Meteorológiai esélylatolgatások

Márpedig az ECM nagyon makacs,a reggeli futás ens (!)-ében 100 óra felett amíg a szem ellát (240 óra) az ország döntõ részén folyamatosan 15 fok feletti,több esetben közel 20 fokos T850-re számít,továbbra is azzal számol,hogy a ciklon nem Közép hanem ÉNY-Európa irányába indul majd el. Megbízhatóság szempontjából pedig tudjuk a két modell közötti különbséget...

Vagy ha Izland-Grönland környékén köt ki,akkor beindíthatja a zonalitást,ami nagyon befûtené Európát.

Ezt egyelõre csak tippelgetni lehet. Elõször érdemes lesz megvárni, hogy az óceánon tényleg megerõsödik-e a hét közepén/végén, vagy esetleg szétoszlik, semmi változást nem okozva. Ha eléggé északra megy, akkor talán kevesebb esélye lehet a melegedésnek, de akkor meg az is elõfordulhat, hogy elkanyarodik Kanada vagy Grönland felé.
A kiszámíthatatlanságra egyébként jó például szolgálnak a már kialakult idei trópusi ciklonok: Beryl és Chris kb. ugyanott (a 40. szélességi kör környékén) alakult át extratrópusi ciklonná, és míg Beryl a június 10-e körüli zivataros ciklon kiváltója volt, addig Chris a most hétvégi forróságot hozó ciklonnak volt az elõdje.
Ha folytatódik a sorminta, akkor Debby-nek ismét változékonyabb idõt kell hoznia.

Es velemenyed szerint ez a MI idojarasunkat milyen iranyba billentene? Tovabbi melegedes, vagy valtozekonysag?

Ahogy már múltkor is említettem, a Debby trópusi ciklon akár nagymértékben beleszólhat majd a légköri helyzet alakulásába július 5-e/10-e körül. Ugyan most csak gyenge trópusi vihar a Mexikói-öbölben, de már a GFS és az ECMWF is azt várja, hogy kelet-északkelet felé haladva az USA keleti partjai mellett megerõsödhet, akár hurrikánná. 240 óránál a jelenlegi ECM elég durva: Link (950 hPa környékén van a központi légnyomás.) A GFS kicsit visszafogottabb és gyorsabb haladással számol, 240 óránál már poszttrópusi ciklonként járna Új-Fundland környékén a mostani futás szerint: Link
Ha tényleg lesz belõle valami, akkor akár az év ezen idõszakában szokatlanul erõs extratrópusi ciklon is kifejlõdhet belõle, ami nagyban átalakíthatja az idõjárási viszonyokat Európában is, ha errefelé veszi az irányt.

Valóban, annyi helyesbítést kell tennem, hogy GFS szerint tõlünk északra is magas lenne a nyomás, így az áramlási vonalak fölöttünk északkelet-délnyugatiak, nem pedig északnyugat-délkeletiek. Ez, karöltve a fejlettnek imponáló pontusi minimummal, valóban rendkívül sekély ciklonokat (bárikus mocsarat), "helyi" záporokat-zivatarokat és mérsékelten meleg idõt sejtet dinamikus ény-i légmozgás, átvonuló frontok helyett. Azért ha megnézed, az idõintervallum vége felé elég mély ciklon fejlõdik ki (igaz, a Kara-tengeren), s ez késõbb hidegcseppet generálna Skandinávia felett. Nálunk az áramlás északira fordulna, és legalábbis a magasban határozott lehûlés következne be. Persze, ez már annyira ûrtávlat és meseország, hogy komolyan nem szabad rá számítani.
Én is erõsen bízom benne, hogy a GFS ezúttal jól fogta meg a dolgokat. Meglepõ is lenne, ha semmi kézzelfogható sem húzódna meg a mutatott felállás mögött -tekintve, hogy már csaknem egy hete "hajtogatja" a modell.

Nem lenne ez az a klasszikus ÉNY-i, hibrid zonalitás...
Éppen csak kapnánk egy öblítést az óceán felõl, de ettõl még maradna a meleg idõjárás. A forróság megszûnne, viszont nagy területen lenne változékony az idõjárás, mivel a páradús légtömegek megrekednének Európa belsõ részei felett. Ez már jó kis tartós bárikus mocsárba is fordulhatna akár. A nyugati AC nem lenne olyan szignifikáns, hogy nálunk frontok robogjanak át. Viszont arra pont jó lenne, hogy távol tartsa tõlünk az afrikai forró levegõt, nem engedné behúzódni a térítõi AC-t.
Nagyon remélem, a GFS megfogott most valamit és az ECM csatlakozik hozzá!

GFS változatlanul hozza július elsõ dekádjára az egyre határozottabb formát öltõ hátoldali szituációt: az Atlanti-óceán fölött messze északra felnyúló magasnyomás, ettõl keletre, a skandináv térségben ciklon -nálunk viszonylag tartós ény-i légmozgás. Talán mégis kegyelmet kapunk, a Természetfelelõs -legalább egy idõre- eltekint a "grillparty-tól".
Érdekes (és teljesen beteg) év volt ez a 2006. Június végétõl 40 napos, kb. 2 nap mérsékelten meleg idõvel megszakított hõség (éppen augusztus elsején "romlott el" az idõ). Utána augusztus 20.-ig szinte õsz (lérdés, honnan a csudából származott a töméntelen hideglevegõ), majd 20.-tól ismét visszatérõ kánikula, praktikusan Mindenszentekig kitolódó nyár (és rögtön ezután 5 nap tél, s ez az 5 nap volt abban a szezonban a tél)

Tényleg, emlékszem arra a nyárra, nyugaton panaszkodtatok, hogy milyen gyenge a nyár, én meg minden nap strandoltam. Nem volt elviselhetetlenül meleg az idõ itt sem, de nagyon sok nyári napunk volt, sõt hõségnap is akadt bõven és a csapi is kevesebb volt keleten...

Köszi a többieknek az okfejtéseket, nagyjából én is erre gondoltam, de megerõsítést kaptam tõletek...

Viszont tegnaphoz képest pozitív változás van a GFS fáklyán. Megingott a modell, elég szimpatikus forgatókönyvet hozott elõ, a dögunalmas AC-nak nyoma sem lenne így.
Az ECM viszont változatlan, õ rendesen megperzselne minket.

Sajnos kicsit aggasztó de tökéletesen így van ahogy leírtad.Még ide sorolnám 1983 nyarát is amikor hiába ostromolták a kárpát-medencét a hûvösebb nedvesebb léghullámok,szinte alig tudták feltörni a május óta fennáló magasnyomású rendszert.Akkor már májusban komoly melegek voltak,ami kitartott szinte végig a nyár folyamán.
Én a gyakori meleg ismétlõdést abban látom hogy a hidegbázissal ellentétben a meleg sosem fogy el.Ha egy nyugat-európai ciklon áramlási rendszerében forró levegõ érkezik hozzánk,az addig tart míg ez ez állapot fennáll.Ha hetekig,akkor hetekig tart a forróság.(szerencsére ilyen azért egyhuzamban nálunk nemigen szokott elõfordulni).É-afrikában ahonnan kapjuk általában a forróságot nem kell ujratöltõdni a melegnek.(2007 szinte egész évben)
Viszont ha egy brít AC és egy kelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében hideg levegõ érkezik hozzánk tartósan,elõbb-utóbb a folyamatosan érkezõ levegõ már nem lesz olyan hideg,hiszen a hideg levegõ a kiindulási helyrõl elfogy,újra kell épülnie.
Ez a dolog télre és nyárra egyaránt érvényes.
Miután tõlunk délre a forróság tanyát vert a hõség többszöri ismétlõdésére nagy az esély,csak ennek megfelelõ felállás kell,ami ilyenkor könnyen kialakul.Kisebb visszaesésekkel ilyen nyarak várhatóak szerintem(ezzel szerintem nem mondtam ujjat),kegyetlen évszak lesz a nyár.Sõt már az.

Én dettó ugyanígy vagyok, naponta nézem a modelleket, hátha kecsegtetnek valami jóval (hûvösebb idõvel) Meg kell mondjam, nézetem szerint nem sok esélyünk van tartósan kellemes hûmérsékletre az elkövetkezõ néhány hétben. Talán egy bíztató momentum van: a GFS már sokszor mutatott huzamosabb ény-i áramlást július elsõ dekádjára, bár úgy veszem észre, ennek kialakulását mind késõbbre tolja -legújabban júl. 10.-nél jár.
Sajnos, tapasztalatom szerint a nyáron olyan nincs, mint télen (ti. hogy ez utóbbi "idõ elõtt ellövi a puskaporát") A téli idõjárás hullámzása a sarki hidegbázis kiépülésével, s ezzel összefüggésben a Namias-ciklusok lefolyásával függ össze. A szubtrópusi légtömegek viselkedését más szabályszerûségek határozzák meg. A korán jött száraz hõség általában forró nyarat vetít elõre. Idén az április végi kánikula már ebbe az irányba mutatott, s ez most megvalósulni látszik. Elég ritka, bár kétségtelenül elõfordul, hogy a nyár legmelegebb idõszaka az elejére esik, azután már mérsékeltebb idõk jönnek. Ez történt 1976-ban, és részben 2006-ban (igaz, utóbbi esetben a június vége, és az egész július is kibírhatatlanul forró volt, augusztus elsõ kétharmada ezzel éles ellentétben nagyon hûvös, esõs)
A gyakoribb eset sajnos az, hogy a májusi, júniusi hõhullámokat továbbiak követik végig a nyáron: lásd 2000 és 2003.
Azért az idõjárásban nincsenek predesztinált forgatókönyvek, mindig megvan annak a lehetõsége, hogy az események egyszer csak kiugranak a vélt kerékvágásukból. Talán így lesz idén is: egy mérsékelten meleg, nedvesebb nyárközépre még mindig esélyesek vagyunk.

Nálunk 2008-ben még május végén(!) állt be az éves Tmax 32 fokkal, és a nyáron már nem volt ennél melegebb, igaz többször voltunk a közelében. De akkor teljesen már jellegû volt az idõjárás, rengeteg csapadék hullott a nyáron (csak júniusban több, mint 200 mm, de a másik két hónap is 100 mm felett zárt), és gyakran követték egymást a frontok, így nem volt ideje a levegõnek jelentõsebben felmelegedni, már csak a sok esõ miatti párolgás végett sem.

Pár éve még kifejezetten élveztem a hõhullámokat, ám talán az öregedés jeleként, egyre rosszabbul tûrõm a hõséget, rettentõen tudok szenvedni 35 fok környékén már. Ezért is keresem kétségbeesetten azokat a forgatókönyveket, amelyek esetén nem lenne monoton forróság.
Bocsánat a kis privát szösszenetért, csak gondoltam megindoklom, miért próbálom kitalálni a csõben a lyukat.

Azon gondolkoztam, tudnátok-e nekem precedenst mutatni arra, amikor júniusban és július elsõ felében kitombolta magát a nyár, majd pedig július vége és augusztus már hûvösebb, változékony idõjárást hozott.
Télen szoktuk azt mondani, hogy ha hamar jön a havas idõ, az nem feltétlen jó jel a tél hátralévõ részére nézve, gyakran enyhébb ilyenkor a január és a február. Nyáron is van ilyen esetleg?
Logikusan belegondolva ezek a korai hõhullámok inkább rossz elõjelek, hiszen rendkívül forró levegõ árasztja el a kontinens nagy részét már most, ez pedig másfél-két hónapig még halmozódni is fog...
Remélem, tudtok mutatni ellenpéldát! [esõ]

Hogy ne csak a messzi távolba révedjünk,egyre jobbnak néz ki a jövõ hét eleje,több helyen lehet majd zápor-zivatar az érkezõ front nyomán.

A folytatásban: Link Megbízható modellek szerint péntektõl legalább három napos kemény hõhullám jöhet majd,egyelõre eddig látnak el,de mind az ECM,mind a JMA esetében megfigyelhetõ,hogy nagyon lelassulhat a Brit-szigetek felett tanyázó ciklon majd,aminek elõoldalán kapjuk majd a forró idõt,sõt 100 órán át alig változtatja helyét nagyobb léptékben,valószínûleg a felettünk felépülõ stabil AC miatt. Minden jel arra mutat hogy vaskosan pozitív anomáliát hozhat a július majd. A melegnek óriási tartalékai vannak a mediterrániumban,a hideg utánpótlása pedig szinte teljesen elfogyott ÉNY-Európából.

Szerintem korábban sem látszott igazán nagy lehûlés jövõ hétre, bár az e heti 35 fokról 25 fok köré fog visszaesni a hõmérséklet a hét közepére, az már azért nem nevezhetõ kicsinek sem.

A korai trópusi ciklon aktivitás egyébként nagyban befolyásolja idõjárásunkat, hisz a következõ hõhullám kiváltója az a ciklon lesz, ami mostanában alakul ki a korábbi Chris hurrikánból az Azori-szigetektõl északnyugatra. A Mexikói-öbölben pedig már formálódik is a következõ trópusi ciklon, ami még kérdéses, hogy merre fog haladni, de ha kelet felé fordul, akkor az Atlanti-óceánt átszelve akár az is hatással lehet majd Európa idõjárására.

Említett fórumtársunk félelmetesen jó megfigyelõ, meglátásai mellett nem lehet kézlegyintéssel elmenni. Lehet valami ebben a hármas blokkban. Emlékeim között több olyan forgatókönyv is van, mikor az elsõ, gyenge hidegfrontot ugyanolyan makroszinoptikai elrendezõdésbõl egy erõs követte néhány nap elteltével, majd ugyancsak pár nap múlva fölénk helyezõdött egy medi. Véleményem szerint statisztikailag is kimutatható, hogy sokszor egy bizonyos szituáció rövid idõn belül nagyon hasonló formában megismétlõdik, harmadszorra is úgy indul, de menetközben már módosulásokon esik át. Persze továbbra sem tudom, egész pontosan hogy gondolja a dolgot Floo kolléga. Én is hálás lennék, ha részletesen elõadná elképzelését.
A fentiek vonatkoznak az eljövendõ idõszak idõjárására is: könnyen lehet, hogy tényleg megrepetázzuk a most véget ért hõségidõszakot egy hét múlva (bár úgy tûnik, hangyányival talán rövidebb lesz annál) Harmadszorra ellenben aligha fog változatlan formában kifejlõdni a hõhullám. GFS például többedszerre mutat hátoldali állapotot (vagy inkább AC elõoldali helyzetet) júl. elsõ dekádjában. Az az érzésem (bár ez hangsúlyozottan csupán sejtés), hogy a nyár az erõs kezdet után kissé visszavesz a vehemenciából, a nyárközép nem lesz nagyon meleg az idén.

Gyakorlatilag jövõ héten sem látszik nagy lehûlés most már, átlagos majd átlag feletti idõ lehet záporokkal-zivatarokkal, elszórtan.

Jövõ hétvége pedig:
GFS: Link
ECM: Link

Gyakorlatilag teljes egyetértés... Majd várjuk a frontot újra, ami véleményem szerint egyre kevésbé fogja érinteni térségünket...

Szép estét mindenkinek! A Nap felszine szinte csaknem megtisztult a foltoktól. Kérdés, meddig tart ez az állapot: amennyiben huzamosabb ideig, akkor valószinû, hogy az áramlási viszonyok megváltoznak. Nyugatról (késõbb talán északnyugatról) kicsit hûvösebb levegõ bejövetele várható, ennek a jelei már megmutatkoztak. Észak és dél között várhatóan nem túl nagy hõmérsékleti különbség alakulhat ki a 35-40. szélesség mentén húzódó választóvonallal. Ez inkább csak helyenként kihulló (területileg szétszórt) csapadékkal járhat. És a rettegett, 40 Celsius fokos maximumokkal járó hõhullámtól - ha egyáltalán kialakul - legalább két, de inkább három hétig mentesülnénk. A napfolt(csoport)okat magával hordozó látható félgömb 12 nap alatt fordul át a keleti napperemtõl a nyugatiig. Az utolsó nagy aktiv szoláris terület csak most jutott át a nyugati napperemen, plazma- és részecskesugárzása igy már nem befolyásolja közvetlenül bolygónkat.

Az érem másik fele meg az, amit a GFS mutat: az óceántól az Ibériai-fsz.-ig AC, ami viszont (a szokásos hõhullám elhúzódását beleszámitva 2-3 nappal) max. 1 hét után nem leránraná, de mindenesetre a ciklonokkal együtt beszivárogtatná nyugatra és középre a hideget. Szóval a hõség hossza még koránrsem lefutott. (megint egy jo kis ECM vs. GFS párbaj).

Talán a lehetõ legvadabb verziót hozta az ECM,nyugat felõl,de lényegében telibe kapna minket a következõ hõhullám. Ez már a második etap lenne,ha nálunk állandósul a az afrikai meleg idén nyáron,ahogy elõzõ években Oroszországban volt,akkor igen meleg nyarunk lehet...

Thermo: A Floo-féle "elmélet" igen sok saját megfigyelést és be nem bizonyított összefüggést tartalmaz, de nekem egy szimpatikus szemlélet az övé, nemcsak a modellekre és a száraz tényekre, hanem a tapasztalatokra is támaszkodik.

Az egyik legfõbb alapköve a hármas blokkok elkülönítése. Bekövetkezik egy idõjárási esemény, abból pedig lehet okoskodni kicsit a következõ 2-3 hét idõjárásának alakulásával kapcsolatban. Jelen esetben pl. ez úgy néz ki, hogy megvolt a hõhullámunk, majdnem pontosan 1 hét múlva jön a következõ, aztán rá egy hétre ha minden igaz, jön egy újabb. Ezt követõen valamerre változik a trend, egy más arculatát mutatja az idõjárás...
Egy másik része a dolognak az említett nyugatra tolódás. Télen a hidegleszakadásoknál, nyáron a hõhullámoknál lehet ezt használni. Minden hullám tolódik egy kicsit az elõzõhöz képest. Ebbõl pedig számolhatunk vele, hogy ez ránk nézve milyen hatással lesz majd...

Ez persze nagyon dióhéjban van leírva. Ráadásul a meteoszakik között nem arat nagy népszerûséget az elmélet, úgyhogy maradjon ez köztünk.
Remélem Floo is bekapcsolódik végre a dologba és rávilágít a fehér foltokra.

Felhõcske: Megnéztem a WZ archívumban, jó kis nyár lehetett, de azért ez nem az a klasszikus DK-i alacsony nyomás uralta idõszak volt. Gyakran kapott Izland és Skandinávia felõl öblítést a rendszer, az onnan érkezõ hûvös levegõ egyfajta generátorként mûködött és nem hagyta, hogy AC erõsödjön meg Európa belsejében...

Én arra az esetre vágyom már, ami az elõzõ években elmaradozott, de egy kicsit távolabbra visszagondolva nem volt olyan ritka...
Kellene egy hõségbe belerohanó hidegfront, ami akár szárazon, de átvonul rajtunk, majd a Fekete-tenger térségében megtorpan, legyengül és beleolvad az Iráni-minimumba... Egy pár nap után az alacsony nyomású rész a Balkán felõl elkezd visszafelé terjedni ÉNY felé. Labilizálódik, nedves levegõvel telítõdik a rendszer és akár 1-2 héten át monoton idõjárás alakul ki, sokfelé helyi záporral, zivatarral...
Erre szomjazom már nagyon, ezért vetettem fel a lehetõségét.

Sajnos, nem látom át egészében a Floo-féle 3-as elméletet (Senki se magyarázta el) Azt hiszem, valami olyasmirõl van szó, hogy a hidegleszakadások egy sorozaton belül mind nyugatabbra történnek. (Ha rosszul értelmezem, kérem, javítson ki valaki)
A hidegleszakadások nyugatra vándorlása egyébként könnyen megmagyarázható. A sarkvidék délre mozduló hidegtömegei a szubarktikus övben keletrõl nyugatra helyezõdnek át a coriolis effektus folytán. A nagyobb hidegtömbök ilyetén elmozdulásuk során mind nyugatabbra generálnak ciklonokat, ezzel együtt hidegelárasztásokat -ez rendben is volna.
A szubtrópikus légtömegek északra helyezõdésével azonban az elõzõvel pont ellentétes a helyzet: ezeket a coriolis erõ keletre téríti, ezért a forró levegõtömeg vándorlásával a melegnyelveknek egyre keletebbre kell "feljönniük". A gyakorlatban ez így is van: az európai meleghullámok bölcsõje az Ibériai-félsziget és környéke, és nem Kisázsia, például.
Nyugat-Európa nem azért kapja meg rendszerint késõbb a hõséget mint mi, mert az egyes meleghullámok "nyugatra helyzõdnek". Hanem, mert az óceán nagy hõtehetetlensége miatt nyáron a hûvös légtömegek északnyugaton helyezkednek el, és itt megakadályozzák a forró légtömegeknek a pólus felé való térhódítását. Nagyon vissza kell húzódniuk ezeknek a légtömegeknek ahhoz, hogy az ibériai forróság meghódítsa Észak-Franciaországot és a Brit-szigeteket. Persze, ez is elõfordul néha: példa 2003 nyara, vagy régebbrõl 1976 júniusa.

A meridionális hõkontraszt csökkenése, ebbõl kifolyólag az advektív hatások visszaszorulása a lokálisakkal szemben a nyár folyamán a legtermészetesebb jelenség, szinte kivétel nélkül minden évben tetten érhetõ. A július közepétõl augusztus közepéig tartó idõszak rendszerint "határozott irányú és számottevõ sebességû" légáramlások nélküli, nagyon gyakran tartósan meleg, mikor csak helyi záporok, zivatarok fordulnak elõ.
Idén, ami az elõttünk álló forró, sivatagi szárazságú heteket illeti, az elvi lehetõség valóban megvan rá (ld. például 2006 nyara), azonban korántsem ez az egyetlen felmerülõ szcenárió. Felhívom a figyelmet a GFS legutolsó futásában a júl. 3.-val kezdõdõ idõszakra. Igaz, "ûrtávlatról" van szó, de már többedik alkalommal mutat hasonlókat, ide-oda tologatva. A Vojejkov-tengely kapcsán múlt télen megtanulhattuk, hogy a gyakran elõkerülõ, de momentán meg nem valósuló áramlási képek nem enyésznek nyomtalanul a semmibe.
Júl. 3.-tól meridionális AC jelentkezik Grönlandtól a Brit-szigeteken át az atlanti partokig, ettõl keletre, a skandináv térségben viszonylag fejlett ciklonokkal. Igaz, az említett magasnyomás "beorrosodna" felénk, a poláris légtömegeknek emiatt nem teljesen szabad az útja dél-délkelet felé, azonban egy részük nyilván így is beszivárogna Közép-Európába, méghozzá eléggé huzamosan.
Mindez jó összefüggésben van azzal a tapasztalattal, hogy a nyár eleji változékony idõt, mely durva hõmérsékleti felugrásokat követõ lehûléseket, erõs frontokat tartalmaz, július közepén stabilabb, de nem túl meleg szakasz követ északias beszivárgással, AC peremhelyzettel.

1977. június-júliusban volt ilyen pontusi minimumos idõ...

Bizony ez egy nagyon reális szcenárió.
Minden adott hozzá, hogy bedögöljön a légkör Európa felett július elejére. Elfogyóban vannak a sarki hidegtartalékok, fokozatosan melegszik az egész kontinens. Csökken a hõmérsékleti kontraszt, ez bizony a helyi hatások erõsödéséhez vezethez...
Vagyis nagyon meleg, kiterjedt csapadékoktól mentes idõszak is jöhet, néhány helyen átmeneti felfrissülést adó hõzivatarokkal.

Bízom benne, hogy nem a térítõi AC húzódik ránk, hanem inkább a DK-i alacsony nyomás. Utóbbi esetben nem lenne azért unalmas az idõ, több lenne a zápor, zivatar.

Én egyelõre nem számolok a meleg levegõnek mélyen NY Európába hatolásával, ugyanakkor tartós zónális áramlási képpel sem, Érdekes lesz, hogy emiatt a forró levegõ várhatóan beragad a Közép-európai térségbe, és kelet felõl sem lesz elég hûvös levegõ legfeljebb szivárgó kevésbé forró 12-13 fokos T850-re, így esély nyílt a stabil 30-32 fokos nyári idõre rendszerint esti zivatarokkal és rendszerint ugyanott, de alapvetõen bõdületes szárazság lenne országos szinten a folytatás...

Én is épp most gondolkoztam el a hosszabb távú, 2-3 hetes idõszak idõjárásán...
Próbáltam belecsempészni a Floo-féle hármas elméletet, úgyhogy elõre szólok, néhányaknak fentartásai lesznek ezzel kapcsolatban.

Elvileg ez a mostani az elsõ hõhullám, ami DDNY felõl érte el Európát. Most következik egy kisebb lehûlés, de már látszik, hogy újabb támadás érkezik Ibéria felõl. Az elõttem szólók rávilágítottak, hogy ez már nyugatabbra fog felhúzódni. (ez is a hármas elmélet egyik alappillére) Én úgy gondolom, a mostani hõhullám magasabban tetõzik nálunk, mint a következõ fog, mivel a fõ melegnyelv már nem minket fog telibekapni. Ezt követõen jön egy újabb kis adag hûvös levegõ. A harmadik hõhullám már elképzelhetõ, hogy annyira nyugaton húzódik majd fel, hogy Közép-Európa majdnemhogy AC elõoldalon marad és északról szivárog a mérsékelten meleg / kevésbé forró levegõ a Kárpát-medencébe...

Itt elméletileg lezáródik majd ez a blokk. Kérdés, hogy melyik irányba váltunk. Nekem az tetszene, ha a harmadik hõhullámot okozó AC kint maradna nyugaton, legyengülne és KDK felõl behúzódna a Balkánig az Iráni-minimum, amely július elsõ felében bárikus mocsarakat és heves helyi záporokat, zivatarokat okozna.
Szép álom! Jobb lenne, mintha zonalitás kezdõdne, ami idõrõl-idõre DNY-iba fordulna és július végére kiperzselné a térítõi levegõ a kontinens felét...

Pontosan ugyanerre figyeltem fel én is, mivel a két utolsó ECM futás egyaránt kemény hõhullámot helyez kilátásba a hónap legvégére és az ENS sem marad el tõle jelentõsebben. Viszont nem szabad szem elõl tévesztenünk, hogy addig még jön egy hidegfront, a hét végén átmeneti visszamelegedés, majd hétfõn egy újabb hidegfront, és csak azt követõen épülne ki Közép-Európa felett az a bizonyos gerinc, melynek hátoldalán ismét megindulna a forró afrikai levegõ a Kárpát-medence felé. Azaz a legtöbb modell tényleg mutatja az újabb hõhullámot, viszont a nagy idõtáv miatt ez még korántsem biztos.

Átmeneti pár napos enyhülés után a jövõ hét közepétõl,a modellek egyetértése szerint az Európában java részt Pireneusok felett tanyázó afrikai meleg már nem csak minket azaz Közép-Európát,de egyben nyugatot is elárassza,ezzel pedig hosszabb és keményebb kánikula van kilátásban,mivel az enyhülést hozó frontok kiszorulnak a Brit-szigetekre és azon túlra.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17401)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17400)

Elég lett.

Bár itt, a Hosszútávúban OFF-nak számít, mégsem érdemtelen néhány szót szólni a légnyomás mérésérõl, illetve szezonális viselkedésérõl. Nagyjából 38 éve annak, hogy naponta többször is leolvasom az aneroidot, ez az egyik "mániám". Feljegyzéseket soha nem vezettem ugyan, de a különbözõ idõjárási szituációkra jellemzõ légnyomás-meneteket jól kiismertem, az extrém értékeket mindig megjegyeztem, észben tartom. Tapasztalatom, hogy nagyon alacsony légnyomásnál, meg nagyon magasnál is, az aneroidok nem tudják "lekövetni" a tényleges hullámhegyeket és völgyeket, az általuk mutatott ingadozás kisebb mértékû, hullámai laposabbak, mint ami a valóságos görbére jellemzõ.
Ennélfogva, bár én csakugyan nem láttam még aneroid barométeren 1030 hepás értéket nyáron, megengedem, hogy a hiteles (pl. higanyos barométerrel mért) érték lehetett ennyi.
Azért a nyári 1030 hpa higanyos barométeren is ritkaság lehet. Nyáron a szubarktikus alacsony nyomású öv ciklonjai lényegesen kevésbé mélyek, mint télen, és az öv egészében is északabbra tolódik, messzebb kerül tõlünk. A hideg AC-k kumulatív kiépülése a kontinens északi területein szintén hiányzik. Mind emiatt relatíve kicsi nyomásgradiens, kisebb a légnyomás-ingadozás mértéke (s ebbõl kifolyólag a bárikus szelek visszaszorulása jellemzõ erre az évszakra)
Ferri: egy ideje én is figyelemmel kísérem a GFS 10 napon túli szinoptikai térképeit. Elég következetesen mutatják a nyugat-északnyugat európai AC-t, és az attól keletre, Skandinávia felett elhelyezkedõ ciklonokat. Volt futás, ami jellegzetes brit blockingot mutatott, a többség ellenben nem hozza fel ennyire északra a magasnyomást. Mindegy, a lényeg az, hogy van valószínûsége a mostani "bolond" déli légmozgás után tartósabb északnyugatinak.

GFS: tartós hõhullám rekordok nélkül, 31-35 fokos tetõzéssel, csak elszórt záporok a hét vége felé.
ECM: 1 hetes hõség 37 és 38 fok közötti tetõzéssel (bent az országban a 20 °C T850), hétvégére erõsebb lehûlés, majd mérsékelten meleg folytatás.

Én a kettõ között látom az igazságot. jövõ héten még lesz egy kisebb ismétlés, és vasárnapra (júl 1.) jön erõsebb hidegfront, 21- én, 25. én is kapunk egy löttyenet hûvösebb levegõt, Júl 6 ig lesz még egy rövid hullám , utána hûvösebbre fordul, olyan 21 és 28 között ingázik majd július 22 .-éig. Továbbra is várok azország északi felében és délnyugaton jelentõsebb csapadékot 10-20 mm körül, de csak csütörtök és szombat között elõtte a zivatar meglepetés lehet Bp térségében illetve az Zemplén- megyében. Itt nem érzem sivataginak a légkört, alsó szinten nedvességet érzek benne, közép szinten a leszálló áramlás miatt még - nincsen konvekció, 25- 27 foknál már lecsapódik a pára a növényekre és tegnap este kifejezetten esõszag volt. szerintem amint elõoldalra kerülünk egy kicsit is, máris lesznek lártványosabb gomolyok...

A friss GFS fáklya, illetve a modellfutások java arra enged következtetni, hogy június hátralevõ részében, illetve július 1. napjaiban viszonylag gyorsan váltják egymást a rövid hõhullámok és az évszaknak megfelelõ hõmérsékletû idõszakok. Európa idõjárására továbbra is a nagyjából északnyugat-délkeleti megosztottság lehet majd a jellemzõ, ám az idõ elõrehaladtával én sem tartom kizártnak, hogy a forró és a hûvösebb légtömegeket elválasztó hullámzó frontzóna még inkább visszahúzódik a kontinens peremvidékei felé, így fõleg július második felében, illetve augusztus elsõ harmadában tartósabb hõhullám(ok) is kialakulhat(nak) majd. A latolgatásom egyik fõ buktatóját egy esetleges brit blockingban látom, ami az AC-elõoldali makrohelyzetek irányába billenthetné a mérleg nyelvét, inkább mérsékelten meleg, csak 1-1 rövid hõhullám által megszakított jelleget is adhatna az elõttünk álló nyár elsõ felének, kétharmadának.

Így van, jó pár évvel ezelõtt írtam, hogy az 1999-es õrület extrém nagy csapadékú napjainak jó részében anticiklon vagy anticiklon-peremhelyzet volt jellemzõ.

Néhány napon belül lehet jövök egy rég megejtett extra-hosszútávú körvonalazással.
Az április-májusi körvonalazás nagyjából bejött.

Bizony, ahogy azt az új GFS futás is pedzegeti. Olyan utánpótlása van a melegnek, hogy idõrõl-idõre egyre nagyobb teret fog hódítani. Nem tartom kizártnak a jövõ heti meleghullám megismétlõdését a 25.-i héten...

A modellek alapján a mediterrán térségben a Pireneusoktól-Törökországig tartósan befészkelõdik a forró,afrikai meleg ezért,ezért a nagybetûs nyár ezzel kezdetét vette. Lesznek átmeneti kevésbé meleg napok frontok miatt,de azonnal érkezik utána a szomszédból utána DNY-D felõl a meleg.

Nem rögzítem a légnyomás-adatokat, csupán figyelem ezeket az értékeket. Viszont azt hiszem, Snowhuntertõl olvastam, hogy az egyik híresen özönvizes nyáron igen magas légnyomás mellett estek extrém csapadékok. Remélem, megerõsít hamarosan!

Valóban, ez a mostani még csak "puhatolózó" portyája a hõségnek, s szinte biztos, hogy július-augusztusban randább hõhullámok is lesznek.
Ami az 1030 hepát illeti, Te mértél már nyáron ilyen magas értéket? (Én nem emlékszem hasonlóra)
A légnyomás-ingadozás leggyakoribb határai télen cca 1000-1028 hpa, nyáron 1008-1020 hpa.

Nekem bizony nagyon tetszik ez a trend, egyelõre nem tud stabilan kialakulni felettünk a magasnyomás. Pár napos meredek emelkedés után valahol 1020 fölött megállunk, majd megáll az emelkedés és erõs szórás mellett visszahúzódunk abba a tartományba, ami mellett jó eséllyel változékonyabb az idõjárás.
Persze tudom, hogy elõfordult már 1030 hPa környékén is igazi felhõszakadásos idõszak, de nekem mégiscsak tetszik, hogy nem veri ki a légnyomás a plafont...

Az unalmas, hosszú hõség ideje még nem jött el, az majd július közepétõl boldogít minket valószínûleg.

Hogy lesz-e 35+ C a jövõ héten, az még kérdés (a 17-18 fokos T850 tartós napsütés mellett, jelentõs inverziós réteg nélkül valóban 34-35 fokos maxit tesz lehetõvé, de lehetnek mikroklimatikus helyek, ahol feljebb szökhet a higanyszál)
Mindenesetre afrikai eredetû hõhullámmal van (lesz) dolgunk, a szimptómák félreismerhetetlenek akkor is, ha nem nézzük meg a szinoptikai térképeket. A kristálykék, felhõtlen égbolt, ívfény-szerûen éles napsütés, nagy látótávolság, a fülledtség teljes hiánya, valamint a délies légmozgás és a hõség mind a sivatagi légtömegrõl árulkodik.
Szóval, az én olvasatomban vitathatatlan a keményvonalas hõhullám ténye, semmi csodálatos nincs az eljövetelében, jónéhányan feltételeztük, számítottunk rá a nyár elsõ felére -itt van.
Jó hír (legalábbis azoknak, akik nem szeretnek "megdögleni" a melegtõl), hogy az alacsony relatív páratartalom miatt 1-2 éjszaka még bizonyára kellemesen lehûl a levegõ. További könnyebbség, hogy a GFS jún. 23.-tól brit-északnyugat-európai AC-t, Közép-Európa fölött északias légmozgást mutat jónéhány napig (praktikusan a hónap végéig) a legfrissebb futásban. Igaz, ez nagyrészt az üveggömb-tartományban van, de hátha... Csak mérséklõdik a nagy meleg belátható idõn belül... A Wetsom által linkelt GFS fáklya az elõzõ futáshoz tartozott, ORSC gyanús kilengése, a csaknem 25 fokos T850 a hónap legvégén ugyancsak megijesztett. Látom, azóta ez is frissült, az új verzió sokkal emberségesebb.

34-35 fokhoz viszont elég és érdemes rápillantani a naptárra. Pár napon bizony rekord közelében lesz az országos abszolút Tmax, ezt nem hõhullámnak nevezni pont olyan, mintha januári +15 fokokra mondanánk ugyanezt. Vagy télen is játszik a délieknél a 35+ fokos kritérium?

Szerintem sem lesz ez a periódus olyan száraz.Talán hétfõn nincs esélye a dolgoknak,de vas.,és utána keddtõl ismét lesz esélye egy-egy zápornak zivatarnak.Persze fõleg az Alpokalján és az É-i középhegsségre korlátozva!

35+ meglesz szerintem az Alföldön 3 napon át, viszont az ország többi részén korántsem lesz annyira száraz idõ ahogyan a modellek látják (mondjuk nem tudom miért ezt látják, mert én is a modellekbõl olvasom le, hogy lesznek frissítõ zivatarok, mint ahogyan már ma is...)

Kiskunsági lévén a keményvonalas meleg idõ nálam is 35+nál kezdõdik.

Itt lent szokva vagyunk a 30-35 fokokhoz. Nekem a hõhullám a 35+ tartomány.

Tehát akkor a 30+ fok már nem is hõhullám, értem Irigyellek téged, én jövõ héten haldokolni fogok ebben a "hidegben".