Földtan
A Nap tömege a Földének 333000-szerese, a Hold tömege a Földének 0.0123-szerese. Szerintem az összeadódó hatásban a Hold szerepe olyan, mintha egy A380-as gép fogyasztását befolyásolná egy kolibritoll, ami a fedélzeten van vagy nincs.
Én nem a teleholdra apellálok, hanem a Hold-Föld-Nap vonzás erejének az erõsségében.
Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai rengéseket is, de bizonyítottan nem állítom, nem néztem utána, de úgy érzem, akkor vannak nagyobb rengések.
Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai rengéseket is, de bizonyítottan nem állítom, nem néztem utána, de úgy érzem, akkor vannak nagyobb rengések.
Ez a telehold + árapályos összefüggés dolog érzékeny terület... Nyilvánvalóan hat a földmélyi folyamatokra is az árapály, de ez nincs ilyen direkt összefüggésben a kipattanó rengések idejével. Van egy amerikai ürge, aki hasonló a mi D. Misi bácsinkhoz, csak õ rengéseket "jelez elõre", megvásárolható táblázatokban, ami persze nem nyilvános, utólag ezeket "verifikálja". Link
Nyilvánvalóan tudományosan NEM elismert a munkássága.
Szóval én azért nem gondolom, hogy a vámpírok és vérfarkasok csinálják a földrengéseket. :-)
Nyilvánvalóan tudományosan NEM elismert a munkássága.
Szóval én azért nem gondolom, hogy a vámpírok és vérfarkasok csinálják a földrengéseket. :-)
Egy geológus télleg jól jönne :-) De sztem talin van és kisebb gondja is nagyobb a kérdésünknél. Addig is kontárkodhatunk kedvünkre.:-))
Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az összefüggés jutott eszembe. Totálisan ki se zárnám azonban, hisz hiába van szikla, egy esetlegesen lejutó víz x km mélységben már kis elmozdulást azért elõidézhet pl. egy kis repedés tágításával.
A legvalószínûbbnek azt tartom, hogy tényleg az afrikai lemez északra nyomulása csinálja, ahogy kell, örüljünk neki, hogy a mozgása ilyen kis rengésekben nyilvánul meg, s nem "várja össze" a feszültséghalmozódást egy jó 7-es rengésig...
A nyomulás mértékére jellemzõ adat: hazánk területe évente egy focipályányival csökken.
Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az összefüggés jutott eszembe. Totálisan ki se zárnám azonban, hisz hiába van szikla, egy esetlegesen lejutó víz x km mélységben már kis elmozdulást azért elõidézhet pl. egy kis repedés tágításával.
A legvalószínûbbnek azt tartom, hogy tényleg az afrikai lemez északra nyomulása csinálja, ahogy kell, örüljünk neki, hogy a mozgása ilyen kis rengésekben nyilvánul meg, s nem "várja össze" a feszültséghalmozódást egy jó 7-es rengésig...
A nyomulás mértékére jellemzõ adat: hazánk területe évente egy focipályányival csökken.
Én is erre gondolok, a sok csapadék rétegnyomásának, a hegységek elõtt nem sok kilométerrel.Vagy a víz (elsíkozitotta) a kõzet kötéseket, és ezért lehetnek ezek a Slip-rengések? Nem olvastam a rengések mélységérõl, csak a centrumát mérték be?
Várjunk még talán pár napot, akkor lesz telehold,és utána. Szerintem akkor vannak a nagyobb beszakadások, az árapály sokat jelenthet.
Várjunk még talán pár napot, akkor lesz telehold,és utána. Szerintem akkor vannak a nagyobb beszakadások, az árapály sokat jelenthet.
A geotermikus erõmüvek okozta rengésekrõl láttam egy dokumentumfilmet is; Németországban, bizonyos tulajdonságú talajrétegezettség esetén meg is tiltották a próbafúrásokat is.
Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a mostani 9-11 km-es fészekmélységeben kialakult rengések kiváltója lehet-e, nem tudom; csupán hasból azt mondanám, hogy nem, hiszen ezen mélységekben már nem "föld" (ami megfolyhat), hanem "szikla" van. De ez csak találgatás részemrõl. Egy geológus kollegától kérnék szépen információt
És még egy hír: tegnap este 23:10-kor Zalaegerszeg környékén volt egy 2,7-es rengés, 4 km-es fészekmélységben. Aktív lett kis országunk.
Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a mostani 9-11 km-es fészekmélységeben kialakult rengések kiváltója lehet-e, nem tudom; csupán hasból azt mondanám, hogy nem, hiszen ezen mélységekben már nem "föld" (ami megfolyhat), hanem "szikla" van. De ez csak találgatás részemrõl. Egy geológus kollegától kérnék szépen információt
És még egy hír: tegnap este 23:10-kor Zalaegerszeg környékén volt egy 2,7-es rengés, 4 km-es fészekmélységben. Aktív lett kis országunk.
És ma reggel ismét megmozdult:
Link
Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb szintû átrendezõdések nem hatottak-e lefelé? Sok esetben az emberi építmények, pl. víztározók, duzzasztók okoznak kis méretû földrengéseket, itt errõl nyilvánvalóan nincs szó, hisz lényegesen nagyobb területen volt jelen a hatalmas vízmennyiség s nem egy kis ponton fejtette ki a hatását. Azt se tudom, hogy például a Tisza-tó képes-e ilyen befolyásra, mert azért ehhez kell egy alapvetõen labilisabb környezet odalenn is, mondjuk egy törésvonal.
Errõl van egy cikk itt (angolul) Link
Arról meg nemrég olvastam Természet Világában, hogy egyes geotermikus erõmûvek esetében is felszaporodnak a rengések. Sajnos online nem elérhetõ a cikk, de könyvtárban biztos el lehet olvasni. Ha valakit érdekel, szívesen szkennelek. A lényeg, hogy az olyan erõmûtípusnál jönnek elõ rengések, ahol a földmélyi hõt felülrõl bepumpált víz felmelegítésével s kiszivattyúzásával nyerik ki, olyasmi ez, mint a házaknál alkalmazható hõszivattyús fûtési rendszer, csak persze nem pár tucat méteren, hanem többszáz, ill. ezer méteren van a kellõ hõ, amivel már turbinát lehet hajtani. Az egyik ilyen erõmû Baselben épült, de végül a kísérleti mûködéskor kipattant rengések miatt leállították. A másik, sokkal hatalmasabb a kaliforniai The Geysers erõmû, ami viszont eleve aktívabb területre épült, ahol egy forró, benyomult kõzettömb melegét használják ( Link ), ami eredetileg a természetes vizet is gõz formájában adta fel, ennek köszönheti felfedezését is. A gazdaságos mûködéshez azonban ma ez már nagyon kevés, így a bepumpálásos módszerrel olyan mélységbõl is tudnak hõt kinyerni, ahol nincs természetes víz. (A dolog érdekessége, hogy az erõmû fejlesztését egy olajcég, az UNOCAL kezdte, most pedig egy gázkitermelést és gázerõmûveket üzemeltetõ cégé, a Calpine-é a geotermikus erõmû - ez talán a befektetendõ összegek nagyságáról ad információt. Mari néni nem tud geotermikus erõmûvet építeni, se egy város, se egy megye. Ennél nagyobb horderejû a dolog. Persze fûtésre lehet használni a földbõl nyerhetõ meleget kis léptékben is, de most erõmûvekrõl van szó.)
A SciAm is hozott egy cikket a témában nemrég:
Link
Link
Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb szintû átrendezõdések nem hatottak-e lefelé? Sok esetben az emberi építmények, pl. víztározók, duzzasztók okoznak kis méretû földrengéseket, itt errõl nyilvánvalóan nincs szó, hisz lényegesen nagyobb területen volt jelen a hatalmas vízmennyiség s nem egy kis ponton fejtette ki a hatását. Azt se tudom, hogy például a Tisza-tó képes-e ilyen befolyásra, mert azért ehhez kell egy alapvetõen labilisabb környezet odalenn is, mondjuk egy törésvonal.
Errõl van egy cikk itt (angolul) Link
Arról meg nemrég olvastam Természet Világában, hogy egyes geotermikus erõmûvek esetében is felszaporodnak a rengések. Sajnos online nem elérhetõ a cikk, de könyvtárban biztos el lehet olvasni. Ha valakit érdekel, szívesen szkennelek. A lényeg, hogy az olyan erõmûtípusnál jönnek elõ rengések, ahol a földmélyi hõt felülrõl bepumpált víz felmelegítésével s kiszivattyúzásával nyerik ki, olyasmi ez, mint a házaknál alkalmazható hõszivattyús fûtési rendszer, csak persze nem pár tucat méteren, hanem többszáz, ill. ezer méteren van a kellõ hõ, amivel már turbinát lehet hajtani. Az egyik ilyen erõmû Baselben épült, de végül a kísérleti mûködéskor kipattant rengések miatt leállították. A másik, sokkal hatalmasabb a kaliforniai The Geysers erõmû, ami viszont eleve aktívabb területre épült, ahol egy forró, benyomult kõzettömb melegét használják ( Link ), ami eredetileg a természetes vizet is gõz formájában adta fel, ennek köszönheti felfedezését is. A gazdaságos mûködéshez azonban ma ez már nagyon kevés, így a bepumpálásos módszerrel olyan mélységbõl is tudnak hõt kinyerni, ahol nincs természetes víz. (A dolog érdekessége, hogy az erõmû fejlesztését egy olajcég, az UNOCAL kezdte, most pedig egy gázkitermelést és gázerõmûveket üzemeltetõ cégé, a Calpine-é a geotermikus erõmû - ez talán a befektetendõ összegek nagyságáról ad információt. Mari néni nem tud geotermikus erõmûvet építeni, se egy város, se egy megye. Ennél nagyobb horderejû a dolog. Persze fûtésre lehet használni a földbõl nyerhetõ meleget kis léptékben is, de most erõmûvekrõl van szó.)
A SciAm is hozott egy cikket a témában nemrég:
Link
Csak a történeti hûség kedvéért, de tegnap kora délután és ma reggel 7-kor is rengett a föld Miskolcon.
Ezt jól elbazilikáztad, Nyuli!
Addigra már Bécs helyén csak egy hatalmas vulkán lesz, ami addigra maga alá temette Ausztria, Csehország és a Dunántúl egészét! A Laacher See 10600 évvel ezelõtti kitörése ehhez képest ifj. Kis Mihály! :-D
Addigra már Bécs helyén csak egy hatalmas vulkán lesz, ami addigra maga alá temette Ausztria, Csehország és a Dunántúl egészét! A Laacher See 10600 évvel ezelõtti kitörése ehhez képest ifj. Kis Mihály! :-D
Basszus... én meg most vettem olyan elemeket, amik 2015-ig kitartanak... 
Sõt. Most kaptam az infót egy miskolci havertól. Megint -kb 10 perce- volt egy kb 2-es erõsségû rengés.
Nálunk az egész család felébredt. Legalább 5-7 másodpercig rezgett minden. Kicsit félelmetes élmény volt.
Közben a ZAMG nyilvánosságra hozta az adatokat, eszerint 10 km-es mélységben volt a rengés, 2,4-es erõsséggel, 20,62° K-i hosszúság és 47,97° É-i szélesség koordinátákkal.
Ezek azok az infók, amiket a szeizmológusok tudnak, de ekkora rengésecskénél nem nagyon szokták a köz tudomására hozni - érdektelenség okán. Azért persze még benne lehet valamely sajtójelentésben majd. :-)
Újabb rengésre ébredtem itthon az elõbb.
Idõpont: 3:29 perc.
Az elõzõ napokhoz képest ez is kb. 3 -es lehetett.
A rendés mellett, most morgát is hallottam.
Az ágyban olyan érzés, mint amikor megszédülsz.
Érdekes, hogy eddig tizepárévig nem észlehettünk a környéken ilyen jelenséget, mont meg az elmúlt 2 hétben töbször is.
Idõpont: 3:29 perc.
Az elõzõ napokhoz képest ez is kb. 3 -es lehetett.
A rendés mellett, most morgát is hallottam.
Az ágyban olyan érzés, mint amikor megszédülsz.
Érdekes, hogy eddig tizepárévig nem észlehettünk a környéken ilyen jelenséget, mont meg az elmúlt 2 hétben töbször is.
Link
Itt nézd meg, nekem melóhelyen nem jön be (kellene hozzá telepíteni egy java-s cuccot, de nincs lehetõség rá), ha volt, ez tuti jelzi.
Itt nézd meg, nekem melóhelyen nem jön be (kellene hozzá telepíteni egy java-s cuccot, de nincs lehetõség rá), ha volt, ez tuti jelzi.
Én azt hittem, hogy a tetõtéri szobában valami nagy tárgy összedõlt, akkorát szólt a ház...
Nem kell Nanot ekkora költségbe hajszolnod, elég, ha a Hernád-áttörésen bicajozol végig.Link 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat