Hydroinfo
Ez a siófoki 5 hogyan jött ki,én emlékszem 10 mm-es napra is?Zalában az utóbbi 5-6 napban a 100-at is közelítette .Mellessleg ha hetekig nem esik semmi és nyár van miért nem csökken?Ez sem befolyásol semmit ?Nem akarok levonni következtetéseket...
Ferenc!
Többször is írtam már, hogy az én -több évtizedes tapasztalatom, ami más helyiek tapasztalatával is egybecseng- szintén ugyanezt sugallja, mármint, hogy a ráesés befolyásolja döntõ mértékben a Balaton vízszintjét. Ez a hétvégi ciklon újra meggyõzött errõl, mindamellett, hogy Donpalesz által hozzám eljuttatott adatok nem ezt támasztják alá. Én mégis, -minden ilyen megerõsítés után- tartom, amit hosszú évek alatt megfigyeltem, megfigyeltünk.
Többször is írtam már, hogy az én -több évtizedes tapasztalatom, ami más helyiek tapasztalatával is egybecseng- szintén ugyanezt sugallja, mármint, hogy a ráesés befolyásolja döntõ mértékben a Balaton vízszintjét. Ez a hétvégi ciklon újra meggyõzött errõl, mindamellett, hogy Donpalesz által hozzám eljuttatott adatok nem ezt támasztják alá. Én mégis, -minden ilyen megerõsítés után- tartom, amit hosszú évek alatt megfigyeltem, megfigyeltünk.
Bízom a szerdában, hogy nagy esõt hoz a Balaton vízgyûjtõjén ha már nem is a ráesés számít a legnagyobb mértékben, amit még mindig nem értek, hiszen látod Bakonyvár hiába volt 20-100mm a vízgyûjtõn nem folyt bele semmi, mert Siófokon meg volt 5mm összesen! Szóval én még mindig tartom a véleményem, hogy a ráesés sokkal több %-ban felelõs az emelkedésbem, mint a befolyás.
Bakonyvár!
Errõl kb. 10 napja már polemizáltunk, olvasd vissza! Egyébként ez is az én /nem tudományosan alátámasztott!/ megfigyelésemet támasztja alá, mármint, hogy erõsen felülbecsüljük a vízgyûjtõn lehullott csapadék arányát a vízszint-emelésében.
Errõl kb. 10 napja már polemizáltunk, olvasd vissza! Egyébként ez is az én /nem tudományosan alátámasztott!/ megfigyelésemet támasztja alá, mármint, hogy erõsen felülbecsüljük a vízgyûjtõn lehullott csapadék arányát a vízszint-emelésében.
Ismétlõdik a tavaly nyári eset.Most is a június végi 30 fokos kánikulában 1 hétig 1 centit sem csökkent a Balaton vízszintje/95/.Most a Balaton vízgyûjtõjét telibe kapó felhõszakadás és esõ sorozat ellenére/20-100 mm közé teszem az esõ mennyiségét,persze Zalában volt a legtöbb/még mindig 95.Maci Laci legyek ,ha ezt értem!!!
Tavaly -köszönhetõen a csapadékos május-júniusnak- gyakorlatilag május közepétõl egészen július elejéig 79 és 83 cm közt ingadozott.
Gitár! Fanatic a kérdésedre válaszolt szerintem. Én annyit tudok hogy 2003-ban ezen a napon 51 cm, 2002-ben 64cm, 2001 74cm, 2000 85 cm. Legutóbb ilyen magas vízállás junius 30-án 99-ben volt 115 cm-rel. Akkor egész nyáron 120-100cm között volt.
Sajnos a tavalyi évrõl nem tudok semmit de ha megnézzük az utóbbi évek tendenciáját akkor 40 centi körül lehetett.
Sajnos a tavalyi évrõl nem tudok semmit de ha megnézzük az utóbbi évek tendenciáját akkor 40 centi körül lehetett.
FANATIC HA MEGNÉZED A WWW.HYDROINFO.HU-N A TAVAK VÍZÁLLÁSÁNÁL A BALATONT AZ MA IS 94CM VÍZÁLLÁST MUTAT.
Még mindig 95cm a Balaton vízszintje.
Szerintem ez így június vége felé egy nagyon jó érték.
Tudja valaki,hogy tavaly,tavalyelõtt ilyenkor mennyi volt a vízszint? Érdekes lenne összehasonlítani.
Szerintem ez így június vége felé egy nagyon jó érték.
Tudja valaki,hogy tavaly,tavalyelõtt ilyenkor mennyi volt a vízszint? Érdekes lenne összehasonlítani.
Érdekes statisztikák vannak. Akkor most úgy néz ki, hogy valahol a 10 és a 20 %-os csapadékhiányba passzol bele a jelenlegi vízszint.
Világos,de én a térség és 1000 mm-ek kitételt nem az egész vízgyûjtõ precíz számított átlagára értettem,mert nekem ilyen nincs.Csak tendenciára gondoltam,hisz mikor volt csak a zalai vízgyûjtõn utoljára kb. 1000 mm-es átlag - akár egyszer is 1965 óta ?
Bakonyvár: az általam említett csapadékadatok a vízgyûjtõ egészére vonatkozó átlagok (legalábbis én így értelmeztem; Donpalesz, szólj, ha tévedtem) - a zalai részen ettõl még lehettek 1000 mm feletti összegek is, nincs itt semmi ellentmondás. :-)
Ssámomra a kályha,tehát a kiindulás az 1901-50-es átlagok.A Balaton vízgyújtõjének pár adata
zentgotthárd:817,Nagykanizsa:777,Zalaegerszeg:745,Keszthely:700,Siófok:623 mm.A zalai részen ha 800 mm feletti átlag is van,akkor 1000 mm-es évek is kellenek.Csak Keszthelyrõl vannak adataim:Itt valóban csak kétszer/1937,1940/ volt 1000 felett,de az átlag csak 700 !Zalában jóval többször lehetett.Egy adatsor még Keszthelyrõl:1902 - 870,1903 - 906,1904 - 900,1905 - 955,1906- 864 mm.1941-60 közt csak 1960-ban érte el a 800 mm-t,késõbbi adatom nincs.Az égh.vált fórumban szerepelt,de nem vagyok benne biztos,hogy mikor/Talán a 19. sz-ban/volt 1m-rel a mai felett a vízszint,valóban nem a 20. században.
zentgotthárd:817,Nagykanizsa:777,Zalaegerszeg:745,Keszthely:700,Siófok:623 mm.A zalai részen ha 800 mm feletti átlag is van,akkor 1000 mm-es évek is kellenek.Csak Keszthelyrõl vannak adataim:Itt valóban csak kétszer/1937,1940/ volt 1000 felett,de az átlag csak 700 !Zalában jóval többször lehetett.Egy adatsor még Keszthelyrõl:1902 - 870,1903 - 906,1904 - 900,1905 - 955,1906- 864 mm.1941-60 közt csak 1960-ban érte el a 800 mm-t,késõbbi adatom nincs.Az égh.vált fórumban szerepelt,de nem vagyok benne biztos,hogy mikor/Talán a 19. sz-ban/volt 1m-rel a mai felett a vízszint,valóban nem a 20. században.
Donpalesz: köszönöm az adatsort!
Azért ebbõl kiderül az is, hogy 1921 óta a vízgyûjtõ csapadéka soha nem érte el az 1000 mm-t; a legcsapadékosabb év 1965 volt 981 mm-rel... És a 2 méteres vízállások sem a 20. században, hanem jóval régebbi idõkben voltak, amikor a tópart még egyáltalán nem volt kiépítve - most ez a vízszint elöntené az összes strandot és mindenféle, part menti építményt...
Igaz, én is úgy gondolom, hogy most már nem is tudna idáig emelkedni a víz, hiszen a déli part mocsarainak jó részét lecsapolták, ott biztosan sokkal alacsonyabb a talajvíz, mint eredetileg. De egyetértek azzal is, hogy az 1 m körüli vízszint stabil beállásához is évekig kell még töltõdni a felszín alatti vízkészletnek (ha ez rendben lenne, akkor egy-két átlagnál szárazabb év sem okozna gondot) - jó lenne egyszer a talajvízállásokról is adatokat látni...
A felszín alatti vizek hatásáról egyébként Donpalesz grafikonjának 1990-93 közötti része gyõzött meg végleg, amikor a hozzáfolyás kb. fele volt a szokásosnak. (A bakonyi bauxitbányákban ekkor szüntették meg a vízkiemelést; gondolom, ezután az oda a lehulló csapadék inkább a kiürült karsztvízkészletet pótolta, és csak töredéke folyt le a Balatonig...) 2001-2002 táján a hozzáfolyás még jobban visszaesett, sokkal jobban, mint a csapadék csökkenése indokolná - biztos vagyok benne, hogy ha más módon is, de ez is a felszín alatti vizekhez köthetõ...
Azért ebbõl kiderül az is, hogy 1921 óta a vízgyûjtõ csapadéka soha nem érte el az 1000 mm-t; a legcsapadékosabb év 1965 volt 981 mm-rel... És a 2 méteres vízállások sem a 20. században, hanem jóval régebbi idõkben voltak, amikor a tópart még egyáltalán nem volt kiépítve - most ez a vízszint elöntené az összes strandot és mindenféle, part menti építményt...
Igaz, én is úgy gondolom, hogy most már nem is tudna idáig emelkedni a víz, hiszen a déli part mocsarainak jó részét lecsapolták, ott biztosan sokkal alacsonyabb a talajvíz, mint eredetileg. De egyetértek azzal is, hogy az 1 m körüli vízszint stabil beállásához is évekig kell még töltõdni a felszín alatti vízkészletnek (ha ez rendben lenne, akkor egy-két átlagnál szárazabb év sem okozna gondot) - jó lenne egyszer a talajvízállásokról is adatokat látni...
A felszín alatti vizek hatásáról egyébként Donpalesz grafikonjának 1990-93 közötti része gyõzött meg végleg, amikor a hozzáfolyás kb. fele volt a szokásosnak. (A bakonyi bauxitbányákban ekkor szüntették meg a vízkiemelést; gondolom, ezután az oda a lehulló csapadék inkább a kiürült karsztvízkészletet pótolta, és csak töredéke folyt le a Balatonig...) 2001-2002 táján a hozzáfolyás még jobban visszaesett, sokkal jobban, mint a csapadék csökkenése indokolná - biztos vagyok benne, hogy ha más módon is, de ez is a felszín alatti vizekhez köthetõ...
Már tavaly a csapi- vízszint hasonlítgatások után arra jutottam,hogy komoly tényezõ a talajvizekkel/rétegvizekkel/való kapcsolat.Esõzéskor csökkenés,száraz idõszakban emelkedés csak így magyarázható.Másfél éve a kisalföldinél sokkal több csapadék van a Balaton vízgyûjtõjén tapasztalatom szerint.Az elõzõ 3-4 év viszont nagy csapadékhiányt hozott országosan.A mostani átlagnál több csapi mégis alig fél métert emelt a vízszinten,mert a térség talajvizei még mindig deficitesek nyáron - a téli feltöltõdés csak átmeneti,részleges.Ha nem lesz a nyáron átlag feletti csapadék és meleg lesz,ismét 50 centi alá szállhat a talajvizek gyors elszívó hatása miatt.Szó sincs szerintem a Balaton megmenekülésérõl - hol vannak a régebbi korok 2 méteres vízállásai ?Még a Sió örökös bezárásával is csak ábránd lenne.Évtizedek óta elképzelhetetlen/ami elõtte gyakori volt/hogy 1000 mm-es éves csapik legyenek a térségben zsinórban - meg persze hûvös,párás nyarak.
Ferenc!
Sok-sok éves tapasztalat után én is hasonló arányban gondolkodtam.
met4ever!
Nem tudom számokkal alátámasztani, de én nem ezt tapasztaltam. És többen, akik a Balatonnál élnek évtizedek óta, szintén nem. Hangsúlyozandó, ez csak egyszerû megfigyelés.
Sok-sok éves tapasztalat után én is hasonló arányban gondolkodtam.
met4ever!
Nem tudom számokkal alátámasztani, de én nem ezt tapasztaltam. És többen, akik a Balatonnál élnek évtizedek óta, szintén nem. Hangsúlyozandó, ez csak egyszerû megfigyelés.
Ferenc: a hozzáfolyás jóval nagyobb területre hullott csapadékot szállít a tóba, mint amennyi a tó felületére tud esni. Ezt persze "útközben" csökkenti az elszivárgás a talajba illetve a párolgás, így jelentõsen csökken, mire a tóhoz ér, de úgy tûnik, hogy ennek a hatása még így is kicsit nagyobb, mint a közvetlenül a tóba hullott csapadéké...
Na most ezenb 44 illetve 56%-on én is meglepõdtem, ráadásul a hozzáfolyás javára(!), hát nem gondoltam volnba, még fordítva is nagyobb különbséget gondoltam, pl, hogy 35% befolyás és 65% ráesés..
Sió!
Én is így gondolnám. Mármint úgy, hogy sokkal nagyobb a ráhulló csapadék részaránya. Ettõl függetlenül érdekes probléma, ha valakinek van errõl valami adata, szívesen venném a hozzászólását!
Én is így gondolnám. Mármint úgy, hogy sokkal nagyobb a ráhulló csapadék részaránya. Ettõl függetlenül érdekes probléma, ha valakinek van errõl valami adata, szívesen venném a hozzászólását!
Számítási módszertõl függõen! Írta Doki. Szerintem is sántít ez a 44-56%. Én jóval nagyobb részt gondoltam a beleesett csapi javára. Donpalesznek van egy diagrammja,hogy hogyan hat a Balaton vízszintjére a környék talajvize. /hozzáfolyás-elfolyás az utóbbi idõben ha jól emlékszem/
Usrin!
Szerintem a talaj telítettsége az idei, meglehetõsen csapadékos tavasz után nem túlzottan alacsony. Valóban van némi beszivárgás a téli idõszakban, de egy "emberes" novemberi ciklon után se folyik be annyi csapadék, ami alátámasztaná a 44-56%-ot, holott akkor a talaj nedvessége is magas, a levegõ páratartalma miatt a párolgás is csekély.
Egyébként függetlenül a mai eszmecserétõl mindig is csodálkoztam, hogy miért olyan csekély a befolyás, amikor lényegesen többet várnék.
Szerintem a talaj telítettsége az idei, meglehetõsen csapadékos tavasz után nem túlzottan alacsony. Valóban van némi beszivárgás a téli idõszakban, de egy "emberes" novemberi ciklon után se folyik be annyi csapadék, ami alátámasztaná a 44-56%-ot, holott akkor a talaj nedvessége is magas, a levegõ páratartalma miatt a párolgás is csekély.
Egyébként függetlenül a mai eszmecserétõl mindig is csodálkoztam, hogy miért olyan csekély a befolyás, amikor lényegesen többet várnék.
Télember: a párolgásnál nemcsak a tó felületére, hanem a vízgyûjtõre is gondoltam - az ott lehulló csapadék nagy része esetleg emiatt már el sem jut a tóhoz. És ahogy Sió elmondta, télen a telített talajvízkészletek folyamatosan, még csapadékmentes idõben is táplálhatják a tavat - ám alacsony talajvízszintnél ennek az ellenkezõje is elõfordulhat, amikor a talajvíz "pótlódik" a tó vizébõl, így a Balaton többet apad, mint amennyit a párolás indokolna.
Usrin, Sió!
Nem akadékoskodni akarok, és el is hiszem, hogy ez így van. Csak egyetlen bajom van, hogy a tapasztalati tények ennek ellentmondanak. Vegyük pl. a múlt heti ciklont: durva közelítéssel 25 mm csapi esett a Balatonra és környezetére, de legyen csak 20. Ennek ellenére a vízszint semmit nem emelkedett. Persze, mondhatjuk, hogy nem is csökkent, de azért napokon keresztül nem volt olyan magas a hõmérséklet, hogy olyan fokú párolgás legyen, ami elvitte volna ezt a csapit. /vagy ha igen, akkor egy forró nyári hét alatt 20 centit kellene apadni..../ A tudományos adatok szerint 4-5 cm-rel kellene magasabbnak lennie, miközben csak stagnál.
És ez a ciklon most csak egy kiragadott példa volt, sajnos az évtizedes megfigyeléseim is ezt támasztják alá.
Hangsúlyozom, nem vitatkozni akarok, csak nem így tapasztalom.
Nem akadékoskodni akarok, és el is hiszem, hogy ez így van. Csak egyetlen bajom van, hogy a tapasztalati tények ennek ellentmondanak. Vegyük pl. a múlt heti ciklont: durva közelítéssel 25 mm csapi esett a Balatonra és környezetére, de legyen csak 20. Ennek ellenére a vízszint semmit nem emelkedett. Persze, mondhatjuk, hogy nem is csökkent, de azért napokon keresztül nem volt olyan magas a hõmérséklet, hogy olyan fokú párolgás legyen, ami elvitte volna ezt a csapit. /vagy ha igen, akkor egy forró nyári hét alatt 20 centit kellene apadni..../ A tudományos adatok szerint 4-5 cm-rel kellene magasabbnak lennie, miközben csak stagnál.
És ez a ciklon most csak egy kiragadott példa volt, sajnos az évtizedes megfigyeléseim is ezt támasztják alá.
Hangsúlyozom, nem vitatkozni akarok, csak nem így tapasztalom.
Kézenfekvõ,hogy a Balatonra ráesõ csapi sokkal látványosabban emeli a vízszintet mint a befolyásból származó. Nyáron a Zala arra sem elég,hogy a párolgási veszteséget fedezzze. Télen viszont mindig emelkedik,ha lassan is a vízszint,amikor már feltöltõdnek a Balaton környéki talajvíz készletek.
Télember: az is nagyon változó lehet, hogy a vízgyûjtõre hulló csapadéknak mekkora része jelenik meg hozzáfolyásként. Ha a T elég magas, nagy része elpárologhat, ha a talaj száraz volt, nagy része elnyelõdhet, még mielõtt elérné a vízfolyásokat.
Ill. a Balaton bizonyára nemcsak a felszíni vízfolyásokkal, hanem a felszín alatti vizekkel is összeköttetésben van. Nem tudom, hogy ez mennyire jelentõs tényezõ a vízállás alakításában, de a felszín alatti vizek mennyisége csak erõsen késleltetve és "széthúzva" követi a lehulló csapadékmennyiség alakulását...
Ill. a Balaton bizonyára nemcsak a felszíni vízfolyásokkal, hanem a felszín alatti vizekkel is összeköttetésben van. Nem tudom, hogy ez mennyire jelentõs tényezõ a vízállás alakításában, de a felszín alatti vizek mennyisége csak erõsen késleltetve és "széthúzva" követi a lehulló csapadékmennyiség alakulását...
Doki!
Biztosan igazad van, és én nem is szeretnék tudományos adatokkkal vitatkozni, de a tó partján élõ több évtizedes tapasztalatom azt mondatja velem, hogy ez nem érezhetõ. Rendszeresen a vízgyûjtõ területére hulló nagy csapadéknak semmi hozadéka nincs a vízállás szempontjából. Én inkább úgy vettem észre, hogy döntõen a "ráesõ" csapadék befolyásolja a tó vízszintjét.
Hangsúlyozom, nem a tudománnyal szeretnék vitatkozni, de ha ez tényleg így lenne, akkor egy 25 mm-t hozó egységes csapadéknak néhány napon belül 5 cm-t kellene emelnie a vízszinten.
Biztosan igazad van, és én nem is szeretnék tudományos adatokkkal vitatkozni, de a tó partján élõ több évtizedes tapasztalatom azt mondatja velem, hogy ez nem érezhetõ. Rendszeresen a vízgyûjtõ területére hulló nagy csapadéknak semmi hozadéka nincs a vízállás szempontjából. Én inkább úgy vettem észre, hogy döntõen a "ráesõ" csapadék befolyásolja a tó vízszintjét.
Hangsúlyozom, nem a tudománnyal szeretnék vitatkozni, de ha ez tényleg így lenne, akkor egy 25 mm-t hozó egységes csapadéknak néhány napon belül 5 cm-t kellene emelnie a vízszinten.
Kedves Ferenc!
Tobb evtizedes adatsorok alapjan a Balatonra hullo csapadek kb. (a szamitasi modszertol fuggoen) 44%-ban, a hozzafolyas pedig 56%-ban felelos a Balaton vizbeveteleben.
Tobb evtizedes adatsorok alapjan a Balatonra hullo csapadek kb. (a szamitasi modszertol fuggoen) 44%-ban, a hozzafolyas pedig 56%-ban felelos a Balaton vizbeveteleben.
Szia Ferenc! Majd körülnézek, de lehet, hogy Doki is tud valami tanulmányból idézni.
Ma reggel viszont felbosszantottak! Nevezetesen: a napkeltében Bánó András a Hernádszentandrási polgármesterasszonytól érdeklõdik, hogy
1. maga szerint miért van ennyi árvíz a Hernádon?
2. értesítették e önöknek, hogy árvíz lesz?
és a válaszok
1. szerintük azért van ennyi árvíz, mert a tavalyi tátrai erdõpusztulás miatt a Szlovákok nem tudnak mit csinálni a sok vízzel, (+ infó a polgármesterasszonytól, hogy 4400 m3/s-ot engednek hozzánk)
2. nincs konkrét válasz
Nos:
1. a tátrai erdõpusztulás a Poprád és a Vág vízgyûjtõjén történt (semmi közük a Hernádhoz), az elmondott vízhozam egy nagyságrendel nagyobb mint ami jön (a 400 m3/s-ot csak megközelítette)
2. minden érintett önkormányzat kapott értesítést idõben
Volt más szakmai tartalmú kérdés is, de nekem ez a kettõ elég volt...
Talán a TV-ben meg kellene tanulni egy mûsorvezetõnek, hogy kitõl mit kérdezzen. Persze lehet, hogy ott a portás, vagy a szomszéd szerkeszti az adást és a sarki pék rendezi - de hátha nem így van.
Remélem nem jutunk el oda, hogy az orvosi konzíliumba is bevesznek két rendõrt, meg egy óvónõt!
Ma reggel viszont felbosszantottak! Nevezetesen: a napkeltében Bánó András a Hernádszentandrási polgármesterasszonytól érdeklõdik, hogy
1. maga szerint miért van ennyi árvíz a Hernádon?
2. értesítették e önöknek, hogy árvíz lesz?
és a válaszok
1. szerintük azért van ennyi árvíz, mert a tavalyi tátrai erdõpusztulás miatt a Szlovákok nem tudnak mit csinálni a sok vízzel, (+ infó a polgármesterasszonytól, hogy 4400 m3/s-ot engednek hozzánk)
2. nincs konkrét válasz
Nos:
1. a tátrai erdõpusztulás a Poprád és a Vág vízgyûjtõjén történt (semmi közük a Hernádhoz), az elmondott vízhozam egy nagyságrendel nagyobb mint ami jön (a 400 m3/s-ot csak megközelítette)
2. minden érintett önkormányzat kapott értesítést idõben
Volt más szakmai tartalmú kérdés is, de nekem ez a kettõ elég volt...
Talán a TV-ben meg kellene tanulni egy mûsorvezetõnek, hogy kitõl mit kérdezzen. Persze lehet, hogy ott a portás, vagy a szomszéd szerkeszti az adást és a sarki pék rendezi - de hátha nem így van.
Remélem nem jutunk el oda, hogy az orvosi konzíliumba is bevesznek két rendõrt, meg egy óvónõt!
Kocka, vagy valaki aki ért a Balatonhoz írja már le nekem, hogy mennyi %-ért felelõs a vízbefolkyás(pataok, Zala..stb) és mennyi %-ban felelõs a Balatonra ráesett víz, a víztöbbletben! Egy másik topicon próbáltam elmondani,hogy a befgolyt víz alig tesz valamit a Balaton vízszintemelkedésért és ezt kaptam válaszként::
""Ne mondd már, hogy nem jelentõs! Hát én ránézek Somogy térképére, és minden patakot a Balcsi felé látok folyni!
Vagy valamit rosszul tudok?
Évekig nyaraltam az északi parton.Minden felszini víz a tó felé folyik.
Azzal mi lesz? elvezették csatornában másfelé, vagy mi?
(Lehet, mert régen nem jártam arra, de ha így van, az elég nagy marhaság, nem?)""
Tehát mit mondja neki, konkrétan kellene nekem mi mennyi %-ban felelõs. Köszönöm!
""Ne mondd már, hogy nem jelentõs! Hát én ránézek Somogy térképére, és minden patakot a Balcsi felé látok folyni!
Vagy valamit rosszul tudok?
Évekig nyaraltam az északi parton.Minden felszini víz a tó felé folyik.
Azzal mi lesz? elvezették csatornában másfelé, vagy mi?
(Lehet, mert régen nem jártam arra, de ha így van, az elég nagy marhaság, nem?)""
Tehát mit mondja neki, konkrétan kellene nekem mi mennyi %-ban felelõs. Köszönöm!
Szia Doki!
Köszönöm a választ! Arra gondoltam,hogy 10cm-nél akár több is lehet,de hogy 1 métert emelkedhet azt már nem.Üdv.
Köszönöm a választ! Arra gondoltam,hogy 10cm-nél akár több is lehet,de hogy 1 métert emelkedhet azt már nem.Üdv.
A több hónapon keresztül tartó közepes, vagy annál kevéssel magasabb vízállás a Dunán és nyugati mellékvizein erõsen apadóban van immár 4-5 napja: azaz szûnik meg a hóólvadék utánpótlása, ezen még az elmúlt napok esõi sem segítettek. Kezd tehát beállni a nyári kisvíz.
Kedves Sio!
A Balaton hossziranyu maximalis kilendulese a to ket vegpontja kozott meghaladhatja akar az 1 metert is.
1962. majus 14-en 20m/s sebessegu delnyugati szel fujt. Ennek kovetkezteben az egyideju vizallaskulonbseg Keszthely es Alsoors kozott mintegy 80 cm volt, mely ertek Keszthely es Balatonaliga kozott legalabb 90 cm lehetett.
Meg tobb informacio: Virag Arpad- A Balaton multja es jelene cimu konyvben
A Balaton hossziranyu maximalis kilendulese a to ket vegpontja kozott meghaladhatja akar az 1 metert is.
1962. majus 14-en 20m/s sebessegu delnyugati szel fujt. Ennek kovetkezteben az egyideju vizallaskulonbseg Keszthely es Alsoors kozott mintegy 80 cm volt, mely ertek Keszthely es Balatonaliga kozott legalabb 90 cm lehetett.
Meg tobb informacio: Virag Arpad- A Balaton multja es jelene cimu konyvben
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat