Bioszféra

Új fajta vargányát fedeztem ma fel Link Link Link
Mikulásvargánya, Boletus edulis mikulas
A kép maiságának bizonyítékai a zúzmarás fák a háttérben, az éjszakai köd miatt ma volt az elsõ zúzmarás nap Link

Lehet, amit most találsz, az az erdei szegfû (Marasmius Wynnei)? Kicsit világosabb. Csak ötletelek, hogy a gombák termõtestjei miért nem jelennek meg? Magasab CO2, nagyobb fû (dupla magasság a 80-as évek eleje óta), fél-egy fokkal magasabb hõmérséklet, rel. páratartalom alacsonyabb, a fene tudja. A tavaszi-nyár eleji gombaszezon a májusi és a tejpereszkét kivéve a legelõkön, kaszálókon megszûnt. Susulyka, milyen infóid vannak?

A mezei szegfûgomba ritkulását meg tudom erõsíteni, a 90-es években rendszeresen szedtünk 2-3 szatyornyit a Bodrogközben (akkor még ott laktunk) alkalmanként, és madzagra felfûzve szárítottuk a tornácon, rengeteg volt belõle; míg az utóbbi években Tiszalúc környékén, ahol nagyon hasonló feltételek állnak a gomba rendelkezésére, csapadékos periódusokban sem találtam megközelítõleg sem annyit, mint elõbbi helyen. Legelõ, rét, kaszáló van nagy területen, és a talaj sem sokkal másabb, talán kevésbé homokos. Ami viszont meglepõ: a miskolci parkokban tömegesen találok belõle, kis területen jóval nagyobb példányszámban fordul elõ, mint a két említett, szerintem a gombához jobban "passzoló" élõhelyen. A 'bennszülöttek' meg is kérdezték, mit csinálok, miért hajolgatok le a földre

Én inkább a klímára fogom. Más jellegû mostanában az idõjárás, mint ami a gombának kedvez. Felénk a rétekrõl eltûnt a csiperke és a szegfûgomba. Csak szeptember végén, október elején hébe-hóba jelennek meg szórványosan. Nem a legeltetés megszûnése az oka az eltûnésnek: Olyan kaszálókon is tömegesen volt gomba a 90-es évek elején, ahol száz éve nem volt legeltetés. Szegfû annyi volt, hogy kényszermunka volt szedni, meg sem látszott, amit elvittünk. Most egy jobb évben szedek egy marékkal.

Az idén október vége felé tömegesen megjelent a csiperke és a szegfûgomba: A gomba még mindig ott vegetál a földben, de a termõtest képzéshez eddig nem volt megfelelõ az idõjárás. Amit pl. a lilatönkûnél észrevettem, hogy hiába nagy a talaj víztartalma, ha a levegõ páratartalma alacsony, nem nõ. 2010-ben összesen szedtem, vagy két kilót a szokásos több mázsa helyett. Akkor más gomba sem volt, laska sem, fákon sem. Tavaly minden zéró, az idén is nagyon gyenge.

Azt is külön téma, hogy van termõhely áthelyezõdés egy területen belül is. Egy lilatönkû kör legalább 5 m-t tágul évente. A körön belöl a gombának már nincs tápanyaga. Egy olyan hely (15-20 hektár), amelyik a 90-es évek végén tele volt lilatönkû körökkel, most egy-két kört tartalmaz. Egyszerûen felélte a gomba a tápanyagát. El kell telnie jópár évnek, amíg a gomba számára elegendõ tápanyag halmozódik fel, hogy ismét visszatérhessen. Olyan helyeken találok mostanában, ahol korábban nem.

Érdekes dolog ez a "gombák visszaszorulása". Nagyrészt a termõhelyek hirtelen csökkenésérõl van szó itt, de az idõjárás rendkívüli változatosságát sem tudják követni. A 90-es évek elején halomra szedtem magam óriás pöfeteggel, sokszor a föld alatt nõttek 3 kilós pédányok. (Akkoriban nem mértem csapadékot, de a budapesti adatsor megint nem támaszt alá semmit.) Arra is gondolok, hogy nem annyira szereti a vizet, és ezt a 2010-es év tökéletesen bizonyította is.

Huszonéve a gombászkünyvekben Júdásfüle volt a becsületes magyar neve. A politikai korrektség nevében sem akarok mindenféle fafülgomba nevet használni. Én is a bodzát ismertem a tanulmányaimból, mint júdásfüle forrást, de egyszer belefutottunk egy tölgyes tarvágáson. A poén az volt, hogy a cimboráimmal célzottan a júdásfülére, bodzásra indultunk, de elõtte megnéztük a laskát a tarvágáson. Sose legyen kellemetlenebb meglepetéseünk. Aszfalttól kb. 5 km-re, gyalogosan fordoltunk néhányszor egy héten keresztül. Az elsõ alkalommal, amikor hárman személyenként 30-40 kiló júdásfülével vánszorogtunk a kocsi felé mindenféle szatyrokkal, kabátba csomagolva, stb, megkérdeztem az aznapot tervezõ cimborámat, hogy a laskás után esetleg nem néznénk-e meg azt a jó bodzást a júdásfülék miatt?

Az Auricularia auricula-judae (Szándékosan nevezem így, mert sok neve van.) nálunk is megritkult, itt egyébként bodzán volt a legtöbb. Én gombaporba teszem, és a laskát is leginkább. A szõlõ dolog rendkívül meglep, azt meg kellett volna örökíteni. Dióról: itt annyi diótönk van a párhuzamos utcákban, hogy nem lehet elmenni mellettük, de azért a kutyasétáltatók miatt nem nyúlok hozzájuk. Szedek máshol, bár azokról sem tudom, milyen állat tisztelte meg.
A fán lévõ ehetõ gombák valahogy megritkultak tavalyhoz képest, például gévát nem is találtam -pedig savanyúságba jó-, de én ezt az aszály (gombaaszály) számlájára írom. Valószínû, hogy az alsóbb rétegek még mindig szárazak, a fák nem tudnak kellõ vizet felvenni.
Még valamit a "bordó gombáról", amiket találtam, azok nem akartak valamiért megnõni, talán a langyos idõ miatt.

A párom sem "friss" termesztett gombát vesz, ha kifogy a fagyasztóból, hanem szárított erdeit horror áron. Dión növõ laskával nem találkoztam, de szõlõn növõvel igen. Combvastagságú lugastõkénket támadta meg a macskánknak köszönhetõen: Azon közlekedett és nem mosott körmöt elõtte.
Másfél-két mázsa szõlõt termett évente mielõtt beleesett a fene, kitartott februárig.
Amit nagyon hiányolok, az a kocsánytalan tölgy tarvágásokon a júdásfüle. Kedvezõ idõben a teljes vágási felületet 3-5 cm vastagságban a laskához hasonlóan bundaként bevonja. Ahhoz az igazi takony ködös, víztõl csöpögõ õszi két hét kellene. Nálunk az a családi csemege. Fél óra alatt 10-20 kiló helyett fél nap alatt fél kilót szedtem tavalyelõtt télen, az idén egy darabot sem.
Nekem olyan gondom volt a laskával, hogy a tuskón valami tapló félével érintkezett a tönkje. A gombát a munkahelyemen szórtam szét, és reklamált valaki, hogy nagyon keserû volt a tönkje. A termesztett laska tönköt feldolgozzák: szárítmányt (õrleményt levesporba) gyártanak belõle - alapvetõen ehetõ. Az tökéletesen kizárt, hogy valami egyéb is belekeveredett: a szétosztás során - garantáltan világoson - egyenként ellenõrzök mindent, még a minõséget (pl kukuc) is.

Azt gondolom, hogy az utolsó mondatod tökéletesen az én véleményem is. Nem tudom milyen boltokba jársz, de itt förtelmes ilyen szempontból a kínálat, úgy sejtem ott is... Azokhoz képest, szarvas- vagy császárgombák ezek. Egyébként a tuskókérdésrõl még annyit, hogy itt például a dión és a fûzön marad meg a legjobban a laska, a nyárfa, jegenye meg a többi tényleg hamar megadja magát. Érdekes -amit én még nem tapasztaltam- hogy sokan nem szedik le a dióról, mert azt mondják keserû.

Nem befülledésre gondoltam. A gomba fakó, vizet vesztett, koros, inkább két hetes, mint egy. A penészgombának volt ideje, alkalma (nedves, nyirkos idõ) fertõzni. A gomba még simán fogyasztható, nem rosszabb, mint bármelyik gamma-sterilizált bolti, de a párom a fekete színû, növekedési stádiumban levõ laskagombához szokott (ha már lehet válogatni). A kéregvesztés hatásának magyarázata egyszerû: utána a fa hamarabb kiszárad. A tuskóknál nincs ilyen gond. Szárazabb idõben a tuskókon jelenik meg elõször a laska.

Nem tudom, nem fülledtek be. Nem voltak azok sem öregek, elég jól szemmel tartom a környéket. Amennyiben lesz rá lehetõségem (bár nem úgy tûnik a -5 fokos fagyok miatt) fényképezek fiatalabbakat is.
Amúgy persze, hogy léteznek más farontók, de attól még terem bõven. Volt olyan fa -némi túlzással-, amelyikrõl külön könyvet lehetett volna írni. (Mármint azoknak, akiket ez érdekel.)
A kéreg-dolog azt hiszem, hogy jó megfigyelés.

Akkor hamarosan megjön a hideg is.

Itt vannak a csonttollúak.

Ugyanolyan penészpöttyök, mint az én befülledt laskámnál. A színébõl ítélve a gomba túl van a növekedési stádiumon, öregecske. Ilyen minõséget általában még hazaviszek.
A laska visszatérése: Tölgy tarvágáson, vagy fertõzött tölgyesben éveken keresztül szedtük ugyanazokrál a fákról, tuskókról. A nyárfát egyszerûen hamarabb lebontja, utána nincs mibõl kajálnia, így termõtestet sem fejleszthet. Az élõ nyárfákon azért megjelenik 3-4 évig, de nyilván közben el is pusztítja. Pusztuló, beteg nyárfások laska nélkül: Van azért a laskán kívül más farontó gomba is.
Amit én megfigyeltem a lábon álló fák (nem csak nyárfák) esetén: ha a fa elveszíti a kérgét, a következõ évben már nem terem laskát.

Idén jóval több cseren láttam laskát, mint bükkön. Ez számomra is érdekes.

Ezen én is gondolkodtam. Vannak olyan nyárfások (beteg fákkal), ahol semmi, máshol meg már messzirõl kiszúrod, hogy melyiken lehet a gomba. Három éve vagyok hajlandó leszedni a laskát, elõtte nem is érdekelt, ezért csak az idei évrõl szólva: úgy látom, hogy kevesebb fán vannak, de ott viszont sokkal seregesebben. Az is feltûnõ -szemben a tavalyi évvel- hogy inkább álló fákon vannak, mint tuskókon, rönkökön. És ráadásul, úgy látom, hogy nemigen tértek vissza ugyanazon fára.

Én is remélem!

Astral!
Épp tegnapelõtt gondoltam Rád, hogy az elmúlt hetekben néhányszor jártam ártéri részeken, ahol rengeteg nyárfa van, majd kiesett a szemem, úgy néztem a törzsüket, a tuskókat vagy a földön heverõ törzseket, hogy nincs-e rajtuk laska, de nem láttam egy darabot sem.
Hogy a túróba?
És évek óta figyelem, soha nem találtam nyárfán laskát, pedig évek alatt ebben az idõszakban megfordultam az ártéren sokszor!

Link Csak most sikerült lefotóznom, erre gondoltam.
És még egy "laskafa".

Kedves, aranyos a nagyid Remélem még sokáig engedik veletek mosolyogni az égiek. Itt lent, földi szeretetben

Az elmúlt melegorr hatására a lilatönkö és a laska visszavonult, de kezd megint életre kelni. A kedd reggeli faggyal tartósan le fog állni minden gomba. Szezon vége.

Az óriáspöfeteg Link
Ez egy 2010-es példány, 30 kilós Link

Szép ajándék. Egy páran szerintem elárulnánk a születésnapunkat ilyenekért.
Apropó, tudtok valamit a mostanában talált tolnai 8 kilós pöfetegrõl? Ilyen késõn még a hõskorszakban sem találtam itt ekkorát.

Nagymamám 74. születésnapi ajándéka Link Link Link Link Link
Az ünnepelt öröme Link

Köszönöm!

Már délután próbáltam hozzászólni a témához, de munkahely, idõ túllépés, elvesztett szöveg, káromkodás, stb. Emlékeim között rendet rakva: Nálam ilyen gomba két éve õsszel-télen a rekord csapi idején jelent meg. A megjelenés helye egy frissen ásott belvízelvezetõ árok oldala egy sor szilvafa és a szomszéd kerítése között. A terület korábbi felszíni szerves anyag terhelése a lehullott lomb és gyümölcs. Garantáltan semmi több. Tegyél rendet vasgáliccal és a gyepszellõzetetõvel és várd a száraz idõszakot. A gombát a talajból, ahogy pl az elföldelt faanyagot feldolgozó tintagombákat, nem tudod kiirtani.

Astral: Szándékom ellenére sikeresen reprodukáltam a penészfoltos-pettyes laskagombákat.

A gombákat tegnap szedtem. Víztartalmuk a tartós élénk száraz szélnek közönhetõen alacsony volt, már nem a fekete, hanem a világosszürke tartományban voltak. A gomba egy szövött pennymarketes szatyorbban éjszakázott az erkélyen (kb. 20 cm-es vastagságban) felülrõl nyitottan. Reggel semmi észrevehetõ változás a gombán nem volt.
Napközben tárolás a kocsiban: A kocsi ablaka napközben kb. 2 cm-re lehúzva mindkét oldalon, szellõzés van, az idõ borult. Délután a gombát nem tudom elajándékozni: penésszel borított, penészpettyes, stb.

Nem így akartam magyarázatot adni a jelenségre.

Nem tudok semmi újdonságról.

Illetve: szeptember végén éppen ott volt 2-3 kisebb méretû vakondtúrás. Nem tudom, hogy lehet-e összefüggés, de csupán ennyi "különlegesség" történt azon a részen.

Köszi, én is csak akkor tûröm meg a képeimen a dátumot, amikor annak legalább olyan jelentõsége van, mint a fotó témájának.

Átadták Rakamazon a Vízi Tanösvény I. ütemét: Link
Az átadaskor készült pár képem: Link

Más nem járt a tuja környékén? Még a nagy szárazságban a nyáron, egy beszáradt,de aktív vödör-maradványt kilocsolva is okozhat ilyenkor hasonló "felszíni elõadást".

Mit jelent a régen?
Az elmúlt 4 évben biztosan nem.

Nem volt régen valami falfestéses,maradék anyag aláöntve? (diszperzit)

Télember:

Szerintem valami szerves-anyag kiöntése okozhatja. A talaj túl savas-lúgos állapota okozhat ilyen gombás kicsapódást. Legjobb lapáttal felkaparni,és elvinni pld.a komposztba, de jól elkeverve. Szálas, szalmás,levegõs átkeveréssel a fel talajt, eltünik.

Köszönöm, kipróbálom!

Vasgálic adagolás: 6-9 dkg/10 l víz. Lehet, hogy nem használ, de nem is méreg: egy kis rozsda lesz belõle. A tujára ne kerüljön, az még a kan kutyát sem viseli el. Pár nap alatt kiderül, hogy hatásos, vagy sem. Utána gyepszellõztetõvel megpróbálhatod eltávolítani a gombát, akkor is, ha nincs hatása a vasgálicnak. Legalább a füved megszabadul a takarástól.

Ha érdemi kártétele lenne, biztosan hallott volna róla valaki. Nekem fogalmam nincs, hogy mi lehet. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy láttam valahol ilyesmit Szarvason a vízparton. Emlékeim szerint egy minden növényzettõl mentes frissen kiásott árok oldalán jelent meg. Lehet, ha gereblyézed, kiszárad és eltûnik.

Dátum nélkül egész jók lennének!

Köszönöm, és várom az ismerõseid véleményét is!

Az én ismerõseim körében felmerült, hogy valamiféle hópenész lehet. Szerinted, szerintetek?

Susulyka adott egy lehetséges azonosítást a #32258-ban. Úgy látszik a felvételeiden, hogy nem támadja a füvet, "csak" elfojtja. Nem tudom, hogy meg kell-e, egyáltalán meg lehet-e nyuvasztani. Ha amit látunk, csak termõtest, a gomba talajlakó, nagyon nehéz, vagy lehetetlen elpusztítani. Megkísérelheted esetleg vasgáliccal elpusztítani. Rákérdezek a szomszédomra, milyen töménységben használta moha ellen, azt biztos túléli a fû. Azért a tuját ne permetezd le, az nagyon érzékeny. Káros maradványa a vasgálicnak nincs.

Én is találkoztam hasonló gombával Szarvason, körülnézek.

A tegnapi 32250-es hozzászólásomban megfogalmazott kérdésem továbbra is aktuális, ha valakinek van ötlete jelezze.


Mellékesen hoztam egy érdekes jószágot.Ki õ?
Link

Tessék: Link

Tipp, ha egy kép 403-as hibával nem jelenik meg: írni kell az url végére egy kérdõjelet, és Enter után lehet ámulni Sok helyen nem szeretik a hotlinkeket, tiltják, és ezért kapjátok ezt a hibaüzenetet.

Ma reggel már nekem is tiltják
A gugli így is sok képet ad: Link

Sajnos: 403 Forbidden

Egy darabig csupán a ciprus alatt volt, most vettem észre, hogy a fû felé terjed.

Érdekes.
Van egy hasonló, a terjengõ bevonatgomba névre hallgató faj (Sebacina incrustans), de azon nem jellemzõk ennyire sárgás színek. Fiatal példány: Link , de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ez az.
Azt javaslom, figyeld, hogy a késõbbiekben nem fut-e fel a környezõ növényekre ilyen módon: Link , mert erre a nemzetségre - mint neve is mutatja - ez jellemzõ. Érdekes módon nem élõsködõ, hanem valószínûleg gyökérkapcsolt gomba.

Így van: élõsdi bocskorosgomba (Volvariella surrecta). Leggyakrabban szürke tölcsérgombán nõ, de idõnként ráfanyalodik rokon fajokra, ezek szerint a lilatönkûre is. Link

Sajnos a levegõ szárad, melegszik és egyre erõsebb a szél. A holnapi laskaszürethez legyártottam egy 4 m-es késhosszabbítót. Szarvason van a héten egy mázsányi illetékfizetési kötelezettségem. A lilatönkûvel együtt szerintem két gombásznap alatt összejön.

Kinéztem a Petresre a panorámája miatt. Közben beléjük botlottam a hegyen kapaszkodva felfele:
Link
A 3 nagyobbik õzláb kalapja akkora volt mint a kézfejem

Sziasztok!
A reggeli problémámmal állnék elõ, most már képeket is mellékelve.
Elõre is köszönöm az esetleges segítséget.

Link
Link
Link
Link

A lilatönkû pereszke kalapjának felszínén elég gyakran nõ legfeljebb kisujj-körömnyi kalapocska. Valamelyik oktatóink szerint egy bocskoros gomba fertõzés.

Nemcsak Mexikóban, hanem egész Észak-Amerikában ínyencfalatnak számít a Hypomyces lactifluorum nevû parazita tömlõsgomba, amely galambgomba és fehér színû tejelõgombafajokat támad meg. Jellegzetes narancsos színe miatt "lobster mushroom"-nak, azaz homárgombának nevezik, és állítólag a megtámadott termõtest íze is hasonló lesz a rákéhoz. Link Link
Mit mondjak, én nem szívesen kóstolnám meg. Valahogy abnormálisnak tartom az élõsködõ által elfoglalt élõlényt megenni, pedig vsz nincs rossz hatással az emberi szervezetre. Nem beszélve arról, hogy közeli rokona az aranytinórun gyakran látható penésznek, amit gondolom, Ti is ismertek, és biztos vagyok benne, hogy nem ennétek meg. Link