Globális jelenségek
Így van. Úgyhogy valami nagyon sántít abban a témában, hogy az éghajlatváltozásért kizárólag az ember a felelõs. Ugyanis nem hiszem, hogy kevesebb autó pöfögne az utcákon, mint 12 éve... sõt!
Ha valaki az éves adatokat ábrázolja egy egyszerû grafikonon, egybõl láthatja, hogy az 1990-es évek vége óta nem emelkedett a Föld átlaghõmérséklete.
1998 és 2010 is El Nino év volt. Amennyiben az emberi tevékenység következtében a következõ 100 évben 3 fok melegedés várható, akkor ez 0.3 fokot jelent minden egyes évtizedben.
Az azóta eltelt 12 év során mintegy 0.36°c-os hõtöbbletnek kellett volna felhalmozódnia a Föld légkörében az egyre erõsödõ üvegházhatás miatt. Ezek után még kérdéses sem lehetne, hogy 1998 vagy 2010 volt-e melegebb. 2010-nek kb. 0.25°c-kal melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál (azért nem 0.36-tal, mert a 97/98-as El Nino lényegesen erõsebb volt).
A szürke valóság: 2010 közel 0.1°c-kal hûvösebb, mint 1998 (sic!). További érdekesség, hogy a gyenge El Nino évnek számító 2002, 2003 és 2005 is melegebb lehet az idei évnél.
1998 és 2010 is El Nino év volt. Amennyiben az emberi tevékenység következtében a következõ 100 évben 3 fok melegedés várható, akkor ez 0.3 fokot jelent minden egyes évtizedben.
Az azóta eltelt 12 év során mintegy 0.36°c-os hõtöbbletnek kellett volna felhalmozódnia a Föld légkörében az egyre erõsödõ üvegházhatás miatt. Ezek után még kérdéses sem lehetne, hogy 1998 vagy 2010 volt-e melegebb. 2010-nek kb. 0.25°c-kal melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál (azért nem 0.36-tal, mert a 97/98-as El Nino lényegesen erõsebb volt).
A szürke valóság: 2010 közel 0.1°c-kal hûvösebb, mint 1998 (sic!). További érdekesség, hogy a gyenge El Nino évnek számító 2002, 2003 és 2005 is melegebb lehet az idei évnél.
Sajtóközlemények böngészése helyett a konkrét adatsorok megtekintését tudom ajánlani.
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) által használt adatsor szerint a legmelegebb év minden kétséget kizáróan 1998 marad.
Link
1998 eltérése az 1961-90-es átlagtól +0.548°c
2010 elsõ 9 hónapjának anomáliája + 0.511°c
2010 szeptemberében a kibontakozóban lévõ La Nina miatt már csak 0.391°c volt a pozitív irányú eltérés, ez a következõ hónapokban tovább fog csökkenni. Az éves érték 0.458°c körül lesz csak, amivel 2010 a korábbi várakozásokkal szemben csak az 5. legmelegebb év lesz.
A várható sorrend:
1998
2005
2003
2002
2010
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) által használt adatsor szerint a legmelegebb év minden kétséget kizáróan 1998 marad.
Link
1998 eltérése az 1961-90-es átlagtól +0.548°c
2010 elsõ 9 hónapjának anomáliája + 0.511°c
2010 szeptemberében a kibontakozóban lévõ La Nina miatt már csak 0.391°c volt a pozitív irányú eltérés, ez a következõ hónapokban tovább fog csökkenni. Az éves érték 0.458°c körül lesz csak, amivel 2010 a korábbi várakozásokkal szemben csak az 5. legmelegebb év lesz.
A várható sorrend:
1998
2005
2003
2002
2010
Eumet.hu, ezt a weboldalt ajánlanám a figyelmedbe. Itt a MÚLTIDÕ menüben megtalálod az utóbbi évek átlaghõmérsékleti adatait Magyarországon. Kiderül belõle hogy pl. 2007 óta egész mostanáig folyamatos lehûlés figyelhetõ meg az éves átlaghõmérsékletben. Az idei adatok október végéig 1,2 fokos negatívot (!) mutatott a 100 éves átlaghoz képest. Most a novemberi "afrikai hõség" hatására kúszott fel ez az érték -0,8-ra...
Itt a bibi, a viszonyítási alap, hisz a 1870-1880 közötti idõszak az elmúlt ezer év egyik leghidegebb idõszaka volt, így az azóta mért legmagasabb érték csak az elmúlt ezer évet nézve sincs sehol.
Hogyne emelkedett volna, nem felel meg a valóságnak amit írsz. Úgy néz ki jó eséllyel az idei lehet a legmelegebb éve a földnek:
Az idei lehet a legmelegebb év
Az idei év utolérte az eddigi legmelegebb évet, utoljára 1998-ban volt ennyire magas az átlaghõmérséklet, mint most. A szeptember csak a kilencedik legmelegebb szeptember volt eddig.
Az elsõ kilenc hónap alapján az idei év versenyben van a legmelegebb év címért. Az adatok szerint [1] az idén legalább olyan meleg volt, mint az eddigi legmelegebb évben, 1998-ban.
......
Ha csak a felszíni hõmérsékletet nézzük, akkor 2007 volt az eddigi legmelegebb év, 2010 a második helyre zárkózott fel. Ha a vizek hõmérsékletét is nézzük, akkor 1998 az elsõ. Az adatokat egyébként 1880 óta gyûjtik, tehát amikor a legmelegebbrõl beszélünk, akkor az elmúlt 130 évet nézzük.
forrás: Link
Az idei lehet a legmelegebb év
Az idei év utolérte az eddigi legmelegebb évet, utoljára 1998-ban volt ennyire magas az átlaghõmérséklet, mint most. A szeptember csak a kilencedik legmelegebb szeptember volt eddig.
Az elsõ kilenc hónap alapján az idei év versenyben van a legmelegebb év címért. Az adatok szerint [1] az idén legalább olyan meleg volt, mint az eddigi legmelegebb évben, 1998-ban.
......
Ha csak a felszíni hõmérsékletet nézzük, akkor 2007 volt az eddigi legmelegebb év, 2010 a második helyre zárkózott fel. Ha a vizek hõmérsékletét is nézzük, akkor 1998 az elsõ. Az adatokat egyébként 1880 óta gyûjtik, tehát amikor a legmelegebbrõl beszélünk, akkor az elmúlt 130 évet nézzük.
forrás: Link
Az északi részt lehetett érdemben csak megmenteni, az láthatóan sikerrel kecsegtet.
Legalább annyi...
Legalább annyi...
Az a nagy helyzet, hogy a mostaninál is voltak sokkal enyhébb idõszakai a Föld történetének (pl. a kora középkorban, amikor a Vikingek el tudtak hajózni Grönlandra, és ott településeket tudtak létrehozni. Sõt el is nevezték Zöld Szigetnek=Grönland). Aztán a késõi középkorban meg az újkorban volt egy kis jégkorszak, most meg megint melegebb az átlaghõmérséklet. A Föld klímája folyamatosan változik, ha ráteszünk egy lapáttal, ha nem.
Az is érdekes, hogy a tudósok most már a hideg telekkel magyarázzák a globális felmelegedést. Pár éve még szicíliai telet jósoltak Magyarországnak. Érdekelne, hogy mivel magyarázzák azt, hogy a Föld átlaghõmérséklete jó tíz éve nem emelkedett egy grammot se ... biztos a CO2 az oka...
Az is érdekes, hogy a tudósok most már a hideg telekkel magyarázzák a globális felmelegedést. Pár éve még szicíliai telet jósoltak Magyarországnak. Érdekelne, hogy mivel magyarázzák azt, hogy a Föld átlaghõmérséklete jó tíz éve nem emelkedett egy grammot se ... biztos a CO2 az oka...
De nem csak Bencsik úr áll hadilábon a tényekkel, hanem te is 
Az igaz, hogy 2001-02 és 2005-06 között minden tél hidegebb volt a 100 éves átlagnál, ám az már nem, hogy mindegyik hidegebb volt a lagutóbbi télnél.
Valójában csak 3 volt hidegebb: a 2002-03-as, a 2004-05-ös és a 2005-06-os.
Az utóbbi 2 évizedben pedig a 6. leghidegebb tél volt
Az igaz, hogy 2001-02 és 2005-06 között minden tél hidegebb volt a 100 éves átlagnál, ám az már nem, hogy mindegyik hidegebb volt a lagutóbbi télnél.
Valójában csak 3 volt hidegebb: a 2002-03-as, a 2004-05-ös és a 2005-06-os.
Az utóbbi 2 évizedben pedig a 6. leghidegebb tél volt
2:05-nél elhangzik a következõ mondat: "Az elmúlt másfél évtized az, amely ugrásszerû felmelegedést mutat."
Nos, ez nem egészen így van. Az IPCC által kezelt HadCRUT3 adatsor szerint 1850 óta így változott a globális hõmérséklet: Link
Összesen 3 globális felmelegedési periódus volt az elmúlt 160 évben: 1860-1880, 1915-1940, 1975-2000
A két legintenzívebb melegedési idõszakra (1915-40 és 1975-2000) illesztett lineáris trend meredeksége szinte pontosan megegyezik: Link Az elõbbi idõszak okát még az IPCC is elismeri természetesnek. Mi a helyzet az 1975 utáni idõszakkal? Azt a belsõ égésû motorjaink és erõmûveink okozzák - szerintük.
Az 1990-es évek vége óta ráadásul egyetlen tizedfok melegedés sem történt, miközben a klímamodellek szerint a Földnek kb. 0.3°c-kal kéne melegebbnek lennie 2010-ben, mint 1998 körül.
Nos, ez nem egészen így van. Az IPCC által kezelt HadCRUT3 adatsor szerint 1850 óta így változott a globális hõmérséklet: Link
Összesen 3 globális felmelegedési periódus volt az elmúlt 160 évben: 1860-1880, 1915-1940, 1975-2000
A két legintenzívebb melegedési idõszakra (1915-40 és 1975-2000) illesztett lineáris trend meredeksége szinte pontosan megegyezik: Link Az elõbbi idõszak okát még az IPCC is elismeri természetesnek. Mi a helyzet az 1975 utáni idõszakkal? Azt a belsõ égésû motorjaink és erõmûveink okozzák - szerintük.
Az 1990-es évek vége óta ráadásul egyetlen tizedfok melegedés sem történt, miközben a klímamodellek szerint a Földnek kb. 0.3°c-kal kéne melegebbnek lennie 2010-ben, mint 1998 körül.
A másik, miszerint a ~100 000 évente bekövetkezõ hirtelen lehûlés legvalószínûbb okaként feltehetõen a naptevékenységben beálló hirtelen változás áll.
A Klíma kultúrtörténete címû könyvben ez volt az egyik számomra legérdekesebb rész.
William F. Ruddiman is a palaeoclimatologist and Professor Emeritus at the University of Virginia.
He is known principally for his "early anthropocene" hypothesis, the idea that human-induced changes in greenhouse gases did not begin in the eighteenth century with advent of coal-burning factories and power plants of the industrial era but date back to 8,000 years ago, triggered by the intense farming activities of our early agrarian ancestors. It was at that time that atmospheric greenhouse gas concentrations stopped following the periodic pattern of rises and falls that had accurately characterized their past long-term behavior, a pattern which is well explained by natural variations in the Earth’s orbit known as Milankovitch cycles. In his overdue-glaciation hypothesis Ruddiman claims that an incipient ice age would probably have begun several thousand years ago, but the arrival of that scheduled ice age was forestalled by the activities of early farmers. The overdue-glaciation hypothesis has been challenged on the grounds that alternative explanations are sufficient to account for the current warm anomaly without recourse to human activity, but Ruddiman challenges the methodology of his critics.
William F. Ruddiman is a palaeoclimatologist and Professor Emeritus at the University of Virginia.
He is known principally for his "early anthropocene" hypothesis, the idea that human-induced changes in greenhouse gases did not begin in the eighteenth century with advent of coal-burning factories and power plants of the industrial era but date back to 8,000 years ago, triggered by the intense farming activities of our early agrarian ancestors. It was at that time that atmospheric greenhouse gas concentrations stopped following the periodic pattern of rises and falls that had accurately characterized their past long-term behavior, a pattern which is well explained by natural variations in the Earth’s orbit known as Milankovitch cycles. In his overdue-glaciation hypothesis Ruddiman claims that an incipient ice age would probably have begun several thousand years ago, but the arrival of that scheduled ice age was forestalled by the activities of early farmers. The overdue-glaciation hypothesis has been challenged on the grounds that alternative explanations are sufficient to account for the current warm anomaly without recourse to human activity, but Ruddiman challenges the methodology of his critics.
Ne bántsátok mindjárt Bencsik urat. Sajnos az van, hogy hozzá nem értõ azon a szinten, amin kellene, de ha az lenne, akkor meg egy vasat nem tudna hozni ennek az országnak. Sajnos van egy trend, miszerint politikailag inkorrekt is lehet tagadni vagy akár megkérdõjelezni az antropogén eredetû klímaváltozást. Ha a meghatározó vélemények a tudományos akadémia szintjén sem engedik nyilvánosan a kritikát, akkor nemigen lehet majd olyan tanácsadót sem találni, aki az ellenkezõjérõl gyõzne meg egy csúcspolitikust.
Nem mellesleg, aki politikailag-anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy alternatív energia termelést propagáljon, vagy ilyen befektetéséeket támogasson, akár az EU-n keresztül is, az nyilván a globális felemelgedés tézist fogja erõltetni. Különben nem kap egy vasat sem, akár politikailag kiáûtkozottá válhat. Én azt mondom, hogy politikusnra nem szabad alapozni e kérdésben, mert teljesen más dimenziókban dolgozik. Régi tanárom, Pokol Béla jog és társasdalomtudós szépen leírja (Azt hiszem Haebermas német társadalomtudós elméletét továbbgondolva), hogy egy - egy ágazatban melyek a bináris kódok, amelyek mentén valaki érvényesül. A tudományban például lehet olyan, hogy tudom / nem tudom bizonyítani az állításom.- A politikában: Hatalmon maradni / ellenézkbe menni.
Ebben az értékmezõben a politikust baromira nem érdekli hogy van-e globális felmelegedés. Úgy gondolkodik, hogyha van, akkor tudok egy rakás pénzt lehúzni az úniótól például az energetikai szektor reformjához, ami egyébként módfelett támogatandó célkitûzés. Hát persze, hogy ilyen elõadást fog tartani, az tök mindegy, hogy a tudományos értéke mennyi. A globális felmelegedést meglovagolva szerez lóvét az energia szektornak, ha pedig ebben sikeres, akkor több szavazatot tud szerezni. Ekként érvényesül a Hatalmon maradni / ellenzékbe menni bináris kód. Régi mondás, a cél szentesíti az eszközt...
Nem mellesleg, aki politikailag-anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy alternatív energia termelést propagáljon, vagy ilyen befektetéséeket támogasson, akár az EU-n keresztül is, az nyilván a globális felemelgedés tézist fogja erõltetni. Különben nem kap egy vasat sem, akár politikailag kiáûtkozottá válhat. Én azt mondom, hogy politikusnra nem szabad alapozni e kérdésben, mert teljesen más dimenziókban dolgozik. Régi tanárom, Pokol Béla jog és társasdalomtudós szépen leírja (Azt hiszem Haebermas német társadalomtudós elméletét továbbgondolva), hogy egy - egy ágazatban melyek a bináris kódok, amelyek mentén valaki érvényesül. A tudományban például lehet olyan, hogy tudom / nem tudom bizonyítani az állításom.- A politikában: Hatalmon maradni / ellenézkbe menni.
Ebben az értékmezõben a politikust baromira nem érdekli hogy van-e globális felmelegedés. Úgy gondolkodik, hogyha van, akkor tudok egy rakás pénzt lehúzni az úniótól például az energetikai szektor reformjához, ami egyébként módfelett támogatandó célkitûzés. Hát persze, hogy ilyen elõadást fog tartani, az tök mindegy, hogy a tudományos értéke mennyi. A globális felmelegedést meglovagolva szerez lóvét az energia szektornak, ha pedig ebben sikeres, akkor több szavazatot tud szerezni. Ekként érvényesül a Hatalmon maradni / ellenzékbe menni bináris kód. Régi mondás, a cél szentesíti az eszközt...
A kárpát medence éghajlata éppen ilyen szélsõséges, sok - sok extrém helyzetet magában hordozó volt évszázadokkal ezelõtt is. Csak abban az értelemben nincs új a nap alatt - nekem - hogy amikor a klímakórus rázendít, és belemagyaráz a helyzetbe megalapozatlan dolgokat, egy az átlagostól eltérõ idõjárási idõszakban, akkor én csak mosolyogni bírok.
Akkor nem sokan állnának ki a közönség elé
De ilyen hülyeséget állítani, hogy az elmúlt tél volt a leghidegebb az elmúlt 2 évtizedben, ez vagy tudja hogy nem igaz csak hazudik, vagy hazudni akar, vagy pedig totál hozzá nem értõ, de akkor miért nem néz utána?
2 percbe telik utánanézni.
Egyébként mit mondtál neki erre?
Fene vigye el, hogy felénk nincs ilyen lehetõségem, hogy hozzá tudjak szólni ilyen témákhoz
Az biztos, hogy ez a gigablockingos idõszak teljesen homlokegyenest más, mint az 1950-1990-ig tartó nyugat-keleti irányítású idõszak, tehát ahhoz képest ez klímaváltozás, és elég komoly szélsõségekkel jár.
Persze ezek régen is voltak, de az a tény, hogy régen is voltak, nem cáfolja azt, hogy most is vannak, és nem bizonyítja, hogy a 20. század második felében is ilyen gyakorisággal elõfordultak.
A mai társadalom az 1950 és 1990 közötti idõszakban nõtt fel, azoknak mindenképpen szembetûnõbb a változás, aki 1990-es évek elejétõl folytat rendszerese meteorológiai megfigyeléseket, az csak legyint, mert pont azóta "hülyült" meg a klíma.
Csak az meteorológiai adatsorok nem adják vissza minden esetben ezt a változást.
Ádám!
Az elmúlt idõszakban eléggé hallgattál, amennyiben azért, mert kutakodtál, akkor bocsánatos bûn, de ebben az esetben megoszthatnád velünk, miket találtál, gondolom van egy rakat új információd, érdekességed!
Rossman!
Ezzel "Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt " nem értek egyet.
A meteorológia tudományában bõven van még új a nap alatt!
Például nagyon kíváncsi lennék, hogy a régebbi szélsõségek is ilyen gigablockingok miatt voltak, ritkán voltak nagy szélsõségek, vagy sûrûn kicsik, nyugat-keleti irányítás volt extrém meleg vagy extrém hideg, vagy mi váltotta ki a régebbi szélsõségeket.
De ilyen hülyeséget állítani, hogy az elmúlt tél volt a leghidegebb az elmúlt 2 évtizedben, ez vagy tudja hogy nem igaz csak hazudik, vagy hazudni akar, vagy pedig totál hozzá nem értõ, de akkor miért nem néz utána?
2 percbe telik utánanézni.
Egyébként mit mondtál neki erre?
Fene vigye el, hogy felénk nincs ilyen lehetõségem, hogy hozzá tudjak szólni ilyen témákhoz
Az biztos, hogy ez a gigablockingos idõszak teljesen homlokegyenest más, mint az 1950-1990-ig tartó nyugat-keleti irányítású idõszak, tehát ahhoz képest ez klímaváltozás, és elég komoly szélsõségekkel jár.
Persze ezek régen is voltak, de az a tény, hogy régen is voltak, nem cáfolja azt, hogy most is vannak, és nem bizonyítja, hogy a 20. század második felében is ilyen gyakorisággal elõfordultak.
A mai társadalom az 1950 és 1990 közötti idõszakban nõtt fel, azoknak mindenképpen szembetûnõbb a változás, aki 1990-es évek elejétõl folytat rendszerese meteorológiai megfigyeléseket, az csak legyint, mert pont azóta "hülyült" meg a klíma.
Csak az meteorológiai adatsorok nem adják vissza minden esetben ezt a változást.
Ádám!
Az elmúlt idõszakban eléggé hallgattál, amennyiben azért, mert kutakodtál, akkor bocsánatos bûn, de ebben az esetben megoszthatnád velünk, miket találtál, gondolom van egy rakat új információd, érdekességed!
Rossman!
Ezzel "Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt " nem értek egyet.
A meteorológia tudományában bõven van még új a nap alatt!
Például nagyon kíváncsi lennék, hogy a régebbi szélsõségek is ilyen gigablockingok miatt voltak, ritkán voltak nagy szélsõségek, vagy sûrûn kicsik, nyugat-keleti irányítás volt extrém meleg vagy extrém hideg, vagy mi váltotta ki a régebbi szélsõségeket.
Alapmû, kötelezõ olvasmánnyá tenném a meteorológia iránt érdeklõdõk körében. Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt , ennél lényegesen rapszódikusabb , és melegebb évek sorozata érhetõ tetten mûben nem egyszer. Bencsik valami energetikai államtitkár lett, jaj nekünk!
Kiegészítve az elõzõ hozzászólásomat: véleményem szerint valaki ne álljon ki közönség elé a klímaváltozásról elõadást tartani, ha a tapasztalati tudással kapcsolatos ismeretei is ennyire hiányosak.
A Réthly köteteket hazánk klímaváltozás-hangadói közül lényegében bárkinek tudnám ajánlani. Egy a hazai éghajlati adatsorokkal történõ ismerkedés szintén sokuk számára az újdonság erejével hatna.
Kissé kiábrándítóan hatott, mikor például Bencsik János, Tatabánya klímavédelmezõ polgármestere egy elõadás utáni hozzászólásomból kialakult vita során azt állította, hogy a 2009/10-es tél volt az elsõ átlagosnál hidegebb és havasabb tél az elmúlt két évtizedben... (és ez természetesen nem más, mint bizonyíték arra, hogy a változások kizárólagos okozója az emberiség)
2001/02 és 2005/06 között öt tél volt országos szinten átlagosnál hidegebb, ezek közül mindegyik hidegebb volt a legutóbbi télnél. 2002/03-ra sem emlékszik?
Kissé kiábrándítóan hatott, mikor például Bencsik János, Tatabánya klímavédelmezõ polgármestere egy elõadás utáni hozzászólásomból kialakult vita során azt állította, hogy a 2009/10-es tél volt az elsõ átlagosnál hidegebb és havasabb tél az elmúlt két évtizedben... (és ez természetesen nem más, mint bizonyíték arra, hogy a változások kizárólagos okozója az emberiség)
2001/02 és 2005/06 között öt tél volt országos szinten átlagosnál hidegebb, ezek közül mindegyik hidegebb volt a legutóbbi télnél. 2002/03-ra sem emlékszik?
A 105. oldal körül tartva a Réthly féle könyvek jutottak eszembe. Nagyon érdekes dolgokról ír, csak 2000 éves távlatban.
Most olvasom. Eddig nem rossz. Bár nem egy helyen a grafikonoknál nem egyértelmûek a mértékbeosztások - ami nagyban rontja a mû komolyságát.
Hasonló véleményen vannak egyes magyar meteorológus szaktekintélyek - táboruk sajnos (még) nem túl népes -, akik azt is hozzáfûzik: a légkör felmelegedése kifejezetten elõnyös (és mindig az volt!) a földi élõvilág számára.
Nem tudom olvasta-e már valaki az idén megjelent A klíma kultúrtörténete - jégkorszaktól a globális felmelegedésig címû könyvet. Az ismertetõk nagyon meggyõzõnek tûnnek, amint lesz idõm rá, megismerkedem a mûvel.
Link
Egy találó idézet a könyvbõl:
"A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetõnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebbõl. (...) Csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedõlni. Ha melegebb lesz - alkalmazkodni fogunk hozzá. Változnak az idõk, s velük együtt mi is."
Link
Egy találó idézet a könyvbõl:
"A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetõnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebbõl. (...) Csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedõlni. Ha melegebb lesz - alkalmazkodni fogunk hozzá. Változnak az idõk, s velük együtt mi is."
Ilyeneket még én is tudok. 
Emberemlékezet óta nem volt itt karácsonykor és húsvétkor is zivatar egyazon szezonban, az elmúlt 12 hónapban ez megtörtént. 
Az elmúlt 1 millió évben nem volt olyan magas a Tisza Szegeden, mint 4 éve. Kb 500ezer éve csordult meg odafönt a Kárpátok karéjában, tehát annyi idõs lehet.
Emberemlékezet óta nem volt itt karácsonykor és húsvétkor is zivatar egyazon szezonban, az elmúlt 12 hónapban ez megtörtént. Az elmúlt 1 millió évben nem volt olyan magas a Tisza Szegeden, mint 4 éve. Kb 500ezer éve csordult meg odafönt a Kárpátok karéjában, tehát annyi idõs lehet. 
Igen.
(De ha valami csoda folytán mégsem keveredne át a troposzféra, akkor a CO2 a felszín közelében dúsulna fel, az O2-nél, N2-nél nehezebb molekula lévén. Úgyhogy a Mauna Loán a földfelszínhez képest nem felül- hanem alulmérnénk.)
(De ha valami csoda folytán mégsem keveredne át a troposzféra, akkor a CO2 a felszín közelében dúsulna fel, az O2-nél, N2-nél nehezebb molekula lévén. Úgyhogy a Mauna Loán a földfelszínhez képest nem felül- hanem alulmérnénk.)
Biztos ez? Márhogy "tökéletes" a függõleges átkeverés a troposzférán belül?
Itt a válasz: Link
Valóban az Antarktisz felett van a legalacsonyabb CO2-koncentráció, de érdemes a skálát megfigyelni: a különbségek nem nagyobbak 10-15 ppm-nél. Másrészt a mai helyzetben ennek a különbségnek az az oka, hogy az Antarktisz körüli nyugati áramlás miatt az ottani levegõ csak lassan keveredik át a Föld többi részérõl származó levegõvel, így a CO2-emelkedés is csak több éves késéssel tudja követni a világméretû folyamatot.
Az antarktiszi jégfelszín egyébként maga is 3-4 km magasan van, tehát a Mauna Loához képest a magasságkülönbséggel nem is lehetne gond. (Persze ahogy Salo írta, a troposzférán belül a függõleges átkeverés egyébként is tökéletes.)
Valóban az Antarktisz felett van a legalacsonyabb CO2-koncentráció, de érdemes a skálát megfigyelni: a különbségek nem nagyobbak 10-15 ppm-nél. Másrészt a mai helyzetben ennek a különbségnek az az oka, hogy az Antarktisz körüli nyugati áramlás miatt az ottani levegõ csak lassan keveredik át a Föld többi részérõl származó levegõvel, így a CO2-emelkedés is csak több éves késéssel tudja követni a világméretû folyamatot.
Az antarktiszi jégfelszín egyébként maga is 3-4 km magasan van, tehát a Mauna Loához képest a magasságkülönbséggel nem is lehetne gond. (Persze ahogy Salo írta, a troposzférán belül a függõleges átkeverés egyébként is tökéletes.)
Igazad lehet, de a felszínmenti fluktuációk csak azokon a területeken jelentkeznek, ahol pl. városok tarkítják a tájat. 100 000 éve még ilyenek nem voltak, tehát akkoriban még a planetáris határrétegben is viszonylag egyenletesebb volt az eloszlás. (Más kérdés, hogy a növényzettel borított területeken éjjel kissé feldúsult, de a jég zárványaiban ez a hatás nem mutatkozik meg.)
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Én arra gondoltam, hogy a 3700 méter magasan és a jégfelszínen mért CO2 szint talán jelentõsen is eltérhet egy idõben. Minthogy 100 ezer éve még nem mértek Mauna Loán, talán inkább pont a jégfelszín feletti mérések lennének irányadóak.
Az antarktiszi jégfuratminták zárványaiban lévõ koncentrációkat mérik. Az teljesen egyenértékû azzal a koncentrációval, ami akkor volt. A zárvány korát pedig annak helyébõl tudják kiszámolni (egy nem ekvidisztans idõskála vehetõ fel a jégfuratmintára egyértelmûen), méretétõl függõen változó, de elég nagy pontossággal.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie .
Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie
.Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
Egyébként jól látom, hogy jelenleg tulajdonképpen egy 100 ezer éves lehûlési periódus elején vagyunk?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Egyébként mondassz valamit. Az elmúlt félmillió évre hogyan számolták ki a CO2-t? Mert van egy sanda gyanúm, hogy ez a jelenlegi érték (~400) nem példanélküli ebben az idõszakban. arra gondolok, hogy a grafikonon látható csúcsok (130e, 240e és 325e éve)valójában akár lehet, hogy elérték a 400, akár 500 ppm-es értéket is, csak borzasztóan rövid ideig. A grafikonból egyébként az tûnik ki, hogy a csúcsoknál a hõmérséklet együtt kezd nõni a CO2 szinttel. Továbba én belelátok egy egyensúlyi mechanizmust is. A CO2 szint és a hõmérséklet egy bizonyos ideig gyorsuló ütemben nõ, majd szépen visszatáncol. Mindezt circa 100 ezer éves cilusokban. Persze az is látható a grafikonon, hogy ezek a ~100 éves ciklosok is nyúlnak.
Én nem is mondtam, hogy a [co2]-emelkedés váltotta ki a melegedéseket, csak azt, hogy a T-vel erõsen korrelál. Egyébként meg úgy tudom, hogy mindkettõ ki tudja váltani a másikat egy bizonyos szintig:
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
Ez a grafikon például nem éppen a CO2 kiváltotta hõmérséklet-növekedésrõl tanúskodik, hanem éppen a fordítottjáról.
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Addig sem biztos, hogy normális lesz az idõjárás. Oda kell figyelni a légköri nyomgázokra, ugyanis az interglaciálisoban megszokott volt, hogy pl. a [co2]=280-300ppm közötti maxot ért el, míg jelenleg 380-390ppm-nél tartunk, mely az iparosodás óta növekszik igen jelentõsen (Ez a többi nyomgázra is igaz). Azt is tudjuk, hogy a Negyedidõszakban a [co2]-és a globális átlag T erõsen korrelált volt.
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen )
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen
)
A Csiki-medencében élõket igyekszem megnyugtatni: a Golf-áramlat belátható idõn belül (ez évtizedeket jelent!) nem fog leállni, amivel az embereket riogatni próbálják. A szokásosnál hidegebb tél viszont elképzelhetõ, amirõl e fórumban többször is szó esett már. (Nincs az a tudós, aki holtbiztosan megjósolná az eljövendõ tél jellegét.) Aludjunk csak nyugodtan...
Újabb hir kapott szárnyra: most britt meteorologusok állitják azt, hogy az idei tél rendkivûl kemény lesz Oroszországban és Romániában, tehát akkor Magyarorszégon is. Ezt nemrég jelentették be a román hir televizion. Ez már valamit jelenthet , hogy a lengyelek után most a brittek is riadot fújnak. Valaki meg tudja erõsiteni ezt a hirt?
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Hozzáteszem: a hír nem teljesen alaptalan. A termohalin mozgások már évtizedek óta lassulóban vannak. Azon lehet vitatkozni, hogy ez az olvadékvizek felszaporodása miatt van, vagy más okból.
Szerencsére? Figyelj csak, én nem nézem ki a sok Frankenstein-gyárosból, hogy õk programozott idõjárást akarnak. Nekik már az is elég, ha bele tudnak barmolni az idõjárásba... aztán idõvel majd idõvel úgyis egyre kifinomultabb lesz a módszer...
Ez a szokásos média-fogások része, tudományos alátámasztás nélkül.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Feláll a hátamon a szõr ettõl a mostani helyzettõl is!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
"Nem tudom mire való a ... [moderátor] ENSZ, ha nem arra, hogy az ilyen és hasonló kísérletek megkezdésérõl népszavazásban, vagy más módon de kérje ki a világ lakosságának véleményét! "
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Vajon mi eredmenyezne tartos anticiklont az Eszaki-tengeren? A polarfrontnak kellene modosulnia? Vagy az itt sokat emlegetett Golf-aramlat gyengulese okozna'?
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat