Időjárási visszatekintő

Tegnapi kincstalálás, szerintem alapmû***
Babolcsai György - Hirsch Tamás: Téli nagy csapadékos helyzetek (pdf): Link

Közben felkerült met.hu-ra az idei tavasz is. Átlagosnak tekinthetõ volt az évszak a +0,3 fokos anomáliával.

Nálunk se volt idén eddig sok zivataros nap: Link

Ha csak valami csoda nem történik, augusztusban már nem lesz itt zivatar, így megkockáztatok egy kis elõzetes összegzést. A nyár mindössze 11 zivataros nappal zárt (a csapadékkal járó és száraz zivatarokat is beleszámítva), ami messze a legkevesebb 2007 óta. Az eddigi nyári minimum 15 nap volt 2013-ból, ezen kívül pedig csak 2010-ben fordult elõ 20 alatti érték (19 nap). A korábbi évek között vannak olyanok, amikor még a tavaszi zivataros napok száma is megelõzte az idei nyarat (2009 - 14 nap, 2011 - 12 nap, 2014 - 13 nap).

Természetesen az év is elég silányan áll eddig, mindössze 19 zivataros nap volt. Ez is minimum egyelõre, és tekintve, hogy õsszel már nem szokott sok zivatar lenni nálunk (az eddigi maximum 5 zivataros nap volt 2008-babn), télen pedig gyakorlatilag egyáltalán nem (a 2009-es karácsonyi zivataron kívül nem volt rá példa), jó esély van rá, hogy az is marad. A következõ szint ugyanis 26 zivataros nap lenne, amit 2010 produkált.

Köszi az infót! Meglepõdtem kicsit, mert azért idén tavasszal elég sûrûn kaptunk komolyabb hidegöblítéseket. Ezek után elgondolkodtató, hogy milyen lehet egy átlagnál akár 1-2 fokkal is hidegebb tavasz.

Így van. Nálam is melegebb volt az elmúlt 30 év átlagánál az idei tavasz 0,5 °C-kal.

Az idei tavasz 0,2-0,3 fokkal volt melegebb az 1981-2010-es átlagnál. Egészen biztos, hogy átlag feletti volt, bár nálam ami -0,5 és 0,5 között van, azt átlagosnak tekintem.

Igen, az idei tavasz nagyon határeset. Pontos számot csak a május havi összegzésnél találtam (-0,3 fokkal hûvösebb az átlagnál). Az április is hasonló értéket hozhatott, a március talán ~+1 fokos pozitív eltéréssel zárhatott.

Én az idei márciuson voltam kiakadva, Szombathelyen 15 fagyos nappal 2 fokkal átlag felett lett.

Úgy tudom, az idei tavasz picivel hidegebb/hûvösebb volt az átlagosnál, csak errõl még nem készült hivatalos összegzés a szolgálat honlapján egyelõre. De ha az elmúlt hónapokat visszanézed, akkor láthatod, hogy az idei március kevéssel átlag felett zárt, viszont április és fõleg május átlag alatti volt, szóval összességében a tavasz valamivel átlag alatti kellett hogy legyen.

Érdekes ez a folyamatos pozitív anomália, az OMSZ visszatekintõje szerint az utolsó átlagnál (-0,3 fokkal) hûvösebb évszak a 2011/2012 tél volt. Azóta az idei nyarat is beleszámítva 14/14 évszak hozott az átlagnál melegebb idõjárást. Még a 2013. évi hóviharos március sem tudta úgy lehúzni az évszakos átlagot, hogy hûvösebb legyen az átlagnál.

Egyszer minden sorozat megszakad

A hullámzó frontból, majd a képzõdõ sekély ciklonunkból cirka 30mm hullott egy hét alatt a város déli részén a kertnél. Hogy a helyzet érdekességét szemléljem - óriási különbségek alakultak ki a környéken. A legkevesebb a város DK-i részén hullott, ellenben a Ny-i, ÉNY-i részek, ahol az állomás van kapott többet (itt 19mm-es napi csapadékösszeg is elõfordult, sõt Békésszentandráson 30mm-es is). Gyenge zivatartevékenység csak egyetlen nap (16.-án vasárnap késõ délelõtt) fordult elõ. A napi csapadékösszegek alulhaladták az általam vártat, ugyanis egyetlenegy nap nem fordult elõ 10mm-t elérõ vagy meghaladó napi csapadékösszeg. A csapadék egy adott napon több hullámban jött le, így a párolgás is közbejátszott abban, hogy a talaj vízbevétel szempontjából a lehetõ legrosszabbul járjon. A talaj átlagban csupán 10-20cm-ig nedvesedett le.
Részletezve:
16-án vasárnap 11:20 körül dél felõl zivatar érkezett az elhalófélben lévõ csapadékkar déli peremén: 2,3mm csapadék hullott, majd kisütött a nap és elpárolgott. Éjszaka rövid, de erõs záport kaptunk - 3,9mm-t. A nap zárása 7,2mm lett (ebbõl csak 3-4mm hasznosult).
17-én szépen elpárolgott az elõzõ napi csapadék, a nap zárásaként tized mm-es nagyságrendben hullott csapadék.
18-án már csendes esõ jutott osztályrészül - 7,5mm több részletben.
19-e csak néhány tized mm-t tartogatott
20-án nem maradt el a végsõ finálé: a második ciklonból végre megnyíltak az ég csatornái és kiadós, folyamatos áztató esõ kezdõdött 61-es jelenidõ formájában, amely egy rövid szünettõl eltekintve [20-án este és másnap délelõtt] 21-én estig tartott. Ebbõl minden csepp hasznosult. Ezúttal a város DK-i része kapott többet. A kertben elhelyezett zöldike közel 14mm-t mért két nap leforgása alatt. Ha nem is volt elég, de legalább kicsit enyhített a szárazságon.

A sekély ciklonról. Link

Az Alpokalját sem kényeztette el ez a furfangos ciklon. Hat napja alatt 26,3 mm csapadék esett itt, 1,2+16,4+6,7+ny+0,4+2,6 eloszlásban. De, lehetett volna rosszabb is.

A Bükk északi lábánál, Mályinkán az elmúlt napok csapadéka 93 mm (3+37+21+32).

A hidegfront, majd a kialakuló ciklon elmúlt négy napi csapadéka 64,1 mm (1,3+26,0+23,3+13,5).
A hónap csapadéka a 2-3-án leesõ 12,4 mm-el együtt már 76,5 mm.

Szimpatikusak ezek is. A Tokaji-hegy tetején lévõ logger sajnos megadta magát, pedig most igazán kíváncsi lettem volna az ott mértekre.
210 m-en 15 napon át tartott a 20 fok feletti minimumok sorozata 08.03-tól 08.17-ig.

Itt a Mecsekben ~600 m-en 11 napon mértem 20 fok feletti minimumokat aug. 5-tõl 15-ig.
Az öt legmagasabb minimum:
08.13.: 26,1°C
08.12.: 25,1°C
08.15.: 25,0°C
08.07.: 24,6°C
08.08.: 24,3°C

A Tokaji-hegyen a 2015.08.01-15. közötti idõszakban 28 fok körüli közephõmérsékletek születtek. 210m-en pl. 28,3°C .

Amikor nem állt le a szél, a lehetõség szerinti legalacsonyabb mérõponton elhelyezett logger (98m) is elég masszív minimumokat hozott, 24-26 fokokat is.
Amikor viszont leállt, akkor ilyen szépségek születtek, pl.:
08.12.: Link Link
Tmin 210m-en 27,3°C.
08.14-én a szél miatt viszont egymáshoz elég közeli értékek voltak. Tmin: 27,4°C: Link

Tegnap a zivatar beijesztett, így nem sikerült mindegyik loggert leolvasni.

Balintaj: emailt írtam, szeretettel várunk az állomáson, a könyvtárunkban sok érdekesség után lehet kutakodni a soproni és környékbeli éghajlatról.

Bakonyvárnak jelezném, hogy Sopronban 1856-tól, a Kurucdombon 1974.04.25. óta van mérés, elõdje az Egyetem Botanikuskertjében van, ahol 1925. óta mérünk (ma is). A környezet természetesen változik, a város nõ, ez így van rendjén. Vannak olyan állomások ahol a mérések kezdete óta semmi változás nem volt, ilyen pl. Sopronhorpács. Az állomások adatsorai mellé minden esetben hozzá van rendelve egy meta adatsor, így a kutatók ezek figyelembevételével tudják vizsgálni a változásokat. Egyébként átnézve a fórumokat, nagyon sok félinformáció kering az állomásokkal kapcsolatban, ezekbõl meg téves következtetések és legendák kelnek szárnyra.

Tutiempon az 1990-es évek elsõ felébõl rengeteg szemét van.
1992. augusztus:
Pécs (Pogány): 17,0 mm
Nagykanizsa: 4,9 mm
Gyõr: 1,8 mm
Miskolc: 6,0 mm
Szeged: 9,0 mm
Debrecen: 9,1 mm
Budapest (belterület): 3,3 mm
Budapest (Lõrinc): 0 mm
Szombathely: 15,1 mm

1992. szeptember:
Pécs (Pogány): 32,0 mm
Nagykanizsa: 54,8 mm
Gyõr: 50,0 mm
Miskolc: 31,1 mm
Szeged: 46,3 mm
Debrecen: 59,4 mm
Budapest (belterület): 23,7 mm
Budapest (Lõrinc): 53 mm
Szombathely: 45,8 mm

1992. október:
Pécs (Pogány): 125,4 mm
Nagykanizsa: 158,0 mm
Gyõr: 80,9 mm
Miskolc: 64,3 mm
Szeged: 98,0 mm
Debrecen: 85,8 mm
Budapest (belterület): 63,3 mm
Budapest (Lõrinc): 69 mm
Szombathely: 120,7 mm

Pécsre megnéztem itt, az októberi nagy csapadékos napok stimmelnek, és többnyire a szeptemberiek is, de 5-ére csak 76 mm szerepel a tutiempo-s 176 mm helyett. Link Hogy aztán ezek közül melyik a hibás adat, az jó kérdés.

Mondjuk Nagykanizsára szeptember 1-jére ott 22,1 mm van, itt meg 211 mm: Link 4-ére a 9 mm helyett pedig 49 mm: Link Októberre már stimmel a két adatbázis. (Érdekes, hogy a kanizsai szeptemberi adatok egy napos csúszásban vannak a tutiempo-hoz képest, illetve úgy, hogy az ott adott napra feltüntetett csapadék igazából az aznap reggel mért, tehát az elõzõ napra vonatkozó ennél az adatbázisnál, kivéve azt a pár napot.)

Az 1992-es augusztus után szeptemberben és októberben 200-300 mm-eket látok a tutiempo-n.
Pl. Link Link Link Link
Ezek hibás adatok vagy valósak?

Link

Bakonyár: lehet, hogy 1992-ben csak 5 forró nap volt Pápán, de 15 napon haladta meg a hõmérséklet a 33 fokot. Idén 11-szer volt 33 fok vagy melegebb és lehet, hogy ennyi is lesz a vége. A havi maximum akkor és most is 37 fok volt.

Gondoltam, hogy nem a hõmérõm lesz az etalon, de itt csak arról volt szó, hogy nem jegyeztem meg (és fel) még soha ilyen hosszú forró napokból álló sorozatot. Lehet itt közepekkel,átlagokkal,nyári vagy hõségnapokkal vagy absz. max. meg minimumokkal vagy trópusi éjszakákkal rangsorolni, vagy éppen ariditásindex-szel. Most nekem nem a rangsorolási meg JABA mánia volt a fókuszban, csak egyszerûen egy adatközlés. Ugyanakkor 10 éves pápai adataim (92-ben nem laktam itt, de 2000-ig nem is jegyeztem fel pápai T vagy csap. adatot, míg panelban laktam) során eddig hõségnapból is 13 volt a legtöbb egyhuzomban 2006 júliusban. Ha ma lesz 30 fok, akkor ezt is megdöntöm, de az OMSZ-tól nem várom el, hogy rangsorolja .
Ugyanakkor ha jól emlékszem a hírhedt idei aug. elõtti "hõhullámok" (ennek esetleg mi a definíciója meg a trópusi éjszaka kifejezés honnan ered?) idején alig fordult elõ (2 hónap alatt talán 4-5) forró napunk Pápán.

A mostani hónap hõmérséklete nagyon messze lesz végül az 1992-es 25-26 fokoktól.
Pápán 1992-ben még 10 forró nap se volt ugyan, de 21 hõségnap volt és a legalacsonyabb maximumhõmérséklet is csak 27,0 fok volt. A jövõ hét ezt a 2015-ös augusztust le fogja szépen húzni a süllyesztõbe. Egy olyan hónaphoz, mint az 1834-es július, 1807-es augusztus vagy 1992-es augusztus csupán néhány nap felfrissülés fér bele, akkor is 25-30 fokkal és egész hónapban tartósan 20 fok körüli minimumok kellenek.
Az egyes hónapokat nem az alapján rangsoroljuk, hogy te hány forró napot mérsz Pápán.

Írtuk sokszor, hogy milyen meleg volt 1992-ben, na meg szárazság. Most egyik szemem sír, másik nevet. Ilyen, hogy Pápán 10 napon keresztül zsinórban 35 fok felett mértem a max-ot nagyon gyanús, hogy rekord, 1992-ben sok hõségnap lehetett, de ennyi forró nap biztosan nem. Ugyanakkor viszont Cseszneken júl.16. és szept.1. közt akkor csak kétszer esett (1 és 1,5 mm), ami egyedülállóan száraz periódus volt a környéken, valódi aszály, most bebizonyosodott, hogy überelhetetlen.Tegnap Pápán hatalmas zivatarshow vetett véget a hõhullámnak (21 mm), egycsapásra megszûnt a rémálom, most már nem 33 fok van mint tegnap ilyenkor, hanem 23. Így a síró szemek itt pár óra alatt felszabadult nevetõsbe mehettek át.

Nálam a saját és a városon kívüli reptéri maximumok közt ilyen napos , hõség és forró napokon (ha nem tombol a szél) több fok is lehet az eltérés. Még a kertváros is hõszennyezett. Este 7-kor autóval jöttem haza kelet felõl. A városon kívül alig 30 fok volt az autó hõmérõje szerint, míg idehaza még 33 fok felett mutattak a hõmérõk. Szegednél az OMSZ térképe szerint 30 és 25 fok szerepel (lehet tippelni melyik a külterület). Sopronnál 28 és 22 fok szerepel. Most akkor mennyi van Sopronban ? Gondolom a Kurucdomb az egyik, Fertõrákos a másik. De melyik a melegebb ? Sajnos még akkor is baj van az összehasonlítással, ha ugyanott mérnek 60 évig. A városok hatvan éve nem voltak ilyen hõszennyezettek, mint manapság. Nem csak arról van szó, hogy kétszer annyi lakás van, mint akkor, meg teleépült minden gyárakkal meg szupermarketekkel. Ha régi városképeket nézünk, akkor az utcákon alig lézengett pár autó. Legalább megszázszorozódott a számuk. Nem is beszélve a nyáron is hõt okádó milliónyi légkondiról. Ma nem épülnek gombamód a gyárak, lakótelepek vagy áruházak. Ennek ellenére a városok nem arról híresek, hogy feltörik az aszfaltot vagy betont és fûvel vagy fával ültetik be a helyét. Inkább fordítva, most kitört a mûkõ õrület és mindenki a sárral küzd: a magánudvarok tömegét lekövezik, hogy nehogy gyom nõjön vagy sáros legyen a cipõ. A régi városokban nagy dolog volt, hogy pár utcán már macskakõ díszlett, most a legkisebb utca is aszfaltos plusz járda szegélyezi. Vagyis a hõszennyezés egyre nõ és a városklíma állomások száma is. Pontosan tudja mindenki a szakmeteorológusok közül, hogy mirõl van szó, ennek ellenére megy a jabázás ezen állomások adatait százéves rekordoknak beállítva. A legújabb gyöngyszem számomra Felcsút és a jános-hegyi rekord: mióta vannak ott ezek a hivatalos OMSZ állomások ? Tisztáson, északi lejtõn vagy fák árnyékában mérnek ? Esetleg aszfaltos-salakos pálya szélén ? Agyrém, ami itt megy manapság.
Ma az egyik szakmeteor. megemlítette, hogy egy-két helyen volt zápor,zivatar.Gyõr-S-M. Veszprém,Komárom,Fejér,Pest,Bács-K-K. Szolnok,Heves,Nógrád,Szabolcs-Sz-B. megye területén volt emlékeim szerint zivatar. Ha megyénként 5 cellát számolok és az öt-falu-város határát érintette átlagban, akkor kb 250 települést érintett zápor vagy zivatar, ami kb. 10 %-a a településeknek. Ez "egy-két" hely. Vagy csak védeni kell a mundér becsületét ? Lassan el kell nézni DM-nek elõréit. Hülye az elõrejelzéshez, de legalább nem meteorológus.

De az simán elviselhetõ volt még, sokfelé a 35 fokot sem érte el a hõmérséklet, és a kánikula sem volt folyamatos. Bár tény, hogy akkor már elkezdõdött a melegedés a korábbiakhoz képest, az volt a forróság elõkapuja.

Nem, nem ugyanazon helyen és nem ugyanolyan körülmények között történtek a mérések.
A tutiempo.net adatai a kurucdombi OMSZ mérõállomás adatain alapulnak (80-as évek).
A 2011-15 közötti adatok pedig saját mérések, külvárosban, ahol tapasztalatom alapján napközben 0,5 fokkal, éjszaka 1 fokkal (átlagosan) hidegebb van, mint a Kurucdombon.
Így a különbség a forró napok számában még nagyobb is lehet, mint amit írtam.

1992 nyarán már július 3. dekádja hõséggel telt.

Link

Link

Link

Link

Ettõl eltekintve igaz: a június és a július kétharmada nem volt különösebben meleg abban az évben.

Meg azon a nyáron augusztusig nem volt egyetlen hõhullám sem, hanem egyetlen hónap alatt tombolta ki magát, de akkor bepótolt mindent, ami korábban elmaradt. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak így születhet rekordmeleg augusztus. Az idei ha nem is múlja felül, de biztosan jobban megközelíti, mint a 2 és 3 évvel ezelõtti.

Azért 1992 augusztusát nehéz lesz ûberelni. Ehhez az kéne, hogy a hõségidõszak nagyjában-egészében a hónap legvégéig kitartson. Az nagy ritkaság, ha augusztus 3. dekádjában sincs még egy közepes mértékû lehûlés se. Ezért nem tartom nagyon valószínûnek ezt a kimenetelt, de majd meglátjuk.

Augusztus elsõ dekádja 26,00 °C átlagot produkált.

Lassacskán lehet sandítani az 1992-es rekordra (25,4 °C)....

Ráadásként egy bõven top 10-en belüli hõmérsékletû és szárazságú nyár is alakulgat erõsen.

A forró napok összevetése ugyanazon helyen és változatlan mérési körülmények fennállása mellett történt ? Pápán pl. az utóbbi 30 évben több helyen és teljesen más környezetben méregettek, de Sopronról és más városokról is hallottam hasonlókat. Pl. a miskolci állomás is tudtommal 3 helyen volt ennyi idõ alatt, de most olyan helyen van végre, ahol olyan magas hõmérsékleteket mérhetnek, mint még soha.

A júniusi hõhullámról nem jött válasz a szakzseniktõl, persze költõi kérdés volt. Ugyanakkor nem tudom kinek mi a a hõhullám, de valakinek már ki kéne a [...] média fejébõl verni, hogy hõhullám volt júniusban.
Most viszont van a javából. Bár nem röpködnek a 27-28 fokos közepek, hála az éjszakai lehûlésnek. Persze el kell ismerni, hogy a nagyvárosokban lakó embereknek nagyon nehéz lehet a soruk [...], hisz ott a havi közép a 30 fokot is meghaladja és méregetik a 25 fokos minimumokat és a 40 fokos maximumokat. Nekik már valóban volt júniusban is hõhullám, de ha pl. megnézem aug. 11 napjának maximumait a 9 reptéri állomáson (vagy akár a többi fõállomáson), akkor 36,2 fokos havi csúcsmaxot találok. Legtöbb helyen 35-36 fokkal tetõzött a hõhullám, ami aggasztó, hogy már 5-6 napja ennyi [...]. ( Az utóbbi idõben már nem nagyon van idõm a JABA hírekkel foglalkozni, még nyáron is dolgoznom kell késõ estig, bár most végre lazítottam).
Jó lenne, ha olyan helyeket, ahol csak pár éve méregetnek és nem szabályos körülmények közt, azokat nem tekintenék mérvadónak és nem kerülnének be az éghajlati könyvekbe. Pl, ha a Bükk fennskra telepítenénk automatákat, akkor minden másnap JABA rekord lenne negatívban, ha egy szõlõhegy déli lejtõjére, akkor pozitívban. És akkor kétszeresével menne az agyament szélsõségesdi duma, mert a minimumok ilyenkor pl. 1-26 fok közt lennének. [...]

Trágár szóhasználat, ide nem illõ gazdasági-politikai vonatkozás és téves meteorológiai információk törölve. Kérlek mellõzd ezeket a jövõben! - Zivipötty

A forró napok számával szeretném még kiegészíteni az elõbb leírtakat.
Tehát a 80-as években (81-90) összesen két forró nap volt Sopronban.
1983. július 27.: 35,5°C és 1988 július 23.: 35,6°C. Érdekesség, hogy 1987. szeptember 14-én 34,8°C-ot mértek, tehát majdnem forró nap volt az is (forrás tutiempo.net).
A 2011-15 közötti idõszakban ezzel szemben 17 forró nap volt. A legmelegebb 2013. augusztus 8-án volt 39,1°C-kal.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015 Július:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 23.9 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 23,53 °C
Havi átlagos légnedvesség: 77,41%
Havi átlagos légnyomás: 1014,5 hPa
Havi átlagos felhõfedettség: 4,04 okta
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 17 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 30.8 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 8.6 °C (11.)
Havi legmagasabb hõmérsékle: 37 °C (7.)
Legnagyobb napi hõingás: 19.7 °C (12).
Havi összes csapadék: 36.4 mm
Legcsapadékosabb nap: 20.0 (8.9
Csapadékos napok száma: 10
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma: 3
Forró napok száma: 7
Hõségnapok száma: 20
Nyári napok száma: 28

A 80-as években (81-90) a tutiempo.net adatai szerint összesen 114 hõségnap volt Sopronban. Évente átlagosan 11,4. Ugyanez júliusra összesen 55 nap, 5,5-es átlag.
Méréseim szerint ebben az évtizedben (11-15) eddig 119 hõségnap volt (átlag 23,8, de ha most augusztusban lesz még hat hõségnap, akkor az átlag eléri a 25-öt). A júliusokat vizsgálva öt év alatt 50 hõségnap, átlagosan 10 hõségnap júliusonként.
Az átlagok változása:
11,4 < 23,8
5,5 < 10,0

Megnéztem a júniusi adataimat, hogy volt-e hõhullám, mert már a csapból is a 4. hõhullámot folyatják meg a 40 fokokat.Jún. 12-13-14-én kb. így alakultak a minimumok és maximumok nálam: 16-31-20-32-16-32 fok, aztán július egyig a 30 fokot meg sem közelítette a T. Van olyan szakember, aki elmagyarázná (miközben a júniusi országos csúcshõmérséklet 34 fok körül lehetett), hogy mi volt ebben hõhullám ?
A múltban, amikor még 1989-ben a met.intézetben jártam és 11 órakor jelen voltam egy elõrejelzés összeállításakor, akkor a hõmérsékletet front mentes ídõben általában 5 fokos intervallumban kellett megadni és bontás akkor volt, hogyha pl. ködfoltok voltak és akkor általában égtáj megjelölésével hozzátették, hogy pl. Éken a ködös helyeken 2-5 fok, másutt 6-10 fok várható. Mostanában, hogy ellepték az automata csodaállomások az országot és vad hõmérsékleteket adnak dögivel, mintha a intézet úgy gondolná, hogy a hidegzugokba és hõszigetekbe tett hõmérõk T-jét is be kéne tenni az elõrejelzésbe, és kiteszik, hogy a T min 10-20 fok, a Tmax.20-30 fok. Ha a területi bontás nincs, akkor ez a nesze semmi fogd meg jól kategória. Vagy feltételezzük, hogy mindenki 10 éve a metneten van és tudja, hogy ebben Zabar és Tata vagy Likócs és Kékes is benne van. A legaranyosabb, amikor hozzáteszik, hogy a völgyekben, dombokon vagy belvárosokban és vízpartokon lesz több vagy kevesebb. Persze a hülyék ezt valóban nem tudják, de a múltban is a városok, dombok vagy homokpuszták más hõmérsékletet adtak az átlagosnál (ha méregették volna nem lenne ennyi JABA rekord meg külön JABA felügyelet). Csak akkor nem tartották fontosnak, meg nem volt a Tv-ben 500 meteorológus meg csatornánként 3 óra mûsoridõ az idõjárásra. Komolyan mondom, hogy nem értem, hogy egy ekkora sz@rban lévõ államnak minek kell mini országunkra 500 helyen is készíteni elõrejelzést? Szerintem egy cég is elég lenne, csak az normálisat adjon, mert az idõjárás nem fog 500 féle lenni holnap, csak egyféle.

Július középhõmérséklete (napi 8 mérés alapján): +24,09°C.
Csapadék: 56 mm.

Nyári napok száma: 26
Hõségnapok száma: 18
Forró napok száma: 4
Trópusi éjszakák száma: 11

Szokatlan meleg volt, az ilyen idõ ritka felénk. Az Alföld nagy részénél magasabb havi középpel zártunk.
Nem a nappali meleggel volt a gond, hanem az éjszakák voltak elviselhetetlenek.
A 11 trópusi éjszakából két éjszaka maradtunk 25 fok felett (mindkét éjszaka a szokásos szélviharral együtt). Ezenkívül még két éjszaka volt 24 fok felett a minimum hõmérséklet.

Megnéztem saját 10 éves adatbázisomban, hogy mennyire volt rekorder ez a július. Egyedül a legmagasabb minimumaival tûnt ki, és ebbõl kifolyólag az átlaga is magas lett. Volt egy 8 és egy 10 napos hõségidõszak (mondhatni hõhullám) egyikben 1 forró nappal és 2 27 feletti átlagú nappal. A másik 2 forró napot (és SZR-t 36,4 fokkal) valamint 4 27 fölötti átlagú napot hozott. Bizony a 10 év alatt volt még 5 ilyen kaliberû. Ezek:
Év......Min....Max....Nyári nap..Hõség nap..Forró nap..Hõhullámok
2006:...9 fok.....35 fok....28 db....22 db.......1 db....9 és 13 napos
2007:...9 fok.....39 fok....26 db....19 db.......7 db....11 napos
2010:...10,5 fok..36,9 fok..25 db....18 db.......6 db....10 napos
2012:....9,1 fok..37,1 fok..25 db....14 db.......4 db....11 napos
2013:....6,6 fok..36,9 fok..28 db....12 db.......3 db....9 napos
2015:....9,4 fok..36,4 fok..25 db....19 db.......3 db....8 és 10 napos

Ugyan nincsenek átlagaim (csak kétadatos középszámítás), de elmondhatjuk, hogy egy fokon belül vannak a 6 július átlageltérései, kb. 23 fokosak voltak, de a csapadékban van 2 nagyon kilógó: 2012-ben 72 mm és 2013-ban 2 mm (a többi úgy 35-45 mm között). Vagyis a legszörnyûbb 2013 volt, szinte semmi csapadékkal (nem esett legalább 1 mm egy napon sem), de folytatódott a hõség és szárazság kb. aug.20-ig, akkor viszont hûvösebbre és esõsre fordult, nem is lett már hõségnap több, de a másfél hónap egy borzalom volt.A mostani július szerencsére sem viharkárokkal sem komolyabb aszálykárokkal nem járt.

Megnéztem, hogy a nyers (elnézést ha pontatlan) átlaghõmérsékletet júliusból néhány fõállomásról (zárójelben a sokévi met.hu-s átlaguk):
Budapest 24,1 (21,5) Ferihegy 23,9
Gyõr 24,1 (20, Pér 23,9
Szombathely 23 (19,7)
Siófok 24,5 (21,4)
Pécs 23,9 (20,
Szeged 23,6 ((20,
Szolnok 24,2 (21,
Miskolc 23,6) (20,1)
Debrecen 23,6 (20,7)
Pápa 23,2
Kecskemét 23,8
Békéscsaba 24,1
Érdekes és nem tudom a magyarázatát, hogy míg a sokévi átlagokban 2 fokos a szórás, addig a mostani július értékei mennyire egységesek (23-24,5 között).
Az anomália általában nem éri el a 3 fokot, de 3 állomás, Gyõr, Szombathely és Miskolc jóval 3 feletti. Talán valami állomás keverés-kavarás van a háttérben. Gyõr-Likócs és Miskolc mostanában toronymagasan ver alföldi homokpusztákat is, itt valami nagy, újkeletû hõszennyezést sejtek. Szombathely meg nem értem miért lett volna az ország leghidegebb városa a múltban ? Ma szinte alig hidegebb, mint Sopron,Pápa vagy Zalaegerszeg, addig a múltban majd egy fokkal lett volna hidegebb ?

Valóban, Siófok tarolt, mert a fõállomásaink közül alighanem a legmagasabb havi közepet hozta, hála a magas minimumoknak. Nem a forróságával, vagyis a maxok brutalitásával tûnt ki (a met.állomás 24,5 fokos átlagot és 35,3 fokos maximumot mutatott fel)ez a július.
A reptereken júliusban a rekorder 37,3 fokkal Kecskemét lett de Szolnok és Ferihegy is hozott egy 37-es maximumot. Semmi nem lett (a hõszennyezett és városklíma állomásokat nem nézve) a 40 fok közeli melegekbõl, ami folyt a médiából. Általában 36-37 fok maximumot hozott minden szabályszerû állomás (1-2 38 is volt), nem nagyon voltak nagy eltérések. Ennek ellenére a média arról beszél, hogy újból jönnek a 40 fokok a jövõ héten. Sajnos a múltat sem tudjuk, hát még hogy mit hoz a jövõ ?
A másik, hogy jön a 4. hõhullám. Sajnos ez is csúsztatás, mert 3 hõségriadó valóban volt, de a júniusi vaklárma lett, de ennek ellenére hõhullámról beszélnek. Szerintem csak akkor kéne hõhullámozni, ha a hõségnapok száma legalább 5 és ha forró nap is elõfordul, akkor is legalább 3 legyen egyhuzomban. Az sem rossz, ha közepet nézzük (tartósan 27 fok felett), de a júniusi egyik kritériumot sem hozta. Persze lehet minden hõségnapot hõhullámnak nevezni, teljesen mindegy, mert 1000 emberbõl 999 tojik az egész számzsonglõrlödésre meg riadósdira.

2015. július nálam:

T átlag: 24,56 °C.
T min. átlag: 19,17 °C.
T max. átlag: 30,45 °C.
Absz. T min.: 13,1 °C. (11.)
Absz. T max.: 37,2 °C. (23.)
Absz. hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,6 °C. (27.)
Legmagasabb napi átlag: 29,7 °C. (22.)
Napi átlagok hõingása: 12,1 °C.
Legalacsonyabb T max.: 20,3 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: 24,8 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,3 °C. (06.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C. (30.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1005,8 hPa. (08.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,8 hPa. (03.)

Nyári nap: 26 db.
Hõségnap: 20 db.
Forró nap: 6 db
Zivataros nap: 5 db.

Havi csapadékmennyiség: 34,4 mm. (éves: 276,2 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 12,9 mm. (08.)

Az átlagnál sokkal melegebb (2,1 °C) és lényegesen szárazabb (73 %) július volt.
Ezzel a mérések kezdete óta mért legmelegebb és 40. legszárazabb júliuson vagyunk túl!
Sokáig abszolút rekord-melegnek tûnt a hónap, de az utolsó 6 nap hûvös idõjárásának köszönhetõen "csak" a júliusi átlagrekord dõlt meg, ám így is a mérések kezdete óta mért 3. legmelegebb hónap volt az idei forró július.

Sõt, ezt a pozitív anomáliát a tegnapi és mai nap még tovább csökkentik. Bár egyértelmûen pozitív anomáliával fog zárni a július, de az elmúlt 5 nap arra jócskán elég volt szerintem, hogy a sokak által várt legforróbb júliusi címet (az 1901 óta tartó idõszakot tekintve) ne a 2015-ös érdemelje ki.

Épp tegnap néztem az OMSZ 30 napos anomáliáját és 2-3 fokkal volt az átlagnál magasabb, ami nem egy nagy vasziszdas. Ha nem haboslikócsokon nézzük, akkor 23-24 körül lesz a havi átlag a sokévi 21 körüli helyett.
Remélem ezért nem jár eltiltás egy hónapra ismét, még máig sem értem, hogy jûniusban kit provokáltam itt sorozatos visszaesõként ?

Az elõzetes adatok alapján lehet már valamit sejteni azzal kapcsolatban, hogy kb. hányadik helyen zárhatott az idei július hõmérsékletileg 1901-tõl?

A hegyen (tszf. 200+) az elmúlt 25 éjszakából 18 során nem csökkent 20 fok alá a hõmérséklet, legutoljára 07.14-én volt 20 fok alatt.
Ha már voltam ma loggert leolvasni, beszúrok 2 frissebb grafikont.
07.25. Tmin 25°C : Link Link
07.23. Tmin 27°C : Link Link

Elég emberes eddig a havi Tközép.

25,55 °C eddig a havi átlag.

Az abszolút július átlagrekordról azt gondolom már nincs mit beszélgetni, de lehet, hogy dõl minden....?

Szerintetek milyen helyezést érhet el az idei július középhõm.-i szempontból 1901-tõl?
Top10, esetleg Top5 meglehet? Ha a 19. századi adatokat is figyelembe vennénk, akkor gondolom nem lenne nagy durranás ez a július, mert akkoriban azért elég durva hõhullámok voltak nyaranta (ld.: éhínségek, állatok pusztulása, .stb).