2025. június 12., csütörtök

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#1051
De jó hasonlat! nevet
#1050
Valami idézet lehet ez, mert a megállapítás maga nem állja meg a helyét. A hazai elsõcskék (Primulák) a tavaszi verõfényre bújnak elõ, s lógatják kulcsaikat a hideg föld felé. Kivéve a szártalan, neki kicsi kulcstartója van. nevet
#1049
De mint tudjuk: a kankalin sötétben virágziknevet
#1048
Nem csoda. A kankalin, bõrlevél, tátika, petúnia, margaréta stb. is többfelé nyílik szálanként, városi ágyásokban fõleg, de olykor külterületen is. Nem természetellenes, csak szokatlan, az ember nem ilyenkor szokta meg õket.
Miként szárnyas sámánmacsekot sem mindennap lát az ember! kacsint Köszi, és viszont!
#1047
Igen, és szeretnivalóan bolond, a húgom egyenesen rajong érte, he-he !
#1046
Csinos pofija van nagyon!
#1045
Bújik a májvirágom bimbója az erkélyen...
#1044
Becsapós Gábor, mert õt csak a rávetülõ fény teszi feketévé, kiskorában világosszürke volt, most sötétszürke, he-he !
#1043
Szép fekete nyau :-)

Kormi vidám
#1042
A mi házi kedvencünknek igen jó élete van, kedvére lehet benn, ill. az egyenrangúan fás-bokros-kiskertes-gyepes környéken odakinn, a rágcsálók és a kismadarak (valamint a család nõtagjainak, mikor elõjön ezekkel, he-he) legnagyobb rémületére.
Van róla kép is a honlapomon.
Link
#1041
A mi vörös cirmosunk is meghízott, a Frici, de alaposan. Õ máshova is eljárt kajálni. Volt úgy, hogy 2 hétig nem láttuk szinét sem, de mióta megvan a kicsi, azóta állandóan itt van. Egész nap csak heverészik, alszik.
#1040
A minap én egy céges pókkal etettem meg egy betévedt legyet...

Az én Sámán macsekom 4.5 kg, pedig nagyon vékony, de iszonyú hosszú. A régi vörös cirmosom, aki falun lakik már vagy 5 éve, az úgy 8 kg ilyenkor télen, rókának szokták nézni, bazi nagy állat. Az apja is egy olyan "falubikája" méretû kandúr volt...
#1039
Nem-nem,öngyilkosság volt,hisz nekirepültek a kezemnek nevet
#1038
Az meg 10 év fegyház nevet
#1037
Az hármas gyilkosság, életfogytiglan nevet
#1036
Én csak egy legyet, berepült az ablakon...és a kisebbik macska felfalta a tetemet.
#1035
Ma 2 szúnyogot vadásztam le(egyiket röptiben másikat a falon),meg egy legyet,kint sétált az ablakpárkányon....
#1034
Az én két állatkám:
Link Link Link
#1033
Nem tudom,elkeltek.
#1032
b.Kimi: és a picik hogy vannak?
#1031
Az egyik macskám pont ilyen. A másik fekete és egy igazi királynevet
#1030
Szép macsek, az enyém már 7 éves, vöröses-fehér.
#1029
Jesszus Maris, akkor az is egy szép példány lehetnevet
Az enyémnek Ugri a neve, bár ilyen tömeggel nem nagyon tud (nem is akar) ugrálni, már a kutyákkal is megbarátkozott, pedig nem nagyon tûrnek meg macskát a ház körül.
Bezzeg majd nyáron, ha nekiáll csajozni lesz vagy 1,5 kg.
#1028
Õ pedig a mi büszkeségünk.A napokban volt 1 éves!nevet
Link
#1027
Huh! Az én egyik macsekom 6,6 kg, nõstény. Dagi a neve. A másik nõstény macskám feleakkora, õ a Dugó. nevet
#1026
Az én macsekom egész nap a garázsban tespedt, ki volt nyúlva, olyan kövér mint egy disznó, már több mint 5 kg.
Nyáron bezzeg amikor csajozni megy olyan mint egy rossz fûrész, minden gerinccsigolyája kilátszikvidám
#1025
Köszönöm, hoyg szavakban is megosztottad velem! A macsekok azért szeretnek a monitor tetején dekkolni, mert az jó meleg :-) Édes pofa lehetett! :-)
#1024
Noli!
Ma gondoltam rád, kár, hogy nem volt nálam fényképezõ. Mosattam a kocsimat és a kézi mosó pultján van egy számítógép monitor. Ott, ahol a tetején kijön a meleg, aludt egy macsek. Elõször azt hittem, hogy mûmacska, de közelebbrõl nézve élõ volt, mert lélegzett. Én annyira szeretem a macskákat, mint mókus az erdõtüzet, de ez még nekem is tetszett.
#1023
Csak egy patkányunk van, de õ már öreg és korából adódóan nem igazán haverkodott a macsekkal a kezdetekkor sem. :-)
Sámán szívesen játszana vele, de a patek fél és ezért harapna is, ha tehetné. Így aztán a rács két különbözõ oldalán kell tartani õket. Egyébként mindig voltak nem normális állataim, korábban volt egy fekete aranyhörim, akinek a kovászos uborka volt az élete, ha megérezte a szagát, majd" szétdöntötte a ketrecét... Eszméletlen mennyiséget be tudott zabálni belõle. Neki 17 db lucernakarika (kb másfél-két centis átmérõjûek) a rekordja, mármint ennyi tudott betömni a pofazacskóiba szállítás céljából... Még korábban volt egy mongol futóegerem, aki imádta a földimogyorót, azonban ebben nem ez a csoda, hanem az, ahogy ette. Némi testmozgást kikényszerítendõ felkötöttük neki az egész héjas mogyit spárgára, hogy csak tornászva érje el, na õ a harmadik szemnél rájött, hogy könnyebb a spárgát lerágni róla, mint a mogyit kilyukasztani és kicibálni belõle a magot...
#1022
Gyönyörû a kis vacak! :-)
#1021
Dabrony: ugye? :-)

ripley: közelebbire nem volt elég fény, már ez is vakuval készült :-)
#1020
A legutolsó kép már majdnem belülrõl készült, olyan közeli!
Legközelebb a belsõ szerveirõl is készíts képet nevet
#1019
Szép ez a plökividám
#1018
Pici Farkas jól érzi magát :-D
Link
Link
Link
#1017
Csak azért kérdezem, mert alaposan rácáfol carnivora mivoltára. :-)
#1016
Elképesztõ egy jószág! Nincs véletlenül egy egér haverja?
#1015
Nem, Noli. nevet Annyit, hogy az eukaliptuszok is olyan élõlények, akik egymással összefogva alkalmazkodnak, kísérlik meg a minél biztosabb túlélést. Nem pedig egyesével..
#1014
Pici Farkas se õshonos, de jól érzi magát :-D
#1013
Dehogynem :-) Felis sylvestris már a jégkorban élt itt.
#1012
Látod a macska sem õshonos nevet
#1011
Link
Kivit eszik a macskám...
#1010
Veszprémben a Gulya-dombot telepítették be elsõnek fenyõvel, 1930-as években. korábban ott is "korpár" sziklagyep volt... Azóta a nevezett fenyvesbe befurakodtak az akácok is, nagyon kevéske tölgy is akad, no meg rengeteg kökényes-galagonyás nyitottabb rész van közte. Jóformán az egész erdõ egy merõ bozót, ráadásnak pár nyomorult hajléktalan kiköltözött oda kis deszkakalyibákba... Ennek köszönhetõen rengeteg a szemét is odakünn, pedig amúgy jó kis pereszkés fenyõtinórus erdõ volna.
#1009
Banánturmix nevet
#1008
Dávid, hasonképp köszönöm én is.
Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz késztet csírázásra egyes magvakat, illetve sarjadzásra elöregedett cserjéket, stb. Ami érdekes volt s nem tudtam, bár rém logikus, hogy az eukaliptuszok megtanulták a maguk hasznára fordítani a tüzeket, s a bennük termelõdõ olajak valójában olajak a tûzre, ami ettõl nagyobb intenzitásúvá lesz és alaposan megtisztogatja a környéket az eukaliptuszok számára, melyek így szépen terjedhetnek, gyarapodhatnak. Ehhez az utóbbihoz tudsz valami okosat hozzáfûzni?
#1007
Ahogy a bioszos közhely tartja:ökológiai sivatag.
Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas) fekete fenyõ telepítések.Pl. Nagy-Szénás és a dolomitlakó pilisi len viszonya.Igaz ott legalább már történtek komoly elõrelépések a fajegyensúly helyreállítása ügyében.Ha már Európa Diplomás terület.Még.
#1006
Üdv nagy becsû növénytanász barátom!
Megszólítottunk bizony, hiszen ahogy régi rómaiak mondták:
"Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a kiválasztottak!"kacsint
Meghajlok a kérlelhetetlen szakszerûség érvei alatt.nevetTársulástani leírásokban Festuco vaginatae- Pinetum-ként szerepel.Valóban az itt fontos éshangsúlyos sajátos jelzõ azonban lemaradt. Így köszönjük az igényelt hasznos helyrerakásunk. Lágyszárú társulások terén is!
#1005
Ha már szóba került, és a Karácsony miatt aktuális is, a fenyõ-témában írnám: a feketefenyõ az akác után a 2. legkártékonyabb haszonfája hazánknak. Homokkötõnek hozták be, eredménye a Duna-Tisza közi évelõ, nyílt és zárt homokpusztagyepek fajgazdagságának drasztikus csökkenése volt. Sajnos, akkor sem álltak le a fásítással, amikor a homok már régen "állt". Elõször csak a területük csökkent homoki szyepprétjeinknek, késõbb a beékelõdött állományok is ledegradálódtak. A fásítási hullámnak, sajnos, több csúcsa volt, a legutolsó kb. az 1980-as években ért véget. Azóta gyûrkõznek a természetvédõk a magterületek tágításával, a tájidegen akác és feketefenyõ (és a velük "jövõ" további agresszív inváziós fajokkal: bálványfa, selyemkóró stb.) visszaszorításával.
Még egy dolog: a homoki sztyepprét, mint speciális fátlan élõhely, eredeti állapotában idõrõl-idõre (5-10 évente is akár) kigyullad, végigfut rajta a júlisi hõségben a tûz. Vegetációjának jót tesz, felújul tõle, a következõ tavasszal csodálatos virágpompával fogad minket. Van még néhány ilyen féltett magterület.
#1004
Megszólítottak, ám akinek ilyen sokrétû biosz fér a fejébe, kevés új megosztanivalót hagy a témában. kacsint
Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem teszi azzá, és ez örök vita tárgyát képezi, hogy akkor miért is nevezik annak, még a kutatók is. Mert környezetébe illeszkedik, élõvilága az évszázadok óta tartó háborítatlanságban igen változatossá vált, nem táptalaja biológiai inváziónak, egységes közösség.
Azzal, hogy mészkerülõ, vitatkoznék. A bakonyalji homok eredetileg közepes mésztartalmú. A lerakódott fenyõtû savanyította ki a feltalajt, ezért jelentkezik rajta több mészkerülõ faj is, pl. fenyõspárga, körtikék. Ha elnézünk Bakonyszentlászló felé, ahol a homoktakarón nincs már fenyõ, szép Festuca vaginatae arrabonicum-ot látunk, az asszociáció sok karakterfajával (mint homoki kocsord, homoki szalmagyopár). Tény az is, ez a homok kevésbé meszes (mint pl. Gyõr-Gönyû vidékén), hiányoznak a tollas árvalányhajak is, de egy belsõ-somogyi penészvirágos-szikárkás gyeppel nem rokonítható. Inkább köztes helyet foglal el, de fajkészlete szerint közelebb áll kisalföldi meszes homokpusztához.
#1003
Fél Tekét nevet
#1002
Csak egy féltekét kell átutaznod érte Noli, he-he !

Utolsó észlelés

2025-06-12 16:27:02

Szeged - Szõreg

27.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141211

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.