Bioszféra
Ez biza komoly öko kényszer!
Csak ne a gyertyános-tölgyesek aljáról vegyük a fehérszirmokat, jók arra a kertészetiek is.
Csak ne a gyertyános-tölgyesek aljáról vegyük a fehérszirmokat, jók arra a kertészetiek is.
Igen: az oktatás nálam egyben nevelést is jelent. Sõt, az valamilyen szempontból talán még fontosabb s, mint a tananyag betanulásas.
Az is igaz, hogy az ember teljesen átalakítja a környezetét, de úgy gondolom, ez elengedhetetlen következménye a technikai fejlõdésnek (legalábbis a kezdeti szakaszban).
Dehogynincs szükségünk a szép fehér szirmokra: a fajfenntartás legalapvetõbb részében a párválasztásban van rá szükség
Az is igaz, hogy az ember teljesen átalakítja a környezetét, de úgy gondolom, ez elengedhetetlen következménye a technikai fejlõdésnek (legalábbis a kezdeti szakaszban).
Dehogynincs szükségünk a szép fehér szirmokra: a fajfenntartás legalapvetõbb részében a párválasztásban van rá szükség
Kis kikapcsolódásként: Mai tavaszi impressziók; felhõk, mezei virágok, virágba boruló aranyesõ, hódrágta fatörzsek (a belvárostól 10 percnyi sétára), sziesztázó madárkák: Link
Várható volt, hogy ez a nyersen mechanisztikus logikai sík vagy vetület, az alább vázolt szemléleti eltérések nyomán fel fog bukkanni.És tévutakra, félreértésekre vezethet. Az ember végtelenül összetett sajátos biokultúrális evolúciós útja során megtanulta a mindenkori oikumenéje természeti erõforrás- és tájpotenciáljait a saját maga javára fordítani, felhasználni és nagyon gyorsan túlhasználni is.Lehetõleg a vele nagyon hasonló niche igényeket mutató konkuráló fajok végleges és teljes kiirtásával. A korai neolitikumi vadászok Közép-Ázsia területén hamar szembesültek, hogy valós igényeik feletti túlvadászat során a hegyi kõszálikecske állomány nyomtalanul eltûnt a területrõl.A természetes (?) ökológiai rendszerekben bár felületesen valós konkurencia harc dúl, kicsit nagyobb fokú beleméllyedés után világossá válik, hogy az egyes fajok nem törekednek abszolút dominanciára a többi fajjal szemben és életeret hagynak számukra közömbös vagy nem közömbös fajoknak is.Érdemes elgondolkodni egy trópusi esõerdõ területarányos egymás melletti fajgazdagságáról és az evolúciós versengés ember által kisarkított és elferdített viszonyáról.
Az ember példátlanul a Föld fajainak történetében kiszakította saját magát ebbõl a természetes rendszerbõl és egy saját erre épülõ agreszív alrendszert hozott létre, amivel az összes többi évmilliók alatt kialakult rendszert veszélyezteti.És természetesen saját magát is. Ma már nem találsz Európában természetes ökológiai rendszereket.Az emberi hatás apró mozaikokra bontotta ezeket.Természetszerû, közeli és ennyi.Sem tavak, sem erdõk esetén.A Bükk-hegység szurdok erdeit is járva csak ültetet, kezelt erdõkkel fogsz találkozni.De az aljában virító holdviola- nem lévén önfentartásunkat szolgáló gazdasági növény - még õrzi az egykori természetes ökológiai rendszerek morzsáit.Tehát nem keverendõk a domesztikált gazdasági hasznonövény (pl. búza) és a hóvirág esete.Ez szimpla félre és egybe mosás.
Nincs szükségünk az önfenntartásunkhoz a szép fehér szirmokra és még szórakozásunk, kényelmünk (??) alapesszenciáihoz sem tartozik.Az én kultúrámnak legalább is nem része. A Tiédnek sem.
A pontokba szedett gondolatok igazak és jók, de mint gyakorló pedagógus biztos tudod, hogy azok nem az oktatás, hanem épp a nevelés részei, fõ feladata. Ha a kettõ integráltsága megvalósul egy tanárban, úgy az igazi.
Az ember példátlanul a Föld fajainak történetében kiszakította saját magát ebbõl a természetes rendszerbõl és egy saját erre épülõ agreszív alrendszert hozott létre, amivel az összes többi évmilliók alatt kialakult rendszert veszélyezteti.És természetesen saját magát is. Ma már nem találsz Európában természetes ökológiai rendszereket.Az emberi hatás apró mozaikokra bontotta ezeket.Természetszerû, közeli és ennyi.Sem tavak, sem erdõk esetén.A Bükk-hegység szurdok erdeit is járva csak ültetet, kezelt erdõkkel fogsz találkozni.De az aljában virító holdviola- nem lévén önfentartásunkat szolgáló gazdasági növény - még õrzi az egykori természetes ökológiai rendszerek morzsáit.Tehát nem keverendõk a domesztikált gazdasági hasznonövény (pl. búza) és a hóvirág esete.Ez szimpla félre és egybe mosás.
Nincs szükségünk az önfenntartásunkhoz a szép fehér szirmokra és még szórakozásunk, kényelmünk (??) alapesszenciáihoz sem tartozik.Az én kultúrámnak legalább is nem része. A Tiédnek sem.
A pontokba szedett gondolatok igazak és jók, de mint gyakorló pedagógus biztos tudod, hogy azok nem az oktatás, hanem épp a nevelés részei, fõ feladata. Ha a kettõ integráltsága megvalósul egy tanárban, úgy az igazi.
Ez a kérdés oda vezet: jogunk van-e felhasználni az élõ szervezeteket saját magunk táplálására/szórakoztatására/kényemére. Illetve mi az a határ és szabály, ami ezt lehetõvé teszi.
Mert végigmenve a gondolaton: enni nem ehetünk meg akkor semmi élõt, mert minden élõnek tõlünk független joga van/volt az élethez, ha megesszük a kenyeret, akkor gyakorlatilag egy búza-tömeggyilkosságban leszünk bûnrészesek.
Az emberi kultúra része az önfenntartás és a szokások (pl virág leszedése tisztán szórakoztatási/örömszerzési céllal). Pedig ezek a szokások nagy része - a fenti gondolatmenet szerint - gyilkosság.
Persze én is szándékosan sarkítottam, de a lényeg, hogy a kultúránk ilyen, ez az alap esszenciánkhoz tartozik: ha nem ilyenek lennénk, akkor nem lennénk emberek, hanem egy másik faj.
A lényeg, hogy fejlõdjünk, a rossz tulajdonságokat vetkõzzük le, a jókat terjesszük el. Ez az oktatás fõ feladata.
Mondok példákat, amiket én mindig próbálok betartani:
1.: feleslegesen nem ölök meg semmi élõt (pl ha horgászok, akkor visszaengedem azokat a halakat, amikrõl tudom, hogy nem lesz rá szükségem)
2.: feleslegesen nem okozok kárt/szenvedést semmiben: ha kifogtam a halakat, amiket meg fogok ölni és meg fogok enni, akkor azokat addig tiszta vízben tartom
DE: mi van akkor ha pl egy erdõt ki kell tisztítani, mert fát termelek? Vagy egy parkot? A gyomnak kinevezett növényeket kiirtom kézzel-vegyszerrel: akkor ez most felesleges vagy nem?
3. Ha kirándulni viszek gyerekekekt az erdõbe, akkor megtanítom nekik, hogy hogyan kell ott viselkedni: szemetet nem eldobni, nem üvöltüzni, nem letépni mindent. De felelõs e egy gyerek/felnõtt, akit sose tanítottak erre: igen érszben az, de részben nem.
Tessék ezeken gondolkodni
Mert végigmenve a gondolaton: enni nem ehetünk meg akkor semmi élõt, mert minden élõnek tõlünk független joga van/volt az élethez, ha megesszük a kenyeret, akkor gyakorlatilag egy búza-tömeggyilkosságban leszünk bûnrészesek.
Az emberi kultúra része az önfenntartás és a szokások (pl virág leszedése tisztán szórakoztatási/örömszerzési céllal). Pedig ezek a szokások nagy része - a fenti gondolatmenet szerint - gyilkosság.
Persze én is szándékosan sarkítottam, de a lényeg, hogy a kultúránk ilyen, ez az alap esszenciánkhoz tartozik: ha nem ilyenek lennénk, akkor nem lennénk emberek, hanem egy másik faj.
A lényeg, hogy fejlõdjünk, a rossz tulajdonságokat vetkõzzük le, a jókat terjesszük el. Ez az oktatás fõ feladata.
Mondok példákat, amiket én mindig próbálok betartani:
1.: feleslegesen nem ölök meg semmi élõt (pl ha horgászok, akkor visszaengedem azokat a halakat, amikrõl tudom, hogy nem lesz rá szükségem)
2.: feleslegesen nem okozok kárt/szenvedést semmiben: ha kifogtam a halakat, amiket meg fogok ölni és meg fogok enni, akkor azokat addig tiszta vízben tartom
DE: mi van akkor ha pl egy erdõt ki kell tisztítani, mert fát termelek? Vagy egy parkot? A gyomnak kinevezett növényeket kiirtom kézzel-vegyszerrel: akkor ez most felesleges vagy nem?
3. Ha kirándulni viszek gyerekekekt az erdõbe, akkor megtanítom nekik, hogy hogyan kell ott viselkedni: szemetet nem eldobni, nem üvöltüzni, nem letépni mindent. De felelõs e egy gyerek/felnõtt, akit sose tanítottak erre: igen érszben az, de részben nem.
Tessék ezeken gondolkodni
Siralmas az euro-atlanti kultúrán szocializálódott homo sapiens alrassz szemléletvilága az õt egykor bölcsõként ringató természettel szemben.A hatalom és birtoklásvágy kiolthatatlansága.Még olyan látszólag kicsi és jelentéktelen dologban is, mint egy hóvirág le vagy nem leszedése.Módomban áll, lehetõségem van rá, megtehetem, képes vagyok rá.Hatalmam van felette.Tehát gyakorlom.Én. És ha már haza tudom vinni, akkor már birtoklom is.Én. Az enyém.Kint az élõhelyén nem érzem magaménak.Legyen egy szál, tíz vagy száz.Tetszik az a szépen ágazó, terebélyes 20 méteres bükkfa is a Lovászi erdõben?Nosza vidd haza!Mondjuk kicsit macerásabb lesz gyakorolnod a lehetõséget hogy elvileg hatalmadban áll kivágnod.A hóvirág sík egyszerû ügy ahhoz képest.Nem különösebb megerõltetés.Egy kis hajolás, kevés szakítóerõ és vége.
Megerõltetõ igazán az lenne ha magad fölé emelkednél, igyekeznél megérteni a dolgokat, netán szemléletet váltanál.Akkor már magad fölött lenne hatalmad.De így?
"Mi baja lesz egy több hektáros hóvirágosnak hogy Flookamóka odamegy és leszed 15 szálat hagyma nélkül!??
Ott a ciklámen,amit itt dögivel van az erdökben,gombászás közben néha lehajolok megszagolom,de sosem viszem haza,együtt élünk velük,de irdatlan mennyiségben van,minek kell védeni mikor sok van!"
Becsehely emberi populációjában különös vírusjárvány tizedel.Csak a becsehelyi vékony, magas növésû, huszonéves hóvirágszedõ fiatalemberek vegetatív idegrendszerét támadja meg az enzimfehérjéjük és okoz légzésbénulást.Különös valóban.De minek kellene megvédeni (oltóanyagot adni)amikor Kanizsán, Letenyén, Zala megyében olyan sok ilyen fiatalember van.Mi baja lesz egy pár ezres falunak, ha kicsit degradálódik a becsehelyi humánpopuláció.
És végül nagyon extrémen és szürreálisan:Érdekes végig gondolni, mi lenne ha létezne a földi biológiai hierarchiában felettünk egy faj, melyk hímjeinek mániája lenne, hogy minden ivarérett nõstény példánynak egy bizonyos kitüntetett napon, természetes úton szaporodó, saját élõhelyén és környezetében élõ becsehelyi gyerekeket gyûjtene, majd formalinba téve az iróasztalára tenné.
A példa szándékosan sarkos, de a lényegi szemléletre rá világít. Az a legrosszabb, ha általam (is) korábban értelmesnek, inteligensnek tartott ember nem érti meg, amit már elõttem is világosan, érthetõen, kiválóan megfogalmaztak már többen.
És mindezt még közzé is teszi épp ebben a fórumban..
Szomorú, de tanulságos.
Egy hóvirág le vagy nem leszedése valóban piti ügynek tûnhet, de éppen ebbõl a parányi kockák milliárdjaiból formálódik a világunk.Olyanná amilyenné tesszük.
Megerõltetõ igazán az lenne ha magad fölé emelkednél, igyekeznél megérteni a dolgokat, netán szemléletet váltanál.Akkor már magad fölött lenne hatalmad.De így?
"Mi baja lesz egy több hektáros hóvirágosnak hogy Flookamóka odamegy és leszed 15 szálat hagyma nélkül!??
Ott a ciklámen,amit itt dögivel van az erdökben,gombászás közben néha lehajolok megszagolom,de sosem viszem haza,együtt élünk velük,de irdatlan mennyiségben van,minek kell védeni mikor sok van!"
Becsehely emberi populációjában különös vírusjárvány tizedel.Csak a becsehelyi vékony, magas növésû, huszonéves hóvirágszedõ fiatalemberek vegetatív idegrendszerét támadja meg az enzimfehérjéjük és okoz légzésbénulást.Különös valóban.De minek kellene megvédeni (oltóanyagot adni)amikor Kanizsán, Letenyén, Zala megyében olyan sok ilyen fiatalember van.Mi baja lesz egy pár ezres falunak, ha kicsit degradálódik a becsehelyi humánpopuláció.
És végül nagyon extrémen és szürreálisan:Érdekes végig gondolni, mi lenne ha létezne a földi biológiai hierarchiában felettünk egy faj, melyk hímjeinek mániája lenne, hogy minden ivarérett nõstény példánynak egy bizonyos kitüntetett napon, természetes úton szaporodó, saját élõhelyén és környezetében élõ becsehelyi gyerekeket gyûjtene, majd formalinba téve az iróasztalára tenné.
A példa szándékosan sarkos, de a lényegi szemléletre rá világít. Az a legrosszabb, ha általam (is) korábban értelmesnek, inteligensnek tartott ember nem érti meg, amit már elõttem is világosan, érthetõen, kiválóan megfogalmaztak már többen.
És mindezt még közzé is teszi épp ebben a fórumban..
Szomorú, de tanulságos.
Egy hóvirág le vagy nem leszedése valóban piti ügynek tûnhet, de éppen ebbõl a parányi kockák milliárdjaiból formálódik a világunk.Olyanná amilyenné tesszük.
Úgy látom, hogy a galamboknál is beindúlt a tavaszi szezon, rakják a fészket szorgalmasan!
VINCE (Karancslapujtõ) hozzászólása:
2007-01-07 12:42:56
Kellemes tavaszi idõjárás van még itt is. A pálmát már kivittem a kertbe, hagy kapjon egy kis napfényt, na meg elég meleg van már hozzá.
Többek között az orgona már kirügyezett, és a zöld levelei már látszódanak, valamint az aranyesõ már harmadjára virágzik, tavalyi tavasz óta. Itt szokásosan a füge, ami évente 2-3 méteresre megnõ, december végére a földig lefagy, de idén ez még nem történt meg. És nem is biztos, hogy megfog márciusig. Csupán a -13fokos leghidegebb hõmérsékleten a termése és a levelei fagytak le.
2007-01-07 12:42:56
Kellemes tavaszi idõjárás van még itt is. A pálmát már kivittem a kertbe, hagy kapjon egy kis napfényt, na meg elég meleg van már hozzá.
Többek között az orgona már kirügyezett, és a zöld levelei már látszódanak, valamint az aranyesõ már harmadjára virágzik, tavalyi tavasz óta. Itt szokásosan a füge, ami évente 2-3 méteresre megnõ, december végére a földig lefagy, de idén ez még nem történt meg. És nem is biztos, hogy megfog márciusig. Csupán a -13fokos leghidegebb hõmérsékleten a termése és a levelei fagytak le.
Ma végre sikerült kijutnom a nyárfásba seprûvesszõért, még laskát is szedtem, igaz csak 60 dkg-ot, de évkezdésnek nem rossz
Friss, tiszta idõ van kint, láttam néhány vetési és dolmányos varjút, amint a tegnapi zsigerelés maradványaival viaskodtak, valamint sok õzet, néhány fekete rigót, stiglicet és mezei verebet, viszont egy nagyobb fehér madár felett nem tudok dûlõre jutni, olyan sirály forma lehetett, csak a két szárnya vége volt fekete, az egész madár tiszta fehér.
Friss, tiszta idõ van kint, láttam néhány vetési és dolmányos varjút, amint a tegnapi zsigerelés maradványaival viaskodtak, valamint sok õzet, néhány fekete rigót, stiglicet és mezei verebet, viszont egy nagyobb fehér madár felett nem tudok dûlõre jutni, olyan sirály forma lehetett, csak a két szárnya vége volt fekete, az egész madár tiszta fehér.
Igen,ha ilyen idö lesz,akkor egy márciusi fagy is pusztitóbb lesz mint normál esetben!
De!
Ha eddig ilyen enyhe idö volt,ha márciusig is ilyen enyhe lesz,akkor lehet nem is lesznek fagyok tavasszal sem
De!
Ha eddig ilyen enyhe idö volt,ha márciusig is ilyen enyhe lesz,akkor lehet nem is lesznek fagyok tavasszal sem
Ahogy nézem a távolabbi elõrejelzéseket, elég elkeserítõ gyümölcsszezon elé nézünk.
Elõbb minden szépen kivirágzik, majd jönnek a komoly fagyok.
A sárgabarackról az idén már talán lemondhatunk. De a többi gyümölcs is komoly fagykárokat fog szenvedni az enyhe idõjárás miatt.
Elõbb minden szépen kivirágzik, majd jönnek a komoly fagyok.
A sárgabarackról az idén már talán lemondhatunk. De a többi gyümölcs is komoly fagykárokat fog szenvedni az enyhe idõjárás miatt.
Értem. (Látod, emiatt is jó az eredeti élõhelyén fotózni a növényeket, s nem hazavinni õket!)
Köszönöm a magyarázatot!
Köszönöm a magyarázatot!
Onnan tudom hogy fiatal növény,hogy az anyanövény helyétöl kicsit távolabb nött,külön gyökere van mind a 3 példánynak,illetve nem véletlenül ilyen kis gizda,ugyanis ha ez az egész nyarat végig éli és azóta nö,nem ekkorának kéne lennie,mert attól még hogy kikelt és virágzik,a növekedési feltételek nem igazán voltak adottak,ezért csak 8 centis...
Mag egyébként nincs rajta...
Az hogy összel elhullott magból egy nyáron virágzó növény kikelt és virágzik,szerintem óriási dolog igy január elején...
Mag egyébként nincs rajta...
Az hogy összel elhullott magból egy nyáron virágzó növény kikelt és virágzik,szerintem óriási dolog igy január elején...
Mi van?? Azért mert egy római katolikus kápolna elõtt nyílt, még nem kell Máriát belekeverni. :-) Szóval nem értem...
Becsehely környéke nem csak az idõjárási szélsõségek központja, még a biológia is ott szeret a feje tetejére állni leginkább. Hát fogjuk már föl.
Valóban nem így értettem, de honnan tudod, hogy fiatal növény? Ahogy elnézem,van rajta már leszáradt virág után ottmaradt szár, meg beérett maggal teli is.
Nehogy azt hidd ám, hogy kötekedek, csak így fura.
Nehogy azt hidd ám, hogy kötekedek, csak így fura.
Egyébként nem érted látom
Ez a büdöske egy szeptemberben elhullajtott magból kelt ki és fejlödödtt növénnyé,és még kis is virágzott télen,szabadban ! !
Ez kb. olyan mintha kint egy paprika magja elhullott volna nyár végén ösz elején,abból kikelt volna a paprika és most azon termés lenne!
A Te büdöskéd gondolom ugyanazon növény és virágzik városban lakóház erkélyén,ez viszont MOST KELT KI a szabadban és virágzik!
Van különbség!
Nem fagyott még el! !
Ez a büdöske egy szeptemberben elhullajtott magból kelt ki és fejlödödtt növénnyé,és még kis is virágzott télen,szabadban ! !
Ez kb. olyan mintha kint egy paprika magja elhullott volna nyár végén ösz elején,abból kikelt volna a paprika és most azon termés lenne!
A Te büdöskéd gondolom ugyanazon növény és virágzik városban lakóház erkélyén,ez viszont MOST KELT KI a szabadban és virágzik!
Van különbség!
Nem fagyott még el! !
Floo, nekem az erkélyemen késõ tavasz óta folyamatosan virágzik egy tõ büdöském, egy másik kb 3 hete hervadt el. Valóban egynyári, ahogy a paprika is az, a muteromnak mégis van egy 3 éves paprikája... Néha képes a Természet olyasmit tenni a növénykékkel, amit mi nem tartunk normálisnak, csak mert a növények nayg része beáll a sorba.
Link
A mai képek,magukért beszélnek!
Viszont van 2 kép amihez szólnék kicsit :
Link
Link
Ez a felénk büdöske néven ismert növény,egynyári növény,mely az elsõ öszi talajmenti fagyokat(-2 fok) követöen téli álomba szenderül és magvaiból az azt követö nyáron fejlõdik ismét növény!
Ezek a ép és virágzó példányok,melyeket Lovásziban(Letenyétöl ÉNY felé 20 km)találtunk,azt bizonyitják,hogy az õsz elején elhullott magvakból mostanra virágzó növények lettek ! !
Vagyis ott ahol ezeket szedtük -2 foknál még nem volt hidegebb!
A hüvös csapadékos alpokalja
A mai képek,magukért beszélnek!
Viszont van 2 kép amihez szólnék kicsit :
Link
Link
Ez a felénk büdöske néven ismert növény,egynyári növény,mely az elsõ öszi talajmenti fagyokat(-2 fok) követöen téli álomba szenderül és magvaiból az azt követö nyáron fejlõdik ismét növény!
Ezek a ép és virágzó példányok,melyeket Lovásziban(Letenyétöl ÉNY felé 20 km)találtunk,azt bizonyitják,hogy az õsz elején elhullott magvakból mostanra virágzó növények lettek ! !
Vagyis ott ahol ezeket szedtük -2 foknál még nem volt hidegebb!
A hüvös csapadékos alpokalja
A Kerka partján jártam ugye múltkor,és a hódok élöhelyétöl 100 méterre a Kerka régi medrében a hid alatt irdatlan menyiségü szemét van beleboritva,ugy néz ki az egész mint egy szeméttároló!
Na ezeket kéne eltüntetni elöbb és utána büntetni Flookamókát mert szed 10 szál virágot!
Na ezeket kéne eltüntetni elöbb és utána büntetni Flookamókát mert szed 10 szál virágot!
Egy baj van az én gondolkodásommal!
Nekem itt olyan természetes a hóvirág a tõzike a ciklámen és az ibolya,mint az hogy levegõt veszek,ezzel együtt nõttem fel...
Persze ha megpakolnék egy traktort hóvirággal és elvinném pestre a piacra,hát büntessenek meg!
A helyiek nem szedik le,esetleg olyan mennyiségben ami elenyészõ!
Ami tuti hogy ha holnap látok ott egy autót amibe pakolják be kosárszám a hóvirágot,az biztos hogy hivnám az illetékeseket!
De az a helyzet hogy sosem azt kapják el aki kilószám szedi,hanem aki szed az anyukájának 10 szálat!
Nekem itt olyan természetes a hóvirág a tõzike a ciklámen és az ibolya,mint az hogy levegõt veszek,ezzel együtt nõttem fel...
Persze ha megpakolnék egy traktort hóvirággal és elvinném pestre a piacra,hát büntessenek meg!
A helyiek nem szedik le,esetleg olyan mennyiségben ami elenyészõ!
Ami tuti hogy ha holnap látok ott egy autót amibe pakolják be kosárszám a hóvirágot,az biztos hogy hivnám az illetékeseket!
De az a helyzet hogy sosem azt kapják el aki kilószám szedi,hanem aki szed az anyukájának 10 szálat!
Floo, gondolkodtam, hogy leírjam-e, de Noli megtette helyettem hozzászólása 3. mondatában..
Floo, vagy véded, vagy nem. Meg kell büntetni a 3 szálat szedõt éppúgy, mint a heti piacra tömegesen hordókat. A gyerekeknek is meg kell tanítani, miként tiszteljük a természet lényeit! Hogyha kiviszed, és látja, hogy a papa szeretettel beszél róla, otthon pedig együtt csodáljátok a fényképeket, nem fog eszébe jutni szakítani belõle.
Floo, vagy véded, vagy nem. Meg kell büntetni a 3 szálat szedõt éppúgy, mint a heti piacra tömegesen hordókat. A gyerekeknek is meg kell tanítani, miként tiszteljük a természet lényeit! Hogyha kiviszed, és látja, hogy a papa szeretettel beszél róla, otthon pedig együtt csodáljátok a fényképeket, nem fog eszébe jutni szakítani belõle.
Floo, a következõkön gondolkodj el, légy szíves:
- A hóvirág, mint a tavasz elsõ hírnökeinek egyike, az Anyák-napi, és újabban a mesterségesen gerjesztett Valentin-napi ajándékozásoknak elsõdleges szenvedõ alanya, a tömeges gyûjtés által legveszélyeztetebb növényünk.
- A hóvirág szépsége, illata, a sokmillió éves természetes szelekció alkotása. A virág sikeres megporzása a növény fennmaradásának biztosítéka. Minél vonzóbb egy virág a megporzó rovar számára, annál nagyobb valószínûséggel lesz mag, majd új nemzedék belõle. A legszebb külsejû virágok szedése ennek pontosan az ellentétéhez vezet.
- Egy hóvirág-szõnyeggel borított ligeterdõ, üde talajú hegyvidéki gyertyános-tölgyes ma még nem számít ritkaságnak hazánkban. Azonban, túl sokan gondolkodnak úgy, mint te, járnak ki ezekre az élõhelyekre, szakítják a növényeket. Ha csak egy tucat falubéli piacos, egyszerû gyûjtõ szakajt le egyenként 15 szálat, maradandó esztétikai, és mint fent utaltam rá, populációdinamikai sebet ejt az állományon.
Ajánlom figyelmedbe LAM tegnapi szavait is!
- A hóvirág, mint a tavasz elsõ hírnökeinek egyike, az Anyák-napi, és újabban a mesterségesen gerjesztett Valentin-napi ajándékozásoknak elsõdleges szenvedõ alanya, a tömeges gyûjtés által legveszélyeztetebb növényünk.
- A hóvirág szépsége, illata, a sokmillió éves természetes szelekció alkotása. A virág sikeres megporzása a növény fennmaradásának biztosítéka. Minél vonzóbb egy virág a megporzó rovar számára, annál nagyobb valószínûséggel lesz mag, majd új nemzedék belõle. A legszebb külsejû virágok szedése ennek pontosan az ellentétéhez vezet.
- Egy hóvirág-szõnyeggel borított ligeterdõ, üde talajú hegyvidéki gyertyános-tölgyes ma még nem számít ritkaságnak hazánkban. Azonban, túl sokan gondolkodnak úgy, mint te, járnak ki ezekre az élõhelyekre, szakítják a növényeket. Ha csak egy tucat falubéli piacos, egyszerû gyûjtõ szakajt le egyenként 15 szálat, maradandó esztétikai, és mint fent utaltam rá, populációdinamikai sebet ejt az állományon.
Ajánlom figyelmedbe LAM tegnapi szavait is!
És még annyit hogy itt nálunk a falun élõ ember NEM szedi le a virágot az erdöben vagy a réten csak azért mert jól mutat a vázába,föleg nem ugy hogy talál egy hóvirágost,odamegy buldózerrel és letarolja...
A városi túrista esetleg,de mi itt féltve örizzük a táj értékeit,és ha lesz gyerekem,amit járni tud tuti az lesz az elsö hogy elmegyek vele tavasszal az elsõ meleg napsugarak után hóvirágot tõzikét szedni,de azt is meg fogom vele tanitani hogy mértékkel kell szedni,ember és nem állat módjára!
Pl. ha van egy 12 éves kisfiu,akinek vagy egy szerelme,kimegy a közeli erdöbe és szed neki 10 szál hóvirágot,meg kell büntetni?
Ugyanmár!
Több kárt okoznak a kisfiunak,mert összedöl benne egy világ hogy már virágot sem szabad szedni!
Az íróasztal mögött ülõ emberek törvényei ezek!
A városi túrista esetleg,de mi itt féltve örizzük a táj értékeit,és ha lesz gyerekem,amit járni tud tuti az lesz az elsö hogy elmegyek vele tavasszal az elsõ meleg napsugarak után hóvirágot tõzikét szedni,de azt is meg fogom vele tanitani hogy mértékkel kell szedni,ember és nem állat módjára!
Pl. ha van egy 12 éves kisfiu,akinek vagy egy szerelme,kimegy a közeli erdöbe és szed neki 10 szál hóvirágot,meg kell büntetni?
Ugyanmár!
Több kárt okoznak a kisfiunak,mert összedöl benne egy világ hogy már virágot sem szabad szedni!
Az íróasztal mögött ülõ emberek törvényei ezek!
Floo, attól, hogy egy adott kistérségben soknak tûnik, még veszélyeztetett országosan. Tessék csak szépen betartani a szabályokat. Tudod, az már gáz, ha az olyan egyébként jó eszû és gondolkodó emberek is, mint Te nekiállnak nem vigyázni a Természetre.
Egyébként nem csak hagymáról, magról is szaporodik.
Mi a jó abban, ha leszeded??? Egy-két nap s csak valami fonnyadt vacak lesz belõle. Sokkal jobb lenne, ha inkább másoknak is szólnál, hogy ne szedje le.
Másrészt nem pusztán veszélyeztetett volta miatt nem célszerû szedni, hanem:
"További gond, hogy a gyûjtõk a legszebb szálakat szakítják le, így csak a silányabbak érlelhetnek magot, ezzel a növény genetikai állománya is lassan, de biztosan romlik."
Magyarul egy negatív "nemesítést" végeznek a hóvirágszedõk...
Egyébként nem csak hagymáról, magról is szaporodik.
Mi a jó abban, ha leszeded??? Egy-két nap s csak valami fonnyadt vacak lesz belõle. Sokkal jobb lenne, ha inkább másoknak is szólnál, hogy ne szedje le.
Másrészt nem pusztán veszélyeztetett volta miatt nem célszerû szedni, hanem:
"További gond, hogy a gyûjtõk a legszebb szálakat szakítják le, így csak a silányabbak érlelhetnek magot, ezzel a növény genetikai állománya is lassan, de biztosan romlik."
Magyarul egy negatív "nemesítést" végeznek a hóvirágszedõk...
Kezdeném azzal hogy a hóvirágozás holnapra csúszik át,ehelyett félelmetes dolgot találtunk,le fog esni az állatok,mindjárt mennek fel a képek ! !
És folytatom hogy a hóvirág hagymáról terjed ha jól tudom,meg talán magról is!
Könyörgöm,itt évtizedek óta szedik a hóvirágot ovisok iskolások anyu apu mindenki,és még mindig rengeteg van...
Mi baja lesz egy több hektáros hóvirágosnak hogy Flookamóka odamegy és leszed 15 szálat hagyma nélkül!??
Ott a ciklámen,amit itt dögivel van az erdökben,gombászás közben néha lehajolok megszagolom,de sosem viszem haza,együtt élünk velük,de irdatlan mennyiségben van,minek kell védeni mikor sok van!
Ezt sosem értettem!
Hamar visszaértem az erdõrõl, sõt el sem jutottam odáig, vadásznak kint a nyárfásban, nem szeretnék én is préda lenni. Majd talán holnap reggel...
Csak fényképezõgéppel szabad gyûjteni, én is úgy szoktam, szebb, tartósabb és vidámabb is!
Link
ez tavaly márciusi
Link
ez tavaly márciusi
Ezzel is csatlakoznék az elõttem szót emelõkhöz...
Turista Magazin
2004. június
Hazai vadvirágaink védelmében
Csokorba gyûjtött esztétikum?
"Az ember elõl menekülni képtelen virágok ezrei, tízezrei (bár lehetne errõl elrettentõen pontos statisztikát felállítani!) vonulnak be természetes élõhelyükrõl otthonaink díszes vázáiba, hogy egy-két napos agónia után valahol a szemetesek alján fejezzék be sorsukat.Nehezen érthetõ, hogy egy táj szépségeinek belsõvé tételéhez, élményeink emlékké formálásához, miért kell haza vinni városaink, falvaink szürke utcái közé az erdõt-mezõt?! Úgy hiszem és remélem a legtöbb esetben csak az alapvetõ botanikai, növényföldrajzi ismeretek hiánya található meg ebben, melynek megléte esetén sokan elgondolkodnának, mielõtt leszedik a védett vagy nem védett vadvirágokat.
A napfényért utat törõ lágyszárú növényeink, Európa nyugati felével szemben, ma még viszonylag nagyobb egyedszámban és fajgazdagságban vannak jelen, bár számuk az utóbbi évtizedekhez képest erõsen lecsökkent. Ez a mozaikos változatosság azonban rendkívül érzékeny a külsõ hatásokra. A szebb példányok gyûjtése eleve olyan kontraszelekciót eredményez, amely a virágtelepek genetikai elsatnyulásához, a hagymák elöregedéséhez, a magról történõ szaporodás gátlásához és végül a populáció lassú, ám annál biztosabb pusztulásához vezet."
(részlet)
Turista Magazin
2004. június
Hazai vadvirágaink védelmében
Csokorba gyûjtött esztétikum?
"Az ember elõl menekülni képtelen virágok ezrei, tízezrei (bár lehetne errõl elrettentõen pontos statisztikát felállítani!) vonulnak be természetes élõhelyükrõl otthonaink díszes vázáiba, hogy egy-két napos agónia után valahol a szemetesek alján fejezzék be sorsukat.Nehezen érthetõ, hogy egy táj szépségeinek belsõvé tételéhez, élményeink emlékké formálásához, miért kell haza vinni városaink, falvaink szürke utcái közé az erdõt-mezõt?! Úgy hiszem és remélem a legtöbb esetben csak az alapvetõ botanikai, növényföldrajzi ismeretek hiánya található meg ebben, melynek megléte esetén sokan elgondolkodnának, mielõtt leszedik a védett vagy nem védett vadvirágokat.
A napfényért utat törõ lágyszárú növényeink, Európa nyugati felével szemben, ma még viszonylag nagyobb egyedszámban és fajgazdagságban vannak jelen, bár számuk az utóbbi évtizedekhez képest erõsen lecsökkent. Ez a mozaikos változatosság azonban rendkívül érzékeny a külsõ hatásokra. A szebb példányok gyûjtése eleve olyan kontraszelekciót eredményez, amely a virágtelepek genetikai elsatnyulásához, a hagymák elöregedéséhez, a magról történõ szaporodás gátlásához és végül a populáció lassú, ám annál biztosabb pusztulásához vezet."
(részlet)
Flooci:
2005. szeptember 1. óta a jogszabályok is védelmet biztosítanak a hóvirág számára. A védett és a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2005. augusztus 31-én megjelent módosítása a hóvirágot is az Európai Unióban jelentõs és veszélyeztetett növények sorába helyezte.[1]
E rendelkezés alapján a hóvirág csak tudományos kutatás céljából gyûjthetõ, magán és kereskedelmi célból nem.
Ja, és hódot se gyüjts
Marad a horgászás...
2005. szeptember 1. óta a jogszabályok is védelmet biztosítanak a hóvirág számára. A védett és a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2005. augusztus 31-én megjelent módosítása a hóvirágot is az Európai Unióban jelentõs és veszélyeztetett növények sorába helyezte.[1]
E rendelkezés alapján a hóvirág csak tudományos kutatás céljából gyûjthetõ, magán és kereskedelmi célból nem.
Ja, és hódot se gyüjts
Marad a horgászás...
Floo barátom, ha közzé teszed a hóvirágszedõs képeidet, akár meg is lephetlek valakivel.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat