Bioszféra

Link
Link

Csak fényképezõgéppel szabad gyûjteni, én is úgy szoktam, szebb, tartósabb és vidámabb is!
Link
ez tavaly márciusi

Minden egyes leszakított ilyen szépséggel csak szegényebbek leszünk, azt hiszem.
Link

Ezzel is csatlakoznék az elõttem szót emelõkhöz...

Turista Magazin
2004. június

Hazai vadvirágaink védelmében

Csokorba gyûjtött esztétikum?

"Az ember elõl menekülni képtelen virágok ezrei, tízezrei (bár lehetne errõl elrettentõen pontos statisztikát felállítani!) vonulnak be természetes élõhelyükrõl otthonaink díszes vázáiba, hogy egy-két napos agónia után valahol a szemetesek alján fejezzék be sorsukat.Nehezen érthetõ, hogy egy táj szépségeinek belsõvé tételéhez, élményeink emlékké formálásához, miért kell haza vinni városaink, falvaink szürke utcái közé az erdõt-mezõt?! Úgy hiszem és remélem a legtöbb esetben csak az alapvetõ botanikai, növényföldrajzi ismeretek hiánya található meg ebben, melynek megléte esetén sokan elgondolkodnának, mielõtt leszedik a védett vagy nem védett vadvirágokat.
A napfényért utat törõ lágyszárú növényeink, Európa nyugati felével szemben, ma még viszonylag nagyobb egyedszámban és fajgazdagságban vannak jelen, bár számuk az utóbbi évtizedekhez képest erõsen lecsökkent. Ez a mozaikos változatosság azonban rendkívül érzékeny a külsõ hatásokra. A szebb példányok gyûjtése eleve olyan kontraszelekciót eredményez, amely a virágtelepek genetikai elsatnyulásához, a hagymák elöregedéséhez, a magról történõ szaporodás gátlásához és végül a populáció lassú, ám annál biztosabb pusztulásához vezet."
(részlet)

Flooci:

2005. szeptember 1. óta a jogszabályok is védelmet biztosítanak a hóvirág számára. A védett és a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2005. augusztus 31-én megjelent módosítása a hóvirágot is az Európai Unióban jelentõs és veszélyeztetett növények sorába helyezte.[1]

E rendelkezés alapján a hóvirág csak tudományos kutatás céljából gyûjthetõ, magán és kereskedelmi célból nem.

Ja, és hódot se gyüjts
Marad a horgászás...

Floo barátom, ha közzé teszed a hóvirágszedõs képeidet, akár meg is lephetlek valakivel.

Igen, hiszen pont ezeket méltattam. :]

Hóvirágot szedni?

Még valami. A legjobb a kártevõk ellen, az idõjárás szemponjából. Ha néhány napig ködös keményen fagyos idõ van. Így még a nap melege sem, tudná megmenteni õket a hideg éjszaka után. Azt mondják itt az okosak hogy ez valamilyen szinten be van bizonyítva. Már csak egy kérdésem van milyen szinten?

Indulunk hóvirágot szedni hódot lesni meg horgászni

Én 1 hete találtam laskát a Kerka partján egy kidölt nyárfán,kicsit meg volt fagyva de jó volt

Tegnap napnyugta elõtt szenzor szerelés közben szúnyogokat láttam körözni a levegõben.

Most indulok a nyárfásba seprûvesszõt szedni, de titkon azért körülnézek, hátha laskát is találok

Ráadásul az enyhe idõnek köszönhetõen a kártevõk száma, meguplázódik olykor meghárámszorozódik. Pl egy légy élete során 1-2 billió utódott hoz világra optimális esetben, ha tartos enyhe telek vannak akár ez a szám 2-3 billióra is nõhet. Ezért nem árt, legalább egy télen rövid ideig tartó keményebb fagy.

Reggeli képek berkenyét zabáló rigókkal:
Link

Akkor inkább a -25 jöjjön

Az enyhe tél miatt sok lesz a kukac ezekben isLink

Ellenszer: szúnyogháló!

Azért nem érdekes, hogy a halak a tóban télen - nyáron esznek? Most mi lesz nem fognak vegetálni? Még az lenne érdekes számomra, hogyha kimásznának a teknõsök is napozni!

Ma berepült egy légy az ablakon

Ezektöl a naplementés képektöl még mindig kész vagyok...

Köszönöm,ezt is láttad?? Link

Floo, én ezeket csak most láttam, gyönyörûek, grat.!

Köszi, magyarul ming keverem... :-( Az is zavar, hogy csalánon él mindegyik hernyója. Meg szõke is vagyok :-)

Valakinek jó dolga van :-)

Az I.io a nappali pávaszem, vagy nem?

Jó ízlése van :-) Vanessa atalanta nálunk nem túl gyakori, ám a "testvére", a Vanesa cardui igencsak nagy számban van jelen. A nyáron jó lenne beszerezni pár hernyósckát belõlük. Tavaly Inachis io (rókalepke) volt nálam, nagyon jópofák voltak, ahogy kikeltek a bábból!
Link
Olyan kis gyûröttek és védtelenek, amikor kibújnak! Aztán hamar megszáradnak és huss, ki az erkélyen! :-)

Épp akkor szált át egy másik fügéröl
A fügefákon lógtam épp mikor oderepült és elkezdte zabálni a fügét

Floo, az atalantalepkét hol ébresztetted fel? ;-) Állítólag nem nagyon szoktak nálunk áttelelni, bár amilyen ez a tél...
Azért ezen Link látszik, hogy kicsikét fázott (akkor zsezsgeti a szárnyát, ha melegíteni akarja magát)

Nagyon klassz képek, Floo. Van érzéked hozzá. Már csak egy csapimérõt kéne beszerezned.

Az igért képek a 2006 tavaszi, Kerka-menti hódélõhely terepbejárásról.
Link

Floo ott laksz, nem fázol?
Nálad tényleg tavasz van!

Link
Ezt is láttad??

Link
Ez a leghangulatosabb

Végre látjuk képed Floo, nagyon hangulatosak, csendes, szép környék, ahogy azt én is megtapsztaltam eddigi horvátországi útjaimon, a környéken áthaladva !

Link
November 19-ei képek!
Ha nem mondok dátumot,inkább tavaszinak tünnek,föleg a zöld akácfa durva

Tegnapelõtt láttam megdermedt zöldleveli békát -1 fokban a földön, azért ez sem túl gyakori. És még élt, hogy a fenébe nem fagy szét ilyen hidegben, már tiszta dér volt !

Jaj Noli, nekem minden eszembe jutott ezekrõl a szép képekrõl, csak ez a jelzõ nem. Bocs.

Brutálisan tavaszi és csodaszép képek!

Link
Elmúlt napi képek,tavasz a télben és forditva

Floo ,most hódol!

Mûhód.

Hó?

Szívesen!Jó kérdezõsködést.

Én sem láttam még csak filmekböl,hétvégén elmegyek megkeresem a várukat

Köszi a tájékoztatást,ismerem Krisztián munkáját,hallottam róla még aktiv madarász koromból!
Érdekes amiket irsz,utánakéredezek a dolgoknak!

Upsz! ilyet még nem láttam! nem semmi képek! Flooka! Hun vannak a hódak?

Egy becsehelyi állampolgárnak illene tudni , hogy kis településén létezik egy bejegyzett megyei (lsd. Zalai Hírlap 2006. 04.29-i száma) és országos hírû természetvédelmi szervezet, a Kerecsen Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, aminek a Kanizsa szerte ismert egykori városi TV-s, majd Duna TV-s, zöld lovaggá választott madarász-operatõr, Tóth Krisztián az elnöke. Jómaga az MME ZHCs aktív tagja volt kiválásáig és a Kis-Balaton térségében végeztek nagy értékû munkát. Az Õ szíves kalauzolása során áprilisban rendezett Zalai Madarász Húsvét (bárki csatlakozhat idén is!) alkalmával volt szerencsém, Lelkes András természetvédelmi õr szakszerû kalauzolásával végigjárni a Kerka Szécsisziget-Kerkaszentkirály közötti hódok által lakott temészetközeli állapotú szakaszát. Rendkívül érdekes és tanulságos volt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatása alá tartozó temészetvédelmi területen az európai hódok jelenléte jól monitorozott, ismert tény. Kb. 4-5 éve jelentek meg a folyóban, jelenleg 15-20 családot ismernek. Ökológia szempontból a legfontosabb, hogy spontán betelepülésrõl van szó (Dráva, Mura útvonalon) a korábban Jaurinum által emlegetett betelepítésekkel szemben. Ökológia értékét nem is kell bemutatni egy ilyen jellegû folyamatnak, szemben a nagy projektek, nagy pénzeibõl, gyakran kétes eredményekkel megvalósulva. A Kerka jelenlegi még természetközeli állapotát, bolygatatlanságát kevéssé ismertségének köszönheti.Ezt mindenképpen fenn kell tartani, így a terület népszerüsítése maradjon szûk keretek között, ha lehet. Lelkes Andris a területen a hódok gazdája.
Hód ügyben õt lehet és kell is felkeresni, Tornyiszentmiklóson. Megkeresés, egyeztetés után szívesen és örömmel bemutatja az élõhelyeket, kalauzol de a még oly jószándékú "partizánakciók", hatósági eljárást vonhatnak maguk után, a fokozott védelem miatt.Ráadásul a hódokkal való ritka randevú örök emlék is maradhat végveszélyben (menekülési útvonal nélkül maradt állat). A 4 db egyenként 20-25 cm hosszú acélkeménységû fogak hatékony fegyverek. Nincs is természetes ellensége, a homo spaiensen kívül. Tehát Nolihoz csatlakozva én is azt javaslom, kérem mindenképpen Andrást keressétek meg (akár Tóth Krisztiánra is hivatkozva) ha a hódok érdekelnek.Ráadásul nála egy kis természetvédelmi társadalmi munka is mindig kapható. (Mi áprilisban odútelepet létesítettünk a Lovász erdõben.) A képtárba, majd ha idõm engedi rakok fel egy két képet a terepbejárásról.

Link
Hódok

6 vagy 7 évvel ezelõtt történt, hogy a Rába Gyõrhöz közeli (Gyirmót) egykori lassú folyású, kanyarulatos (mára zsilipekkel lezárva hotvízként tovább élõ) medre mentén jártam. Egy partmenti löszgorond közelében éppen a megjelenõ érdekes növényeket határoztam a fûben, amikor a csendet elõbb idõnkénti, majd egyre folyamatosabb és hangosabb munkálkodás zavarta meg. Maradtam csendben, és füleltem. Nyár volt, a buja növényzettõl nem láthattam a partot. Néhány perc alatt "belejött" az állat, csobbant a vízbe, sebesen úszott a part mentén, majd hirtelen kijött a partra, és a növényzet között hallottam járásának hangját. Meglepõdtem, de egybõl gondoltam, hogy ez csak a hód lehet. Aztán mikor tovább mentem, néhány méter múlva kimentem egy horgászstégre, hátha látok valamit. A vizitökkel borított part menti vízfelszín egy darabon "szûz" volt, és a szegélynövényzet is kissé "viharvertnek" tûnt. Nyilván a hód ezeket dézsmálta olyan hevesen. Késõbb a helyi Tájvédelmi Körzet felmérte az állományt, ami 2 családból (8 egyed) állt 2003-ban.
Nyáron tehát nem döntöget fákat, hanem lágyszárúakat fogyaszt. Télen a part menti fákat rágja, fakéreggel táplálkozik. Ösztönösen több fát dönt ki, mint amennyit elbír a család fogyasztani a téli víz alatti, partoldalba vájt kotorékában, mert számol az öblök, morotvák gyakoribb, vastagabb jegével is. (Idén talán meg is hagyhatnának minden fát, vastag jég aligha lesz, és van lágyszárú kaja is )
Sok sikert a hódleshez! Várat aligha találtok, a kotorékot nem látni, mert víz alatt van. Ha ügyesek vagytok, akkor találkozhattok vele. Menjetek a Stihl-fûrész hangja felé. Egy érdekes lehet még: a Kerka néhány méter széles csak (én az õrségi szakaszán jártam, Csesztreg felé), elõfordulhat, hogy megfelelõen magas partszakasz híján gátat épít, hogy felduzzassza a vizet. Kivételes szerencse lenne!