Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Tudja valaki, hol volt Érden hivatalos mérőállomás? Legalábbis olyan, amelynek a csapadékadata elhangozhatott a másnapi 13:45-ös időjárás- és vízállásjelentésben...
Sziasztok. Valaki tudna nekem linkelni legalább 2009-ig visszamenő radar archívumot?
Köszönöm előre is.
Köszönöm előre is.

Hello. Az OMSZ napijelentések rovatában a kecskeméti érték melyik helyszín? Méntelek, vagy a reptér? Fontos lenne tudnom, köszönöm.
Tisztelt Észlelõtársak!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a processzionális észlelõi felület eléréséhez, illetõleg az adatfeltöltéshez a jogot mi módon lehet megszerezni?
Köszönöm szépen elõre is a segítséget!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a processzionális észlelõi felület eléréséhez, illetõleg az adatfeltöltéshez a jogot mi módon lehet megszerezni?
Köszönöm szépen elõre is a segítséget!
Sziasztok!
Esetleg valahol hozzá lehet férni a hazai és a környezõ országok hivatalosan felbocsátott meteorológiai ballonjainak trajektória (útvonal) adataihoz?
Köszi
Esetleg valahol hozzá lehet férni a hazai és a környezõ országok hivatalosan felbocsátott meteorológiai ballonjainak trajektória (útvonal) adataihoz?
Köszi
Szerintem erre is csak szimplán a teknõsödést/gerincesedést szokták használni, esetleg konkrétabb esetben a Rossby-hullám kettészakadását.
Ehhez még egy kis kiegészítés: a jet-magoknak önmagukban van egy saját cirkulációs rendszere, és ahol a jet-mag környezetében a magasban divergencia van (bal-kilépõ és jobb-belépõ zónák), ott van a cirkuláció felszálló ága, tehát ott erõsödik még jobban a feláramlás. Link
Ez persze a legspeciálisabb eset, ahogy írod, az egyszerû jet-divergencia is fokozza a feláramlást.
Egyébként szerintem ebben a témakörben is vannak egyet nem értékek a meteorológusok között is, ezért lehet különbözõ véleményeket találni. Mi pl. a szupercellák taglalásánál azt tanultuk, hogy a szélnyírásnak (ami ugye tulajdonképpen az erõs magassági szél) van egy szívó hatása, ami fokozza a szupercellákban a feláramlásokat. Amikor viszont tavaly a viharvadász találkozóra készítettem az elõadásomat és említés szintjén beletettem ezt, akkor egy másik meteorológus azt mondta, szerinte ez nem így van, hanem a szupercellákban inkább az örvényességbõl eredõ nem-hidrosztatikus nyomási járulék fokozza a feláramlást, és a szélnyírás hatása ilyen szempontból csekély.
Ez persze a legspeciálisabb eset, ahogy írod, az egyszerû jet-divergencia is fokozza a feláramlást.
Egyébként szerintem ebben a témakörben is vannak egyet nem értékek a meteorológusok között is, ezért lehet különbözõ véleményeket találni. Mi pl. a szupercellák taglalásánál azt tanultuk, hogy a szélnyírásnak (ami ugye tulajdonképpen az erõs magassági szél) van egy szívó hatása, ami fokozza a szupercellákban a feláramlásokat. Amikor viszont tavaly a viharvadász találkozóra készítettem az elõadásomat és említés szintjén beletettem ezt, akkor egy másik meteorológus azt mondta, szerinte ez nem így van, hanem a szupercellákban inkább az örvényességbõl eredõ nem-hidrosztatikus nyomási járulék fokozza a feláramlást, és a szélnyírás hatása ilyen szempontból csekély.
Bár nem vagyok szakértõ, de...
ahogyan az alsó szinteken, úgy a jetek magasságában is kialakulnak konvergens és divergens zónák. Ahol divergencia, azaz szétáramlás van, ott alakulhat ki a konvektív feláramlásokat segítõ hatás. Szóval a zivatar inkább már a következmény, nem annak belsejében alakul ki a kéményhatás, hanem a felszínközeli termikeket erõsítõ magassági szétáramlás segítségével képzõdik zivatar. Illetve az is elõfrodulhat, hogy enélkül is létrejönnének zivatarok, de a jet-divergencia erõsebb feláramlásokat eredményez, így a zivatarok erõssége növekszik a kéményhatás miatt.
Szóval szerintem a kéményhatáshoz már eleve szükségesek a talajközeli feláramlások is, ha nem így lenne, akkor sokkal több zivatar lenne, lévén a magassági divergencia mindennapos dolog. Igaz, egy erõsebb jet már nem annyira gyakori, és minél erõsebb szelek fújnak benne, a konvergens/divergens hatások is markánsabbak lehetnek.
ahogyan az alsó szinteken, úgy a jetek magasságában is kialakulnak konvergens és divergens zónák. Ahol divergencia, azaz szétáramlás van, ott alakulhat ki a konvektív feláramlásokat segítõ hatás. Szóval a zivatar inkább már a következmény, nem annak belsejében alakul ki a kéményhatás, hanem a felszínközeli termikeket erõsítõ magassági szétáramlás segítségével képzõdik zivatar. Illetve az is elõfrodulhat, hogy enélkül is létrejönnének zivatarok, de a jet-divergencia erõsebb feláramlásokat eredményez, így a zivatarok erõssége növekszik a kéményhatás miatt.
Szóval szerintem a kéményhatáshoz már eleve szükségesek a talajközeli feláramlások is, ha nem így lenne, akkor sokkal több zivatar lenne, lévén a magassági divergencia mindennapos dolog. Igaz, egy erõsebb jet már nem annyira gyakori, és minél erõsebb szelek fújnak benne, a konvergens/divergens hatások is markánsabbak lehetnek.
Sziasztok! Tudna valaki segíteni kéményhatás-ügyben?
A neten legtöbben azt írják, hogy zivatarok belsejében alakul ki, ezt még nagyjából értem. Sándor Valériánál viszont azt olvasom, hogy a jetstream pipetta-elven talajközeli feláramlást hoz létre, de más, kapcsolódó jelenségrõl, pl. zivatarról nem beszél.
Mi hozza létre itt a kéményt? Mi veszi rá a jetstream-et, hogy tíz km mélyrõl szipkázzon levegõt? Mi a feltétele egy ilyen kialakulásának? Elõre is köszönöm a választ.
A neten legtöbben azt írják, hogy zivatarok belsejében alakul ki, ezt még nagyjából értem. Sándor Valériánál viszont azt olvasom, hogy a jetstream pipetta-elven talajközeli feláramlást hoz létre, de más, kapcsolódó jelenségrõl, pl. zivatarról nem beszél.
Mi hozza létre itt a kéményt? Mi veszi rá a jetstream-et, hogy tíz km mélyrõl szipkázzon levegõt? Mi a feltétele egy ilyen kialakulásának? Elõre is köszönöm a választ.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#25025 - 2017-02-25 09:46:17)
Link
A WMO indexhez beírod, hogy 12892, egyszerre 30 napot tudsz megjeleníteni.
Link
A WMO indexhez beírod, hogy 12892, egyszerre 30 napot tudsz megjeleníteni.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#25024 - 2017-02-25 00:08:5
Sziasztok
Le lehet tolteni egy adott hely csapadek adatait napi pontossaggal valahonnan? Konkretan Nyíregyhaza erdekelne

Sziasztok
Le lehet tolteni egy adott hely csapadek adatait napi pontossaggal valahonnan? Konkretan Nyíregyhaza erdekelne
Fõleg a Metnet szerkesztõihez intézném a kérdésemet!
Megváltoztattam az észlelési helyet a település településrészével kiegészítve, ezzel együtt a korábbi észlelési helyszínt (település nevét) töröltem, hogy csak a településrésszel is ellátott név maradjon. Azonban ennek következményeképp azt észleltem, hogy az eddig valaha feltöltött adataim elvesztek.
Szeretném kérdezni, hogy van-e mód a korábbi adatok visszaállítására?
Köszönettel:
Sassy
Megváltoztattam az észlelési helyet a település településrészével kiegészítve, ezzel együtt a korábbi észlelési helyszínt (település nevét) töröltem, hogy csak a településrésszel is ellátott név maradjon. Azonban ennek következményeképp azt észleltem, hogy az eddig valaha feltöltött adataim elvesztek.
Szeretném kérdezni, hogy van-e mód a korábbi adatok visszaállítására?
Köszönettel:
Sassy
Sziasztok .Üdv mindenkinek, Valaki tud nekem segíteni egy WS 1173 -al kapcsolatban? elõre is köszi várom a pü.t
Köszi, hogy szóltál. Mínusz jelek pótolva, tegnapi 0 fok törölve, üzenet elküldve neki.
Biztosan nálam is elõfordul hibás észlelés vagy mérési hiba, de véletlenül Heves éghajlati adatainál többet is találtam. Megnéztem a tegnapi maximumokat és utcahosszal vezet Heves 0 fokkal. Ugyanakkor a térségben tegnap nagyon hideg volt a max. pl. Szolnokon és Miskolcon -8-9 körül alakult. Másrészt jan . elsején egy +10 fokos minimum és valamikor a hónap közepén is van egy +9 fokos minimum. Ezek elõjelhiányok, vagyis ennyi lehetett mínuszban. Nem nyomozok további hibák után, de ekkora bõdületes eltérések már szerintem valami beavatkozást kívánnának. Nem néztem a hõtérképeket, hogy a min. és max. stb. térképeken ott virítanak-e ezek az adatok, de szerintem szólni kéne. Ha egy elõjel hiba miatt nálam is 20 fok eltérés lenne az adataimban biztosan nem haragudnék, ha valaki szólna érte. Kérhetném, hogy valaki ilyen moderációval is foglalkozzon ?
Mikor volt ezelõtt ennyire hosszan tartó hideg idõ? Mert én ilyenre nem emlékszem. Esetleg 1996?
Ebben igazad van, 99 %-ban tartom valószínûnek, hogy csak a zábrázolásnál követtek el matematikai hibát, legalább 98 %-ban arról is, hogy ezt nem az OMSZ követte el (import kép). Földhöz verném a hátsómat örömömben, ha ennél komolyabb számítási hibákkal munkám során az alapadataim között nem találkoznék. A gond a matematikai számítási hiba léte, valamint az, hogy az ábrázoló software tesztelésénél, utána pedig használatánál ezt nem vették észre. A gond az, ha egy ilyen ábrázolás miatt "Na ugye, hogy több a piros, mint a kék" felkiáltással néhányak saját kedvenc elméletüket igazolják. Az is gond, hogy sosem lehet tudni, hogy egy ilyen kimenõ adat, vagy az abból származtatott más adat mikor válik meg nem kérdõjelezett input adattá. Az anyag - energia folytonossági számításoknál (pl. a légkör, vagy a víz), ha egy ilyen hibatartalmú kimenet a következõ számítás alapadata, a hibaterjedés csúnya dolgokat tud produkálni, mivel nem egyetlen lokális adatról van szó.
Szerk: kb. 25 éve találkoztam elõször hibás adatok miatti bõdületes kárt okozó "tudományos" számításokkal. Akkor is elég volt egy folytonos felületet elképzelnem ahhoz hogy néhány tucat "kérdõjelet" tegyek fel.
Szerk: kb. 25 éve találkoztam elõször hibás adatok miatti bõdületes kárt okozó "tudományos" számításokkal. Akkor is elég volt egy folytonos felületet elképzelnem ahhoz hogy néhány tucat "kérdõjelet" tegyek fel.
Hát szerintem ez egy olyan gond, amivel együtt tudunk élni azért
Jó észrevétel, de a térképek értékébõl nem von le.

Az a baj, hogy -1 helyett nem 0-ra, hanem +1-re kerekít. Elõször nem tartottam valószínûnek a kerekítési hibát, de most pár óra képnézegetés után úgy tûnik, az is van benne, de nem a normál kerekítési hiba, hanem valamilyen matematikai hiba a kerekítés során, de csak nagyon szûk (egy-két tized fok) intervallumban. Sajnos nem mentettem el az aktuális térképet (a mostanit igen), de Spanyol mellett a zóceánon egy csámpás félkörben most is látható egy (sokkal rövidebb) ilyesmi, 1000 km nagyságrendû hosszon, ahol a gradiens a felületen függõleges irányú, értéke végtelenhez tart.
Szerintem valami nagyon el van cseszve.
Vaksi szememmel ahogy nézegetem a térképet, az összes fehér-kék elválasztó vonalon ott a világosbarna, de nagyon szûk sávban.
(valószínûsíthetõ az 1/10 °C nagyságrend). Kerekítésnél elkövetett, nem szokásos kerekítési, hanem képlethiba. A jelmogyorózatnál tényleg hiányzik a fehér szín, a térképen meg ott van.
Az OMSZ-nél van valahol "hibát találtam" funkció???
Szerintem valami nagyon el van cseszve.
Vaksi szememmel ahogy nézegetem a térképet, az összes fehér-kék elválasztó vonalon ott a világosbarna, de nagyon szûk sávban.
(valószínûsíthetõ az 1/10 °C nagyságrend). Kerekítésnél elkövetett, nem szokásos kerekítési, hanem képlethiba. A jelmogyorózatnál tényleg hiányzik a fehér szín, a térképen meg ott van.
Az OMSZ-nél van valahol "hibát találtam" funkció???
Szerintem csak valami furcsa kerekítési hiba, a skálán fehér nem is szerepel.
Egy példa: -0,3 és +0,3 közé akarták belõni a fehér színt, de véletlenül a 0,0 az pozitív anomália lett. Megmagyarázná.
Egy példa: -0,3 és +0,3 közé akarták belõni a fehér színt, de véletlenül a 0,0 az pozitív anomália lett. Megmagyarázná.
Számomra van egy kis anomália az OMSZ hõmérséklet anomália elõrejelzés térképén, 02 hét:
Link
Pl. Atlanti partvidék, kék területek mellett a rózsaszín a fehér kihagyásával az szakadást jelent egy folytonos felületen, ami számomra erõteljesen megkérdõjelezhetõ.
Link
Pl. Atlanti partvidék, kék területek mellett a rózsaszín a fehér kihagyásával az szakadást jelent egy folytonos felületen, ami számomra erõteljesen megkérdõjelezhetõ.
A mostani hideget okozó felállásnak nincs köze a Vojejkov-tengelyhez? Ahogy nézem, az Azori-térségtõl ÉK felé
mindenhol elég magas a légnyomás. Igaz, a hideg nem keletrõl, hanem északról tört be.
mindenhol elég magas a légnyomás. Igaz, a hideg nem keletrõl, hanem északról tört be.
Nekem volna egy kérésem! Annak idején ha jól emlékszem Felhõcske képes archívumában (régitérképek)meg lehetett nézni a népszabadság térképes és szöveges idõjárásjelentését 1976-tól elég sokáig. Elég sokan böngésztük ezt annak idején. Ez az oldal eltünt, de gondolom azért megvan valahol. Ha valaki tud róla valamit, kérem hogy segítsen ebben. Elõre is köszönöm.
Oda nem is lehet, mert Link . Viszont akkor a képtár leírásában hátha segítségre lesz a problémát illetõen. Ha az sem segít, akkor a Metnet fejlesztésekben, ha egy moderátor ránéz.
Amúgy nincs elõzetes moderálás
Amúgy nincs elõzetes moderálás
Nem, de most megpróbáltam oda is, de mikor a "kép feltöltése" linkre kattintok nem jelenik meg semmi, nem tudok feltölteni...
Sziasztok!
Próbáltam fényképet feltölteni, elvileg sikerült is, de nem jelenik meg a galériában. Mi lehet a probléma? Esetleg van moderálás, ami miatt késik a publikálás?
Próbáltam fényképet feltölteni, elvileg sikerült is, de nem jelenik meg a galériában. Mi lehet a probléma? Esetleg van moderálás, ami miatt késik a publikálás?
Sziasztok!
Ki tud abban segíteni, hogy legyen képfeltöltési jogom az oldalon. Szeretném igényelni. Köszi elõre is.
Ki tud abban segíteni, hogy legyen képfeltöltési jogom az oldalon. Szeretném igényelni. Köszi elõre is.
Akkor hiába keresem.Kár érte, de a régi oldalon még elérhetõ, marad az.
Köszi!
Köszi!

A megújul Wetterzentrale-n más földrészek országainak városokra lebontott diagramját (fáklya) hogy lehet megnézni?
Oroszország nyugati sík, vagy alacsony dombvidéke az Ural és a Fehér ill. a Balti-tenger között.
Köszönöm mindenkinek!
Annyi kérdésem lenne még, hogy esetleg más szervezetek tudnak-e adatokkal szolgálni (pl. hidromet).
Annyi kérdésem lenne még, hogy esetleg más szervezetek tudnak-e adatokkal szolgálni (pl. hidromet).
Ehhez kiegészítésként annyit, hogy Miskolcon belül változott párszor az állomás helye, tehát a nyers adatokkal vigyázni kell.