Bioszféra
Remélem nem bosszantok senkit vele, ma reggel megjelentek a rég "hiányolt" legyek és darazsak a "sokéves átlagnak" megfelelõ létszámban, szemlátomást "fiatalok". Ma reggel már láttam több növendék ("felnõtt" testméret alatti) rablópókot szaladgálni (a hálós pókok még gombostûnyi méretûek). A tegnap esti fûnyíráskor szinte felhõkben rebbentek fel a fiatal szitakötõk. Visszaállt a régi természeti összkép, de érdekes volt az utóbbi idõszak melyben egyszerre "tûntek el" mivel máskor "átfedte" egymást a generációváltás, mindig lehetett látni valamilyen futó-repülõ rovart. Gondolom az "eltûnt" madarak is a táplálék után jöttek, ahogy a sólyom tegnap 
Jó napot jó kedvet Mindenkinek Laikus természetszeretõ, a matematikát kedvelõ/mûvelõ létemre félig tréfásan félig komolyan hozzáteszem- azt sem tartom lehetetlennek hogy a különféle élõlények egymástól eltérõ életidõ ciklusainak görbéi a meglehetõsen ritka (ittlétem nyolc éve alatt még nem láttam) "nullponti szakadásban" futottak össze akár véletlenül akár az enyhe tél hatására
Jó napot jó kedvet Mindenkinek Laikus természetszeretõ, a matematikát kedvelõ/mûvelõ létemre félig tréfásan félig komolyan hozzáteszem- azt sem tartom lehetetlennek hogy a különféle élõlények egymástól eltérõ életidõ ciklusainak görbéi a meglehetõsen ritka (ittlétem nyolc éve alatt még nem láttam) "nullponti szakadásban" futottak össze akár véletlenül akár az enyhe tél hatására 
Én úgy tudom, hogy a mai Magyarország területén csak kóborló macik voltak.
Felbukkanásra abszolút meg van az esély: az ország É-i részén teli van "zöld folyosóval" a határvonal, a szlovák állományból simán betévedhet egy-egy szerencsétlen jószág.
A mostani eset más, senki sem látta a medvét az országban, csak teóriák és fikciók születtek.
Felbukkanásra abszolút meg van az esély: az ország É-i részén teli van "zöld folyosóval" a határvonal, a szlovák állományból simán betévedhet egy-egy szerencsétlen jószág.
A mostani eset más, senki sem látta a medvét az országban, csak teóriák és fikciók születtek.
Érdekelne, hogy élt-e barnamedve a múltban a jelenlegi Magyarország középhegységeiben (Bakony,Börzsöny, Mátra, Bükk)
Úgyszintén érdekel, "eltévedt" példányok felbukkanására lehet-e számítani országunkban.
Úgyszintén érdekel, "eltévedt" példányok felbukkanására lehet-e számítani országunkban.
Egyre erõsebb bennem a "biológiai fáziskésés" gondolata mert kis ideje legyeket-foltoslegyeket, szitakötõket figyeltem meg a korábban megszokott "sûrûségben"
A ma reggel csapatosan megjelent verebek folyvást a ház falain (én még nem láttam függõleges falon tartósan megkapaszkodó verebet) és ereszcsatornái alatt motoszkálnak hangoskodnak, ráadásul egy szép sólymot is láttam zenitben termikelni de felismerhetõ körvonalai ellenére fotózáshoz nagyon magasan körözött, viszont a vijjogása messze szállt
A ma reggel csapatosan megjelent verebek folyvást a ház falain (én még nem láttam függõleges falon tartósan megkapaszkodó verebet) és ereszcsatornái alatt motoszkálnak hangoskodnak, ráadásul egy szép sólymot is láttam zenitben termikelni de felismerhetõ körvonalai ellenére fotózáshoz nagyon magasan körözött, viszont a vijjogása messze szállt
Nem vagyok biológus szakember de úgy vélem talán az enyhe tél okán valamiféle "fáziskésés" lehet az élõvilágban Ma hajnaltól ugyanis jelentõs akusztikus változásra figyeltem fel - megszólaltak az eddig elcsendesült madarak. Hajnal óta énekelnek, perlekednek verekednek és szemlátomást "többen lettek", tele velük a levegõ és a kert Tegnap este még arról akartam írni hogy végre láttam egy verebet de az se volt élénk és bizonytalanul lassan repült mintha beteg vagy mérgezett lenne.
Viszont - "breaking news" ebben a pillanatban Ahogy írom a hsz-t mellém zúdult az orgonabokorra egy csivitelõ-verekedõ népes verébcsapat! Hol voltak hónapokon át hogy csak most kerültek elõ? A legyek és darazsak bár nem hiányoznak de továbbra sem látok egyet sem. Talán valami megzavarhatta életritmusukat legalábbis ezen a környéken. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ma hajnaltól ugyanis jelentõs akusztikus változásra figyeltem fel - megszólaltak az eddig elcsendesült madarak. Hajnal óta énekelnek, perlekednek verekednek és szemlátomást "többen lettek", tele velük a levegõ és a kert Tegnap este még arról akartam írni hogy végre láttam egy verebet de az se volt élénk és bizonytalanul lassan repült mintha beteg vagy mérgezett lenne. Viszont - "breaking news" ebben a pillanatban
Ahogy írom a hsz-t mellém zúdult az orgonabokorra egy csivitelõ-verekedõ népes verébcsapat! Hol voltak hónapokon át hogy csak most kerültek elõ? A legyek és darazsak bár nem hiányoznak de továbbra sem látok egyet sem. Talán valami megzavarhatta életritmusukat legalábbis ezen a környéken. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
A "yuccásoknak üzenem" idén a három bokor közül csak egy hozott egyetlen szép sudár szálon virágokat, pedig mindhárom szokott virágzani két három hajtással minden évben, leveleik most is épek egészségesek. Nem tudom összefüggésben van-e az idõjárással, a fáklyaliliom bokra viszont a szokásos 3 virág helyett 8 "fáklyát" hozott, csak úgy "lángolnak" Hozzáteszem az orgonák is kevés virágot hoztak és hamar ledobták. A kocsibehajtóm mellett vegetáló sûrû, életerõs és kiterjedt szép bokor fonnyadni kezdett, pedig levelein nem látok se kártevõt se foltosodást. Az egyik örökzöld bokor ágvégein zuzmófélék telepedtek meg és ott el is száradnak az ágvégek. A háztetõm északra nézõ oldalán sok mohacsomó jelent meg, amit furcsállok mert az eddigi években még nem telepedtek meg rajta sehol. Vagy én öregszem vagy tényleg van valami változás, de korábban már emlegettem a fórumon, úgy tûnik megváltozott a növény- és rovarvilág mennyiségében és összetételében pld. még mindíg feltûnõen kevés legyet látok, darazsat még ritkábban és a szúnyogok száma sem az errefelé megszokott (bár nem is hiányoznak nekem se a darazsak se a szúnyogok) hálós és rablópókot is alig látok még mindig (ez talán összefügghet a rovarlétszám csökkenésével). Egy pozitívum volt, hihetetlen mennyiségû, nagyszemû ropogós meggy és cseresznye termett idén. Sok maradt a fákon, de még seregély is ritkán jelenik meg csipegetni. A madarak is másként viselkednek, pld. rigóéneket még most is elvétve hallok - utoljára a télutó melegebb idõszakaiban énekeltek sokan, azóta elnémultak és kevesebb is szaladgál a kertben mint az elõzõ években. Verebet utoljára februárban láttam, azóta egyet sem. Kakukkszó is ritkán hallik, pedig máskor már tavasztól kezdve be nem állt a csõrük közel-távol. Valami változott, amihez hasonlót pár éve láttam amikor kivágtak egy hatalmas öreg fûzfát a szomszédban - akkor is érezhetõen megváltozott a rovar és növényvilág de most valahogy még nagyobb változást érzékelek mint akkor, pedig a környékemen gyakorlatilag jó ideje nincs emberi tevékenységbõl eredõ számottevõ változás, nincs új épitmény fákat se vágtak ki.
Hozzáteszem az orgonák is kevés virágot hoztak és hamar ledobták. A kocsibehajtóm mellett vegetáló sûrû, életerõs és kiterjedt szép bokor fonnyadni kezdett, pedig levelein nem látok se kártevõt se foltosodást. Az egyik örökzöld bokor ágvégein zuzmófélék telepedtek meg és ott el is száradnak az ágvégek. A háztetõm északra nézõ oldalán sok mohacsomó jelent meg, amit furcsállok mert az eddigi években még nem telepedtek meg rajta sehol. Vagy én öregszem vagy tényleg van valami változás, de korábban már emlegettem a fórumon, úgy tûnik megváltozott a növény- és rovarvilág mennyiségében és összetételében pld. még mindíg feltûnõen kevés legyet látok, darazsat még ritkábban és a szúnyogok száma sem az errefelé megszokott (bár nem is hiányoznak nekem se a darazsak se a szúnyogok) hálós és rablópókot is alig látok még mindig (ez talán összefügghet a rovarlétszám csökkenésével). Egy pozitívum volt, hihetetlen mennyiségû, nagyszemû ropogós meggy és cseresznye termett idén. Sok maradt a fákon, de még seregély is ritkán jelenik meg csipegetni. A madarak is másként viselkednek, pld. rigóéneket még most is elvétve hallok - utoljára a télutó melegebb idõszakaiban énekeltek sokan, azóta elnémultak és kevesebb is szaladgál a kertben mint az elõzõ években. Verebet utoljára februárban láttam, azóta egyet sem. Kakukkszó is ritkán hallik, pedig máskor már tavasztól kezdve be nem állt a csõrük közel-távol. Valami változott, amihez hasonlót pár éve láttam amikor kivágtak egy hatalmas öreg fûzfát a szomszédban - akkor is érezhetõen megváltozott a rovar és növényvilág de most valahogy még nagyobb változást érzékelek mint akkor, pedig a környékemen gyakorlatilag jó ideje nincs emberi tevékenységbõl eredõ számottevõ változás, nincs új épitmény fákat se vágtak ki. 
De legalább tudom, hogy miért nem lehet málnaszörpöt kapni Ákosnál a büfében.
Azokat a firkászokat kellene jól megkergetni, aki ilyeneket leír. Valószínûleg ettõl megnyugszik a jószág..., már ha igaz a hír egyáltalán.
Mi hivatalos felhívást nem kaptunk.
Mi hivatalos felhívást nem kaptunk.
Nálunk rengeteg van. Ha nyitva van az ablak este, 10-esével vannak az otthonunkban. A kislányom esti mese mellé a "repülõ lámpásokat" nézegeti. Sõt, én is elbambulok rajtuk. 
Sõt, én is elbambulok rajtuk.
Ez bizony szentjánosbogár. A régi szép idõkben, mikor még érintetlenebb volt a természet, senki nem csodálkozott volna "lézerfényén". Manapság már ritkának számít, legalábbis errefelé. A néhai Szentágothai János anatómiaprofesszor írja egyik könyvében, hogy egy bizonyos anatómiai képlet olyan, mint a folyami rák farka, azonban õ nem erõlteti a hasonlatot, mert hol is lát a mostani fiatalság folyami rákot? 'Tempora mutantur et nos mutamur in illis' -az idõk változnak, és változunk mi is.
Nem, valószínû én lõttem mellé. Elõször én is a kaparó meg lopódarazsakat néztem, de aztán a körtefarúra jobban hasonlított a linkelt kép. viszont a csáphossz alapján a tied a valószínûbb. 
Ennyire mellélõttem volna, hogy még a nemzetséget sem találtam el? Link
Link 
Köszönöm! Azt meg tudnád mondani, hogy honnan származik? Nem nagyon láttam még ilyet
Szia! Biztos nem méhfaj. Valamilyen ragadozó /hernyóölõ/ darázs lehet. Talán Körtefarú gömböcdarázs - Eumenes pomiformis lehet a faj. Kár érte hogy már ilyen állapotban van.
Elsõ blikkre nekem Lampyris noctiluca-nak tûnik, vagyis egy szép Szentjános-bogár (hogy irják helyesen?) akadt horogra! De a szakik majd megerõsitik/megcáfolják...
Ezért is volt szükség darabszám-korlátozásra, mert sokaknak nagyobb volt a hátizsákja [esõ] 
Óh boldog 1970-es évek eleje, amikor még nem volt a halakra darabszám korlátozás... Így fordulhatott velem elõ, hogy akkoriban többször is napi 100 db körüli csukát fogtam és abból annyit vittem haza, amennyi a hátizsákba belefért. Süllõbõl csak egyszer fogtam 38 db méreteset egy rekkenõ meleg júniusi napon, 34 fokban egy zalai tûsgát alatt és bizony hazavittem õket...
Érdekes jelenetet láttam két álkaszás között a fürdõszoba ablakán. Sajnos videózni az erõs ellenfény miatt nem lehetett mert csak fekete árnyak viaskodása látszott volna nézõszögembõl, egyébként se lett volna idõ gépért rohanni mert pár másodperces csata volt. Két meglehetõsen kinõtt, egyformán nagytestû álkaszás ugrott össze kos- vagy bika összecsapására emlékeztetve. Nem lábaikkal hadonásztak hanem a támadó "leszegett" fejtorral rontott a saját hálójában védekezõre az pedig felemelt "fejjel" várta és "rábólintott" annak fejtor-pajzsára, ha ellenfele visszahúzódott õ is "leszegte" fejtorát és visszatámadott. Cheliceráik elhelyezkedése alapján Link (ezen a képen egy üvegházi törpepókot bénított le sikeresen; jobb alsó sarokban a "szemfogai") logikázva az "öklelési taktika" azt szolgálta hogy a "leszegett fejû" rohamozás megzavarja a másikat és érzékeny/bénításra alkalmas ponton megszúrhatja ellenfelét. Ebbõl két gondolat merült fel: A., elméletileg immunisak a saját fajuk mérgére, legfeljebb "mechanikai sérülést" okozhattak egymásnak B., ebbõl eredõen vajon hol lehet az a pont ahol sérülékenyek mert a fotón úgy tûnik, nemcsak fejtoruk hanem hasuk is vastagon védett és meg sem próbálták egymás lábait támadni. Szabad szemmel tisztán láttam a pár másodperces "öklelõdzés" folyamatát, melynek végén a támadó egy ügyes gyors balfordulóval szaporán elmenekült saját hálójába, most is ott várja a kóbor rovarokat. Láttam már pókcsatát, általában heves "csápolás" elõzi meg azaz lábaikkal hadonászva próbálják magukhoz rántani "marásközelbe" ellenfelüket de laikusként úgy vélem efféle "közelharchoz" túl hosszú az álkaszások lába, ezért "öklelõdznek". (Sok gyalog- és hálós pókot "megtréfáltam csápolással", ha az ember ujjait sebesen mozgatja elõttük õk is hadonászni kezdenek "mellsõ" lábaikkal. Az álkaszások nem hadonásznak, igaz párszor lomhán kinyújtogatják lábaikat de azután testükkel oly gyors körzõ mozgásba kezdenek hogy szinte eltûnnek szem elõl, csak valami bizonytalan szürke "gomolygás" látszik belõlük mely beolvad hálójuk szürke hátterébe. Érdekes volt egy rablópók esete, mely szintén nem "csápolt" hanem egyszerûen átugrott a rátámadó vöröshangya feje fölött de közben "meglasszózta" (errõl mutattam is makrosorozatot anno). Bár nem marta meg a vöröshangyát, az mégis ott helyben pusztult el mert nem tudta lefejteni a "mellsõ" lábaira tekeredett, az argentin marhapásztorok "bola" nevû eszközére (bõrszíj két végére kötött kövekkel, a marha lábaira dobva körétekeredik) emlékeztetõ kis homokszemnyi "kövecskékkel" nehezített ragadós pókselymet amitõl járni se tudott a hangya, csak tépte rágóival a rugalmas-ragacsos szálat sokáig, végül "feladta" és mozdulatlanságba dermedt ott ahol állt. Elnézést a póktémáért attól aki nem szereti, én érdekesnek találtam, gondoltam hátha mást is érdekel.
Jó estét jó kedvet mindenkinek
Jó estét jó kedvet mindenkinek
Halból is, vadból is (elõbbi hobby, utóbbi ugye szakma) van az a kategória, amit az embernek elvileg tisztelnie kellene. Ezt a példányt maximális tisztelet övezte, egy másodpercig nem volt kérdés, hogy mi legyen a további sorsa. Remélem, hogy tógazda barátom sok-sok mázsányi halát falja még fel minél hosszabb élete során.
Mint ahogy a süllõrõl is azt írja a szakirodalom, hogy pirkadatkor és napnyugta környékén fogható leginkább. Nos, a hetvenes években Süttõnél a Dunán nyaranta 10-20 db-ot fogtam, kizárólag déli fél 12 és 1 óra között. Pedig próbálkoztam hajnalban is, este is. Egy darabig. Aztán már csak a harangszót figyeltem.
Minden tiszteletem azoké, akik visszaengedik a zsákmányt. Erre nem voltam képes, bár a méretkorlátozást szigorúan betartottam, még ha csak mm-k hiányoztak is.
Minden tiszteletem azoké, akik visszaengedik a zsákmányt. Erre nem voltam képes, bár a méretkorlátozást szigorúan betartottam, még ha csak mm-k hiányoztak is.
Ó, köszi! (Nem néztem utána, csak horgászújságból rémlett valahonnan. :-) )
Azé' ilyeneket kiszedni bottal, ismerve a csuka rendkívüli agresszivitását és küzdõképességét, überelhetetlen élmény lehet. :-)
Azé' ilyeneket kiszedni bottal, ismerve a csuka rendkívüli agresszivitását és küzdõképességét, überelhetetlen élmény lehet. :-)
Egyetértek veled, mert tapasztalataim szerint nyáron is ugyanolyan eséllyel fogható a csuka, mint õsszel. Én egy olyan tóban is horgászom, ahol délben a legrekkenõbb nyári melegben kapnak legjobban a csukák, fõleg pergetve és ezt rendszeresen ki is szoktam használni, de sokszor az élõ kishalra is jönnek. A legérdekesebb azonban a süllõk esete, õk a nappali órákban elég sokszor kapnak a pontyozó fenekezõn felkínált kukoricára, pufira és hungarocell golyóra, de tavaly minipufi kukorica szendviccsel csalizott úszós készséggel is fogtam süllõt.
"Horgász körökben közhely, de igaz, hogy a csukázás szezonja az õsz..."
Ez valóban így van, de azért érdemes megjegyezni mellé valamit, mégpedig: a csuka rendkívül falánk ragadozó, éhsége csúcspontját június-augusztusban éri el, mikor is naponta többször, egyre több táplálékot fogyaszt. Õsszel, lehûlõ vízben lassul a bélmûködése, kevesebb, kisebb táplálékkal is beéri, akár napokig is emészthet egy-egy zsákmányállatot. Eközben nem eszik, akár hemzseghetne is a szája elõtt a kishal-tömeg.
Összegezve: hasonló esélyekkel lehet rá horgászni pl. júliusban, mint õsszel.
Még valami: tudtátok, hogy a csuka 4-4,5 kg-os testsúly felett szezononként 1,5-2 kg-ot szed magára? Így, egy mondjuk 4 kg-os krokodilpofájú - megfelelõ táplálékhal-mennyiség esetén - 3 év alatt eléri a 10 kg-os testsúlyt.
Ez valóban így van, de azért érdemes megjegyezni mellé valamit, mégpedig: a csuka rendkívül falánk ragadozó, éhsége csúcspontját június-augusztusban éri el, mikor is naponta többször, egyre több táplálékot fogyaszt. Õsszel, lehûlõ vízben lassul a bélmûködése, kevesebb, kisebb táplálékkal is beéri, akár napokig is emészthet egy-egy zsákmányállatot. Eközben nem eszik, akár hemzseghetne is a szája elõtt a kishal-tömeg.
Összegezve: hasonló esélyekkel lehet rá horgászni pl. júliusban, mint õsszel.
Még valami: tudtátok, hogy a csuka 4-4,5 kg-os testsúly felett szezononként 1,5-2 kg-ot szed magára? Így, egy mondjuk 4 kg-os krokodilpofájú - megfelelõ táplálékhal-mennyiség esetén - 3 év alatt eléri a 10 kg-os testsúlyt.
Igen, ez az erõsen felmelegedõ, tobzódó kishalakban és búvóhelyekben gazdag víz nem éppen kedvez fogásuknak, de... ...hátha! :-)
A hazai rekord-csuka bõ húsz kilós és közel 120 cm volt. A világrekord 30 kilogramm körül van (bár ez szerintem már hálós fogás), de szerintem nincs meg 150 centiméter.
Én már örülnék egy jó 3-4 kilósnak is, eddig csak egy komolyabbat sikerült akasztanom, de gyorsan meglépett. Ellenben a tóból relatíve könnyen fogható 40-50 centiméteres példányokon is rendszeres a harapásnyom, vagyis vannak benne szépek, sõt...
A hazai rekord-csuka bõ húsz kilós és közel 120 cm volt. A világrekord 30 kilogramm körül van (bár ez szerintem már hálós fogás), de szerintem nincs meg 150 centiméter.
Én már örülnék egy jó 3-4 kilósnak is, eddig csak egy komolyabbat sikerült akasztanom, de gyorsan meglépett. Ellenben a tóból relatíve könnyen fogható 40-50 centiméteres példányokon is rendszeres a harapásnyom, vagyis vannak benne szépek, sõt...
Horgász körökben közhely, de igaz, hogy a csukázás szezonja az õsz, annak is inkább a második fele, mikor a lehûlõ vízben a növényzet a fenékre süllyed, és a prédahalak elvermelnek. Ilyenkor a csuka nem talál táplálékot, farkaséhes -következésképp rárabol mindenre, ami él és mozog a vízben. Tulajdonképp addig lehet késõ õsszel, tél elején csukázni, míg a damil hozzá nem fagy a botgyûrûkhöz.
Nyáron is megtalálhatja a csalihalat a krokodilpofájú, rávághat a villantóra, de lényegesen kisebb valószínûséggel, mint õsszel.
Különben gyönyörû hal, nekem is egyik kedvencem. "Kacsaúsztatókban", lehetetlenül apró bányagödrökben is megtaláljuk, melyekrõl elsõ pillantásra nem is hisszük, hogy komolyabb hal élhet bennük. Az álló vagy lassan folydogáló, növényzettel benõtt vizeket szereti, rendszerint a hínármezõ szélén les zsákmányára. Hófehér, száraz húsa szálkássága ellenére is kitûnõ, egyedülálló ízû. Valahol olvastam, hogy különösen kedvezõ körülmények között a csuka több, mint másfél méter hosszúságot is elérhet. Kérdés, ez megfelel-e a valóságnak.
Nyáron is megtalálhatja a csalihalat a krokodilpofájú, rávághat a villantóra, de lényegesen kisebb valószínûséggel, mint õsszel.
Különben gyönyörû hal, nekem is egyik kedvencem. "Kacsaúsztatókban", lehetetlenül apró bányagödrökben is megtaláljuk, melyekrõl elsõ pillantásra nem is hisszük, hogy komolyabb hal élhet bennük. Az álló vagy lassan folydogáló, növényzettel benõtt vizeket szereti, rendszerint a hínármezõ szélén les zsákmányára. Hófehér, száraz húsa szálkássága ellenére is kitûnõ, egyedülálló ízû. Valahol olvastam, hogy különösen kedvezõ körülmények között a csuka több, mint másfél méter hosszúságot is elérhet. Kérdés, ez megfelel-e a valóságnak.
Hû de szép, gratulálok!
Kedvenc halam õkelme, bár eddig komolyabbal nem hozott össze a sors, de ami késik.. :-)
Az elkövetkezõ hõségidõszak amúgy tökéletes lesz esti-éjszakai horgászatra, izzítom is a felszereléseket. :-) Nappal a nagy meleg miatt, hajnalban meg az oxigénhiány miatt nem esznek a halak, marad hát az éjszaka elsõ fele. A tegnapi két afrikai Link Link (elõbbi ötös spiccel, 15-ös zsinórral) után jöhetne már "a" csuka. :-) (Ráadásul ez kockató volt - évente néhány alkalommal belefér, amúgy meg marad az Ipoly-holtág. Pontytilalom is feloldódott, szóval minden oké. :-))) )
Kedvenc halam õkelme, bár eddig komolyabbal nem hozott össze a sors, de ami késik.. :-)
Az elkövetkezõ hõségidõszak amúgy tökéletes lesz esti-éjszakai horgászatra, izzítom is a felszereléseket. :-) Nappal a nagy meleg miatt, hajnalban meg az oxigénhiány miatt nem esznek a halak, marad hát az éjszaka elsõ fele. A tegnapi két afrikai Link Link (elõbbi ötös spiccel, 15-ös zsinórral) után jöhetne már "a" csuka. :-) (Ráadásul ez kockató volt - évente néhány alkalommal belefér, amúgy meg marad az Ipoly-holtág. Pontytilalom is feloldódott, szóval minden oké. :-))) )
A '80-as évek legvégén én is fogtam egy több, mint 5 kg-os csukát blinkerrel, Gyõr fölött a Mosoni-Dunán. Remek ragadozó volt, keményen harcolt az életéért. Sajnos, én nem voltam olyan kegyes, hogy visszaengedjem a vízbe -rántott hal lett õkelmébõl.
Már sajnálom, mai eszemmel máshogy cselekednék. Minden tisztelet gentlemanlike eljárásodnak!
Már sajnálom, mai eszemmel máshogy cselekednék. Minden tisztelet gentlemanlike eljárásodnak!
Szép jószág. Grat
Egy haverom mondogatja mindig, hogy egyetlen szerencsénk, ami miatt a Kárpát-medence vizei (emberi szempontból) ilyen békések, hogy a csuka nem nõ meg harcsa méretûre. Mert ha így lenne, akkor õ bizony be nem tenné a lábát egy vízbe sem fürdõzés céljából
Egy haverom mondogatja mindig, hogy egyetlen szerencsénk, ami miatt a Kárpát-medence vizei (emberi szempontból) ilyen békések, hogy a csuka nem nõ meg harcsa méretûre. Mert ha így lenne, akkor õ bizony be nem tenné a lábát egy vízbe sem fürdõzés céljából
Tegnapi zsákmány a Királyréti horgásztavon: Link
6 cm-es bodorkát kapott el desszert gyanánt. Hivatalos mérlegelés és fotózás után lett visszahelyezve a tóba ez a gyönyörû, 6,93 kg-os csuka. Ebben a méretben õ már egy igazi predátor.
6 cm-es bodorkát kapott el desszert gyanánt. Hivatalos mérlegelés és fotózás után lett visszahelyezve a tóba ez a gyönyörû, 6,93 kg-os csuka. Ebben a méretben õ már egy igazi predátor.
Nekem elég volt bõ egy hónap a fakopács fiókák ordítozásából, már néha a hajam téptem. 
Olyan egy "éhetetlen" bébi madár nincs még egy, ha hozták a kaját ordít, ha nem akkor is.
Már gondolkodtam a purhab bevetésén, végül ma reggelre kirepültek, hallelúja!
Olyan egy "éhetetlen" bébi madár nincs még egy, ha hozták a kaját ordít, ha nem akkor is.
Már gondolkodtam a purhab bevetésén, végül ma reggelre kirepültek, hallelúja!
Köszi, ezt inkább kihagyom!
Inkább hallgatom a második szomszéd kutyájának mély mennydörgésre emlékeztetõ ugatását.
Inkább hallgatom a második szomszéd kutyájának mély mennydörgésre emlékeztetõ ugatását.
Sziasztok.
Az idei lakótelep fülesbagoly szaporulat is jó lett. Szinte egész éjszaka ismét "sikítoznak" a szülõk után a fiókák, bár lehet már anyányi méretûek lettek. Ezt elmondani nem lehet. El kell jönnötök ide egyszer és átélni. 
Az idei lakótelep fülesbagoly szaporulat is jó lett.
Szinte egész éjszaka ismét "sikítoznak" a szülõk után a fiókák, bár lehet már anyányi méretûek lettek. Ezt elmondani nem lehet. El kell jönnötök ide egyszer és átélni. 
Frankó!
Meglátjuk, szerintem ha leesne még egy 20-as összességében, már betenném az autóba azt a vesszõkosarat.
Meglátjuk, szerintem ha leesne még egy 20-as összességében, már betenném az autóba azt a vesszõkosarat.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat