Bioszféra

Nálam az idei utolsó (?) pöfeteget találtuk ma, olyan kiló körüli volt. Laska is volt egyetlen fatörzsön egy kosárnyi, õzlábgomba stb...

Miért éppen a laska?
Bocs, régebben volt már ez a (filmre utaló) poén, mikor még a fõlaskás Dabrony is bejárt ide.
Ennál már csak az állaska-gomba lehet jobb, amit Noli bizonyára le is rajzolt volna nekünk.

Laska meg rizike iszonyatos mennyiségben van. Mintha megõrültek volna, és szaporodni akarnának... Ha nem jön valami nagyobb hideg, akkor Karácsonykor is laskát eszünk.

Pöfeteget felénk is szednek még.

Nálunk a vargánya termés elég gyengére sikeredett az utóbbi két évben. A 2010-es rekorder év után pláne kevésnek tûnik, amikor 55 kg-ot szedtem és szárítva lett kb. 2 kg vagy 3, nem emlékszem már rá, sok.
Idén meg több vargánya volt októberben, mint addig az évben. Minden évben rengeteg gombafajt szedek, nálunk fridzsláda kiürülési gondok nincsenek szerencsére. Amit már sok éve nem találok sajnos, az a sárga gerebengomba.

Én rengeteg pereszkét, õzlábgombát, vargányát, csiperkét, tölgyfa érdestinórut, gyûrûs tuskógombát szedtem, az elmúlt két évben kifogyott a hûtõládánkból a gomba, most pótoltam.
Egy kevés pöfeteg és rizike is került a fagyasztóba.

Ha jó makrótémát akarsz, a gombák mellett ajánlom a mohák világát, nekik ebben a párás-nyirkos fagymentes idõben van a csúcsidejük. Kevesen vesznek tudomást róluk, mert le kell hozzájuk guggolni, de ha jó makród van (van), a szád is eltátod tõlük.

Itt tegnap nagyjából ronggyá ázott minden, péntek körülig szerintem nem fog újabb hullám mutatkozni, azután azonban megcélzom a réteken a lilatönkût, meg egy adag barna tinóru és rizike is jól jönne + egy üvegnyi szárítanivaló fokhagymagomba. Ja, meg ha nyárligetbe tévednék, keresnék laskát, mert azt még nem is kóstoltam..

Rengeteg még a szegfûgomba is. Gondoltam megnézem, hátha. Nem szeretek arra menni, mert csiperkéken kívül más nincs ott, de féltem a holnap reggeli esetleges fagytól.

Az is klassz.
Másutt akadt nagygomba a Sokoróban, de mivel a könyökömön jönnek már ki a gombás kaják, maradt a szimpla túrázás vasárnapra.

Az õsz színei az egri Érsekkertben:

pl. Link Link

Pannonhalmi arborétum lett helyette Ezt a gyerkõc is jobban élvezte... Gondoltam ott is csak lesz néhány gomba. Tévedtem. Egy darabot sem sikerült lefényképezni. Viszont színorgia az volt. Csodálatos színekben pompáztak a levelek!

Gombatúra megvolt?

Metnet fotópályázat, téma: Természet.
A képek: Link
Szavazzatok minél többen, Nyulinak küldött üzenetben (az elsõ 3 helyezettet kell sorrendben elküldeni)

Hosszútávú Madárjósok figyelem:
Szarvas, egész napos kertészkedés megfigyalése:
A darvak légifolyosója majdnem üres, csak egy csapat vonult délre.
Egy vadliba csapatot láttam keletrõl nyugatra vonulni, valószínûleg az éjszakázó helyrõl a táplálkozó helyre.
A szomszéd nyaralót bontani kezdte egy nagy fakopáncs. Párszor elzavartam, de mindig visszajött. A tulaj tavasszal örülni fog...
Gombászat: Sajnos nincs idõm, csak nyitott szemmel vezetem a kocsit: két kiló lilatönkû pereszke az útmenti erdõ mellett.

Másik kedvenc mikor elgázoltak valakit. Közben kiderül hogy csak visszalökte a járdára a jármû vagy épp meglökte egy kicsit és elesett.

Sziasztok!
Még pár órán keresztül lehet küldeni Nyulinak a pályázatra képeket! (fotóiskola fórum)
Aktuális Téma: TERMÉSZET
Küldjetek szebbnél szebb képeket!

Nagyon nem mintegy. Megütötte a helyes,mint a boxban a kiütötte, de ebben se szoktak meghalni Az agyon ütötte az tényleg az agyra értendõ, viszont ha egybeírjuk máris más az értelme. Ugye milyen árnyaltan szép a magyar nyelv,azért is nehéz.

Agyonütötte, de nem volt agya, így hát túlélte, ilyen egyszerû! De régen volt már olyan is, hogy egy vízbefulladt embert mentettek ki a tóból...

Nemrég volt a híradóban(rtl) szó szerint idézem: "agyonütötte az áram, de már jobban van" Most ha valakit agyonüt az áram, annak illik meghalni, h már agyonütötte!

Az M1 híradója is kitett magáért tegnap: szintén a gyilkos galóca mérgezésrõl szólt a riport, s közben gyönyörû (de kevésbé mérgezõ), légyölõ galócákat mutattak, miközben a gombaszakértõ is a gyilkos galócáról beszélt. El tudom képzelni, hogy nem a halálosan mérgezõ gombáról van szó, hiszen a mai híradóban már azt mondták, hogy túl vannak az életveszélyen, hamarosan hazaengedik a mérgezetteket. Ugyanarról az esetrõl volt szó mindkét este.

Azért az már valami hogy az Egednek felfele megint dagonyáztam akkora volt a sár néhol. Idén ez nem volt túl gyakori jelenség.

Szép bordás a kalapszéle.
Felénk az ilyen csúnyaságok nagyon ritkák. Gyilkost is csak hármat láttam 25 év alatt. A galócák nagyon nemszeretik a lúgos, szikes talajt. Ennek ellenére a vaksziken egy öreg tölgy alatt találtam az egyikez.

Kedves Lujó: ki nem hagynám a tutymákolást

A hó és fagyok után is még elég sok gomba nõ és lehet szedni a Mecsekben. Mondjuk ezt nem szedtem le (párducgalóca):

Van rokon faj, azonos méretû is, aminek sima, fehér a tönkje. 25 éve tanultam, nem ugrik be a neve. A piruló õzláb, aminek szintén sima, fehér a tönkje, a kalapból kifordítva narancs-piszkosvörös-szürke színátmenetet produkál, kisebb. Ezek mind a macrolepiota csoportba tartoznak. Egyedüli mérgezõ közöttük a m. venenata.

Teldand: a tartár sem felejtendõ!

Én is az õzlábra gondoltam, aranyló panírban

Én úgy kölünböztetem meg, ha mozgatható a gallérja, akkor nagy õzláb, de csak akkor nézem meg ezt, ha 10 centinél kisebb az átmérõje, ha ennél nagyobb, akkor talán semmivel sem lehet összetéveszteni.
Szerintem is rántva a legjobb, mondjuk csak úgy eszem.

A tönk az azonosítás alapja. Márványos, pikkelyes, vagy a fene tudja, hogy tanultuk. Nem hasonlít a nagy õzlábra, hanem az.

Maradhatunk Így is, úgy is hasonló

Különösen rántva.
Amúgy maradhatunk a nagy õzlábnál.

Köszönöm!

15 centis átmérõje volt. Jókora darab és békésen napozott egy hatalmas galagonyacserje mellett.

Ezt úgy híjják: Gyönyörûség

Õzlábgomba, hogy azon belül melyik, nem tudom. Nagy õzlábgombára hasonlít a kalapja, de elég kicsi lehetett, ha ilyen nagyok a fûszálak mellette.

Üdvözletem!

Ezt hogy híjják?

Voltunk kint fotózni nem is keveset úgyhogy szépen hozok képeket kérdésként, ha nem gond.
Elõre is köszönöm a választ.

Elkaparom magam: Gyilkosgalóca mérgezésrõl magyarázva tintagombákat, susulykát, meg a világ összes egyéb gombáját bemutatták a hírtévé híradóban, de egyetlen galóca képet mutattak az összefoglalóban.

Mindenképpen megjegyzendõ a gombaszedõknek:

Kétféle gomba létezik, az egyik, amit ismer a szedõ, a másik, amit nem. Az ismert gomba meg lehet ehetõ, nem ehetõ, vagy mérgezõ. A "nem ismert" gomba, hacsak nem akar valaki orosz rulettet játszani, automatikusan a nem ehetõ kategóriába kerül. A falusi emberek általában így szedik a gombát, nem nagyon hallani közöttük gombamérgezésrõl. A városi ember "privilégiuma" a gombamérgezés. Én városi gyerekként kezdtem kezdtem a gombászatot, szorgaslmasan jártam a szakértõhõz. A iskolaévek után valahogy újra eszembe jutott a gombászat és akkoriban kellett az összes gombaszakértõnek egységes tananyag alapján vizsgázni. Egy ilyen tanfolyamra én is beiratkoztam és együtt vizsgáztam azokkal a szakértõkkel, akikhez korábban hordtam a gombát. A tanfolyam és a vizsga alatt rájöttem, hogy az akkori szakértõk is a falusi öregekkel azonos modon minõsítették a gombátkat. A gyakori gombákat ismerték és helyesen minõsítették, a ritkábbakat kidobálták. A tanfolyamon egy elõadó nagyot nõtt a szememben. Addig csak olyan gombatudort ismertem, aki nagy határozottsággál mondott egy hülye nevet egy általa nem ismert ritka gombára. Az oktatónk képes volt azt mondani, hogy nem tudom. A kérdésünkre bemondta a fajcsoportot , azt, hogy ehetõ, de a fogyasztásra nem javasolt kategóriába tartozik és az adott faj meghatározáshoz -neki- mikroszkóp és határozó kulcs kell. Egy piaci szakértõnek meg egy határozott mozdulat a kuka felé.
Gombamérgezés: a párom is beleesett egy muszkarin típusú mérgezésbe, amikor már úgy gondolta, hogy eléggé megismertettem vele a gombákat. Azóta ismét megnézeti velem biztos, ami biztos alapon.

Tényleges gombászat: Megjelent felénk a lilatönkû pereszke, szedtem ma egy jó kosárral. Még egy kicsit melege van. Ha bejön a ködös, nyirkos, de fagymentes idõ, olyan mennyiségben terem, aminek a szedése inkább kényszermunka, mint élvezet. Pár tonnát már elajándékoztam belõle. Sajnos én olyan vagyok, mint egy hörcsög: csak akkor tudok hazaindulni a rétrõl, ha elfogy a gomba, vagy besötétedik. Végül is az ember pár millió évig gyûjtögetett, aminek a maradványa nálam is felbukkan. A laskának pár hete volt egy elsõ hulláma, felénk még nem jelent meg újra.

Egyéb bioszféra hírek: Az erkélyünkön két hete megjelentek a cinkék: Nézelõdtek, hogy emlékeik szerint tavaly találtak itt valami ehetõt. A héten már kiraktuk a diót, napraforgó, hogy mire jön a fagy, szokják meg madarak az etetõt

Csak "tudhatnak valamit" a rovarok vagy tragikusan nagyot tévednek: az imént egy "valódi" háziméh landolt az ablak napsütötte felületén és most élénken forgolódva sétálgat ott ahol nem sokkal elõbb egy kis színészpók kóricált. Ezt megelõzõen szemtanúja voltam annak amit eddig sose láttam - hogyan "ragadoz" gyanútlan áldozatot egy harlekin-katica holott eddig csak "sertepertélve legelészni" láttam, "élõ zsákmányt elejteni" még nem

Anno gyerekeinkkel télen nyáron jártuk az erdõket (is) ilyenkor gombát is szedtünk ha találtunk ehetõt mert feleségem és a gyerekek szeretik. Aránylag jól ismerem az ehetõ gombákat, volt feleségem szintén de azért elvégzett (a TIT gombászainál) egy gombaismerõ tanfolyamot ám ott is erõsen ajánlották - NE bízzanak feltétel nélkül ismereteikben nézessék meg "hivatásos" gombaszakértõvel is amit szedtek mert "több szem többet lát". Nyolc éve eljöttem Pestrõl, nem tudom léteznek-e még "kihelyezett" gombavizsgálók mint pld. egyes villamos és HÉV végállomásokon voltak régebben. Kisebb városokban-falvakban-tanyákon nem voltak, csak az öregek tapasztalata döntött ezért is kaptam gyerekkoromban a hatvanas évek elején "nyaralási élményként" gombamérgezést amit épphogy túléltem. Senkinek sem kívánom, a találomra felszedett ráadásul nyersen megevett "csirkegomba" bekebelezése után alig fél óra múlva iszonyú fájdalmakat éreztem mintha kést forgattak volna gyomromban. Még valahogy hazavergõdtem ahol eszméletem vesztettem és csak órák múlva tértem magamhoz. El se indultak velem orvoshoz hiszen szekérrel is messze volt a tanyától, ha nem tudja leküzdeni szervezetem a mérget útközben is meghalhatok. Ezért "kegyetlen ésszerûséggel" rábíztak a sorsra.
Jelen esetben nemcsak a gombaárusok követtek el hibát hanem a mérgezést elszenvedett vevõk is. Házalótól venni gombát "orosz rulett" mivel még a nagy gyakorlatot szerzett szedõ is tévedhet. Gombamérgezésem óta legfeljebb a pincében termesztett csiperkét, "zsákos laskát" eszem meg. Megettem néha az õzláb-gomba kalapját rántva HA exnejemmel közösen szedtük DE NEM VENNÉK GOMBÁT ALKALMI ÁRUSOKTÓL...
Talán nem lehetetlen hogy idén is enyhe telünk lesz mert nagyon "mozog" az élõvilág. Rovarokat látok mindenfele, a madarak vidáman perlekednek, a vakondok igen aktívak és egyik bokrom mely máskor novemberben már "alszik", másodvirágzásba kezdett. Egyik virágának képét ki is tettem avatarnak. Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Megint komoly mérgezés volt Budapesten. Valami házalók rákentek valakire néhány gyilkos galócát.
Egyszerûen nem tudom megérteni, ezt az egy gombát kéne felismerni, és már 90% feletti a túlélési esély. Fehér gyilkosból nagyon kevés van, nehéz belebotlani. És ha nincs valami allergia, akkor nem egyszerû gombamérgezésben meghalni.
Egyébként borzalmas mennyiségû laska van.

Én pár óriás pöfeteget találtam 2-3 hete Tárkány után az ország út mellett, lent a töltés alján a csalánosba.(kicsivel voltak kisebbek mint egy kézilabda)
Nem nagyon volt idõ és lehetõségem kimenni a természetbe most, de 1-2 hete is igen sok gombával lehetett találkozni. Okt. 20-i hétvégén a Bükkben túráztunk akkor is volt elég szép számmal.

Gyûrûs tuskógomba gyerekek egy bükkfa törzsén Link

Köszi Nano!

Közben én is kaptam rá egy választ, egy hárdkór határozótól.

Idézem:

"Neobisium carcinoides nevû álskorpió
Az álskorpiók (Pseudoscorpiones) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje. Világszerte elterjedtek, és gyakoriak.
Testük kicsiny, 2-8 milliméter hosszú, tojásdad, vagy hosszúkás. Testük tagolódása hasonlít a skorpiókéra, csak méretükben van eltérés, illetve abban, hogy utótestük vége nem keskenyedik el farokszerûen és nem végzõdik méregtövisben.
Elõtestükön hátpajzsot viselnek, utótestük 11 vagy 12 szelvényû.
Tapogatólábuk nagy, ennek -általában fogazott- ollójával fogják meg zsákmányukat, és védekeznek vele. Méregmirigyet is viselhetnek rajta."

Lépten-nyomon gombákba botlom, még az olyan helyeken is, ahol egyáltalán nem várnám:
Link
Egerben, az Érsek-kertben fotóztam ezt, telefonnal, a támfal egy igen kis repedésébõl bújt elõ egy (talán) molyhos tinóru. Elképesztõ. Ennél talán csak az volt elképesztõbb, mikor a vonaton az elromlott (felhúzhatatlan) ablak alatt, a linóleum alól kinõve találtam sereges tintagombát.

Nnna Ennyit még soha nem foglalkoztam álskorpiókkal (Peseudoscorpionida). Nagyon kevés az anyag róluk, ha meg sok, akkor vagy egy akkora adatbázis, hogy fél élet is kevés rá, vagy idegennyelvû, ami kevésbé foglalkozik a Kárpát-medence álskorpióival. De talán le tudtam külsõ jegyek alapján szûrni a Neobisiidae családra, szóval biztos nem könyvskorpió. Azon belül már csak két nem van, de ezen képek alapján szerintem még a hárdkór határozók sem vállalkoznának semmi konkrét kinyilatkoztatásra Vagy van köztünk ilyen?

De inkább maradjunk annyiban, hogy az álskorpiók rendjének egy faja

Õ szerintem egy könyvskorpió (Chelifer cancroides)

Nem túl sûrûn járok a bioszféra fórumban, de ízelt lábút? felém még nem láttam.
Mi lehet ez?
Link
Mérete: 0,7 X 1,5 X 0,3 mm.