Bioszféra
Mi az, hogy nem õshonos a banán?? Kérdezd csak meg jaurinumot, a pécsi botanikus kert üvegházában mi növeksziok pár évtizede.... Még terem is.
:-)
A turmix õshonos?
:-)
A turmix õshonos?
Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem csupán a jegenye fenyõ. Az abaúji Milic csoportban szubkárpátiként jelentkezik.Ritkán. A közönséges és az oszlopos faj ültetvényként van állományban, abszolút erdészeti haszonfa.
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
ripley-téli észlelõ (Solymár) válasz 2006-12-20 11:40:02
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."
Légy következetes magadhoz...
Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."
Légy következetes magadhoz...
Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...
Tudomásom szerint két "õsfenyves" van hazánkban: Fenyõfõ mellett homoki õsfenyves (néhányszáz éves), illetve a Tatabánya melletti Bódis-hegyen (hasonló korú).
Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben, de értem az álláspontodat és elfogadom.
ripley, persze, hogy már kivágták, de ha a kereskedõn rohad, akkor jövõre már csak fele annyit fognak kivágni, stb. Aztán már nem az enyészetnek fogják "termeszteni", hanem erdõnek, ahogy kellene.
Azokat már úgyis kivágták Noli, az enyészeté mind, meg azért is termesztik! Olyan mint a csirke vagy a sertés.
Szeretnélek Benenteket megkérni, hogy ne vegyetek karácsonyfának igazi fát, se kivágottat, se gyökereset.
A fenyõ az erdõben, parkban érzi jól magát, nem egy meleg szobában.
Lehet kapni egészen szép mûfenyõt, (ha már valaki ragaszkodik egy német hagyományhoz), ami hosszú-hosszú éveken (évtizedeken) át kiszolgál egy családot.
A fenyõ az erdõben, parkban érzi jól magát, nem egy meleg szobában.
Lehet kapni egészen szép mûfenyõt, (ha már valaki ragaszkodik egy német hagyományhoz), ami hosszú-hosszú éveken (évtizedeken) át kiszolgál egy családot.
S pont a nem ismert volna miatt tudjuk lerombolni ezt a csodás rendszert... Ha mindenki mindent tudna, hogy mennyire nagyszerû és csodás világban élünk, szerintem könnyebb volna eltenni láb alól azokat, akik ezt tudatosan pusztítják.
Lám-lám, újabb bizonyítéka annak, mennyire nem ismerjük még saját bolygónkat:
A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt fedezett fel. Ezek között 30 halfaj és 2, fákon élõ békafaj van. Jó érzés tudni, hogy a természet hatalmasabb, mint gondolnánk
A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt fedezett fel. Ezek között 30 halfaj és 2, fákon élõ békafaj van. Jó érzés tudni, hogy a természet hatalmasabb, mint gondolnánk
Ide is berakom a társalgóból:
Áttelelõ gólyák nem ritkaságok kis hazánkban.Fõleg késõi születés, nem megfelelõ kondició, sérülés, elhullott szülõk hiányában. A téli hõmérséklettel valóban nem lenne semmi bajuk, de a táplálékot jelentõ kétéltûek, rovarok, hüllõk ilyenkor nem elérhetõek. A nem kevésbé jelentõs rágcsáló menû a hó alatt mozog ugyan, de nehezen zsákmányolható.A zsákmányszerzésre fordított energia több lenne mit a bevitt.
Végül is valóban klimatikus az ok, de magát a légkör fizikai változást jól viselik gólyák, csak a hatását nem.Éhen hal.
Az MME-Madártávlat új száma pl. a Cserhátban ismeretet egy ilyen esetet.
A felelhetõ potenciális táplálék mennyisége beszûkült ugyan (tavasz ide vagy oda a kétéltûek többsége már téli nyugalomban van), de a rekord gyanús enyheségnek köszönhetõen a rágcsálók mozgása még igen aktív lehet, ami nem készeteti az összes gólyát déli vándorútra. Enyhe teleken sokszor megfigyelhetõ, hogy számos más vándor madár faj mindaddig kitart amíg elegendõ eleség van.Ráadásul most fiókákat sem kell etetni. A kanadai vadludak se nagyon akaróznak tovább állni tavainkról, pedig ha zordra fordult volna a tél már régen - idõközi pihenõjük után (pl. tatai Öreg-tó) - odébb álltak volna. Hasonlóan jó indikátora az idei "pszeudótélnek" a kormos varjú, (Corvus corone corone) amely a kemény teleken nagy csapatokba tömörülve, tömegestül költözik a nagyvárosok peremterületeire és belvárosi zöldterületeire. Pl. tavaly.
Idén a november eleji hidegöblítés óta alig egy-két példánnyal találkoztam székesfõvársunkban.
Áttelelõ gólyák nem ritkaságok kis hazánkban.Fõleg késõi születés, nem megfelelõ kondició, sérülés, elhullott szülõk hiányában. A téli hõmérséklettel valóban nem lenne semmi bajuk, de a táplálékot jelentõ kétéltûek, rovarok, hüllõk ilyenkor nem elérhetõek. A nem kevésbé jelentõs rágcsáló menû a hó alatt mozog ugyan, de nehezen zsákmányolható.A zsákmányszerzésre fordított energia több lenne mit a bevitt.
Végül is valóban klimatikus az ok, de magát a légkör fizikai változást jól viselik gólyák, csak a hatását nem.Éhen hal.
Az MME-Madártávlat új száma pl. a Cserhátban ismeretet egy ilyen esetet.
A felelhetõ potenciális táplálék mennyisége beszûkült ugyan (tavasz ide vagy oda a kétéltûek többsége már téli nyugalomban van), de a rekord gyanús enyheségnek köszönhetõen a rágcsálók mozgása még igen aktív lehet, ami nem készeteti az összes gólyát déli vándorútra. Enyhe teleken sokszor megfigyelhetõ, hogy számos más vándor madár faj mindaddig kitart amíg elegendõ eleség van.Ráadásul most fiókákat sem kell etetni. A kanadai vadludak se nagyon akaróznak tovább állni tavainkról, pedig ha zordra fordult volna a tél már régen - idõközi pihenõjük után (pl. tatai Öreg-tó) - odébb álltak volna. Hasonlóan jó indikátora az idei "pszeudótélnek" a kormos varjú, (Corvus corone corone) amely a kemény teleken nagy csapatokba tömörülve, tömegestül költözik a nagyvárosok peremterületeire és belvárosi zöldterületeire. Pl. tavaly.
Idén a november eleji hidegöblítés óta alig egy-két példánnyal találkoztam székesfõvársunkban.
Ebbõl is látszik, hogy meleg van, biztos élelmet is találnak , nálam vannak békák. Amíg nem fagynak be a vizek , addig nincs gondjuk, meg ezt a kis idõt már fél lábbal is kibírják tavaszig.
Így igaz, barna színû, és kicsit beesett, kemény.
Nyáron már okosabb leszek.
Jó éjszakát!
Nyáron már okosabb leszek.
Jó éjszakát!
A termés ugyanilyen õszidõben és télen is, csak az egész barna színû. Na, mindegy, várom a nyári határozást.
Igazad lehet, valahogy így nézhet ki, csak az a baj, hogy nyáron én nem igazán járok ki a nyárfásba, így nem láthatom mikor még zöld, de nagyon valószínû hogy ez az.
Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem is nagyon érdekel.
Köszönöm a segítséget.
Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem is nagyon érdekel.
Köszönöm a segítséget.
A "ragadós nyüvek" valószínûleg ezek: Link Ligeterdõkben, de kultúrnyárasokban is szeret a közönséges ebnyelvûfû.
De igen, legalább is akkor mikor már száraz, ilyen szétágazó, a végeken tele azzal a ragadós nyüvekkel.
Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.
Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.
Amit én "nevezek" "kóristetûnek" az hasonlít a bojtorjános koldústetûs linkedhez, átlag kb. 30-40 cm magas, sõt vannak nagyobb szerteágazó példányok is, a "termése" kb fél cm átmérõjû, apró, hegyes kinövésekkel, ha keresztül megyek rajtuk, nagyon sok rám ragad, leszedni is nehéz.
Viszont az élõhelye nem stimmel, a nyárfásban láttam leggyakrabban, nem igazán gyepes terület, lehet hogy nem egyrõl beszélünk?
Ha nem, akkor mi lehet amit láttam?
Sajnos fényképet nem tudok belinkelni.
Viszont az élõhelye nem stimmel, a nyárfásban láttam leggyakrabban, nem igazán gyepes terület, lehet hogy nem egyrõl beszélünk?
Ha nem, akkor mi lehet amit láttam?
Sajnos fényképet nem tudok belinkelni.
Ez tényleg nagyon érdekes. De irigylem a kutató kollégát, nagyszerû élmény lehetett a Grammos-ban róni a túrakilométereket. Szegényrõl van egy fényképem, amikor éppen az életét kockáztatva függeszkedik egy sziklapárkányon, kapaszkodva egy kelet-balkáni endemikus szegfûféléért.
De irigylem a kutató kollégát, nagyszerû élmény lehetett a Grammos-ban róni a túrakilométereket. Szegényrõl van egy fényképem, amikor éppen az életét kockáztatva függeszkedik egy sziklapárkányon, kapaszkodva egy kelet-balkáni endemikus szegfûféléért.
Noli, ne haragudj, most tudok csak válaszolni, az elmúlt napokban bevonatoztam az országot.
A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A legtöbbször az Agrimonia eupatoria, a gyógynövénygyûjtõk által jól ismert patika párlófû termését nevezik így. Gyaníthatóan a Dabrony laskázóhelyéül szolgáló nyárasban is ez terem, hiszen a termõhelyleírása jól összecseng a faj igényeivel. Van egy másik érdekes neve is, az "agrárnyom", kitalálható, miért kapta. Én is gyakran "megjárom" vele, ha végiggázolok egy magas füvû réten. A növény itt látható:
Link ; a ragadós termés: Link
Létezik azonban egy igazi koldustetû is, aminek valóban ez a hivatalos magyar neve, ez pedig a Lappula squarrosa, a bojtorjános koldustetû. Országosan ritkább faj, de ahol él (száraz, bolygatott löszös-homokos gyepek), ott rendszerint sok van belõle. Veszrém környékén pl. én sokat láttam. Kép róla: Link
Az érdeslevelûek között (Boraginaceae) sok fajnak van ilyesmi termése, pl. atracélok, ebnyelvûfû, kígyószisz, stb.
A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A legtöbbször az Agrimonia eupatoria, a gyógynövénygyûjtõk által jól ismert patika párlófû termését nevezik így. Gyaníthatóan a Dabrony laskázóhelyéül szolgáló nyárasban is ez terem, hiszen a termõhelyleírása jól összecseng a faj igényeivel. Van egy másik érdekes neve is, az "agrárnyom", kitalálható, miért kapta.
Én is gyakran "megjárom" vele, ha végiggázolok egy magas füvû réten. A növény itt látható:Link ; a ragadós termés: Link
Létezik azonban egy igazi koldustetû is, aminek valóban ez a hivatalos magyar neve, ez pedig a Lappula squarrosa, a bojtorjános koldustetû. Országosan ritkább faj, de ahol él (száraz, bolygatott löszös-homokos gyepek), ott rendszerint sok van belõle. Veszrém környékén pl. én sokat láttam. Kép róla: Link
Az érdeslevelûek között (Boraginaceae) sok fajnak van ilyesmi termése, pl. atracélok, ebnyelvûfû, kígyószisz, stb.
Én is többször estem, de ez mindjárt a legelején történt. Hiába, ez a lovaglással jár.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat