Időjárási visszatekintő

Egy kis tél elemzés.

Február:
16mm csapadék
Összesen 4cm hó hullott, maximális hóvastagság: 1,5cm volt
1 hótakarós nap volt
nem volt téli nap, nem volt zord nap

A tél egésze:
csapadék összesen: 168mm (62+90+16)
lehullott hó összesen: 27cm (5+18+4)
maximális hóvastagság: 15cm (4cm, 15cm, 1,5cm)
hótakarós napok száma: 15nap (5+9+1)
téli napok száma: 8 (4+4+0)
zord napok száma: 1nap (dec.31,) (igaz kétszer is volt -9,9fok)
Abszolút minimum: -12,7fok (dec.31.)
Abszolút maximum: +16,4fok (az emlékezetes 11-re virradó viharos éjszakán!)

Összegzésként, jobb tél volt mint a 2013/2014-es, de az adatokból is egyértelmûen kitûnik,
hogy még igen messze vagyunk egy akár átlagos téltõl is, így az osztályzatom:
2 (elégséges)

(persze ezek az adatok csak a lakóhelyemre érvényesek, Budaörs belvárosában már jóval "szelídebb" volt a tél, nem is beszélve Budapestrõl...)

A következõ szezont szeretném a végén, egy legalább "közepes" jelzõvel zárni...

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015 február:
Havi középhõmérséklet szélsõ értékekbõl: 2.3 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 1,92 °C.
Havi átlagos minimum hõmérséklet: -1.8 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 6.4 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -9.9 °C (7.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 12.9 °C (21.)
Legnagyobb napi hõingás: 16.3 °C (20.)
Havi összes csapadék: 27.7 mm
Havi átlagos relatív légnedvesség: 90,25°.
Havi átlagos relatív légnyomás: 1016,45 hPa.
Havi átlagos felhõzet: 5,0 okta
Legcsapadékosabb nap: 11.1 mm (24.)
Csapadékos napok száma: 12
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Fagyos napok száma: 17

2014/15 tele nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghõmérséklet: 2,84+2,43+2,44= 2,57 °C. (0,71 °C.)
T min. átlag: 0,60+0,00+(-0,43)= 0,06 °C. (-1,70 °C.)
T max. átlag: 5,69+5,62+6,36= 5,89 °C. (3,63 °C.)
Abszolút T min.: -10,6 °C. (12.31.)
Abszolút T max.: 15,2 °C. (01.16.)
Téli abszolút hõingás: 25,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,9 °C. (12.31.)
Legmagasabb napi átlag: 9,0 °C. (01.16.)
Napi átlagok hõingása: 16,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,3 °C. (02.21.)
Napi legkisebb hõingás: 0,6 °C. (12.01)

Legalacsonyabb légnyomás: 974,4 hPa. (01.30.)
Legmagasabb légnyomás: 1042,3 hPa. (02.18.)

Fagyos nap: 13+14+17= 44 db. (56)
Hideg nap: 2+2+1= 5 db. (1
Zord nap: 1+0+0= 1 db. (5)
Téli nap: 3+3+0= 6 db. (20)
Ködös nap: 5+3+3= 11 db.
Ónos esõs nap: 0+1+0= 1 db.
Hóeséses nap: 2+10+6= 18 db. (22)
Hótakarós nap: 4+4+0= 8 db. (25)
Téli leesett hómennyiség: 3+8+8= 19 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm. (12.29., 12.30., 12.31., 01.02.) (mérési idõn kívül: 4cm. 02.10.)

Téli csapadék: 45,3+56,1+26,7= 128,1 mm. (108,6 mm.)
Csapadékos nap: 18+20+12= 50 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14+19+10= 43 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+2+1= 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 30,4 mm. (01.23.)

Az átlagnál csaknem 1,86 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 7. legmelegebb tele!) és az átlagosnál kissé csapadékosabb tél volt (43. legcsapadékosabb).
Két hidegebb perióduson kívül (december-január illetve január-február fordulója) végig kifejezetten enyhe és hószegény évszak volt. Sorozatban a 2. olyan tél van van mögöttünk, amely a tíz legmelegebb közé tartozik!

2015. február nálam:

T átlag: 2,44 °C.
T min. átlag: -0,43 °C.
T max. átlag: 6,36 °C.
Absz. T min.: -5,9 °C. (18.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (21.)
Absz. hõingás: 18,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -0,5 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,2 °C. (28.)
Napi átlagok hõingása: 6,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 0,9 °C. (09.)
Legmagasabb T min.: 5,2 °C. (24., 25.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,3 °C. (21.)
Napi legkisebb hõingás: 1,6 °C. (25.)

Legalacsonyabb légnyomás: 990,1 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1042,3 hPa. (18.)

Fagyos nap: 17 db.
Hideg nap: 1 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 0 db.
Ködös nap: 3 db.
Ónos esõs nap: 0 db.
Hóeséses nap: 6 db.
Hótakarós nap: 0 db.
Lehullott hómennyiség: 8 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm. (mérési idõn kívül: 4 cm)

Havi csapadékmennyiség: 26,7 mm. (éves: 82,8 mm.)
Csapadékos nap: 12 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 10 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,1 mm. (22.)

Az átlagosnál 1,3 °C-kal melegebb és kissé szárazabb (87 %) hónap volt február (29. legmelegebb, 56. legszárazabb). A hónap elsõ dekádjában a januárról áthúzódó átmeneti téliesebb idõ volt a jellemzõ, majd a hónap többi részében -néhány hidegebb napot leszámítva- végig az átlagosnál enyhébb idõ volt. A hónap 2. dekádjában eleinte hideg, majd egyre enyhülõ, de nagyrészt csendes, jobbára derült volt. Február vége ismét csapadékosabb, borongós idõt hozott.

A 2014-2015-ös tél számokban:

Középhõmérséklet: +2,9°C (D +3,00°C, J +3,06°C, F +2,66°C)
Leghidegebb mért hõmérséklet: -9,7°C
Legmelegebb mért hõmérséklet: +17,5°C
Összes csapadék: 126 mm (D 64mm, J 36 mm, F 26mm)

Hótakarós napok száma: 21
Összesen lehullott hó: 37 cm (D 17cm, J 15cm, F 5cm)

Zord napok száma: 0
Téli napok száma: 6
Fagyos napok száma: 40

Pálfordulás, Thermometer tollából: Link Jó olvasást hozzá mindenkinek

Napfénytartamok:
02.15.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 8 óra, Szeged 10 óra
02.14.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra
02.13.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra

A különbségek rendszerint megfigyelhetõek, nem véletlenül néz ki úgy az éves napfénytartam térkép ahogy. Napi 1 óra is sok, nemhogy 2, vagy 3. Ha van valakinek magyarázata az ilyen fokú eltérésekre, azt örömmel venném. A miskolci állomásnál a Bükk bezavarhat, de Szolnoknál..

Olyan is lehetett, hogy az okkluzió békésre már rátelepedett, ezért ott az idõszak egy részében esetleg nem volt akkora szél. Valószínû a durva alámérés is, több helyen. Az ilyen délkelet felõl érkezõ felhõzet nekipréselõdve a magas nyomásnak komoly szélerõsödéssel jár, amíg csak át nem vonul az okkluzió. Ha átvonul egyáltalán. Mögötte jön a szélcsendesebb szakasz. A legizgalmasabb medik ezek keleten. 2006 március 13. - án volt részem benne utoljára. Mondhatom bõdületes hóviharral, 10 - 15 cm körüli hóval a térségben. Hasonló ciklon kellett hogy legyen pl. az 1816 - os is! (Korabeli leírásokból ezt a ciklonos helyzetet tudom elképzelni.) Súlypontjával a Tiszántúlon, a Mátra - Somogy vonaltól keletre okozott rendkívüli , több napos hóvihart. Ez térségemet is érintette.

Az,hogy pl.Szegeden 9mm-nyi hócsapadékot mértek,egy dolog sajnos. A bajai úti külterületi állomás,elhelyezkedése folytán igencsak szélérzékeny és számtalanszor elõfordult már,hogy hófúvásos helyzetben irreális csap.mennyiség adatot mértek,jelentettek. Olyan is volt,hogy 10 cm.vastag hótakaró mellett 0.1 mm csap.mennyiség szerepelt... De lényegében,errõl a problémáról te is szót ejtettél.

Érdekes a 84' februári hóvihar! Súlypontjával Békésre csapott le. A fõállomásokon van napi lebontású adat: Link
- Békéscsaba : 29 mm (minden állomás porhavat feltételez!!!) , 38 cm hótakaró alakult ki, ez alföldi viszonylatban hatalmas hó, mellé a komoly hóviharral , igazi '99 (ÉK).
- Szeged : 9 mm
- Debrecen : 4 mm
- Kecskemét : 4 mm
- Pécs : 2 mm
A többi állomáson is elõfordult hócsapadék a ciklonból, fõleg keleten. Érdemes még ehhez hozzávenni a porhavas hóvihar - csapadék mérési problémáit! Viharos szeles állomásokon nincs kizárva , hogy esetleg jóval több hó hullott. A durván Miskolc- Debrecen vonaltól délre (Tehát térségemben is) 10 cm körüli januárról hozott hótakaró volt. (Északabbra kevesebb) Miskolc térség idõjárása hideg, talán zömében végig fagyos volt február elején, az ország nagy részén viszont volt olvadás.
Térségemben extra akció aligha lehetett, mert emlékeznék rá, de nincs kizárva , hogy a fagyos, viharos szél itt is tudott némi friss, vagy régebbi havat hordani. (Alig kicsivel elõtte, 1980 december elején nagy havazás, porhavas hófúvás volt térségemben , ez életem elsõ meghatározó nagy havas élménye, 7 éves voltam akkor. )

"Kérdés, vajon ez a bizonyos Mezõgazdasági Intézet merre lehetett?"

Ott,ahol ma a Gabonakutató. Annak volt az elõdje.Link

Ez pedig Újszegeden található a Tisza-töltés közelében,az Alsó kikötõ soron : Link

Nem éppen belváros,de nem is külterület.

Tehát én amondó vagyok : ha akkoriban is létezett volna már a bajai úti külterületi met.állomás,akkor ott -30 fok alatt mértek volna,így elkönyvelem magamban,hogy a napfény városában is elõfordult már -30 foknál erõsebb fagy az utóbbi 100 évben.

Illetve azt csak hisszük, hogy ez az abszolút szegedi hidegrekord.
A Szolgálat által közétett adatsorban lehet, de volt azért más szegedi állomás is akkoriban.

Link

Kérdés, vajon ez a bizonyos Mezõgazdasági Intézet merre lehetett? Bár valószínûleg az is eléggé belterületen, hiszen a -29,5 nem sokkal alacsonyabb, mint a másik.

Vagy mennyi lehetett Budapest külterületén, ha belül -23? 1987. január közepén a külsõ területek -22 fokot hoztak, a belváros -18-at, így simán lehetett akár -27/-28 fok is az abszolút fõvárosi hidegrekord. (Utólag látom hogy ebben már megelõzött Antibulvár.)

DK már 1929-ben is szívott(Orosházán csak 12 cm hó)

A hóréteg vastagsága 1929. február 16-án Veszprémben 100 cm: Link

Én meg arra lennék kíváncsi(de persze választ sosem kaphatok,mert hiv.külterületi mérõhely nem volt még akkor),hogy vajon 1942.01.24-én ,amikor Szeged belterületén -29.1 fokot mértek,amely azóta is helyi abszolút min.rekord,vajon mennyi lehetett külterületen?

Az 1929-es helyzethez visszatérve: a fõvárosi mérések sorozatában is igen elõkelõ helyet foglal el a február 11-i minimum-hõmérséklet. Aznap a belvárosban - már akkor is a Kitaibel Pál utcában, de még normális mûszerkertben - -23,4 °C-ot mértek, ez a legalacsonyabb érték a Budapest belterületi feljegyzések között. Sajnálatos módon külterületi mérésekhez nagyon nehéz hozzáférni a környékrõl, mindenesetre az évkönyvekben megtalálható egy óbudai állomás, amely -27 °C-ot ír, azonban ez nem szélsõ-, hanem csak fõterminusi adat, azaz a tényleges minimum ennél 1-2 °C-kal alacsonyabb is lehetett.

Ebbõl kiindulva, valamint a Duna-Tisza-közének rendkívül alacsony értékeit figyelembe véve (Nagykõrös, Kecskemét -30, -33 °C körül), bizony a jelenlegi külterületi mérõhelyeken (Pestlõrinc, Ferihegy) is aznap a -30 °C-ot simán megközelíthették. Így pedig könnyen meglehet, hogy ez a nap a rendszeres fõvárosi mérések történetének leghidegebb napja. Ezzel összemérhetõ hidegek azóta is talán csak 1942. január 24-25-én (akkoriból már több külterületi érték elérhetõ, -27, -28 °C körül), illetve 1987. január 13-án (aznap Ferihegy szintén -27, -28 °C körül) fordultak elõ.

A belvárosban a hõsziget miatt manapság már egészen rendkívüli lenne egy ilyen -23 °C-os minimum, de még az egyre jobban városiasodó lõrinci mérõhelyen sem fordult elõ 1987 óta -20 alatti adat. Ellenben a ferihegyi repülõtér azért idõrõl idõre szállít ilyen szép értékeket még ma is, legutóbb majdnem napra pontosan 3 éve, az emlékezetes 2012 februári hideg idején tapasztalhattunk hasonló zord idõt, -23,6 °C-kal.

Emlékszem én is. Szegeden megállt a tömegközlekedés, Makó és Szeged közt szintén, pedig nem esett 15cm-nél több hó, mondjuk mérni lehetetlen volt. A szántóföldek szinte hómentesek voltak egy-két nappal az esemény után, az országutat meg a vasútat viszont belepte a hó . Volt olyan tanya a környéken, amelynek az udvarán még hetekkel késõbb is méter magas hó volt. Úgy nézett ki a busz ablakából, mint egy gigantikus habos sütemény.

Na...lehet,hogy már sok belõlem,de találtam még egy kis beszámolót : Link

"Végül egy visszaemlékezés Bokk Böbétõl: ‎1984 február 9 illetve 10-én reggelre esett le egy nagyobb mennyiségû hó. Önmagában ez nem is lett volna gond, de a viharos szél hóátfúvásokat eredményezett, aminek következtében "hófalak" álltak a falukat elrekesztve.Néhol 3 méteres hóbuckák voltak,leállt a közlekedés és több napig nem volt áram néhány faluban és városban.

A nagyszüleim úgy jutottak el jószágaikhoz,hogy "alagutat" ástak a hóba. A katonai szolgálatot teljesítõ férfiak egy részét átvezényelték Békés megyébe.Állapotos nõket vittek tankkal a medgyesegyházi szülõotthonba."

Ez a fõattrakció elég kitartó volt,2 hétig tartott (eddig) : Link ,közben komoly hideg árasztotta el térségünket : Link ill. Link


Szibéria : pedig Szolnok megyében is elég komoly hófúvások voltak,habár nem annyira,mint a viharsarokban.

Ebbõl valahogy mimaradtam, pedig 7 éves voltam, de nem ugrik be. Ja igen 87.-tõl indult az idõjárásmánia nálam.

Jaj, ekkoriban haláloztak el kétévente az õskövület SZU bolsevik vezérek. Szépen odavágott nektek, nem emlékszem volt e erre valami ebbõl, majd utána nézek. Olyan semmiképp mint felétek! Egyébként ez egy enyhe tél fõattrakciója volt....Megnyugtat , hogy nem csak délnyugaton - nyugaton lehet enyhe télben komoly hóhelyzetekkel terhelt , rövid idõszak. Egyébként egy ilyen Görög térségben kimélyült ciklon okozott komoly hómennyiséget 96 ' februárban, vagy éppen 62' márciusában szintén keleten hatalmas hóviharokat . (Térségemben is, mindkettõ. Tehát érdemes figyelni az ilyen helyzetekre. ...)

Bizony,31 évvel ezelõtt komoly hóhelyzet volt térségünkben. Én emlékszem még a korabeli híradásokra : "Békés és Csongrád megyében megbénult az élet,a közlekedés a hófúvás miatt. Néhol 3 m magas hófalakat emelt a szél,kamionok akadtak el. Szeged el van zárva a külvilágtól."

Még 1 archív cikk : Link

Néni jelenti bázisnak: Fiiiijjaaam ! akkora hó volt , hogy olyanra soha máskor nem emlékszek!

Pár kép az 1984 februári 10-i dél-alföldi hóvihar mementójaként : Link

Így festett akkor az idõjárási helyzet :
Link

Talán nem is a minimumok miatt õrzõdött így meg ez a tél a kollektív emlékezetben, hanem a napi maxok miatt.. Így ránézésre a maxok átlaga az elsõ két hétben - 7C körül mozog. Egy olyan lakásban, ahol központi fûtés van egyenletes meleggel, ez nem nagyon érezhetõ. Akkoriban azonban a lakosság nagy részének még cserép kályhája sem volt, a mellékhelyiségeket pedig a konyha kivételével nem fûtötték.
A hõszennyezés valószínûleg kisebb lehetett. Nem volt olyan sûrû pl a szennyvíz elvezetõ hálózat, távfûtés meg egyáltalán nem volt. Nem tudom, az autóforgalom mennyiben járul ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az utak - még a portalanított belvárosiak is - a fagypont körüli havazásokkor is fehérek maradtak.Emlékeim szerint a hatvanas évek végén még közlekedtek szánok a fõutakon. Meg hát csak -7 volt a havi közép, a kedvenc 85-ös januáromé meg csak -5.

Az utóbbi tíz evben szinte minden havazás medibol alakult ki az pedig a legtöbb esetben itt hofuvassal parosul. Szinte minden evben elõfordul hofuvas nálam, de jellemzoen ot, tizenot centis havakbol. Az utóbbi tíz ev egy nulla nagyhavas, hofuvasos helyzetekben, az azt megelozo pedig extra volt. Talán ha kevesebbet nyulnatok le ide is eljutna végre egy ujabb nagyvad.

Az igen!
Ilyen minimumok voltak Szegeden a legzordabb februári idõszakban:
1929-02-01 -9.5 -5.1 -11.3
1929-02-02 -12.4 -8.8 -15.0
1929-02-03 -15.3 -8.7 -19.1
1929-02-04 -9.5 -6.1 -19.4
1929-02-05 -8.0 -2.6 -11.4
1929-02-06 -9.0 -3.2 -12.7
1929-02-07 -13.4 -9.4 -14.8
1929-02-08 -13.1 -8.2 -19.6
1929-02-09 -10.0 -3.0 -13.7
1929-02-10 -19.6 -13.0 -23.4
1929-02-11 -17.6 -13.0 -23.6
1929-02-12 -15.3 -13.6 -18.3
1929-02-13 -9.7 -7.6 -15.2
Hozzá kell tenni, hogy ez belvárosi állomás volt.
Akkor biztos nem volt akkora hõszennyezés mint most, bár a csuda tudja!
Egy faluban ebbõl még 3-4-5 fokot le lehetett vonni, egy dombvidéki völgyben meg szerintem több éjszaka lehetett egymás után -30 fok.
Ilyen 850 mellett az a -23,-24 fok nem is durva Link
-25,-30 fokos 850.
Tejóég!
Elõtte volt egy ilyen is Link
2005-ben ilyen 850 mellett Link voltak arrafelé -25,-27 fokok.
Ezért is tartom rendkívül különlegesnek a 2005-ös február.
Kár, hogy nincs számon tartva a kezdetektõl fogva, hogy adott állomások milyen fekvésben voltak (domb, völgy, város, fagylefolyás, stb, stb), így nem tudjuk az adott érték milyen fekvésben lett mérve, nem tudjuk viszonyítani.
Ez is mutatja, hogy ennek semmi de semmi jelentõséget nem tulajdonítottak.

10 évente az az egy hófúvás nem hiszem hogy szignifikáns probléma lenne !
Ne haragudj, nem tudtam kihagyni!

Nagy élvezettel olvastam, nem csak a téma, de a lebilincselõ stílus miatt is. Köszönjük a közlést.
Egyébként ezt a telet makói nagyanyám is sokat emlegette, ekkor volt apám egy éves. Elmondása szerint még a házban is olyan hideg volt, hogy alig merte fürdetni a babát.

Igen, értem a problémát. Mégis mi lehet a megoldás erre? Saját amatõr példámból kiindulva: Hosszú évek óta mérek ugyanott, gyakorlatilag ugyanaz a szélirány hófúvásnál. Ez okozhat komoly alá, fölé méréseket. A város északkeleti szélén lakom, pár házzal odébb nem ritka hogy hatalmas hótömeget hord be a szél, ez nálam viharos szeles helyzetben jelentkezik esetleg, de nem nagy mértékben. (Kivéve az extra helyzeteket...). És ahonnan elviszi a szél a havat? Én mérek 15 centit, az mér 2 centit, valahol 10 körül reális az érték? Ugyanakkor hosszú évek alatt ugyanazon a helyen, ugyanazokon a pontokon mérve, és átlagolva mégiscsak több a semminél, még ha nem is lehet teljesen pontos. Ráadásul mások is így járnak el (amatõrök) , még ha hozzávesszük hogy a havat felfelé szeretik sokan kerekíteni , akkor is egy sokéves adatsor alakul ki. Ugyanazon a mérõhelyen! Ráadásul a havazások jó része nem nagy szeles helyzetben alakul ki. Konkrétan a hótakarós napok száma is jól esne, az egy világosan definiált dolog egy adott mérõponton. Még egy kvázi hibás adatsor is jólesne, mert máshol, más mérõhelyeken is hibás lehet. A szakembereknek azért van erre módszerük, és rálátásuk, mit lehet kezdeni, hogyan lehet pontosítani a lehetõségek keretein belül. Neked, vagy antibulvárnak is nagyszerû "havas" munkáitok vannak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#268909 - 2015-02-10 14:39:03)

Emlékezzünk meg itt is az éppen 86 évvel ezelõtti idõjárási helyzetrõl. Korabeli beszámoló a Természettudományi Közlöny 1929. május 1-i számából: Link
Hõmérsékletek 850-en február 10-én 00:00-kor: Link

Ez történt 86 évvel ezelõtt: Link Link

Nincs olyan, hogy korrekt átlag, mivel mindig van változás az éghajlatban. A viszonyítást mindig ahhoz szokás nézni, ami a pillanatnyi éghajlatunkat a legjobban jellemzi. Ehhez az elterjedt a legutóbbi 3 évtizedes átlag, ami most az 1981-2010-es. (Az OMSZ még mindig az 1971-2000-eset használja. Hiába, lassú munkához idõ kell. Mindjárt vége a téli évszaknak is, és még nem készültek el a 2014-es õsz értékelésével met.hu-ra, nemhogy a 2014-es évessel. Az talán meglesz nyárig.)

1821/22-ben milyen átlaghoz viszonyítva pozitív az anomália?

Bocsánat, látom már.


Megjegyzés: nem lenne korrektebb az összes év átlagához viszonyítani?

A leghosszabb pozitív anomáliás sorozat Budapesten 15 hónapig tartott (1780 óta), 1821 szeptemberétõl 1822 novemberéig:
1821 9 1.06
1821 10 0.32
1821 11 1.99
1821 12 3.23
1822 1 1.00
1822 2 0.76
1822 3 2.12
1822 4 1.75
1822 5 1.78
1822 6 2.01
1822 7 2.01
1822 8 0.22
1822 9 1.15
1822 10 3.07
1822 11 0.26

A 2. leghosszabb volt az a bizonyos 2006 szept. - 2007. aug., 12 hónapos idõszak:
2006 9 1.87
2006 10 2.17
2006 11 2.45
2006 12 1.68
2007 1 5.38
2007 2 3.41
2007 3 2.47
2007 4 1.84
2007 5 1.50
2007 6 2.64
2007 7 1.75
2007 8 1.39

Az eltérések az 1981-2010-es átlagtól vannak.

Rossmann: nem igazán értem, mire gondolhatsz.
Pár napja kifejtettem véleményemet többek közt a hóvastagságméréssel kapcsolatban: Link

Megint elkezdtünk építgetni egy sorozatot a pozitív hõmérsékleti anomáliás hónapokból, január már az 5. a sorban. Február még kérdéses, bár könnyen lehet ez a hónap is kicsit átlagosnál melegebb.

Igazán jó hír! Tudod te azt javítani (a szakszó amit használtok erre , nem jut eszembe), jó lesz az. Hát én várom türelemmel.

Majd 1-2 év, és eljutok a hóstatisztikai feldolgozásban talán Miskolcig, Egerig is, bár az a problémám ezekkel az állomásokkal, hogy sajnos rettentõen inhomogén a méréssorozatuk.

Integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés: Link

Ehhez hasonló sorozat a 87/88; 88/89; és még részint a 89/90 - es tél volt, elsõsorban a "hóhiányra" gondolva, de a hideg idõszakokban sem bõvelkedtek nagyon azok sem. Bennem a krónikus "hóhiány maradt meg leginkább akkorról , mondjuk nem csoda 86 / 87, és az évtized közepe körüli hidegebb, havasabb telek után. Mindenesetre a szezon dec. 27., és jan. 9.- e közötti hideg idõszak bármely idõszakban számot tenne, az elmúlt évtizedekbõl. Nem volt szerencsénk? Én olyan elbaltázottnak látom ezt a szezont is (eddig) hogy még inkább szerencsésnek gondolom magam a többszöri kisebb havazással, megmaradó hótakarókkal,10 nap feletti hótakarós nappal e szezonból, hiszen a térségben ennél gyengébb adatok is vannak szép számmal.. Igazából a hóhiányos, és / de enyhe telek sorozata a bámulatos, nálunk elõfordul azért hóban szegényebb, de hideg tél is. Szerencsére a kemény tél, és a kialakuló nagy, tartósan megmaradó hó inkább kézenfogva jár. Sajnos 87 - 90 között nincs téli statisztikám, csak néhány feljegyzés, amit azóta archívokból próbáltam pótolni, de nem nagyon volt mit. Jó lenne már Eger, Miskolc száz éves adatsor. Sem Budapest, sem Debrecen nem adhatja közel sem vissza a térség idõjárását, orbitális különbségek is elõfordulnak, nem is ritkán. A Miskolci egy õskövület állomás, tehát nem is értem miért nincs a sorban. Amíg debrecen alig van messzebb, idõjárási szempontból egy külön világ, Miskolccal lényegesen egybevágóbb térségem. Eger lenne az igazi , de pl. lényegesen, több fokkal is fõnösebb az ÉK-i szélnél mint nálam. Ezekbõl lehetne igazán a múltból szemezgetni, de azért vannak lehetõségek, többek között :Link .

Ma reggelre összefüggõ lepel alakult ki de fél cm sincs, azaz ma sem lett hótakarós nap, nem tudom lesz-e még havas nap, ha nem marad a 2.

Hihetetlen téli idõszakon vagyunk túl ma. A hónap elsõ 9 napja vastag, 12-30 centi közti hótakarót és -1,7 fokos T közepet, vagyis negatív anomáliát is hozott. Ma reggelre 10 centit roskadt a hó, csepereg az esõ és 2 fok körüli T volt egész éjjel.

Írtad nemrég, hogy nem emlékszel két ilyen cudar télre egymás után.
Illetve azt, hogy el vagyunk kényeztetve az elmúlt két évtizedbe.

Az elkényeztetés jogos (hú, 1993/94 adata hibás, ami 29 cm): Link

A két hasonló egymás utáni tél az 1993/94 és az után jövõ 1994/95.

Az 1993/94-es tél egyetlen igazi (fagyos és havas) téli idõszaka február 12-22 között volt, 1994/95-ben január 4-22 között.
A tavalyi tél egyetlen téli idõszaka január 22. és február 7. között volt.
A mostani télre csak egy rövidke idõszak adódott, december 27. és január 9. között, igaz a hó most hiányzott (csak az idõszak legvégén esett 3 cm, 8-9-én), többször is nüansznyi hiányzott hozzá.

Illetve a lõrinci hivatalos mérõhelyen igazából 2 nap az az 1 - az 5 cm utáni reggelen is adtak még 1 cm-t -, de tulajdonképpen mindegy is.

Pesten remek telet zárunk, bár a tavalyi hótakarós napok számát nem sikerült megdönteni (akkor is 1 nap volt), viszont a hótakaró maximális vastagságát és az összes leesett hóréteget is 66 %-kal felülmúltuk (3 cm helyett 5 cm). Az elõrelépés megkérdõjelezhetetlen

66 % óriási növekedés. Ki ne örülne ekkora mértékû fizetésemelésnek?

Siralmas a tél statisztika:
Reggeli mérések szerint 2 nap volt hótakarós nap, és jó eséllyel ez marad is.
De ennek ellenére nem volt olyan 24 óra hogy összefüggõ maradjon többnyire délre el is olvadt.
Nem tudom mikor volt ilyen utoljára.

Januári, bp-i GFS fáklya diagram animáció: Link
A videó sebessége igény szerint állítható, HD!

Mondjuk az egri állomás dombon van (220 méter környékén, míg pl. a Dobó tér kb. 170 m-en), az ilyen 1-2 centis hótakaróknál, mint ami idén jellemzõ a térségben, pár tíz méter szint is sokat számíthat.