Globális jelenségek
Nagyapám még rizstermelésben is részt vett a világháború után a Tisza-mentén ,ez pedig a Tisza -tó vidéke, bár akkor még nem volt Tisza-tó, csak holtágak és kiterjeddt árterek, gyönyörû ártéri erdõkkel és gyümölcsössel. Most nem az a lényeg, hogy volt-e értelme a rizsnek, ezt a kommunista éra próbálta meghonosítani szovjet, illetve kínai mintára. Mindenesetre arattak is szépen olykor.
A régi nagy telekhez: Nemrég beszélgettem apámmal errõl, hisz õ már csak megélt 59 évet. Azt mondja, hogy pl. a január 30-as nagy egri havazáshoz mérhetõre (30-35 centi 24-36 óra alatt) talán csak 2-3 alkalommal emlékszik, talán a hatvanas évek elejét hozta fel. És rámutatott egy lényeges különbségre is. Elmondta, hogy gyerekkorában tán egy autó volt az egész faluban, olyan, hogy hótakarítás az utakon, meg sózás, szórás nem is létezett és nem is volt rá igazi igény. Elmondta, hogy teljesen más az, hogy akár esik 10-15 centi hó, de napokig nincsenek az utak takarítva, még autó se megy rajta végig, legfeljebb egy két lovasszán. Ez máris olyan téli érzetet kelt szubjektíve, amibõl egyenesen következnek a régen nagyobb telek voltak megjegyzések. Igen, 10-15 cm hó régen nagyobb telet jelentett szubjektíve, mint ma az urbanizált világunkban. Egy város megbénításához ma már nem elég 15 cm hó, az 30-40 cm felett kezdõdik, ez pedig ugyanúgy ritka, mint régen volt, elég csak rátekinteni antibulvár kigyûjtésére.
A mérésekhez, miszerint régen is elkövettek hibákat, ha most is. Régen nem volt ekkora mûszerpark, automaták stb. Az egész világ töredékében volt csak lefedve a maihoz képest, ám ma sem állunk igazán jól még világviszonylatban, inkább csak a fejlett országok, illetve a mûholdas mérések jelentenek újítást (ám azok meg valahogy nem akarják igazolni a globális felmelegedés várakozásait).
A sípályák üzemeltetõi pedig hajlamosak nyafogni, 60-80 évvel ezelõtt ki síelt profi körülmények között 800-1500 m között? Akik ma sírnak, azt se tudják, régen hogyan alakultak a hóviszonyok. Nem belõlük indulnék ki.
A gleccserek megint kényes témát feszegetnek, hiszen pl. a csapadékmennyiség eloszlása is befolyásolhatja egy gleccser gyarapodási-fogyási tendenciáját. Korábban többször utaltam már számos gleccser hízására világon, mint pl Új-zéland, Norvégia stb. Én 160.000 számon tartott gleccserrõl tudok a világon, amelynek csak a töredékét érintik hiteles és mélyreható kutatások. Illetve egy gleccser élete nem is mérhetõ emberi léptékekben, szerintem több ezer éves folyamatokról van szó. Kíváncsi lennék, hogy 900 és 1200 között hogyan alakultak a gelccserek Európában, lehet meglepõ eredményeket kapnánk.
Nem kívánom elbagatellizálni a CO2 veszélyét, továbbra is azt mondom, hogy ez játék a tûzzel (átvitt értelemben ez szó szerint így van). A bajt jobb megelõzni, mint olyan folyamatokat elõidézni, amelyek elméleti síkon kiszámolva valóban bajt okozhatnak. Nem hinném, hogy kárunkra válna, ha visszafogná magát az emberiség. De ami ma globális felmelegedés címén zajlik, az egyszerûen nevetséges.
A régi nagy telekhez: Nemrég beszélgettem apámmal errõl, hisz õ már csak megélt 59 évet. Azt mondja, hogy pl. a január 30-as nagy egri havazáshoz mérhetõre (30-35 centi 24-36 óra alatt) talán csak 2-3 alkalommal emlékszik, talán a hatvanas évek elejét hozta fel. És rámutatott egy lényeges különbségre is. Elmondta, hogy gyerekkorában tán egy autó volt az egész faluban, olyan, hogy hótakarítás az utakon, meg sózás, szórás nem is létezett és nem is volt rá igazi igény. Elmondta, hogy teljesen más az, hogy akár esik 10-15 centi hó, de napokig nincsenek az utak takarítva, még autó se megy rajta végig, legfeljebb egy két lovasszán. Ez máris olyan téli érzetet kelt szubjektíve, amibõl egyenesen következnek a régen nagyobb telek voltak megjegyzések. Igen, 10-15 cm hó régen nagyobb telet jelentett szubjektíve, mint ma az urbanizált világunkban. Egy város megbénításához ma már nem elég 15 cm hó, az 30-40 cm felett kezdõdik, ez pedig ugyanúgy ritka, mint régen volt, elég csak rátekinteni antibulvár kigyûjtésére.
A mérésekhez, miszerint régen is elkövettek hibákat, ha most is. Régen nem volt ekkora mûszerpark, automaták stb. Az egész világ töredékében volt csak lefedve a maihoz képest, ám ma sem állunk igazán jól még világviszonylatban, inkább csak a fejlett országok, illetve a mûholdas mérések jelentenek újítást (ám azok meg valahogy nem akarják igazolni a globális felmelegedés várakozásait).
A sípályák üzemeltetõi pedig hajlamosak nyafogni, 60-80 évvel ezelõtt ki síelt profi körülmények között 800-1500 m között? Akik ma sírnak, azt se tudják, régen hogyan alakultak a hóviszonyok. Nem belõlük indulnék ki.
A gleccserek megint kényes témát feszegetnek, hiszen pl. a csapadékmennyiség eloszlása is befolyásolhatja egy gleccser gyarapodási-fogyási tendenciáját. Korábban többször utaltam már számos gleccser hízására világon, mint pl Új-zéland, Norvégia stb. Én 160.000 számon tartott gleccserrõl tudok a világon, amelynek csak a töredékét érintik hiteles és mélyreható kutatások. Illetve egy gleccser élete nem is mérhetõ emberi léptékekben, szerintem több ezer éves folyamatokról van szó. Kíváncsi lennék, hogy 900 és 1200 között hogyan alakultak a gelccserek Európában, lehet meglepõ eredményeket kapnánk.
Nem kívánom elbagatellizálni a CO2 veszélyét, továbbra is azt mondom, hogy ez játék a tûzzel (átvitt értelemben ez szó szerint így van). A bajt jobb megelõzni, mint olyan folyamatokat elõidézni, amelyek elméleti síkon kiszámolva valóban bajt okozhatnak. Nem hinném, hogy kárunkra válna, ha visszafogná magát az emberiség. De ami ma globális felmelegedés címén zajlik, az egyszerûen nevetséges.
Így van, most még izgalmasabb fázisa jön, milyen mértékben erõsödik naptevékenység.
Januárban az átlagos napi napfoltszám 5-6 volt, egyik forrás ötöt, a másik hatot említ (nekem 5 van bevésve, a hosszú adatsorom forrása egy oldalról jön, a belga királyi csillagászati intézettõl).
Ilyen magas havi átlag legutóbb 2007 nyarán volt.
Januárban az átlagos napi napfoltszám 5-6 volt, egyik forrás ötöt, a másik hatot említ (nekem 5 van bevésve, a hosszú adatsorom forrása egy oldalról jön, a belga királyi csillagászati intézettõl).
Ilyen magas havi átlag legutóbb 2007 nyarán volt.
Egy példa: 1980-as évek elején Magyarországon meg próbálták honosítani a kivit. Az érintett szakmák hozzá nem értése miatt ez nem sikerült. Az elsõ próba Zala megyében volt, elültették az ültetvényt, egy ideig nem termett, mert nem jól mûvelték, majd jött az 1985-ös és 1987-es tél, ami nem kell mondani, hogy milyen volt, és kifagytak.
Persze, ha megfelelõ pozícióba ültették volna, nem fagyott volna ki, illetve ha mégis, tudniuk kellett volna, hogy a 85-ös tél az brutális volt, az nem lehet mérce egy növényhonosítási kísérlet esetében.
Mivel hozzá nem értésükbõl fakadóan a szakemberek úgy értelmezték az eseményt, hogy Zalában nem terem mert hûvös van(közben csak egyszerûen nem tudták mit kéne vele csinálni, hogy teremjen), ráadásul a tél is hideg mert kifagyott, elvitték Villányba egy déli domboldalba, ahol meg kiszáradt.
Megállapítást nyer, hogy a kivi Magyarországon nem jó, nem él meg, nem terem, elfagy és elpusztul.
Amennyiben sikerül amin már évek óta dolgozunk, meghonosítani Magyarországon a kivit(és még sok más délszaki gyümölcsfajt), és ültetvények létesülnek, akkor szerinted mire gondol minden klímakutató?
Arra, hogy naná, hogy most már lehet kivit és egyéb délszaki gyümölcsöt is termeszteni a globális felmelegedés miatt!
Tuti, hogy ez fordulna meg a fejükben elsõként. Mint ahogy volt már példa...
Pedig semmi köze hozzá, 1972-ben ugyanúgy lehetett volna, mint 1948-ban.
Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az egy dolog, hogy olvad a gleccser, de biztosan attól a 0,8 fokos melegedéstõl?
Vagy megváltoztak az idõjárási helyzetek, adott idõszakban olyan idõjárási események segítik ezen folyamatokat, amik nem megszokottak?
Vagy amennyiben 0,8 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban zajlana ugyanazon idõjárás, mint 1914-ben, akkor is olvadna-e?
Persze, ha megfelelõ pozícióba ültették volna, nem fagyott volna ki, illetve ha mégis, tudniuk kellett volna, hogy a 85-ös tél az brutális volt, az nem lehet mérce egy növényhonosítási kísérlet esetében.
Mivel hozzá nem értésükbõl fakadóan a szakemberek úgy értelmezték az eseményt, hogy Zalában nem terem mert hûvös van(közben csak egyszerûen nem tudták mit kéne vele csinálni, hogy teremjen), ráadásul a tél is hideg mert kifagyott, elvitték Villányba egy déli domboldalba, ahol meg kiszáradt.
Megállapítást nyer, hogy a kivi Magyarországon nem jó, nem él meg, nem terem, elfagy és elpusztul.
Amennyiben sikerül amin már évek óta dolgozunk, meghonosítani Magyarországon a kivit(és még sok más délszaki gyümölcsfajt), és ültetvények létesülnek, akkor szerinted mire gondol minden klímakutató?
Arra, hogy naná, hogy most már lehet kivit és egyéb délszaki gyümölcsöt is termeszteni a globális felmelegedés miatt!
Tuti, hogy ez fordulna meg a fejükben elsõként. Mint ahogy volt már példa...
Pedig semmi köze hozzá, 1972-ben ugyanúgy lehetett volna, mint 1948-ban.
Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az egy dolog, hogy olvad a gleccser, de biztosan attól a 0,8 fokos melegedéstõl?
Vagy megváltoztak az idõjárási helyzetek, adott idõszakban olyan idõjárási események segítik ezen folyamatokat, amik nem megszokottak?
Vagy amennyiben 0,8 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban zajlana ugyanazon idõjárás, mint 1914-ben, akkor is olvadna-e?
Gyengének már nem mondanám. Látom, gyakran foglalkoztat a kérdés, érdemes lehet ezt a linket megjegyezned: Link - itt a naptevékenységrõl minden aktuális infó megtalálható.
Annyit akartam írni csak, hogy minden, amit leírtál, alátámaszthatja az éghajlat melegedését, mert Te is meg Svadasz is arról irtatok hogy szaporodnak a szélsõségek, amit sokan a melegedés egyik jelének tartanak ilyen-olyan okokból.
A 0.8 fok valóságáról kérdezzük meg a mindenhonnan eltûnõ gleccsereket, a 800-1500 m közötti francia sípályákat, ahol jó sok centivel lett kisebb az átlagos hóvastagság, vagy akár nézzük meg minden évben az abszolut Tmax-ot Kékesen, a sokak szerint 10 évente 1-2 nappal meghosszabbodó tenyészidõaszakot (átlagosan, nem év szerinti lebontásban), a Jeges-tenger aljából lassan kiolvadó metánhidrátot és a többit. Alig van olyan változás a Földön bárhol, ami azt mutatná hogy az éghajlat nem melegszik.
Itthonra visszatérve: ha visszanézel a havas telekre, általában az van hogy van egy szerencsés nagy havazás és utána a nagy hó miatt kialakuló hideg vagy elég ahhoz hogy a hó és tél tartós legyen (2003) vagy nem (2009 dec vége). De az egyre ritkább, hogy a hideg kétszer vagy háromszor is tartósan itt tud maradni sok hóval és nem csak egylövetû a dolog, ami szerencsés esetben (mint most is) hoz egy 10-20 napos hideg idõszakot, de kb ennyi a télies jelleg, a többi a maihoz hasonló jellegben telik el. (A jan 8-20 közötti 3 cm hó nem az igazi tél, bár a hótakarós napok számát emeli).
Abban is igazad lehet, hogy a régi "nagy" telek jobban megmaradnak az emlékekben, de akkor még volt minek megmaradni. Most nézd meg mennyire örülünk 15-25 cm hónak, efeletti mennyiségnél meg egyenesen extázisba csap át a metnet hómániás tagozata
, viszont Te vagy mi alföldiek hogy fogunk majd olyat mesélni az unokáninknak, amit nekünk a nagyszüleink: derékig érõ hó, meg érdemes volt megtartani a lovasszánt (a nagyszüleimnek is volt), mert volt hozzá elég hó, vagy sokszor térdig érõ hó. Apám járt úgy iskolába 3 km-re az Alföld közepén hogy ásni kellett odáig az utat, mert nem lehetett simán átmenni rajta. Mikor lesz megint ilyen? Hogy egy iskolás gyerek nem lát ki a hófalak közül?
Olyan ez az éghajlat melegedése, mint a béka meg a meleg víz: lassan történik, benne vagyunk és azt mondjuk hogy a régi emlékek eltúlzottak, de azért a gyerekeinknek soha többé nem kell majd 60-80 cm hóban iskolába mennie, a mi szüleinknek meg ez nem volt szokatlan.
A meteorológiai méréseket sztem kissé túlmisztifikálod. Nem attól lesz valami valós vagy igaz vagy megtörtént, hogy meg tudod mérni. Attól hogy a világ mondjuk 6000 állomása közül tudsz mondani mondjuk 500-at vagy akár 2000-et, ami rossz helyen van/áttelepítették/akármi és emiatt fals adatokat ad meg, az sem jelent annyit mint gondolod.
Hogy miért? Mert egyrészt nem feltétlen mindig csak "melegedés" lehetett az áttelepítés eredménye, másrészt nem tudhatod hogy nem-e azért telepítették mondjuk át, mert vmi mikroklíma változás miatt (mondjuk kiirtottak egy erdõt a közelben, kiszáradt a tó, eltereltek egy folyót, építkeztek stb) a mérõhely hirtelen sokkal hidegebb/melegebb lett mint volt.
De ha feltesszük, hogy hibásan mérnek és hibásan homogenizálnak (bár ennek egy olyan nem homogén masszában mint a légkör nem biztos hogy van értelme), akkor is 30 éve legalább ugyanolyan hibákat követnek el és ugyanolyan hibákkal számolnak, azaz ha a mért alapmennyiség változik, akkor a mérési eredményekbõl hibás számításokkal (de változatlan algoritmussal) kapott eredmények is változni fognak. Azaz a folyamatok irányára akkor is hibátlanul lehet következtetni, legfeljebb a mértéke lesz kérdéses.
"De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!"
Ez igaz, de a (feltett) melegedés miatt a várhatóan a melegebb légkör miatt a meleg felé hajló szélsõségek fognak megszaporodni, vagy jobban szaporodni. Valószinûleg ritkábban lesz májusban és szeptemberben hótakrós nap Kékesen mondjuk, mint 100 éve volt, de lehet hogy sûrûbb lesz a hómentes decemberek száma mondjuk.
Szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adatokból jó képlettel kapjunk jó eredményt, hanem az, hogy ismert algoritmussal, esetleg ismert hibával nagy biztonsággal tudjunk következtetni a folyamatok irányára, a mértéke pedig teljesen másodlagos illetve talán jobban jósolható ha már az irány alapján vannak fogalmaink arról hogy merre kell elindulni.
A 0.8 fok valóságáról kérdezzük meg a mindenhonnan eltûnõ gleccsereket, a 800-1500 m közötti francia sípályákat, ahol jó sok centivel lett kisebb az átlagos hóvastagság, vagy akár nézzük meg minden évben az abszolut Tmax-ot Kékesen, a sokak szerint 10 évente 1-2 nappal meghosszabbodó tenyészidõaszakot (átlagosan, nem év szerinti lebontásban), a Jeges-tenger aljából lassan kiolvadó metánhidrátot és a többit. Alig van olyan változás a Földön bárhol, ami azt mutatná hogy az éghajlat nem melegszik.
Itthonra visszatérve: ha visszanézel a havas telekre, általában az van hogy van egy szerencsés nagy havazás és utána a nagy hó miatt kialakuló hideg vagy elég ahhoz hogy a hó és tél tartós legyen (2003) vagy nem (2009 dec vége). De az egyre ritkább, hogy a hideg kétszer vagy háromszor is tartósan itt tud maradni sok hóval és nem csak egylövetû a dolog, ami szerencsés esetben (mint most is) hoz egy 10-20 napos hideg idõszakot, de kb ennyi a télies jelleg, a többi a maihoz hasonló jellegben telik el. (A jan 8-20 közötti 3 cm hó nem az igazi tél, bár a hótakarós napok számát emeli).
Abban is igazad lehet, hogy a régi "nagy" telek jobban megmaradnak az emlékekben, de akkor még volt minek megmaradni. Most nézd meg mennyire örülünk 15-25 cm hónak, efeletti mennyiségnél meg egyenesen extázisba csap át a metnet hómániás tagozata
, viszont Te vagy mi alföldiek hogy fogunk majd olyat mesélni az unokáninknak, amit nekünk a nagyszüleink: derékig érõ hó, meg érdemes volt megtartani a lovasszánt (a nagyszüleimnek is volt), mert volt hozzá elég hó, vagy sokszor térdig érõ hó. Apám járt úgy iskolába 3 km-re az Alföld közepén hogy ásni kellett odáig az utat, mert nem lehetett simán átmenni rajta. Mikor lesz megint ilyen? Hogy egy iskolás gyerek nem lát ki a hófalak közül? Olyan ez az éghajlat melegedése, mint a béka meg a meleg víz: lassan történik, benne vagyunk és azt mondjuk hogy a régi emlékek eltúlzottak, de azért a gyerekeinknek soha többé nem kell majd 60-80 cm hóban iskolába mennie, a mi szüleinknek meg ez nem volt szokatlan.
A meteorológiai méréseket sztem kissé túlmisztifikálod. Nem attól lesz valami valós vagy igaz vagy megtörtént, hogy meg tudod mérni. Attól hogy a világ mondjuk 6000 állomása közül tudsz mondani mondjuk 500-at vagy akár 2000-et, ami rossz helyen van/áttelepítették/akármi és emiatt fals adatokat ad meg, az sem jelent annyit mint gondolod.
Hogy miért? Mert egyrészt nem feltétlen mindig csak "melegedés" lehetett az áttelepítés eredménye, másrészt nem tudhatod hogy nem-e azért telepítették mondjuk át, mert vmi mikroklíma változás miatt (mondjuk kiirtottak egy erdõt a közelben, kiszáradt a tó, eltereltek egy folyót, építkeztek stb) a mérõhely hirtelen sokkal hidegebb/melegebb lett mint volt.
De ha feltesszük, hogy hibásan mérnek és hibásan homogenizálnak (bár ennek egy olyan nem homogén masszában mint a légkör nem biztos hogy van értelme), akkor is 30 éve legalább ugyanolyan hibákat követnek el és ugyanolyan hibákkal számolnak, azaz ha a mért alapmennyiség változik, akkor a mérési eredményekbõl hibás számításokkal (de változatlan algoritmussal) kapott eredmények is változni fognak. Azaz a folyamatok irányára akkor is hibátlanul lehet következtetni, legfeljebb a mértéke lesz kérdéses.
"De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!"
Ez igaz, de a (feltett) melegedés miatt a várhatóan a melegebb légkör miatt a meleg felé hajló szélsõségek fognak megszaporodni, vagy jobban szaporodni. Valószinûleg ritkábban lesz májusban és szeptemberben hótakrós nap Kékesen mondjuk, mint 100 éve volt, de lehet hogy sûrûbb lesz a hómentes decemberek száma mondjuk.
Szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adatokból jó képlettel kapjunk jó eredményt, hanem az, hogy ismert algoritmussal, esetleg ismert hibával nagy biztonsággal tudjunk következtetni a folyamatok irányára, a mértéke pedig teljesen másodlagos illetve talán jobban jósolható ha már az irány alapján vannak fogalmaink arról hogy merre kell elindulni.
Másoljad be légyszíves azokat a sorokat, ahol azt írtam, hogy nem növekednek a szélsõségek!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?
Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?
Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!
Nem állítom hogy minden lépésében értem amit írtál, de a -20 fokok, az egyszeri nagy hóesések, amiket aztán elmos 3 nap mulva a karácsonyi zivatar, az 1-2 napon belüli 10-15-20 fokos Tmin (dec 22-24 pl) emelkedés, az Svadasz által említett szélsõségesen hideg angliai telek, a Tmax átlag emelkedése összességében miért ne mutathatná azt, hogy szaporodnak a szélsõségek? És ez meg miért ne lehetne közvetett utalás arra nézve, hogy melegszik az éghajlat?
Van egy érdekes része a dolognak!
A nagyközönség döntõ részét megkérded, milyen volt ez a tél, nem biztos, hogy az fogja mondani, hogy hát olyan nagyon hideg vagy rendkívüli, sõt, azt mondják, naigen esett hó meg volt fagy, de ez minden télen van, volt, semmi extra.
Persze olyan nagyon nagy extra nincs is benne, de a globális felmelegedés hirdetõi enyhülõ telekrõl beszéltek, erre itt ez a tél 1000-1500 méteres szinteken 2 fokkal hidegebb eddig, mint a 2002/2003-as.
Csak a "pógár" ezt nem tudja, sõt:
2 héttel ezelõtt egy Nagykanizsától délre lévõ településen jártam!
Egyik családnál megkérdeztem, hány fok volt ott Karácsony elõtti hidegnél, mondta a fickó, hogy -22 fokot mért, amit az udvar fekvésébõl következõen el is tudok képzelni, de legalábbis nem irreális érték.
Pár nappal ezelõtt ott jártam megint, akkor 2 utcával arrébb, ugyanolyan fekvésben, kérdem az illetõt, hány fok volt Karácsony elõtt, a válasz: "Hááát, nem volt túl hideg, szerinte -10-nél nem volt hidegebb."
Elkerekedett szemmel nézek rá, mondom hát a környéken -20 körül mértek, itt is lehetett annyi. Aszondja kizárt, amikor Õ felkelt, -10 volt a mérõn.
Kérdem melyik mérõn, mutatja az ablakba kihelyezett mérõt.
Az illetõ fizikatanár.
Ugye este amikor bementek a lakásba azon a két éjszakán, este még nem volt -10 alatt, este 8-10 között viszont már -15-20 között volt a hõmérséklet, aztán utána enyhült reggelre.
Hétvége volt, valószínû késõn keltek, nem tûnt fel nekik, hogy -20-22 fok volt ott a házbamenetel és a reggeli felkelés között.
Ha vettek volna valahol fügecsemetét, és azt hallotta volna, hogy -14-15 fokot kibír, mehetne a reklamálás, hogy hát -10 is alig volt, mégis elfagyott.
Közben azért fagyott el, mert -21 fok volt, csak Õk arról nem tudtak, mert átaludták.
Gyümölcsültetvény tulajdonossal is megesett ez az idei télen.
Szóval a nép nem igazán van képbe idõjárásilag, ezért is tudnak elképzelni olyat, hogy a zivatar visszafordul, a Duna lehúzza, meg egy fél hektáros erdõ miatt van esõ egy faluban, a repülõk miatt lett hideg Szécsény városa, meg így tovább.
Szóval ha meg sem említik a globális felmelegedés kutatói és hirdetõi ezt a telet, hanem úgy elsunnyognak, kijön a nyár, és az elsõ 30 foknál kiállnak hogy tessék, itt a globális felmelegedés, megint 30 fok van, a nagyközönség pedig már tátott szájjal figyeli ismét, hogy hát tényleg régen nem voltak 30 fokok.
És ennyi!
A nagyközönséget hülyére lehet venni, mivel a szisztematikus gondolkodás és megfigyelés, a dolgok rendszerben való átlátása nem az erõsségük(még az értelmiségi réteg esetében sem), errõl sajnos az utóbbi években sikerült megbizonyosodnom.
Illetve az a tény, hogy enyhülõ teleket vártak ide Magyarországra(most beszéljünk csak a hazai klimatológusokról), önmagában megkérdõjelezi a hozzáértésüket. Ugyanis a mi éghajlatunkon két esetben lehet enyhe tél: az egyik a zonalitás, amikor jönnek egymás után az atlanti frontok és amire leszakadna a hideg északról, már nyomja is vissza a hideget a következõ front oda, ahova való, így az elmúlt évekre jellemzõ észak-déli tengely helyett nyugat-keleti alakul ki, ez biztosítja az enyheséget.
A másik, amikor egy meleg anticiklon húzódik ránk +5 fokos 850 mellett, node akkor beáll a hidegpárna, és még hidegebb van a medencén belül a talajközelben, mint az idei télen, amikor -6-7 fokos 850 volt felettünk. Tehát akkor a magasbani meleg miatt gyakorlatilag nincs meleg.
A kutatóknak látniuk kéne, hogy a klasszikus zonalitás sajnos hanyatlóban van, így abból nem számíthatunk enyhülõ telekre, ha esetleg bejön 1-2 enyhe tél, az csak a véletlen mûve, illetve nem a klasszikus zonalitás, hanem az álzonalitás, amibõl pl. a +20 fokos Karácsonyunk volt az idei télen.
Tehát nemhogy enyhülõ telek jönnek várhatóan Magyarország térségben, hanem hidegebbek.
Errõl pedig a blockingok megszaporodása tehet véleményem szerint, és a blockingok által kiváltott meridionális áramlás.
Ahogy a nyáron elemeztem Szeged maximumhõmérsékleteit Link , és kiderült, hogy a nyarak bizony melegebbek lettek, úgy annak is utánajártam, hogy -20 fok körüli hõmérséklet korábban átlagosan 7-8-10 évente voltak a nagykanizsai és a bajai állomásokon.
Most az elmúlt 10 évben 4 alkalommal voltak -20 fokos hõmérsékletek.
Persze a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es nagy telek jobban bevésõdtek az emberek emlékezetébe, mint az enyhe telek.
Mint ahogy a mediterrán ciklonos(kelet +3 fok nyugat -4) országos hõmérsékleteloszlás is jobban belevésõdött a szakemberek fejébe, mint az északnyugati fõnös, délnyugaton-nyugaton +12 keleten -2 fokos helyzet.
A globális felmelegedést és az enyhülõ teleket nem tudom mikortól számolják a szakemberek, de a 2002/2003-as, 2004/2005-ös(január vége-február) és a 2009/2010-es tél Európában azért nem a melegségeirõl lett híres!
Közben meg amikor általános iskolás koromban volt hogy évekig nem tudtunk szánkózni, mert ha esett is reggelre 5 centi hó, délután már úgy elolvadt, mint a pinty.
De volt, hogy nem is esett hó!
A nagyközönség döntõ részét megkérded, milyen volt ez a tél, nem biztos, hogy az fogja mondani, hogy hát olyan nagyon hideg vagy rendkívüli, sõt, azt mondják, naigen esett hó meg volt fagy, de ez minden télen van, volt, semmi extra.
Persze olyan nagyon nagy extra nincs is benne, de a globális felmelegedés hirdetõi enyhülõ telekrõl beszéltek, erre itt ez a tél 1000-1500 méteres szinteken 2 fokkal hidegebb eddig, mint a 2002/2003-as.
Csak a "pógár" ezt nem tudja, sõt:
2 héttel ezelõtt egy Nagykanizsától délre lévõ településen jártam!
Egyik családnál megkérdeztem, hány fok volt ott Karácsony elõtti hidegnél, mondta a fickó, hogy -22 fokot mért, amit az udvar fekvésébõl következõen el is tudok képzelni, de legalábbis nem irreális érték.
Pár nappal ezelõtt ott jártam megint, akkor 2 utcával arrébb, ugyanolyan fekvésben, kérdem az illetõt, hány fok volt Karácsony elõtt, a válasz: "Hááát, nem volt túl hideg, szerinte -10-nél nem volt hidegebb."
Elkerekedett szemmel nézek rá, mondom hát a környéken -20 körül mértek, itt is lehetett annyi. Aszondja kizárt, amikor Õ felkelt, -10 volt a mérõn.
Kérdem melyik mérõn, mutatja az ablakba kihelyezett mérõt.
Az illetõ fizikatanár.
Ugye este amikor bementek a lakásba azon a két éjszakán, este még nem volt -10 alatt, este 8-10 között viszont már -15-20 között volt a hõmérséklet, aztán utána enyhült reggelre.
Hétvége volt, valószínû késõn keltek, nem tûnt fel nekik, hogy -20-22 fok volt ott a házbamenetel és a reggeli felkelés között.
Ha vettek volna valahol fügecsemetét, és azt hallotta volna, hogy -14-15 fokot kibír, mehetne a reklamálás, hogy hát -10 is alig volt, mégis elfagyott.
Közben azért fagyott el, mert -21 fok volt, csak Õk arról nem tudtak, mert átaludták.
Gyümölcsültetvény tulajdonossal is megesett ez az idei télen.
Szóval a nép nem igazán van képbe idõjárásilag, ezért is tudnak elképzelni olyat, hogy a zivatar visszafordul, a Duna lehúzza, meg egy fél hektáros erdõ miatt van esõ egy faluban, a repülõk miatt lett hideg Szécsény városa, meg így tovább.
Szóval ha meg sem említik a globális felmelegedés kutatói és hirdetõi ezt a telet, hanem úgy elsunnyognak, kijön a nyár, és az elsõ 30 foknál kiállnak hogy tessék, itt a globális felmelegedés, megint 30 fok van, a nagyközönség pedig már tátott szájjal figyeli ismét, hogy hát tényleg régen nem voltak 30 fokok.
És ennyi!
A nagyközönséget hülyére lehet venni, mivel a szisztematikus gondolkodás és megfigyelés, a dolgok rendszerben való átlátása nem az erõsségük(még az értelmiségi réteg esetében sem), errõl sajnos az utóbbi években sikerült megbizonyosodnom.
Illetve az a tény, hogy enyhülõ teleket vártak ide Magyarországra(most beszéljünk csak a hazai klimatológusokról), önmagában megkérdõjelezi a hozzáértésüket. Ugyanis a mi éghajlatunkon két esetben lehet enyhe tél: az egyik a zonalitás, amikor jönnek egymás után az atlanti frontok és amire leszakadna a hideg északról, már nyomja is vissza a hideget a következõ front oda, ahova való, így az elmúlt évekre jellemzõ észak-déli tengely helyett nyugat-keleti alakul ki, ez biztosítja az enyheséget.
A másik, amikor egy meleg anticiklon húzódik ránk +5 fokos 850 mellett, node akkor beáll a hidegpárna, és még hidegebb van a medencén belül a talajközelben, mint az idei télen, amikor -6-7 fokos 850 volt felettünk. Tehát akkor a magasbani meleg miatt gyakorlatilag nincs meleg.
A kutatóknak látniuk kéne, hogy a klasszikus zonalitás sajnos hanyatlóban van, így abból nem számíthatunk enyhülõ telekre, ha esetleg bejön 1-2 enyhe tél, az csak a véletlen mûve, illetve nem a klasszikus zonalitás, hanem az álzonalitás, amibõl pl. a +20 fokos Karácsonyunk volt az idei télen.
Tehát nemhogy enyhülõ telek jönnek várhatóan Magyarország térségben, hanem hidegebbek.
Errõl pedig a blockingok megszaporodása tehet véleményem szerint, és a blockingok által kiváltott meridionális áramlás.
Ahogy a nyáron elemeztem Szeged maximumhõmérsékleteit Link , és kiderült, hogy a nyarak bizony melegebbek lettek, úgy annak is utánajártam, hogy -20 fok körüli hõmérséklet korábban átlagosan 7-8-10 évente voltak a nagykanizsai és a bajai állomásokon.
Most az elmúlt 10 évben 4 alkalommal voltak -20 fokos hõmérsékletek.
Persze a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es nagy telek jobban bevésõdtek az emberek emlékezetébe, mint az enyhe telek.
Mint ahogy a mediterrán ciklonos(kelet +3 fok nyugat -4) országos hõmérsékleteloszlás is jobban belevésõdött a szakemberek fejébe, mint az északnyugati fõnös, délnyugaton-nyugaton +12 keleten -2 fokos helyzet.
A globális felmelegedést és az enyhülõ teleket nem tudom mikortól számolják a szakemberek, de a 2002/2003-as, 2004/2005-ös(január vége-február) és a 2009/2010-es tél Európában azért nem a melegségeirõl lett híres!
Közben meg amikor általános iskolás koromban volt hogy évekig nem tudtunk szánkózni, mert ha esett is reggelre 5 centi hó, délután már úgy elolvadt, mint a pinty.
De volt, hogy nem is esett hó!
Errõl beszélek rég, a tudósvilág jó része a lobbi oldalára állva a hitelét odázta el, ennyit tesz a háttérhatalom...
Azt a legnehezebb beismerni, hogy amirõl eddig artériát lógatva sikítozott a "fejlett világ" tudósainak 95 %-a, lehet, hogy léket kapott és felül kéne vizsgálni? 
Hogy álljunk most a laikus nagyközönség elé, odalesz a bizalom! 
(Meg azért ne felejtsük el, az AGW elmélet sántasága nem jelenti, hogy innentõl kezdve nyakló nélkül lehet folytatni a rombolást.)
Hogy álljunk most a laikus nagyközönség elé, odalesz a bizalom! (Meg azért ne felejtsük el, az AGW elmélet sántasága nem jelenti, hogy innentõl kezdve nyakló nélkül lehet folytatni a rombolást.)
Épp pár napja kerestem a neten a globális felmelegedés és a gyümölcstermelés kapcsolatáról szóló tanulmányokat, és mindenhol kivétel nélkül szó volt arról, hogy a telek enyhébbek lesznek, és ez milyen problémákhoz vagy elõnyökhöz vezethet?!
Egyetemi tanulmányokban voltak olyanok leírva, hogy én szégyelltem magam helyettük!
Egyetemi tanulmányokban voltak olyanok leírva, hogy én szégyelltem magam helyettük!
És ha nem hiszel a globális felmelegedésben, akkor te egy környezetszennyezõ unintelligens érzéketlen bunkó vagy. Honnan is ismerõs ez nekem?
Azt mondják majd, hogy áh ugyan ez szélsõség és az "antropogén eredetû globális felmelegedés" amúgy is a szélsõségek számának növekedésében is megmutatkozik. A baj csak az, hogy a "szélsõségek" alatt utóbbi esetben a hõhullámok, aszályok számának növekedését értik és közel sem a poláris hidegkitörések számát, vagy a nagy mennyiségû havat. Persze az is lehet, hogy azt mondják, hogy áh ez idõjárás, egy idõjárási esemény alapján nem szabad általánosítani a klímára. De mihelyst valami olyan idõjárási esemény van, amely pont ezt az "antropogén eredetû globális felmelegedés" dolgot támasztja alá, máris cikkeznek róla, hogy igen ez annak az eredménye. Lásd a pár évvel ezelõtti nyári felhõszakadások sorozatát Angliában, vagy a 2003-as hõhullámot Nyugat-Európában, de még sorolhatnánk. Persze azt egybõl ennek az AGW-nak a számlájára írták. Mostani angliai havazásnál meg csak annyit mondtak, hogy ugyan kérem nem szabad máris ilyen komoly következtetéseket levonni, hogy mivel havas hideg tél van Angliában máris elmarad az AGW. Senkit ne zavarjon persze, hogy ez a második tél sorozatban, amikor Angliában többszöri alkalommal havazik. Persze az se zavarjon senkit, hogy Eurázsia jelentõs részén december közepe óta hideg rekordok sokasága dõl meg. De az a tény sem, hogy Budapesten az elmúlt 10 év telének átlagos középhõmérséklete hidegebb mint az 1988-1997-es idõszaké.
Ááá dehogy!
Ez a hideg, nagyon hideg tél is a globális felmelegedés bizonyítéka?
Hogy miért?
Mert ha a cáfolata lenne, akkor azt nehezebb lenne megmagyarázni.
Ez a hideg, nagyon hideg tél is a globális felmelegedés bizonyítéka?
Hogy miért?
Mert ha a cáfolata lenne, akkor azt nehezebb lenne megmagyarázni.
Ez igaz, de nekem akkor is furcsa, hogy mióta az átlag alatt van a mutatott ábrán, azóta esik drasztikusan a hurrikánok száma.
Más: benzin vs. dizel : Link
Más: benzin vs. dizel : Link
Korábban, a 70-80-90-es években is volt rá elégsok példa, hogy nagyon-nagyon korán tavaszodott!
Mondjuk az érdekelne, hogy hogyan, milyen módszerrel ésmegfigyeléssel vizsgálják a tavaszodást, mert rejt valamennyi buktatót magában a dolog.
Pl. 2008 tavaszán felénk azért virágzott egyszerre vagy késõbb az akác, mint másfele, mert a nagyon enhye idõjárás miatt annyira korán kijöttek a virágrügyek, hogy a márciusi fagy már kárt tudott tenni bennük, megfáztak, így késett a virágzás, és amolyan másodvirágzásjellege volt a dolognask, de nem a hideg, hanem a korábbi meleg miatt.
Fagy akkor márciusban mindenfelé volt, csak itt már tudott kárt okozni, máshol még aludtak az akácok, ezért másfelé nem.
Az évkönyvekbe pedig úgy mehetett be, hogy 2008 tavaszán errefelé késõbb virágzott az akác, erre mindenki azt gondolná, hogy azért, mert hideg idõ volt, pedig épp fordítva, a korai meleg miatt.
Tehát ha a korai tavaszodás ez esetben a globális felmelegedés miatt volt, akkor gyakorlatilag a globális felmelegedés miatt késett az akácvirágzás.
Persze ez csak egy példa, de jól szemlélteti azt, hogy nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen kutatások esetében.
Mondjuk az érdekelne, hogy hogyan, milyen módszerrel ésmegfigyeléssel vizsgálják a tavaszodást, mert rejt valamennyi buktatót magában a dolog.
Pl. 2008 tavaszán felénk azért virágzott egyszerre vagy késõbb az akác, mint másfele, mert a nagyon enhye idõjárás miatt annyira korán kijöttek a virágrügyek, hogy a márciusi fagy már kárt tudott tenni bennük, megfáztak, így késett a virágzás, és amolyan másodvirágzásjellege volt a dolognask, de nem a hideg, hanem a korábbi meleg miatt.
Fagy akkor márciusban mindenfelé volt, csak itt már tudott kárt okozni, máshol még aludtak az akácok, ezért másfelé nem.
Az évkönyvekbe pedig úgy mehetett be, hogy 2008 tavaszán errefelé késõbb virágzott az akác, erre mindenki azt gondolná, hogy azért, mert hideg idõ volt, pedig épp fordítva, a korai meleg miatt.
Tehát ha a korai tavaszodás ez esetben a globális felmelegedés miatt volt, akkor gyakorlatilag a globális felmelegedés miatt késett az akácvirágzás.
Persze ez csak egy példa, de jól szemlélteti azt, hogy nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen kutatások esetében.
A jégborítás több évtizedes (az 50-es évek óta, érdekes, akkor váltott az AMO pozitív fázisba, ami eme években válthat vissza negatívba) egyenletesen csökkenõ trendet mutatott 2007-ig.
És a "sima" viharciklonok, amik le szokták tarolni Londont meg Hamburgot?
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Épp akkor nevetséges a dolog, íme (semmi összhang, közben össze-vissza ugrált sarki borítás): Link
Kivéve ha mondjuk sikerül összefüggést találni a sarkköri melegedés és mondjuk a tájfunok vagy hurrikánok ereje, esetleg az Atlanti-óceánon keletkezõ egyéb viharciklonok között, amiknek azért ha másban nem, az elmaradó bevételben van mérhetõ hatása akkor is ha nem okoz explicit károkat.
2007-ben és 2008-ban volt korán a kitavaszodás (csak érdekesség képen írtam)
Tavaly az Európa körüli vezeken 3xx MW, idén 500 MW szélerõmûvi kapacitást helyeztek üzembe (vagy 2008 volt a 3xx, 2009 az 500, már nem emlékszem) és további 16000 MW-ra van engedély vagy terv, nagyrészt a GB körül vizeken. Ez már számottevõ kapacitás, 20-30 millió embert látna el energiával.
Csillagászati kárt okozhat a jégolvadás
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Nem is árt ez, ne lehessen már a megalapozatlan elméletekhez olyan könnyen gyakorlati példát találni. Igaz majd meg magyarázzák...
15 éves átlagban kb. 260MW/ó energiát temelt Bõs. Ennek max. felét kaphattuk volna meg. Eléggé kevés hányada ez a fogyasztásnak, cserébe a brutális következményekért. Valóban szükség van energiára, de nem mindegy, hogy ennek mi az ára. Persze, lehet sírni (nem rád értem), hogy így-is tönkrevan a Szigetköz, legalább az energia lenne meg. De azt anno nem lehetett tudni, hogy mi lesz a következménye a szerzõdésbontásnak. Az eredeti üzemterv következményeit viszont nagyon könnyen el lehetett képzelni. Attól, hogy mások vízerõmûveket építenek, nem biztos, hogy nekünk is járható az út. Miért nem csinálunk inkább árapály erõmûvet a Balatonra? Hiszen Norvégiában jól mûködnek... :-)
Egy olasz írás:
""E’ allarme gelo per verdure e ortaggi che sono particolarmente vulnerabili quando la colonnina di mercurio scende per lungo tempo sotto lo zero.
E' quanto afferma la Coldiretti in riferimento all'arrivo dell'ondata di maltempo con la neve a bassa quota nel sottolineare che a rischio ci sono infatti soprattutto le coltivazioni invernali in campo aperto come cavoli, verze, cicorie, carciofi, radicchio e broccoli.
La discesa della colonnina di mercurio, sottolinea la Coldiretti, avviene dopo che il 2009 si è chiuso posizionandosi al quinto posto tra gli anni più caldi degli ultimi due secoli in Italia, a conferma dei cambiamenti climatici in atto che si manifestano anche con la più elevata frequenza di eventi estremi con sfasamenti stagionali, precipitazioni brevi ed intense e un maggiore rischio per gelate tardive."
Fordítás:
"Fagyriadó a zöldségeknek és veteményeknek, amelyek különösen sérülékenyek, amikor a hõmérõ higanyszála hosszú idõre nulla fok alá száll.
Ezt állapítja meg a Coldiretti az alacsony tengerszint feletti magasságokig hóval érkezõ hideghullámmal kapcsolatban, kiemelve, hogy különösen az olyan, télen is szabad földben lévõ termények vannak veszélyben, mint a kelkáposzta, káposzta, cikória, articsóka, radicchio saláta és a brokkoli.
A higanyszál ilyen mértékû süllyedése, emeli ki a Coldiretti, azt követõen következik be, hogy a 2009-es év Olaszországban az elmúlt 2 évszázad legmelegebb évei közt az ötödik helyen pozicionálta magát, megerõsítve a jelenleg zajló klímaváltozás tényét, ami szélsõséges idõjárási események nagyobb gyakoriságában, évszakok elcsúszásában, rövid, de nagyon intenzív csapadéktevékenységben és késõi fagyok elõfordulásának fokozott veszélyében nyilvánul meg.
Tehát Olaszország elmúlt 2 évszázada legsúlyosabb téli fagykárainak egyike (amelyik súlyosságában valószínûleg bekerülne az elsõ ötbe) a két évszázad ötödik legmagasabb középhõmérsékletû évében következett be."
És még nincs vége Link
Ha ennek csak a fele bejön, asszem az olaszok elátkozzák a globális felmelegedést!
-17-24 fok!
Tejóisten!
""E’ allarme gelo per verdure e ortaggi che sono particolarmente vulnerabili quando la colonnina di mercurio scende per lungo tempo sotto lo zero.
E' quanto afferma la Coldiretti in riferimento all'arrivo dell'ondata di maltempo con la neve a bassa quota nel sottolineare che a rischio ci sono infatti soprattutto le coltivazioni invernali in campo aperto come cavoli, verze, cicorie, carciofi, radicchio e broccoli.
La discesa della colonnina di mercurio, sottolinea la Coldiretti, avviene dopo che il 2009 si è chiuso posizionandosi al quinto posto tra gli anni più caldi degli ultimi due secoli in Italia, a conferma dei cambiamenti climatici in atto che si manifestano anche con la più elevata frequenza di eventi estremi con sfasamenti stagionali, precipitazioni brevi ed intense e un maggiore rischio per gelate tardive."
Fordítás:
"Fagyriadó a zöldségeknek és veteményeknek, amelyek különösen sérülékenyek, amikor a hõmérõ higanyszála hosszú idõre nulla fok alá száll.
Ezt állapítja meg a Coldiretti az alacsony tengerszint feletti magasságokig hóval érkezõ hideghullámmal kapcsolatban, kiemelve, hogy különösen az olyan, télen is szabad földben lévõ termények vannak veszélyben, mint a kelkáposzta, káposzta, cikória, articsóka, radicchio saláta és a brokkoli.
A higanyszál ilyen mértékû süllyedése, emeli ki a Coldiretti, azt követõen következik be, hogy a 2009-es év Olaszországban az elmúlt 2 évszázad legmelegebb évei közt az ötödik helyen pozicionálta magát, megerõsítve a jelenleg zajló klímaváltozás tényét, ami szélsõséges idõjárási események nagyobb gyakoriságában, évszakok elcsúszásában, rövid, de nagyon intenzív csapadéktevékenységben és késõi fagyok elõfordulásának fokozott veszélyében nyilvánul meg.
Tehát Olaszország elmúlt 2 évszázada legsúlyosabb téli fagykárainak egyike (amelyik súlyosságában valószínûleg bekerülne az elsõ ötbe) a két évszázad ötödik legmagasabb középhõmérsékletû évében következett be."
És még nincs vége Link
Ha ennek csak a fele bejön, asszem az olaszok elátkozzák a globális felmelegedést!
-17-24 fok!
Tejóisten!
Véleményem szerint naptevekényég változása hosszabb idõtartam alatt érzõdik.
Nem zárom ki, ám tízév(ek)ben mérhetõ puffer(eke)t látok ebben, egy-két év rendellenes minimuma szerintem még kevés ehhez.
Nem zárom ki, ám tízév(ek)ben mérhetõ puffer(eke)t látok ebben, egy-két év rendellenes minimuma szerintem még kevés ehhez.
Az energiavita helyett/mellett talán érdemes lenne a napfolttevékenységre is koncentrálni.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyáron az északi jégborítottság az elmúlt éveknél jelentõsebb maradt, majd hozzávesszük az északi félteke idei telét, akkor bizony elgondolkodtató, hogy lehet összefüggés. A hóborítottság azt mutatja, hogy átlagosan délebbre került a hóhatár idén télen.
Mindezt persze leginkább az erõsítené, ha az Antarktiszon is hidegebb nyarat mérnének.
Tudunk errõl, illetve a nap aktivizálódásáról valamit?
A kérdés azért is idõszerû szerintem, mert az idei tél sokakat hajlamosít arra, hogy a globális felmelegedés megkérdõjelezését lássák alátámasztva, miközben esetleg csupán egy néhány éves megtorpanásról van szó a Nap miatt.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyáron az északi jégborítottság az elmúlt éveknél jelentõsebb maradt, majd hozzávesszük az északi félteke idei telét, akkor bizony elgondolkodtató, hogy lehet összefüggés. A hóborítottság azt mutatja, hogy átlagosan délebbre került a hóhatár idén télen.
Mindezt persze leginkább az erõsítené, ha az Antarktiszon is hidegebb nyarat mérnének.
Tudunk errõl, illetve a nap aktivizálódásáról valamit?
A kérdés azért is idõszerû szerintem, mert az idei tél sokakat hajlamosít arra, hogy a globális felmelegedés megkérdõjelezését lássák alátámasztva, miközben esetleg csupán egy néhány éves megtorpanásról van szó a Nap miatt.
Kedves moderátorok, ill. GÉPHÁZ - Miért lett kitörölve az elõzõ off postom?
[a korábbi hozzászólásod nem lett kitörölve, mindösszesen áthelyezésre került a társalgóba. hiszen az általad felvetett téma csak igen laza szálakkal kötõdik ezen fórum (éghajlatváltozás) témaköréhez. a társalgóban megtalálod a korábbi hozzászólásodat. - mod.]
[a korábbi hozzászólásod nem lett kitörölve, mindösszesen áthelyezésre került a társalgóba. hiszen az általad felvetett téma csak igen laza szálakkal kötõdik ezen fórum (éghajlatváltozás) témaköréhez. a társalgóban megtalálod a korábbi hozzászólásodat. - mod.]
Egy dolgot nem kell elfelejteni (amit már említettem is). Az országnak szüksége van energiára, iparnak, mezõgazdaságnak az embereknek egyaránt. Azt, hogy ezt honnan teremtjük elõ, az a mi dolgunk: mérlegelni kell, hogy a környezetünk mely részébe avatkozunk bele. MIért jobba z vajon hogy elégetünk rengeteg szenet és ezzel tönkretesszük a levegõt annál, hogy egy folyó egy adott szakaszán változtatjuk meg a viszonyokat. Szerintem semmivel, csak az utóbbiról lehet szívbemarkoló képeket csinálni, az elõbbi, pedig a "nem látom tehát nincs" alapon fel lehet magasztalni. A Dráván is van horvát oldalon vizierõmû, a dunán is szlovák oldalon, csak mi nem használjuk ki a természetes vizeinket. Ugyanúgy a termálvizeket se nagyon használjuk fel semmire (nem annyira, amennyire lehetne).
Igenis az ipar kemény érdeksérelmeket okoz (ugyanúgy, hogy szerte a világon), egy jó országépítési program feladata ezeket a sérelmeket minimalizálni és nem meghátrálni a vészmadárszervezetek elõtt, akik szerint bármilyen környezetváltoztatás káros, és térjünk vissza a barlangi életmódhoz.
Igenis az ipar kemény érdeksérelmeket okoz (ugyanúgy, hogy szerte a világon), egy jó országépítési program feladata ezeket a sérelmeket minimalizálni és nem meghátrálni a vészmadárszervezetek elõtt, akik szerint bármilyen környezetváltoztatás káros, és térjünk vissza a barlangi életmódhoz.
Örüljön minden természetetszeretõ, hogy a bõsi erõmû nem épült meg az eredeti elképzelések szerint. Ugyanis csúcserõmûnek készült,naponta 2x engedték volna meg a vizet... Ez 4-5m-es árhullámot generált volna a folyón, ha jól emlékszem a számokra, Nagymarosnál (100+km) is még 60cm lett volna a vízszintingadozás 6 óránként! Ez minden lett volna csak nem környezetbarát. Mekkora volt a cunami árhulláma Indonéziában, vagy hol? Gyakorlatilag, kisöpört volna mindent a mederbõl. A Nagymarosi körgát szerepe lett volna az árhullámok elsimítása, hogy a pesti úrinépeket ne zavarja ez az "apróság". Mellesleg az ország villamosenergia-igényének 2-3 százalékát fedezhette volna. Folyamatos üzemben ez az értték 1-2% körüli. Megérné?
Még egy adat, eredetileg az Öreg-Dunába kevesebb mint 5% vizet akartak engedni, most ha jól tudom 20-30% jön.
Az egyetlen jó megoldás az lett volna, ha eszünkbe sem jut nekiállni, vagy azonnal péppé bombáztuk volna a mederlezárást...
Még egy adat, eredetileg az Öreg-Dunába kevesebb mint 5% vizet akartak engedni, most ha jól tudom 20-30% jön.
Az egyetlen jó megoldás az lett volna, ha eszünkbe sem jut nekiállni, vagy azonnal péppé bombáztuk volna a mederlezárást...
Azért a Szigetköz páratlan természeti értékének tönkretétele nemigen ér meg egy nyamvadt vízierõmûvet! Európa szégyene ez az állapot, sõt a benesi elvek továbbélése, márpedig ezen elvek gyökeres kiírtása nélkül nem lehet õszinte szívvel európaiságra gondolni. Az nem európaiság, ha Európa jó része háborús bûnösnek kell hogy érezze magát. Ide vezethetõ vissza ez a példa is, azt hiszem fölösleges részletezni, hazánkkal ez a néhány éves állam azt tesz amit akar, nem szólnak rá ejrópában a kis félkegyelmûre...
Így van, legyen ez a végszó, reménykedjünk a letisztázódás mihamarabbi eljövetelében, így a rengeteg félretájékoztatás megszûnésében.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
Maradjunk annyiban: munkámnál fogva jóval több és megbízhatóbb információhoz jutok hozzá, mint amennyit a gazdasági érdekek szerint fogalmazott sajtóhírekbõl és szájról szájra terjedõ híresztelésekbõl le lehet szûrni. Néhány éven belül remélhetõleg a nyilvánosság számára is letisztázódik a helyzet - hogy véleményem szerint mi lesz az eredmény, az a lentebbi hozzászólásaimból kiderül.
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
Ez igaz, magára az európai kontinensre kell gondolni csupán.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
Természetesen a konkrét készletadatok, fúrási eredmények üzleti titoknak számítanak bármelyik olajtársaságnál. Ilyen értelemben a világ összes országa tele van eltitkolt kutatási eredményekkel, és bizony, ebben az üzletben tényleg szívesen indítanak el mendemondákat.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Nem jól tudod, az ExxonMobil abszolút multinacionális cég, Nigériától Indonézián és Brazílián át Norvégiáig a világ minden táján vannak mezõi. A Makói-árok számukra nem komoly tétel, és semmi rendkívüli nincs abban, hogy Magyarországig "kiruccannak". (Ez egy Google-keresésbõl is nyilvánvalóvá válik, ExxonMobil + exploration + tetszõleges ország kulcsszavakra.)
Köszönöm a válaszokat gáz ügyben. Nekem laikusnak az általatok elmondottak alapján a következõ összegzés jött le energia ügyileg.
Gáz: van is meg nincs is, már nem sok, de az rossz helyen...
Szél: nálunk az olyan, mint a kutya vacsorája...
Víz: a síkvidékit elcsesztük, hegyi meg nincs...
Ár-apály: ehhez tenger kéne...
Geotermikus:jó adottságok, de drága és egyenlõre ritka
Nap: van dögivel, és javul az eszközök hatékonysága
Szén, lignit ...: szennyez, ráadásul sok bányát bezártak
Biomassza: Szerencs...
Atom:legolcsóbb, leghatékonyabb, csak a mellékhatásaiba beledögölhetünk...
Hát nem tudom...
Gáz: van is meg nincs is, már nem sok, de az rossz helyen...
Szél: nálunk az olyan, mint a kutya vacsorája...
Víz: a síkvidékit elcsesztük, hegyi meg nincs...
Ár-apály: ehhez tenger kéne...
Geotermikus:jó adottságok, de drága és egyenlõre ritka
Nap: van dögivel, és javul az eszközök hatékonysága
Szén, lignit ...: szennyez, ráadásul sok bányát bezártak
Biomassza: Szerencs...
Atom:legolcsóbb, leghatékonyabb, csak a mellékhatásaiba beledögölhetünk...
Hát nem tudom...
Fõleg hogy a II. Vh óta ez az elsõ eset, hogy az Exxon kimozdul amerikából ha jól tudom...
Természetesen hazai viszonyokra gondoltam.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat