Meteorológiai társalgó

Hûsítõ zápor van!

Van alapja, de a mértéke nem ekkora!

De miért kell kamucikket berakni

Estére már olyan helyen leszek, ahol nem kell aggódnom a 35 fok alatti délutánokért, de kedvességbõl megosztom nektek ezt a cikket, biztos sokan örültök majd neki ebben a "kánikulában": Link

A cikk címe: "Borzalmas idõjárás jöhet". Egy idézet: "Paul Dorian meteorológus és napmegfigyelõ a legutóbbi jelentésében kisebb pánikot okozott, amikor közölte, hogy a naptevékenység csökkenése akár olyan telet is hozhat ránk, amilyet a Földön utoljára a XVII. században láttunk - olvasható az Indexen."

Számomra ebben az a legfélelmetesebb, hogy Thermometer kimerítõen részletes tapasztalatait nem olvashatom majd, mert ilyenkor még biztos õ sem élt vagy egyszerûen nem emlékszik már tisztán mi történt a 17. században!

Talán megúsztuk, se GFS, se ECM anom. nem lát újabb hõhullámot Július elsõ felére.

Azért csak bepróbálkozott egy zivatar nyugatról, igaz lassan bedöglik, itt még száraz a légkör. Egy kis villogásra azért jó volt.

Bár nagy érdeklõdés övezheti az emberiség múltjával, jelenével és jövõjével foglalkozó eszmecserét, erre tökéletes helyet nyújt a társalgó, de nem a met. társalgó, így a továbbiakat inkább oda legyetek szívesek! Köszi

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48014)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48013)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48012)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48011)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48010)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48009)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#4800

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48007)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48006)

Az OMSZ 'többhetes anomália-elõrejelzése' szerencsére nem támogatja nagy hõhullám(ok) kialakulását július elsõ felében.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48005)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48004)

A tavalyi és az idei június között van hasonlóság, hiszen tavaly is 2db 3-4 napos rövid hõségperiódus volt (június 3-7-ig és 12-14-ig). Most volt egy 4 napos etap (22-25-ig) és a mai nappal kezdõdõ és várhatóan 3 napos szakasz. Azt hozzá kell tenni, hogy az idei magasabb csúcsokat (34,9fok)hozott, a tavalyi "hõhullámok" csúcsa itt kereken 32 fok volt.
A "lájtos" június után aztán kaptuk az utóbbi évtizedek(századok?) legkeményebb júliusát és fõleg augusztusát.
Augusztusban itt 9(!) forró nap volt zsinórban és csak azért nem 10, mert a forró napok sorozatát egy 34,9-cel indítottuk...
A tavalyi évben nálunk 14 forró nap volt (plusz bónuszként kettõ 34,9), pont annyi mint 2012-ben.
(2012-ben viszont "csak" 8 forró napos periódus volt).

Tehát, akár még olyan nyarunk is lehet, mint tavaly.(bár NE legyen)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48003)

Még annyit az elõzõhöz, hogy a szovjet hivatalos szervek nyilván tisztában voltak az Aral-tó veszélyeztetettségével, hiszen a vízmérleg triviális fizikai-geográfiai fogalmát jól ismerték.
Tisztában voltak, de nem törõdtek vele! Ugyanolyan felfogással élhettek, mint a mi bányamérnökeink, akik elõtt nyilván ismert volt, hogy a mélymûvelésû szén és bauxit bányáink karsztvíz-kiemelése tönkreteszi az egyedülálló tatai forrásokat, és komoly veszélybe sodorja a még egyedülállóbb hévízi forrástavat. Ez, hogy úgy mondjam, "kalkulált veszteségnek" volt felfogva. Ott a mezõgazdasági termék, itt az ipari nyersanyag fontosabbnak számított a "haszontalan" természeti szépségeknél.
Mikor az Aral apadni kezdett, a szovjet mégis tenni akart valamit a megmentéséért. Azt találták ki, hogy csatornát építenek a szibériai Ob folyótól(!) az Aralig, azzal fogják megoldani a vízpótlást. Ez közel 2000 km távolságot jelentett volna. A gigászi földmunkát atomrobbantásokkal akarták segíteni, és párat robbantottak is. El lehet képzelni, hogy festettek az érintett vidékek azután! Végül a nemzetközi tiltakozás hatására ezzel, egyben az egész csatornaépítési próbálkozással, felhagytak.
Az Aral-tó eltûnése, és a vízpótlásra kitalált eszement terv mementója az elvakult voluntarista (az emberi akarnokságra építõ) szemléletnek.

yakin, Kerekrobi köszi! Nem gondoltam volna, hogy ennyire mély.
---------
GFS most épp több csapadékot mutat ide szombat estére, vasárnap hajnalra, mint az ECM. Viszont az ECM-nél is azért az átlagból jóval több csapi látszik. Meglássuk' Lassan nem árt már egy öntözés.
Balaton vize is már nem csak úszva kellemes.

Így van, az Aral-tónak semmi köze bármilyen öbölháborúhoz és olajszennyezéshez, ahogy az említett itteni száraz, meleg nyaraknak sincs. Az amerikai porviharoknak pedig az ottani olajkutakhoz nincs, azt az akkoriban használt rossz mezõgazdasági mûvelés okozta, de ahogy felismerték a problémát, újra mezõgazdasági területté tudták tenni a térséget. Link

A klímaváltozás, vagy helyesebben: klíma-ingadozás tényét komoly ember nem tagadja. Az éghajlat soha nem is volt teljesen stabil. Az okokat és a hosszú távú kilátásokat illetõen viszont rengeteg a kérdõjel. Többek között éppen amiatt, hogy a Föld bioszférát hordoz, nagyon furcsa, paradox folyamatok is elindulhatnak bizonyos paraméterek megváltozása nyomán.
Az Aral-tó ( nagyobb, déli részének) kiszáradása nagyon tanulságos történet. Ennek több mint valószínû, hogy nincs köze semmiféle éghajlat-ingadozáshoz. Ez a terület most erõsen negatív vízmérlegû (a leesõ csapadék mennyisége kevesebb az elpárolgó vízmennyiségnél), de az volt már 50, vagy 100 évvel ezelõtt is. A lefolyástalan, óriási tavat egyedül a Szir- darja és az Amu-darja folyók vize tartotta fenn. Ezeknek a folyóknak a vizét azonban a szovjet idõkben (az Amu-darjáét most is) szétöntözték a sivatagba gyapot és egyéb növények nagybani termesztése céljából. Ezért száradt ki (párolgott el) a tó. Mostanában az északi részt a kazah kormány gáttal elzárta a kiszáradt déli medencétõl, így északon örvendetesen regenerálódott a tó, a víz már megközelítette Aralszk egykori kikötõvárost.
Egyébként a negatív vízmérleg, az elpárolgás meglepõen hatalmas víztömegekkel végez aránylag rövid idõ alatt. Hasonló "betegségben" szenved a Holt-tenger, melynek szintje jelenleg kb. fél méterrel csökken évente. Itt is "széthordják" a tápláló Jordán folyót.
Sõt, az un. messinai sókrízis alkalmával többször kiszáradt az egész Földközi-tenger, miután megszakadt a kapcsolata az Atlanti-óceánnal. A tudósok számításai szerint, ha most elzáródna a Gibraltári-szoros, nagyjából 1000 év alatt ismét teljesen eltûnne a víz a Földközi-tenger medencéjébõl. Mindez a terület negatív vízmérlege miatt.
Szóval, bár az Aral-tó kapcsán minduntalan az éghajlatváltozást emlegetik, ez rossz példa. A kiszáradásnak más oka van.

Vigyázat a GYÕR-SZOL-lal, rendszeresen kissé fölémér! Itt nálam, 8 km-re Gyõr központjától 31,4 fok volt a maximum.

Na, azért ha a menyasszonyom lenne ilyen "szép", megszöknék tõle!

Reméljük, hogy idén kevesebb hosszan tartó hõhullám lesz, mint a tavalyi évben volt.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,

pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például

a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.

Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?

Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)

Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.

Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?

Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.

Itt is volt intenzív 22-es! A tegnap délutáni elõrejelzésben jeleztem is

Ritka helyzet van: Miskolc mellett Gyõr és Sopron egyaránt 32 fokot mér.

Azért ezen elõrejelzések nem bsas várakozásait támasztják alá!
Ferri nézd meg,azért minden egyes diagramm és hosszútávú elõrejelzés szöges ellentétben áll bsas vágyálmaival!!!
Link
Link
Link
Link
Tavaly ezek a diagrammok nem így néztek ki....
Az idei nyár szerintem is tökéletes,a tavalyi meg remélem legközelebb akkor lesz amikor egy víziló nyeri az Epszony derbyt

Bizonyos mértékig igen, ám azért akadnak bõven eltérések is: attól kezdve, hogy idén 2-3 héttel késõbb jött az elsõ keményvonalas országos hõhullám, folytatván a hõhullámok viszonylag rövid idõtartamára (3-4 naposak), szemben a tavalyi, olyakor 1 hetet is meghaladó hõségperiódusokkal. Jelenleg a 3-4 nap meleg/1-2 nap hûvösebb verkli pörög, hogy ebben mikor áll be változás, még nem tudni. Mindenesetre örülnék neki, ha ez a továbbiakban is így maradna, ugyanis a felforrósodott lakásban nagyon rossz az alvás minõsége, a múlt heti hõhullám után jó napba telt, amíg kiszellõztettük a kellemetlen meleget (szonbaton már a 30 fokot súrolta odabent a T).

Azt azért feltétlen meg kell említeni, hogy az igen nagy hõséget a jövõ hét második felében egyelõre csak az ECM támogatja. GFS pl. egészen más utakon jár.

Link Link

GEM sem mutat döbbenetes meleget: Link

A makroszinoptikai háttere az az eltérésnek, hogy míg ECM az észak-európai jól fejlett ciklonrendszer (pontosabban az abból kialakuló alacsony nyomású teknõ) elõoldalát "beragasztja" térségünk fölé, addig GFS és GEM viszonylag gyors hátoldalra kerüléssel számol. Jellemzõ, hogy míg ECM 192 óránál tetõzteti nálunk az elõoldali meleget (T850: 20 fok!) addig GFS-nél már az átvonult hidegfront mögött kiépülõ AC kerül fölénk.
Most úgy tûnik, ECM operatív "felcsapásáról" van itt szó (végig az ens fölött fut)
Oszt' majd meglátjuk...

Horváth Ákos írhatta.

Ezek a gyors visszamelegedések és gerincesedés kezd hasonlítani a tavalyi nyárra, nem?

Itt egész délelõtt halózott Link 10:14:10

Nagyon jó cikk! Külön érdeme az én szememben, hogy részletesen tárgyalja a konvektív események makroszinoptikai hátterét. Vajon ki írhatta?

Itt halózik veszettül. Másutt?

Ahogy elnézem, a jövõ héten sem fogunk fázni: a szombat esti HF után gyorsan ránk húzódik az újabb gerinc, melynek hátoldalán keddtõl határozott melegadvekció valószínû. Az újabb meleghullám (forrás: ECM) valamikor jövõ péntek/szombat környékén tetõzne, és az esetleg ránk húzódó 20 fokos izoterma bizony akár 36-37 fokos csúcsokat is hozhat magával. Hogy ez végül hogy alakul majd, még nincs teljesen letisztázva. Ezért jókor jön a vasárnapi felfrissülés, hogy a hõség által megviselt szervezetünk fel tudjon készülni az újabb gatyarohasztó napokra.

Link

OMSZ elõrejelzõje rajta van a szeren (8. péntek)

Nehéz lesz.
Vagy mindennap leméred, hogy mennyit hízott?

Link

Nem indokolatlan az aggály, mert a hidegfront pontosan szombaton késõ este lép be az országba.
Túl acélosnak nem tûnik: a magasban hoz majd kb. 6-7 fokos lehûlést a Dunántúl viszonylatában, de ez a kérdéses éjszaka még nem mutatkozik meg. Kifejezetten meleg éj ígérkezik 20 fok körüli, néhány fokkal a fölötti hõmérséklettel. A szélugrás már szombaton késõ este megtörténik: a szél északnyugatira vált, de a Velencei-tó térségében (és még máshol sem) kell erõs, viharos széltõl tartani. Zivatarok közelségében természetesen más a helyzet. Bár ECMWF csapadék-térképe nem mutat a térségre nagyobb mennyiségû csapadékot, de a zivatartevékenység egész pontosan nem jelezhetõ elõre. Emiatt van bizonytalanság a dologban. A legvalószínûbb egy meleg éjszaka, észak és nyugati felé fel-fellobbanó villámokkal, gyenge széllel. De közelebbi zivatar, záporesõ, átmenetileg megerõsödõ szél sem zárható ki.

Yakin kolléga már kisegített. Köszi!

35 m mély a töbör. A mûszer a legmélyebb ponton, 2 m magasságban.

Növényzet:
Jelenleg a legalján csak fû és csalán. + egy-két fokozottan védett növény a környezetében, de az már nem a legmélyebb pontján.
Fagyálló és olyan -4 - -5 fokig ép marad. Iszonyat erõs csípése van, még másnap is inkább zsibbad a lába az embernek tõle, mint ég.
A fentebb lévõ részeken frissen (utóbbi 2-4 évben ültetett fiatal vörösfenyõ, és bükkös van. Eddig minden évben több alkalommal visszafagytak, de azért nõnek.)
A régebben ültetett fenyõk már 3-4 m magasak, lassan nyugati; délnyugati irányból állandó árnyékot adnak.
Az albumomban több képet is lehetsz a környezet állapotáról.
Link
Aki ráér, annak jó képnézegetést, elemzést hozzá.

Július 8-10 között Bánkúton lesz egy nagyobb csapat, meteorológia irányt érdeklõdõ emberke.
Ha valaki ráér, affinitást érez egy kis hûsölésre, fagyoskodásra, jöhet. Hely van.
A szállást egyénileg, a Fehér Sas panzióban tudja mindenki lefoglalni, szobákban "töbösíteni" tudunk a helyszínen is. általában 2-4 személyes szobák vannak.)
Szállás: Link

2013-ban; igen jól sikerült a csapatépítés.
Link

A kivételesen rövid rendelkezésre álló idö miatt még egyszer, hátha valaki nem látta:

"Az elörejelzési verseny aktuális körében a vasárnap délutáni debreceni idojárást kell elörejelezni, az 1.2-es szorzó csak ma 16 óráig él: Link "

Ez a szombati hidegfront mennyire lesz kemény?
A TOPorgó miatt kérdezem: Link (pontõr leszek).

Itt látható: Link