy olyan dolog, hogy csak ülök és üres tekintettel bámulok valamit. Nekem az a jó, ha én tarthatom a kezemben a gyeplõt, én dönthetem el, hogy mivel kössem le az agyam szabadon futó kapacitásait. Ha akarom, vicceket olvasok, ha akarom tanulmányozom a mamutfenyõk fejlõdési szakaszait, ha akarom, megnézek egy videót egy viharról, ha akarom, elolvasom, hogyan mûködik egy hosszú útra tervezett ûrjármû energiaellátó rendszere. Nem hiszem, hogy ez pusztán léptékbeli különbség lenne, sokkal de sokkal inkább minõségi - már ha az ember tudja, mit akar. Én speciel tudom. :-)

Láttam olyan barackot,amin a virágrügy a vége piros volt már!
Amugy szép lehet most a hóból kikandikáló tõzike

Rádió -> TV -> Internet -> ...
Ez mind ugyanaz, csak a lépték más.

Rendben, de ahhoz túl rövid az élet, hogy turkáljak benne és keresgéljem a sok szemét közt az értékeset, inkább kirándulok, olvasok, vagy bármi értelmeset csinálok. A rádió minden olyat bemond, amire szükségem van, ha fontos, utánanézek, de ezért nem kell felesleges készülékeket tartanom a háztartásomban. Sokkal inkább töltöm az idõt azzal, akit szeretek, mintsem vadidegeneket bámuljak egy dobozban. Ráadásul az urammal ingyen lehetek, se áramot nem fogyaszt, se antenna nem kell hozzá, meg még meg is hálálja a figyelmet. :-)

Noli!
Azt azért jó ha tudod, hogy a TV olyan mint a kuka. Nem csak szemét kerül bele, hanem rengeteg hasznos dolog is.

Hát szerintem nem jó helyen nézte azokat a fákat... Lehet, h Pest környékén nem indultak be, de erre, illetve DNY-on biztosan!

Itt a neten visszanézheted, azt mondta, hogy megvizsgálta a gyümölcsfákat, de még alszanak, nem indult be a nedvkeringés, tehát nem kell attól tartani, hogy elfagy a mostani hidegtõl.

Mi volt benne? Nedvkeringés? ;-) Értem ám! Bálint gazda jó fej kisöreg, de no TV.
Bocs, de akkor se nézném meg ezt a szemetet, ha fizetnének érte.
Amúgy se tévézünk, nincs is olyanunk hála Istennek!
Én rádiót szoktam hallgatni (Kossuth, Bartók).

Ma volt a Mokka c. mûsorban a tv-2-õn, lehet megvan a videó róla a honlapon.

Hát, anélkül nehezen nyílna ki a virága... :-(

Szép , ez nem nedvkeringés?

Megbuheráltam, szóval ez az a virág. Egy hete nyílik a nevezett mandulafa...

Kiváncsian várom, mert reggel Bálint gazda azt mondta a tv-ben, hogy nem lesz fagykár, mert nem indúlt még el a nedvkeringés.

Céges gépen megvan a fotó, barom fejemmel nem küldtem haza, hogy felpakolhassam, s megmutassam... Remélem, este nem feledem el...

Nocsak újabb mediterrán város??

Kollégám férje ma virágzó mandulafát fotózott Ajkán...

Na, ma reggel rengeteg cinke lepte el a házunk elõtt álló fát.
Mégfigyeléseim szerint ez csalhatatlan elõjele a megmaradó havazásnak
Úgyhogy modellek ide-modellek oda jön a hó... szerintem

Mint minden, amiben pénz van...
Talán ha "eléggé" elfogynak a sólymok, amelyeket vadon be lehet fogni, akkor rájönnek a tiltott kereskedéssel foglalkozók is, hogy a tenyésztéssel jutnak csak a pénzükhöz.
Az a gáz, hogy azokon a területeken élnek még viszonylag nagy számban, ahol rém szegények az emberek, s így nekik biztos megélhetést ad egy-egy fészek kifosztása. Ez minden vadállattal így van a világon.
Indonéziában csináltak egy olyat, hogy egy rakás nagyon szép és a piacon keresett lepkefaj õserdei befogásából élõ embereket megtanították a tenyésztésre, így a ritka pillangókat ma ugyanazok tenyésztik, akik korábban a vadon élõket irtották a gyûjtõk kedvéért. Mûködõ rendszer, és egész nagy családoknak, falvaknak adnak vele munkát. Ráadásnak a tenyésztett pillangókból jócskán akad a vadonba visszaengedhetõ is, így a korábban elveszett mennyiség lassan-lassan felpumpálható. Már persze ha az élõhely megmarad.

Igazad van, de ez a probléma nehezen kezelhetõ, mert amíg PÉNZ van benne...

Én sem a hazaiakról beszéltem. Bár tudomásom szerint kaptak már el a határon hazai sólyomfiókát csempészõ bandát is pár éve.
Az arabokról beszéltem:
"The saker (Falco cherrug) is a traditional and valued bird of Arabic falconry. Harvesting birds from the wild raises questions of its conservation status and sustainability. The external morphology of this species is highly variable and the Arabic system of classification identifies over 11 saker ‘types’, some of which are more favoured among Arab falconers than others. Our study assessed morphological variation of birds chosen for known natal origin. Although most variation was between individuals-within-regions, the remaining variation in size and plumage characters may be appropriately described as a gradual cline between small dorsally uniform brown sakers from western lowland regions (e.g. lowland Kazakstan, and south-west Russia) to large, dorsally barred russet, dark brown and grey coloured sakers from eastern highland regions (e.g. south-east Russia, Mongolia, and China). Between these extremes exists a plethora of highly variable and contiguous populations. Although preferred falconry types may originate from any of these populations, the preferred ‘jarudi’ and ‘sinjari’ sakers from northeastern Altai, Tuva, and Sayan populations, and the large sakers from eastern populations may be over exploited through trapping. The demand for wild sakers, however, may be substituted by an increasing number of captive bred falcons used for Arab falconry."
( forrás: Link
Mongólia "exportálja" õket "hivatalosan", TÍZEZER dollár egy fióka! El tudod képzelni, ez az összeg mekkora feketepiaci versenyt indukál?

Az Emirátusban már csak "sólyomútlevéllel" közlekedhetnek a vadászatra tartott sólymok. Ez lenne a helyes út.

A solymászat igazi célja a ritka ragadozó madarak védelme, a fészkelõhelyek rendszeres megzfigyelése, õrzése, az állomány ellenõrzése, a sérült madarak ellátása. Legalábbis hazánkban biztos.
Õk éppúgy elítélik a csempészeket, mint mi.
Hazánkban a Madártani Egyesület a solymok tartását csak egy nagyon szûk körnek engedélyezi, akik általában héját, karvajt tartanak, amelyek annyira -még- nem veszélyeztetettek.

Ha már madár- egy régi kollégám hátizsákosként járt az Andokban, és egész közelrõl találkozott kondorral. Egyedül volt a srác, baktatott fel a hegyoldalon, amikor észrevette a felette körözõ és egyre lejjebb ereszkedõ hatalmas madarat. Saját bevallása szerint ahogy a kondor jött lejjebb, azzal egyenes arányban rezelt be a srác, mivel nem látott saját magán kívül semmi élõlényt, amit a kondot kiszúrhatott volna fentrõl. Aztán szerencséjére úgy 70-80 méterrel mellette csapott le és valami kisemlõst kapott el. Viszont azt mondta, hogy hihetetlen élmény volt látni ilyen közelrõl, és annyira (utólag így mondta) már nem is volt veszélyes a közelsége, csak gyönyörû.

A solymászat, meg ezek marha szép és izgalmas dolgok, csak az a baj, hogy olyan madarakat használnak hozzá, amelyek amúgy "kissé" veszélyeztetettek... Csempészet, stb, ahogy a narkónál, itt is nemzetközi hálózatok rabolják a még létezõ természetes állományokat, s viszik a fiókákat... Mondjuk nem a hazai csekély számú solymászra gondolok, hanem pl. a gazdag arabokra, ahol ez évezredes "divat" lévén a legritkább madarakat próbálják beszerezni, vagyis van piacuk pl. a kerecseneknek. Fél Közép-Ázsiát végigrabolják miattuk...
Akkor lenne fair dolog, ha közben nem irtottuk volna ki a természetes élõhelyüket és bõven lenne elég ragadozómadár, jutna a solymásznak is, meg a Természetnek is.

Hópihe, a Te galambjaidra meg azért vadásznak nagy elõszeretettel, mert akármilyen okosak is a madaraid, csak egy "civilizált" csapat, kevesebb vadon szerzett tapasztalattal, ráadásul nem az ügyességük dönti el a túlélésüket, hanem a tenyésztõi irányvonalak, szóval lehet bõven a csapatodban olyan madár, amelyik gyönyörû, de vadon élõ társaival ellentétben nem elég felkészült egy ragadozóval szembeni védekezésre, ezért igazán könnyû préda.
Úgy is mondhatnám, hogy jó szolgálatot teszel a galambjaiddal a hazai ragadozóállomány életben tartásának...