2025. április 20., vasárnap

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#1293
Még valami. A legjobb a kártevõk ellen, az idõjárás szemponjából. Ha néhány napig ködös keményen fagyos idõ van. Így még a nap melege sem, tudná megmenteni õket a hideg éjszaka után. Azt mondják itt az okosak hogy ez valamilyen szinten be van bizonyítva. Már csak egy kérdésem van milyen szinten?
#1292
Indulunk hóvirágot szedni hódot lesni meg horgászni nevet
#1291
Én 1 hete találtam laskát a Kerka partján egy kidölt nyárfán,kicsit meg volt fagyva de jó volt nevet
#1290
Tegnap napnyugta elõtt szenzor szerelés közben szúnyogokat láttam körözni a levegõben.
#1289
Most indulok a nyárfásba seprûvesszõt szedni, de titkon azért körülnézek, hátha laskát is találoknevet
#1288
Ráadásul az enyhe idõnek köszönhetõen a kártevõk száma, meguplázódik olykor meghárámszorozódik. Pl egy légy élete során 1-2 billió utódott hoz világra optimális esetben, ha tartos enyhe telek vannak akár ez a szám 2-3 billióra is nõhet. Ezért nem árt, legalább egy télen rövid ideig tartó keményebb fagy.
#1287
Reggeli képek berkenyét zabáló rigókkal:
Link
#1286
Akkor inkább a -25 jöjjön nevet
#1285
Az enyhe tél miatt sok lesz a kukac ezekben isszomoruLink
#1284
Ellenszer: szúnyogháló!
#1283
Azért nem érdekes, hogy a halak a tóban télen - nyáron esznek? Most mi lesz nem fognak vegetálni? Még az lenne érdekes számomra, hogyha kimásznának a teknõsök is napozni!
#1282
Ma berepült egy légy az ablakon nevet
#1281
Ezektöl a naplementés képektöl még mindig kész vagyok...
#1280
Köszönöm,ezt is láttad?? Link nevet
#1279
Floo, én ezeket csak most láttam, gyönyörûek, grat.!
#1278
Köszi, magyarul ming keverem... :-( Az is zavar, hogy csalánon él mindegyik hernyója. Meg szõke is vagyok :-)
#1277
Valakinek jó dolga van :-)

beillesztett kép

#1276
Az I.io a nappali pávaszem, vagy nem?
#1275
Jó ízlése van :-) Vanessa atalanta nálunk nem túl gyakori, ám a "testvére", a Vanesa cardui igencsak nagy számban van jelen. A nyáron jó lenne beszerezni pár hernyósckát belõlük. Tavaly Inachis io (rókalepke) volt nálam, nagyon jópofák voltak, ahogy kikeltek a bábból!
Link
Olyan kis gyûröttek és védtelenek, amikor kibújnak! Aztán hamar megszáradnak és huss, ki az erkélyen! :-)
#1274
Épp akkor szált át egy másik fügéröl nevet
A fügefákon lógtam épp mikor oderepült és elkezdte zabálni a fügét nevet
#1273
Floo, az atalantalepkét hol ébresztetted fel? ;-) Állítólag nem nagyon szoktak nálunk áttelelni, bár amilyen ez a tél...
Azért ezen Link látszik, hogy kicsikét fázott (akkor zsezsgeti a szárnyát, ha melegíteni akarja magát)
#1272
Nagyon klassz képek, Floo. Van érzéked hozzá. Már csak egy csapimérõt kéne beszerezned. kacsint
#1271
Az igért képek a 2006 tavaszi, Kerka-menti hódélõhely terepbejárásról.
Link
#1270
Floo ott laksz, nem fázol? nevet
Nálad tényleg tavasz van!
#1269
Link
Ezt is láttad?? nevet
#1268
Link
Ez a leghangulatosabb nevet
#1267
Végre látjuk képed Floo, nagyon hangulatosak, csendes, szép környék, ahogy azt én is megtapsztaltam eddigi horvátországi útjaimon, a környéken áthaladva !
#1266
Link
November 19-ei képek!
Ha nem mondok dátumot,inkább tavaszinak tünnek,föleg a zöld akácfa durva nevet
#1265
Tegnapelõtt láttam megdermedt zöldleveli békát -1 fokban a földön, azért ez sem túl gyakori. És még élt, hogy a fenébe nem fagy szét ilyen hidegben, már tiszta dér volt !
#1264
Jaj Noli, nekem minden eszembe jutott ezekrõl a szép képekrõl, csak ez a jelzõ nem. szomoru Bocs.
#1263
Brutálisan tavaszi és csodaszép képek!
#1262
Link
Elmúlt napi képek,tavasz a télben és forditva nevet
#1261
Floo ,most hódol!
#1260
Mûhód. nevet
#1259
Hó? vidám
#1258
Szívesen!Jó kérdezõsködést.nevet
#1257
Én sem láttam még csak filmekböl,hétvégén elmegyek megkeresem a várukat nevet
#1256
Köszi a tájékoztatást,ismerem Krisztián munkáját,hallottam róla még aktiv madarász koromból!
Érdekes amiket irsz,utánakéredezek a dolgoknak!
#1255
Upsz! ilyet még nem láttam! nem semmi képek! Flooka! Hun vannak a hódak? nevet
#1254
Egy becsehelyi állampolgárnak illene tudni kacsint, hogy kis településén létezik egy bejegyzett megyei (lsd. Zalai Hírlap 2006. 04.29-i száma) és országos hírû természetvédelmi szervezet, a Kerecsen Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, aminek a Kanizsa szerte ismert egykori városi TV-s, majd Duna TV-s, zöld lovaggá választott madarász-operatõr, Tóth Krisztián az elnöke. Jómaga az MME ZHCs aktív tagja volt kiválásáig és a Kis-Balaton térségében végeztek nagy értékû munkát. Az Õ szíves kalauzolása során áprilisban rendezett Zalai Madarász Húsvét (bárki csatlakozhat idén is!) alkalmával volt szerencsém, Lelkes András természetvédelmi õr szakszerû kalauzolásával végigjárni a Kerka Szécsisziget-Kerkaszentkirály közötti hódok által lakott temészetközeli állapotú szakaszát. Rendkívül érdekes és tanulságos volt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatása alá tartozó temészetvédelmi területen az európai hódok jelenléte jól monitorozott, ismert tény. Kb. 4-5 éve jelentek meg a folyóban, jelenleg 15-20 családot ismernek. Ökológia szempontból a legfontosabb, hogy spontán betelepülésrõl van szó (Dráva, Mura útvonalon) a korábban Jaurinum által emlegetett betelepítésekkel szemben. Ökológia értékét nem is kell bemutatni egy ilyen jellegû folyamatnak, szemben a nagy projektek, nagy pénzeibõl, gyakran kétes eredményekkel megvalósulva. A Kerka jelenlegi még természetközeli állapotát, bolygatatlanságát kevéssé ismertségének köszönheti.Ezt mindenképpen fenn kell tartani, így a terület népszerüsítése maradjon szûk keretek között, ha lehet. Lelkes Andris a területen a hódok gazdája.
Hód ügyben õt lehet és kell is felkeresni, Tornyiszentmiklóson. Megkeresés, egyeztetés után szívesen és örömmel bemutatja az élõhelyeket, kalauzol de a még oly jószándékú "partizánakciók", hatósági eljárást vonhatnak maguk után, a fokozott védelem miatt.Ráadásul a hódokkal való ritka randevú örök emlék is maradhat végveszélyben (menekülési útvonal nélkül maradt állat). A 4 db egyenként 20-25 cm hosszú acélkeménységû fogak hatékony fegyverek. Nincs is természetes ellensége, a homo spaiensen kívül. Tehát Nolihoz csatlakozva én is azt javaslom, kérem mindenképpen Andrást keressétek meg (akár Tóth Krisztiánra is hivatkozva) ha a hódok érdekelnek.Ráadásul nála egy kis természetvédelmi társadalmi munka is mindig kapható.nevet (Mi áprilisban odútelepet létesítettünk a Lovász erdõben.) A képtárba, majd ha idõm engedi rakok fel egy két képet a terepbejárásról.
#1253
Link
Hódok nevet
#1252
6 vagy 7 évvel ezelõtt történt, hogy a Rába Gyõrhöz közeli (Gyirmót) egykori lassú folyású, kanyarulatos (mára zsilipekkel lezárva hotvízként tovább élõ) medre mentén jártam. Egy partmenti löszgorond közelében éppen a megjelenõ érdekes növényeket határoztam a fûben, amikor a csendet elõbb idõnkénti, majd egyre folyamatosabb és hangosabb munkálkodás zavarta meg. Maradtam csendben, és füleltem. Nyár volt, a buja növényzettõl nem láthattam a partot. Néhány perc alatt "belejött" az állat, csobbant a vízbe, sebesen úszott a part mentén, majd hirtelen kijött a partra, és a növényzet között hallottam járásának hangját. Meglepõdtem, de egybõl gondoltam, hogy ez csak a hód lehet. Aztán mikor tovább mentem, néhány méter múlva kimentem egy horgászstégre, hátha látok valamit. A vizitökkel borított part menti vízfelszín egy darabon "szûz" volt, és a szegélynövényzet is kissé "viharvertnek" tûnt. Nyilván a hód ezeket dézsmálta olyan hevesen. Késõbb a helyi Tájvédelmi Körzet felmérte az állományt, ami 2 családból (8 egyed) állt 2003-ban.
Nyáron tehát nem döntöget fákat, hanem lágyszárúakat fogyaszt. Télen a part menti fákat rágja, fakéreggel táplálkozik. Ösztönösen több fát dönt ki, mint amennyit elbír a család fogyasztani a téli víz alatti, partoldalba vájt kotorékában, mert számol az öblök, morotvák gyakoribb, vastagabb jegével is. (Idén talán meg is hagyhatnának minden fát, vastag jég aligha lesz, és van lágyszárú kaja is nevet )
Sok sikert a hódleshez! Várat aligha találtok, a kotorékot nem látni, mert víz alatt van. Ha ügyesek vagytok, akkor találkozhattok vele. Menjetek a Stihl-fûrész hangja felé. nevet Egy érdekes lehet még: a Kerka néhány méter széles csak (én az õrségi szakaszán jártam, Csesztreg felé), elõfordulhat, hogy megfelelõen magas partszakasz híján gátat épít, hogy felduzzassza a vizet. Kivételes szerencse lenne!
#1251
Építkezéshez használják, ebbõl csinálnak gátat, illetve a hódvárhoz is kell valamennyi. Enni nem nagyon esznek ágakat, csak rendkívül ínséges idõkben. Legjobban a gumós évelõ növényeket szeretik, de ebben szerintem jaurinum pontosabbat tud mondani. AMit tudok, hogy a tavirózsa nagy kedvencük. Egyébként lehet, hogy eladják az ágakat az OBInak, ha már támogatja a hazai hódokat az áruházlánc. :-) Te meg megveszed majd paradicsomkarónak, vagy ilyesmi. :-)
Valószínû a holtágnál laknak, kimondottan szeretik az ilyen helyet.
Nyilvánvalóan ne a helyi gazdákat értesítsd róluk, hanem szakhatóságot. Én biztos megtenném.
Sok sikert a cserkészéshez! Veled izgulok ám én is!
#1250
Elégetik a kályhában.
#1249
Tiszta extázisban vagyok,megyünk hódlesre juhhéjj nevet
#1248
Köszönöm,megnézem!
Neked is jóéjt!
#1247
Floo, most mennem kell, ezért adok egy linket: Link Holnap leírom a találkozást bõvebben. Jó éjt.
#1246
Miért félelmetes a találkozás vele??
Egyébként nappal mit csinálnak?
Tudtok pár általános információval szolgálni a hódról??
Mármint az életviteléröl?
#1245
És hova teszik azt a sok ágat amit lerágnak??
Ugyanis a ledöntött fák 90 %-a hiányzik,1-2 van otthagyva,szal ha part menti gyökerek közé épitkezik be,akkor a sok ágat is behordja oda?
Van ott közel ahhoz a helyhez egy holtágmaradvány,elsõ gondolatom az volt tán ott van a váruk...
Állati izgi!
Amugy nem kéne szólni senkinek hogy ott vannak,lehet többet ártunk mint használunk!
#1244
Jó, de láttál-e már rajta borzot-e? nevet Vagy maga a borz a Para Zita?

Utolsó észlelés

2025-04-20 23:05:50

Dorog - (137m tszf)

16.3 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

138827

Hírek, események

Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal

Érdekességek | 2025-04-07 15:23

pic
A hétvégén érkezett hidegbetörést, és általában a kora tavaszi időszak hasonló eseményeit többnyire a poláris örvény tél végi felszámolódásával hozzák összefüggésbe.