Globális jelenségek
Hát azon a térképen, amit én betettem, a piros a pozitív, a kék a negatív, és én 2011 elején semmi pirosat nem látok.
Persze lehet, hogy a február még nincs feldolgozva, a március meg pláne nincs, és lehet a február már pozitívba hajló, bár én úgy emlékszem, hogy zonális, nyugati áramlás nem nagyon volt az idén.
Persze lehet, hogy a február még nincs feldolgozva, a március meg pláne nincs, és lehet a február már pozitívba hajló, bár én úgy emlékszem, hogy zonális, nyugati áramlás nem nagyon volt az idén.
Link
Pont, hogy 2011 elejéig tartott, nem? Pontosabban az erõs negatív anomália. Most már lassan pozitívban vagyunk.
Pont, hogy 2011 elejéig tartott, nem? Pontosabban az erõs negatív anomália. Most már lassan pozitívban vagyunk.
Úgy nézem, frissült a NAO-indexes diagram Link , már 2011 elejére is be van húzva a kékség.
Lassan ott tartunk, hogy az elmúlt 60 év (azért csak annyi, mert addig van a diagram) legdurvább negatív indexes idõszakát éljük.
És nem úgy tûnik, mintha vége akarna lenni.
Lassan ott tartunk, hogy az elmúlt 60 év (azért csak annyi, mert addig van a diagram) legdurvább negatív indexes idõszakát éljük.
És nem úgy tûnik, mintha vége akarna lenni.
És ennek mi a jelentõsége?
Gondolom, ha szántál rá egy mondatot, csak van neki.
Nekem eddig nem sikerült rájönnöm.
Gondolom, ha szántál rá egy mondatot, csak van neki.
Nekem eddig nem sikerült rájönnöm.
Egy dolgot nem sikerült eldöntenem a cikk végén: tõled tanult H. Mariann, vagy te tanultál tõle? Nagyon feltûnõ a hasonlóság a szójárásban...
Bár az egy érdekes kérdés, hogy a Hadley cella kitágulása az állandó esõk övére milyen hatással van..
(
Csak mellékesen, én úgy tudom, hogy ekkorra a maják birodalma már több kisebb részre volt szétesve, mint pl. Magyarország 1305 körül. A három legnagyobb rész egymással amúgy is gyakran háborúzott, de a szárazság miatt bekövetkezõ termõföldvesztés soha nem látott méretû háborút indított a három nagy rész között, sõt, a három területen pedig jókora polgárháború vette kezdetét.
Azt érdemes tudni, hogy a majáknak városállamaik voltak, s egy-egy városállamban az uralkodókat istennek tekintették. A kirobbanó háborúk miatt a nép a területrõl elvándorolt, és a Yucatán-félsziget északi részén alapítottak új városállamokat. Ez i.sz. 850-900 között volt, majd 950-tõl az egész Közép-Amerika etnikai és kulturális átalakuláson ment keresztül, ami csaknem eltûntette a maja társadalmat. Ezzel kezdõdött a posztklasszikus korszaka, mely a Kolumbusz elõtti közép-amerikai kultúrák utolsó fázisa.
Sok kutató úgy tartja (és számomra ez a logikus), hogy egy egységes maja birodalom pusztán a szárazságok miatt nem omlott volna össze, sõt, a legtöbben átvészelték volna. A legtöbb akkori civilizáció eltûnését a 950 körül megindult etnikai "átrendezõdés" tûtette el.
Bocs a féloffért.
)
Csak mellékesen, én úgy tudom, hogy ekkorra a maják birodalma már több kisebb részre volt szétesve, mint pl. Magyarország 1305 körül. A három legnagyobb rész egymással amúgy is gyakran háborúzott, de a szárazság miatt bekövetkezõ termõföldvesztés soha nem látott méretû háborút indított a három nagy rész között, sõt, a három területen pedig jókora polgárháború vette kezdetét.
Azt érdemes tudni, hogy a majáknak városállamaik voltak, s egy-egy városállamban az uralkodókat istennek tekintették. A kirobbanó háborúk miatt a nép a területrõl elvándorolt, és a Yucatán-félsziget északi részén alapítottak új városállamokat. Ez i.sz. 850-900 között volt, majd 950-tõl az egész Közép-Amerika etnikai és kulturális átalakuláson ment keresztül, ami csaknem eltûntette a maja társadalmat. Ezzel kezdõdött a posztklasszikus korszaka, mely a Kolumbusz elõtti közép-amerikai kultúrák utolsó fázisa.
Sok kutató úgy tartja (és számomra ez a logikus), hogy egy egységes maja birodalom pusztán a szárazságok miatt nem omlott volna össze, sõt, a legtöbben átvészelték volna. A legtöbb akkori civilizáció eltûnését a 950 körül megindult etnikai "átrendezõdés" tûtette el.
Bocs a féloffért.
)
Egy most megjelent tanulmány szerint a toltékok s az aztékok uralmának vége egybeesik hosszabb szárazságokkal, ezt dendrokronológiai módszerekkel rakták egybe. Rövid cikk angolul a SciAm oldalán:
Link
A cikk ugyan nem említi a majákat, de a nevezett állam fénykora vége felé iszonyat módon megnõtt az eltartandó (nem paraszt) réteg nagysága a társadalomban, így egyre nagyobb területeket kellett bevonni a mezõgazdasági termelésbe, a korábbi folyóvölgyek helyett már a körülöttük lévõ hegyoldalakra is felmentek termelni, kivágták az erdõket, így az akkor is belépett idõszakos szárazodással egyidejûleg az idõrõl idõre érkezõ heves esõk szépen le is mosták a talajt, igen rövid idõ alatt meghiúsítva a termelést...
Link
A cikk ugyan nem említi a majákat, de a nevezett állam fénykora vége felé iszonyat módon megnõtt az eltartandó (nem paraszt) réteg nagysága a társadalomban, így egyre nagyobb területeket kellett bevonni a mezõgazdasági termelésbe, a korábbi folyóvölgyek helyett már a körülöttük lévõ hegyoldalakra is felmentek termelni, kivágták az erdõket, így az akkor is belépett idõszakos szárazodással egyidejûleg az idõrõl idõre érkezõ heves esõk szépen le is mosták a talajt, igen rövid idõ alatt meghiúsítva a termelést...
Na akkor 2010 után ettõl már csak jobb jöhet. Az idén már csak madzagot használnak semmi többet? A változás tendenciája kiváló.
Az OzoneNetwork mûsorát néztem most egy ideig, a globális felmelegedés és a klímaváltozás szó elhangzási aránya szerintem mindent ver.
Elnézést, hogy csak angolul van, de érdekes egy video... ahogy szokták mondani, kommentár nélkül:
Link
Link
Végre egy értelmes a kormányból, a sok illészoltán, meg bencsikjános után! Link El a kezekkel a magyar erdõktõl! Egy mozgalmat megérdemelne a "gyökérellenesség", tüzeljék a szutykot, szemetet, de hagyják békén az erdeinket ezek a megélhetési , megújuló zöldmaffiák! Borsodban akar megfagyni a szerencsétlen? Itt a sok szén , lignit, nem mindegy hogy elégetjük e vagy sem, az USA Kina, India ..stb egy szemet sem hajlandó lemondani a karbon alapú energiáról, nem fogja õket érdekelni semmi. Magyarország lignit készletének a 10 % - át , Német, vagy Lengyel ország közel 50 % hasznosítja, illetve fogja hasznosítani. A "globális felmelegedés" címû boszorkánypör még el fog tartani súlyos évekig, közben erdeink gallyerdõvé devalválódnak, a Matolcsik meg hozzák a Nabucco gázt a nyakunkra... A fát nem tudjuk megfizetni a megújulás miatt, a gázt meg majd annyiért adják , amennyiért akarják. Ha lesz sok nem fizetõ, majd megfizettetik azzal aki még fizet! Kicsit ébredni kéne, nekem elegem van abból hogy egyre ocsmányabb világ felé sodródunk, és hátugye cseppekbõl áll a tenger.. 
[mod.]
[mod.]
Valóban 2010 lett az eddigi legmelegebb év? Félmondat volt, hallottam valami minõségi mûsorból, meg hogy nem olyan nehéz megállítani a globális felmelegedést...
A jet stream margójára: Az 1979-2001-es idõszakban az északi polar Jet 2 km/éves átlaggal húszódott észak felé (amely a hemiszférikus hidegsapka zsugorodásával azonos jelenség). Ellenben a 2007-8-9-es években ez a trend megváltozott.
Az általad linkelt anyagban valóban SSS (sea surface salinity) növekedésról olvasni, de az Atlanti Óceán középsõ területein. Én amikor a sótartalom csökkenésére gondoltam, akkor a Norvég tengerrõl, a Feröer szk. környékének mélytengeri áramlásairól beszéltem. Ezekben pedig, ha nem is apokaliptikus ütemben, de csökken a sótartalom. De a két jelenség nem zárja ki egymást, sõt... még lehet, hogy össze is függ.
Arra gondolok, hogy a THC gyengülésének pontosan ilyen tünetcsoport lehet az elsõ jele...
Arra gondolok, hogy a THC gyengülésének pontosan ilyen tünetcsoport lehet az elsõ jele...
Nyilván tévedés. Az alábukást a relatív sûrûség megnövekedése okozza (amit pedig a víz felett fújó szelek okoznak). Ez a folyamat sérül, ha az édesvíz nagy mennyiségben kerül a tengerbe, amit Usrin is szóba hozott. A víztömegek süllyedésének lassulása/elmaradása nyilvánvaló módon vezet elõször az áramlat torlódásához majd lassulásához is.
(
Mi úgy tanultuk még, hogy a koncentráció számít, nem (csak) a sûrûség. Ha a "sóssággradiens" nõ a felszínen, az okozza a felszíni áramlat gyorsulását. Az alábukás esete kérdõjelesebb, a tudósok szerint sem teljes az elmélet; mi úgy tanultuk, hogy a sarkok felõl érkezõ többlet édesvíz még annyira hideg, hogy mindenképpen alábukik. /Sõt, én is tartottam elõadást errõl egy szemináriumon, és nem nézett furán a tanár ./
Mindegy, 2 év múlva lesz óceanológiánk, addigra én is többet fogok tudni róla.
)
Sze: Lujóhoz csatlakozva: nekem is ellentmondásnak tûnik: "pont azért "bukik alá" északon, mert elveszti sótartalmát. Tehát ha egyre több az édesvíz,akkor csökkennie kell a sótartalomnak, az pedig az áramlat lassulásához ... kell hogy vezessen". Ez nekem nem igazán világos.
Mi úgy tanultuk még, hogy a koncentráció számít, nem (csak) a sûrûség. Ha a "sóssággradiens" nõ a felszínen, az okozza a felszíni áramlat gyorsulását. Az alábukás esete kérdõjelesebb, a tudósok szerint sem teljes az elmélet; mi úgy tanultuk, hogy a sarkok felõl érkezõ többlet édesvíz még annyira hideg, hogy mindenképpen alábukik. /Sõt, én is tartottam elõadást errõl egy szemináriumon, és nem nézett furán a tanár
./Mindegy, 2 év múlva lesz óceanológiánk, addigra én is többet fogok tudni róla.
)
Sze: Lujóhoz csatlakozva: nekem is ellentmondásnak tûnik: "pont azért "bukik alá" északon, mert elveszti sótartalmát. Tehát ha egyre több az édesvíz,akkor csökkennie kell a sótartalomnak, az pedig az áramlat lassulásához ... kell hogy vezessen". Ez nekem nem igazán világos.
...pont azért "bukik alá" északon, mert elveszti sótartalmát... ??????? Saját haját tépõ nap miért nincs az ikonok között ???
"Ha tehát több édesvíz kerül az óceánban, az valószínûleg erõsíti az áramlást."
Én úgy tudom, hogy az áramlás a sós és az édes víz kényes egyensúlyától függ, és pont azért "bukik alá" északon, mert elveszti sótartalmát. Tehát ha egyre több az édesvíz,akkor csökkennie kell a sótartalomnak, az pedig az áramlat lassulásához, hosszú távon pedig jelentõs lehüléshez kell hogy vezessen. Érdekes módon azok a tudósok,akik a felmelegedés mellett szállnak síkra, a klímamodelljeikben sokszor nem számolnak ezzel a tényezõvel, csak a tengerszint emelkedéssel, és ezért az a kép alakul ki, hogy a hõmérséklet akadálytalanul növekedhet, szinte a végtelenségig.
Én úgy tudom, hogy az áramlás a sós és az édes víz kényes egyensúlyától függ, és pont azért "bukik alá" északon, mert elveszti sótartalmát. Tehát ha egyre több az édesvíz,akkor csökkennie kell a sótartalomnak, az pedig az áramlat lassulásához, hosszú távon pedig jelentõs lehüléshez kell hogy vezessen. Érdekes módon azok a tudósok,akik a felmelegedés mellett szállnak síkra, a klímamodelljeikben sokszor nem számolnak ezzel a tényezõvel, csak a tengerszint emelkedéssel, és ezért az a kép alakul ki, hogy a hõmérséklet akadálytalanul növekedhet, szinte a végtelenségig.
A több édesvíz hozzáfolyása az elméletek alapján nem erõsíti, hanem gyengíti az említett körforgást. Alul ugyanis nem édesvíz, hanem a fentinél némileg kisebb sókoncentrációjú hideg tengervíz folyik vissza. Lesüllyedni ez a víztömeg azért tud, mert hideg mivolta miatt a sûrûsége nagyobb, mint a felszínen észak felé tartó meleg, sósabb vízé. Ha a sarkvidéken több édesvíz ömlik be a tengerbe, akkor annyira felhígítja a hideg víz sótartalmát, hogy annak a sûrûsége immár kisebb lesz a meleg, sós víznél - így nem tud alábukni, hogy odalent visszafolyjon, és megszakad a körforgás.
Persze a Golf- ill. Észak-atlanti áramlás TELJESEN még ettõl sem állna le, mert a szélrendszerek és a kontinensek elhelyezkedése mindenképpen fenntartaná a felszínen ÉK felé tartó vízmozgást... a szállított vízhozam viszont valóban jócskán lecsökkenhetne.
Persze a Golf- ill. Észak-atlanti áramlás TELJESEN még ettõl sem állna le, mert a szélrendszerek és a kontinensek elhelyezkedése mindenképpen fenntartaná a felszínen ÉK felé tartó vízmozgást... a szállított vízhozam viszont valóban jócskán lecsökkenhetne.
Az 1950-es évek óta inkább növekedett a sótartalom, mint csökkent. Azért itt egy link: Link
(Úgy tudom, van egy-egy konkrét koordináta, amihez az éppen legközelebbi bója mért légnyomásértékét vonják ki egymásból. Rudolfking: A NAO esetében igen, pontosabban a különbségüket képezik. Az AO-t nem tudom.)
Egy kicsit a Golf-ról is akkor:
Általában a felszíni tengeráramlatok egyik fõ mozgatója a felszín fölött fújó szél, másik a sókoncentráció. Itt az Észak-Atlanti-óceánon normális esetben a zonális szélrendszer miatt kelet felé mozog, ehhez képest észak felé kanyarítja egyrészt Európa, másrészt az, hogy az északi vizek kevésbé sósak. (A leszakadó örvényeket a Föld forgása (vagyis pl. a Coriolis-erõ) okozza.) Maga az áramlat viszonylag hamar és elég erõsen reagál a szélrendszer változására (pl. egy blocking beálltára). Emellett az észak-atlanti térségben egy alábukási zóna is van, a mélyben itt indul visszafelé egy áramlás, ahol az édesvíz megy vissza. Ha tehát több édesvíz kerül az óceánban, az valószínûleg erõsíti az áramlást, vagyis annak észak felé mutató komponensét. (A trópusokon a felszín pl. a párolgás, vagy a nagyobb felszínhõmérséklet miatt válik sósabbá.)
Egy kicsit a Golf-ról is akkor:
Általában a felszíni tengeráramlatok egyik fõ mozgatója a felszín fölött fújó szél, másik a sókoncentráció. Itt az Észak-Atlanti-óceánon normális esetben a zonális szélrendszer miatt kelet felé mozog, ehhez képest észak felé kanyarítja egyrészt Európa, másrészt az, hogy az északi vizek kevésbé sósak. (A leszakadó örvényeket a Föld forgása (vagyis pl. a Coriolis-erõ) okozza.) Maga az áramlat viszonylag hamar és elég erõsen reagál a szélrendszer változására (pl. egy blocking beálltára). Emellett az észak-atlanti térségben egy alábukási zóna is van, a mélyben itt indul visszafelé egy áramlás, ahol az édesvíz megy vissza. Ha tehát több édesvíz kerül az óceánban, az valószínûleg erõsíti az áramlást, vagyis annak észak felé mutató komponensét. (A trópusokon a felszín pl. a párolgás, vagy a nagyobb felszínhõmérséklet miatt válik sósabbá.)
Hogyan számolják az AO-t és a NAO-t vajon? Fogják a modell és pertubált tagjainak elõrejelzéseit, kiolvasnak két koordinátát az összesbõl (pl Azori-szk. Izland közepe) és képzik a hányadosukat? Egyrészt ez nem egy túl bonyolult "index", már ha az, másrészt hordozza az olyan hibákat, amelyek a modell és tagjaira jellemzõek: A közös nagy tévedések, a magas szórás, a megbízhatatlan átlagképzés... Az én elképzelésemben eddig valami bonyolult sok száz paraméteres egyenletrendszer állt, esetleg hosszabb idõtávra átlagolva, vagy valami pluszt hozzátéve, ha már "csak" egy indexrõl van szó.
Értem. Tudnál linket berakni errõl a sótartalom csökkenésrõl? Elõre is köszi.
Már csak azért sem, mert a NAO többféle módon definiálható, függõen attól, hogy az izlandi légnyomásértéketet mely helyhez viszonyítjuk. Például Lisszabon/ Azori szk./ Gibraltár.
A sótartalom biza csökken. Ezt évekkel ezelõtt már bemérték. A Golfról nem tudok sokat. Igazából nem is tudom, hogy van-e valamilyen precíz indikátora a Golf erõsségének.. Hiszen tudva levõ, hogy egy össze vissza örvénylõ-áramló izé az egész...
Tulajdonképpen csak azt nem értem, hogy lehet az, hogy (ha lehet hinni a tudósoknak), akkor egyre több édesvíz kerül az óceánokba az olvadó sarki jég miatt, és mégse csökken a sótartalom, mégse gyengül a Golf-áramlat.
Annyi kiegészítést engedj meg, hogy a szubtrópusi jet délebbre kerülésével a mérsékelt öv észak-déli irányú hõmérsékleti gradiense is csökken (ugyanezen ok miatt), ami lassítja a mérsékelt övi nyugatias áramlásokat, illetve gyengíti a poláris jetet is. Emiatt pedig könnyebben alakulnak ki blocking-helyzetek. Elsõsorban azonban a számuk nõ meg, a kisebb hõkontraszt miatt egyáltalán nem biztos, hogy ezek tartósabbak is lesznek. Ez tehát nem feltétlenül magyarázza (legalábbis számomra) a tartósan negatív NAO-t, ennek egyéb oka is kell, hogy legyen (szerintem).
A folyamatok magyarázatát egyébként az akciócentrumok viselkedésében is érdemes lehet keresni, hiszen pl. Európa esetében két dinamikus eredetû állandó akciócentrum határozza meg az idõjárást, amiknek az aktivitása abszolút módon a cirkuláció erõsségétõl függ. (Ez pedig nyilván szintén a naptevékenységre vezethetõ vissza, mint egyébként szinte minden .)
A folyamatok magyarázatát egyébként az akciócentrumok viselkedésében is érdemes lehet keresni, hiszen pl. Európa esetében két dinamikus eredetû állandó akciócentrum határozza meg az idõjárást, amiknek az aktivitása abszolút módon a cirkuláció erõsségétõl függ. (Ez pedig nyilván szintén a naptevékenységre vezethetõ vissza, mint egyébként szinte minden
.)
S ha a polár front közelebb kerül az egyenlítõhöz, az szükségszerûen eredményezi, hogy pl a Kárpát Medencét gyakrabban érik el sarkvidéki eredetû légtömegek, mintha a polárfront északabbra lenne. A polárfront egyenlítõ felé való eltolódása tulajdonképpen megegyezik a sarki hidegsapkák megnövekedésével. S hogy visszatérjek az AO-hoz: A zonalitás egyértelmûen a pozitív AO fázis sajátossága. A meridonalilitás pedig a negatív AO fázisé. Hogyan lehetséges, hogy befagyjon a Fekete-tenger? Vagy a Temze? Hát a meridionalitás uralkodóvá válása folytán.
Persze, de ha jobban belegondolsz, a sarki jég olvadása mögötti végsõ ok is a nap energiája.
A klímakutatók feltételezése szerint a ma 10. és 50. fok között elhelyezkedõ magas nyomású öv csak a holocén korra tolódott északabbra. Tehát azt megelõzõen az egyenlítõhöz közelebb kellett lennie. A Föld által kapott nagyobb besugárzás hatására a trópusi öv energiáját szétosztó Hadley-cella Link egész egyszerûen "meghízott". Így alakultak ki a ma ismert uralkodó légnyomási mezõk.
Egy csökkent besugárzás mellett (Würm, Riss, stb jégkorszakok)feltehetõen a Hadley cella összezsugorodik - hiszen kevesebb hõt oszt szét Észak és Dél felé, emiatt a magas nyomású övek is az egyenlítõ felé mozdulnak el. Ezzel azonban szükségszerûen a polárfront is közelébb kell hogy kerüljön az egyenlítõhöz.
A klímakutatók feltételezése szerint a ma 10. és 50. fok között elhelyezkedõ magas nyomású öv csak a holocén korra tolódott északabbra. Tehát azt megelõzõen az egyenlítõhöz közelebb kellett lennie. A Föld által kapott nagyobb besugárzás hatására a trópusi öv energiáját szétosztó Hadley-cella Link egész egyszerûen "meghízott". Így alakultak ki a ma ismert uralkodó légnyomási mezõk.
Egy csökkent besugárzás mellett (Würm, Riss, stb jégkorszakok)feltehetõen a Hadley cella összezsugorodik - hiszen kevesebb hõt oszt szét Észak és Dél felé, emiatt a magas nyomású övek is az egyenlítõ felé mozdulnak el. Ezzel azonban szükségszerûen a polárfront is közelébb kell hogy kerüljön az egyenlítõhöz.
Tehát akkor valószínûleg az utóbbi pár évben tapasztalt gyengébb naptevékenység lehet a fõok. Esetleg a sarkvidéki jég olvadása és az óceán sótartalma is közrejátszhatott benne?
Annyi biztos, hogy az AO a nagy légkörzési cellák eredõje. Ha a nap kisebb vagy nagyobb energiát ad a légkörnek, az természetesen befolyásolja a különbözõ légkörzési alrendszereket. A magas és alacsony légnyomású területek emiatt bizonyos határokon belül, de vándorolnak, mozognak. Szóval - ha sokszoros áttétellel is, de - a nap beérkezõ sugárzása lehet a legfontosabb (de persze nem az egyetlen) tényezõ.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat