Bioszféra

Következõ életemben Zalába vagy Délnyugat-Vasba szeretnék születni. De legalábbis egy hétvégi házam legyen ott...

Igazad van, csak ma reggel korán eljöttem dolgozni. Ha lesz idõm hazaugrok, lefotózom és felrakom. Addig hátha akad valami ötlet.

Egy fotó alapján talán jobban beazonosítható lenne a probléma.

Sziasztok!

Kérdésem lenne.
Az udvaromban lévõ ciprus alatt a föld kb. 3-4 hete kezdett penészesedni, én legalábbis annak vélem, mivel pont olyan, mintha egy vastagon penészes sajtot látnék, csak ez kb. 1 m2 területen van. Sõt -ma reggeli megtekintés alapján úgy tûnik- lassan terjed a fûcsomók felé.

Ez vajon valóban penész, mitõl alakulhatott ki, és van-e valami tennivalóm vele?

Elõre is köszönöm az esetleges válaszokat!

Ma talán lesz idõm lefényképezni. Mikroszkópból elég drága kéne ehhez.
Floo pedig mostantól csak decemberben fotózhat vargányát...
Gogo eltûnt az oldalról, vagy csak én járok viszonylag ritkán, avagy bevetette magát a zalai meg vasi erdõk sûrûjébe?

Színes & ködös hétvégi képek. Nem a legjobbkor tudtam kicsit kiszabadulni, legalábbis fotózás szempontjából. (mivel én szeretem ezt a kicsit sejtelmesebb idõt -is-)
Link Link Link Link
Link Link Link Link
Link Link Link Link
Link Link Link

Folytassa, vargánya! Link Link Link Link Link Link

A tegnap szedett laskán (tárolva az erkélyen, takarás nélkül) semmilyen változást nem látok, csak egy kicsit világosodott a vízvesztés miatt. A gombák felszínén a tönkök közelében (ahol termõhelyükön is takarásban voltak) lisztszerû, de nem letörölhetõ, penésszerû bevonat van (nem spóra, inkább saját, vagy idegen gombaszövetnek tûnik), de a kiterjedését nem látom növekedni a szedés óta (1 nap), de nem is készültem fel a kiterjedés mérésére. A bevonat alatt a kalapbõrön semmilyen változást (pl. felpuhulást, nyálkásodást)nem vettem észre. Ennél többre a témában a szaktudásom nem elegendõ, kicsit több ismeret, meg szerintem májkroszkóp kéne.

Nem vettem észre ilyesmit, majd figyelek rá.

Igazából arra gondolok, hogy amikor nem tudod rögtön elkészíteni, akkor másnapra "megrontja" ez a penész. Tavaly figyeltem fel erre a jelenségre, eleinte csak azt hittem, hogy a spórapora fehéríti meg. Igaz így is megettem, ízben nem volt probléma, és nem lett tõle semmi bajom. Lehet ez olyan lesz, mint a rizike, amelyiket sokkal jobban szeretnek, ha megtámadja a penész (azt hiszem Mexikóban).

Nem vettem észre, még túl fiatalok minden betegséghez, szinte feketék. A páratartalom is viszonylag alacsony, nem csöpög minden a víztõl. Lehet, hogy a késést és a fertõzés elmaradását ugyanúgy az alacson légnedvesség okozza. Két éve szedtem utoljára érdemi laska mennyiséget, más fajokat meg három éve. Egyszerûen azért, mert nem termett.

A tegnapi szedést szétosztottam a rokonok, ismerõsök között. Volt aki úgy örült 70 évesen a kapott gombának, mint egy apró gyerek a karácsonyi ajándéknak.

Itt már nem várat magára a második hullám, igaz gyakorlatilag folyamatosan szedem. (Tavaly ráakadtam egy nagyon jó helyre.) Szegfûgomba is van még, illetve déli tõkegombából találhatunk sokat. A csiperkéket ma nézem meg. Egyébként a laskát nálad nem támadja valamilyen fajta penész?

Tényleg gyerekjáték. Egy kis probléma lehet ugyan a gyökérkapcsolt gombákkal, de elég nagy földlabdákkal megoldható a teljes átültetés. A cspadék sem probléma, majd öntözöm a Kõrösbõl.

Oké, cserélhetünk!
Kell jónéhány buldózer, markolók, szállítójármûvek!
A termõtalajt át kell hordani oda, csinálni kell egy dombot, ugyanis dombon van a hely, kb. 50-60 méterrel a völgyszint felett, de mindezt a fenyõfákkal együtt kell elszállítani!
Utána meg itt ki kell simítani a területet, és onnan idehordani a talajt!
Plusz meg kell oldani, hogy ott feléd annyi csapadék legyen, mint itt.
Gyerekjáték!

Tatán már 43000 vadlúdat számoltak! Az eddigi rekord 48000 volt...
Csodálatos látvány lehet. Remélem jövõre sikerül végre eljutnom a megfelelõ idõpontban.
Hatalmas élmény lehet a madarak reggeli kirepülése, ill. alkonyati behúzása mind látványban, mind hangban

Taraj puszta: Megjelent a lilatönkû pereszke elsõ érdemi hulláma, de még nem tömeges. Szedtem kb. 15 kilót. Volt még: márványos pereszke és tarlóõzláb elvétve, sárga rétgomba, mezei tölcsér. A laska második hulláma még nincs teljesen kifejlõdve, de itt-ott szedhetõ. Dióízû galambgomba volt még pár darab.

Floo, nem cseréljük el a lelõhelyeinket? Majdnem minden õsszel szedhetnél több mázsa lila tönkût.

Tárkány felett most a másik irányba voltam. A várhegyi dolomit bányához néztem ki egy-két régi kép miatt a kisvasútnak, de most ahol lehet vágtam és egy nyom bevitt egy fenyvessel tarkított részbe is. Sikerült összefutnom jópár még fiatal õzláb gombával, biztos volt ott több is, de a vastagon elterülõ falevelek miatt csak 2-3-mat vettem észre elsõre. Mivel nem akartam bõ 1 órát szobrozni ebben az ótvar idõben a következõ buszra, így mentem tovább.

Katica a "nagyító" alatt
Link Link Már nagyon várom a tavaszt, és a témák újbóli megjlenését...

Tudom, én is gyakran járok gombát szedni az erdõbe, nem is szoktam fûnek-fának megosztani a jó lelõhelyeket. Flootól is csak azért kérdeztem, mert gyakran járok arra. A környéken én is találtam egy jó helyet, de szerintem az õ képei is ott készültek. Ezt akartam csak kideríteni.

Nem ott voltak, ahol mielõtt túlmentél volna rajtuk, csak egy kicsit visszább?
Anak! Ezek a dolgok általában igen titkosak, manapság már én sem mutatok meg senkinek semmi helyet, legfeljebb Nanovich*-nak, mert õ csillagász, és úgysem tud tájékozódni.
Megyek laskázni, mert már arra is komplett turizmus alakult ki, amióta feltártam a lelõhelyek titkát. Pedig az azért nem ízletes vargánya.

Szia!

Arra találtam, ahol elfordul az út jobbra, majd a nagy fa mellett bemész az erdõbe, és ott
Hát most ide nem fogom beírni természetesen!

Szia Floo!

Szépek a vargányák! Merre találtad ezeket a szépségeket? Persze csak akkor, ha nem Top Secret! Van egy tippem, szerintem ugyanott találtad ahová mi is szoktunk járni, a képekrõl ismerõs a hely.

Üdv,
Anak

Begorombított a kis csapatom, elkezdtek rohamosan nõni Link
holnap lesz 10 napja, hogy megtaláltam õket Link
Fõleg a közelebbi lett jó nagy Link
És mivel a szúnyogok meg akarták enni elõlem Link , így elloptam a szúnyogok elõl Link
Kettõ másik Link Link
Ezt a hármat el is hoztam Link

Nagyon fickándoznak, gyönyörûek. Sajnos a legjobb helyem Galyatetõn van, és persze ott már jóval hidegebb az idõ.

Egészen elképesztõ! Hétvégén bejárom a fenyveseimet.

Friss képek, elképesztõ Link Link Link
Úgy néz ki, ez a párás, éjjel-nappal 8-10 fokos idõ szél és hõmérséklet ingadozás nélkül jó a vargányának.
Bár szerintem csak abban az esetben, ha elõtte is volt, és a szezon így folytatódni tud.
Ha elõtte nem lett volna, akkor nem jöttek volna elõ.
Vannak még kicsik is Link
Farönk emelõ verseny volt éppen Link Link
A csúcskép Link

Ma is túráztam egy jót Esztácz-kõ környékén. Nem is ez a lényeg hanem hogy belebotlottam pár tõ ösztörûs veronikába.

Hétvégi képek: újabb versenyzõk Link Link Link

Ma délelõtt "légicsata" zajlott errefele Erõs vijjogásra figyeltem fel ma délelõtt. Kimentem a kertbe és a vijjogás felé nézve láttam amint az északi égrészben egy galamb és egy hasonló testméretû ragadozó cikázik. Talán nem humánus gyönyörködni két élõlény halálos viadalában de fantasztikus látvány volt "égi keringõjük haláltánca" melyben mindkét madár bevetette minden ügyességét. Elég magasan voltak, a galamb nem tudott lombok közé menekülni de minden támadásnál hirtelen kitérõkkel "leborítva" csökkentette magasságát és igyekezett fa közelébe kerülni, így próbálta lerázni üldözõjét. A ragadozó fajtáját nem ismertem fel a magasság miatt, így tollazata színét/mintázatát sem tudtam kivenni (mentségemre dolgomat tettem a házban és csak hirtelenjében "kinéztem" az erõs vijjogás hallatán, sajnos nem kaptam fel se távcsövet se fotomasinát). A taktika a galamb esetében csak arra szorítkozott hogy lehetõleg egy fa lombjainak védelmébe meneküljön, míg üldözõje kettõs taktikát "alkalmazott". Rézsút felülrõl ereszkedve hátulról próbált rácsapni a galambra. A galamb olykor kilencven fokos szögben fordulózva kitért és süllyedve igyekezett valami fa közelébe. Ilyenkor a támadó alulról közelítve emelkedésre kényszerítette. "Szárnyhasználatuk" volt még érdekes, a ragadozó testközelbe szorított szárnyakkal szinte csak a szárnyvégeivel csapott egyet-egyet (gondolom a kisebb légellenállás/sebességnövelés miatt) másrészt látszott hogy gyors zuhanórepülésben felülrõl szeretne rácsapni a galambra de az nem hagyta hogy kedvezõ pozícióba kerüljön. Ha süllyedt, a ragadozó alulról kényszerítette a galambot emelkedésre, eközben néha a hátára perdülve lábaival próbálta elkapni. A harc végkimenetelét már nem láttam mert a nyílt, fák nélküli kiterjedt szántóföldek felé kergette áldozatát a ragadozó és takarásba kerültek, csak a támadó "eget betöltõ" vijjogását hallottam még. Elgondolkodtató hogy egy ragadozómadár miért vijjog hiszen hangjára minden zsákmánynak számító madár azonnal leszáll bokorba, külsõ ágról behúzódik mélyen a lombozatba. Folyamatos vijjogásán filóztam el - "lélektani hatás" lenne vagy riválisainak jelzi hogy ez a zsákmány csak az övé, esetleg mindkettõ. Talán még izgatottság is felmerülhet persze. Emberi észjárással hangtalanul kellene a zsákmány elérhetõ közelségébe jutni és váratlanul rácsapni hogy esélye se legyen menekülésre. Olyan gyorsan zajlott minden hogy esélyem sem volt fotózni Szerencse kell hozzá mint pld. ezekhez a sorozatokhoz Link Link Link
(Bocs az ismétlésekért ha sikerül újabb madár-légicsata sorozat, azonnal hozom... )

Nagyon szépek! Az elsõt fel is raktam háttérképnek.

Gyönyörû Könnyû lélegzet, a színek között

Ha avar alatt volt, akkor nem valószínû, hogy lilatönkû pereszke volt. Lehetett talán szürke tölcsérgomba a leírás alapján.

Pár tegnap lõtt kép:
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Ma jártam Bujdosó-kõ felé. Pontosabban Felsõtárkány - Barát rét - Bujdosó-kõ - Egeres-völgy - Felsõtárkány. Bujdosó-kõ környékén rengeteg gombával talákoztam. Most azt nem tudom milyen fajta. Fotózni nem fotóztam azt le, viszont tölcsérszerû volt a kalapja, vastag volt a tönkje. Viszonylag nagy darabok (egyik másik nagyobb volt mint a kézfejem). ha voltak akkor nagyobb kupacban voltak az avar alatt. Olvasva a netet meg Felhõcske képét látván, lehet hogy lilatönkû pereszkékkel futottam össze. vastag avar alatt nehezen szúrtam ki de utána jól lehetett látni ahogy vonalban vannak.

Egy jóó nagy õzláb gombával futottam össze a másik oldalon ahogy ereszkedtem le a völgybe. vagy 20-25cm magasan biztos volt a kalapja, illetve egy már folyósodó harkály tintagombával találkoztam. Mindezt a piros + turista úton.

Kicsit félreérthetõ voltam. Természetesen ízletes vargánya van máshol is (ott a Bükkben meredek oldalú, nyugati fekvésû bükkösökben keresném), de a fenyõk közül csak a lucot szereti.

Jó, de csak a lucfenyvesekben keresd a vargányát, ha szerencséd van ilyet Link is találsz, bár ez terem bükkösben is.
Tegnap egyébként nagy szerencsém volt, jöttem haza a sok laskával és belebotlottam egy hatalmas "csiperkésbe". Örülök neki, mert itt már régen találtam ennyit, és nagy teret hódítottak a rossz szagú fajok.

Valószínû tényleg keverem a nyárival, az fõleg lombhullató erdõkben nõ, Floo képein meg mind fenyõ alatt terem, és sötétebb is a kalapja. Ettõl függetlenül vargányát, akármilyet, még nem találtam szeptembertõl késõbb, de ez betudható a tapasztalat hiányának. Ezentúl a fenyvesekben jobban szét fogok nézni

Felénk sokkal kékebb a tönk, vagy a fotó/ monitorom nem adja hûen a színeket?

Biztos, hogy az b. edulisról beszélsz, és nem a nyári vargányáról? Mert a Börzsönyben is találtak már decemberben ízletes vargányát, Endre pedig az egyik évben náluk dokumentálta is. Szóval ilyenkor azért nem ritkaság, igaz nem minden év ilyen.

Patent!

Ami a hírlapi kacsát illeti, itt minden télen meglehetõsen sok, nem hírlapi hanem valóságos kacsa telel a Dunán a jég pereme és a folyóvíz résénél Ludakat általában a levegõben látok, érdekes módon ezekben a napokban kelet felé repülnek a csapatok. Hozzáteszem a "klasszikus" délrõl északra vonulás (természetesen helyi) észleléseim szerint eléggé esetleges mert vonulásukat az idõjárási térképekkel egybevetve szemlátomást a hõmérsékletváltozás és a széljárás függvényében mozognak, az idõjárás alakulása szerint a szélrózsa minden irányában látom (éjjel hallom) õket repülni. Gyakran észleltem hogy nemegyszer nincs felismerhetõ összetartó közös irány a különbözõ csapatok mozgásában mert a vonuló különféle kisebb csapatok egyidõben olykor nagyon eltérõ "ahány vezérlúd annyiféle irány" szerint haladnak. Ami a "pihenõlétszámot" illeti elképzelhetõ hogy a ludaknak nem tetszõ helyi adottságok vagy vízhõmérséklet miatt, de ittlétem nyolc éve alatt én még nem láttam együtt az említett, feltûnõen nagy számban összeverõdött lúdcsapatokat ahogy most sem.
Más: tegnap megint fotóztam halálra gázolt vizisiklót. Ami érdekes benne hogy nem kifejlett hanem még "gyerek" volt, alig tenyérnyi hosszú. A siklók tavasz végén-nyár elején párzanak, de a nõstény csak július-augusztusban rakja le tojásait melyek 4-6 hét alatt, tudtommal legkésõbb októberben kelnek ki. Most november közepe van, a kis kölyöksikló teteme friss volt, nemrégiben kelhett ki. Ebbõl és a rovarok-madarak, általában az élõvilág mostanában megfigyelhetõ viselkedésébõl úgy vélem megint enyhe tél várható esetleg Ha belegondolunk, a vadon élõ lények számára élet-halál kérdés hogy jó ösztönnel ráérezzenek mikor és hol alkalmas áttelelniük, ezért érdemes lehet megfigyelni mozgásukat. Még annyit: a gázolási helyszínekbõl ítélve a siklók szaporodási helye valahol a közeli szántóföld peremén lehet. Szemlátomást innen igyekeznek (más útjuk nem lévén a mûutat is keresztezve) a párszáz méterre lévõ Duna felé melynek partján -természetesen emberi szemmel megítélve- lehet szaporodásra alkalmas hely. Mégis, áttételesen a katadrom és anadrom vonuló halfajokra emlékeztetve a siklók vállalják a hosszú és veszélyekkel teli szárazföldi utat a víztõl szaporodási helyükre és vissza

A suszter maradjon csak a kaptafájánál! Ha meg nem marad ott, akkor megérdemli, hogy megcsípkedjék.
Jobb lett volna, ha a csudába hagyom azokat a libákat. Tulajdonképp azt akartam közölni a közzel, hogy ellentmondást érzek az újság által írtak és a saját tapasztalataim között.
Hogy ennek mi az oka, azon lehetne gondolkodni, ha megérné egyáltalán.

Gyönyörûek
Elképesztõ, hogy feléd még most is nõnek, itt északkeleten csak jóval korábbi idõpontokban találtam eddig, szeptember végén például.

Õrület Link Link Link Link Link Link Link Link Link

Lilatönkû pereszkék, a tárkányi határban szedtem õket:

Errefelé vargánya sajnos nincsen...

Gyakran járok Stájerországba, minden évszakban. 2009-ben 6 millió fenyõpinty telelt át egy kis völgyben. Nem láttam õket, azaz nem igaz, meg amúgy is jobban tudom.

Forrás: naturfotoforum.at - Michl G.

Igen.

Te már voltál tanúja ennek?