Időjárási visszatekintő

Érdekes ez az állítólagos csapadékhiány. Az utóbbi 2,5 hónapban itt sem esett valami sok csapadék, a talaj is már kezd kiszáradni.
Viszont a környezõ vidéket járva, olyan vízfolyások is élnek, amelyek máskor már egy átlagosan csapadékos idõszakban is rendszerint kiszáradnak. Ami azt jelzi, hogy azért még van tartalék bõven. És most kezdõdhet egy csapadékosabb idõszak.

Amúgy is szerintem értelmetlen ilyen rövid idõszakokat kiemelni. Fõleg egy ennyire csapadékos január után, amely csapadék ráadásul még hetekig a földben volt fagyott állapotban elraktározva. Esetleg ha nyár lenne, mikor lényegesen nagyobb a párolgás.
Hasonló idõszakokat az elmúlt években bõven találni, akár évente többet is. Pedig mostanában kimondottan csapadékos idõket élünk.

Az lenne a rendkívüli ha több egymást követõ hónap is "átlagos" lenne. Szerintem erre nehezebb példát találni.

Január 31. - április 26. : A 86 napos csapadékösszeg mindössze 45,2 mm.

Szél : Március 24. - április 22.-ig 30 nap alatt 26 db erõsen - viharosan szeles és mindössze 4 db olyan nap volt mikor nem fújt erõs szél!

A csapadékmérleg ennek ellenére egálban van : Az év esõ 4 hónapjában ide 160 mm körüli a sokéves átlag, április 26.-ig 158,5 mm az eddigi éves összeg.

Tehát a csapadékszegény idõszak ellenére nincs komoly hiány, mert a január nagyon erõs volt ( 113,3 mm ).

Hiába telt sok csapadékkal a február, attól még szárazság van.
Ez nem panaszkodás, ez tény.
Természetesen ha a nyári hónapok teltek volna így, akkor fél-1 méter között sem lenne 100 % hanem csak 50.
Reméljük februártól számított 7 hónap nem lesz olyan száraz, mint amilyen csapadékos vol a megelõzõ 7.

Mint láthattad a februárról, márciusról és áprilisról írtam.
De igazad van, ha 93 napot nézünk bõven ötven felett vagyunk, de ha már 98,5 napot vizsgálunk, már a 100 is megvan!

Jajj, csak ne panaszkodj.
Nálad legalább a február sok csapadékkal telt, de nálam már a február is nagyon csapadékszegény volt.
Február : 16,4 mm, március : 22,5 mm, április 1. - 25.- ig : 6,3 mm.
Elmúlt 3 hét : 1,2 mm ( 3 csapadékos napból ).

Egyébként ilyen száraz helyzetben már 5 mm csapadék is rövid, de hatásos segítséget nyújthat a talaj felsõ rétegének.
Nyilván ha az elsõ fél - 1 méter már ki lenne száradva akkor kutyfülét nem érne az alsó rétegeknek, de most nem ez a helyzet, az ország bõ felén még mindig 100%-os a talajnedvesség fél -1 méter között.

Egyébként ez a másik véglet : 2014 június 29. - 2015 január 30. között 7 hónap alatt 721,1 mm hullott le!!!

Itt olyan szárazsági viszonyok vannak, hogy 5 mm-nek nem örülnék, sõt, csak bosszankodnék.

Bocsi, 42,3 mm, de így sem rossz.
De örülnék most már akárcsak egy 5 mm-nek.Sóhaj!

És a január végi ciklonok!?
Az smafu!?

Nálam jan. 23.-25.-ig 43,2 mm, 29.-30,-án pedig 27,4 mm jott le.
Ez már kapásból 70 mm körüli érték. Sztem feléd is hasonló összegek estek le.

Itt a február 16mm, a március 11mm, április eddig 3,5mm.
Még az 50mm-hez is igen messze vagyunk, nem hogy a 100-hoz...

Ez így van.
Biztosan nem érte el a mai napig a 10 mm-t a havi csapadékosszeg.
Az elmúlt 3 hónap csapadekosszege az ország nagy részén 100 mm közeli, de néhol csak 50 mm körül alakul a 3 havi szumma.

Az április az országban eddig szerintem átlagosan 10 mm alatt van.
Országos átlagban az elmúlt 2 hónapban kb. 30 mm eshetett.

A keleti pozítív csapadék anomálián a 2010-es év gondolom nem keveset dobott.
Nálunk nagyjából úgy 3-4%-ot.

Amúgy ez a csapadék változás elsõsorban (szerintem) 2 tényezõnek tudható be.
1. A helyi konvektív csapadékok jelentõsebb hányada, amihez keleten általában jobbak a feltételek.
2. A nyugati többletet adó téli csapadék mennyiségének csökkenése. Kíváncsi lennék a hónapokra lebontott térképekre.

És persze nem véletlen a bükki-mátrai kanyar sem a csapadék térképen. Ez igazolja azt a tapasztalatomat, hogy az utóbbi 10-20 évben szinte teljesen eltûntek a korábbi rendszeres téli orografikus havazások.

Azért nem semmi, hogy lassan vége az áprilisnak, de a múlt pénteki hidegfront néhány mm-es csapadékát leszámítva, szinte egyáltalán nem hullott esõ a környéken. (Bár úgy látom, az ország többi részén is hasonló a helyzet.) Az mondjuk egyre inkább látszik, hogy ennek vége, s belecsöppenünk egy újabb igen csapadékos idõszakba. [esõ]

Átállás az 1981–2010-es éghajlati normálra:

Link

Most már teljesen biztos, hogy méréseim óta (2007) az idei április lesz a leghûvösebb.
A kérdés már csak az, hogy mennyivel. Jelenleg még 1,5 fokkal vagyunk alatta az eddigi rekordomnak.

2011-ben január 16-tól március 13-ig 58 napig voltak folyamatosan fagyos napok.
Ez azért érdekes, mert azért február-márciusban már könnyebben becsúsznak enyhébb napok.

Ha már szóba került, itt az elmúlt téli szezonban (eddig) 95 fagyos nap volt, ebbõl 64 az ide évben.
A 2013/14-es rendkívül enyhe szezonban 84
2012/13-ban 121. Ez utóbbi télen december 2-tól január 31-ig (61 napon át) minden nap fagyos nap volt.

Amúgy az éves fagyos napok száma (saját mérésem szerint) itt 70 és 135 között változik.

Majd csinálok egy rövid kis elemzést az elmúlt télrõl. De megszoktam vele várni az utolsó fagyokat.

Ma már itt nem fagyott és nem tudom mikor lesz legközelebb (május 1. ?), de már 61 az idei fagyos nap. Ugyanez 2012-ben 84, 2013-ban 89, 2014-ben 65 volt...de egész évben ! Ha nem a jól bevált hõszennyezett helyeket nézzük egész más eredmények születnek. Lehet, hogy volt azért tél, ha a belvárosok betonrengetegeiben és a szõlõhegyeken ezt nem venni észre ?

Saját méréseim: (1-2 érdekesség)

Fagyos napok száma áprilisban: 10nap (2009-2015), ebbõl idén: 6 nap
Abszolút minimumom áprilisban: -4.4 fok (2015-04-04)
Legkésõbbi tavaszi fagy 2009 óta, a mai napon történt: -1.8 fok (2015-04-19).
Májusban még sose mértem fagyot, a májusi rekordom: +0.3 fok (2011-05-06)

Másik érdekesség:
Fagyos napok száma 2014-ben: 53 nap, idén már 56 napnál járunk!

Íme az idõjárási visszatekintõm képes beszámolóval a március 30. - április 6. közötti 8 napos csodás konvektív idõszakról. Igazából semmi extra, de az április 1.-i szerdai nap megérdemel nagyobb figyelmet a maga bolondos idõjárásával, késõ délutáni hózivatarával .

Március 30. Hidegfront :

A délutánig lévõ kissé csapadékos, felhõs idõ után délután viharossá fokozódó ény széllel gyorsan kitisztult az idõ
Link Link

Majd 6 h körül észak felõl feltûnt egy gyengülõ félben lévõ posztfrontális záporlánc peremfelhõje mely gyorsan fölém is ért fél 7-re gyenge záporral, de 75 km/h körüli szélviharral
Link Link

esti felhõzet a hidegfront ténykedésekor, gyenge záporokkal körítve és maradtak a viharos ény lökések
Link Link

gyorsan távozott is a front, fél 8-ra már ez volt a helyzet : esõ elállt, legyengült az ény szél
Link Link


Március 31 . : Újabb hidegfront jött este, elõtte a reggeli talaj menti fagy és a déli +5+6 °C-os hidegbeáramlás után délután intenzív melegbeáramlás zajlott olykor viharos dny széllel :

felhõképek délután Budán ( szép kis konvekció volt )
Link Link

és gomolygás otthon már kora este
Link Link

Esti felhõképek a záporok - zivatar után a zeneiskolám tetõterébõl
Link Link


Április 1., A bolondos szerdai nap :

Reggeli napfelkeltés képek a Flórián térrõl
Link Link

zápor Pest felé ( a Margit híd mellõl fotózva ) és gomolyok a Komjádi uszoda felett
Link Link

hazaértem pont idõben a fõfogásra, a késõ délután 5 h körüli hózivatarra
Link Link Link Link Link Link Link

Ezután a graupel / hó keverékét és viharos 70 km/h körüli északi szelet adó hózivatar után pillanatok alatt, negyed 6 -ra fölém is ért az újabb, ez beágyazódva jött és negyed órán át esett belõle a hó/havas esõ, miközben 70-75 km/h-s ény szél fújt. A hegyek kifehéredtek.
Link Link

Esti gomolygás és még mindig erõs - viharos ény szél fújt
Link Link Link Link Link Link


Április 2. , újabb hidegfront este

felhõképek még a front elõtt a melegfronti szakasz gomolyairól, viharos dny szél tombolása mellett
Link Link

hidegfronti felhõk
Link Link

ez is gyorsan távozott
Link Link Link Link Link Link


Április 3. , gomolygás egész nap, gyakori viharos ény széllel kora estig.

reggeli rétegfelhõzet növekedés ény felõl
Link Link Link

és jöjjenek a gomolyok a hózápor tömbjeivel, egyik sem ért el csak szállingák voltak idõnként
Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link

végül napnyugta elõtt kicsivel összeroskadtak, végül eltûntek a gomolyok
Link Link


Április 4. Következett egy nyugis Nagyszombat,igen tiszta volt a levegõ 100 km-es látótávolsággal szép fátyol - és gomolyfelhõkkel.

Link Link Link Link Link Link Link Link

esti csendélet
Link Link


Április 5. Húsvét vasárnapi gomolygás, gyengék voltak a záporok, csapadék nálam e - napon nem hullott és a szél sem erõsödött meg hosszú idõ ( 12 nap ) után.

Link Link Link

A következõ fotók már Pilisszentivánon, nagymamámnál készültek
Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link

végül ismét otthoni képek, Pilisvörösváron
Link Link Link Link

sötétedésre a gomolyok átalakultak rétegfelhõkké már
Link Link


Április 6. Húsvét hétfõi látványos felhõjáték este, a lovaskocsis locsolós nap után

Link Link Link Link Link Link Link Link


A fotók kb. háromnegyede Pilisvörösváron készült otthon, de fotóztam a közeli Kálvária dombról és a közeli szabad föld területekrõl is.
A fotók kb. negyede pedig Pilisszentivánon és Budán készült.

És mégis mekkora sírás meg nyavalygás ment, hogy elviselhetetlen, szörnyû, rossz idõ, téli hideg meg hasonlók...
Persze, tudom én, az emberek döntõ többsége kizárólag olyan idõjárást tud elképzelni nagybetûs tavaszként, mint ami a hétvégén volt, vagy éppen ma is van: 20-25 fok, napsütés. Még szerencse, hogy ennél azért bonyolultabb a helyzet.

De hogy ne csak OFF legyen: ma van eddig az év legmelegebb napja itt, már a kerekített 23 fok is megvolt.

Akkor jól tippeltem, hiszen a tavasz elsõ felére( márc. 1. - ápr. 15. ) azt tippeltem hogy az átlaggal nagyjából megegyezõ hõmérsékleti viszonyok uralkodnak. Igaz ezt országosra, nem Bp.-ire értettem, de hasonló lehet.

Anomália (1981-2010) január 1. óta: +1,17°C
Tavaszi anomália március 1-tõl: +0,06°C
Eddig itt legalább is.

Itt 04.09-ig bezárólag március vége hozta a top3 legmelegebb középhõmérsékletû napját,('tényleges' napi közép, 5 perces adatokból):
03.26.: 16.2°C
03.27.: 16.0°C
03.25.: 14.2°C

Az idei év eddigi legmelegebb napjai középhõmérséklet alapján napi 8 mérésbõl:
Január 10.: +12,80°C
Április 10.: +12,75°C
Március 26.: +12,74°C
A mai nappal valószínûleg leszorul az elsõ helyrõl január 10-e. Igaz, több, mint három hónapot kellett erre várni.
Egy idei rekordot még mindig tartani fog így is január 10, a legmagasabb napi minimum rekordját, ami +8,9°C. Egyenlõre ennél magasabb napi minimum még nem volt az évben.
Maximum hõmérséklet terén a +20°C-ot ma érhetjük el elõször, az idei top max eddig +19,4°C.

Nálam sincs még csapadékhiány, eddigi éves 157,7 mm, ez az összeg itt április 25.-ig " normális ha lehullik ".
Írtam is néhány napja hogy számomra az áprilisi fû a legszebb, a legzöldebb, ez minden évben, így idén is így van.

Nálunk, Lõrincen, a tavalyi 1000 mm éves csapadékösszeg után egyáltalán nincs csapadékhiány, árnyékban még nedves a talajfelszín, a fû gyönyörû zöld, akár Írországban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#272674 - 2015-04-10 08:11:42)

Egy kis érdekesség tõlem :

Január 31. óta, ma 70. napja hogy tart az igen csapadékszegény idõjárás.

Január 31. - április 10. között ( mai napot is belevéve mivel ma csapadék kizárt ) a 70 napos csapadékösszeg 44,4 mm, hm, érdekes kis számocska.

Ha egy ilyen hasonló idõszak júniustól - augusztusig üt be, akkor már szavannai állapotok lennének itt!
---------------------------------------
A hõmérsékletrõl : március 26.-án volt egy kiugró 18,3 °C-os Tmax azon a csütörtökön.

Március 27. - április 8.-ig, 13 napig igen szûk skálán mozogtak a délutáni Tmax-ok, a hõingás mértéke mindössze 5 °C körüli volt, jellemzõen kevéssel 10 °C felett voltak a Tmax-ok.

Legalacsonyabb Tmax : április 6.-án volt ( 8,1 °C ), legmagasabb Tmax : március 29.-én volt ( 13,1 ° C ).

Tegnap április 9.-e megtörte ezt a 13 napos szériát,hiszen tegnap a Tmax már 16,8 °C volt.

Ma pedig szinte biztosan szezonrekord döntés lesz, mára 19 °C-ot várok, így jó eséllyel megdõl a március 26.-i 18,3 °C-os érték.

Budapest 1780-2015 éghajlati adatsora 2015 márciusáig frissítve: Link

2,44°C-os középhõmérsékletével a 2014/2015-ös tél a 6. legenyhébb volt 1780 óta. A 2014/2015-ös téli félév az 5. a rangsorban.
Az elmúlt tél a 11. legcsapadékosabb volt 1841 óta.

A kételkedésekrõl.

Évekkel ezelõtt volt egy cikk egy grönlandi gleccser fogyásáról. Mellékeltek hozzá egy térképet is, bejelölve rajta, hogy melyik évben hol volt a jégfolyam vége.
Kíváncsiságból rákerestem a Google Earth-ön. Megdöbbenve láttam, hogy 1950-et írunk. Ugyanis a mûholdfelvételek alapján valahol az 1950-es szinten volt a jégtakaró vége.
(Jól láthatóan meg lehetett különböztetni a gleccser jeget a tengeri jégtakarótól. Így ez nem magyarázat.)

Karácsonykor ( 2014. dec. 24, 25. és 26.)
Abszolút minimum hõmérséklet: -0,6°C
Húsvétkor (2015. ápr. 4., 5. és 6.)
Abszolút minimum hõmérséklet: -1,1°C

Karácsonykor ( 2014. dec. 24, 25. és 26.)
Abszolút maximum hõmérséklet: +12,3°C
Húsvétkor (2015. ápr. 4., 5. és 6.)
Abszolút maximum hõmérséklet: +11,8°C

Mindegyik ünnep utolsó napja hozott egy-egy hózáport. Ebbõl a karácsonyi volt a 2014-15-ös szezon elsõ, a húsvéti pedig az utolsó hóesése.

2015. március Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:

T átlag: 0,8 °C.
T min. átlag: -6,3 °C.
T max. átlag: +7,9 °C.
Absz. T min.: -15,0 °C. (8.)
Absz. T max.: +16,9 °C. (27.)
Absz. hõingás: 31,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -5,5 °C. (08.)
Legmagasabb napi átlag: 9,0 °C. (26.)
Legalacsonyabb T max.: 2,3 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: +3,3 °C. (28.)
Napi legnagyobb hõingás: 25,4 °C. (9.)
Napi legkisebb hõingás: 1,9 °C. (13.)

Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 16 db.
Zord nap: 10 db.
Téli nap: 0 db.

Március havában immáron több mint 2000 napja mérünk a töbrökben hõmérsékletet. Ezen idõ alatt sem kopott semmit a lendület, amikor a Fennsíkra megyek leolvasni. Legyen az téli zord idõ, hófúvás, vagy szakadó esõ, zivatar, vagy napsütés.
Minden egyes alkalom újabb és újabb, apró meglepetéseket ad, amiért már önmagában is érdemes a Nagymezõre felmenni.
Ez az az érzés, amikor a "mennem kell" kifejezés nem kötelezettséget, vagy munkát jelent, hanem feltöltõdést, pihenést és örömet ért az ember. Nekem ezt adja a Bükk, Fennsík, a töbör.

Szerk:
Frissített adatok: Link

Ami nekem szemet szúrt, hogy nálunk volt tavaly az OMSZ hálózatában a legvastagabb hótakaró. Mily meglepõ.
Tavaly szeptembertõl szépen tölti a naplót a mázai észlelõ, 2013 januárjáig visszamenõleg pedig én kitöltöttem a naplót, így az a mázai 35 cm itt a metnetes éghajlati naplóban is szerepel: Link

Csapadékösszegnél szinte lehetelen szignifikanciát kimutatni! Oka az adatok nagy változékonysága. Hiába lesz több nagyon csapadékos év, mindig csúsznak be szárazak is.
Engem is kifejezetten frusztrál, hogy a csapadékösszegeknél több mint 10%-os növekedés bizony igenis jelentõs, de azzal a kijelentéssel, hogy nem szignifikáns (ami persze igaz, legalábbis 5%-os szignifikanciaszint mellett jó eséllyel) simán degradálják egyszerûen jelentéktelennek bélyegezve az egyáltalán nem azt.
Én a szakdolgozatomat a kelet-mecseki csapadékadatsorok elemzésérõl írom. Csapadékösszegekre szignifikanciát lineáris trendre néztem F-próbával 5%-os szinten minden hónapra, évszakra, évre és tenyészidõszakra (nyári félév). Mindezt három különbözõ idõszakra: 1901-2013; 1951-2013; 1981-2013. Ez összesen 51!!! db szignifikancia-tesztet jelentett, de közülök csak kettõnél mutattam ki szignifikáns változást. Hiába szignifkáns=jelentõs, az itt a csapadékösszegeknél a legkevésbé sem teljesül.

Lõrincen a hõszennyezés kb. belefér ebbe jelenleg (ötven éve még alig lehetett szennyezett), de már a Belváros vagy Újpest esetében nem hiszem, hogy ennyiben megáll. Amikor Újpesten hatalmas rekordmeleget mérnek és bejelentik, hogy megdõlt a Budapesti rekord, akkor talán hozzá kéne tenni, hogy nem a hivatalos helyen történt, hanem egy hõszennyezett helyen, ahol még tán ötven éve sem mérnek, vagyis nem dõlhet meg a 110 éves rekord. de így van ez a fagyzugokkal is. Zabar sorra hozza a hideg rekordokat, de ha már 1900 óta lenne ott mérés, már rég nem nagyon hozna több hidegrekordot.(1940-ben a -40-et is bemérte volna talán) Rekordnak csak olyan helyeket kéne elfogadni, ahol legalább 100 éve folyik mérés és nem beépítettek. Persze sajnos ennyi év alatt az állomások helyét többször megváltoztatták a városokon belül (dombra fel, völgybe le szerencsések a síkvidéki városok).

Én Pilisvörösváron mérek egy vidéki kisvárosban hegyek százai által körülölelt völgyben és felém az éves középhõmérséklet általában 0,5 - 1 fok közötti értékkel alacsonyabb, mint a tõlem 20 km - re lévõ Bp. - Lõrincen.
Nem nagy eltérés ez.

Úgy látom nem egészen érthetõ amit írtam az elõbb,lássuk mit is értek többfokos anomália méregetõkön. Most már (csak a 2013 óta) vannak adataim valami rp5.kz oldalról, már tudok hivatalos adatokkal érvelni, mert eddig mindig letagadták észrevételeim igazságát.Kiírtam dec-márc. Pápai, Bp-Lõrinc, Ferihegyi havi átlagait és azt, hogy mit mértek budapesti metnetesek.Zárójelbe tettem az 1971-2000-es átlagokat.

Hónap Pápa Ferihegy Lõrinc Bp.metnet Bp.18-20.ker.
Dec. 1,8(1,1)2,1....2,7(1, 3,5-4,6.....2,8-3,3
Jan. 2,4(-0,3)1,7...2,0(0,4) 2,9-3,8.....2,5-2,4
Febr. 2,4(1,3)2,6...3,0(2,3) 3,5-4,6.....3,2-3,0
Márc. 6,3(5,9)6,4...7,2(6,1) 8,2-9,1.....7,2-7,6

Látszik, hogy vannak olyanok, akik a lõrinci adatnál 1,5-2 fokkal is többet mérnek, Ferihegynél meg még többel. A saját adataim egyébként a pápai NATO bázishoz képest alig mutatnak eltérést (max. egy tized), így nem is írtam ide.Ugyanakkor néhányan(pl. a 18. vagy 20. kerületben) minimálisan (1-2 tized) mérnek csak többet.
Mindezt azért is írtam, mert szó volt egyszer arról, hogy mennyi is az eltérés Pest belsõ részei és pl. a Liszt reptér között. Akkor nem pár tizedre becsültem, és most az utóbbi 4 hónap adatai szerint Lõrinc 0,6-0,3-0,4-0,9 fokkal volt melegebb, vagyis havi 0,5 feletti az eltérés. Nálam nincs ekkora mostanában az itteni reptérhez viszonyítva, tehát Lõrinc lehet, hogy hõszennyezettebb mint az utca, ahol lakom.
Jól látszik mindebbõl, hogy ha Budapest beépített területén kívül mérünk, akkor semmi érdemi különbség nincs Budapest és Pápa többhavi átlagaiban. Aki nem tudná, hogy ezt miért írom: egyesek felállították azt a tézist és heti rendszerességgel gúnyolódtak rajtam, miszerint én mindig hidegrõl írok, holott akkora nagy meleg van az országban, mint egy a globális felmelegedés hívõk építette kártyavár. Talán jobban kéne mérni!


[ismét felhívom a figyelmet a kulturált fórumozás szabályainak betartására, elõre is hálás köszönettel! mod: 21es]

Teljesen korrekt, csak én a tavalyi évre értettem, hogy semmi szélsõségeset nem tapasztaltam. Ugyanis bár én melegebbnek mértem 2007-et, de 2014-et melegebbnek mondja jóval a statisztika. Erre írtam, hogy lehet, hogy mondjuk fél fokkal akkor fölémértem és tényleg tavaly volt minden idõk legmelegebb éve itt is, de ettõl közel sem szenvedtünk. Inkább a sok esõ miatt. Itt minden idõk talán 3.-4. legesõsebb éve volt és a sok felhõ és esõzés miatt elmaradtak az erõs éjszakai hidegek . Ennek ellenére a gabona, szálastakarmány, burgonya vagy kukoricatermés jó volt, a gyümölcs és szõlõ a nagy meleg ellenére kuka.
Ha az adatokra kíváncsi vagy ajánlom az enyémeket 2006 óta itt vannak a metneten. Tavaly alig volt hõségnap, forró egy sem volt.

Hivatalos mérések szerint 2007-ben Pápán csak júliusban 17 hõség nap volt, melyek közül nem 0, hanem 7 forró nap is elõfordult. A havi Tmax 39 fok. Az is igaz, hogy ugyanebben a hónapban többször is 20 fok alatt maradt a napi maximum. A többi hónapot nem néztem át, így az éves forró és hõségnapok számát nem tudom.

Azon túl, hogy mit milyen módszerrel számolnak ki és mit mivel viszonyítanak érdekes fejlemény, hogy jelenleg az 1979-2008-as átlaghoz képest ugyan az északi féltekén 2012 óta folyamatos a negatív anomália tengeri jég tekintetben, de ez nem mutat különösen nagy ugrándozást, további csökkenést. Jelenleg a tengeri jég ott -0,80 millió km2 mínuszban van. Ugyanakkor 3 éve folyamatosan magas a déli sarkvidéken a pozitív anomália, már rekordokat is döntött és most 1,06 millió km2 többletet mutat. Így most globálisan 0,26 millió km2 többblet van.
Szörnyû nagy melegeket élünk manapság, megnéztem, hogy mennyi a pápai reptér tavalyi átlaga:11,82 fok. Tudtommal ez a 10,2 fokos 1971-2000-es középhez képest 1,6 fokos többlet. Én 12,2 fokos közepet mértem, de 2007-ben 12,6 fokot. Tegyük fel, hogy 2007-ben rosszul mértem (nem volt meg a mostani hõmérõházam), akkor sem mondhatom, hogy valami nagy rekord volt, annál is inkább, hogy hõmérsékletileg egy kellemes év volt, csak 2 zord nap, kevés hõség és 0 forró nappal.Ha ez volt a globálmeleg netovábbja év, akkor állhatunk elébe. Kiderült egy kis kutakodás után, hogy az országosan nem tudom hogyan kiszámolt 11,95 fokos magyar átlaghoz képest Pápa alig több mint 1 tized fokkal alacsonyabbat produkált (az én felülméréses közepem meg kb. annyi) vagyis megdõlt a fagymocsár vízió, vagyis a méréseim nem hibásak, a NATO mérések sem térnek el tõlük érdemben és ha Pápán nincsenek fagymentes hónapok télen és aszfaltolvasztó melegek nyáron az nem a fagymocsár miatt van. Akik meg csak többfokos anomáliákat mérnek állandóan lehet, hogy még javítaniuk kéne a mérési körülményeiken. Aki nagyjából jól mér, azt meg nem kéne mindenféle hülyeséggel letámadni és esetleg a valósághoz köze sincs méréseket kéne moderálni.

És akkor ezek után hogy higyjem el a következõ évtizedekre szóló elõrejelzéseket!? Sehogyan, de ezzel gondolom sokan vannak így.

Én amit a legmegdöbbentõbbnek tartottam az egy 2007-es tanulmány volt, ami szerint 2013-ra szinte meg kellett volna döbbenetesen felezõdnie az Északi - sarknak, ehhez képest a 2012-es jelentõs olvadás után 2013-ra mintegy 60 %-ál nagyobb volt a jég kiterjedés 2013 szeptemberre. mint 1 évvel korábban.

Hát ja, 10 % fölött már szerintem is jelentõs.

Pár kutatót szívesen meghallgatnék én is a 90-es, 2000-es években elõrejelzett trendekkel kapcsolatban.

Emlékszem Bartholy Judit óráira, amikor nyomatta egyfolytában a több fokos hõmérséklet-emelkedésrõl és jelentõs szárazodásról szóló hosszútávú elõrejelzéseket.

Így van.
Ám azért 16,9 % mellett nem mennék el egy kézlegyintéssel és azzal, hogy ez nem szignifikáns.

Korrektül így hangzana valahogy: az adatok alapján az elmúlt 30 évben jelentõs hõmérséklet- és csapadékmennyiség növekedés figyelhetõ meg.

Ja, hogy nem ezt vártuk....?

Mint ahogy azt mondtak a klimatudosok, hogy az amcsi nagyon kemeny hidegbetoresek, a 2010 kornyeki, ket rekordhideg Angliai tel es a 2012-es februar is a globalis felmelegedes kovetkezmenye!
Hat persze!

No megnéztem, -6,6 lett tegnap, úgyhogy egészen jól sikerült megszorongatni Zabart.

A mai hõtérképen pedig Szécsénytõl nyugatra volt látható egy jókora kék folt, ha minden igaz, a vízügyes állomások közül Mohora(?) lehet az.

"Az adatokhoz illesztett lineáris trend (1. ábra) egyértelmûen emelkedést mutat, mely az elmúlt 114 évben +1.20 °C-nak, az elmúlt 30 évre vonatkozóan pedig +1.62 °C-nak adódik."

Link

"Az elmúlt 114 év adataihoz exponenciális trendet illesztve 5.6%-os mérsékelt csökkenés jelentkezik"

Itt a nem-szignifikáns jelzõ a 114 éves csökkenésre is vonatkozik, nemcsak a 30 éves növekedésére, persze van különbség a 6 és 16 % között.

Ez nekem is feltûnt, örülök hogy leírtad.
Szerintem elég nagymértékû a csapadék emelkedése!

Valami azért a cikkben böki a szememet:

A hõmérséklet emelkedésével kapcsolatban nincs megjegyzés se 114, se 30 év tekintetében, ám a csapadék növekedésével kapcsolatban mindkettõrõl kiemelik, hogy nem szignifikáns. 30 évnél 16,9 %-ról van ám szó....



Ilyenkor mindig van egy olyan érzésem, hogy a várakozásnak (hõmérséklet emelkedése, illetve csapadék csökkenése) nem megfelelõ eredmény egyszerûen nem lehet szignifikáns.

Nálam 877,4 mm 2014-ben, elõtte 2013-ban 884,4 mm.
7 mm különbség 2 év csapadékösszege között, na ezt varrd össze.

Elkészült az OMSZ 2014-es összefoglalója.
Link
Tanulságos.
A legmegdöbbentõbb, hogy a rákoscsabai rekord csapadék 1228,1mm lett, míg nálam, 20-25km-rel távolabb "csak" 808mm.

A ferihegyi fagymocsár legmélyebb pontja egyébként a Merzse-mocsár. Ha a vízfelülete télen befagy, szerintem még Ferihegynél is alacsonyabb értékeket lehet mérni ott.