Időjárási visszatekintő

Nagyon Örülök, hogy megmutathattam nektek a Fennsíkot. Egy élménnyel több nektek.

Az októberi abszolút hõmérsékleti minimumot szerintem elkönyvelhetitek, viszont "csak" -13,2 fok volt. Rosszul mondtam odafent. Bocs

Aa havi átlag is szárnyalt a hónapban, 6 fok körül zárt, a hajnali enyheségeknek köszönhetõen. Keményebb fagyok csupán a hónap legvégén voltak. Akkor viszont rögtön lement -10 fok körülre. Adat feltöltés nem tudom mikor lesz, mert netem csak a telefonon van, az meg nem tudja a loggereket....pedig Állítólag okosat vettem.

2012. óta a 3. átlag feletti októbert tudhatjuk magunk mögött, igaz a tavalyinál csaknem 2 fokkal hûvösebb lett a maximumokat nézve, a középhõmérséklet pedig fél fokkal maradt el tõle. A végére két gyengén fagyos éjszaka is becsúszott, ami teljesen megszokott.

2014. október nálam:

T átlag: 12,98 °C.
T min. átlag: 9,65 °C.
T max. átlag: 18,02 °C.
Absz. T min.: 0,5 °C. (28.)
Absz. T max.: 26,7 °C. (11.)
Absz. hõingás: 26,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,2 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 19,1 °C. (14.)
Napi átlagok hõingása: 14,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,9 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 16,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,3°C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (23.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1003,4 hPa. (22.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,3 hPa. (27.)

Nyári nap: 4 db.
Zivataros nap: 1 db.
Ködös nap: 4 db.

Havi csapadékmennyiség: 84,5 mm. (éves: 798,8 mm.)
Csapadékos nap: 11 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 50,6 mm. (21.)

Az átlagnál 1,5 °C-kal melegebb (a 12. legmelegebb) és sokkal csapadékosabb (199 %, ezzel 21. legcsapadékosabb) hónap volt. A hónap elsõ 21 napja rekord meleg októbert sejtetett, ám az utolsó 10 nap sokat hûtött az átlagon és 4 nap alatt az addigi nagyon száraz októbert egy jóval átlag feletti csapadékú hónapra változtatta.
Emlékezetes a 22-re virradó éjszaka rendkívüli csapadéka valamint zivatar- és villámparádéja.

Na megjártuk a Bükk-hegység egyik töbrét kedd reggel!
Hajnal fél 5-re ugrottam le Robiért Miskolcra a nagyobbik fiammal, majd a hegy felé felvettük a Családom többi tagjait. Felkocsikáztunk Jávorkútig. Már amikor indultam -2 fokot mutatott a kocsi hõmérõje, de felfelé már inkább -4-et, de volt -5 is, Jávorkúton -4 foknál állítottuk le az autót.
Innen egy laza 4,5 km-es sétával közelítettük meg a célpontot, végig fagyban, miközben hallgattuk Robi alapos ismeretterjesztõ elõadását!
Az elsõ fényképek csak a töbör alján készültek el, mert iparkodtunk lejutni a Tmin idõpontjára. Link Link
Ekkor nagyon közel járhattunk a töbör -13,8°C -os keddi minimumához, ami ott is õszi szezonrekord eddig! Nagy élmény volt, hogy minden lélegzetvételnél kifagyott a pára az orrszõrzetemre és elkezdte csiklandozni az orromat, majd minden kilégzésnél felolvasztottam a jégkristályokat!
További pár fotó a töbörrõl és lefelé a a hegyrõl: Link Link Link Link
Magyar zászló: Link
Link
Link
Link
A túra végén -2°C-nál indultunk el lefelé autóval, de már Lillafürednél +2 fokot mutatott a kocsi hõmérõje.
Örök hála Robinak, hogy eljuthattunk erre a fantasztikus helyre, hálás köszönet! )

A Tokaji-hegyen a 9 hónapos fagymentességre gyúrunk, jövõ hét közepén lenne meg.
250m-en +3.3°C az eddigi õszi abs.minimum (10.26.)

Itt 7,5 hónap telt el az utolsó tavaszi és az elsõ õszi fagy között (03.14. és 10.28.). Megjegyzem harmatgyenge volt mindkettõ, sõt márciusban csak alig 4 fagyos éjszaka volt, azok is mindössze 0 fok körül.

Mivel nyári és hõség és forró nap már nem nagyon lesz az idén, kis összegzés ezekrõl:
Nyári napok száma nálam: 102 nap (az adatfeltöltõk között a legtöbb).
Hõség napok száma: 36 nap (a 3. legtöbb).
Forró napok száma: 2 nap mindössze.
Zivatar még lehetséges természetesen, de ebbõl 42 nap adódott.
Tmax: 35.8°C mindössze! (06.10.)

2014: 102, 36, 2(!), 42, 35.8°C
2013: 106, 47, 15, 24(!), 38.1°C
2012: 125, 73, 21, 24, 38.4°C
.
.
.
2010: 88, 33, 4, 33 35.8°C
2007: 40.8°C abszolút Tmax.

Nagyon jó "kis" elemzés, köszi! Sajnos nem tudtam követni az eseményeket akkor, de így utólag valamelyest képbe kerültem

Azon tünödöm, hogy hogyan lett ilyen jó (ill. ilyen jónak tünö) a 24-i 12 UTC-s GFS analízis Magyarország északkeleti térségére ( Link ) ha nincs is rádioszonda adat, amit oda felhasználhatnak az analízíshez.
Vagy egyéb (müholdas) adatot tudtak oda felhasználni, vagy a 6-órás elörejelzés már nagyon jó volt, amin nem kellett a mért adatoknak sokat javitania....
(analizis = elözö futasból szarmazo rövidtávú elörejelzés + mért adatok beleasszimilálva)

Olvassátok élvezettel legújabb cikkünket Zivipötty tollából Link

Valami hasonlót szeretnék a holnapi napon összeállítani a grafikonokkal együtt.
A honnan jött a hidegebb kérdésre, avagy "Attila fagyos humora", "100-ból 1 esetben" cím nem is olyan rosszak.

A linkjeid közül párat fel fogok használni, nagyon hasznosak.
Elõre is köszi Ádám!

A Fennsíkon is csak mutatóba volt havazás 900 m felett, igaz az olyan 200 Ft-os érmék nagyságával egyezõ méretû volt. A csapadék zöme fagyott esõ, hódara, illetve a csapadék gyengülésével ónos szitálás lehetett a jellemzõ.
Utóbbi biztosan volt, mert másnap reggel a fákról olvadó jégdarabok hullottak még rám is a fák között mászkálva. Pont az elázást akartam elkerülni a leolvasáskor, amit ezzel az erdõs részeken nagyon nem sikerült elérnem. De legalább a réteken már nem volt ilyennel bajom.

A világszerte "JoeJack bukása" néven elhíresült pénteki eseménysorhoz egy kis gyûjteményt én is leírnék.

Hát ugye ezt találtam kijelenteni anno... Link

Ebbõl lett az, hogy mind a Mátra, mind pedig a Bükk legmagasabb részein fagypont alá csökkent a hõmérséklet napközben, emellett a csapadékban kisebb-nagyobb arányban hópelyheket is észleltek mindkét hegységbõl. Link

Az elérhetõ modellek alapján havazást nem nagyon lehetett várni. A GFS-nek látható vertikális kimenete, de azon végig pozitív légréteg volt 2000 méter környékéig, sõt kicsivel még fölötte is, az ECM szintén pozitív 850-et adott. Az yr.no-s módosított ECM adta a szilárd csapadékot Kékesre, de ha az alapján írnám az elõrejelzéseket, már rég kidobtak volna a csapatból.

Nézzünk egy budapesti, kora délutáni szondát: Link Kb. 1800 méteren a 0 fok, alatta sincs sok jele komolyabb hidegnyelvnek, ráadásul még a harmatpontok is végig pozitívban. Ebben a pozitív hõmérsékletû közegben, a mérsékelt-élénk széllel, konvektív leáramlások nélkül 800-1000 métert kibírni a hópehelynek...

Na persze Bp. jóval nyugatabbra van, mint a havas események, ezért messze nem tökéletes egy ottani felszállás. Nézzünk modell reanalízist!

GFS: Link
ECM: Link

Kb. +1 fokot látunk 850-en hegységeink környezetében, mondjuk az is látszik, hogy nagy a különbség a két modell között.

A GFS-en észak felõl benyúlik a 0 fok, íme a poprádi szonda adatai: Link Jóval hidegebb, mint a pesti, de nagyon érdekes, mert kb. 1850 és 2250 méter között bemért egy 400 méter vastag, enyhén pozitív hõmérsékletû réteget, igaz negatív harmatpontokkal.

Környékbeli állomások:

Poprád, 694 m: Link
Telgárt, 901 m: Link
Csorba-tó, 1355 m: Link (Jó kis fõn volt sokáig, +5 fokkal!)
Chopok, 2008 m: Link

A szondának megfelelõen, kb. 800 métertõl már fagy volt, kora este Poprádon esett egy kis hó/havas esõ, akkor már ott is negatív T mellett. Az is látványos, hogy a Chopok-on a délután bizonyos szakaszában pár tizeddel enyhébb idõ uralkodott, mint az 1100 méterrel lentebb fekvõ Garamfõn.

Még némi modellböngészés.

A 06z-s GFS 925 hPa-ra: Link

Ezen is plusz 1-2 fok a Mátra-Bükk, ÉÉK felé már fagy, a fõnhatás is szépen megjelenik a +7 fokos területen.

Na de akkor hogy is van ez? 925-ön és 850-en valószínûleg nem volt fagy, a mérések szerint azonban a kettõ között igen.

És akkor a végére a Kojsovska Hola állomás, Kassától kissé nyugatra. Ez a fentiektõl jóval keletebbre fekszik, nagyjából a Cserehát hosszúságán, 1242 méteren. Link

Hoppá, -4 fok körül járt az állomás délután!

Tudomásom szerint -7, -8 fok fölött nem képzõdik szilárd csapadék, legfeljebb túlhûlt víz. Link Gondolom ezt nem hasraütés-szerûen határozták meg, tehát 1200-1300 méteren nem képzõdhetett havazás, hanem a szondaadatok alapján csak jóval fentebb, már 3 km fölött.

Az adatokból, mérésekbõl az is kiderül, hogy kb. 2,1-2,2 km-ig biztosan lejöttek épségben a hópelyhek. Azonban a KH-i állomás adatai azt valószínûsítik, hogy ha voltak is 1400-2000 méter között/körül pozitív hõmérsékletû légrétegek, ezek nagyon vékonyak lehettek. Ebben a zónában csak a pelyhek egy része olvadt meg, másik részük, vagy intenzív szakaszokban nagy részük túlélte az enyhe olvadást.

Hosszas kutakodás után sikerült találni egy szuper ábrát, hogy hogyan is nézhetett ki ez a történet: Link Bár nem pontos, de ez már külön kommentárt nem igényel.

Összefoglalva kb. ez rekonstruálható a Mátra-Bükk térségére, feltételezve azt, hogy a modellek reanalízise is pontos volt:

3000 m: -4 fok.
2200-2300 m: -1 fok.
1400-2000 m között: enyhén pozitív hõmérséklet, akár (szerintem igen) vékony negatív rétegekkel.
1200 m: -3 fok.
1000 m: -0, -1 fok.
800 m körül: a 0 fok "második" határa.

Igazi 100-ból 1 helyzet.

A csütörtök délutáni GFS elõre vs. analízis: Link Link

Ha még ennél is jobban bedõltem volna, a mesém is tovább tartott volna.

A tegnapi napon sikerült leolvasnom a hegyi állomásainkat a Bükkben.
Minden állomás esetében sikerült a péntek napközbeni hidegebb levegõ beáramlását megfigyelni.
Látványosan csökkent a hõmérséklet.
A Borovnyákon (940 m) lévõ adatrögzítõ talán az egyik leglátványosabb, bár mindegyik követi ugyanezt a ritmust egészen a 775 m-en lévõ loggerekig. Alacsonyabb szinteken csupán +0,2 fokig, csökkent a hõmérséklet, amíg a Borovnyák oldali hõmérõn ez már -0,6 fokot jelentett.
Bánkúton, ami légvonalban 600 m-re van az elõzõ állomástól, de 60 méterrel alacsonyabban, és völgyben, már csak -0,2 fokig csökkent a hõmérséklet.
Az idõjárási helyzet az adott napon, abszolut mikroklímától független helyzet volt, így írhatom nyugodtan, hogy a töbrökben is folyamatos hõmérséklet csökkenés következett be, de a Bükkben, a Fennsíkon lévõ, (ami már 800 m alatti magasságot jelentett), csupán ép elérte a 0 fokos értéket. A fenyvessel borított és ezáltal kissé védett töbörben lévõ logger pedig +0,2 fokig csökkent az adott napon, az adott idõszakban.
Mindegyik állomás esetében megfigyelhetõ kb. 1 órás intervallumban egy stagnálás a hõmérsékletben a napközbeni idõszakban, majd utána érte el az adott napon a hideg beáramlás a minimum értékét.
Ami különösen szívmelengetõ számomra, hogy a Kékestetõn lévõ értékek alapján nyugodtan kijelenthetõ, hogy a loggerek ha mérnek, akkor még mindig korrekt értékeket mérnek.
Grafikonnal,képekkel, kicsit bõvebb elemzéssel az adott napról a holnapi napon jelenetkezem.
Most lekvár alapanyag beszerzés következik....

Persze a leolvasáskor bekapcsoltam az ON gombot, a tél feliratnál.

Ma reggelre össze is hozott egy jófajta kis minimumot a töbrökben, de a jövõhét is alakul már. Kedden szegedi látogatója is lesz a Fennsíknak, így a jóidõnek különösen örülök.

1893. jan. 3 és 10 között egy ma már szinte nem létezõ AC híd volt Grönland és Oroszország közt. Döbbenet...

A hivatkozott munka említi az 1893-as januárt. Az archívumban meg is találtam a brutális makrohelyzetet:

A ciklon Eger-Szõllõcskén 49 mm-t adott összesen, októberben 67 mm hullott, a 2014-es év pedig már túl van a 800-on, pontosan 808 mm esett ma reggelig.
Más: azt ugye nem tudjuk, milyen lesz a soron következõ tél, azt viszont igen, milyen volt 1929. februárjában. Valamikor boncolgattuk itt ezt a témát, most a képtáramra feltöltöttem egy néhány oldalas dokumentumot errõl: Link

Budapest-Pestszentlõrincen 23-ig a havi középhõmérsékleti anomália +2,89 fokon áll.
Bár a következõ idõszak már jóval hûvösebb idõt hoz, de így is bõven pluszban lesz a hónap.
Várhatóan +1,6-2 fok közötti érték realizálódhat.

Felhívtam a bácsit, hogy megkérdezzem, de nem jártam sikerrel, majd beugrok személyesen.
Egyébként én is úgy sejtem hogy lehet hogy fölémér, mert a becsehelyivel összehasonlítottam a csillagdát, és a csillagda kevesebbet mért, de volt hogy ugyanannyit, vagy többet.

A csapadékos október és a rekord csapadékú szeptember eredményeként jelenleg az idei õsz 284,5 mm-nél tart.
Ez már így is az 5. legcsapadékosabb õsz a rangsorban, és még több, mint egy hónap van vissza....


Egyébként az eddigi rekord 309,2 mm 1950-bõl. Nagy valószínûséggel már nem sokáig.... [esõ]



Szerk.: vélhetõen az idei év is felkerült már a mai napon a top tízes csapadéklistára. Reggel 8 órakor még 1,1 mm hiányzott a 10. helyhez. És itt még több, mint két hónapja van feljebb "mászni".

Az OMSZ csörnyeföldi állomásán mennyi eddig az éves csapadékösszeg?

Képet tudsz mutatni, milyenek ezek a zalametes automaták?

2010-ben Jávorkúton 1555 mm csapadék hullott.
Itt vannak helyek ahol 1100 mm felett van már az éves csapadék.
Jávorkút 700 méteren van, azaz 500 méterrel magasabban, mint itt mondjuk a 200 m.
100 méteres magasságnövekedés 35 mm csapadéktöbbletet jelent.
Tehát ha itt lenne egy "Jávorkútnyi" hegy, 175 mm-el több csapadéknál tartanánk.
Csörnyeföld 1153 mm-nél tart, hozzáadva 175 mm-t az 1328 mm.
Ha novemberben és decemberben 100-100 mm esne, közel lehetne itt egy 700 m magas pont a 2010-es rekordhoz.
2014-ben.
Úgy, hogy 2011-ben és 2012-ben errefelé 1900 óta a legkevesebb csapadékot mérték.
Magyarán 5 év alatt két évben a országosan vagy térségi érvénnyel mérték a mérések kezdete óta legkevesebb csapadékot, meg mérték, mérhették volna két évben a legtöbbet is.
Jó-jó, persze régen nem mértek Jávorkúton, meg a mérések, mérési körlmények, adatok feldolgozottsága stb stb, de azért na....
2010-ben Miskolc állomása 232 méteren nem tartott ott októberben, mint itt most néhány hely.
Persze Jávorkút lehet a Bükk azon oldalán van ahol eleve több esik mint Miskolcon, ha itt lenne egy Bükk hegység, biztos 1500 mm környéki adat kijönne ebben az évben.

Szintúgy :

Nálam 2 egyforma rekord született 2 teljesen különbözõ idõjárási helyzetben:

2007 augusztus 11.-én 60,8 mm lett a napi csapadék, mindez délután 40 perc alatt esett le egy jégveréses, szélviharos, felhõszakadásos, aszfalt feltépõs szupercellából.

2010 május 15.-én 60,8 mm lett a napi csapadék a Zsófiából esõ, záporból, eleinte zivatarból, másnap 16.- ára újabb 51,3 mm jutott.

2011-2012-2013-as pangás után idén most 3. alkalommal kerültünk közelébe ennek az értéknek.

2011-2012-2013-ban nem született 30 mm feletti napi csapadékösszeg.

Idén július 22.-én 47,4 mm hullott, szeptember 11.-én reggeltõl - 12.-én délelõttig 27 óra alatt 75,5 mm hullott le, a szept. 11.-i napi összeg 57,4 mm lett, melyet nálam is a 8 órás mérés tört meg, ugyanis 8 tól -10-ig újabb 18,1 mm esett.

Most reggel 8-ig 36,9 mm, azóta is esik és még fog is várhatóan sokat.

Reggel 8-ig 50,6 mm jött le. Ám ezzel se elsõ az évi legnagyobb 24 órás csapadék terén, mivel 09.11-én 51,2 mm esett.

Egyébként sajnálom, hogy nem dõlt meg az általam mért legnagyobb napi csapadék, ami 2010 május 21 óta rekord: 51,3 mm.
Idén kétszer is nagyon közel voltunk hozzá, egyik alkalommal csak 0,1 mm hiányzott, ráadásul mindkét alkalommal folyamatos volt az esõzés, csak a reggel 8 órai mérés törte meg, és vette el így (ma is) a rekordot....

Szerintem a 2012-es szintet se fogja elérni az idei év pozitív anomáliában, de majd kiderül. Mindenesetre 4 egymást követõ átlag feletti év biztos nem gyakori jelenség.

1. Biztos hogy pozitívban marad az idei 2014-es év.
2. Jelenleg 1,6 - 1,7 °C közé becsülöm az október végéig nézendõ országos pozitív anomáliát.
3. 2007 volt eddig a rekorder az omsz mérési kezdetei óta, idei év jó eséllyel közel lehet a rekordhoz.

Szépen teljesített idáig az október kb. 2,5 fokos pozitív anomáliával, és várhatóan marad is az átlag felett a közelgõ lehûlés ellenére. Az év idáig kb. 1,5 fokos pluszban van, valószínû marad is pozitívban a végéig.

És tényleg....

Én is elsiklottam felette. Mentségemre szolgál, hogy annyira egyértelmû, hogy a min-max-ból számított érték a magasabb, hogy nem is olvastam el figyelmesen a magyarázatodat.

Húú, tényleg, ez így valóban nem jó...
Mármint a magyarázat.

No, ennyi év után derült csak ki ez, pedig többen is, több alkalommal linkeltétek már, és én sem vettem észre, hogy az adatok és a szöveg kétféleképpen értelmezhetõ.

Elnézést a félrevezetésért, akkor tehát egyértelmûsítve: a feltüntetett korrekciós tényezõket természetesen az egyes hónapoknál eredetileg leírt formában és elõjellel kell alkalmazni, azaz az általad a példában is jelzett módon. Vagyis a két értékes 6,0 °C-ból így októberben tényleg 5,5 lesz a valódi, és nem fordítva.

Ezzel pedig a valódi közepek lesznek rendre az alacsonyabbak a többihez képest.

Még egyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet!

Egyébként annyit azért ehhez az egészhez érdemes hozzátenni, hogy ezeket a korrekciós tényezõket valamikor réges-régen azért találták ki, hogy "normális" havi közepeket képezzenek, napi adatokra nem nagyon alkalmazták õket. Persze értelemszerûen lehet ugyanúgy napi szinten is használni, csak éppen egyes esetekben, idõjárási helyzettõl függõen, eléggé fals dolgok jöhetnek ki ezáltal. Egy teljes hónapot nézve is elõfordulhat nyilván, hogy nem egyezik az ilyen módon kapott "valódi" közép a ténylegesen, 24 vagy több adatból megmért valódi középpel, de sokéves átlagban valószínûleg ezek jól közelítették a valóságot, azért ezeket alkalmazták annak idején. Szóval semmiképpen nem szabad kõbe vésetten kezelni a témát, ez csak egy lehetõség a számításra. Simán meg lehetne csinálni, és amúgy engem igen érdekelne is, hogy pl. megnézzük az elmúlt 30 év adatsorát egy állomásra, és kiszámítjuk rendre minden nap a 24 adatos, a 8 adatos, a 4 adatos, a két szélsõértékbõl képzett vagy akármilyen közepeket, aztán pedig megnézzük, hogy ezek mennyire illeszkednek a régi, WMO-s korrekciókhoz. És ha azt találjuk, hogy nem nagyon, akkor képezünk saját, új korrekciókat.

Az október lehet sorozatban a negyedik hónap, amikor legalább 100 mm csapadék esik egy hónap alatt. Ilyen 1901 óta egyszer fordult elõ Váralján, 1940-ben, akkor a május, június, július, augusztus volt hasonló.
Összesen ez az hónap már az 5. 100 mm feletti lehet 2014-ben. Ennél többször egy éven belül nem volt 100 mm felletti hónap. Öt volt 1940-ben és 1999-ben is.
2014-es csapadékok a Kelet-Mecsek térségében (október 20-ig): Link

balintaj: A szélsõértékekbõl számolt középértékhez tartozó WMO-korrekció minden hónapnál negatív.

Mindig jó voltam szövegértésbõl, de az elõzõ hozzászólásodat többszöri nekifutásra sem értettem meg. A piros pont így nem jár nekem.

De JJ által belinkelt Antibulvár hozzászólással is gondjaim vannak.
A korrekciõós tényezõ nálam azt jelenti, hogy a megadott korrekciós tényezõvel módosítom a kiszámított adatot. Az Antibulvár által megadott WMO ajánlás szerint októberre Tmin és Tmax-ból számolt közép esetén a korrekciós érték -0,5.

Vagyis konkrét példán keresztül, októberi napra vonatkoztatva:
Tmin= +2°C, Tmax=+10°C. A Tmin-bõl és a Tmax-ból számított napi középhõmérséklet: +6°C.
Korrekciós tényezõ -0,5.
Az adott napra vonatkozó 24 órás napi középhõmérséklet: 6-0,5 = +5,5°C

Antibulvár az elemzésében mintha pont az ellenkezõjét magyarázná??

Teljesen igazad van. Minden stimmel csak ellenkezõ elõjellel...
Vagyis az emlékeim majdnem jók, hisz a 2 adatos közép 0 és fél fok közti pozitív eltérést ad a 24-hez képest. Csakhogy és + jelet tettem, vagyis ez arra utalt, hogy a valósnál inkább kevesebbet számolunk két adatból.Vagyis mindig azt gondoltam, hogy a kétadatos (min-max.) módszerrel inkább kevesebbet mérünk. Viszont durva melléemlékezés, hogy szeptemberben van az egyezés, pont fordítva, akkor van a legnagyobb eltérés (sõt október még több). Vagyis amit utána leírtam, az nem nagyon illeszkedik, mert azt akartam ebbõl kihozni, hogy õsszel akár a min-max. módszer sokkal magasabb közepet is kihozhat a 0 fokos átlagkorrekcióhoz képest , mert a magas maximum csak rövid ideig él. Vagyis fél fokkal is fölészámolunk a valósnak, pedig éppen annyit kéne mutatni: 0 korrekció. Pedig éppen ez a természetes.
Ha most ezt jól írtam le és meg is érti valaki, akkor jár a pirospont.

Köszönöm, JJ , így nem kellett kutakodnom.


"Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl."


Ennek alapján -és szerintem is- egy átlagos tulajdonságú, nem extrém körülmények közé telepített mérési helynél jól használható, természetesen elsõsorban hosszabb -mondjuk havi- idõszakot figyelembe véve.

Az a WMO-s korrekciós érték sajnos túlságosan általánosított. Egyrészt nem veszi figyelembe amiket már elõttem is leírtatok, vagyis azt, hogy a napi hõmérsékleti menet teljesen eltérõ lehet két, egyforma szélsõértékû napon; másrészt nem veszi figyelembe azt sem, hogy a napi hõmérsékleti menet teljesen más egy fagyzugban, egy átlagos fekvésben és egy dombtetõn.

Úgyhogy én személy szerint nem ajánlanám a használatát, de ez csak egy egyéni vélemény.

A legjobb az, ha azok, akiknek csak szélsõértékeik vannak, szélsõértékes éghajlati adatokhoz hasonlítanak, míg azok, akiknek van több adatuk, hasonlíthatnak a 4,8, 24, stb. tagból álló adatsorhoz is. Ez a JoeJack-féle ajánlás.

És itt van a WMO-s, Antibulvár régi hozzászólásában: Link

Tavaly nálam így alakult a szeptember: "A havi középhõmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekbõl számolva 15,39 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 14,78 fok lett."

Júliusban viszont: "A havi középhõmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekbõl számolva 22,17 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 22,37 fok lett."

Bár ezek 5 perces adatokból számolt átlagok, az látszik belõlük, hogy pont akkor lehet közel egyenlõ (vagy akár magasabb) a több értéket tartalmazó átlag a min-max átlagnál, ha sokáig van magas hõmérséklet, míg ha csak rövid idõre van a maximum körül, akkor a több adatból számolt már jóval alacsonyabb lesz. Nem tudom, hogy erre akartál-e kilyukadni a hozzászólásod második felével, de nekem úgy tûnt, éppen az ellenkezõjére.

Emlékeim szerint a havi eltérés 0 ill. +0,4 fok közt váltakozik, és mintha õsszel, szeptemberben lenne a 0. Vagyis simán vannak olyan õsz eleji idõszakok, amikor kevesebb valamivel a 2 adatos közép a többinél, hiszen ez átlag és nem konstans módosító tényezõ. Szerintem is amiatt vannak az egyes évek közt eltérések, hogy mennyire borús, csapadékos, vagy mennyire napos, AC-re hajló vagy éppen éjjel is borús az idõjárás. Mostanában sok olyan nap volt, amikor délelõtt még ködös, borús vagy éppen esõs az idõ. A T ilyenkor stagnál, aztán déltájt kisütött a nap és rövid idõre vagy 5-6 fokot felugrott majd napnyugtakor nagyot zuhant, hisz már korábban sötétedik. Persze nem mindegy, hogy egy hónapban ez kétszer vagy tizenkétszer fordul elõ.

"Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhõmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hõmérséklet."


A min-max-ból számított napi közép havi szinten mindig magasabb a a 8 vagy akár 24 adatból számítottnál. Természetesen nem minden hónapban egyforma mértékben.

Antibulvár egyszer (vagy kétszer) már leírta, hogy melyik hónapban mennyivel kell korrigálni a min-max-ból számítotthoz képest. Ha itt jár, megkérnénk, tegye be újra. Ha megtalálom, akkor megteszem én is.

Egyébként a 8 adatnál a 24 adathoz képest minimális eltérés volt havi szinten.

23. napja folyamatosan minden nap magasabb napi középhõmérsékletet mérek, mint tavaly ugyanezeken a napokon.
Október havi középhõmérséklete a mai napig napi nyolc mérés alapján +14,87°C.
Minimum és maximum hõmérsékletek alapján +15,63°C.
Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhõmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hõmérséklet.

Nézetem szerint nem lehet nagyon ritka eset, hogy október elsõ felének, kétharmadának középhõmérséklete jóval meghaladja a teljes hónapra vonatkozó átlagot. Az õsz közepi csendes, száraz, jobbára napos és elég meleg idõ nagyon gyakori (vénasszonyok nyara) Ilyenkor még nem ritka a kiadósan 20 fok fölötti maximum, míg november elején ez már különlegesség-számba megy.
Azaz, októberben gyakran van egy jelentõs "lehûlési lépcsõ"
Ha a mostani mérsékelt meleg kitartana okt. 31-ig, az egyedülálló volna. Most úgy látszik, idén sem fog kitartani.
Ezzel együtt is melegebb fajta októbert fogunk nagy valószínûséggel magunk mögött hagyni.

A jövõ heti lehûlésnek össze kell(ene) kapnia magát, mivel jelenleg a havi közép 16,05 °C. Ez 4,5 °C-kal több, mint a 30 éves átlag és csaknem 0,8 °C-kal több, mint az eddigi legmelegebb október (1966).

Szóval van mit lefelé húznia.
Kíváncsi vagyok a hónap végén hol fogunk járni, de fogadni mernék egy top tízes októberre, mégpedig igen elõkelõ helyen....

A három csapadékos hónap nyertese a fõvárosban Rákoscsaba lett 661mm-el.Legkevesebb pedig a Ferenc-hegyen esett291mm.

Gondolom hasonló, mint az utóbbi évek legemlékezetesebb Tornádós helyzetei:

Gondolok itt a 2008 március 1.-i Emma orkánra, a 2008 október 30.-i Bükköt letaroló zivatarláncra,melyben akár lehetett Tornádó is, vagy akár a 2004 november 19.-i viharra és a Kunhegyesi Tornádóra.

Az 1863-as, aszályos évben történt eseményrõl számol be Bitó János 1930-ban:

"De, hogy visszatérjek egy kicsit, annak az ínséges 63-as esztendõnek még egy rettenetes emléke maradt meg külön az én kisgyermek eszemben. Úgy emlegették évtizedek múlva is: "A Luca szele" és borzadva néztek egymásra az akkori öregek, ha beszéltek róla. 63-ban Luca napján reggel pont 9 órakor egyszerre teljes sötétségbe borult a város, az ég mintha megindult volna felettünk, szörnyû süvöltés, recsegés hallatszott a magasból, percekig azt hitte mindenki, itt a világítélet, összeszakad az ég a földdel és elvész a világ. Az elképzelhetetlen erejû orkán nem tartott talán egy negyed óráig legfeljebb, de azt a rombolást, amit végzett, évek munkájának is nehéz volt helyrehozni. Utána, mikor a nép sápadt arccal, még mindig reszketve kimerészkedett az utcára,akkor látták, hogy a város félig romokban hever.

A felsõvárosi templomnak volt akkor városban a legmagasabb, gyönyörû sugár régi tornya. Az nem volt sehol. Az ég haragja ledöntötte, semmivé tette. De levette a rókusi templom tornyát is, meg a SZt. György iskoláét, hát el lehet gondolni, micsoda erejû szélvihar, ma úgy mondják az ilyenre: tornádó lehetett, amely ilyen hatalmas nagy építményeket csak mint a papírost úgy elfújta a helyükrõl. Azonfelül még száz meg száz háznak a tetejét hordta el és ezerig való kerítést döntött össze."

A reanalízis térképek sajnos csak 1871-tõl állnak rendelkezésre, így nem tudom, mi lehetett a decemberi tornádó makroszinoptikai háttere.

Értem. Egyébként valóban nem rekord a mostani. A szept. 14-i 90 naposban 529 mm szerepel Cseszneknél, ugyanakkor Lõrinc 521 (metnet adat). Bár nem pörgettem végig az összes napot...

Az OMSZ agrometes oldalon volt látható, ott néztem a 90 napos összeget, Lõrincre vonatkozva.

Ez lemaradt hely híján a térképrõl ? Bocs, és csak 281-433 közötti értékeket látok Budapest vidékére ezen a térképen.

Nálunk is 500 felett van, talán 540 mm körül volt a max. 90 napos csapadékösszeg, szeptemberben.

Meglepõ rekordszerû adatra bukkantam az egyik csapadéktérképen. Az utóbbi 90 nap csapadéka cseszneki kertünkben 510,4 mm. Ennél többet nem láttam a térképen, de az is elgondolkodtató, hogy 2011-ben egész évben esett annyi ott, mint most 3 hónap alatt. [esõ]
Most már üdítõ olyan elõrejelzést látni, hogy tán egy hétig sem fog esni.

Így igaz, szinte minden havasabb márciusban halljuk ezt, hogy "ilyenkor már tavasznak kellene lennie" stb-stb., pedig látható, igen sokszor még bõven van hó márciusban.

Persze a budapesti adatsor semmi ilyen tekintetben, majd a nyugat-magyarországi állomásoknál (Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, de ide sorolnám pl. Nagykanizsát is) jönnek az igazán szép, többtíz centis márciusi hótakarók, nem beszélve az áprilisi meglepetés-havazásokról.

Lõrincen is találni persze pár érdekességet. Az összességében elmondható, hogy rendkívül szélsõségesek a telek, persze ezen nem lepõdünk meg. Egymást követõen egyik évben 70 hótakarós nap, majd alig 10, aztán megint 50, aztán 0.

Ami talán kiemelhetõ extra érdekességként a 60 évbõl, azok a szinte hómentes telek (1987-88, 1989-90, 2006-07 és a tavalyi is ilyen volt), vagy például hogy ellenpontként 1995-96 mennyire tarolt, még a legendás nagy teleket (1962-63, 1969-70, 2002-03) is megelõzte. Illetve vannak teljesen "abnormális" szezonok is, 1971-72-ben az utolsó(!) hótakarós nap már november 28-án megvolt, vagy azok az évek, amikor a legvastagabb hótakató november közepén vagy éppen március végén állt be. Ez utóbbiban az abszolút király egyébként 1912-13 lesz majd, amikor is Budán a szezonális maximumra áprilisban(!, nem tévedés) került sor.

Erre mit lehet mondani...

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!

-----------------------------------------

Ami nekem így elsõ látásra feltûnt, hogy a március második fele mennyivel "erõsebb" hó témában, mint a november elsõ fele. Pedig szerintem, ha megkérdeznénk egy csomó embert és õszintén válaszolnának, tuti, hogy többen gondolnák téliesebbnek a november elsõ felét.

Szenzációs!!!!

Köszönjük!
Lesz mit bogarásznom.

Várjuk a további állomásokat is!

Hóstatisztika, 1. rész: Budapest-Pestszentlõrinc (1954-2014)

Az elsõ vizsgált állomás nem is lehetne más, mint a nem túlságosan hosszú adatsorú, és hótakaró szempontjából országos összevetésben nem kiemelkedõ, viszont fõváros volta miatt az egyik leginkább szem elõtt lévõ hely, Budapest-Pestszentlõrinc. Természetesen a jóval nagyobb múltra visszatekintõ, 1900 óta rendelkezésre álló budai adatokat is közzéteszem hamarosan. Ez a mostani, rövidebb idejû adatsor talán abból a szempontból mégis elõnyös lehet, hogy pl. a napi hótakaró-rekordoknak nem torzítja el jókora részét a 20. század néhány szélsõségesen havas tele (1929, 1940, 1942) – amint azt több állomás esetében majd látni fogjuk.

1.) Az állomás szezonális (azaz egy adott év õszétõl a következõ év tavaszáig értendõ összegzett) statisztikái.

Sorban:
- hótakarós napok száma / hófoltos napok száma,
- elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- a hótakaró legnagyobb vastagsága (és annak dátuma).

1954-55: 32 / 50 --- 11. 19. / 12. 08. / 03. 01. / 03. 21. --- 11 cm (01. 19.)
1955-56: 36 / 50 --- 11. 18. / 11. 18. / 03. 02. / 03. 15. --- 36 cm (02. 19.)
1956-57: 37 / 47 --- 11. 23. / 11. 24. / 02. 04. / 02. 07. --- 11 cm (01. 24.)
1957-58: 29 / 52 --- 12. 04. / 12. 29. / 03. 26. / 03. 28. --- 10 cm (03. 24.)
1958-59: 13 / 43 --- 01. 09. / 01. 09. / 03. 12. / 03. 12. --- 20 cm (01. 10.)
1959-60: 19 / 33 --- 12. 19. / 12. 19. / 02. 01. / 02. 18. --- 13 cm (01. 13. és 01. 15.)
1960-61: 8 / 11 --- 01. 25. / 01. 25. / 02. 01. / 02. 10. --- 7 cm (01. 25.)
1961-62: 18 / 45 --- 12. 12. / 12. 23. / 03. 24. / 03. 26. --- 9 cm (03. 23.)
1962-63: 70 / 93 --- 11. 24. / 11. 24. / 03. 06. / 03. 19. --- 24 cm (02. 13.)
1963-64: 64 / 79 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 18. / 03. 20. --- 20 cm (12. 21.)
1964-65: 28 / 59 --- 12. 03. / 12. 04. / 03. 04. / 03. 09. --- 12 cm (12. 04.)
1965-66: 41 / 59 --- 11. 13. / 11. 13. / 03. 16. / 03. 16. --- 28 cm (01. 20. és 01. 21.)
1966-67: 30 / 43 --- 11. 30. / 11. 30. / 02. 20. / 02. 21. --- 22 cm (01. 10.)
1967-68: 34 / 39 --- 11. 29. / 11. 29. / 03. 04. / 04. 10. --- 12 cm (01. 15.)
1968-69: 42 / 49 --- 11. 16. / 12. 18. / 03. 30. / 03. 30. --- 25 cm (02. 14.)
1969-70: 69 / 93 --- 12. 02. / 12. 06. / 03. 09. / 03. 11. --- 28 cm (12. 21.)
1970-71: 47 / 56 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 10. / 03. 13. --- 35 cm (01. 06.)
1971-72: 6 / 10 --- 11. 23. / 11. 23. / 11. 28. / 02. 02. --- 6 cm (11. 24. és 11. 26.)
1972-73: 7 / 19 --- 10. 23. / 01. 16. / 03. 14. / 03. 14. --- 6 cm (02. 25.)
1973-74: 20 / 28 --- 11. 30. / 11. 30. / 01. 18. / 03. 10. --- 11 cm (11. 30.)
1974-75: 5 / 11 --- 12. 14. / 01. 28. / 02. 20. / 02. 20. --- 4 cm (02. 03.)
1975-76: 17 / 39 --- 11. 22. / 11. 22. / 03. 11. / 03. 15. --- 17 cm (01. 29.)
1976-77: 32 / 51 --- 11. 25. / 11. 27. / 03. 31. / 03. 31. --- 20 cm (12. 30.)
1977-78: 21 / 58 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 11 cm (02. 20.)
1978-79: 30 / 44 --- 12. 09. / 12. 10. / 03. 01. / 03. 01. --- 5 cm (12. 19. és 12. 20.)
1979-80: 41 / 53 --- 12. 15. / 12. 15. / 03. 22. / 03. 23. --- 15 cm (12. 30. és 12. 31.)
1980-81: 39 / 59 --- 11. 03. / 11. 03. / 03. 05. / 03. 06. --- 40 cm (12. 01.)
1981-82: 48 / 58 --- 11. 10. / 11. 29. / 02. 24. / 03. 21. --- 15 cm (12. 17.)
1982-83: 9 / 22 --- 01. 02. / 01. 02. / 02. 16. / 02. 27. --- 25 cm (02. 09.)
1983-84: 27 / 49 --- 12. 01. / 12. 01. / 02. 24. / 02. 24. --- 27 cm (01. 25.)
1984-85: 58 / 64 --- 12. 17. / 12. 17. / 03. 10. / 03. 12. --- 16 cm (02. 11. és 02. 12.)
1985-86: 48 / 63 --- 11. 19. / 11. 20. / 03. 10. / 04. 14. --- 22 cm (02. 18.)
1986-87: 54 / 78 --- 12. 13. / 12. 13. / 03. 06. / 03. 18. --- 30 cm (01. 12.)
1987-88: 1 / 11 --- 12. 09. / 01. 23. / 01. 23. / 02. 25. --- 2 cm (01. 23.)
1988-89: 14 / 18 --- 11. 22. / 11. 22. / 01. 09. / 02. 06. --- 12 cm (11. 23. és 11. 24.)
1989-90: 0 / 6 --- 11. 27. / xxxx / xxxx / 02. 15. --- xxxx
1990-91: 21 / 36 --- 12. 03. / 12. 03. / 02. 24. / 03. 03. --- 18 cm (02. 09., 02. 13. és 02. 14.)
1991-92: 23 / 35 --- 12. 06. / 12. 19. / 02. 21. / 02. 21. --- 13 cm (12. 23. és 12. 24.)
1992-93: 15 / 31 --- 11. 14. / 11. 23. / 03. 07. / 03. 29. --- 7 cm (03. 05.)
1993-94: 31 / 42 --- 11. 13. / 11. 14. / 02. 19. / 02. 24. --- 25 cm (11. 15.)
1994-95: 17 / 25 --- 12. 22. / 01. 09. / 03. 15. / 03. 15. --- 16 cm (01. 20. és 01. 21.)
1995-96: 72 / 101 --- 11. 06. / 11. 20. / 03. 14. / 03. 17. --- 27 cm (02. 14.)
1996-97: 56 / 59 --- 12. 01. / 12. 01. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (01. 02. és 01. 03.)
1997-98: 4 / 6 --- 11. 22. / 12. 10. / 12. 20. / 12. 20. --- 4 cm (12. 18. és 12. 19.)
1998-99: 46 / 56 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 37 cm (02. 11.)
1999-2000: 52 / 65 --- 11. 17. / 11. 17. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (11. 25.)
2000-01: 8 / 17 --- 12. 20. / 01. 24. / 03. 21. / 03. 21. --- 5 cm (02. 23.)
2001-02: 27 / 53 --- 11. 26. / 11. 28. / 01. 20. / 01. 21. --- 14 cm (12. 14.)
2002-03: 69 / 83 --- 11. 06. / 11. 06. / 03. 04. / 03. 11. --- 31 cm (02. 06.)
2003-04: 29 / 43 --- 10. 24. / 10. 24. / 03. 09. / 03. 11. --- 9 cm (02. 29.)
2004-05: 36 / 50 --- 12. 18. / 12. 18. / 03. 06. / 03. 15. --- 9 cm (02. 01. és 02. 16.)
2005-06: 38 / 70 --- 11. 21. / 11. 21. / 03. 10. / 03. 11. --- 15 cm (02. 10.)
2006-07: 0 / 1 --- 12. 29. / xxxx / xxxx / 12. 29. --- xxxx
2007-08: 24 / 35 --- 11. 12. / 12. 15. / 01. 13. / 01. 16. --- 9 cm (01. 02.)
2008-09: 13 / 28 --- 11. 23. / 11. 25. / 02. 25. / 02. 27. --- 10 cm (02. 18.)
2009-10: 51 / 54 --- 12. 16. / 12. 16. / 03. 16. / 03. 16. --- 26 cm (02. 01.)
2010-11: 47 / 53 --- 11. 27. / 11. 27. / 03. 03. / 03. 03. --- 9 cm (12. 19.)
2011-12: 19 / 27 --- 12. 22. / 12. 24. / 02. 21. / 02. 24. --- 14 cm (02. 05.)
2012-13: 45 / 59 --- 12. 05. / 12. 05. / 03. 30. / 03. 30. --- 17 cm (02. 11.)
2013-14: 1 / 8 --- 01. 26. / 01. 30. / 01. 30. / 02. 04. --- 3 cm (01. 30.)

2.) Az egyes paraméterek szezonális átlagai és szélsõségei.

Hótakarós napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 31
- abszolút maximumok: 72 (1995-96), 70 (1962-63), 69 (1969-70 és 2002-03)
- abszolút minimumok: 0 (1989-90 és 2006-07), 1 (1987-88 és 2013-14), 4 (1997-9

Hófoltos napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 45
- abszolút maximumok: 101 (1995-96), 93 (1962-63 és 1969-70), 83 (2002-03)
- abszolút minimumok: 1 (2006-07), 6 (1989-90 és 1997-9, 8 (2013-14)

A hótakaró vastagsága:
- átlagos maximális vastagság (1954-2014 között): 17 cm
- abszolút maximumok: 40 cm (1980-81), 37 cm (1998-99), 36 cm (1955-56)
- abszolút minimumok: 0 cm (1989-90 és 2006-07), 2 cm (1987-8, 3 cm (2013-14)

3.) Az egyes jelzõnapok elõfordulásának átlagos és abszolút dátumai.

Az elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 12. 08.
- a legkorábban: 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81), 11. 06. (2002-03)
- a legkésõbb: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 01. 30. (2013-14), 01. 28. (1974-75)

Az utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 02. 27.
- a legkorábban: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 11. 28. (1971-72), 12. 20. (1997-9
- a legkésõbb: 03. 31. (1976-77), 03. 30. (1968-69 és 2012-13), 03. 26. (1957-5

Az elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 11. 30.
- a legkorábban: 10. 23. (1972-73), 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81)
- a legkésõbb: 01. 26. (2013-14), 01. 25. (1960-61), 01. 09. (1958-59)

Az utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 03. 05.
- a legkorábban: 12. 20. (1997-9, 12. 29. (2006-07), 01. 16. (2007-0
- a legkésõbb: 04. 14. (1985-86), 04. 10. (1967-6, 03. 31. (1976-77)

A legvastagabb hótakaró kialakulásának dátuma:
- átlagosan: 01. 18.
- a legkorábban: 11. 15. (1993-94), 11. 23. (1988-89), 11. 24. (1971-72)
- a legkésõbb: 03. 24. (1957-5, 03. 23. (1961-62), 03. 05. (1992-93)

4.) Napi hóvastagság-rekordok (1954 és 2014 között).

10. 23.: lepel (1972)
10. 24.: 1 cm (2003)
10. 25.: -
10. 26.: -
10. 27.: -
10. 28.: -
10. 29.: -
10. 30.: -
10. 31.: -
11. 01.: -
11. 02.: -
11. 03.: 1 cm (1980)
11. 04.: 5 cm (1980)
11. 05.: 2 cm (1980)
11. 06.: 1 cm (2002)
11. 07.: -
11. 08.: -
11. 09.: -
11. 10.: folt (1981)
11. 11.: -
11. 12.: folt (2007)
11. 13.: 3 cm (1965)
11. 14.: 19 cm (1993)
11. 15.: 25 cm (1993)
11. 16.: 17 cm (1993)
11. 17.: 9 cm (1993)
11. 18.: 10 cm (1965)
11. 19.: 12 cm (1965)
11. 20.: 16 cm (1999)
11. 21.: 19 cm (1993)
11. 22.: 22 cm (1999)
11. 23.: 21 cm (1999)
11. 24.: 23 cm (1999)
11. 25.: 24 cm (1999)
11. 26.: 14 cm (1962 és 1999)
11. 27.: 13 cm (1999)
11. 28.: 9 cm (1999)
11. 29.: 12 cm (1981)
11. 30.: 15 cm (1980)
12. 01.: 40 cm (1980)
12. 02.: 38 cm (1980)
12. 03.: 38 cm (1980)
12. 04.: 34 cm (1980)
12. 05.: 28 cm (1980)
12. 06.: 30 cm (1980)
12. 07.: 27 cm (1969)
12. 08.: 22 cm (1969)
12. 09.: 27 cm (1969)
12. 10.: 18 cm (1980)
12. 11.: 16 cm (1980)
12. 12.: 11 cm (199
12. 13.: 12 cm (2001)
12. 14.: 14 cm (2001)
12. 15.: 13 cm (2001)
12. 16.: 13 cm (2001)
12. 17.: 15 cm (1963 és 1981)
12. 18.: 15 cm (1963)
12. 19.: 17 cm (1969)
12. 20.: 24 cm (1969)
12. 21.: 28 cm (1969)
12. 22.: 27 cm (1969)
12. 23.: 25 cm (1969)
12. 24.: 23 cm (1969)
12. 25.: 20 cm (1969)
12. 26.: 20 cm (1970)
12. 27.: 22 cm (1970)
12. 28.: 21 cm (1970)
12. 29.: 14 cm (1970)
12. 30.: 20 cm (1976)
12. 31.: 19 cm (1976)
01. 01.: 21 cm (1970)
01. 02.: 24 cm (1997)
01. 03.: 24 cm (1971 és 1997)
01. 04.: 30 cm (1971)
01. 05.: 30 cm (1971)
01. 06.: 35 cm (1971)
01. 07.: 26 cm (1971)
01. 08.: 24 cm (1971 és 2003)
01. 09.: 22 cm (1971)
01. 10.: 22 cm (1967 és 1971)
01. 11.: 20 cm (1971 és 2003)
01. 12.: 30 cm (1987)
01. 13.: 26 cm (1987)
01. 14.: 28 cm (1987)
01. 15.: 33 cm (1954)
01. 16.: 33 cm (1954)
01. 17.: 25 cm (1954)
01. 18.: 26 cm (1971)
01. 19.: 25 cm (1971)
01. 20.: 28 cm (1966)
01. 21.: 28 cm (1966)
01. 22.: 26 cm (1966)
01. 23.: 21 cm (1987)
01. 24.: 25 cm (1987)
01. 25.: 27 cm (1984)
01. 26.: 24 cm (1987)
01. 27.: 23 cm (1987)
01. 28.: 23 cm (1987)
01. 29.: 23 cm (1987)
01. 30.: 22 cm (1987)
01. 31.: 24 cm (2010)
02. 01.: 26 cm (2010)
02. 02.: 24 cm (2010)
02. 03.: 23 cm (2010)
02. 04.: 23 cm (2010)
02. 05.: 23 cm (2003)
02. 06.: 31 cm (2003)
02. 07.: 26 cm (2003)
02. 08.: 25 cm (2010)
02. 09.: 25 cm (1983 és 2010)
02. 10.: 28 cm (1999)
02. 11.: 37 cm (1999)
02. 12.: 36 cm (1999)
02. 13.: 29 cm (1999)
02. 14.: 30 cm (1999)
02. 15.: 28 cm (1999)
02. 16.: 25 cm (1996 és 1999)
02. 17.: 25 cm (1999)
02. 18.: 22 cm (1986)
02. 19.: 36 cm (1956)
02. 20.: 30 cm (1956)
02. 21.: 32 cm (1956)
02. 22.: 32 cm (1956)
02. 23.: 30 cm (1956)
02. 24.: 28 cm (1956)
02. 25.: 26 cm (1956)
02. 26.: 25 cm (1956)
02. 27.: 22 cm (1956)
02. 28.: 20 cm (1956)
02. 29.: 20 cm (1956)
03. 01.: 16 cm (1956)
03. 02.: 16 cm (1970)
03. 03.: 19 cm (1970)
03. 04.: 20 cm (1970)
03. 05.: 15 cm (1986)
03. 06.: 14 cm (1986 és 2006)
03. 07.: 12 cm (1986)
03. 08.: 9 cm (1986)
03. 09.: 8 cm (1976)
03. 10.: 12 cm (1976)
03. 11.: 7 cm (1976)
03. 12.: 3 cm (2010)
03. 13.: 3 cm (1996)
03. 14.: 3 cm (1958 és 1996)
03. 15.: 9 cm (2013)
03. 16.: 8 cm (1964)
03. 17.: 4 cm (2013)
03. 18.: 3 cm (1964)
03. 19.: 3 cm (1997)
03. 20.: 4 cm (1997)
03. 21.: 10 cm (1980)
03. 22.: 7 cm (195
03. 23.: 9 cm (1962)
03. 24.: 10 cm (195
03. 25.: 8 cm (195
03. 26.: 11 cm (2013)
03. 27.: 16 cm (2013)
03. 28.: 16 cm (2013)
03. 29.: 9 cm (2013)
03. 30.: 4 cm (2013)
03. 31.: 3 cm (1977)
04. 01.: -
04. 02.: -
04. 03.: -
04. 04.: -
04. 05.: -
04. 06.: -
04. 07.: -
04. 08.: -
04. 09.: -
04. 10.: folt (196
04. 11.: -
04. 12.: -
04. 13.: -
04. 14.: lepel (1986)

Az adatok forrása: az Országos Meteorológiai Szolgálat napijelentései, havijelentései, évkönyvei.