Kérdések és válaszok

Pont mint a karácsony,bezzeg régen a karácsony havas volt,hát statisztikailag ez sem igaz. Fontos napok talán jobban megmaradnak az agyunkba
.
Link
Itt is kutakodhatsz.

Köszi a linket, és az érdekes előrejelzést a múltból. Én is nyomoztam, az OMSZ küldött egy grafikont az elmúlt 30 évet vették górcső alá. Ebből kitűnik, hogy az esős március 15.-ék az alábbi években voltak:

Link


1992, 1994, 1995, 1997, 2000, 2001, 2002, 2008, 2009, 2010, 2013, 2014. 2016 és idén

A gyanúm hogy esős részint abból fakadhat, hogy a tanulmányokból megragadt bennem  illetve voltak egymást követő évek a csapadékos ünnepnapra, ld fentebb. 

Link
Csak úgy tűnik, hogy csapadékosabb.

„A korabeli időjárási napló szerint 1848. március 15-én Budapesten a kora hajnali óráktól erősen felhős, csapadékos volt az idő. Majd egész nap borult volt az égbolt, esett az eső. A lehullott csapadék mennyisége 7 mm körül alakult.”

Ha jól emlékszem, 1848-ban havas eső esett.

Jó napot kívánok!

Afelől szeretnék érdeklődni, hogy miért esik március 15-én elég
gyakran az eső Budapesten? Úgy tanultuk, hogy 1848-ban is így volt, s amit
jómagam is megéltem elég sok esős nemzeti ünnep volt eddig. Miért van
ez éghajlat szempontból, illetve tudnának erről  cikket,  közölni,
hogy az elmúlt évtizedekben milyen arányban volt esős e nap?


Köszönöm szépen
Giovanni

Igen, kb így látom én is. Nincs nagyon mit veszítsek már, hamarosan megkockáztatom. 
Kösz és szép estét!

   

Ez valami ipari loggernek tűnik.  Még sosem láttam ilyet.    
Ha a következő 30 nap nem tudod már mire használni, akkor próbáld ki.

Ha jól látom tud generálni mindenféle mérési jegyzőkönyvet a műszer. Én nem lennék meglepődve, ha lenne védelme ilyen "szabotázs" ellen.

Van egy ilyenem: Link
Jól szerepelt a télen, azonban rendelésekor nem tudtam, hogy ez "kikapcsolhatatlan". Vagyis ugyanúgy fogy az élete (ami csupán 120 nap) ha mér, ha nem mér. Érdekelne, hogy ha esetleg szétcsavarnám, menthető lenne-e még ez a maradék 30 egynéhány nap? Úgyértem újraindulna-e majd onnan ahol leállítottam?
Kösz!

Juriques. Az Atacama fennsíkon található, 5700 méteres, nem messze az ALMA csillagvizsgáló központtól. 

Melyik vulkánt nézted ki?

Kösz szépen!

Árnyékolóval kapcsolatban Taki a legkompetensebb személy az oldalon, vele vedd fel a kapcsolatot: Link
Esetleg a műszeres fórumban találhatsz még hasznos információkat itt az oldalon.

Idén júniusban az Andokban (Chile-Bolívia határvidékén) szeretnék egy kb egy hetes hőmérséklet-mérést lebonyolítani. A célpont/ mérőhely egy sivatagi klímájú, magas vulkán kráterének alja/ közepe (nem működő, pusztán topográfiai sajátossága miatt választottam).
Hatékony árnyékolóra lenne szükségem. Próbálkoztam már házi-készítésű cuccal, de nagyon melléfogtam (polisztirén-alufólia kombó, senkinek nem ajánlom), napos+szélcsendes időben orbitálisan torzít. Szerencsére itt az éjjeli minimumok volt a prioritás, ami a loggeren múlott. Az meg jó volt.  
Most azonban a pontos napi hőingás a projekt veleje, ezért szeretnék egy komolyabb/ szakszerűbb felszerelést használni. Az árnyékoló itt a legkényesebb pont.
Tippek? 

Előre is kösz.

 

Kösz szépen a választ. Örülök, hogy "rossz" társaságba keveredtem 

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71367 - 2018-03-06 08:44:49)

Szia! 
Először is elismerésem, hogy ilyen méréseket végzel Te is Erdélyben, a Pádison. 
A cikk tökéletes összefoglalója a tevékenységednek. Gratulálok hozzá!

Sátorban kemény éjjeled lehetett a -20 alatti tartományban. 

Volt már arrafelé mérésünk, nem is olyan messze a te mérési helyszínedtől. 
A Ponor-rét és a Csodavár felé is volt nekem, egy-egy alkalmas mérésem, de az nyáron történt.  
A Belgiumban élő Karel Hoolvoet jóvoltából 2014-15; valamint 2015-16 telén volt állandó mérés a Pádison. 
Akkor a műszer kevésnem bizonyult. Azon 39,9 fokon megállt az élet egy 10 órás intervallumban. 
A becsült minimum adat akkor -41 fokos tartományban lehetett a dolinában. 
Ő jelenleg másfelé koncentrál a mérésekkel, illetve a második gyerekével foglalkozik.
Írtam privátban a keresésedre, ott folytatjuk.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71366 - 2018-03-05 23:27:10)

Szevasz, Robi!

Épp nemrég kérdeztem rá a fórumon, hogy tud-e valaki részletesebb infót adni a bükki töbrökben végzett kutatásokról. Téged ajánlottak többen is. Most meg látom, épp posztoltál, hogy egész jó fagyokat mértetek a napokban.
Engem kimondottan érdekelnek a fagyzugok. Romániában tudtommal még nem voltak komolyabb próbálkozások ezirányban, pedig lenne hol (Pádis fennsík pl). Tavaly  januárban egy ottani uvalában -32 fokot mértem, jóval alacsonyabbat, mint aznap éjjel bármelyik mérőállomás az országban. Írtam is egy cikket róla (románul): Link
Érdekelne, hogy ti milyen módon kezdtetek bele ebbe a tevékenységbe, milyen műszereket használtok, támogat-e anyagilag valaki? Tervemben áll itt Erdélyben is elindítani valami hasonló projektet. 

üdv,

   Zéró

Kösz szépen!

Szia! 

Kerekrobi névre dobj egy pü-t, Ő biztos tud neked kimerítő választ adni mindenről. 

Üdv, 

Van-e valakinek konkrétabb infója a bükki töbrökben végzett klimatológiai kutatásokról? Pontosan melyik töbrökben mértek/ mérnek, valamint létezik-e az ottani minimum-hőmérsékletekről online statisztika?  Esetleg kivel kéne felvenni a kapcsolatot ez ügyben?

Kösz! 

Köszönöm mindkettőtöknek! A Joe által linkelt tanulmány miatt is kérdeztem, mert a szerző azt írja, hogy ő mit tekint rendkívül hideg napnak, illetve időszaknak. Szóval saját fogalommeghatározasról van szó. 

Szubjektív is, pontos is... Pl.: Link 

Pedig csak és kizárólag ez alapján kéne használni: Link

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy  mi az RHI és a HRHI pontos definíciója. Vagy ez egy szubjektív dolog? Csak mert mindenhol máshogy definiálják. 

Nos, azért ez legalábbis érdekes.

Viszont, ha így van, akkor mégse vagyunk a városban mindannyian hülyék.
Három reggeli csapadékmérés: 6,6 mm, 6,8 mm, 6,5 mm.
OMSZ: 10,1 mm. Ugyanakkor, amikor a "lehet, hogy hibás hómérés" megszületett. Akkor ez is hibás?

Ettől függetlenül ezek kerülnek be az archívumba.
És mielőtt megkapnám, hogy ennyi tévedés belefér: hát ne férjen bele. Ez a dolga, hivatalos és hivatásos mérőkről beszélünk.

Nem, Kornél, nem volt mérhető csapadék, mondom kb. 20 hópihe.

Mérések közötti 1-1 órákban nem lehetett erősebb hóesés, ami mindig észleléskor gyengült hószállingózássá? Nem életszerű, de nem is lehetetlen, ezért kérdezem

Lehet, hogy a korábbi észleléskor volt hibás a mérés.

Ide rakom be, mert a társalgóban elveszne.
Komoilyan érdekelne egy OMSZ-os véleménye a következőkről:

Link

Pozitív hőmérsékletek mellett, kb. 20 vizes hópehely leesését követően miként
lehetséges 3 óra alatt a hóvastagság 1 cm-es gyarapodása?

Nagyon szépen köszönöm! Legyen szép napod!  

Szia Attila! 

Az alábbi oldalon eléred: Link

Szép napot, jó észleléseket kívánok! Tudja-e valaki, hogy a www.infoclimat.fr/cartes/observations-meteo/temps-reel/temperature-sous-abri/europe.html címen ma reggel óta miért nem jelennek meg a térképek? A választ előre is megköszönöm.
Van-e valamilyen más lehetőség, más címen, ahol megtudhatom Közép-Európa friss hőmérséklet- és légnyomás-viszonyait? 

Az Antarktisz körüli polárfrontot (ahol a sarki és a szubtrópusi cella összeáramlása található) ott nem akadályozza kontinens abban, hogy egymást kövessék a rajta kialakult ciklonok, ezért a sok felhő. Pl. műholdképen: Link láthatod, hogy vonulnak most is a ciklonok.
Meg van egy ilyen NASA-kép a Föld felhős területeiről: Link
A fehér szín jelenti az erősen felhős területeket, a kék a derülteket. Elég fehér az a déli rész

Kedves  Fórumozók,
Szeretném majd föltenni a Bioszférába  ezt a cikket:
 
McCoy DT  et al. Natural  aerosols  explain  seasonal  and  spatial  patterns  of  Southern  Ocean  cloud  albedo
 
-         megakadtam  egy dolgon, kérem szépen segítsetek. Ezt írják:
 
The Southern Ocean  is an  expansive  and  dynamic  ocean  with  rich  ecosystems  remote  from  most  human  influences.  It is also  the cloudiest   region  on  Earth.  These  clouds  influence  the  atmospheric  and  oceanic   circulation  of  the  entire  Southern  Hemisphere …
 
tehát hogy a leg-felhősebb  terület a Földön.  Valóban megelőzné pl.  az Amazonas-medencét?   Lehetne tudni, hogy területre, fényességre,  felhővastagságra, mire vonatkozik ez a listavezetés?  A szerzők műholdas adat-feldolgozást végeztek, és az alfa-klorofill mennyiségét is mérték.  Hogy látja a műhold a felhőkön keresztül "amit kell"  látnia?

Nano, a tengereket Te jól ismered. Tudnál segíteni?  Hálás köszönet.
 

A felhőképződéshez aeroszolrészecskék szükségeltetnek, ez jelen esetben az égéstermékből adódik, ezeken történik meg a vízcsepp/jégképződés, ők lesznek a kondenzmagvak. Aztán a hogyan tovább már soktényezős dolog, de a lényeg, hogy nem a kompresszió a ludas.

Az, hogy a hajtóművek mögött néhány m-rel keletkezik légköri nyomáson, kizárja, hogy a kompresszió miatt keletkezzen.

Főleg égéstermék (kondenzáció).

A turbólégcsavaros gépek is húznak kondenzcsíkot amúgy.

Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík?

Kompresszió, vagy égéstermék. 

Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km körüli magasságba, égéstermékük is van, mégsem húznak kondenzcsíkot.

"Mi akkor az igazság?"

Amit a kislexikonban olvastál. A repülőgépek üzemanyaga, a kerozin (a gázolajhoz sokkal közelebb van, mint a benzinhez) szénhidrogén, aminek az égéstermékei a kislexikonban leírtak, közöttük a víz. 

Közvetlen a hajtóműből jön ki az égéstermék. A hajtóműben ég el az üzemanyag, hova kerülhetne az égéstermék?

Link

Olvasom a metnet kislexikonban a kondezcsíkról:

"A kondenzcsík egy mesterséges "felhő", melyet repülőgépek vagy rakéták hajtóműveinek kipufogógázai hoznak létre. 
A hajtóművek üzemanyagának elégetésekor jellemzően szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxidok és korom képződik. Az alsó troposzférában, kb. 10 km magasságban -40 °C körüli a hőmérséklet, azaz az ott lévő levegő már csak nagyon kis mennyiségben tud vízgőzt felvenni és már egy viszonylag alacsony abszolút nedvességtartalom esetén is telítetté válik. Ha a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, akkor a vízgőz már a repülőgép mögött néhány méterrel kondenzálódik és megfagy, illetve reszublimálódik. Az így létrejövő jégfelhő a cirrusfelhők közé sorolandó (Cirrus aviaticus) 
Rakéták hajtóanyagának elégésekor vízgőz, korom és a hajtóanyagtól függően egyéb szilárd égéstermék keletkezik, ezekből az előbb leírtak szerint képződik a kondenzcsík. A szilárd hajtóanyagú rakéták üzemanyaga ammónium-perklorát és alumínium, melyből az elégés során egy vastag, sósavból és alumínium-oxidból álló aerosol képződik, ez tehát nem keverendő össze a kondenzcsíkkal."

Ezzel szemben én eddig úgy tudtam, hogy a kondenzcsíknak semmi köze az égéstermékhez. Nem is tudom, közvetlen a hajtóműből egyáltalán jön-e ki égéstermék.
Ezzel szemben (mint a nevében is benne van) a kondenzcsík attól keletkezik, hogy a sugárhajtómű annyira összesűríti a levegőt, hogy a vízgőz kicsapódik benne. Ami aztán (megfelelő feltételek mellett) felhővé alakul.

Mi akkor az igazság?

Erre csak az a magyarázat, hogy sokkal hosszabb idöszakra kell az operatív futást az ensemble futásokkal összehasonlítani. Ha csak néhány napot veszel, akkor elöfordulhat, hogy az operatív épp mindig felfelé lóg ki. De kellöen hosszú idöszak esetén, ha jó a modell (és egyéb spec. esetek sem állnak fenn), akkor középtávon az operativnak véletlenszerüen kell a perturbált tagok közt futnia, így felfele és lefele is kb ugyanolyan gyakran kell "kilógnia".  Mert egymaga nem képes a legvalószínübb helyzetet elörejelzni, attól mind negativ, mind pozitiv irányban és különbözö mértékben eltérhet.

Mivel az op. felbontása nagyobb az ens. perturbált tagjaitól, az erre érzékeny paraméterek eltéröen viselkedhetnek az op-ban ill. az ensemble futásoknal, így ezekre nem feltétlen igazak a fent leirtak. Ha pl. egy hegységet elég jól megfog az op.felbontása, de az ens-é nem, akkor az orografikus csapadéktöbbletet is jobban le fogja tudni írni az op, így gyakrabban számolhat több csapadékot az adott hegyi rácspontra, illetve alacsonyabb felszínközeli hömérsékletet, mint az ens.tagok. De a magyarországi rácspontok többségénél ez a hatás nem túl jelentös.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#377492 - 2018-01-15 10:10:44)

Sziasztok, új tagként üdvözlök mindenkit ezen a szép TÉLI délelőttön (illetve az újat úgy kell érteni, hogy már egy ideje jelen voltam, csak read-only üzemmódban).
Eleinte igyekszem felszívni minél több tudást, így inkább kérdéseim lesznek (előre is köszönöm a türelmeteket).

Most leginkább arra lennék kíváncsi, hogy mi magyarázhatja mostanában az operatívok folyamatos, erősen átlag feletti futását? Az ECM-nél már hosszú napok óta megy ez az ORSC téma (és érdekes módon mindig felfelé lóg ki), de most már a GPS op. is az utóbbi 4-5 futás után behozná a tavaszt a jövő hét elejétől.
Az világos, hogy a főfutás nagyobb felbontáson megy, tehát elvileg "jobban" megláthatná a várható helyzetet mint a perturbált tagok, de érdekes módon úgy tűnik, hogy az ens nem igazodik hozzá egyik modellnél sem, hanem következetesen többé-kevésbé a telet adja.
Sőt, az ECM-nél a mostani átlag még lejjebb is került:
Link
Ehhez képest 12z:
Link

Hol lehet az igazság az op vs. ens csatában?

(az) Operatív (modelltag) Rendkívül Szélsőséges Csapongása

Sziasztok,
Mit jelent az ORSC?
Kicsit lemaradtam az utóbbi években :-)
Köszi,

Elárulná valaki, hogy ha ilyen komoly kontinentális hideg elárasztással számol az ECM, akkor miért ad ilyen makrokép mellett Link is nappali pluszokat és csak gyenge éjszakai fagyokat, amikor ez nyilvánvalóan butaság, hiszen lábashideg beáramlás várható. Talán a modellbe nincs belekalkulálva, hogy a felszín közelében sokkal zordabb egy ilyen légtömeg, mint az óceáni, és így csak a 850 hepás hőm.-et  veszi figyelembe, s innen eredhetnek ezek a megtévesztő hőmérsékleti értékek?

Most már te.
Is.

Ja igen

Közben megtaláltam: 201701200740 AAXX 20081 12843 41940 03401 11083 21102 30212 40397 52007 71000 90740==
Tényleg a tavalyi max.

Szerintem itt l=k.

Én?

Tényleg, lehet, hogy a tavalyi évet írtál véletlenül.