2025. június 07., szombat

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#1742
Én most éppen ezt olvastam: Link ez rólunk szól, nagyon érdekes, most pedig jön a te linked.
Jó pihenést! nevet
#1741
Japá északi része be van ékelõdve az Eurázsiai-, É-Amerikai- és a Pacifikus-lemez közé. Gyakorlatban valóban óceáni-óceáni a határ, de ennél sokkal bonyolultabb a helyzet párszáz kilométerre lévõ Eur. -lemez jelenléte miatt...
Názd meg az elõbbi bejegyzés linkjén az ábrát: Link
#1740
Mondjuk nekem úgy tanították anno, hogy Japán K-i partjainál egy óceáni lemez bukik (szubdukció)egy másik óceáni lemez alá. (Szigetívek kialakulása, vulkánosság,földrengések.) Amerika partjainál bukik szárazföldi lemez alá a Csendes-óceáni lemez (Nasca etc.), amely folyton növekszik az óceáni hátságok miatt. ( Ja meg elcsúszik a Szent-András vetõnél Észak-Amerika Ny-í partvonalánál.
#1739
Még egy link, részletes magyarázat a rengésrõl magyarul a tûzhányó blogon Sági Tamás geológus doktorandusz tollából:
Link

Taki, én is csodálni fogom magamat, ha reggel fel tudok kelni idõben (3h) :-)))
#1738
Köszönöm neked is, csak csodálni tudlak, szerintem tudod miért. nevet
#1737
Szerintem olyasmire gondolnak, mint a Chilei (Valdivia) 9,5-ös volt 1960-ban, 33km-es fészekmélységgel, 25méteres cunamival (még Hawaii-t is 10m hullám érte el, teljesen letarolva Hilo-t)csak ugye Japán kicsit sûrûbben lakott....
Ezek a lemezhatárok mindig ki vannak téve valamilyen "mega" rengésnek, kérdés, hogy az a párszáz év, amit rengések terén a történelmünk feljegyzéseibõl ismerünk, ad-e elég viszonyítási alapot. Szerintem nem. Vannak persze földtani nyomai is egy nagy rengésnek egy réteg elcsúszását, megtörését, földcsuszamlást meg cunamik nyomait is tökéletesen látni, csak ez nem ad infót arról, hogy az adott nyom milyen egykori helyzetben alakult ki. Ahhoz, hogy ezek legalább részben kiderüljenek, nagyon nagyon átfogó mérések és feltárások kellenének, amire se emberi se anyagi lehetõség nincs. Viszonylag fiatal rengések nyomait pl. a Szent András mentén elég jól feltárták, de azt a vonalat nagyon figyelik ma is, mint tudjuk. Japánnál nagyon más a helyzet, hisz egy tenger alatti rengés-centrum a lemezszegély, ahol nincsenek is olyan lehetõségek, mint a kaliforniai esetben. Ráadásnak hármas lemezhatár van Japánnál (Filipínó-, Eurázsiai- és Amerikiai-lemez), több vektorú mozgással, ami erõsen megnöveli a nagyobb rengések esélyét is, hisz a lemezek a sima alábukáson kívül nyíró hatásnak is ki vannak téve. Ráadásnak a hármas határ valahol Tokio alatt van. Ne akarjuk elképzelni azt a szituációt, ha a mostani rengés itt pattant volna ki... Nagyon sok múlik azon, hogy pontosan hol van a rengés. A kobei rengésnél a nagy bajt az okozta, hogy a város egy része feltöltött tengerparti talajon volt, ami teljesen szétfolyt a rengéstõl, ezért volt nagy a pusztítás (pedig 1906 San Francisco óta hivatalosan is tudjuk, hogy nem szabad ilyen helyen építkezni, ha földrengésveszélyes a hely). A 300 éve volt, a mostanival összemérhetõ nagyságú tokioi rengés után a tûzvészek ölték meg a legtöbb embert, ne feledjök, mennyi éghetõ anyag van egy klasszikus japán házba beépítve! Ma az elektromosság és a gáz helyettesíti a fát és rizspapírt ebben a szerepben. Gondolom, hogy teljesen automata rendszer leállítja az áramot és a gázt egy ilyen rengésnél, de amint látjuk, az automata rendszerek sem 100% megbízhatóak...
Visszatérve az eredeti kérdésre: statisztikai alapon lehet várni, illetve a földtani sajátságok miatt lehet számítani rá, hogy bekövetkezik. Egy lemezhatáron egy ekkora mérvû elmozdulást, mint a mostani rengés is volt, általában követni szokott egy másik pontján lévõ elmozdulás, mintegy kiegyenlítendõ az elõzõ által keltett változásokat. Ha egy feszültséget egy adott nagy regés az adott helyen fel is old, az így fellépõ változások máshol eredményezhetnek feszültséget. A szakértõk szerint a 2010-es 8,8-as chilei rengés az 1960-as "párja" volt e tekintetben.
#1736
Ennyi maradt a reaktorépületbõl:

beillesztett kép

#1735
Az USGS oldalán szépen jönnek a további rengések és úgy tûnik, az egész csendes-óceáni térség ficereg. zavarban Tulajdonképpen ez a bizonyos, "a lemez távolabbi területein a feszültség vélhetõen megmaradt", ha jól értettem az elõzõ írásod. szegyenlos
#1734
szegyenlos Szívesen nevet
#1733
Köszönöm! Egyelõre nincs kérdésem Tanár úr! vidám
#1732
Nem "kell" követnie nevet Itt arról van szó, hogy az alábukó lemez (szubdukció) mentén most egy nagy adag energia szabadult fel, viszont a lemez távolabbi területein a feszültség vélhetõen megmaradt, illetve a lemezdeformáció okán elkezdett felépülni - lásd a tegnapi naganoi rengéseket, melyek NEM a mostani rengés utórengései voltak. Az pedig történelmileg bizonyított, hogy a szárazföldet rendszeresen meglátogatják szörnyeteg-rengések. Ezeket a tényeket adták össze a hozzáértõk, és így vezették le, hogy jönnie KELL egy nagy szárazföldi rengésnek.
#1731
Köszi! Miért törvényszerû, hogy egy tenger alatti rengést egy szárazföldinek (hozzá kapcsolhatóan) követnie kell?
#1730
Japán és amerikai (meg persze más) földrengés-szakértõk nyilatkozták, hogy ez a 8,9-es (japán mérések szerint "csak" 8,8-as) nem a várt Big One volt, mivel az epicentrum a tengeren volt. A várt rengés a szárazföldön, Tokyo közelében "lesz" (errõl meg vannak gyõzõdve) és szerintük a mostani lemeztektonikai mozgások azt a rengést készíthetik elõ. A rengés bekövetkezhet 3 óra múlva, de 30 év múlva is. Ugyanez igaz természetesen az óceán másik partján San Franciscora is, ott is várják a Big One-t. A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.
#1729
Elõször is köszönöm Nolinak és neked (persze másoknak is) a szakszerû és real-time tájékoztatást. Sokat tanultam az elmúlt 36 órában, arról nem beszélve, egész délután a nukleáris energia elõállításáról, a reaktor típusokról és jellemzõ balesetekrõl, melyek szinte mindig emberi tényezõn múlt, olvastam. Mondjuk rám fért, eléggé hézagos és ami rosszabb, téves tudás volt ezekrõl a dolgokról a fejemben.
Azonban lenne egy kérdésem:
Említed a "szörny" rengést, már nem elõször. Ez az infó honnan és mennyire megalapozott? Az összes eddigi rengés csak elõrengés, a 8,9 is csak egy erõs elõrengés volt? Honnan lehet ezt tudni?
#1728
Fura, hogy ilyen helyzetben nincs folyamatos híradás a japán hírügynökség által. Mert azt nem feltételezem, hogy mindenki elment aludni. Talán mondjuk lehetne a hütési folyamat állapotáról beszámolni... beteg

Más: fura az is (nekem ma sokminden fura nevet ), hogy a japán erõmüveket 8,25-ös rengések túlélésére méretezték... és közben várják õk is a szörnyeteg-rengést - ami nem a mostani volt... hihetetlen.
#1727
Valószínûleg reggelig (helyi) nem lesz sok új hír, addig spekulálhatunk csak.

Közben annyi új hírem van a 3 sugárfertõzöttrõl, hogy õket egy közeli kórházból evakuálták (betegek voltak) és a helikoptert várták épp. Azért kíváncsi lennék, milyen távol van ez a kórház.
A Ccézium és a jód jelenlétét még a robbanás elõtt észlelték a reaktor közelében, ami arra utal, hogy megkezdõdött a magolvadás. Info: BBC Link

CNN híre szerint a helyszínre küldenek egy speciális, nukleáris szennyezést elhárító egységet.
#1726
A védelmi munka rendben lévõségét adó magyarázatokra idõvel fény derül.
Az INES 4-be a 20km-es kitelepítési zóna nem fér bele, szerintem az információ terelés/visszatartás épp ezt a célt szolgálja.

Szerk. válasza: Bizony, ez is terelés...
#1725
Az elsõ kérdésre még csak-csak lehet az a válasz, hogy mindenképpen megpróbálták beüzemelni a szivattyúkat és egyéb tartalékrendszereket. Az INES 4 megfelel a jelen helyzetben ismert információk által kiadandó besorolásnak; részleges magolvadás, hütõvíz elpárolgása, kis mértékü sugárzás kilépése a környezetbe, (esetleges) halálos sugárdózis a dologzók körében - azaz baleset lokalis következményekkel. Kegyetlen, de az van.
A további kérdésekre adandó válaszok már az ilyen/olyan infóáramlás okán tökéletesen kétségesek, sajnos.


Szerk.: azt már a robbanáskor sem értettem, miért szóltak arról a híradások, hogy a szél az egészet kiviszi az óceán fölé. Nézzétek vissza a videófelvételt, a füst, a por és így az egyész atomkatyvasz az épületekkel párhuzamosan terjed, azaz pont a szárazföld fölé.
#1724
Sajnos azt kell mondjam, az általánosságban példás japán reagálás a katasztrófára az atomenergia-iparra nem érvényes.

Sok az erõsen kérdõjeles technológiai döntés:
-Miért kellett annyit várni a célzott, gõzexpozícióval
-Miért csak INES 4 a besorolás
-A már detektált I jelenléte a reaktort körülölelõ acél-konténment sérülésére utal, amit még most is cáfolnak a robbanás ellenére ( Link ), ez valóban nehezen hihetõ, miszerint nem okozott sérülést

Információ-áramlás frontján:
-Sok ködösítés, terelés és visszatartás
-A kétes hírû TEPCO keze lehet a dologban, az ország energiaszükségleteinek javát adó ipar lobbija most érvényesül
#1723
Valószínû, igazad lehet. Már az is fura, hogy kiszabadult sugárzás anélkül, hogy sérült volna a reaktor (OK, a gõzben biztosan volt, amit kieeresztettek), de valóban fura elképzelni, hogy egy 71-ben átadott reaktor minden eleme tökéletesen 21. századi földrengésbiztonsággal bír.
#1722
Azért egy dolog nem fér a fejembe. A japán kormány és az üzemeltetõ cég azt hangoztatja, hogy az épület felrobbanása nem okozott sérülést a reaktorban, ill. maga a robbanás nem jelent gondot. Ehhez tudni kell, hogy az épület az esetlegesen kilépõ radioaktivitás miatt légmentesen le van szigetelve, azaz ha valaki elkezdi bemesélni, hogy a veszély épület nélkül ugyanolyan alacsony, mint épülettel, akkor az szerintem súlyos problémákkal küszködik. A komolyabb kérdés azonban az, hogy egy ekkora robbanás után hogyan maradhat a reaktor, ill. az egész rendszer (melyhez ugye számtalan csõvezeték is csatlakozik) sértetlen. Szerintem sehogy.
#1721
A NOAA csinált egy animációt a 11-i rengés szökõárjának terjedésérõl:
Link
Nagyon látványos és magyarázó a hullámok oda-vissza verõdéseit is mutatja.

Az INGV pontosította a számításokat a tengely kimozdulását illetõen: 25cm az eredmény! (Emlékeztetõül a 2004-es szumátrai rengéskor 6cm, a 2010-es chilei rengéskor 10 cm volt a kimozdulás) CSak bizonyos típusú és helyen bekövetkezett rengések mozdítanak el akkora tömegeket a földkéregben, hogy az befolyásolja a Föld tengelyének állását és a forgás gyorsaságát. Szintén friss számítások szerint a 8,9-es rengés hatására Honshu szigete 2,4 méterrel mozdult el.


NASA Earth Observatory képei a pusztításról: Link Látható (felirat is jelzi), hogy a szökõár milyen mélyen behatolt a szárazföldre!
#1720
Bízzunk benne, hogy a lehetõ lekisebbek legyenek a következmények a fukusimai balesetnek és, hogy a Dai reaktrorok épen maradnak. Elképesztõ katasztrofa lenne. Talán a sors nem lesz ennyire kegyetlen, ...nem lehet! beteg
#1719
Egy atomszakértõ a CNN-en a tengervízzel való hütést kétségbeesett utolsó próbálkozásnak nevezte (de a vélemenyét alig tudta elmondani a fontoskodó H.Pi...roska bemondónõ miatt duhos duhos ), mivel ez nem oldja meg a cirkulációs problémát, egy sima feltöltés nem ad elegendõ hütést. Idõközben két további reaktor is nagy bajban van, a Daiichi (miért nem tudják Dai 1-nek írni? duhos ) mellett a Dai 2 (Daini) és a Dai 3 (Daisan) is. Ráadásul ezek egyikében egy kísérleti tüzelõanyag van, egy MOX-nak nevezett plutónium-keverék, mely sokkal nagyobb radioaktív veszélyt jelenthet a környezetre, mint a hagyományos tüzelõanyagok. Tény (?), hogy ez a két reaktor is a vészakkumulátorok utolsó csepp energiájával tartja fent a hütést.
#1718
Link
#1717
Képek a pusztítás után,megdöbbentõek!
Link

#1716
Egy válaszom erre tegnapról nevet A földrengéssorozat nem tegnap kezdõdött a térségben és az elõzmények gyengébbek voltak, azaz ez egy "ringatott" rengés volt, azaz ide-oda mozgások sorozata, mígnem a hatalmas feszültség egy nagyban vezetõdött le. A sok utórengés is ennek a "ringatásnak" vagy "hintázásnak" a következménye.
#1715
Az mennyire "szokványos" (hülye szó, hiszen maga a 8,9 erõsség sem az), hogy ilyen számban jönnek az utórengések? Fõleg, hogy szinte az összes 5 erõsségnél nagyobb, némelyik pedig 6-osnál is erõsebb...
#1714
Link
#1713
A foldrenges.hu-n azt írják, hogy az automata mérések nem pontosak, biztosat csak akkor lehet mondani a rengés erejérõl, ha egy szeizmológus kézzel pontosítja.
#1712
Pontosítás: nem az erõmûben, hanem a közelében volt a 3 elszállításra váró civil, akik sugárzást kaptak a robbanás idején, szó szerint így írja: "were diagnosed with radiation poisoning" ebbõl nekem az jün le, hogy nem csak a hajuk lett radioaktív...
#1711
Végre van megbízható twitteres forrás

- 3 embert ért sugárzás az erõmûben, arra vártak, hogy légi úton kiszállítsák õket
- Miyagi tartományban egy 17000-es városban 9500 eltûnt személyt tartanak nyilván, itt járt a cunami korábban
- a tengervizes hûtés szakértõk szerint totálisan tönkreteszi a reaktort, minden további használatot meghiúsít (ez sztem most a legkisebb gond)

#1710
Korábban 6,1-es is volt, legutóbb 6,4-es. Taki linkje még egyszer: Link
#1709
Az amerikaiak még a számokat is másképp írják, na nem nagyon, de borzasztó furcsa ránézni egy kézzel írott számra.... A nulla és egy közötti tizedeseknél pl. meg ki sem írják a nullát, pl. a 0,5 csak lazán .5 (és így is mondják, point five)....
#1708
Elõbb tsunamiról beszéltek, illetve pirosan "villogó" térképet mutattak és a legutóbbi rengés epicentrumát.

Itt egy élõ angol közvetítés: Link
6.4-es rengés
#1707
Furi, itt nem látszik semmi: Link

Zoltán: az egész épület "összeszakadt", csak a váza áll.
Bq: szívesen.


Szerk.: Noli, ez igaz, de a németek is "einskommanullfünfzehn"-nek, azaz egyegésznullatizenöt-nek olvasták be nevet
#1706
Nem gépelte el, csak amerikai volt. Azok a vesszõt a számok hármas elválasztásánál használják (ahol mi a pontot lásd: 1.000.000), az amcsiknál a pont a tizedesvesszõt jelenti, így magyarul leírva ez 1.015 azaz 1015 lett volna

Zoli: Link

A külsõ betonépület, amit a reaktorblokk köré építenek, az szállt el, lásd a fenti elõtte-utána képen


Nyuli, persze, mert õk európaiul gondolkodnak, ahigy mi is
#1705
Link

Újabb cunami riadó!
És éjszaka van... duhos
#1704
Azt ne akard... 0/2 szerinted mennyi? szomoru
Inkább maradjunk a megbeszélt verziónál... Bocs mindenkitõl az OFF-ért

Csak vicc volt nevet Nyuli
#1703
Köszönöm a választ!
#1702
Szörnyû hírek!
Viktor, Noli, Nyuli és persze mindenkinek köszönöm a gyors tudósításokat!

...
A reaktor épület teteje szakadt le?
#1701
A 70 nem sok, a korábbi adat viszont hibás volt, valaki elgépelte a dolgot, tehát nem 1,015 mikrosivert volt, hanem 1015... Ami valóban az éves adag beteg

Sky: szívesen nevet A prémiumon meg majd osztozunk laza
#1700
Márciusban akarták bezárni a problémás atomerõmûvet.Link zavarban Mindenki õrizze meg a nyugalmát, hiszen a Csernobili robbanásnál sem érte magyarországot számottevõ eü. kockázatot jelentõ sugárzás. szomoru Most tényleg nem valószínû, dehát a világ az mégiscsak kerek!
#1699
BBC News: jódtablettákat fognak adni a környezõ lakosségnak mindkét erõmû körül (Fukushima a tartomány, amirõl a nevüket kapták az erõmûvek)
BBC szerint is 5 erõmûnél van gond.

Közben kb fél órája újabb erõs (5,laza utórengés volt és ismét cunamitól tartanak
#1698
A tegnapi tarpai szeizmogram még durvább volt. Persze itt nem igazán lehetett érezni semmit.

Link

70 mikroszilver/óra az nagyon sok? Én azt olvastam a neten, hogy 1 óra alatt megkapták a környékbeliek az éves adagot. Most jódot gyûjtenek, hogy semlegesítsék a sugárzás hatásait. Gondolom feltöltik vele a pajzsmirigyüket. ( De ez csak tipp a részemrõl.)
#1697
KÖSZÖNÖM NYULI!!!
Off
Más: CNN: Reactor roof collapsed
#1696
Most jön a legszebb... Az erõmü üzemeltetõje, a TEPCO már 2002-ben is bíróság elõtt volt, üzemzavarok, meghibásodások és vészhelyzetek elhallgatása miatt beteg 2006-ban ebben az erõmüben csövek törtek el, melynek következtében sugárzás lépett ki, 2008-ban egy földrengést követõen egy medencébõl radioaktív víz lépett ki. Azaz sok okunk nincs arra, hogy megbízzunk bennük. És a Kyodo-n írt hírek a reaktorkonténer sértetlenségérõl a TEPCO-tól jönnek... duhos
#1695
A másik ami nem tetszik a helyzetben, az a káosz a twitteren. Amikor a Merapi kitörését követtem, egy Japánnál sokszor fejletlenebb és még többször szegény régióban szinte percek alatt fenn volt twitteren az a pár HIVATALOS infót adó személy, akiknek egyértelmûen igaz volt minden szavuk, õk irányították az evakuálást, a menekültek elhelyezését, a geológiai méréseket, stb, s nem csupán indonézül, hanem angolul is jöttek a tweetek. Azt hiszem, nem lenne hasztalan, ha a japánok is próbálnának valami hasonlót kialakítani, ezzel a rémhíreknek is elejét lehetne venni, s a lakosság is hasznát látná. A Merapinál rövidhullámú rádiókkal kommunikáltak a mentõcsapatok a hegyen, volt egy diszpécser, aki mindig jelezte, hogy hol milyen a jelerõsség, s pl. szépen látni lehetett az összefüggéseket, hogy ahol akadozott az adás, vagy alig volt jel, ott sûrû hamuesõ volt. Ráadásnak egy vulkánkitörés kiszámíthatatlanabb, mint egy atomerõmû bármilyen tevékenysége. Szóval nem csodálom, ogy a szûkre szabott információk kapcsán sokan oyan kijelentéseket tesznek, hogy amikor egy kormány azt mondja, minden rendben lesz, akkor jön csak az igazi katasztrófa...
#1694
Értem, köszi. Azért, ha vannak frissebb infók és azokból le lehet szûrni valamit, írjátok be légyszi!
A CNN-t és egyéb hírforrásokat (már amelyek hajlandók valamilyen szinten beszámolni a katasztrófáról zavarban ) nézve az az érzésem, hogy nem tudnak semmit, vagy nagyon nem akarnak mondani a helyzetrõl konkrétabbakat. De ez a hitelvesztés is egy veszélyes "játék"...
#1693
A bórsavat tegnap már én is írtam, de ez csak a vészleálláshoz használatos, hogy a láncreakciót egy szabályozottan leálló erõmüben megszakítsák. Egy olvadt magnál ez kutya nehéz lehet...

Utolsó észlelés

2025-06-07 09:25:18

Szokolya - Jókai út (Tszfm 187 m)

24.0 °C

RH: 65 | P: 1014.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

140938

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.