Bioszféra
"Lehetséges, hogy bizonyos idõszakokban, napokon tényleg ellepik a tavat a vadludak."
Tényleg ellepik..
Tényleg ellepik..
Ez nem kinyilatkoztatás, hanem megfigyelés. Bár látom, a cikk nemcsak a tatai Öreg-tóról, hanem tágabb környezetérõl is ír. Nem merészkedek odáig, hogy vitába szálljak az ornitológus szakemberekkel, akik nyilván helyesen becsülték meg a ludak számát, mely eszerint nem kizárólag az említett tóra vonatkozik.
Az a kollégánk, akinek az írására reagáltam, láthatóan valami szenzációs látványt, rendkívüli madársokaságot tételezett fel az Öreg-tónál -hisz azt kívánta, hogy küldjön valaki fényképet a sok vadlúdról.
Erre muszáj volt megírnom, hogy szenzációs madársokadalomról nincs szó a tatai Öreg-tavon.
Lehetséges, hogy bizonyos idõszakokban, napokon tényleg ellepik a tavat a vadludak. Minthogy nem Tatán lakom, nem fordulok meg minden nap a tónál. Nagyjából heti rendszerességgel látogatok oda, s még sosem láttam feltûnõen sok madarat ott se késõ õsszel, se télen (és máskor sem)
Az a kollégánk, akinek az írására reagáltam, láthatóan valami szenzációs látványt, rendkívüli madársokaságot tételezett fel az Öreg-tónál -hisz azt kívánta, hogy küldjön valaki fényképet a sok vadlúdról.
Erre muszáj volt megírnom, hogy szenzációs madársokadalomról nincs szó a tatai Öreg-tavon.
Lehetséges, hogy bizonyos idõszakokban, napokon tényleg ellepik a tavat a vadludak. Minthogy nem Tatán lakom, nem fordulok meg minden nap a tónál. Nagyjából heti rendszerességgel látogatok oda, s még sosem láttam feltûnõen sok madarat ott se késõ õsszel, se télen (és máskor sem)
Köszönöm szépen! 
Itt a városban még nem láttunk, feltûnt a hiánya. Nahát, akkor az itteni gyerekek nem készítenek gesztenyelovacskát... Furcsa...
Dávid: Neked is köszönöm. Azt sejtettem, hogy nem õshonos itt, de hogy díszfának sem igen ültetik, pedig ez nem egy túl fagyos környék. Nagyon szép fa, hiányozni fog...
Itt a városban még nem láttunk, feltûnt a hiánya. Nahát, akkor az itteni gyerekek nem készítenek gesztenyelovacskát... Furcsa...Dávid: Neked is köszönöm. Azt sejtettem, hogy nem õshonos itt, de hogy díszfának sem igen ültetik, pedig ez nem egy túl fagyos környék. Nagyon szép fa, hiányozni fog...
A rolettás szúnyoghálóknak köszönhetõen szerencsére ritka vendég a házban bármilyen szárnyas rovar, azért néha betévednek olykor ajtónyitással (még háziméh is repült be alkonyattájt, jobb híján konzervesüvegben éjszakázott némi cukorral, reggel a kertben elengedtem) melyek általában "kísérleti pókjaim" hálójában végzik.
Két érdekesség miatt tettem fel, egyrészt november közepén szúnyogot látok a házban amikor kint se látok már csak legyeket ("gyalogrovarok" még szép számmal mozognak a kertben de egyre több elhullott tetemet látok) Másrészt fura volt a testhelyzete, magasan a plafon sarkában volt, de az messzirõl is feltûnt hogy "csukott szárnnyal lebeg a fal elõtt". Rátelézve, a vaku vetett árnyéka igazolta a sejtést hogy vékony, lentrõl nézve láthatatlan pókfonálon akadt fenn a vérszívó. (A pókfonál vakuzva is alig látható csak vetett árnyéka jelzi egyértelmûen)
Bár a vaku vetett árnyékából felismerhetõ a fonal és testhelyzete, mégis a kép jobb alsó sarkában lévõ montázzsal próbáltam érzékelteni "csukott szárnyas levitációját" a fal elõtt. Elnézést kissé gyenge lett mert létrázni mégsem akartam ezért magasra tartott tükörbõl próbáltam oldalról fotózni, így sikerült
(tudom, erre mondják- kevesebb több lett volna - de már mindegy, eldobtam az alapképet...)
OFF jelleggel: C.Szilvi25 Szilvia névnap lévén, amennyiben ma tartod névnapod sok boldogságot kívánok Neked és egyben minden fórumtársunknak aki ugyanezt a nevet viseli és ma ünnepli
Két érdekesség miatt tettem fel, egyrészt november közepén szúnyogot látok a házban amikor kint se látok már csak legyeket ("gyalogrovarok" még szép számmal mozognak a kertben de egyre több elhullott tetemet látok) Másrészt fura volt a testhelyzete, magasan a plafon sarkában volt, de az messzirõl is feltûnt hogy "csukott szárnnyal lebeg a fal elõtt". Rátelézve, a vaku vetett árnyéka igazolta a sejtést hogy vékony, lentrõl nézve láthatatlan pókfonálon akadt fenn a vérszívó. (A pókfonál vakuzva is alig látható csak vetett árnyéka jelzi egyértelmûen)
Bár a vaku vetett árnyékából felismerhetõ a fonal és testhelyzete, mégis a kép jobb alsó sarkában lévõ montázzsal próbáltam érzékelteni "csukott szárnyas levitációját" a fal elõtt. Elnézést kissé gyenge lett mert létrázni mégsem akartam ezért magasra tartott tükörbõl próbáltam oldalról fotózni, így sikerült
(tudom, erre mondják- kevesebb több lett volna - de már mindegy, eldobtam az alapképet...) OFF jelleggel: C.Szilvi25 Szilvia névnap lévén, amennyiben ma tartod névnapod sok boldogságot kívánok Neked és egyben minden fórumtársunknak aki ugyanezt a nevet viseli és ma ünnepli
Ez pontosan így van. És ma a szakemberek is (nemcsak érdeklõdõ amatõrök, mint én) az indexfungorum.org-ot tekintik mérvadónak, ahol az elfogadott /current/ név is ott van. Nem egy gombakönyv forrásjegyzékében találtam hivatkozást rájuk.
Milyen újabbak, ha szabad megkérdeznem? Nagyon csodálkoznék, ha ebben az évezredben jelent volna meg olyan színvonalas gombakönyv, amelyben ne Macrolepioták lennének.
Egyes magyar gombászok már a magyar névben is elkezdték önállósítani a "nagyõzlábgombákat" (így egybeírva, pl. gyakori nagyõzlábgomba), ami sztem elég bénán hangzik.
Egyes magyar gombászok már a magyar névben is elkezdték önállósítani a "nagyõzlábgombákat" (így egybeírva, pl. gyakori nagyõzlábgomba), ami sztem elég bénán hangzik.
Néha nem árt tájékozódni, mielõtt kinyilatkoztat az ember.. Link
Ha az Aesculus hippocastanum-ról van szó: kizárólag a Balkán-félszigeten õshonos (Észak-Görögország hegyvidékei, Bulgária) egyébként pedig díszfaként szerte a nagyvilágban ültetik.
Azért van az, hogy igényesebb könyvek és honlapok feltüntetik a szinonímákat is.
A skandináv elterjedése (talán) elég jól rögzített ezen a térképen. Elvileg a közeledben is van 2 megjelölt élõhely.
Link
Link
Régebbi gombász-könyveim még macrolepiota procerá-nak ismerik a nagy õzlábat. Az újabbak már csak lepiota procera néven nevezik.
Szerintem ez nem vadlúd, még csak nem is lúd, hanem (hírlapi) kacsa.
Gyakran járok a tatai Öreg-tónál, õsszel is és télen is. Soha nem láttam még csak megközelítõleg ekkora madártömeget sem ott.
Mégis érdemes hideg téli idõben meglátogatni az Öreg-tavat: remek korcsolyapálya, és a befagyott tó a várkastéllyal, a partot övezõ régi épületekkel nagyon hangulatos.
Gyakran járok a tatai Öreg-tónál, õsszel is és télen is. Soha nem láttam még csak megközelítõleg ekkora madártömeget sem ott.
Mégis érdemes hideg téli idõben meglátogatni az Öreg-tavat: remek korcsolyapálya, és a befagyott tó a várkastéllyal, a partot övezõ régi épületekkel nagyon hangulatos.
A nagy õzlábat és társait már a 60-70-es évek óta Macrolepiotának fogadják el az európai szakemberek. A brit tudósok némi késéssel vették át az új nemzetséget, de a Macrolepiota nemzetség azóta stabil lábakon áll. Szóval, amelyik honlap Lepiotaként hivatkozik az egyes fajokra (és nem tágabb értelemben az õzlábakra, ha ennek van értelme), nem biztos, hogy up-to-date.
némi késéssel vették át az új nemzetséget, de a Macrolepiota nemzetség azóta stabil lábakon áll. Szóval, amelyik honlap Lepiotaként hivatkozik az egyes fajokra (és nem tágabb értelemben az õzlábakra, ha ennek van értelme), nem biztos, hogy up-to-date.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem...
A vadgesztenyének hol van Európában a legészakibb élõhelye? Próbáltam térképet találni a neten, de nem sikerült.
Lenne egy kérdésem...
A vadgesztenyének hol van Európában a legészakibb élõhelye? Próbáltam térképet találni a neten, de nem sikerült.
Ezután már semmit sem merek leírni.
Egészen friss és nem bulvárszintû oldalak hivatkoztak a macrolepiotákra lepiotaként. Mondanám, hogy megvárom a félidõ végét a részeredményért, de az ide-oda toszigatások túl gyakoriak és a laikusok számára meglehetõsen váratlanok.
Egészen friss és nem bulvárszintû oldalak hivatkoztak a macrolepiotákra lepiotaként. Mondanám, hogy megvárom a félidõ végét a részeredményért, de az ide-oda toszigatások túl gyakoriak és a laikusok számára meglehetõsen váratlanok.
Nem olvasztották be a Macrolepiotákat sehova, "jelenleg" önállóak az Index Fungorum Link alapján. Azért írtam idézõjelben a jelenleget, mert az utóbbi évek genetikai vizsgálatai alapján elképesztõ változások vannak a gombataxonómiában. Pl. a Macrolepioták közül kiszedték a piruló õzlábat, ami "jelenleg" a Chlorophyllum nemzetségbe tartozik a ránézésre egészen más habitusú lemezespöfeteggel együtt.
Másrészrõl viszont a szürke tölcsérgomba ma épp Clitocybe-fajnak számít. A Lepiotából elkülönítették az Echinodermákat, nem beszélve a tintagombákról, akiket 4 külön nemzetségbe robbantottak szét... Fogyasztásuk szempontjából persze ez édesmindegy.
Másrészrõl viszont a szürke tölcsérgomba ma épp Clitocybe-fajnak számít. A Lepiotából elkülönítették az Echinodermákat, nem beszélve a tintagombákról, akiket 4 külön nemzetségbe robbantottak szét... Fogyasztásuk szempontjából persze ez édesmindegy.
Szarvas: A darvak légifolyosói telítettek. Felettem van a körözõ várakozó pálya: bevárják a lemaradó alacsonyabban repülõ ifjúságot. Azért nem lágyul el a szívük nagyon, alacsonyabbra nem ereszkednek miattuk. Nem tudom, a biológiai órájuk, vagy a hosszútávú elõrejelzõ képességük hajtja most õket? Vadludak: még mindig kelet-nyugati napi ingajárat.
A szomszédom vilmos körtéje megbolondult: néhány friss hajtás és egy virág van rajta.
A komposztdombom beérett, legalább is számomra: megjelent rajta a kétspórás csiperke.
A szomszédom vilmos körtéje megbolondult: néhány friss hajtás és egy virág van rajta.
A komposztdombom beérett, legalább is számomra: megjelent rajta a kétspórás csiperke.
Vannak olyan légy-egyedek, melyek a kinti alacsony hõmérséklet ellenére megérik a tavaszt. Védett helyen, szûk résekbe bújva (pl.felhasogatott tûzifa között), szinte ledermedve van erre esélyük.
Egyébként a kifejlett egyedek 2-3 hétig élnek, ezalatt többször lerakják petéiket. A fejlõdési stádiumok - áttelelés szempontjából - legszerencsésebbike az imágó állapot.
Télen, fûtött helyeken és ahol van szaporodásra való szerves anyag (pl. istállókban), ott szaporodásra is képes.
Egyébként a kifejlett egyedek 2-3 hétig élnek, ezalatt többször lerakják petéiket. A fejlõdési stádiumok - áttelelés szempontjából - legszerencsésebbike az imágó állapot.
Télen, fûtött helyeken és ahol van szaporodásra való szerves anyag (pl. istállókban), ott szaporodásra is képes.
Gyerekek, a legyek rohannak befelé a melegbe. Minden légy elpusztul télen, vagy vannak átvészelõk?
A bodobácstól rosszul lenne a cinege, nem véletlenül fekete-piros a színezete annak a rovarnak. Ebben az esetben ez nem mimikri. 
Tisztelt tiszteletlen Nanovich fiam!
Ezúttal sem csalódtam benned. Hozzám megfogalmazott irományod sem stílusában, sem tartalmilag nem különbözik másokhoz oly gyakran intézett, finom, cinikus hangvételû, kioktató (idõnként ledorongoló), valós intelligenciádat hûen eltakaró hozzászólásaidtól.
Részbeni igazadat a képek méretérõl elnyomja ez a hangnem, s téged jellemez az a tény, mely szerint feltételezted "ellenérzésektõl átfûtött" reagálásomat egyébként cseppet sem bántó, inkább éretlenségedet mutató kinyilvánulásod kapcsán.
A lelki érettséghez vezetõ út számodra még hosszú és rögös lészen, s ennek esetleges bekövetkeztéig mobilneted által több ezer "tokiónyi" adatforgalmat fogsz generálni...
Ezúttal sem csalódtam benned. Hozzám megfogalmazott irományod sem stílusában, sem tartalmilag nem különbözik másokhoz oly gyakran intézett, finom, cinikus hangvételû, kioktató (idõnként ledorongoló), valós intelligenciádat hûen eltakaró hozzászólásaidtól.
Részbeni igazadat a képek méretérõl elnyomja ez a hangnem, s téged jellemez az a tény, mely szerint feltételezted "ellenérzésektõl átfûtött" reagálásomat egyébként cseppet sem bántó, inkább éretlenségedet mutató kinyilvánulásod kapcsán.
A lelki érettséghez vezetõ út számodra még hosszú és rögös lészen, s ennek esetleges bekövetkeztéig mobilneted által több ezer "tokiónyi" adatforgalmat fogsz generálni...
Tényleg elírtam, és nem elütöttem, egyszerûen rossz ugrott be. De nem mindegy a dolog, mert a s. str. Lepiota-k a többségében mérgezõ kis termetû õzlábak, nagy termetû testvéreik a Macrolepiota-k. A taxomókusok ide-oda rakosgatják folyton a fajokat, a Macrolepiota-t is már megszokta az ember.
Elírtál egy betût: Lepista a tölcsérpereszke. A lepiota az õzlábrokonság. Úgy látom a neten, a macrolepiotákat beolvasztották a lepioták közé. Az én gombásztanulmányaim alatt még külön szerepeltek.
- Kõ' rizs, Bodó bácsi?
- Áh, még rám sütnék a cinkét (..hogy a Távol-keletrõl jöttem).
- Áh, még rám sütnék a cinkét (..hogy a Távol-keletrõl jöttem).
A kõris lependékében is akad tápérték, ráadásul hattal kevesebb lába van, ami úgysem emészthetõ.
A november itt is egyértelmûen a pereszkéké, legtöbb most a szürke tölcsérgomba és lila pereszke (mindkettõ Lepiota nemzetség). E páros talán krémlevesként a legjobb, így még jobban kijön az ízük. Szép mennyiséget szedtünk ma belõlük, a harmadik jelentõsebb ehetõ faj a karcsú õzláb volt a Soproni-hegységben.
Szarvas: Állatok után nem növény, hanem gombák: A Lilatönkû pereszke általánosan terem, legelõn körülbelül a körök huszadán, de nem tömegesen. Melege van, a páratartalom sem ideális: kellene az éjszakai köd. A Kákafoki holtág melletti erdõsávban a májkroklíma kicsit más, találtam pár kört, ami rendesebben terem. A laska második hulláma még sehol sincs. Szegfûgombát taráltam egy maréknyit: Ezen a környéken gyakoirlatilag kihalt. Egyéb friss réti, vagy erdei gombát nem találtam.
Szeptemberben Baranyában is lõttek egy méreteset, az 221 kilós volt: Link
FIGYELEM! "Állatbarátok" ne tekintsék meg a következõ linket!
300 kg körüli vaddisznót ejtettek el Széphalom környékén: Link
Ha jól sejtem, ekkora méretû vadkanokat valahol Szibériában lehetne találni, Európában ez brutálisan nagynak számít. Szakértõk mit mondanak?
300 kg körüli vaddisznót ejtettek el Széphalom környékén: Link
Ha jól sejtem, ekkora méretû vadkanokat valahol Szibériában lehetne találni, Európában ez brutálisan nagynak számít. Szakértõk mit mondanak?
Észrevettem. Ki is vettem a linket. Valószínûleg szakad a net nálam, de nem tudom, hogy hol.
Ki is vettem a linket. Valószínûleg szakad a net nálam, de nem tudom, hogy hol.
Miszisz Esztercica Úrnõm! Kérem alásan Õnagyságodat, hogy ne tizenháromezerszer kilencezerhétszázas képet linkeljen, mert a mobilnetem - bár gyors - nem szereti a száztizenkét megabájtos képösszeállításokat négy növényrõl.
Ha ellenérzésétõl átfûtött hozzászólasa elõtt estleg mérlegeli a fent leírtakat, akkor javaslom az olyan képfeltöltõ oldalakat ( Link ), amelyek már a feltöltés alkalmával képesek átméretezni a fájlt, így nem kell egy kisebb Kelet-Magyarországi város napi internetforgalmával megegyezõ adatforgalmat generálni néhány kiváló kép miatt sem. Köszönöm a megértést.
Ha ellenérzésétõl átfûtött hozzászólasa elõtt estleg mérlegeli a fent leírtakat, akkor javaslom az olyan képfeltöltõ oldalakat ( Link ), amelyek már a feltöltés alkalmával képesek átméretezni a fájlt, így nem kell egy kisebb Kelet-Magyarországi város napi internetforgalmával megegyezõ adatforgalmat generálni néhány kiváló kép miatt sem. Köszönöm a megértést.
Az õrségi réteknek idén is számos lakója van az ÖNP jóvoltából. Télen-nyáron legeltetnek kb.70-80 darab szarvasmarhát.
Ez a mostani legelõ termi nyár elején a kétlevelû sarkvirágot és agárkosborok ezreit.
A szarvasmarhák itatását fúrt kút vizével oldották meg, ennek ellenére sok állat nem az itatónál oltja szomját, hanem a közeli patakból, vagy a természetes mélyedésekben összegyûlõ csapadékvízbõl.
Ez a mostani legelõ termi nyár elején a kétlevelû sarkvirágot és agárkosborok ezreit.
A szarvasmarhák itatását fúrt kút vizével oldották meg, ennek ellenére sok állat nem az itatónál oltja szomját, hanem a közeli patakból, vagy a természetes mélyedésekben összegyûlõ csapadékvízbõl.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat