Bioszféra

Meg lehet próbálni, aztán irány a sebészet...
A szorítása is erõs és a karmai sem túl tompák.

Az enyém olyan volt, hogy amikor bementem hozzá már repûlt a kezemre, persze a kaja miatt ezt szokta meg , mert csak kézbõl adtam neki enni. Rettenetes erõs szorítása van kesztyü nélkûl amugy meglehet próbálni?

Fokozatos ki lehet szoktatni, elõször sétáltatni kesztyûn, azután "pórázon", majd fokozatosan anélkül. A kesztyûre rászáll, ha jó kis galambhusi várja

A héjáról olvastam, hogy az nem engedi el a zsákmányt akkor sem , ha veszélyben van, pont ilyesmire emlékszem, hogy a baromfiudvarban a tyúkra csapott le és nem mozdult róla. Meg lovagló héja, gondolom nyúlon nyulagolt. Héjám már volt nekem is egy hét alatt kezes lett, de nem mertem kivinni a helyérõl.

Valóban, a kézhez szoktatás nehézkes procedúra. Általában fészekbõl kiszedett fiókát szoktak nevelni, ami szinte folyamatos elfoglaltság a solymásznak, de kitartó munkával nagyon jó eredményt lehet elérni. Nagybátyám héjája olyan szelíd volt, hogy egyszer beült egy iskola udvarába egy fára és órákon keresztül nézette magát a gyerekek nagy örömére Szeretett sörözni is , mindig belekortyolt a sörbe, soha nem hagyta ki Vesztére egyszer elkóborolt, beszállt egy tyúkudvarba "játszani" a tyúkokkal... a tulaj díjazta egy vasvillával...
A 80-as évek végén volt nagybátyámnak egy vándorsolyma, 2 hónapig én gondoztam, tündéri kis jószág, a világ leggyorsabb állata ( a motorosrendõr után

Hali!
Azért jobban örülnék , ha nem az én galambjaimat hajkurászná, több száz db. vadgalamb van a környéken, az miért nem jó neki? Egyszer kipróbálnám a sólymászatot én is, biztos nagyon jó lehet! Olvastam azt, hogy miképpen lehet megtanítani a madarat hogy vissza is jöjjön, szerintem ez a legnehezebb része.
Kicsit irigykedek most rád, te már csináltad, de jó neked!

Hali!
Régi szép emlékeket juttattál eszembe a beírásoddal
Gyerekkoromban (15-20 éve) rengeteget solymászkodtam Nagybátyámmal, aki elismert solymász volt.
Feledhetetlen élmény, amikor a héja üldözni kezdi a fácánt...
Akkor még digi fotógép nem lévén, csak analóg géppel csináltam néhány üldözõs képet, de az nem lett az igazi.
Hihetetlen energia rejlik egy ilyen madárban, az illetõ héja (Leila névre hallgatott) egy solymászversenyen elejtett egy fiatal õzet, ezzel meg is nyerte a versenyt (meg az azzal járó seggberúgásokat -ezt nem a héja .
Örülök, hogy mindennapi látvány neked a solymok vadászata, én már csak melóhelyemen szoktam látni vércséket, ahogy vadászgatnak.

Lefotóztam.
Aa? Az is szép.

Remélem lefotóztad valamennyit! Gólyaorr? Aa, az nagyon szép lehet.

Itt Münsterben virágzik a hóvirág mellett a nárcisz, százszorszép. És valamilyen rózsaszínü gólyaorrféle az Aa nevû folyó partján, nagyon szép, mutatós növény. Továbbá egy halvány rózsaszín jázminféle, ugyanott. Láttam érdekes keménylombú cserjét, sövényként sokfelé ültetik. Volt egy különös, lila bogyójú díszcserje is.

Sok helyen találkoztunk gyökerestül kiborult, és kitört fákkal, ágakkal: a pénteki vihar áldozatai.

Fekete, és az erkélyen lakik egy nagy-nagy cserépben. Három éve van meg, és eddig szépen termett, meg kb a duplájára nõtt a cserje. :-) Na azért lekvár még nem lett a szép termésekbõl, elsõ évben volt rajta 8 szem, másodikban
úgy 25, tavaly meg egy egész kis salátástálkával adott. :-)
Nagyon nem szeretném, ha idén kimaradnánk belõle, csak mert az idõjárás nem ismeri a naptárat.
Köszönöm a válaszodat!

Az áfonyák alapjában véve fagytûrõ, hegyvidéki növények, a hosszú, kemény telek (fõleg a tundrán, ugye) átvészelésének képessége a génjeikben van. Viszont ha már õk is éledeznek, az egy újabb jel, hagy idén különösen enyhe telünk van. Kissé bõrnemû, vaskos leveleik vannak, ez képessé teheti õket a rügyfakadás után visszatérõ keményebb idõszak elviselésére is. Azonban ilyen irányú konkrét tapasztalatom nincsen. Esetleg, ha tényleg bejön egy -10 fokos idõszak, kevésbé kitett helyre kéne állítani, vagy valami fóliával körülkeríteni (idén ez más, láthatóan lombfakadás elõtt álló, vagy már kizöldült növényre is ajánlható). Hol tartod, és milyen áfonya (vörös v. fekete, vagy másik)?
Magam is felettébb kiváncsi vagyok, miként vészeli át a sok, eddig gõzerõvel elõretörõ növény az elõttünk álló keményebb fagyokat..

Ja hát ezek már igen kiedzett galambok, vannak már több éves egyedek köztük amit még nem tudott elkapni sosem, amúgy nem mindig sikerûl neki besurranni a helyére, az is jó ha bezuhan a bokrok közé, csak akkor a kutyák is lerendezhetik. Vannak olyan hirtelen kitérések a levegõben, hogy a ragadozó nem tudja azt a pózt felvenni, ilyenkor jelentõsen eltud pucolni a préda. Szóval nem úgy van, mint ahogy levan írva könyvekben, hogy amit kiszemel az már az övé! Nem így mûködik! Az viszont igaz, hogy visszatérõen megjelenik mindennap ugyanott, az idõpont is teljesen mindegy, próbáltam már azt, hogy de. vagy du. mert már gondoltam arra , hogy egy idõpontban jön, teljesen mindegy , amikor kiengedem a galambokat ott terem és kezdõdik az edzés.

Hm, mint Pilátus a Credo-ba... :-)
Még sosem jutott eszembe beleszagolni a gólyaorrba, de amint találkozom egy példányával, menten megteszem :-)
Apropos: mi a véleményed az áfonya rügyfakadásáról? Nyomorult cserjécském már nagyon a határán van... Egy-két rügy tetején dugdosné ki a levélkéit... Érdemes esetleg a következõ hidegebb idõkben bebagyulálni valamibe, vagy a majdnem szétpattant rügyekkel is kibírja a fagyokat?

Eszméletlen lehet éles bevetésen látni egy ragadozót! Irigyellek érte! A galambod meg igen ügyes, ha be tud idõben csapódni a menedélhelyre.

Köszi, hogy gondoltál rám!
Ha tudnák képet csinálni arról a sólyomról ami ide jár hozzám, akkor mindenkinek leesne az álla, hogy hogyan kapja el a galambot. Nap mint nap látom, ahogy csatáznak a levegõbe, sokszor már a talaj felett nem sokkal . Volt már olyan, hogy a galamb nagyon magasról elindúlt és célba vette a bejáróját , szinte zuhanó repülésben a ragadozó meg utána. A galamb sikeresen célba ért bezuhant a helyére tõlem pár cm-re, ami érdekes, hogy mekkora sebességgel közlekednek ilyenkor, akkor jött ez a madár utána és a hatalmas sebességrõl egy pillanat alatt megállt elõttem a levegõben és körülnézett a szemeivel, amit tisztán lehetett látni, aztán tovább állt. Hozzá kell tennem azt hogy félreugrottam, mert elég félelmetes, ahogyan közlekedik, de egy pillanat alatt megállt. Na igen videókamerával fellehetne venni, lehet beszerzek egyet. Ja és ez mindennapos jelenség nálunk, de ilyen közel ritkán jön, persze ez attól függ, hogy amelyik galambot kinézi magának merre fog menni, általában arra törekednek mikor csapatosan repûlnek, hogy a madár fölé kerûljenek, akkor nyertek idõt, de nem sokat. A ravasz madár ilyenkor úgy tesz mintha messze elszállna, ilyenkor már nem lehet látni, aztán ahogy ereszkednek lefelé a galambok kb. fél óra múlva megjelenik ismét a magasból és kezdõdik elõlrõl minden.

Errõl eszembe jut egy történet. Karl Linné, amikor a XVIII.század közepén több ezer fajt leírt a tudomány számára, úttörõ tevékenységét sokan nem nézték jó szemmel. Franciaországban történt meg, hogy Linné kérelmet nyújtott be nomenklatúrai újításainak, alapmûvének elõadására, ám egyik feljebbvalója, bizonyos Robert professzor ezt visszautasította. A tudós, késõbb megjelent fajleírásában frappáns választ adott: "...s az Ön becses tiszteletére elneveztem egy nagyon szerény gyógynövényt, amely kitûnik rendíthetetlen szívósságával, csakúgy, mint Ön...". "És ugyanúgy bûzölög, mint te, te kopott vénember". - könnyebbült meg az el nem ismert Linné. Ez volt a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum L.), mely hazánkban is gyakori gyomnövény, és melyet azóta is így hív a tudomány. Robert prof pedig így kapott helyet a botanikában.

Persze mert ha söröznék akkor az alkohol által kiváltott instabil járás okozta tántorgás közben több hóvirágot és tõzikét taposnék ki,mint amugy

Ezt a képsort b.hópihe barátunknak ajánlom szeretettel:
Link

Aki ráadásul csak õszilevet iszik. Itt az ideje, hogy elgondolkozz az életeden.

Gondolatolvasó vagy!
Az egyik hóvirágos helynél a patak partján irtják a fákat(semmire nem használható girbe-gurba füz-nyár mogyoró),tüzelik el a giz-gazt,eddig számomra ismeretlen okból,néhány 100 méterre a hóvirágoktól!
Pár nap múlva elérik a virágos részt is,nem hinném hogy vigyáznának a hóvirágra!
Na ezt kellene büntetni!
Viszont érdekes,néhány hete én is ezt mondtam,hogy "nem a néhány szálat szakajtó falusi "hóvirágosok" veszélyeztetik",mégis le letem ugatva és környezetromboló anyagyilosnak lettem kikiáltva!

Köszönöm! Az utóbbi tényleg egyenesen büdöset jelent :-) Milyen megalázó lehet egy virágnak, hogy "büdös" a neve :-)
Piros virágú kerti hunyort fogok venni, ha egyszer lesz egy kertem, Sieberz árul ilyen hibridet, meg fehér virágút is, bár a legszebb ezekben a jószágokban pont az, hogy zöldek, nekem legalábbis ezzel lopták be magukat a szívembe.
Egyszer, amikor Csopak felé mászkáltam hunyort keresve, találtam az erdõben egy 7-8 sírból álló zsidó temetõt (jó messzi a falutól), a legrégebbi sírkõ 1862-es volt... Teljesen körbenõtte már az erdõ, csak közelrõl lehetett észrevenni õket. Az évszámokon kívül minden héberül volt rajtuk.

Szívesen. 2 év múlva lesz 200 éve, hogy Kitaibel Pál Waldstein gróffal leírta a balkáni elterjedésû illatos hunyort.Link
Mindhárom hazai faj büdös, de a pálmát a hegyvidéki (hazánkban nem élõ) H.foetidus viszi el, melynek a neve biztosan nem gúnynév.

Azt mondod, hogy ez kisvirágú hunyor? Ennek milyen szaga kell legyen? Mert amiket ismerek, azok büdösek, kimondottan, penészes-sáros szaguk van. Gyerekkorom óta azt hittem, hogy ez az illatos, és a neve meg gúnynév... :-)
Köszönöm az infókat!

Az Eranthisnak Veszprém megyében van az Aszófõi-Séd völgyében egy nagyon szép állománya. A falu felett egy ránézésre jellegtelen, a patakot keskeny sávban kísérõ ligeterdõ alján él, folyásiránnyal szemben haladva aztán hirtelen eltûnik.
A Balaton-felvidéki hunyor bizonnyal a H.dumetorum. Az odorus természetes körülmények között csak a Dél-Dunántúlon fordul elõ nálunk (de kertekben többfelé ültetik is). A 3., a pirosló hunyor pedig tipikus "közép-dunai flóraválasztós" faj, a Dunát Ny felé csak egy-két aprócska pilisi állománya erejéig lépi át. (Egyszer valami "szaklapban" így volt írva: piros lóhunyor ). Egyébként mindegyik hunyor rendkívül mérgezõ, jóféle "hunyorpohár" készülhetett belõle a középkorban.

Ha pedig tavaszi tõzikét szeretnél látni, szerintem a legszebb állománya a csáfordjánosfai. A Répce kesze-kusza (szabályozott) ágai között megbújó Tõzikés-erdõ tényleg meseszép. Február közepe-március eleje felé lesz a legszebb.

Néhány árulkodó képrészlet [kocsánytalan tölgy-kupacs, juharlevelek, erdei pajzsika-levél ([b]szép kép![b]) alapján eldönthetõ, hogy a szárazgyepek után elsõként ébredõ mezofil lomberdõk közül nem egy illír jellegû gyertyános-tölgyesben, hanem a tölgy-kõris-szil ligetek egyik dél-dunántúli képviselõjében (Knautio drymeie-Ulmetum) jártál. Jó egy hónap múlva még szebb lesz a kora tavaszi geofitonok sokaságával elborított erdõalj.
Valóban, ebben a Dél-Dunántúlon még elég elterjedt társulásban tömegesek lehetnek a néhány hete többünk által beírás-sorozattal védelmezett hóvirág és tavaszi tõzike. Azonban, ez a társulás kizárólag a DNy-Dunántúlon elterjedt, az ország más sík- és dombvidéki keményfaligeteitõl éppen a fenti fajok ritkasága, gyakran hiánya különbözteti meg, és ezért azok más társulásba is tartoznak. E két faj, kiegészülve számos szubmediterrán jellegûvel (csodabogyók, pirítógyökér stb.) adja ennek az értékes társulásunknak a differenciális jellegét. Tény, ennek az asszociációnak a létét, diverzitását nem a néhány szálat szakajtó falusi "hóvirágosok" veszélyeztetik, mint inkább a patakmenti lecsapolások, vízrendezések, és az erdészek kituskózó, tarvágó szokásai.. (De azért továbbra is csak fényképezd, ne szedd!

Szép! De sehol egy gomba

Tök gyönyörûek! Az a hóvirág állat, ami alá befeküdtél! :-)
Tõzikét vadon még sosem láttam, csak kertben. Így vadon sokkal szebb!

Link
Mai hóvirágok és tõzikék

Aztaq...
Gyönyörûek! Én még sosem láttam téltemetõt, mármint csak képen láttam. Csodás kis jószágok!
Nem tartom kizártnak, hogy már Csopak-Bfüred felé is lehet nyíló helleborus (odorus) van, pár kedvezõ lejtõ, amelyet jól besüt a nap ilyenkor is.

Virágzó téltemetõ január 8-án a pécsi Egyetemi Botanikus Kertben: Link Link Link Másnap délelõtt találtam egy szebb állományt is, melegebb talajú, délies kitettségû lejtõn. Ott 10-15cm magasak voltak hajtásai, és az akkori fenológiai állapotukat vizsgálva állítható, hogy az elsõ növények már az óév utolsó napjaiban kibontották szirmaikat. (Nagy-nagy bánatomra a fényképezõgépen aznapra meghibásodott :I)
Nem egészen 10 év alatt messze ez a legkorábbi téltemetõ-virágzás. A néhány általam ismert dunántúli állomány átlagosan 3 héttel virágott/virágzik korábban idén, mint átlagos téli-kora tavaszi idõjárási viszonyok között. Azóta már a hóvirág, a mecseki Helleborusok is kinyíltak, és néhány hagymás geofiton (Isopyrum, Hepatica, Scilla), is virágzást megelõzõ stádiumban van.

Örülök, hogy tetszett! Akkor a legszebb, amikor friss hó van, befedi a háztetõket, csak a színes falak látszanak. Remélem, jövõ héten ilyen is lesz.

Nem ismerem a várost, egy kicsit túl mentem a célon és a vár környékén voltam már ami nagyon jól néz ki és azok az út menti falak hát nagyon jó.

Kellemes levegõzést! Kíváncsian várom a képeket a virágokról!

Ej kérem, ilyenkor nem kéne elõre szólni, hogy legyen kalauzod, aki kivezet a zegzugos utcák rejtekébõl?
Mondjuk az éjféli szél durva volt, be kellett zárnom az ablakot, mert be akarta dönteni...

Na!
Mielõtt 30 centi hó takarja be a hóvirágot és a tõzikét,ma elmegyünk sétálunk egy jót!

Tegnap este meglátogattam Veszprémt , kicsit el is tévedtem városon belûl, szép hely, hazafelé éjfél körûl hatalmas oldalszél volt Székesfehérvártól hazáig.

Ilyet én is láttam, csak az kutya volt és nem sikerült elütnie. Utána bekanyarodott tankolni, de miután a benzinkutasok végignézték az akciót, meg akarták verni. Jobbnak látta máshol tankolni.

Szegénykém :-( Vigasztalódj a lányában, és vigyázz rá. Mielõbb oltasd be mindenféle macskafertõzés ellen, hogy õ sokáig Veled maradhasson jó egészségben! Sok örömed lesz még õbenne, bár a régi cicádat helyettesíteni nem fogja, ha ránézel, egy idõ múlva a mamáját is látni fogod benne, és már mosolyogni fogsz, ha rágondolsz.
Ahogy Dabronynál is a ott gyilkos fõút, nálunk is sok régi cica életébe került a motorizáció, volt olyan cicánk, akit direkt ütöttek el, nem az úton, hanem mellette a murvával felszórt másfél méteres padkán, tisztán látszott a keréknyom, hogy odakanyarodott a kocsi, hogy rámehessen. :-(

A nyárfás eddig megmenekült, reménykedjünk benne hogy az esti Hf sem jár majd komolyabb széllel.
Éljenek a laskák

Stormhunter én is sajnálom, tudom milyen érzés, a korábbi években (10 évvel ezelõtt) nálunk ritkaság számba ment ha egy cicus 1 évig kibírta, ugyanis a szomszéd kutyája csak az alkalmat leste hogy szegényeket elkaphassa.
Vagy ha nem a kutya, akkor az autó (a fõút pont a ház elõtt megy el) csapta el szegényeket.
A mostani macsekunk már 7 éve megvan, most is a konyhában a meleg kandalló mellett szundikál, nem akar kint lenni.

Köszönöm!
A képeden lévõ felsõ cica feje kiköpött mása az én néhai Macimnak! Nagyon aranyosak! Link

Sajnálom Stormhunter! Az én nagyobbik macskámnak meg állandóan a bal szemével van gond...Link
A mellhártyagyulladás pedig komoly dolog, embereknél sem tudják mindig kikezelni. A legjobb barátnõm anyukáját nem tudták meggyógyítani

De helyes kis csajszi

Az azért vígasztal, hogy van neki egy lánya, Link a lányának pedig egy kandúrja, úgyhogy a család nagyja még megvan.
Mindenesetre õ nõtt hozzám a leginkább.

Borzasztóan sajnálom

Tegnap folyamatosan romlott az állapota a cicámnak, reggel kénytelen voltam üzenetet hagyni az állatorvosnak, hogy jöjjön elaltatni, ahogy tud, de nem hogy nem jött, még vissza sem szólt.. Hosszas szenvedés után elment szegénykém tegnap este.
Teljesen kivagyok.
Utánaolvastam a betegségnek a neten és ott is azt írták, hogy gyógyíthatatlan, ha megkapja az állat, biztosan elviszi.

Nekem vannak verebeim is tudok kölcsönbe adni egy párat!

Ahogy mérséklõdik a szél, úgy jönnek a cinkék enni. Persze egy csomó magot kifújt a szél az éjjel az etetõbõl, de azért sem kár, a földön majd megeszik. Kis maszat tollasok nagyon kajásak :-) Remélem, a jövõ héten ha hidegebb lesz, már nem csak cinkéim lesznek!