Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Vigyázat a GYÕR-SZOL-lal, rendszeresen kissé fölémér!
Itt nálam, 8 km-re Gyõr központjától 31,4 fok volt a maximum.

Na, azért ha a menyasszonyom lenne ilyen "szép", megszöknék tõle!


Reméljük, hogy idén kevesebb hosszan tartó hõhullám lesz, mint a tavalyi évben volt.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,
pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például
a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.
Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?
Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)
Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.
Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?
Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,
pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például
a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.
Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?
Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)
Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.
Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?
Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.
Itt is volt intenzív 22-es! A tegnap délutáni elõrejelzésben jeleztem is

Azért ezen elõrejelzések nem bsas várakozásait támasztják alá!
Ferri nézd meg,azért minden egyes diagramm és hosszútávú elõrejelzés szöges ellentétben áll bsas vágyálmaival!!!
Link
Link
Link
Link
Tavaly ezek a diagrammok nem így néztek ki....
Az idei nyár szerintem is tökéletes,a tavalyi meg remélem legközelebb akkor lesz amikor egy víziló nyeri az Epszony derbyt
Ferri nézd meg,azért minden egyes diagramm és hosszútávú elõrejelzés szöges ellentétben áll bsas vágyálmaival!!!
Link
Link
Link
Link
Tavaly ezek a diagrammok nem így néztek ki....
Az idei nyár szerintem is tökéletes,a tavalyi meg remélem legközelebb akkor lesz amikor egy víziló nyeri az Epszony derbyt

Bizonyos mértékig igen, ám azért akadnak bõven eltérések is: attól kezdve, hogy idén 2-3 héttel késõbb jött az elsõ keményvonalas országos hõhullám, folytatván a hõhullámok viszonylag rövid idõtartamára (3-4 naposak), szemben a tavalyi, olyakor 1 hetet is meghaladó hõségperiódusokkal. Jelenleg a 3-4 nap meleg/1-2 nap hûvösebb verkli pörög, hogy ebben mikor áll be változás, még nem tudni. Mindenesetre örülnék neki, ha ez a továbbiakban is így maradna, ugyanis a felforrósodott lakásban nagyon rossz az alvás minõsége, a múlt heti hõhullám után jó napba telt, amíg kiszellõztettük a kellemetlen meleget (szonbaton már a 30 fokot súrolta odabent a T).

Azt azért feltétlen meg kell említeni, hogy az igen nagy hõséget a jövõ hét második felében egyelõre csak az ECM támogatja. GFS pl. egészen más utakon jár.
Link Link
GEM sem mutat döbbenetes meleget: Link
A makroszinoptikai háttere az az eltérésnek, hogy míg ECM az észak-európai jól fejlett ciklonrendszer (pontosabban az abból kialakuló alacsony nyomású teknõ) elõoldalát "beragasztja" térségünk fölé, addig GFS és GEM viszonylag gyors hátoldalra kerüléssel számol. Jellemzõ, hogy míg ECM 192 óránál tetõzteti nálunk az elõoldali meleget (T850: 20 fok!) addig GFS-nél már az átvonult hidegfront mögött kiépülõ AC kerül fölénk.
Most úgy tûnik, ECM operatív "felcsapásáról" van itt szó (végig az ens fölött fut)
Oszt' majd meglátjuk...
Link Link
GEM sem mutat döbbenetes meleget: Link
A makroszinoptikai háttere az az eltérésnek, hogy míg ECM az észak-európai jól fejlett ciklonrendszer (pontosabban az abból kialakuló alacsony nyomású teknõ) elõoldalát "beragasztja" térségünk fölé, addig GFS és GEM viszonylag gyors hátoldalra kerüléssel számol. Jellemzõ, hogy míg ECM 192 óránál tetõzteti nálunk az elõoldali meleget (T850: 20 fok!) addig GFS-nél már az átvonult hidegfront mögött kiépülõ AC kerül fölénk.
Most úgy tûnik, ECM operatív "felcsapásáról" van itt szó (végig az ens fölött fut)
Oszt' majd meglátjuk...

Ezek a gyors visszamelegedések és gerincesedés kezd hasonlítani a tavalyi nyárra, nem?
Nagyon jó cikk!
Külön érdeme az én szememben, hogy részletesen tárgyalja a konvektív események makroszinoptikai hátterét. Vajon ki írhatta?

Ahogy elnézem, a jövõ héten sem fogunk fázni: a szombat esti HF után gyorsan ránk húzódik az újabb gerinc, melynek hátoldalán keddtõl határozott melegadvekció valószínû. Az újabb meleghullám (forrás: ECM) valamikor jövõ péntek/szombat környékén tetõzne, és az esetleg ránk húzódó 20 fokos izoterma bizony akár 36-37 fokos csúcsokat is hozhat magával. Hogy ez végül hogy alakul majd, még nincs teljesen letisztázva. Ezért jókor jön a vasárnapi felfrissülés, hogy a hõség által megviselt szervezetünk fel tudjon készülni az újabb gatyarohasztó napokra.

Nem indokolatlan az aggály, mert a hidegfront pontosan szombaton késõ este lép be az országba.
Túl acélosnak nem tûnik: a magasban hoz majd kb. 6-7 fokos lehûlést a Dunántúl viszonylatában, de ez a kérdéses éjszaka még nem mutatkozik meg. Kifejezetten meleg éj ígérkezik 20 fok körüli, néhány fokkal a fölötti hõmérséklettel. A szélugrás már szombaton késõ este megtörténik: a szél északnyugatira vált, de a Velencei-tó térségében (és még máshol sem) kell erõs, viharos széltõl tartani. Zivatarok közelségében természetesen más a helyzet. Bár ECMWF csapadék-térképe nem mutat a térségre nagyobb mennyiségû csapadékot, de a zivatartevékenység egész pontosan nem jelezhetõ elõre. Emiatt van bizonytalanság a dologban. A legvalószínûbb egy meleg éjszaka, észak és nyugati felé fel-fellobbanó villámokkal, gyenge széllel. De közelebbi zivatar, záporesõ, átmenetileg megerõsödõ szél sem zárható ki.
Túl acélosnak nem tûnik: a magasban hoz majd kb. 6-7 fokos lehûlést a Dunántúl viszonylatában, de ez a kérdéses éjszaka még nem mutatkozik meg. Kifejezetten meleg éj ígérkezik 20 fok körüli, néhány fokkal a fölötti hõmérséklettel. A szélugrás már szombaton késõ este megtörténik: a szél északnyugatira vált, de a Velencei-tó térségében (és még máshol sem) kell erõs, viharos széltõl tartani. Zivatarok közelségében természetesen más a helyzet. Bár ECMWF csapadék-térképe nem mutat a térségre nagyobb mennyiségû csapadékot, de a zivatartevékenység egész pontosan nem jelezhetõ elõre. Emiatt van bizonytalanság a dologban. A legvalószínûbb egy meleg éjszaka, észak és nyugati felé fel-fellobbanó villámokkal, gyenge széllel. De közelebbi zivatar, záporesõ, átmenetileg megerõsödõ szél sem zárható ki.
Yakin kolléga már kisegített. Köszi! 
35 m mély a töbör. A mûszer a legmélyebb ponton, 2 m magasságban.
Növényzet:
Jelenleg a legalján csak fû és csalán. + egy-két fokozottan védett növény a környezetében, de az már nem a legmélyebb pontján.
Fagyálló és olyan -4 - -5 fokig ép marad. Iszonyat erõs csípése van, még másnap is inkább zsibbad a lába az embernek tõle, mint ég.
A fentebb lévõ részeken frissen (utóbbi 2-4 évben ültetett fiatal vörösfenyõ, és bükkös van. Eddig minden évben több alkalommal visszafagytak, de azért nõnek.)
A régebben ültetett fenyõk már 3-4 m magasak, lassan nyugati; délnyugati irányból állandó árnyékot adnak.
Az albumomban több képet is lehetsz a környezet állapotáról.
Link
Aki ráér, annak jó képnézegetést, elemzést hozzá.
Július 8-10 között Bánkúton lesz egy nagyobb csapat, meteorológia irányt érdeklõdõ emberke.
Ha valaki ráér, affinitást érez egy kis hûsölésre, fagyoskodásra, jöhet. Hely van.
A szállást egyénileg, a Fehér Sas panzióban tudja mindenki lefoglalni, szobákban "töbösíteni" tudunk a helyszínen is. általában 2-4 személyes szobák vannak.)
Szállás: Link
2013-ban; igen jól sikerült a csapatépítés.
Link

35 m mély a töbör. A mûszer a legmélyebb ponton, 2 m magasságban.
Növényzet:
Jelenleg a legalján csak fû és csalán. + egy-két fokozottan védett növény a környezetében, de az már nem a legmélyebb pontján.
Fagyálló és olyan -4 - -5 fokig ép marad. Iszonyat erõs csípése van, még másnap is inkább zsibbad a lába az embernek tõle, mint ég.
A fentebb lévõ részeken frissen (utóbbi 2-4 évben ültetett fiatal vörösfenyõ, és bükkös van. Eddig minden évben több alkalommal visszafagytak, de azért nõnek.)
A régebben ültetett fenyõk már 3-4 m magasak, lassan nyugati; délnyugati irányból állandó árnyékot adnak.
Az albumomban több képet is lehetsz a környezet állapotáról.
Link
Aki ráér, annak jó képnézegetést, elemzést hozzá.
Július 8-10 között Bánkúton lesz egy nagyobb csapat, meteorológia irányt érdeklõdõ emberke.
Ha valaki ráér, affinitást érez egy kis hûsölésre, fagyoskodásra, jöhet. Hely van.
A szállást egyénileg, a Fehér Sas panzióban tudja mindenki lefoglalni, szobákban "töbösíteni" tudunk a helyszínen is. általában 2-4 személyes szobák vannak.)
Szállás: Link
2013-ban; igen jól sikerült a csapatépítés.
Link
A kivételesen rövid rendelkezésre álló idö miatt még egyszer, hátha valaki nem látta:
"Az elörejelzési verseny aktuális körében a vasárnap délutáni debreceni idojárást kell elörejelezni, az 1.2-es szorzó csak ma 16 óráig él: Link "
"Az elörejelzési verseny aktuális körében a vasárnap délutáni debreceni idojárást kell elörejelezni, az 1.2-es szorzó csak ma 16 óráig él: Link "
Igazából a térképrészlet nyugati oldalán még fenyves van ('80-as évekbeli térkép), de azt kiirtották, újulat meg nem nõtt.
Eredetileg egybefüggõ bükkös volt a környéken, de a hámorok fûtése miatt kiirtották, aztán meg a ménest legeltették rajta, így nem újult vissza az erdõ. Hogy a mikroklímának is szerepe van-e ebben, azt nem tudom.
Eredetileg egybefüggõ bükkös volt a környéken, de a hámorok fûtése miatt kiirtották, aztán meg a ménest legeltették rajta, így nem újult vissza az erdõ. Hogy a mikroklímának is szerepe van-e ebben, azt nem tudom.
Akartam is kérdezni, hogy milyen a növényzet. Valószínüleg éppen azért gyér, mert ilyen a klímája.
Olvasva a cikket Link jutott eszembe, mikor egy radarképet látunk (mondjuk az OMSZ) lehet tudni, hogy az milyen magasságot képvisel, gondolom minél közelebb a talajhoz annál reálisabb képet adna.
A bekarikázott töbörrõl van szó: Link (5 m-es a szintköz, tehát kb. 30-35 m mély; ez az egyik legmélyebb a környéken, szóval a hideg minden irányból ide "folyik", és csak gyér növényzet van a környékén, keletre néhány fenyõfa, nincs, ami a kisugárzást akadályozná)
Tegnap 8-kor még Nagymezõ környékén stekkeltem, bizony a töbrök alján már elég hûvös volt, gondoltam is rá, hogy fagyni fog hajnalra a mérõponton
Tegnap 8-kor még Nagymezõ környékén stekkeltem, bizony a töbrök alján már elég hûvös volt, gondoltam is rá, hogy fagyni fog hajnalra a mérõponton

Ja, elég kemény volt, pedig most csak pár napig tartott.
Nem is tudom, hogy lehetett kibírni a tavalyi 8-10 napos 35 fokos periódusokat.
Bár eléggé szelektív a memóriám, de asszem ilyenbõl legalább kettõ is volt 2015 nyarán.
Bízom benne, hogy idén ezek elkerülnek minket, strandolásra, nyaralásra bõven elég a 25-30 fokos maximum is.
Városban pedig ettõl több nehezen elviselhetõ... különösen a meleg éjszakák miatt.
Nem is tudom, hogy lehetett kibírni a tavalyi 8-10 napos 35 fokos periódusokat.
Bár eléggé szelektív a memóriám, de asszem ilyenbõl legalább kettõ is volt 2015 nyarán.
Bízom benne, hogy idén ezek elkerülnek minket, strandolásra, nyaralásra bõven elég a 25-30 fokos maximum is.

Városban pedig ettõl több nehezen elviselhetõ... különösen a meleg éjszakák miatt.
Viszont a száraz levegõ miatt a jég nehezebben olvad, így lehet erõsebb jégverés!
Elérni eléri, de közben sokat párolog, így jóval kevesebb csapadék ér le a felszínre. Emiatt pedig gyengébb lesz az intenzitás, mint ami a radar alapján várható lenne.

Szép estét kívánok!
Vagyis a csapadékfüggöny hullósáv-függöny marad, amely nem éri el a földfelszínt?

Laza 19°C-al csípõsebb, mint nálam. 
Itt egy ilyen értek még 3,5 hónapig legalább nem lesz.

Itt egy ilyen értek még 3,5 hónapig legalább nem lesz.
Van egy házimókusunk, legalább is már több napja itt van nálunk az udvarban. Majd nézem, hogy mennyit eszik, hátha abból lehet következtetni, hogy kemény lesz-e a tél.

Az elõrejelzési verseny aktuális körében a vasárnap délutáni debreceni idõjárást kell elõrejelezni, az 1.2-es szorzó csak holnap 16 óráig él: Link
A budapesti rekordról van szó a cikkben.
Közben az OMSZ készített egy tanulmányt a múltkori délkeleti szupercellás helyzetrõl: Link Akik a radarképek miatt szoktak panaszkodni, azoknak különösen érdemes megnézni benne a végén található ábráknál a vertikális metszeteket. Jól látszik, hogy hiába voltak kiterjedt vörös gócok a radaron, a talajig a legtöbb cellánál csak kis területen ért le az intenzív csapadék. És ugyan ez van máskor is, amikor alul száraz a légkör.
Közben az OMSZ készített egy tanulmányt a múltkori délkeleti szupercellás helyzetrõl: Link Akik a radarképek miatt szoktak panaszkodni, azoknak különösen érdemes megnézni benne a végén található ábráknál a vertikális metszeteket. Jól látszik, hogy hiába voltak kiterjedt vörös gócok a radaron, a talajig a legtöbb cellánál csak kis területen ért le az intenzív csapadék. És ugyan ez van máskor is, amikor alul száraz a légkör.
Ez elírás lehet, a napi rekord (június 25-re) 38,3°C eddig... maximum az eddigi budapesti rekord dõlt meg!
Immáron a jún.25-i max.hõm-i rekordoknál is csere történt:
Bp-Újpest : Állatkert: 1:0 ... pontosabban: 35,9 : 36,6 (fok Celsius ;-)
Link
Bp-Újpest : Állatkert: 1:0 ... pontosabban: 35,9 : 36,6 (fok Celsius ;-)
Link
A 32-t nagyon soknak gondolom, de valóbna kissé alábecsültem a hõmérsékleteket (fõleg az alsó tartomány nagyon kevés, a 23 fok). Köszönöm a jelzést, kissé belejavítok.
Hétfõn a nap folyamán melegedés fog a magasban zajlani. GFS és ECM között nüansznyi különbség van annyiban, hogy ECM kicsivel elõbb behozza a némileg 10 fok feletti T850-et, mint GFS, de a különbség elhanyagolható. A lényeg, hogy mindkét modellnél 10 fok körül van ez az érték, hozzá anticiklon, tartós napsütés néz ki. Ez a talaj közelében olyan 25-29 fokos maximumokat ad. Az OMSZ által jelzett intervallum-tetõ (31 fok) legfeljebb kevés, un. hiperadiabatikus helyen állhat csak elõ -itt kis fölé lövés van, szerintem.
A keddre kinézõ 12-13 fokos T850-hez viszont egyértelmûen kevés a 23, 28 fok az 5 naposban. Itt OMSZ jár közelebb a valósághoz (28-32 fok)
A keddre kinézõ 12-13 fokos T850-hez viszont egyértelmûen kevés a 23, 28 fok az 5 naposban. Itt OMSZ jár közelebb a valósághoz (28-32 fok)
Vasárnaptól kezdve elég nagy különbség van az OMSZ és a Metnet hõmérsékleti elõrejelzései között. Ennyire bizonytalan a helyzet (ECM vs GFS)? Melyik lehet majd közelebb a valósághoz
?

A légkörnek a földfelszínnel érintkezö, alsó része, amiben nem elhanyagolhatóak a felszíni hatások és folyamatok, mint pl. súrlódás, látens és szenzibilis höáram, stb., ellentétben az e fölött elhelyezkedö "szabad légkörrel".