Földtan

A Sinabung tegnap ismét pöffent, akik visszamentek eddig a lakhelyükre, most persze újra a menekülttáborokba vették az irányt.

Egy kis mocorgás van északon is, Aleut-szigeteken éledezik a Cleveland és kissé pöfög a Redoubt, a Kuril-szigetíven az Ekarma (õ nem túl ismert)felkeresésekor találták friss (pár hetes) kitörésre utaló nyomot, illetve most is gázolog (bocs a hülye szóért, de a gõzölög mintájára talán érthetõ), Kamcsatkán jelenleg 5 hegy esetében észlelnek aktivitást, ezekbõl a Klucsevszkoj még 0828-án köpött egyet 7600-10400m magasságba.

Ú...! 5-ös, kérem az ellenõrzõt!

Azért, amíg nem táncol 3 maszáj harcos a fürdõszobámban, nagyon nem aggódok :-)))
Na, az olyan, amit írsz, kb. hasonló lehet helyzetileg, mint a Miskolc környéki rengéseink. Szerintem.

A gombapörkölt még belefér
Viszont az utóbbi 2 hónapban pl. St. Anton és Innsbruck között egy és ugyanazon a helyen 3-6 km-es fészekmelységben kb. 15 földrengés volt, 1,5-2,7 között.
Persze, Afrika nyomul, az Alpok hegyei növekednek, ezt tudom ám

OK, hiszek Neked. :-) De akkor se mérvadó a dolog. Ha egy adott kis körzetben látsz gyakoriság-növekedést, akkor szólj, fõleg, ha Veszprém alatt ;-), de egy nagy területre vonatkoztatva nem nagyon van jelentõsége.
Afrika töretlenül nyomul, ezt ne feledd, feszül sokmindenn odalenn, anomália az lenne, ha nem rengene a föld. Azé' még nem fog holnapra eltûnni a Kárpát-medence (remélem, reggel mennék gombászni...). :-))

Már a Föld se olyan, mint RÉGEN...

Nem fér a Föld a bõrébe!

Persze; nekem csupán azért feltünõ, mert én naponta nézem a ZAMG földrengés-adatait, évek óta. És ilyen tekintetben a rengések számának (abszolút értéken vett) növekedését figyeltem meg. Hogy ez aztán viszonyítva az elmúlt sok-sok év adataihoz milyen tendenciát ad, azt nem tudom megállapítani, de nem is erre céloztam

Azért a földrengéseket sem 1-2 éves idõskálán kellene értelmezni, tendenciába illeszteni szerintem.
Meg ne feledjük, hogy míg 100 és több éve cska a nagy rengésekrõl tudósított a sajtó, addig ma szinte minden kis rezzenést megírnak. Bárki számára hozzáférhetõek a szeizmográfok mérései, lehet találgatni, stb.
Szóval én egyelõre maradnék szkeptikus.

Reggel a Krónikában hallottam, hogy az Appeninekben is számos rezgést észleltek az elmúlt napokban, elhalasztották a tanévkezdést, kórházakból szállították el a betegeket, az emberek az utcán vagy az autóikban aludtak. A készültség péntek reggelig tart.

Érdekes mindenesetre, hogy az utóbbi idõben szinte "számolatlanul" fordulnak elõ földrengések a bõvebb térségben. Az Alpok vonulata csaknem folyamatosan reng, így pl. St. Anton térségében nagyon gyakoriak lettek a rengések, 4-6 km fészekmélységben, de pl. a magyarországi rengések száma is gyarapodni látszik. Vagy én látom rosszul

Most meg feleséged van... :-) A házasság néha felér egy 7-es földrengéssel, fõleg, ha anyós is akad. :-))

Nekem is volt gyerekkoromban egy barátnõm...

Ugyanúgy élvezném.
Volt egy barátnõm gyerekkoromban, aki a magyar rádió gyerekkórusában énekelt és járt Japánban 13 éves korában turnézni a kórussal. A legnagyobb élménye az volt a turnéról, hogy aludtak a szállodában és éjjel földrengés volt és felébredtek s azon röhögtek, hogy a fogmosópoharuk csúszkál a polcon.
Nyilvánvalóan mást jelent egy rengés olyan helyen élõknek, ahol esélyes egy komolyabb rengés is, szerencsére mi nem ilyen helyen élünk. Vannak helyek az országunkban, ahol már esélyes az épületkárokat okozó rengés is, de ez nem a jól megépített házakra vonatkozik. Ha a veszélyesebb zónákban lévõ építmények úgy készülnek, hogy figyelembe veszik az ott lehetséges rengés erejét, nem lehet nagyobb baj. Szombathely, Komárom, Mór, Dunaharaszti és társai azért elég jól behatárolható helyeken vannak. Elég jól ismerjük a hazánk alatti törésvonalakat, amelyek körzezében esélyes egy hazai szempontból nagyobb rengés kipattanása is. De ez akkor se Japán vagy Kalifornia...

Az már akkor 25 éve volt.Most már nem annyira mosolygós lehet, pláne akkor nem voltak bevezetõ-lecsengõ rengések mint most vannak.
Kérdés; erõsödik, vagy eltompul ezen országot átszelõ rengések magnitudója?
(2012?)

Éjjel, amikor nyugalom és csend van, mindig erõsebbnek és félelmetesebbnek tûnnek.
Amikor a 85-ös berhidai rengés volt, azt nálunk is szuperül lehetett érezni, én speciel élveztem a helyzetet. Meg az ugye kora reggel volt, és így lehetõségem volt az utcára kiszaladó pizsamás embereken mosolyogni... Az utórengéseinél ugyanez volt.

Köszi, akkor jól éreztem, hogy mozgott a talaj, és a ház is:-) Azaz igazság, hogy így is félelmetes volt, milyen egy jóval erõsebb?!

Hm, én itt, a fennsík túloldalán már nem észleltem semmit, pedig a reggeli idõpontban már fent voltam, kis kiterjedésû lehetett.

"2010. szeptember 1-én hajnalban, helyi idõ szerint 01:15-kor és 06:17-kor két kisebb földrengés keletkezett Budapesttõl nyugatra, Érd - Diósd közelében. A rengés magnitúdója az elõzetes meghatározás szerint 1,8 - 2,0 volt a Richter skálán.
A talajmozgást az epicentrum környékén néhányan érezték, károkról az Obszervatóriumba nem érkezett bejelentés."

Éjjel kétszer is rengett a föld nálam,, szép volt ahogy az egész ház megmozdult. Azt gondoltam, hogy valami más, de nõvereméknél is éreztek, szóval volt.

Ûrfotó a Sinabungról még kitörés elõtt:
Link

Igen, ezen énis elkondolkodtam már, látván ezeket a délkelet-ázsiai írásokat..

Engem meg az izgat, hogy hogyan tudnak az latin betûs írásmóddal fennmaradni egy alapvetõen nem latin betûs környezetben. Sajnos ez is egy olyan nyelv, amelyet valószínûleg sose fogok megérteni, pedig de jó lenne....

Fú...
Tetszenek a hozzászólások. Mintha valaki összevissza pötyögött volna a billentyûzeten..

videó még: Link
Link

Képek a Sinabung kitörésérõl:
Link

videó: Link

8 halálos áldozata van a kitörésnek. :-(

Gyönyörû!

Az indonéziai Észak-Szumátrán kitört a Sinabung vulkán Link

Közben leltem pár képet is:
Link

POnt az volt benne a fura, hogy nem robbanásos volt. De mindjárt megnézem, mit ír az INGEOMINAS.

Szerk: amit láttak, az 300 méterre emelkedett a kráter fölé, de amúgy hajnal 4-kor, sötétben tört ki, ráadásul felhõ volt a hegyen, így az infrakamerán sem látszott annyi, hogy abból meg tudnák becsülni. Itt a spanyol eredeti, sajnos nem tudok spanyolul, ennél többet nem értek belõle. Link

A vulkánt illetõen ajánlom az elõzõleg linkelt könyvet, ma már pofátlanul olcsón megkapod (párszáz ft), lerakhatatlan olvasmány!

Az a kolumbiai vulkán dobott fel valamennyi anyagot a sztratoszférába?Vagy ez inkább lávaömléses vulkán?

Így könnyû... :-)

A ZAMG az aktuális rengéseket mindig a fõoldalon hozza

Most hallottam én is a fél hetes hírekben. :-)

Ma éjjel 0:29-kor ismét rengés volt Magyarországon, Szentgotthárdtól pár km-re KÉK-re, csaknem a magyar-osztrák határon, 3-as erõsséggel.

Egy kisebb robbanás az Etnán:
Link

Kitört a Galeras Kolumbiában, webcam:
Link
Ez az a hegy, amelynek egy kissé korábban volt kitörésérõl az egyik legizgalmasabb vulkanológiai témájú könyv született: Link

Hamarabb jöhet a nagy kaliforniai földrengés

Link

Köszi, megnyugodtam.

De jó, hogy ideértél!
Köszönet a meglátásod megosztásáért, ezzel remélhetõleg a miskolci érdekeltségû fórumtársak is megnyugodhatnak végre. :-)

A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is.


Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak köszönhetõk, tehát a feszültségért az afrikai lemez Európának nyomódása felelõs. (A konkrét térségben a "mocorgás" az utóbbi pár millió évben annyit jelent, hogy a Bükk viszonylag gyorsan emelkedik, míg az Alföld süllyed, miközben oldalirányú elmozdulások is zajlanak.) A történelmi földrengések térképén: Link is látszik, hogy hazai viszonylatban "mozgékony" területrõl van szó.

Hogy miért épp most oldódott ki a feszültség, valószínûleg számos különbözõ törés mentén szinte egyszerre? Ehhez már tényleg lehet köze a nagy vízmennyiségnek, aminek egy része a törések mentén hamar nagy mélységbe juthat, ott pedig "csúszópályaként" épp annyival könnyíti meg az elmozdulást, amennyi a rengésekhez kell. Természetesen csak akkor lesz ebbõl rengés, ha a feszültség már eleve megvolt, tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ha most nem jön a víz, akkor még pár évtizedig halmozódik a feszültség, és nem 2-3-as, hanem 3-4-es rengésekben oldódik ki. (De valószínûleg nem ilyen sûrû sorozatban, hanem egyszer itt, tíz év múltán ott, tehát nem kapnánk fel rá ennyire a fejünket.)

A másik felvetésre: szerintem egy Tisza-tó nagyságú víztömeg, vagy akár a Bükk karsztvíztömegének változása az ilyen mélyen lévõ törések számára a "kolibritoll az Airbuson" kategória. A víz szerepe sokkal inkább a törések menti mozgás megkönnyítése. Ha a besajtolással mûködõ geotermikus erõmûvek nem feszültséggel teli, össze-vissza töredezett területeken mûködnének, ott valószínûleg õk sem okoznának földrengést... Persze stabil, vastag kéregre meg nincs értelme ilyesmit építeni, mert ott általában a hõenergia is kevéske.

Köszönet az izgalmas adatsorért!
Jelen miskolci esetben nem volt megelõzõ nagy rengés, aminek az utórengéseit élhetnék a helyiek, így ez a hasonlóság nem sok dolgot árul el. Igazából azt se tudjuk, hogy mennyire esnek egybe (mélység, epicentrum) tekintetében a jelen rengések. Tuti összefüggenek egymással, szívesen megnéznék egy 3D ábrát a hipocentrumokkal (amilyeneket pl. az izlandi vulkánkitörés idején láthattunk az ottani rengések fészkeinek ábráin s amelyek kirajzolták a mozgó magma útját, itt valószínû a törésvonalat rajzolnák ki).

Sziasztok,
Nekem konkrét adatom csak a nagy, 1956-os Dunaharasztit érintõ rengést követõ kisebb rengésekrõl van:
Hely --------- Idõpont --- Erõsség
Dunaharaszti 1957.05.23. 2
Dunaharaszti 1957.05.23. 4
Dunaharaszti 1958.07.28. 4
Dunaharaszti 1958.09.07. 2,9
Budapest 1958.09.19. 3,4
Dunaharaszti 1959.03.16. 2
Budapest 1960.02.01. 2
Dunaharaszti 1965.07.23. 2,6
Dunaharaszti 1966.07.05. 2,6
A 2-es erõsségûnél kisebb rengések itt nincsenek felsorolva (de volt abból is nem kevés ezen idõszak alatt).

Ezek szerint nem egyedülálló, hogy egy terület alatt éveken át mozog a föld. Bár, mint tudjuk ezen kisebb rengéseket a XX. század legnagyobb magyarországi földrengése elõzte meg.

Jelen esetben a földrengésekre gyakorolt hatását taglaltuk, az égi csak Dávid Mihály kapcsán keveredett bele, mint hasonlat.

Szép napot! Berkes Zoltán kiváló és neves meteorológus behatóan foglalkozott a Hold esetleges földi (idõjárási) hatásaival. Hogy valóban létezne valamilyen hatása égi kisérõnknek a földi légkörre, nem jutott teljesen egyértelmû eredmény(ek)re. A terjedelmes (és nem csak erre a témakörre szoritkozó) tanulmány 1970-ben jelent meg.

Az utolsó mondatodat erõsen támogatom. :-)

A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a Bolygó-Hold-Nap együttállás periodikus ismétlõdése is.
De szeretném egyszer együtt látni sok földtani-csillagászati témában Juhász Árpád és Almár Iván tudósokat egy kis vita témában..