Bioszféra
Helló, az elsõ egy nagy testû futrinka (védett, faji szinten nem határozható ennyibõl), a 2. közönséges lágybogár, a 3. gabonaszipoly, mg. kártevõ.
A kék vércse nagyságrendekkel kisebb madár adult korban is, a tollazatáról nem is beszélve.
Szép napot kivánok! Nekem inkább úgy tûnik, mintha kék vércsérõl lehet szó. Megfogja a balkáni gerlét is, de inkább kisebb madarakkal táplálkozik.
(Minden alkonyatkor pár méterrel a fejem fölött látok átrepülni két-három baglyot a város felõl a Tókertbe. A denevérek pedig egész éjjel röpködnek, néha meg-megzavarják csillagászati megfigyeléseimet. Valamennyit nagyon szeretem...
)
(Minden alkonyatkor pár méterrel a fejem fölött látok átrepülni két-három baglyot a város felõl a Tókertbe. A denevérek pedig egész éjjel röpködnek, néha meg-megzavarják csillagászati megfigyeléseimet. Valamennyit nagyon szeretem...
) 
Köszönöm a választ mindkettõtöknek!
Hatalmas példány. Feltételezem lehetnek fiókái, mert bemegy a fák közé a zsákmányért, néhány méterre a lakóházakhoz is.
Hatalmas példány. Feltételezem lehetnek fiókái, mert bemegy a fák közé a zsákmányért, néhány méterre a lakóházakhoz is.
Hasonló, de mélyebb és hosszabb valamennyivel. Esténként mindig is lehetett és lehet is látni baglyokat, viszonylag sok van belõlük (bár fajukat nem tudom), de ilyen éktelen rikoltással csak az utóbbi napokban lehet találkozni. :-)
szerk.: de amúgy jó eséllyel õ lesz, így gyorsan meghallgatva más felvételeket is.
szerk.: de amúgy jó eséllyel õ lesz, így gyorsan meghallgatva más felvételeket is.
Hozzánk (=környékre) az utóbbi napokban - szerintem - valamilyen bagolyfaj fészkelte magát, vérfagyasztóan sikoltozik néhány másodpercenként, de csak teljes sötétedéskor és csak naplementét követõen, tehát hajnalban már nem (jóllakik tán?).
Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy õ kicsoda? Link
Mostanában itt vadászik a kertekben, többször láttam már. Tegnap egy gerlét kapott el, épp leszállt a második kertszomszédban szusszanni a friss zsákmánnyal. (A távolság miatt rossz a képminõség).
Amikor megjelenik, az összes kisebb madár bemenekül a fák sûrûjébe, és csendben kuksol. Mindössze a házi rozsdafarkúak adják le a figyelmeztetést a veszélyre. A feketerigók is a fák sûrûjében adják ki a ciripelõ hangjukat.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy õ kicsoda? Link
Mostanában itt vadászik a kertekben, többször láttam már. Tegnap egy gerlét kapott el, épp leszállt a második kertszomszédban szusszanni a friss zsákmánnyal. (A távolság miatt rossz a képminõség).
Amikor megjelenik, az összes kisebb madár bemenekül a fák sûrûjébe, és csendben kuksol. Mindössze a házi rozsdafarkúak adják le a figyelmeztetést a veszélyre. A feketerigók is a fák sûrûjében adják ki a ciripelõ hangjukat.
Felhõcske nagyszerû "lelet", még sok-sok ilyet kívánok
Jaurinum kissé plasztikus kifejezésmóddal - "szétröhögtem magam"
Ti. a "Klassz erdei fotó lenne, csak egy bazinagy homályos gomba bezavar középen" sorodon
Jaurinum kissé plasztikus kifejezésmóddal - "szétröhögtem magam"
Ti. a "Klassz erdei fotó lenne, csak egy bazinagy homályos gomba bezavar középen" sorodon
A Bükkben is gombaszezon! Link
Láttam több kisebbet is (ez jó 30 cm-es), de azokat hagytam, hadd nõjenek, meg futás közben elég volt ezt az egyet cipelni
Ugyancsak láttam õzlábat (pirulót, nagyot felváltva), tinóruféléket, galambgombákat, még tölcsérgombát is, most érdemes begyûjteni a télire valót
Láttam több kisebbet is (ez jó 30 cm-es), de azokat hagytam, hadd nõjenek, meg futás közben elég volt ezt az egyet cipelni
Ugyancsak láttam õzlábat (pirulót, nagyot felváltva), tinóruféléket, galambgombákat, még tölcsérgombát is, most érdemes begyûjteni a télire valót
Klassz erdei fotó lenne, csak egy bazinagy homályos gomba bezavar középen.
Szép darab, jó étvágyat. Nekem a fülemen jön már ki mindenféle gombás kaja, az utóbbi 2 hétben halomra szedte magát mindenki itt a soproni hegyekben.
Szép darab, jó étvágyat. Nekem a fülemen jön már ki mindenféle gombás kaja, az utóbbi 2 hétben halomra szedte magát mindenki itt a soproni hegyekben.
Köszönöm Akela és Nano!
Látkép a szlovén-magyar határ mellõl, Tenke-hegyrõl Szlovénia-Horvátország felé.
Látkép a szlovén-magyar határ mellõl, Tenke-hegyrõl Szlovénia-Horvátország felé.
Tanulmányozásra egy táblázat: Link Nincsenek kevesen a kiválogatáshoz, látható az összegzés 3879 póknem 43244 pókfaját sorolja fel, csak a Tetragnathidae esetében 47 Genus-on belül 957 Species ami laikus amatõrnek több mint sok 
Ha esetleg valakit érdekel a World Spider Catalog: Link használata kevéske angol tudással egyszerû ::
Ha esetleg valakit érdekel a World Spider Catalog: Link használata kevéske angol tudással egyszerû ::
Floo, nehéz beazonosítani mivel nem egy pókfotót találtam melyre azt írták "beazonosíthatatlan" Lentebb írtam, sokat számít a fotózás szöge, szemek, chelicerák helyzete is szükséges a testfelépítés (lábak aránya és mintázata, testarányok, testmintázat) mellett. Nemegyszer olyan apróság is dönthet hogy a "térdek" csíkozottak vagy sem.
Az emberre veszélyes pókfajták: brazil vándorpók, ausztrál tölcsérhálós pók, ausztrál vörös hátú pók, hatszemû homoki pók, özvegy pókok, remete pók. Ezek sem ölnek mérgükkel feltétlen csak veszélyeztetnek illetve allergiás sokkot okozhatnak ahogy méhcsípésbe is belehal az aki érzékeny rá. Marni is csak végveszélyben marnak, ahogy az a pók melynek 1975 óta viselem marásnyomát kézfejemen de azt véletlen nyomtam szét és haláltusájában mart meg. Fájdalomérzete nem nagy kb. olyan mintha szálka szaladna a bõrödbe és utóhatása is hasonló. Ha nem kezeled le akár egy bõrödbe fúródott tövis, szálka helyét, elmérgesedhet. Emellett aki érzékeny ilyesmire, allergiás sokkot kaphat amibe akár bele is halhat de NEM a pókméreg öli meg közvetlenül hanem az allergiás sokk. A parányi marás helyén elváltozik a bõrszerkezet és életed végéig megmarad parányi nyoma akár az én öklömön Ennyi
A pókodat keresem tovább
Lentebb írtam, sokat számít a fotózás szöge, szemek, chelicerák helyzete is szükséges a testfelépítés (lábak aránya és mintázata, testarányok, testmintázat) mellett. Nemegyszer olyan apróság is dönthet hogy a "térdek" csíkozottak vagy sem.Az emberre veszélyes pókfajták: brazil vándorpók, ausztrál tölcsérhálós pók, ausztrál vörös hátú pók, hatszemû homoki pók, özvegy pókok, remete pók. Ezek sem ölnek mérgükkel feltétlen csak veszélyeztetnek illetve allergiás sokkot okozhatnak ahogy méhcsípésbe is belehal az aki érzékeny rá. Marni is csak végveszélyben marnak, ahogy az a pók melynek 1975 óta viselem marásnyomát kézfejemen de azt véletlen nyomtam szét és haláltusájában mart meg. Fájdalomérzete nem nagy kb. olyan mintha szálka szaladna a bõrödbe és utóhatása is hasonló. Ha nem kezeled le akár egy bõrödbe fúródott tövis, szálka helyét, elmérgesedhet. Emellett aki érzékeny ilyesmire, allergiás sokkot kaphat amibe akár bele is halhat de NEM a pókméreg öli meg közvetlenül hanem az allergiás sokk. A parányi marás helyén elváltozik a bõrszerkezet és életed végéig megmarad parányi nyoma akár az én öklömön
Ennyi A pókodat keresem tovább
Nagyon szépen köszönöm, ez az!
ezek szerint a szegfûfélék családjába tartozik.
ezek szerint a szegfûfélék családjába tartozik.
Köszi szépen!
Megnéztem a határozóban. Jerikói lonc nem, fekete lonc sem, búbos lonc sem, tatár lonc sem és ükörkelonc sem lehet.
De ugyanezt elmondhatom a határozókönyvemben (Simon T. a magyarországi edényes flóra határozója, 1992.) található burgonyafélékrõl is, ugyanakkor határozottan azokkal mutatja a legtöbb hasonlóságot.
Megnéztem a határozóban. Jerikói lonc nem, fekete lonc sem, búbos lonc sem, tatár lonc sem és ükörkelonc sem lehet.
De ugyanezt elmondhatom a határozókönyvemben (Simon T. a magyarországi edényes flóra határozója, 1992.) található burgonyafélékrõl is, ugyanakkor határozottan azokkal mutatja a legtöbb hasonlóságot.
Sziasztok!
Tud valaki segíteni ennek a növénynek a meghatározásában? A kerítésünk mellett nõ:
Link Link Link Link
Végignéztem az Edényes flóra határozóját, fõleg a burgonyaféléket (persze azt sem zárom ki, hogy nem is burgonyaféle), de nem találtam.
Akela, köszönöm szépen a mátyásmadaras cikket! Egyébként azóta nem is láttam. Lehet, hogy valójában a barackunk érdekelte, csak huncutságból "terelte a témát".
Tud valaki segíteni ennek a növénynek a meghatározásában? A kerítésünk mellett nõ:
Link Link Link Link
Végignéztem az Edényes flóra határozóját, fõleg a burgonyaféléket (persze azt sem zárom ki, hogy nem is burgonyaféle), de nem találtam.
Akela, köszönöm szépen a mátyásmadaras cikket! Egyébként azóta nem is láttam. Lehet, hogy valójában a barackunk érdekelte, csak huncutságból "terelte a témát".
A gombászkosarakat elõ lehet készíteni, mert itt Zalában és az Õrségben bõ 1 hónap után ismét kezd a gomba elõjönni. Ma hajnalban találtam király, bronzos és nyári vargányát, sárga, sötét és tölgyfa érdestinórut, fenyõtinórut, varas zöldhátú galambgombát, nyári laskát, erdõszéli csiperkét és császárgalócákat. Ez utóbbiak tegnapelõtt még tojás stádiumban voltak, de mára a legtöbbjük szépen kinyílt.
Floo "rajta vagyok", elsõ meglátásom hogy fojtópók esetleg állaspók (találtam még olyan hasonló fajt is mely magyarul a "rejtett keresztespók" névre hallgat de a megítélésben sok függ a fotózás szögétõl pld. chelicerák pedipalpusok szemek mérete-elhelyezkedése) tovább "kutatok" mert nagyon érdekel "kicsoda" mivel én még hasonlót se láttam se életben se fotón
Kiegészítésnek, bár nem akarok laikusként szaktekintélyekkel ellenkezni egy idézet:
"Lombja - a petrezselyemmel szemben - nem ehetõ egyesek szerint, ellenben Magyarország egyes részein a szárított levelébõl mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentõ hatást tulajdonítanak." Forrás: Link
Sok mezõgazdasági biológiai tanulmányt is átnéztem, de konkrétan nem derült ki miért lehet ártalmas a sárgarépa zöldje. Egy dologra gondolok, hogy a növényvédõ kemikáliákat felszívja leveleibe és onnan nem lehet egyszerû mosással eltávolítani a mérgeket ergo a növényvédõszer bekerülhet a levesbe is a levéllel együtt.
Ha valamely fórumtársunk tud esetleg közelebbit hogy miért nem ehetõ a répa lombja, kérem írja meg
Lehet hogy a tudatlan kisnyuszi bátorságával eszem rendszeresen és nagy szerencsém van hogy eddig nem lett bajom tõle?
"Lombja - a petrezselyemmel szemben - nem ehetõ egyesek szerint, ellenben Magyarország egyes részein a szárított levelébõl mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentõ hatást tulajdonítanak." Forrás: Link
Sok mezõgazdasági biológiai tanulmányt is átnéztem, de konkrétan nem derült ki miért lehet ártalmas a sárgarépa zöldje. Egy dologra gondolok, hogy a növényvédõ kemikáliákat felszívja leveleibe és onnan nem lehet egyszerû mosással eltávolítani a mérgeket ergo a növényvédõszer bekerülhet a levesbe is a levéllel együtt.
Ha valamely fórumtársunk tud esetleg közelebbit hogy miért nem ehetõ a répa lombja, kérem írja meg
Lehet hogy a tudatlan kisnyuszi bátorságával eszem rendszeresen és nagy szerencsém van hogy eddig nem lett bajom tõle?
Öregszem... lent még el akartam locsifecsizni hogy újabb három sárgarépa "fejjel" gyarapodott a lentebb közölt Link három és már azok is robbanásszerûen "lombot" hajtanak. Képet legközelebb akkor mutatok ha mind a hatot átültetem "balkonládába". Tudom a répát magról ültetik, szakembert nem kérdeztem de kiváncsi vagyok és kísérletezem velük növesztenek-e "testet" maguk alá
De egy érdekes info: mivel utánanéztem a neten több helyen, vajon lesz esélye az ilyen "hajtatásnak", eközben Bálint gazda honlapján olvasom, a sárgarépa "lombja" nem ehetõ Link de én errõl nem tudtam Bevallom, sose néztem exnejem mit csinál vele, és egy technokrata öreg férfi gyanútlanságával a kisboltban vett friss "termelõi" sárgarépa dús zöldjét rendszeresen beleaprítottam levesbe amolyan "petrezselyempótlónak" meg rostanyagnak. Nem tudom mi lehet ártalmas benne (bizonyára van ha Bálint gazda int tõle de sajnos nem indokolja miért) rendesen megfõzve a levest, megpuhul szépen és nem tapasztaltam semmilyen káros hatását, bár esetleges káros vegyianyagait nem ismerem mint pld. a krumpli levele mely tudtommal sok nikotint tartalmaz és mérgezõ. No mindegy majd beszámolok sikerült-e a "fejrõl hajtatás" (laikus megnevezés tõlem) mégpedig afféle "feltöltéses bujtatással". Laikusként kissé belebonyolódtam a merisztéma témakörbe, de elhagytam és megelégszem az egyszerû kiültetéssel és lesem mi lesz belõle 
De egy érdekes info: mivel utánanéztem a neten több helyen, vajon lesz esélye az ilyen "hajtatásnak", eközben Bálint gazda honlapján olvasom, a sárgarépa "lombja" nem ehetõ Link de én errõl nem tudtam
Bevallom, sose néztem exnejem mit csinál vele, és egy technokrata öreg férfi gyanútlanságával a kisboltban vett friss "termelõi" sárgarépa dús zöldjét rendszeresen beleaprítottam levesbe amolyan "petrezselyempótlónak" meg rostanyagnak. Nem tudom mi lehet ártalmas benne (bizonyára van ha Bálint gazda int tõle de sajnos nem indokolja miért) rendesen megfõzve a levest, megpuhul szépen és nem tapasztaltam semmilyen káros hatását, bár esetleges káros vegyianyagait nem ismerem mint pld. a krumpli levele mely tudtommal sok nikotint tartalmaz és mérgezõ. No mindegy majd beszámolok sikerült-e a "fejrõl hajtatás" (laikus megnevezés tõlem) mégpedig afféle "feltöltéses bujtatással". Laikusként kissé belebonyolódtam a merisztéma témakörbe, de elhagytam és megelégszem az egyszerû kiültetéssel és lesem mi lesz belõle
Igen kétlapátos - bár a lapátok 2008 tájt "megadták magukat", keverés közben szép lassan lecsúsztak a tengelyról mert a kónuszos tengelyen meglazultak (a kenyér könnyebb kiszedése miatt csak a szokásos "felülrõl rátolod" módszerrel tehetted a tengelyre és fémtiszta felületen a kónuszos rögzítés a leghatásosabb, lásd ipari fúrógépek tokmányai) eleinte késfokkal ütötem õket de aztán megint elfordultak nem kevertek vagy lejöttek. Ekkor a tengelyeket megfúrtam és (a tisztíthatóság érdekében) a lapátokat könnyen oldható csavarrögzítéssel fogattam oda. Ennek nyomán a lapátok ugyan kiszaggatták alul a kenyeret amikor kiszedtem a veknit de ez csak "esztétikai hiba" nem gond. Szépen ment is a legutóbbi hibáig amikor azt hittem, elég idõs hozzá bizonyára kiégett a fûtõszál és félreállítottam. Jó ideje fogta a port, hát most el akartam dobni, a többit megírtam lentebb
DE megismétlem mert életvédelmi szempontból FONTOS - kérem azt akinek NINCS hozzá kellõ gyakorlata-ismerete-képzettsége ne próbálja megszerelni, inkább hívjon szakembert hozzá!
DE megismétlem mert életvédelmi szempontból FONTOS - kérem azt akinek NINCS hozzá kellõ gyakorlata-ismerete-képzettsége ne próbálja megszerelni, inkább hívjon szakembert hozzá!
Kis színes: "Új kenyér" Link Története hogy majdnem eldobtam a már sok éve üzemelõ kenyérsütõt mert azt hittem kiégett a fûtõszál. Azért elõbb még "minden mindegy alapon szétkaptam" és kiderült hogy csak egy hõkapcsoló relé akadt fel és megint mûködik (a vezérlõprocesszor "holtáig" megõrzi a "beégetett" programokat)
Ui: Azért javaslom akinek nincs gyakorlata-szakértelme-ismerete inkább NE piszkáljon ilyesmibe!
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ui: Azért javaslom akinek nincs gyakorlata-szakértelme-ismerete inkább NE piszkáljon ilyesmibe!
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Itt a környéken minden le van aratva a földeken, már csak a napraforgók állnak. A kukoricát is levágták silónak mert olyan kicsi lett, hogy másra nem jó sajnos.
Na végre mi is kapunk egy kis esõt! Erre mostanság a medi-ciklonok hoznak frissülést. Jézuska gondolt ránk is, de egy kicsit késõn talán. A kukuricáknak itt is sárga a fényvisszaverõdése, a tarack is sárgul. De nem kesergünk, a gombák nem támadnak. Aki locsolni tud, - láttam Csólyospálos felé- ipari öntözõvel az még számíthat termésre. Épp most reccsent az ég messzi.
Épp most reccsent az ég messzi.
Drága Bubu! A probléma sokkal mélyebben gyökeredzik és összetettebb mint az sokan gondolják, köztük Te is. Én nagyon kedvelem Nolit csalom is sokszor, hogy jöjjön vissza, de ez rajta áll, az õ döntése, vagy talán az idõ majd megoldja a dolgot.
Ezt a témát zárjuk is le, ne terheljük vele a fórumot mert nem is való.
Ezt a témát zárjuk is le, ne terheljük vele a fórumot mert nem is való.
Rejtelmes ez a Noli visszatérõs téma. Amit én tapasztaltam, nem volt a fórumokban semmi pengeélre menõ vita senkivel. Voltak esetleg naivitás szinten beleszólások, de ezt Noli nem vette szívre. Valami privát - és nem fórumozók által kapott- üzenet miatt dönthetett úgy, hogy kilép. Különben én is visszavárnám, nagyon természetes,és lexikális tudása van minden kérdésre.
Off? Szép napokat a nyárra mindenkinek!
Off? Szép napokat a nyárra mindenkinek!
C.Szilvi25 elsõsorban köszönet hogy beszéltél Nolival (a száma nekem is megvan de nem akarom "zaklatni", évek alatt tán két sms-t küldtem neki frissen feltûnt halójelenségrõl) . Üdvözletét köszönöm és hasonló jókat kívánok neki
Közlésedbõl sajnos újabbat nem tudtunk meg minthogy azt, fél év után sem lobbant el indulata. Tehát továbbra sem haladja meg a feltételezés szintjét hogy egyszer ismét megszólal közöttünk.
Konzekvens természete Corippus római költõ szállóigéjét követi:
"Tempora permutas nec tu mutaris in illis ~ Az idõket átformálod ám te nem változol velük."
Én ráfelelem a fenti mondás másik változatát, Lothar frank király szállóigéjét:
"Tempora mutantur, et nos mutamus in illis ~ Változnak az idõk, és MI IS változunk velük"
A múltat fejteni nem lehet, ámde az Idõ a szép emlékeket megõrzi, a rosszakat elhalványítja.
Bár csak "virtuálisan", de széles látókörû, szerteágazó tudását átadni képes intelligens embernek ismertem meg Nolit márpedig (minden sanda hátsó gondolat nélkül) "az intelligencia fokmérõje az alkalmazkodóképesség" elven bölcsebbnek ismertem õt, mintsem kissé gyerekes "örök haragot" tartson pusztán elvi nézeteltérések miatt. Nem azokat "bünteti" akikkel összekülönbözött hanem itthagyott fórumközösségeit, melyek tagjai tisztelték kedvelték és sokat tanulhattak tõle akire nagyon ráillik Gárdonyi Géza mondása: "Minden ember annyit ér, amennyit TUD."
Ma még mást gondol Noli, mégis úgy vélem idõmúltán visszatér közénk és a fórumokra
Tisztelem következetességét, de talán megfontolásra érdemes Fénelon mondása:
"Aki mindig megteszi azt amit akar, az ritkán teszi azt ami kell"...
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Közlésedbõl sajnos újabbat nem tudtunk meg minthogy azt, fél év után sem lobbant el indulata. Tehát továbbra sem haladja meg a feltételezés szintjét hogy egyszer ismét megszólal közöttünk.
Konzekvens természete Corippus római költõ szállóigéjét követi:
"Tempora permutas nec tu mutaris in illis ~ Az idõket átformálod ám te nem változol velük."
Én ráfelelem a fenti mondás másik változatát, Lothar frank király szállóigéjét:
"Tempora mutantur, et nos mutamus in illis ~ Változnak az idõk, és MI IS változunk velük"
A múltat fejteni nem lehet, ámde az Idõ a szép emlékeket megõrzi, a rosszakat elhalványítja.
Bár csak "virtuálisan", de széles látókörû, szerteágazó tudását átadni képes intelligens embernek ismertem meg Nolit márpedig (minden sanda hátsó gondolat nélkül) "az intelligencia fokmérõje az alkalmazkodóképesség" elven bölcsebbnek ismertem õt, mintsem kissé gyerekes "örök haragot" tartson pusztán elvi nézeteltérések miatt. Nem azokat "bünteti" akikkel összekülönbözött hanem itthagyott fórumközösségeit, melyek tagjai tisztelték kedvelték és sokat tanulhattak tõle akire nagyon ráillik Gárdonyi Géza mondása: "Minden ember annyit ér, amennyit TUD."
Ma még mást gondol Noli, mégis úgy vélem idõmúltán visszatér közénk és a fórumokra
Tisztelem következetességét, de talán megfontolásra érdemes Fénelon mondása:
"Aki mindig megteszi azt amit akar, az ritkán teszi azt ami kell"...
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Noli üzeni nem is fog visszajönni ne várjátok, ma beszéltem vele. 
Nyomós oka van, hogy miért ment el, és én megértem, de ez nem publikus, páran vannak akik tudják. Akelát külön üdvözli!
Nyomós oka van, hogy miért ment el, és én megértem, de ez nem publikus, páran vannak akik tudják. Akelát külön üdvözli!
Körülnéztem a neten, elegendõ a keresõbe írni "akvaponia" és több oldalra terjedõ találatot dob ki rá. Örvendetes hogy "az elsõ hazai fecske" után most már meglepõen sok magyar portál foglalkozik vele, adja közre megoldásait, tapasztalatait. Ezek közül az aquponics.hu site "Mi az akvapónia?" cikkébõl idézek három alapvetõ ismertetést - Forrás: Link
"Hidropóniás rendszereknél az optimális növekedés mesterséges tápanyagok pontos adagolásán múlik. A növények növekedéséhez szükséges tápanyagot meghatározott recept szerint állítják össze, különbözõ kemikáliák, só, és nyomelemek alkotják a tökéletes egyensúlyt biztosító receptet. A hirdopóniás rendszerek vizét azonban idõnként cserélni kell mert bizonyos anyagok visszamaradnak benne és a túlzott dózis mérgezõ."_
"Az akvakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben.A tartályos rendszerekben nagyon nagy sûrûségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat nevelnek. Ilyen sûrûség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különbözõ szûrõkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerbõl. Az elhasznált szûrõk és a lecserélt víz is környezetszennyezõ."_
"Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények termelése nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és a termesztõ közeget használja a víz megszûrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhetõ és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni."_
Ez idáig egyszerû és lelkesítõ, minden olyan ember akinek késztetése helye van hozzá azon nyomban belevágna, szerkezetileg "backyard~hátsó udvari" barkácsolással megoldható.
DE: "audiatur et altera pars" jegyében fontos lehet a talajbiológus értékelése- Forrás: Link
"Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki a minõségi éhezés amit késõbb ki kell egészíteni az azokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van a megfelelõ életmûködésekhez."_
"Vigyázni kell ezért táplálkozás-minõségi szempontból az ilyen kényelmes és egyszerû megoldásokkal mint amilyen az akvapónia."_
"A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek megfelelõ rendszerességgel hogy lebomolva, a mûtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket."_
"Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielõtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelõ tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?"_
Hát "no comment" mivel már sok magyar webhely, kertésztõl magánemberig bemutatja a saját megoldását és úgy tûnik maga az akvaponia folyamata gazdaságosan mûködik és fenntartható a "hátsóudvarban" is DE érdemes odafigyelni a talajbiológus véleményére. LAIKUS vagyok de laikusként (bár vegyészi képzettségem is van) úgy vélem, jogos aggály a nyom- és mikroelemek hiánya mert a rendszer "túl steril" már ami a zárt körforgó ciklust illeti. A körforgásba "kívülrõl" csak azok az anyagok kerülnek be újra és újra, melyek a haltápban vannak. "Induláskor" a hidroponikus rész kavicságyán megtapadt baktériumok vékony filmréteget képeznek és a halak termelte ammóniát a növényeknek szükséges nitritekké alakítják. De ezután éppen a rendszer zárt és "önfenntartó" mivolta okán a haltáppal bejuttatott elemeken kívül nem kerül más, ember számára fontos mikro- és nyomelem a körförgásba, ergo arról gondoskodni kellene. Ismét két idézet a talajbiológustól:
"A kísérletileg összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 elemébõl. A növények még ha nagyra, tetszetõsre nõnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé."
"Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a mûködõképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek elõször a mikroorganizmusoknak, majd azt követõen a növényeknek adnak megfelelõ tápanyagokat és ezáltal az embereknek is."_
Hozzáteszem a lentebb csatolt cikkben egy mondat akaratlanul is igazat ad a talajbiológusnak
"...ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással"_ " az ártérrõl levonult árvíz után felszabadult területet - mely mégiscsak közelebb áll a "földtalajhoz" mint a puszta hidropóniás kavicságy - mûvelték meg vagy legeltettek rajta.
Egyéni (laikus) véleményem: új eljárásokat keresni, kísérletezni KELL és szükséges DE mindenkor meg kell maradni a józan realitás talaján jelen esetben a talajbiológus és más társterületek intelmeit megszívlelve - különben a vízautó "a vízbül kivonja a zoxigént" szintjén találhatjuk magunkat. Ki kell próbálni mert ésszerûnek látszik de fontos a megfigyelés és a tapasztalatok folyamatos összegzése alapján a rendszer továbbfejlesztése mert könnyen úgy járhatunk az akvapóniás hallal-zöldséggel hogy "jóllaktunk de mégsem ettünk semmit" tágabb hasonlattal mint aki édességekkel chips-vel tömi tele magát de nem veszi fel táplálkozásában a szervezete számára létfontoságú anyagokat ezért bele is betegszik. Ettõl függetlenül én is tervezgetem saját megoldásom, a többi majd kiderül Bocs a hosszért
"Hidropóniás rendszereknél az optimális növekedés mesterséges tápanyagok pontos adagolásán múlik. A növények növekedéséhez szükséges tápanyagot meghatározott recept szerint állítják össze, különbözõ kemikáliák, só, és nyomelemek alkotják a tökéletes egyensúlyt biztosító receptet. A hirdopóniás rendszerek vizét azonban idõnként cserélni kell mert bizonyos anyagok visszamaradnak benne és a túlzott dózis mérgezõ."_
"Az akvakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben.A tartályos rendszerekben nagyon nagy sûrûségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat nevelnek. Ilyen sûrûség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különbözõ szûrõkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerbõl. Az elhasznált szûrõk és a lecserélt víz is környezetszennyezõ."_
"Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények termelése nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és a termesztõ közeget használja a víz megszûrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhetõ és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni."_
Ez idáig egyszerû és lelkesítõ, minden olyan ember akinek késztetése helye van hozzá azon nyomban belevágna, szerkezetileg "backyard~hátsó udvari" barkácsolással megoldható.
DE: "audiatur et altera pars" jegyében fontos lehet a talajbiológus értékelése- Forrás: Link
"Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki a minõségi éhezés amit késõbb ki kell egészíteni az azokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van a megfelelõ életmûködésekhez."_
"Vigyázni kell ezért táplálkozás-minõségi szempontból az ilyen kényelmes és egyszerû megoldásokkal mint amilyen az akvapónia."_
"A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek megfelelõ rendszerességgel hogy lebomolva, a mûtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket."_
"Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielõtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelõ tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?"_
Hát "no comment" mivel már sok magyar webhely, kertésztõl magánemberig bemutatja a saját megoldását és úgy tûnik maga az akvaponia folyamata gazdaságosan mûködik és fenntartható a "hátsóudvarban" is DE érdemes odafigyelni a talajbiológus véleményére. LAIKUS vagyok de laikusként (bár vegyészi képzettségem is van) úgy vélem, jogos aggály a nyom- és mikroelemek hiánya mert a rendszer "túl steril" már ami a zárt körforgó ciklust illeti. A körforgásba "kívülrõl" csak azok az anyagok kerülnek be újra és újra, melyek a haltápban vannak. "Induláskor" a hidroponikus rész kavicságyán megtapadt baktériumok vékony filmréteget képeznek és a halak termelte ammóniát a növényeknek szükséges nitritekké alakítják. De ezután éppen a rendszer zárt és "önfenntartó" mivolta okán a haltáppal bejuttatott elemeken kívül nem kerül más, ember számára fontos mikro- és nyomelem a körförgásba, ergo arról gondoskodni kellene. Ismét két idézet a talajbiológustól:
"A kísérletileg összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 elemébõl. A növények még ha nagyra, tetszetõsre nõnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé."
"Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a mûködõképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek elõször a mikroorganizmusoknak, majd azt követõen a növényeknek adnak megfelelõ tápanyagokat és ezáltal az embereknek is."_
Hozzáteszem a lentebb csatolt cikkben egy mondat akaratlanul is igazat ad a talajbiológusnak
"...ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással"_ " az ártérrõl levonult árvíz után felszabadult területet - mely mégiscsak közelebb áll a "földtalajhoz" mint a puszta hidropóniás kavicságy - mûvelték meg vagy legeltettek rajta.
Egyéni (laikus) véleményem: új eljárásokat keresni, kísérletezni KELL és szükséges DE mindenkor meg kell maradni a józan realitás talaján jelen esetben a talajbiológus és más társterületek intelmeit megszívlelve - különben a vízautó "a vízbül kivonja a zoxigént" szintjén találhatjuk magunkat. Ki kell próbálni mert ésszerûnek látszik de fontos a megfigyelés és a tapasztalatok folyamatos összegzése alapján a rendszer továbbfejlesztése mert könnyen úgy járhatunk az akvapóniás hallal-zöldséggel hogy "jóllaktunk de mégsem ettünk semmit" tágabb hasonlattal mint aki édességekkel chips-vel tömi tele magát de nem veszi fel táplálkozásában a szervezete számára létfontoságú anyagokat ezért bele is betegszik. Ettõl függetlenül én is tervezgetem saját megoldásom, a többi majd kiderül
Bocs a hosszért Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat