Bioszféra

Korábban emlegettem jól érzékelhetõ változás van idén a madárvilágban, a növényzetben és rovarvilágban fajösszetétel ill. létszám tekintetében. Most újabb érdekesség a rovarpopuláció alakulásáról - bár "elõkerültek az elveszett darazsak" de a szokottnál szemlátomást kisebb létszámban, továbbá kevesebb mezei és címeres poloskát látok, viszont jóval több szitakötõt és szentjánosbogarat a korábbi évekhez képest.

Gábrusz én még nem láttam-hallottam beszélõ mátyásmadarat, DE olvastam sok helyen hogy jól megtanítható egyes szavak kiejtésére ha fiatalon fogod be
Viszont "elkallódott házirigóm" (mely nemegyszer elém repült a terasz asztalára alig karnyújtásnyira) helyébe lehet hogy újabb "madárbarátom" lesz Tegnap késõ-délután a közelembe reppent egy fiatal rigó jellegzetes csettegéseket hallatva. Jól utánozható csettegéseket hallatott, kíváncsiságból utánozni kezdtem csettegését. Sikerülhetett de legalábbis felkelthettem érdeklõdését mert folyamatosan "válaszolt" visszacsettegett közben a legnagyobb fokú bizalom jeleit mutatta, ami a rigóknál ide-oda "topogás", farokbillegetés, a szárnyak széttárása-leengedése, tollborzolás, tollászkodás "testbeszédében" ismerhetõ fel (a feszült vagy figyelõ madár tekintete éber, tollazatát lesimítja, szárnyait testéhez szorítja elrebbenésre készen). Néha elgondolkodom nem viszem-e túlzásba amikor dr. Doolittle módján próbálok az állatokkal hangjaikat utánozva "beszélgetni" de úgy tûnik, egyre gyakrabban sikerül eltalálnom valamiféle "információhordozó hangot" mert nem menekülnek hanem maradnak és "válaszolnak" persze csak a macskánál és egyes madaraknál tapasztalom mert más állat nincs a közelemben. Tomi kutya "utánzása" nem jön számításba mert halk szisszenésre vagy akár a szemöldököm felvonására is azonnal reagál. Már kicsi koromban kiderült hogy tõlem valamiért nem félnek az állatok, odajöttek hozzám ha rájuk néztem (embernél-állatnál elsõsorban a szemeket és a tekintetet figyelem mert "a szem a lélek tükre") amit viszont emberek érdekes módon nehezen viselnek el (exnejem mondta "mintha láng csapna ki a szemembõl amikor szúrósabban ránézek valakire") Hogy aztán az emberek mit gondolnak az "állatokkal beszélgetõ öregrõl" az õ dolguk... elvégre számos "lovakkal suttogó" ember is létezik. Példának Link

A piacon megjelent a rókagomba, egyelõre kevés és igen drága. Vargánya továbbra sincs.
Az esõk nagy részét a lomb és az avar felfogta, nem tudott átázni eléggé a talaj. Kellene egy mediterrán ciklonos 2-3napos áztató esõ 80mm vagy több "terméssel". Idén az Eger patak vizén nem látszott meg az elmúlt napok csapadéka. Sok patak száraz, az idõszakos források (Imókõ, Vöröskõ) 1 éve nem mennek tudtommal.

Ma reggel kukkantottunk a Mátrába, porzik az erdõ, patak helyett itt-ott pocsolya. Hihetetlenül száraz. Még rovar is alig van..

A Mátrában összességében kevés csapadék volt, a Bükk már más tészta.

Valamelyik nap jó nagy, hosszan tartó piros pacák voltak láthatók a radarképen a Mátra és Bükk felett. Ezek hatására sem indult be a nyári gombaszezon ott?

Rendszeresen meglátogat minket egy mátyásmadár. Méretét nézve fiatal lehet. Egészen szelíd, közel enged magához minket, de megfogni nem próbáltuk. Arra tippelek, hogy kirepülése után elárvulhatott.
Szerintetek ilyen körülmények között meg lehet tanítani "beszélni"?
(Bár eleddig hangját még nem hallottam, de gondolom, van neki)

Akkor most nem csalt a "tippelõkém". Bárcsak a lottónál is ilyen jól tudnám alkalmazni.. Én alapvetõen betegesen rettegek a pókoktól, egy ici-picikétõl is képes vagyok elájulni ha meglátom, de ez a pók nagyon szép, és ez nagy dolog az én számból! Nolival én folyamatosan tartom a kapcsolatot facebookon, vannak tök jó csoportjai, szóval nem veszett el. Folytatja tovább a növény, állat, légkör, csillagászat dolgait mint eddig. Ha van kedved regisztrálj facebookon és ott tudsz majd vele beszélgetni, biztosan örülne neked. Én elkalauzollak hozzá ha segítség kell.

C.Szilvi nem gondolod rosszul mert a darázspók nedves, vizenyõs területeken, vízpartokon elég gyakori, kedveli a nedves helyeket bár néha alkalmilag, száraz helyen is hálót feszít.
Nálam a szintén vízkedvelõ tetragnatha faj dominál (tettem fel fotót korábban és bion bion szégyen-nem szégyen de régóta ígérgettem a tetragnatha násztáncról készült fotosorozatot szegény Nolinak aztán végül elõbb itthagyott bennünket) talán ezért nem láttam nálam a kertben még darázspókot eddig.

Kess bevallom, nyolc év leforgása alatt sok különféle pókfajt láttam/fotóztam közöttük keresztespókok számos változatát (melyek családjába tartozik "õ" is) de élõ példányt itt még egyet sem láttam a kertben pedig elég feltûnõ látvány élénk színû csíkozásával. Egyébként igazatok van C.Szilvivel
Egy nagyon szép küllemû darázspókot (Argiope bruennichi) sikerült bemutatnod a fórumnak GRAT, köszönet érte

Igen darázspók! Pár évvel ezelõtt mikor az a csapadékos év volt nálunk tömegével jelentek meg a kertben. Azóta egyet sem láttam. Lehet õk szeretik az esõs idõszakot vagy csak én gondolom rosszul?

Tegnap erre a pókra figyeltem fel a kertben, mellyel a borostyán sûrûjében kifeszített hálójában szemeztem kicsit: Link Akela, ismered?

Szerk.: Azt hiszem, megvan a megfejtés, egy darázspókról lesz szó.

Virradatig a gép elõtt ültem, emiatt csak nemrég keltem. Kitelepülve a teraszra az asztalon egy parányi karolópók szaladgált "ölelésre tárt karokkal". Kisgyerek módján lesni kezdtem ugyan hogy ejt zsákmányt egy számára óriási fehér kietlen sivatagban. Nyomkeresõ kutya módjára cikk-cakkban szaladt végül eljutott az asztal pereméig, ott megállt és várakozott. Már indultam volna fotomasináért amikor váratlanul felbukkant az asztal alõl egy ugyancsak kicsi növendék szinészpók. Érdekes volt viselkedésük. A szinészpók gondtalanul szaladt amig a a várakozó karolópók-kölyök közelébe ért. A pókok "harci" látása fajonként igen változó de ezeké nagyjából öt cm lehet mert ilyen távolban vették észre egymást. A karolópók széjjelebb tárta "karjait", a szinészpók mozdulatlanná vált, majd hirtelen az asztal pereme alá bújt és ott haladt tovább (ezt a "rejtve és fedve" közlekedési taktikát más általában egyforma testméretû pókoknál is tapasztaltam nemegyszer, lehetõleg látótávolságon kívülre kerülnek vagy "fedezékben" vonulnak tovább tisztes távolságra. A kis karolópók még kb. 5 percig várakozott mozdulatlanul aztán folytatta útját a jóval fürgébb kis színészpók megjárta azóta a laptopot is Érdemes lett volna levideózni de még most is lusta és álmos vagyok mert a gépen dolgozva nem vettem észre az idõ múlását és csak a pirkadat térített észhez hogy aludni is kell olykor. "Szakmai ártalom" már hét éve hogy eljöttem munkahelyemrõl a szívmûtét miatt, de nem álmosodom el éjjel és éjszaka közepén még mindig felébredek a Cégnél -akkor még volt 24/72- megszokott váltásidõben. Életem során bárhol dolgoztam, szerettem éjszakai szolgálatot vállalni a kollegák õszinte örömére mert éjjel tudtam igazán gondolkozni és dolgozni a csend és nyugalom miatt és ez a "civil életemben" sem változik pedig 62 éves vagyok. Az is igaz, ötven éve amatõrcsillagászkodom, meglehet ez is körzejátszik "bagolytermészetemben"
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Link

Békéscsabán a belvárosban minden idõszakos itatót, fürdetõt kihasználnak a madarak: a légkondik csepegõ kondenzvizét is használják.

Ejj nem semmi lehet itt pecázni, köszi a képet igazán szemet gyönyörködtetõ
Ott a töklevelek között biztos szép pontyok úszkálnak és várják a csalit.

Akkor ez még jobban fog tetszeni: Link Szintén holtág, alig pár száz méterre az elõzõtõl, de teljesen más víz. Sekélyebb, tele töklevéllel (a név kötelez - Tökös-tónak hívják), partján sûrû nádas. Ez tkp. ugyanaz a holtág, a kettõt csak egy néhány méteresre szûkülõ, hosszú csatornácska köti össze. Szerencsére csak a víz tud cserélõdik, a lencse nem. Egyébként nagyon érdekes vizek ezek. Az Ipoly alig néhány száz méterre folyik innen, komolyabb áradásokkor bõven el is éri a két holtágat. Link Ezen a képen a nagyon távoli fasor szegélyezi az eredeti medret, míg az elõtéri nádas a holtágat. Jó másfél kilométeresre duzzadt ekkor az Ipoly. (2010. június 4., azt hiszem ezzel minden elmondtam.) Az ilyen áradásoknak köszönhetõ, hogy a tipikus tavi halak mellett menyhal(!), domolykó, balin is elõfordul benne.

Hmmm az ilyen holtágak igazi csemegék tudnak lenni, jó helyen laksz hogy elérhetõ közelségben van ilyen.
Nekem legutóbb egy 15-20cm-es süllõ jutott, rárabolt a kemény kukoricára a kis buta miközben tekertem kifelé az úszóst.

Horgászkezelésben álló Ipoly-holtágról van szó, néhány éve kotorták, de a "zöld szõnyeg" minden nyáron probléma.
Én is az oxigénhiánytól félek, bár tömeges halpusztulásról nem hallottam korábbról. Sõt, egyelõre nagyon is mozognak a halak. Igaz, fogni csak egy bugylicsukát sikerült.

Ez valami gazdátlan víz?A képrõl pont úgy néz ki
Viszont a sok növény a vízfelületen aggasztó, ilyen melegben könnyen megbuggyan a víz ha nem tud átkeveredni, no meg a túlzott eutrofizáció elvonja az oxigént a halaknak meg nyekk....remélem nem így lesz! Fogtatok valamit?

Nem volna gondom a meleggel, sõt, hajnalban sem kell nagyon felöltözni egy kis horgászathoz, ez kifejezetten jó dolog. Csak hát lassan nem lesz hol horgászni... Június 30: Link Tegnap: Link Jó 6-7 centit ment lefelé, de sokkal nagyobb gond a bezáródó békalencse...

Gyönyörû!!

No akkor fussun neki mégegyszer A cselõpókoknak nevezett pókfajok a farkaspókfélék családjába tartoznak, tehát az egy nagyobb rendszertani egység

Én nem láttam a kis aranyost. De a leírásokban is valóban többször említik a két pókot együtt.

A cselõpókok is farkaspókok

Sziasztok!
Bocsánatot kérek a pókiszonytól szenvedõktõl, de ismét pókos témám van. Itt dolgozok a Merci gyárnál, és valamikor kukoricaföld volt a helyén. Többféle állat is látható a gyár körül, hál istennek. ( kétlábúak is:-D)A kolleganõm a takszerkamrában a minap látott egy nagy pókot, ki is rázta a hideg. Ilyen pókot korábban is lehetett látni. Be is azonosították: farkaspók volt. Gondolom az Alföldön szeret élni jobban ez is, mint a cselõpók.

Nálunk Zalában eddig 3 gyenge vargányahullám volt, május 12-15, június 8-10 és június 18-20 között, azóta viszont teljesen reménytelen a helyzet.

Nyári laska, kevés rókagomba, céklatinóru, néhány kenyérgomba. Ennyi... Még a nagy meleg elõtt meg kellett próbálni. Esõ kéne minél hamarabb, hogy az a 2x25 mm ne menjen veszendõbe. Kóspallagnál jól kivágták az erdõt, csak néztünk. Ilyenkor miért hagynak meg egy-egy fát a domboldalon? Hogy tudjanak mihez támaszkodni a favágók?

Nem nyilatkoztál még, mi volt itt? Gondolom, árnyékra vetõdtetek...

Sok idõ van még. A kilátások ott sem fényesek. (Pláne nem rózsásak.)

Eger (Bükk - Mátra) környékén idén elmarad a vargánya szezon. Hiába, kevés volt a 20-30mm esõ a gombáknak a közel 1 éve tartó aszályos idõ miatt. Talán 80 mm esõ beindíthatná, de erre nem látszik esély se.

Remélem nem bosszantok senkit vele, ma reggel megjelentek a rég "hiányolt" legyek és darazsak a "sokéves átlagnak" megfelelõ létszámban, szemlátomást "fiatalok". Ma reggel már láttam több növendék ("felnõtt" testméret alatti) rablópókot szaladgálni (a hálós pókok még gombostûnyi méretûek). A tegnap esti fûnyíráskor szinte felhõkben rebbentek fel a fiatal szitakötõk. Visszaállt a régi természeti összkép, de érdekes volt az utóbbi idõszak melyben egyszerre "tûntek el" mivel máskor "átfedte" egymást a generációváltás, mindig lehetett látni valamilyen futó-repülõ rovart. Gondolom az "eltûnt" madarak is a táplálék után jöttek, ahogy a sólyom tegnap Jó napot jó kedvet Mindenkinek Laikus természetszeretõ, a matematikát kedvelõ/mûvelõ létemre félig tréfásan félig komolyan hozzáteszem- azt sem tartom lehetetlennek hogy a különféle élõlények egymástól eltérõ életidõ ciklusainak görbéi a meglehetõsen ritka (ittlétem nyolc éve alatt még nem láttam) "nullponti szakadásban" futottak össze akár véletlenül akár az enyhe tél hatására

Én úgy tudom, hogy a mai Magyarország területén csak kóborló macik voltak.
Felbukkanásra abszolút meg van az esély: az ország É-i részén teli van "zöld folyosóval" a határvonal, a szlovák állományból simán betévedhet egy-egy szerencsétlen jószág.

A mostani eset más, senki sem látta a medvét az országban, csak teóriák és fikciók születtek.

Érdekelne, hogy élt-e barnamedve a múltban a jelenlegi Magyarország középhegységeiben (Bakony,Börzsöny, Mátra, Bükk)
Úgyszintén érdekel, "eltévedt" példányok felbukkanására lehet-e számítani országunkban.

Egyre erõsebb bennem a "biológiai fáziskésés" gondolata mert kis ideje legyeket-foltoslegyeket, szitakötõket figyeltem meg a korábban megszokott "sûrûségben"
A ma reggel csapatosan megjelent verebek folyvást a ház falain (én még nem láttam függõleges falon tartósan megkapaszkodó verebet) és ereszcsatornái alatt motoszkálnak hangoskodnak, ráadásul egy szép sólymot is láttam zenitben termikelni de felismerhetõ körvonalai ellenére fotózáshoz nagyon magasan körözött, viszont a vijjogása messze szállt

Nem vagyok biológus szakember de úgy vélem talán az enyhe tél okán valamiféle "fáziskésés" lehet az élõvilágban Ma hajnaltól ugyanis jelentõs akusztikus változásra figyeltem fel - megszólaltak az eddig elcsendesült madarak. Hajnal óta énekelnek, perlekednek verekednek és szemlátomást "többen lettek", tele velük a levegõ és a kert Tegnap este még arról akartam írni hogy végre láttam egy verebet de az se volt élénk és bizonytalanul lassan repült mintha beteg vagy mérgezett lenne.
Viszont - "breaking news" ebben a pillanatban Ahogy írom a hsz-t mellém zúdult az orgonabokorra egy csivitelõ-verekedõ népes verébcsapat! Hol voltak hónapokon át hogy csak most kerültek elõ? A legyek és darazsak bár nem hiányoznak de továbbra sem látok egyet sem. Talán valami megzavarhatta életritmusukat legalábbis ezen a környéken. Jó napot jó kedvet Mindenkinek

A "yuccásoknak üzenem" idén a három bokor közül csak egy hozott egyetlen szép sudár szálon virágokat, pedig mindhárom szokott virágzani két három hajtással minden évben, leveleik most is épek egészségesek. Nem tudom összefüggésben van-e az idõjárással, a fáklyaliliom bokra viszont a szokásos 3 virág helyett 8 "fáklyát" hozott, csak úgy "lángolnak" Hozzáteszem az orgonák is kevés virágot hoztak és hamar ledobták. A kocsibehajtóm mellett vegetáló sûrû, életerõs és kiterjedt szép bokor fonnyadni kezdett, pedig levelein nem látok se kártevõt se foltosodást. Az egyik örökzöld bokor ágvégein zuzmófélék telepedtek meg és ott el is száradnak az ágvégek. A háztetõm északra nézõ oldalán sok mohacsomó jelent meg, amit furcsállok mert az eddigi években még nem telepedtek meg rajta sehol. Vagy én öregszem vagy tényleg van valami változás, de korábban már emlegettem a fórumon, úgy tûnik megváltozott a növény- és rovarvilág mennyiségében és összetételében pld. még mindíg feltûnõen kevés legyet látok, darazsat még ritkábban és a szúnyogok száma sem az errefelé megszokott (bár nem is hiányoznak nekem se a darazsak se a szúnyogok) hálós és rablópókot is alig látok még mindig (ez talán összefügghet a rovarlétszám csökkenésével). Egy pozitívum volt, hihetetlen mennyiségû, nagyszemû ropogós meggy és cseresznye termett idén. Sok maradt a fákon, de még seregély is ritkán jelenik meg csipegetni. A madarak is másként viselkednek, pld. rigóéneket még most is elvétve hallok - utoljára a télutó melegebb idõszakaiban énekeltek sokan, azóta elnémultak és kevesebb is szaladgál a kertben mint az elõzõ években. Verebet utoljára februárban láttam, azóta egyet sem. Kakukkszó is ritkán hallik, pedig máskor már tavasztól kezdve be nem állt a csõrük közel-távol. Valami változott, amihez hasonlót pár éve láttam amikor kivágtak egy hatalmas öreg fûzfát a szomszédban - akkor is érezhetõen megváltozott a rovar és növényvilág de most valahogy még nagyobb változást érzékelek mint akkor, pedig a környékemen gyakorlatilag jó ideje nincs emberi tevékenységbõl eredõ számottevõ változás, nincs új épitmény fákat se vágtak ki.

Nyár van, nincs más téma, valami kell a "népnek"!

De legalább tudom, hogy miért nem lehet málnaszörpöt kapni Ákosnál a büfében.

Azokat a firkászokat kellene jól megkergetni, aki ilyeneket leír. Valószínûleg ettõl megnyugszik a jószág..., már ha igaz a hír egyáltalán.
Mi hivatalos felhívást nem kaptunk.

Jó nagy! Te is kergeted?

Link
Anyám!
Nagy az Isten állatkertje, a kerítések meg nagyon alacsonyak.

Nálunk rengeteg van. Ha nyitva van az ablak este, 10-esével vannak az otthonunkban. A kislányom esti mese mellé a "repülõ lámpásokat" nézegeti. Sõt, én is elbambulok rajtuk.

Ez bizony szentjánosbogár. A régi szép idõkben, mikor még érintetlenebb volt a természet, senki nem csodálkozott volna "lézerfényén". Manapság már ritkának számít, legalábbis errefelé. A néhai Szentágothai János anatómiaprofesszor írja egyik könyvében, hogy egy bizonyos anatómiai képlet olyan, mint a folyami rák farka, azonban õ nem erõlteti a hasonlatot, mert hol is lát a mostani fiatalság folyami rákot? 'Tempora mutantur et nos mutamur in illis' -az idõk változnak, és változunk mi is.

Nem, valószínû én lõttem mellé. Elõször én is a kaparó meg lopódarazsakat néztem, de aztán a körtefarúra jobban hasonlított a linkelt kép. viszont a csáphossz alapján a tied a valószínûbb.

Ennyire mellélõttem volna, hogy még a nemzetséget sem találtam el? Link

Köszönöm! Azt meg tudnád mondani, hogy honnan származik? Nem nagyon láttam még ilyet

Szia! Biztos nem méhfaj. Valamilyen ragadozó /hernyóölõ/ darázs lehet. Talán Körtefarú gömböcdarázs - Eumenes pomiformis lehet a faj. Kár érte hogy már ilyen állapotban van.

Sziasztok! Meg tudnátok mondani nekem, hogy ez milyen méhfajta?Link

Elsõ blikkre nekem Lampyris noctiluca-nak tûnik, vagyis egy szép Szentjános-bogár (hogy irják helyesen?) akadt horogra! De a szakik majd megerõsitik/megcáfolják...