Modell-iskola
Grib Filterrel már elérhetõ mind az operatív, mind az Ensemble tagok. Ezzel (pl. egy magyar kivágattal) meg a rétegek és paraméterek szûkítésével még 20 ensemble tag (!) is csak 70-80 Mb, persze írtam hozzá egy letöltõ progit, mert kézzel kicsit több, mint rémálom lenne 
Így is persze 45-50 perc letölteni.
Így is persze 45-50 perc letölteni. 
Jól számolom, hogy ez ~13GB-ot jelentene futásonként?
(Grat a szombati elõadáshoz, élvezettel hallgattam )
(Grat a szombati elõadáshoz, élvezettel hallgattam
) 
A grib (vagy éppen netCDF) fájlok tartalmának megjelenítésére találták ki a GrADS-ot.
Link
Windowson is futtatható, csak a cygwint kell a GrADS elõtt telepíteni.
Link
Dokumentáció
Link
Rövid tutorial:
Link
Utána az ember letölti a gribeket, az olvasó fájlokat pl innen:
Link
és azt rajzoltat meg úgy, ahogy szeretné.
Link
Windowson is futtatható, csak a cygwint kell a GrADS elõtt telepíteni.
Link
Dokumentáció
Link
Rövid tutorial:
Link
Utána az ember letölti a gribeket, az olvasó fájlokat pl innen:
Link
és azt rajzoltat meg úgy, ahogy szeretné.
Link és ezek a paraméterek vannak a 0.5 °-os GFS grib-ben. Azért egy ilyen progit el kéne fejlesztgetni egy ideig
Látod ezekhez a dolgokhoz már nem értek!
Bár szerintem a GFS-nek megvannak a maga konvektív paraméterei grib fájlokban, csak meg kéne azokat jeleníteni. Úgy tudom, hogy a GFS-nek érhetõ el a legtöbb konvektív paramétere publikusan, tehát elvileg kész gribben elérhetõnek kéne lenni.
A programmal az a problémám, hogy menürendszere miatt korlátozott lehetõségek vannak, ezt úgy kell érteni, hogy lehetetlen rajta az sbCAPe mellett akármilyen konvektív paramétert kiválasztani, bár a megjelenítéssel biztos nem lennének gondok, ha lenne rá mód, de nincs.
A modell a GFS és meteoblue modell gribjeit képes letölteni, viszont nem tudom, hogy lehetõség van-e más modellek megjelenítésére. Sajnos nem tudom hol lehet ilyen adatokat elérni az interneten.
Találtam egy hasonló jellegû programot, ami a WRF gribjeit jeleníti meg, azonban a beállítása olyan bonyolult, hogy fennakadtam rajta... inkább hagytam a francba.
Jó lenne, ha svadasz olvasgatná!
Bár szerintem a GFS-nek megvannak a maga konvektív paraméterei grib fájlokban, csak meg kéne azokat jeleníteni. Úgy tudom, hogy a GFS-nek érhetõ el a legtöbb konvektív paramétere publikusan, tehát elvileg kész gribben elérhetõnek kéne lenni.
A programmal az a problémám, hogy menürendszere miatt korlátozott lehetõségek vannak, ezt úgy kell érteni, hogy lehetetlen rajta az sbCAPe mellett akármilyen konvektív paramétert kiválasztani, bár a megjelenítéssel biztos nem lennének gondok, ha lenne rá mód, de nincs.
A modell a GFS és meteoblue modell gribjeit képes letölteni, viszont nem tudom, hogy lehetõség van-e más modellek megjelenítésére. Sajnos nem tudom hol lehet ilyen adatokat elérni az interneten.
Találtam egy hasonló jellegû programot, ami a WRF gribjeit jeleníti meg, azonban a beállítása olyan bonyolult, hogy fennakadtam rajta... inkább hagytam a francba.
Jó lenne, ha svadasz olvasgatná!
Pontosan mi a probléma az adott szoftverrel?
Az, hogy csak adott modell adott paramétereit jeleníti meg, a paramétert a kiválasztott területre grib file-okban automatikusan letöltve egy szerverrõl, és ily módon "saját" grib file-ok megjelenítésére nem alkalmas?
A másik kérdés, hogy a megjelenítendõ konvektív paraméterek már eleve meg vannak grib-ben (és csak meg kellene jeleníteni azokat), vagy csak alap paraméterek elõrejelzett értékei vannak meg grib-ben, amibõl még ki is kellene számolni az adott paramétereket + megjeleníteni is?
Az, hogy csak adott modell adott paramétereit jeleníti meg, a paramétert a kiválasztott területre grib file-okban automatikusan letöltve egy szerverrõl, és ily módon "saját" grib file-ok megjelenítésére nem alkalmas?
A másik kérdés, hogy a megjelenítendõ konvektív paraméterek már eleve meg vannak grib-ben (és csak meg kellene jeleníteni azokat), vagy csak alap paraméterek elõrejelzett értékei vannak meg grib-ben, amibõl még ki is kellene számolni az adott paramétereket + megjeleníteni is?
Pedig van egy csomó!
Csak az a probléma, hogy én még nem találtam olyat, amivel konvektív paramétereket meg tudnék jeleníteni! (a felszíni CAPE-n kívül)
Ebben a programban az a jóó, hogy egy gombnyomásra letölti a grib fájlokat arra a területre, amit te kijelölsz a térképen.
Irtó hasznos cucc lenne, ha több adat megjelenítésére lehetõség lenne.
Csak az a probléma, hogy én még nem találtam olyat, amivel konvektív paramétereket meg tudnék jeleníteni! (a felszíni CAPE-n kívül)
Ebben a programban az a jóó, hogy egy gombnyomásra letölti a grib fájlokat arra a területre, amit te kijelölsz a térképen.
Irtó hasznos cucc lenne, ha több adat megjelenítésére lehetõség lenne.
Nem is tudtam, hogy vannak ilyenek, én magam kezdtem grib megjelenítõ programokat írni...
Éppen grib fájl megjelenítõ programokkal kísérletezek! Itt is van az egyikrõl egy screenshot: Link
Hasznos kis program, de tudnék vele elégedettebb is lenni! Sajnos konvektív paraméterekben eléggé szegényes a felhozatal, inkább csak általános meteorológiában használatos adatokat lehet megjeleníteni.
Valaki esetleg nem tud olyan programot, amivel lehet mondjuk WRF grib fájlokat térképre vinni, esetleg olyat, ahol bõvebb lehetõség van konvektív paraméterek megjelenítésére? (illetve tud skew-t, hodograf megjelenítést egy adott rácspontra)
Olyan ez, mint az OMSZ HAWK, csak sokkal rosszabb
Hasznos kis program, de tudnék vele elégedettebb is lenni! Sajnos konvektív paraméterekben eléggé szegényes a felhozatal, inkább csak általános meteorológiában használatos adatokat lehet megjeleníteni.
Valaki esetleg nem tud olyan programot, amivel lehet mondjuk WRF grib fájlokat térképre vinni, esetleg olyat, ahol bõvebb lehetõség van konvektív paraméterek megjelenítésére? (illetve tud skew-t, hodograf megjelenítést egy adott rácspontra)
Olyan ez, mint az OMSZ HAWK, csak sokkal rosszabb
Akkor tehát hidrosztatika újratöltve, met4ever kiegészítéseivel!
A hidrosztatikus közelítés azt jelenti, hogy a modellben a számítások során a függõleges irányban történõ gyorsulásokat nem engedjük meg, azaz dw/dt = 0. Ez akkor lehetséges, ha a légoszlopban a (felfelé mutató) nyomási gradiens erõ és a (lefelé mutató) gravitációs erõ egyensúlyt tartanak. Ebbõl azonban még nem következik automatikusan az, hogy a vertikális sebesség, azaz w is 0 lenne!
A valóságban az ún. makroskálájú (karakterisztikus horizontális méret 2000 km vagy annál nagyobb) folyamatokat leíró modellekben viszont nemcsak a vertikális gyorsulást, hanem úgy általában a vertikális sebességet is elhanyagoljuk. A légkörben ugyanis általános esetben a vertikális mozgásokat úgy tekintjük, hogy ha azok sebessége nem is 0, de legalább egy nagyságrenddel kisebb a horizontális irányú sebességekhez képest. Pl. ha a mérsékelt övi rendszerekben a horizontális irányú sebességeket (u; v) átlagosan m/s nagyságúnak tételezzük fel, akkor ehhez képest a vertikális irányú sebesség (w, vagy a nyomási koordináta-rendszerben omega) átlagosan cm/s nagyságrendû. Ez az elhanyagolás a számítások megkönnyítése (számítógépes kapacitás stb.) végett történik, és mivel ezek a vertikális sebességek arányosan olyan kicsik lennének, hogy a hidro-termodinamikai egyenletrendszer megoldása során számottevõ szerepet nem játszanának, ezért aztán elhagyásuk nem okoz nagy hibát. Ezek a jelenségek tipikusan a mérsékelt övi ciklonok, anticiklonok, frontok, jetek, Rossby-hullámok, külsõ gravitációs hullámok.
Ezzel szemben bizonyos kisebb karakterisztikus méretû jelenségeknél az említett egyensúlyi helyzet megszûnik, bizonyos mértékû gyorsulás lép fel, és a vertikális mozgások sebessége már nem lesz nagyságrendekkel kisebb a horizontális sebességeknél. Ezek tipikusan a mezoskálájú jelenségek (kisebb konvektív cellák, zivatarcellák, zivatarrendszerek, szupercellák, jól szervezett mezoskálájú képzõdmények, illetve a trópusi ciklonok is): itt a vertikális sebességek a néhány m/s-tól akár egészen a 40-60 m/s-ig terjedhetnek, vagyis ekkor a horizontális sebességgel már bõven összemérhetõk. Azaz az ezeket a jelenségeket leíró modellekben is figyelembe kell vennünk a vertikális sebességet: no ezek az ún. nem hidrosztatikus modellek, amelyek elsõsorban a fentebb említett, kisebb skálájú jelenségek leírására alkalmasak.
(Meg kell jegyezni, hogy ha pontosak akarunk lenni, akkor inkább a kvázisztatikus kifejezést szokás használni a fenti esetre, mert az igazi hidrosztatikus közelítés a horizontális irányokban sem engedné meg a gyorsulást.)
A hidrosztatikus közelítés azt jelenti, hogy a modellben a számítások során a függõleges irányban történõ gyorsulásokat nem engedjük meg, azaz dw/dt = 0. Ez akkor lehetséges, ha a légoszlopban a (felfelé mutató) nyomási gradiens erõ és a (lefelé mutató) gravitációs erõ egyensúlyt tartanak. Ebbõl azonban még nem következik automatikusan az, hogy a vertikális sebesség, azaz w is 0 lenne!
A valóságban az ún. makroskálájú (karakterisztikus horizontális méret 2000 km vagy annál nagyobb) folyamatokat leíró modellekben viszont nemcsak a vertikális gyorsulást, hanem úgy általában a vertikális sebességet is elhanyagoljuk. A légkörben ugyanis általános esetben a vertikális mozgásokat úgy tekintjük, hogy ha azok sebessége nem is 0, de legalább egy nagyságrenddel kisebb a horizontális irányú sebességekhez képest. Pl. ha a mérsékelt övi rendszerekben a horizontális irányú sebességeket (u; v) átlagosan m/s nagyságúnak tételezzük fel, akkor ehhez képest a vertikális irányú sebesség (w, vagy a nyomási koordináta-rendszerben omega) átlagosan cm/s nagyságrendû. Ez az elhanyagolás a számítások megkönnyítése (számítógépes kapacitás stb.) végett történik, és mivel ezek a vertikális sebességek arányosan olyan kicsik lennének, hogy a hidro-termodinamikai egyenletrendszer megoldása során számottevõ szerepet nem játszanának, ezért aztán elhagyásuk nem okoz nagy hibát. Ezek a jelenségek tipikusan a mérsékelt övi ciklonok, anticiklonok, frontok, jetek, Rossby-hullámok, külsõ gravitációs hullámok.
Ezzel szemben bizonyos kisebb karakterisztikus méretû jelenségeknél az említett egyensúlyi helyzet megszûnik, bizonyos mértékû gyorsulás lép fel, és a vertikális mozgások sebessége már nem lesz nagyságrendekkel kisebb a horizontális sebességeknél. Ezek tipikusan a mezoskálájú jelenségek (kisebb konvektív cellák, zivatarcellák, zivatarrendszerek, szupercellák, jól szervezett mezoskálájú képzõdmények, illetve a trópusi ciklonok is): itt a vertikális sebességek a néhány m/s-tól akár egészen a 40-60 m/s-ig terjedhetnek, vagyis ekkor a horizontális sebességgel már bõven összemérhetõk. Azaz az ezeket a jelenségeket leíró modellekben is figyelembe kell vennünk a vertikális sebességet: no ezek az ún. nem hidrosztatikus modellek, amelyek elsõsorban a fentebb említett, kisebb skálájú jelenségek leírására alkalmasak.
(Meg kell jegyezni, hogy ha pontosak akarunk lenni, akkor inkább a kvázisztatikus kifejezést szokás használni a fenti esetre, mert az igazi hidrosztatikus közelítés a horizontális irányokban sem engedné meg a gyorsulást.)
Összehasonlítva a Meteociel fáklyával (szürke átlag-vonal) ezeket a térképeket nagyon valószínû, hogy tényleg egyszerû átlagolásról (számtani középrõl) van szó. Tipikusan helytelen azokban a buborék-helyzetekben, amik a fáklyákon meg-megjelennek és Te is említetted. Most elég stabil az izlandi minimumot illetõen (íme egy fáklya hozzá: Link ) de egyébként tényleg sima szokott lenni.
A linkelt térkép szerintem biztosan egyszerûen az ensmeble tagok (GFS-nél 20 körüli?) átlagát mutatja, azaz minden rácspontban képzik az ens. tagok számtani átlagát, majd az így elõállt mezõt ábrázolják ("Mittelwerte" = átlagos értékek)
Az így elõállt átlagolt mezõ helyzettõl függõen lehet teljesen jellegtelen, kissé jellegtelen, vagy nagyon is reális objektumokat mutató. Általában a mezõ különbözõ részei is eltérhetnek ebbõl a szempontból. A belinkelt átlagolt mezõn pl. nagyon szignifikáns a Grönlandtól Skandináviáig húzódó ciklon, valószínû, hogy ez mind vagy a legtöbb ens.tagban szerepel is, persze különbözõ mélységgel, kiterjedéssel, középponti hellyel stb.
A ciklontól délre található, Közép-Európán is átívelõ magasnyomású híd már kevésbé jellegzetes szerintem, de még mindig sokkal jobban, mint az ettõl is délebbre található, konkrétan 0 db izobár, azaz ott valószínûleg teljesne kiátlagolódtak az amúgy is elég sekély rendszerek...
Igazából az ilyen átlagos mezõkhöz minimum hozzá kellene nézni egy szórás-mezõt (vagy efélét), amibõl következtetni lehet arra, hogy a mezõ egyes részein mekkora a szórás az ens. tagok között, így maga az átlag is mennyire valószínû. Minél kisebb egy pontban a szórás, természetesen annál nagyobb az átlagban is megjelenõ idõjárási rendszer valószínûsége, már ha jól mûködik az ensemble elõrejelzõ rendszer...
Az így elõállt átlagolt mezõ helyzettõl függõen lehet teljesen jellegtelen, kissé jellegtelen, vagy nagyon is reális objektumokat mutató. Általában a mezõ különbözõ részei is eltérhetnek ebbõl a szempontból. A belinkelt átlagolt mezõn pl. nagyon szignifikáns a Grönlandtól Skandináviáig húzódó ciklon, valószínû, hogy ez mind vagy a legtöbb ens.tagban szerepel is, persze különbözõ mélységgel, kiterjedéssel, középponti hellyel stb.
A ciklontól délre található, Közép-Európán is átívelõ magasnyomású híd már kevésbé jellegzetes szerintem, de még mindig sokkal jobban, mint az ettõl is délebbre található, konkrétan 0 db izobár, azaz ott valószínûleg teljesne kiátlagolódtak az amúgy is elég sekély rendszerek...
Igazából az ilyen átlagos mezõkhöz minimum hozzá kellene nézni egy szórás-mezõt (vagy efélét), amibõl következtetni lehet arra, hogy a mezõ egyes részein mekkora a szórás az ens. tagok között, így maga az átlag is mennyire valószínû. Minél kisebb egy pontban a szórás, természetesen annál nagyobb az átlagban is megjelenõ idõjárási rendszer valószínûsége, már ha jól mûködik az ensemble elõrejelzõ rendszer...
Az ilyen ensemble térképek milyen matematikai módszerrel készülnek? Link
Arra gondolok, hogy tanultuk Numerikus elõrejelzésbõl, hogy lehetnek a különbözõ technikáknak elõnyei és hátrányai is. Hátrány alatt azt tanultuk, hogy ha veszünk 20 ilyen geopotenciál mezõt és azt simán kiátlagoljuk, akkor lehet, hogy egy teljesen jellegtelen képet kapunk, mert mondjuk Magyarországhoz egyik fele a futásoknak jóval magasabb, másik fele jóval alacsonyabb geopotenciális értéket rendel. Szóval ennek az átlaga egy köztes, jellegtelen érték. Ennél valószínûbb, hogy vagy magas, vagy alacsony lesz a geopotenciál a kérdéses idõszakban hazánk felett. (Ez persze légnyomással és más paraméterekkel is eljátszható.)
Ilyenkor, hogy ne egy semmitmondó mezõt kapjanak a modellezõk, inkább a mediánt, vagy a móduszt veszik talán, ennyire már nem mentünk bele, pedig ez a része nagyon érdekelt volna.
Arra gondolok, hogy tanultuk Numerikus elõrejelzésbõl, hogy lehetnek a különbözõ technikáknak elõnyei és hátrányai is. Hátrány alatt azt tanultuk, hogy ha veszünk 20 ilyen geopotenciál mezõt és azt simán kiátlagoljuk, akkor lehet, hogy egy teljesen jellegtelen képet kapunk, mert mondjuk Magyarországhoz egyik fele a futásoknak jóval magasabb, másik fele jóval alacsonyabb geopotenciális értéket rendel. Szóval ennek az átlaga egy köztes, jellegtelen érték. Ennél valószínûbb, hogy vagy magas, vagy alacsony lesz a geopotenciál a kérdéses idõszakban hazánk felett. (Ez persze légnyomással és más paraméterekkel is eljátszható.)
Ilyenkor, hogy ne egy semmitmondó mezõt kapjanak a modellezõk, inkább a mediánt, vagy a móduszt veszik talán, ennyire már nem mentünk bele, pedig ez a része nagyon érdekelt volna.
Egy ki verset költöttem a Metnetnek
Talán most a Modik, is elnézõbbek lesznek
Kívánok nektek jövõ évre minden szépet
Katasztrófáktól mentes, de izgalmas évet!
lesz_zuhéj most gyorsan lelép,
de visítok egy utcsót...............BÚÉK!!!
Talán most a Modik, is elnézõbbek lesznek
Kívánok nektek jövõ évre minden szépet
Katasztrófáktól mentes, de izgalmas évet!
lesz_zuhéj most gyorsan lelép,
de visítok egy utcsót...............BÚÉK!!!
A t2m dewpoint az maga a harmatpont (2m-en mérve ebben az esetben). A deficit az a hõmérséklet és ennek az értéknek a különbsége.
A harmatpont különbség az a t2m dewpoint ugye?A jetek-böl hogy lehet megállapitani a szélnyirást?
Igen, térképen valóban csak ennyi van meg, de ha kicsit szemfüles vagy, akkor már az adott térképekbõl tudsz magadnak könnyen konvektív paramétereket készíteni.
Ott van a hõmérséklet-harmatpont különbség, tudsz nézni szélnyírást is a jetek-bõl. A Theta-E is fontos paraméter.
Igaz van még pár, amit nem lehet kiszámolni belõle. Azt érdemes a GFS-bõl kinézni. Olyan nagy különbség azért ne szokott lenni a két modell között, viszont a GFS-hez érdemes hozzánézni az ECMWF CAPE-t.
Hidegcseppeket és teknõket én ezen szoktam: Link a fehér vonalakat érdemes nézni.
Ott van a hõmérséklet-harmatpont különbség, tudsz nézni szélnyírást is a jetek-bõl. A Theta-E is fontos paraméter.
Igaz van még pár, amit nem lehet kiszámolni belõle. Azt érdemes a GFS-bõl kinézni. Olyan nagy különbség azért ne szokott lenni a két modell között, viszont a GFS-hez érdemes hozzánézni az ECMWF CAPE-t.
Hidegcseppeket és teknõket én ezen szoktam: Link a fehér vonalakat érdemes nézni.
Szerintem csak ennyit látunk térképen, elég sok egyéb paramétert rejteget még magának
Az ECMWF nek csak két fajta konvektiv paramétere van nem?A CAPE meg Theta E 850.Én csak ezekröl tudok.
Az ECMWF jobb konvektív elõrejelzéshez.
A GFS-nél viszont nagyon sok paraméter rendelkezésre áll, így a kettõ együtt a legjobb.
A GFS-nél viszont nagyon sok paraméter rendelkezésre áll, így a kettõ együtt a legjobb.
A GFS mennyire megbizható konvektiv elörejelzésben?Gondolom joval pontosabb azért mint hagyományos elörejelzésben.Vagy nem igy van?
A szigma-koordináta rendszerben úgy állnak elõ az egyes szintek, hogy szigma=p/p0, ahol p= egy adott szint légnyomása, p0= a felszíni légnyomás. Vagyis ez a szigma-érték 0 és 1 között mozog, mégpedig úgy, hogy a felszínen, ahol a légnyomás=felszíni légnyomás, pontosan 1 az értéke; a légkör tetején, ahol elméletileg a légnyomás 0 hPa, ott pedig 0.
Azaz ha pontosan 1000 hPa a felszíni nyomás, akkor a szigma(0.995)=995/1000, vagyis a 995 hPa szintje.
(Vannak bonyolultabb alkalmazásai is a szigma-rendszernek, de remélem, ezúttal csak errõl van szó. Ha mégsem, akkor majd valaki kijavít.)
Az RT, ahogy Jani is írta már, relatív topográfiát jelent. Ezekbõl számtalan típust elõ lehet állítani, a képzése valóban egyszerûen csak annyi, hogy pl. 850/1000 esetén a 850 hPa-os szint geopotenciális magasságából kivonjuk az 1000 hPa-s szint geopotenciális magasságát.
Gyakran használják még az RT 500/1000 térképeket is például.
Az egész arra jó, hogy a különbözõ átlaghõmérsékletû légtömegeket jól elkülöníthetjük egymástól - hiszen egy légoszlop vastagságában fontos szerepe van a hõmérsékletének: ha a légoszlop átlaghõmérséklete alacsonyabb, akkor a levegõ összezsugorodik, az RT értéke ez esetben kisebb; ha a légoszlop melegebb, akkor pedig a levegõ kitágul, az RT értéke így magasabb lesz.
Azaz ha pontosan 1000 hPa a felszíni nyomás, akkor a szigma(0.995)=995/1000, vagyis a 995 hPa szintje.
(Vannak bonyolultabb alkalmazásai is a szigma-rendszernek, de remélem, ezúttal csak errõl van szó. Ha mégsem, akkor majd valaki kijavít.)
Az RT, ahogy Jani is írta már, relatív topográfiát jelent. Ezekbõl számtalan típust elõ lehet állítani, a képzése valóban egyszerûen csak annyi, hogy pl. 850/1000 esetén a 850 hPa-os szint geopotenciális magasságából kivonjuk az 1000 hPa-s szint geopotenciális magasságát.
Gyakran használják még az RT 500/1000 térképeket is például.
Az egész arra jó, hogy a különbözõ átlaghõmérsékletû légtömegeket jól elkülöníthetjük egymástól - hiszen egy légoszlop vastagságában fontos szerepe van a hõmérsékletének: ha a légoszlop átlaghõmérséklete alacsonyabb, akkor a levegõ összezsugorodik, az RT értéke ez esetben kisebb; ha a légoszlop melegebb, akkor pedig a levegõ kitágul, az RT értéke így magasabb lesz.
Szia!
A sigma level lehet, hogy szigma koordináta rendszerbeli adatot jelent. A képletet most sajnos nem tudom megkeresni, ebben lehet benne van: Link
A 850/1000 ReTop a 850 hPa-os szint magassága mínusz az 1000 hPa-os szint magassága.
Most hirtelen sajnos csak ennyit tudok Neked segíteni, remélem minden kérdésedre választ kapsz majd.
Én csak annyit írnék ötletként, amit már privát üzenetben is javasoltam, hogy a fáklyádat esetleg kisebb képformátumban is legyárthatnád a mobilosok kedvéért.
A sigma level lehet, hogy szigma koordináta rendszerbeli adatot jelent. A képletet most sajnos nem tudom megkeresni, ebben lehet benne van: Link
A 850/1000 ReTop a 850 hPa-os szint magassága mínusz az 1000 hPa-os szint magassága.
Most hirtelen sajnos csak ennyit tudok Neked segíteni, remélem minden kérdésedre választ kapsz majd.
Én csak annyit írnék ötletként, amit már privát üzenetben is javasoltam, hogy a fáklyádat esetleg kisebb képformátumban is legyárthatnád a mobilosok kedvéért.
Sziasztok!
Néhány szakmaibb modellkérdésem lenne (miközben nem vagyok szakmabeli...). Letöltöttem a GFS pertubációit egy idõpontra GRIB filterrel (így is egy óra a letöltési idõ 65 szálon is...). Szeretnék ezekbõl különbözõ fáklyákat készíteni (hõmérsékleti rétegzõdés, ilyesmik). Már van is mûködõképes prototípus, de néhány paraméter a 344-bõl megfogott:
- Általában mb-ban (légnyomási szint, ha jól tudom) adják meg a magasságot. Ehhez adnak konkrét m-ben tárolt magassági értéket is (HGT), amibõl tudni, hogy hol van ugye az a 950 mb-os magasság. Kérdésem: MIt jelenthet ez a "magassági szint": 0.995 sigma level? Illetve: PV=2e-06 (Km^2/kg/s) surface (sima surface külön van).
- A nyers modellkimenetben nincsen 850/1000 retop (gpm) érték (mint pl. itt: Link térképen) - ami a legjobb elõrejelzõ paraméter a hóra. Értéke 0°C-os T925 környékén szokott 1300 körül lenni. Ez ha jól tudom, valamelyik réteg magasságával és vastagságával van összefüggésben. Tudom az összes réteg magasságát (kiolvasható), kérdésem az lenne: Hogyan tudom ezt kiszámítani, mely értékeket kell kivonnom/elosztanom?
Érdekesség, hogy a modell maga meg is mondja, hogy esõt, havat vagy fagyott/ónosesõt vár, mint halmazállapot.
Elõre is köszönök minden segítséget!
Ha van valami jó ötlet fáklyára, szóljatok, meglesz!
Néhány szakmaibb modellkérdésem lenne (miközben nem vagyok szakmabeli...). Letöltöttem a GFS pertubációit egy idõpontra GRIB filterrel (így is egy óra a letöltési idõ 65 szálon is...). Szeretnék ezekbõl különbözõ fáklyákat készíteni (hõmérsékleti rétegzõdés, ilyesmik). Már van is mûködõképes prototípus, de néhány paraméter a 344-bõl megfogott:
- Általában mb-ban (légnyomási szint, ha jól tudom) adják meg a magasságot. Ehhez adnak konkrét m-ben tárolt magassági értéket is (HGT), amibõl tudni, hogy hol van ugye az a 950 mb-os magasság. Kérdésem: MIt jelenthet ez a "magassági szint": 0.995 sigma level? Illetve: PV=2e-06 (Km^2/kg/s) surface (sima surface külön van).
- A nyers modellkimenetben nincsen 850/1000 retop (gpm) érték (mint pl. itt: Link térképen) - ami a legjobb elõrejelzõ paraméter a hóra. Értéke 0°C-os T925 környékén szokott 1300 körül lenni. Ez ha jól tudom, valamelyik réteg magasságával és vastagságával van összefüggésben. Tudom az összes réteg magasságát (kiolvasható), kérdésem az lenne: Hogyan tudom ezt kiszámítani, mely értékeket kell kivonnom/elosztanom?
Érdekesség, hogy a modell maga meg is mondja, hogy esõt, havat vagy fagyott/ónosesõt vár, mint halmazállapot.
Elõre is köszönök minden segítséget!
Ha van valami jó ötlet fáklyára, szóljatok, meglesz!
Akkor viszont gyorsan javítani kellene a feliratot, mert így azért durva.
Ezt biztosan tudod, vagy csak tippeltél? "3h total precipitation" szerepel ott is.
Csak annyi, hogy az NCEP nevû szervezet fejleszti és futtatja a GFS-t
A GFS-t jobb helyeken ezért NCEP-nek is nevezik...
A GFS-t jobb helyeken ezért NCEP-nek is nevezik...
Nem csak a GFS-nek, de egyéb modellnek is vannak ún. ensemble futásai. Van a NOGAPS-nak, a GEM-nek és a NAEFS-nek is a GFS-en kívül, amiket itt elérhetsz: Link
Ezeket az "együttes" (angolul: ensemble) elõrejelzéseket azért találták ki, mert a Földünkön található mérõhálózatból érkezõ adatok nem tökéletesek, illetve nem elég reprezentatívak. A modellek pedig ezekbõl az adatokból indulnak ki. Mivel nem mindenhol van egyformán sûrû állomáshálózat, ezért a modellek készítésénél gyakran fordulnak elõ becslések, kerekítések, tehát a modellekbe érkezõ, illetve a felvázolt adatok nem tökéletesek. Ezeknek a hibáknak a kezelésénél jön jól az ensemble elõrejelzés. Ennek az a funkciója, hogy mesterségesen elõállítják a kiinduló adatokban lehetséges hibákat (bizonyos hibahatárokon belül) és ezzel módosítják a kezdeti mezõket, majd lefuttatják a modellt egy bizonyos idõtávig.
Ezeket a külön-külön lefuttatott számításokat a modell perturbációinak hívjuk. Amennyiben ezek a variációk egymáshoz közel mennek, akkor kicsi az elõrejelzés bizonytalansága, amennyiben széttartanak, akkor magas.
Link nézzük meg a fáklyát a környékedrõl!
Egy általad kiválasztott fáklya diagrammon egy adott rácsponton tekintheted meg a kiválasztott idõjárási változók elõrejelzését. (jelen esetben a 850 és 500 hPa-n lévõ hõmérsékletet, illetve a csapadékot)
A vastag fekete vonal a fõ- (00, 12) vagy operatív (06, 1 futás. Ez a GFS legnagyobb felbontású változata. Rövidtávon érdemes nézni, mert a többi taghoz képest nagyobb a felbontása.
A vastag kék vonal a kontrol futás. Ugyanazokból az adatokból indul ki, mint a fekete vonalas futás, csak gyengébb a felbontása, ezért kevésbé pontos.
A maradék 20 féle színnel ellátott vonal a különbözõ perturbációkat jelöli. Ezek hasonló felbontással rendelkeznek, mint a kontrol futás, de már bizonyos hibák bekalkulálásával futtatják le õket.
Továbbá ott van a vastag piros vonal, ami a futások átlagát mutatja.
Hosszabb távon (általában 5 napon túl) mindenképpen érdemes az átlagot, illetve a szóródó futásokat nézegetni, mert felfedezhetünk benne tendenciákat, illetve különbözõ folyamatokat is.
Ha Európánál maradunk (de beszélhetnénk más helyekrõl is), akkor zonális áramlási körülmények között általában kicsi a bizonytalanság. Ha belekattintassz egy olyan területbe, ami felett stabil anticiklon van, akkor is kicsi a bizonytalanság.
Link karácsony környékén viszont ismét növekszik a bizonytalanság..., ami leginkább a blocking berendezkedés mellett áll, magyarán szólva mozgalmas idõjárást sejtet.
Ezeket az "együttes" (angolul: ensemble) elõrejelzéseket azért találták ki, mert a Földünkön található mérõhálózatból érkezõ adatok nem tökéletesek, illetve nem elég reprezentatívak. A modellek pedig ezekbõl az adatokból indulnak ki. Mivel nem mindenhol van egyformán sûrû állomáshálózat, ezért a modellek készítésénél gyakran fordulnak elõ becslések, kerekítések, tehát a modellekbe érkezõ, illetve a felvázolt adatok nem tökéletesek. Ezeknek a hibáknak a kezelésénél jön jól az ensemble elõrejelzés. Ennek az a funkciója, hogy mesterségesen elõállítják a kiinduló adatokban lehetséges hibákat (bizonyos hibahatárokon belül) és ezzel módosítják a kezdeti mezõket, majd lefuttatják a modellt egy bizonyos idõtávig.
Ezeket a külön-külön lefuttatott számításokat a modell perturbációinak hívjuk. Amennyiben ezek a variációk egymáshoz közel mennek, akkor kicsi az elõrejelzés bizonytalansága, amennyiben széttartanak, akkor magas.
Link nézzük meg a fáklyát a környékedrõl!
Egy általad kiválasztott fáklya diagrammon egy adott rácsponton tekintheted meg a kiválasztott idõjárási változók elõrejelzését. (jelen esetben a 850 és 500 hPa-n lévõ hõmérsékletet, illetve a csapadékot)
A vastag fekete vonal a fõ- (00, 12) vagy operatív (06, 1
futás. Ez a GFS legnagyobb felbontású változata. Rövidtávon érdemes nézni, mert a többi taghoz képest nagyobb a felbontása.A vastag kék vonal a kontrol futás. Ugyanazokból az adatokból indul ki, mint a fekete vonalas futás, csak gyengébb a felbontása, ezért kevésbé pontos.
A maradék 20 féle színnel ellátott vonal a különbözõ perturbációkat jelöli. Ezek hasonló felbontással rendelkeznek, mint a kontrol futás, de már bizonyos hibák bekalkulálásával futtatják le õket.
Továbbá ott van a vastag piros vonal, ami a futások átlagát mutatja.
Hosszabb távon (általában 5 napon túl) mindenképpen érdemes az átlagot, illetve a szóródó futásokat nézegetni, mert felfedezhetünk benne tendenciákat, illetve különbözõ folyamatokat is.
Ha Európánál maradunk (de beszélhetnénk más helyekrõl is), akkor zonális áramlási körülmények között általában kicsi a bizonytalanság. Ha belekattintassz egy olyan területbe, ami felett stabil anticiklon van, akkor is kicsi a bizonytalanság.
Link karácsony környékén viszont ismét növekszik a bizonytalanság..., ami leginkább a blocking berendezkedés mellett áll, magyarán szólva mozgalmas idõjárást sejtet.
Valaki elmagyararázna mit kell kell nézni egy fáklyán mert nem teljesen világos,hogy miért van az sok vonal rajta.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat