Földtan

Jelenleg úgy tûnik, hogy a 3-as reaktorban a édesvíz + bór befecskendezéssel sikerült stabilizálni a helyzetet.
elmegyek melózni, ahogy idõm engedi, majd hozom a híreket

Még mindig közel hatmillió ember van áram nélkül s kb egymillió ivóvíz nélkül a rengés óta. Kb. 300.000 embert telepítettek ki a rengés és cunami miatt veszélyes területekrõl, 170.000-et a sérült atomerõmûvek körzetébõl.
Japán északi részén a rengés-sújtotta városokban sorok kígyóznak a benzinkutaknál és az áruházaknál, amelyekben jóformán már csak hasztalan dolgok maradtak a polcokon (sör pl.)

A japán MET hivatal 9,0-ra emelte a korábban 8,9-esnek becsült rengést!!!

Részleges magolvadás lehetséges a kormányszóvivõ szeint a második problémás reaktornál (Fukushima I. 3. blokk) A sugárzás növekedését még a gõz kieresztése elõtt észlelték.

Az 1-es blokkban legalább egy fûtõanyagrúd megolvadt.

Egy szakértõ szerint, aki a Three Mile Island-i erõmûbalesetnél is jelen volt, nem szabadna plutónium-oxidos fûtõanyagkeveréke használni erõmûvekben, mivel probléma esetén sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az U-nál.

Washington Post ábrasorozat a fukushimai reaktohûtésrõl és a sérülést követõ helyzetrõl, valamitn pár izgalmas térkép, többek közt a rengésveszélyes helyeken lévõ atomerõmûvekrõl (lapozz benne): Link

A nagy rengés óta több, mint 250 5-ös vagy annál erõsebb utórengés volt, 50 pedig 6-osnál volt erõsebb.

Gyors hírek
Washington POst via Reuters: a Fukushima I.(Daiichi) erõmû 3-as reaktoránál is kritikus a helyzet, szintén a vészhûtés állt le. Itt is készülnek a feszültség levezetése céljából a gõz kieresztésére. Link

Stratfor via Daily Nikkei: a japánok elismerték a magolvadás tényét: Link A hír ellentmond a korábbiaknak, ez most a NISA (Japán Atomenergia-biztonsági Ügynökség) kijelentése.

A CNN szerint ellentmondésosak a hírek a magolvadás kapcsán. Elkezdték viszont osztani már a jódtablettákat.

Az AP cikke a lehetséges forgatókönyvrõl (angolul), ahogy az események történtek a robbanáskor, érdekes részletadalékokkal: Link

A kitelepítettek nem bíznak a kormány hivatalos információiban (Steve Herman, egy kiküldött tudósító kereste meg õket s beszélt velük)

Az Nemz. Atomenergia Ügynökség szerint kb. 140.000 fõt telepítenek ki a két Fukushima erõmû körzetébõl, eddig még nem fejezõdött be a kitelepítés; egy tudósító szerint ha nem volna nagy a veszélyhelyzet, akkor egy hatalmas természeti katasztrófa kellõs közepén senki nem akarna ennyi embert kitelepíteni.

A TEPCO friss sajtóközleménye Link szerint a rengés óta a következõ emberi sérülések történtek náluk, mind kürházi kezelés alatt:
- 2 fõ sérült a rengéskor
- 1 fõ összeesett a szívéhez kapva (infarktus??)
- 1 fõt eszméletlenül találtak
- 1 alkalmazott kapott 100mSv sugárzást még a reaktort befoglaló épületben
- 4 sérültet a robbanás után szállítottak kórházba
- 2 alkalmazott hollétérõl nem tudnak (eltûntek)
A méréseik a normálisnál magasabb sugárzást jeleznek az erõmûvön kívül, folyamatosan mérnek (adat nincs)

A Kyodo News szerint a 3. reaktorba édesvizet juttatnak be hûtésre, innen is ki kell ereszteni a gõzt (enyhén radioaktív). Ez a hatodik reaktor, ahol problémák vannak a hûtéssel a földrengés óta. Az 1. reaktornál a tengevíz + bórsav befecskendezése óta nem változott jelentõsen a sugárzás mértéke. Szintén õk írják, hogy 3 fõt az erõmûbõl vittek el, nekik sugárszennyezettek a ruháik ; 15 fõ hasonló cipõen járt a közeli kórház kiürítésekor, valamint egy kisbuszban utazó evakuált 9 fõ szintén.

Japan NTV: Valószínûleg több, mint 150 fõt ért sugárzás az 1. reaktor robbanása kapcsán. Kép, gyerekeket vizsgálnak sugárzásmérõvel: Link

A kormányszóvivõ tájékoztatója szeint továbbra is szivárog radioaktív anyag az 1. és 3. reaktorból. Az 1-esnél meghaladja a meghatározott 500mSv/h mértéket a sugárzás, friss kormányjelentés szerint 1200mSv

A 3-as reaktorban 2010. szeptembere óta plutónium-oxidos fûtõanyagot használnak, ami egy katasztrófa esetén sokkal nagyobb problémát jelent, mint az urániumos fûtõanyagot használó reaktornál lenne.

Volt róla szó, de még jóval a robbanás elõtt, darukezelõ volt és a daruban sérült meg, még az események elején, sajnos nem tudok most visszakeresni.

Ezalapján talán igen: Link Link . Sõt, rövidtávon inkább javulhat is e körülmény: Link Link
Snowhunter: Köszi! Nekem is az jutott eszembe, hogy "hogyhogy nem Tokyóban volt?"… Azt hiszem, érthetõek ezek a várakozások.

A szélirány hogy alakul? Kedvezõen remélem.

A végén a V INES 5 akart lenni.

- - - - -

P kapitány: Ránk semmiképp.
Ne találgassunk még, a legrosszabb forgatókönyvnek is több fokozata van.

Említés szintjén volt már szó errõl,de konkrétan ha bekövetkezne a legrosszabb globálisan ez mit okozhatna,jelenthetne ránk közvetlen veszélyt?

Az I.blokkban már hosszú órák óta tart.
További gond, hogy a III.blokkal is probléma adódott, az üzemzavari hûtõrendszer akadozik, itt is elkezdik a gõz-expozíciót.
Elismerték az I.blokkból a jódkiszökést, emellett továbbra is kitartanak emllett, hogy nincs gond a reaktor-konténmenttel, kicsit skizofrén.
Újabb kilenc (más forrás szerint tizenöt) munkás kapott többletdózist.

Szerk.: Már a VI. blokk problémájáról is írnak, a gõz-expozíciót itt is elkezdik, ahogy a II.bõl is már végzik.

Ez már régen V...

A friss hírek szerint nagy a baj, elkezdõdött a megolvadás.

Így van, ezt vettem én is észre.

Olvasatom:
Jóval nagyobb a feszültség "északon", hiszen az Észak-amerikai és az Eurázsiai lemez mozgásukkal önmagában is feszültségnövelést produkálnak, ezt sokszorozza meg az érkezõ, aktív Pacifikus-lemez.
Ugyanez a Pacifikus-lemez a Fülöp-lemez alá "nyugodtabban" csúszik alá, mivel a Fülöp-lemez nagy része aktívan csúszik az Eurázsiai alá.
Az a kis rész, ami már nem, az az északi feszültségnövelõ mechanizmushoz csatlakozik, és az így a nyíródó Fülöp-lemez és az összeroppanni készülõ Észak-amerikai lemez egymás alá már nem bukva az egymáshoz közeledõ Eurázsiai és Pacifikus lemez irányára merõlegesen növelik az egyébként is nagy feszültséget.
Talán ezért várják pont Tokió környékére a nagy bummot, ott összpontosul a négy lemez energiája.

Remélem nagyjából megfelelõ volt az okfejtésem.

A tarpai mûszer is érzékeli. Gondolom az s és a p hullámok:

Link

Twitter

Breaking News:Japan's nuclear safety agency reports an emergency at a second reactor - AP Azaz egy további reaktornál is vészhelyzet állt elõ.

Az az érdekes számomra, ahogy ezeket nézem: Link Link , hogy minden utórengés szintén az Észak-amerikai-lemezen alakul ki, mint a 8.9-es is. Kíváncsi leszek a csendes-óceáni hátságokra, pl. a Galapagos-szigetekre, nameg a Kaliforniai-öbölre! Utóbbi helyen is megszaporodtak a regések, legalábbis, mintha kisebb idõközök lennének a "Gulf of California"-k között: Link , mint tegnap.
De egyébként is a Csendes-óceáni gyûrû tevékenykedik a leginkább, ha a korábbi napokat nézem. 03.06-áig kellett visszamennem egy gyenge kelet-török és egy krétai rengésig.

Nagy ködösítés megy itt. Ha már így, a ködösítésen keresztül ilyen infók szûrõdnek át, akkor milyen lehet a valóság... belegondolni is borzasztó.

Igen, a WNN igazolta a hírt "A seriously injured worker was trapped within Fukushima Daiichi unit 1 in the crane operating console of the exhaust stack and is now confirmed to have died." Sehol, egyetlen adón nem volt szó róla...

Ok nem okoskodni akartam, de én eddig úgy tudtam, hogy Japán nem a kontinentális lemezen fekszik. Az ábrát megnézve szerintem a Pacifikus-lemez az is óceáni lemez. Ennek azért van jelentõsége, mert sokkal vékonyabb az Eurázsiai lemeznél, hiszen a kontinentális lemezeken még van egy gránitos réteg is, az óceáni lemezek meg bazaltból állnak és sokkal vékonyabbak a kontinentális lemezeknél. Igaz az Észak-amerikai lemez az kontinentális. Bár ettõl is vannak eltérések, hiszen a Tisia-massivum területén is sokkal vékonyabb a kéreg, ezért a geotermikus gradiens is magasabb a Kárpát-medencében mint a világátlag.

Meghalt az egyik dolgozója az erõmûnek. Hatalmas dózisú sugárzást kapott. [esõ]
Link

És ez is alátámasztja azt, hogy a naganoi rengések az eurázsiai - észak-amerikai lemez talákozásánál léptek fel, azaz az ellenkezõ oldalon, ha úgy tetszik. Itt leépül a feszültség, ott a deformáció miatt felépül.

Én most éppen ezt olvastam: Link ez rólunk szól, nagyon érdekes, most pedig jön a te linked.
Jó pihenést!

Japá északi része be van ékelõdve az Eurázsiai-, É-Amerikai- és a Pacifikus-lemez közé. Gyakorlatban valóban óceáni-óceáni a határ, de ennél sokkal bonyolultabb a helyzet párszáz kilométerre lévõ Eur. -lemez jelenléte miatt...
Názd meg az elõbbi bejegyzés linkjén az ábrát: Link

Mondjuk nekem úgy tanították anno, hogy Japán K-i partjainál egy óceáni lemez bukik (szubdukció)egy másik óceáni lemez alá. (Szigetívek kialakulása, vulkánosság,földrengések.) Amerika partjainál bukik szárazföldi lemez alá a Csendes-óceáni lemez (Nasca etc.), amely folyton növekszik az óceáni hátságok miatt. ( Ja meg elcsúszik a Szent-András vetõnél Észak-Amerika Ny-í partvonalánál.

Még egy link, részletes magyarázat a rengésrõl magyarul a tûzhányó blogon Sági Tamás geológus doktorandusz tollából:
Link

Taki, én is csodálni fogom magamat, ha reggel fel tudok kelni idõben (3h) :-)))

Köszönöm neked is, csak csodálni tudlak, szerintem tudod miért.

Szerintem olyasmire gondolnak, mint a Chilei (Valdivia) 9,5-ös volt 1960-ban, 33km-es fészekmélységgel, 25méteres cunamival (még Hawaii-t is 10m hullám érte el, teljesen letarolva Hilo-t)csak ugye Japán kicsit sûrûbben lakott....
Ezek a lemezhatárok mindig ki vannak téve valamilyen "mega" rengésnek, kérdés, hogy az a párszáz év, amit rengések terén a történelmünk feljegyzéseibõl ismerünk, ad-e elég viszonyítási alapot. Szerintem nem. Vannak persze földtani nyomai is egy nagy rengésnek egy réteg elcsúszását, megtörését, földcsuszamlást meg cunamik nyomait is tökéletesen látni, csak ez nem ad infót arról, hogy az adott nyom milyen egykori helyzetben alakult ki. Ahhoz, hogy ezek legalább részben kiderüljenek, nagyon nagyon átfogó mérések és feltárások kellenének, amire se emberi se anyagi lehetõség nincs. Viszonylag fiatal rengések nyomait pl. a Szent András mentén elég jól feltárták, de azt a vonalat nagyon figyelik ma is, mint tudjuk. Japánnál nagyon más a helyzet, hisz egy tenger alatti rengés-centrum a lemezszegély, ahol nincsenek is olyan lehetõségek, mint a kaliforniai esetben. Ráadásnak hármas lemezhatár van Japánnál (Filipínó-, Eurázsiai- és Amerikiai-lemez), több vektorú mozgással, ami erõsen megnöveli a nagyobb rengések esélyét is, hisz a lemezek a sima alábukáson kívül nyíró hatásnak is ki vannak téve. Ráadásnak a hármas határ valahol Tokio alatt van. Ne akarjuk elképzelni azt a szituációt, ha a mostani rengés itt pattant volna ki... Nagyon sok múlik azon, hogy pontosan hol van a rengés. A kobei rengésnél a nagy bajt az okozta, hogy a város egy része feltöltött tengerparti talajon volt, ami teljesen szétfolyt a rengéstõl, ezért volt nagy a pusztítás (pedig 1906 San Francisco óta hivatalosan is tudjuk, hogy nem szabad ilyen helyen építkezni, ha földrengésveszélyes a hely). A 300 éve volt, a mostanival összemérhetõ nagyságú tokioi rengés után a tûzvészek ölték meg a legtöbb embert, ne feledjök, mennyi éghetõ anyag van egy klasszikus japán házba beépítve! Ma az elektromosság és a gáz helyettesíti a fát és rizspapírt ebben a szerepben. Gondolom, hogy teljesen automata rendszer leállítja az áramot és a gázt egy ilyen rengésnél, de amint látjuk, az automata rendszerek sem 100% megbízhatóak...
Visszatérve az eredeti kérdésre: statisztikai alapon lehet várni, illetve a földtani sajátságok miatt lehet számítani rá, hogy bekövetkezik. Egy lemezhatáron egy ekkora mérvû elmozdulást, mint a mostani rengés is volt, általában követni szokott egy másik pontján lévõ elmozdulás, mintegy kiegyenlítendõ az elõzõ által keltett változásokat. Ha egy feszültséget egy adott nagy regés az adott helyen fel is old, az így fellépõ változások máshol eredményezhetnek feszültséget. A szakértõk szerint a 2010-es 8,8-as chilei rengés az 1960-as "párja" volt e tekintetben.

Ennyi maradt a reaktorépületbõl:

Az USGS oldalán szépen jönnek a további rengések és úgy tûnik, az egész csendes-óceáni térség ficereg. Tulajdonképpen ez a bizonyos, "a lemez távolabbi területein a feszültség vélhetõen megmaradt", ha jól értettem az elõzõ írásod.

Szívesen

Köszönöm! Egyelõre nincs kérdésem Tanár úr!

Nem "kell" követnie Itt arról van szó, hogy az alábukó lemez (szubdukció) mentén most egy nagy adag energia szabadult fel, viszont a lemez távolabbi területein a feszültség vélhetõen megmaradt, illetve a lemezdeformáció okán elkezdett felépülni - lásd a tegnapi naganoi rengéseket, melyek NEM a mostani rengés utórengései voltak. Az pedig történelmileg bizonyított, hogy a szárazföldet rendszeresen meglátogatják szörnyeteg-rengések. Ezeket a tényeket adták össze a hozzáértõk, és így vezették le, hogy jönnie KELL egy nagy szárazföldi rengésnek.

Köszi! Miért törvényszerû, hogy egy tenger alatti rengést egy szárazföldinek (hozzá kapcsolhatóan) követnie kell?

Japán és amerikai (meg persze más) földrengés-szakértõk nyilatkozták, hogy ez a 8,9-es (japán mérések szerint "csak" 8,8-as) nem a várt Big One volt, mivel az epicentrum a tengeren volt. A várt rengés a szárazföldön, Tokyo közelében "lesz" (errõl meg vannak gyõzõdve) és szerintük a mostani lemeztektonikai mozgások azt a rengést készíthetik elõ. A rengés bekövetkezhet 3 óra múlva, de 30 év múlva is. Ugyanez igaz természetesen az óceán másik partján San Franciscora is, ott is várják a Big One-t. A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.

Elõször is köszönöm Nolinak és neked (persze másoknak is) a szakszerû és real-time tájékoztatást. Sokat tanultam az elmúlt 36 órában, arról nem beszélve, egész délután a nukleáris energia elõállításáról, a reaktor típusokról és jellemzõ balesetekrõl, melyek szinte mindig emberi tényezõn múlt, olvastam. Mondjuk rám fért, eléggé hézagos és ami rosszabb, téves tudás volt ezekrõl a dolgokról a fejemben.
Azonban lenne egy kérdésem:
Említed a "szörny" rengést, már nem elõször. Ez az infó honnan és mennyire megalapozott? Az összes eddigi rengés csak elõrengés, a 8,9 is csak egy erõs elõrengés volt? Honnan lehet ezt tudni?

Fura, hogy ilyen helyzetben nincs folyamatos híradás a japán hírügynökség által. Mert azt nem feltételezem, hogy mindenki elment aludni. Talán mondjuk lehetne a hütési folyamat állapotáról beszámolni...

Más: fura az is (nekem ma sokminden fura ), hogy a japán erõmüveket 8,25-ös rengések túlélésére méretezték... és közben várják õk is a szörnyeteg-rengést - ami nem a mostani volt... hihetetlen.

Valószínûleg reggelig (helyi) nem lesz sok új hír, addig spekulálhatunk csak.

Közben annyi új hírem van a 3 sugárfertõzöttrõl, hogy õket egy közeli kórházból evakuálták (betegek voltak) és a helikoptert várták épp. Azért kíváncsi lennék, milyen távol van ez a kórház.
A Ccézium és a jód jelenlétét még a robbanás elõtt észlelték a reaktor közelében, ami arra utal, hogy megkezdõdött a magolvadás. Info: BBC Link

CNN híre szerint a helyszínre küldenek egy speciális, nukleáris szennyezést elhárító egységet.

A védelmi munka rendben lévõségét adó magyarázatokra idõvel fény derül.
Az INES 4-be a 20km-es kitelepítési zóna nem fér bele, szerintem az információ terelés/visszatartás épp ezt a célt szolgálja.

Szerk. válasza: Bizony, ez is terelés...

Az elsõ kérdésre még csak-csak lehet az a válasz, hogy mindenképpen megpróbálták beüzemelni a szivattyúkat és egyéb tartalékrendszereket. Az INES 4 megfelel a jelen helyzetben ismert információk által kiadandó besorolásnak; részleges magolvadás, hütõvíz elpárolgása, kis mértékü sugárzás kilépése a környezetbe, (esetleges) halálos sugárdózis a dologzók körében - azaz baleset lokalis következményekkel. Kegyetlen, de az van.
A további kérdésekre adandó válaszok már az ilyen/olyan infóáramlás okán tökéletesen kétségesek, sajnos.


Szerk.: azt már a robbanáskor sem értettem, miért szóltak arról a híradások, hogy a szél az egészet kiviszi az óceán fölé. Nézzétek vissza a videófelvételt, a füst, a por és így az egyész atomkatyvasz az épületekkel párhuzamosan terjed, azaz pont a szárazföld fölé.

Sajnos azt kell mondjam, az általánosságban példás japán reagálás a katasztrófára az atomenergia-iparra nem érvényes.

Sok az erõsen kérdõjeles technológiai döntés:
-Miért kellett annyit várni a célzott, gõzexpozícióval
-Miért csak INES 4 a besorolás
-A már detektált I jelenléte a reaktort körülölelõ acél-konténment sérülésére utal, amit még most is cáfolnak a robbanás ellenére ( Link ), ez valóban nehezen hihetõ, miszerint nem okozott sérülést

Információ-áramlás frontján:
-Sok ködösítés, terelés és visszatartás
-A kétes hírû TEPCO keze lehet a dologban, az ország energiaszükségleteinek javát adó ipar lobbija most érvényesül

Valószínû, igazad lehet. Már az is fura, hogy kiszabadult sugárzás anélkül, hogy sérült volna a reaktor (OK, a gõzben biztosan volt, amit kieeresztettek), de valóban fura elképzelni, hogy egy 71-ben átadott reaktor minden eleme tökéletesen 21. századi földrengésbiztonsággal bír.

Azért egy dolog nem fér a fejembe. A japán kormány és az üzemeltetõ cég azt hangoztatja, hogy az épület felrobbanása nem okozott sérülést a reaktorban, ill. maga a robbanás nem jelent gondot. Ehhez tudni kell, hogy az épület az esetlegesen kilépõ radioaktivitás miatt légmentesen le van szigetelve, azaz ha valaki elkezdi bemesélni, hogy a veszély épület nélkül ugyanolyan alacsony, mint épülettel, akkor az szerintem súlyos problémákkal küszködik. A komolyabb kérdés azonban az, hogy egy ekkora robbanás után hogyan maradhat a reaktor, ill. az egész rendszer (melyhez ugye számtalan csõvezeték is csatlakozik) sértetlen. Szerintem sehogy.

A NOAA csinált egy animációt a 11-i rengés szökõárjának terjedésérõl:
Link
Nagyon látványos és magyarázó a hullámok oda-vissza verõdéseit is mutatja.

Az INGV pontosította a számításokat a tengely kimozdulását illetõen: 25cm az eredmény! (Emlékeztetõül a 2004-es szumátrai rengéskor 6cm, a 2010-es chilei rengéskor 10 cm volt a kimozdulás) CSak bizonyos típusú és helyen bekövetkezett rengések mozdítanak el akkora tömegeket a földkéregben, hogy az befolyásolja a Föld tengelyének állását és a forgás gyorsaságát. Szintén friss számítások szerint a 8,9-es rengés hatására Honshu szigete 2,4 méterrel mozdult el.


NASA Earth Observatory képei a pusztításról: Link Látható (felirat is jelzi), hogy a szökõár milyen mélyen behatolt a szárazföldre!

Bízzunk benne, hogy a lehetõ lekisebbek legyenek a következmények a fukusimai balesetnek és, hogy a Dai reaktrorok épen maradnak. Elképesztõ katasztrofa lenne. Talán a sors nem lesz ennyire kegyetlen, ...nem lehet!

Egy atomszakértõ a CNN-en a tengervízzel való hütést kétségbeesett utolsó próbálkozásnak nevezte (de a vélemenyét alig tudta elmondani a fontoskodó H.Pi...roska bemondónõ miatt ), mivel ez nem oldja meg a cirkulációs problémát, egy sima feltöltés nem ad elegendõ hütést. Idõközben két további reaktor is nagy bajban van, a Daiichi (miért nem tudják Dai 1-nek írni? ) mellett a Dai 2 (Daini) és a Dai 3 (Daisan) is. Ráadásul ezek egyikében egy kísérleti tüzelõanyag van, egy MOX-nak nevezett plutónium-keverék, mely sokkal nagyobb radioaktív veszélyt jelenthet a környezetre, mint a hagyományos tüzelõanyagok. Tény (?), hogy ez a két reaktor is a vészakkumulátorok utolsó csepp energiájával tartja fent a hütést.

Link

Képek a pusztítás után,megdöbbentõek!
Link

Egy válaszom erre tegnapról A földrengéssorozat nem tegnap kezdõdött a térségben és az elõzmények gyengébbek voltak, azaz ez egy "ringatott" rengés volt, azaz ide-oda mozgások sorozata, mígnem a hatalmas feszültség egy nagyban vezetõdött le. A sok utórengés is ennek a "ringatásnak" vagy "hintázásnak" a következménye.

Az mennyire "szokványos" (hülye szó, hiszen maga a 8,9 erõsség sem az), hogy ilyen számban jönnek az utórengések? Fõleg, hogy szinte az összes 5 erõsségnél nagyobb, némelyik pedig 6-osnál is erõsebb...