Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Az ilyen 20 hPa/per napos emelkedésekbõl látszik, hogy azért ezeket az archív re-analíziseket a helyükön kell kezelni.
Igazi csemege az 1927. december 14-i nyomási muszter: anticiklon Ferenc József földi középpontal: Link
Nagyban hozzájárult a mi zimankónkhoz.
Nagyban hozzájárult a mi zimankónkhoz.
Az 1927-es hidegbetörés elõzményeiben érdekes mozzanat, hogy december 12-én még 1020 hPa volt Svalbard fölött, majd 24 órával késõbb egy 1040 hPa-s AC épül ki ugyanott, Svalbardi központtal. Ez az AC és a Skandináv ciklon rántja le majd ezt a hideget, ami december 2. felére zord idõt hoz az Alföldre.
Amit pedig most hirtelen feldolgozatlant találtam és a zabari alatt van decemberbõl, az:
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Decemberbõl biztos nem, mert a jelenlegi feldolgozottság mellett a hivatalos, havi absz. Tmin -28,3 fok, amit 2002-ben mértek Zabaron.
A saját irományaim között keresgéltem, amikor a hivatkozott hozzászólásodban erre akadtam:
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
Nálam 115,9 mm lett a havi csapadékösszeg és egyetlen nap sem volt 20 mm napi csapadékösszeget elérõ nap.
NA ezt varrd össze 
NA ezt varrd össze
Miközben itt rekord csapadékmennyiségekrõl olvasok, nálam az augusztust mi sem jellemzi jobban, mint hogy a hónap legnagyobb csapadékát ez a kis radarhibának tetszõ felhõcske okozta:
Link Link Link Link
23mm hullott belõle. Ezzel föl is ment a havi mért csapadék értékem 86,3 mm-re.
Érdekes volt látni, hogy miközben én folyamatosan a zuhogó esõ alatt vagyok, tõlem 1-2km-re meg nem esik semmi, sõt süt a nap.
A havi T átlag 19,1°C lett.
Link Link Link Link
23mm hullott belõle. Ezzel föl is ment a havi mért csapadék értékem 86,3 mm-re.
Érdekes volt látni, hogy miközben én folyamatosan a zuhogó esõ alatt vagyok, tõlem 1-2km-re meg nem esik semmi, sõt süt a nap.
A havi T átlag 19,1°C lett.
2014. augusztus Bükk-fennsík; töbörklíma:
T átlag: +12,9 °C.
T min. átlag: +3,8 °C.
T max. átlag: +21,3 °C.
Absz. T min.: -4,2 °C. (29.)
Absz. T max.: +27,1 °C. (2.)
Absz. hõingás: 31,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 6,4 °C. (25.)
Legmagasabb napi átlag: 17,7 °C. (6.)
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 12,3 °C. (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,1 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 10,2 °C. (24.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 7 db.
Hõségnap: Nem volt.
T átlag: +12,9 °C.
T min. átlag: +3,8 °C.
T max. átlag: +21,3 °C.
Absz. T min.: -4,2 °C. (29.)
Absz. T max.: +27,1 °C. (2.)
Absz. hõingás: 31,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 6,4 °C. (25.)
Legmagasabb napi átlag: 17,7 °C. (6.)
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 12,3 °C. (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,1 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 10,2 °C. (24.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 7 db.
Hõségnap: Nem volt.
Az augusztusi 145,7 mm az elmúlt 10 év 4. legnagyobb csapadékú hónapja volt Vácon.
100mm feletti toplista:
Év Hónap csapadék / mm
2010 május 181,3
2005 augusztus 169,6
2007 június 149,6
2014 augusztus 145,7
2010 június 134,0
2013 március 130,5
2005 december 114,1
2008 július 113,5
2011 július 112,0
2010 szeptember 109,5
2011 június 107,9
2013 május 101,4
2009 június 100,0
100mm feletti toplista:
Év Hónap csapadék / mm
2010 május 181,3
2005 augusztus 169,6
2007 június 149,6
2014 augusztus 145,7
2010 június 134,0
2013 március 130,5
2005 december 114,1
2008 július 113,5
2011 július 112,0
2010 szeptember 109,5
2011 június 107,9
2013 május 101,4
2009 június 100,0
Szép mennyiségek estek arrafelé. Dél-Zalában idén a cél az 1000 mm.
(Az idei évben a legütõsebb zivataromat épp felétek éltem át június 30-án hajnalban Letenye és Zágráb között).
Nálunk 115 mm-rel zárt az augusztus, ezzel eddig az év 3. legcsapadékosabb hónapja (május és július után). Az éves csapadékmennyiség pedig 620 mm körül jár.
Ami különös volt az idei augusztusban, az az utolsó 20 nap. Augusztus 13. és 31. között minden nap 20°C alatt volt a napi középhõmérséklet. Összesen 3 nyári nap volt ebben az idõszakban, de a legmelegebb napon sem érte el a maximum hõmérséklet a +26°C-ot.
(Az idei évben a legütõsebb zivataromat épp felétek éltem át június 30-án hajnalban Letenye és Zágráb között).
Nálunk 115 mm-rel zárt az augusztus, ezzel eddig az év 3. legcsapadékosabb hónapja (május és július után). Az éves csapadékmennyiség pedig 620 mm körül jár.
Ami különös volt az idei augusztusban, az az utolsó 20 nap. Augusztus 13. és 31. között minden nap 20°C alatt volt a napi középhõmérséklet. Összesen 3 nyári nap volt ebben az idõszakban, de a legmelegebb napon sem érte el a maximum hõmérséklet a +26°C-ot.
3.
Február 166 mm
Július 202 mm
Augusztus 163 mm
Éves 836 mm.
Csörnyeföld.
Február 153 mm
Május 136 mm
Július 123 mm
Augusztus 167 mm
Február 166 mm
Július 202 mm
Augusztus 163 mm
Éves 836 mm.
Csörnyeföld.
Február 153 mm
Május 136 mm
Július 123 mm
Augusztus 167 mm
2014 nyara nálam: (zárójelben az elmúlt 30 év átlaga illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 21,04+22,66+20,57= 21,42 °C. (21,45 °C.)
T min. átlag: 15,16+17,66+16,13= 16,32 °C.
T max. átlag: 27,05+28,28+26,08= 27,14 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (08.29.)
Absz. T max.: 34,9 °C. (06.11.)
Nyári absz. hõingás: 25,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (08.21.)
Legmagasabb napi átlag: 27,8 °C. (06.11.)
Napi átlagok hõingása: 11,2 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 17,2 °C. (06.07.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (08.20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (07.11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (07.03.)
Nyári nap: 20+26+17= 63 db. (60)
Hõségnap: 6+12+4= 22 db. (19)
Forró nap: 0+0+0= 0 db. (2)
Zivataros nap: 3+11+12= 26 db. (20)
Jégesõs nap: 0+0+0= 0 db.
Nyári csapadék: 57,1+86,2+145,2= 288,5 mm. (165,8 mm.)
Csapadékos nap: 11+19+17= 47 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8+14+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+8+7= 17 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (08.20.)
Az átlagnak megfelelõ hõmérsékletû és sokkal csapadékosabb (174 %) nyár volt. Ezzel az idei nyár a 14. legcsapadékosabb és a 18. legmelegebb nyár volt 1891 óta. Ellentétben a tavalyi nyárral, idén sok csapadékos és zivataros nap, és zömében felhõs idõ volt, így ez a nyár nem a nyaralók ízlése szerint alakult.
A sok zivataros napon kívül kiemelendõ, hogy idén nem volt forró nap és a legmagasabb hõmérsékleten szokatlanul korán, már június 11-én túlestünk.
2014. augusztus nálam:
T átlag: 20,57 °C.
T min. átlag: 16,13 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (29.)
Absz. T max.: 31,5 °C. (09.)
Absz. hõingás: 21,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (21.)
Legmagasabb napi átlag: 25,1 °C. (11.)
Napi átlagok hõingása: 8,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 21,7 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (12.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,0 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,3 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,8 hPa. (29.)
Nyári nap: 17 db.
Hõségnap: 4 db.
Zivataros nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 145,2 mm. (éves: 504,7 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (20.)
Az átlagnál hûvösebb (1,3 °C), (59. leghûvösebb), és lényegesen csapadékosabb (233 %) hónap volt (ezzel a 7. legcsapadékosabb augusztus). Egész hónapra jellemzõ volt a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -hasonlóan júliushoz- ez az augusztus szintén nem a nyaralóknak kedvezett.
T átlag: 20,57 °C.
T min. átlag: 16,13 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (29.)
Absz. T max.: 31,5 °C. (09.)
Absz. hõingás: 21,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (21.)
Legmagasabb napi átlag: 25,1 °C. (11.)
Napi átlagok hõingása: 8,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 21,7 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (12.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,0 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,3 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,8 hPa. (29.)
Nyári nap: 17 db.
Hõségnap: 4 db.
Zivataros nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 145,2 mm. (éves: 504,7 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (20.)
Az átlagnál hûvösebb (1,3 °C), (59. leghûvösebb), és lényegesen csapadékosabb (233 %) hónap volt (ezzel a 7. legcsapadékosabb augusztus). Egész hónapra jellemzõ volt a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -hasonlóan júliushoz- ez az augusztus szintén nem a nyaralóknak kedvezett.
2014-es nyár csapadékösszege:
június : 40,6 mm,
július : 129,9 mm,
augusztus : 115,9 mm,
Ez 286,4 mm a 2014 - es nyáron, mely közel 20 mm-rel marad el a 8. éve folyó méréseim legcsapadékosabb, 2010-es nyarától, akkor 300,5 mm hullott, májussal együtt pedig 579,4 mm volt a 4 havi ( V: - VIII. -i ) összeg, ( május : 278,9 mm, június : 114,6 mm, július : 72,5 mm, augusztus : 113,4 mm).
2014 éves összeg augusztus 31.-ig : 541,5 mm .
június : 40,6 mm,
július : 129,9 mm,
augusztus : 115,9 mm,
Ez 286,4 mm a 2014 - es nyáron, mely közel 20 mm-rel marad el a 8. éve folyó méréseim legcsapadékosabb, 2010-es nyarától, akkor 300,5 mm hullott, májussal együtt pedig 579,4 mm volt a 4 havi ( V: - VIII. -i ) összeg, ( május : 278,9 mm, június : 114,6 mm, július : 72,5 mm, augusztus : 113,4 mm).
2014 éves összeg augusztus 31.-ig : 541,5 mm .
Becsehelyen a csillagda 165 mm-nél tart, bár volt amikor áramingadozás miatt nem mért a mérõ, tehát ennél csak több lehet.
A másik mérõ 159 mm.
Július 202 mm.
Érdekesség: június 30-án esett 31 mm, tehát egy hónap és egy nap alatt 230 mm.
Elõtte pár nappal is volt egy 30 mm-es menet, tehát kb. 5 hét alatt esett 260 mm.
Június 24-tõl a mai napig 420 mm.
Még ma holnap és holnapután lezuttyan egy 30-40-50 mm.
A másik mérõ 159 mm.
Július 202 mm.
Érdekesség: június 30-án esett 31 mm, tehát egy hónap és egy nap alatt 230 mm.
Elõtte pár nappal is volt egy 30 mm-es menet, tehát kb. 5 hét alatt esett 260 mm.
Június 24-tõl a mai napig 420 mm.
Még ma holnap és holnapután lezuttyan egy 30-40-50 mm.
Nagyon száraz, legnagyobbrészt eseménytelen augusztus volt itt, 30 mm csapadék hullott. Szerintem kb. ez az országban a sereghajtó.
A Mecsekben a Dobogó/Ördöghegy [594 m] állomásomon eddig az augusztusi csapadékmennyiség 128 mm, az éves összeg 788 mm.
Közben szépen csendben a mai hûs reggelen a fõvárosban JABA-hidegrekord döntés történt.
Az eddig az adatbázisban szereplõ 8,0 °C-ot - amelyet Lõrinc és Ferihegy együtt tartott még 1988-ból - Lõrinc tizedre pontosan beállította, a nem az OMSZ kezelésében lévõ ferihegyi állomás pedig jócskán alul is múlta: a városhoz közelebb esõ mérõnkön 6,4 °C, a vecsési végén pedig 5,5 °C-ig csökkent a hõmérséklet.
Fájdalom, ez utóbbi hõmérsékletek a magyar meteorológiai viszonyok furcsaságai miatt az OMSZ adatbázisában soha nem fognak szerepelni, de kiindulva a lõrinci adatból, feltehetõen az "OMSZ-os" ferihegyi mérõállomás - mert hogy ilyen is van... - is 8,0 alatt zárhatott, ez utóbbi viszont már hivatalos érték lesz. (Sõt, akár még Újpest is esélyes lehet a rekorddöntésre.)
Az eddig az adatbázisban szereplõ 8,0 °C-ot - amelyet Lõrinc és Ferihegy együtt tartott még 1988-ból - Lõrinc tizedre pontosan beállította, a nem az OMSZ kezelésében lévõ ferihegyi állomás pedig jócskán alul is múlta: a városhoz közelebb esõ mérõnkön 6,4 °C, a vecsési végén pedig 5,5 °C-ig csökkent a hõmérséklet.
Fájdalom, ez utóbbi hõmérsékletek a magyar meteorológiai viszonyok furcsaságai miatt az OMSZ adatbázisában soha nem fognak szerepelni, de kiindulva a lõrinci adatból, feltehetõen az "OMSZ-os" ferihegyi mérõállomás - mert hogy ilyen is van... - is 8,0 alatt zárhatott, ez utóbbi viszont már hivatalos érték lesz. (Sõt, akár még Újpest is esélyes lehet a rekorddöntésre.)
Bár nem ilyen elrendezésben, de pl. 2005 sokkal durvább volt.
Aug. 4-28. között a TopMax 27 fok volt, de 5 napon még a 20 fokot sem érte el a hõmérséklet. A 25 napból mindössze 10 volt nyári nap, de hát az is csak alig.
Meg hát az, hogy '87-ben pont ebben az idõszakban volt jobb idõ, puszta véletlen, de összességében sokkal hûvösebb volt, mint az idei augusztus.
Vagy '76...aug. 24-ig összesen 1 db 25 fokra futotta.
1940-ben viszont pont ilyen idõ volt ebben a "hónapszakban", ill. sokkal keményebb. Akkor is 19-én volt az utolsó nyári nap, de utána 6 napon keresztül még a 21 fokot sem sikerült elérni. 28-án megtört a jég egy 26 fokkal, de arra újabb 3 db 20 fok alatti Tmax következett a hónap végén.
Meg még lehetne szemezgetni, de most ennyi fért bele.
Aug. 4-28. között a TopMax 27 fok volt, de 5 napon még a 20 fokot sem érte el a hõmérséklet. A 25 napból mindössze 10 volt nyári nap, de hát az is csak alig.
Meg hát az, hogy '87-ben pont ebben az idõszakban volt jobb idõ, puszta véletlen, de összességében sokkal hûvösebb volt, mint az idei augusztus.
Vagy '76...aug. 24-ig összesen 1 db 25 fokra futotta.
1940-ben viszont pont ilyen idõ volt ebben a "hónapszakban", ill. sokkal keményebb. Akkor is 19-én volt az utolsó nyári nap, de utána 6 napon keresztül még a 21 fokot sem sikerült elérni. 28-án megtört a jég egy 26 fokkal, de arra újabb 3 db 20 fok alatti Tmax következett a hónap végén.
Meg még lehetne szemezgetni, de most ennyi fért bele.
Nem tudom volt-e már példa a mostanihoz hasonló, augusztus 20-tól több mint egy hétig tartó nyári nap nélküli idõszakra. Elég szokatlan, hogy azóta se tudott 25 fokig emelkedni a hõmérséklet sokfelé. Ez még '87-ben sem jött össze, pedig az volt a legrosszabb augusztus.
Na ez a 98-as tényleg klasszikus délkeletrõl érkezõ lábas hideg volt, itt szépen látszik az erõs lehûlés a térképeken is: Link Link Link Link Viszont ebben nagy valószínûséggel közrejátszott az is, hogy Magyarország déli részén és a Balkánon, illetve Kelet-Európában, ahonnan a lábas hideg indult, azért volt nem kevés hó is (az északnyugati hómentes csücsök ellenére): Link Link
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Tudod, én nem vagyok fafejû, hajlok a szép szóra. Meg nem fogok ugrálni, hogy azért is nekem legyen igazam. Plusz úgy tudom, Te valamilyen meteorológiai jellegû tanulmányokat folytatsz, én meg csak amatõr vagyok. (Én bizony körberöhögném azt a laikust, aki az én szakmámban próbálna velem szemben okos lenni)
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
A 7-ei, 8-ai térképek elég jónak tûnnek. Ezeken a napokon 12 UTC-kor Budapesten 9,6 illetve 10,4 fok, míg Bécsben 10,0 illetve 11,4 fok volt a T850.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
És nézzük meg kicsit azt a "lábas hideget" is. Szeptember legvégén hideg levegõ árasztotta el Közép-Európát: Link Ekkor mindenütt jelentõsen visszaesett a hõmérséklet, a tartósén csapadékos helyeken még 5 fok alatti maximumok is voltak Ukrajnában és Fehéroroszországban: Link
Október 2-án viszont már határozott melegadvekció kezdõdött, a leszakadt hideg pedig feldarabolódott, gyengült: Link Tõlünk északkeletre még elõfordult 10 fok alatti maximum, de nálunk délnyugaton már 20 fok körüli maximumok voltak. Link
5-én már egyértelmû elõoldali helyzet volt a térségben, a keletebbre lévõ hideg pedig szinte teljesen felszámolódott: Link 10 fok alatti maximumok már csak messze északkeleten fordultak elõ, és a 15 fokos határ is jócskán eltávolodott tõlünk északkeletre. Link
És meg is érkeztünk 7-éhez, amikor már igen messze járt a 15 fokos választóvonal is tõlünk: Link 8-a: Link
A kissé északabbra mozdult AC hatása inkább abban nyilvánulhatott meg 7-én és 8-án, hogy a peremén kissé szárazabb levegõ szivároghatott fölénk, és fõként a keleti országrészben 5 fok körüli, a fagyzugokban az alatti minimumok lehettek: Link Link
Mindent összevetve viszont nem volt itt semmiféle lábas hideg (október elején egyébként amúgy is igen meglepõ lett volna), csak tipikus száraz levegõjû októberi idõ, helyenként nagy napi hõingásokkal.
Október 2-án viszont már határozott melegadvekció kezdõdött, a leszakadt hideg pedig feldarabolódott, gyengült: Link Tõlünk északkeletre még elõfordult 10 fok alatti maximum, de nálunk délnyugaton már 20 fok körüli maximumok voltak. Link
5-én már egyértelmû elõoldali helyzet volt a térségben, a keletebbre lévõ hideg pedig szinte teljesen felszámolódott: Link 10 fok alatti maximumok már csak messze északkeleten fordultak elõ, és a 15 fokos határ is jócskán eltávolodott tõlünk északkeletre. Link
És meg is érkeztünk 7-éhez, amikor már igen messze járt a 15 fokos választóvonal is tõlünk: Link 8-a: Link
A kissé északabbra mozdult AC hatása inkább abban nyilvánulhatott meg 7-én és 8-án, hogy a peremén kissé szárazabb levegõ szivároghatott fölénk, és fõként a keleti országrészben 5 fok körüli, a fagyzugokban az alatti minimumok lehettek: Link Link
Mindent összevetve viszont nem volt itt semmiféle lábas hideg (október elején egyébként amúgy is igen meglepõ lett volna), csak tipikus száraz levegõjû októberi idõ, helyenként nagy napi hõingásokkal.
Októberben a 10-12 fokos T850 már kevés a 25+ fokhoz (a hónap elején is), tavaly is 15-16 fok kellett hozzá, meg erõs nyomásgradiens (nagy szél, átkeverés): Link
Ráadásul 95-ben 8-án épp felettünk volt az anticiklon, így gyenge volt az áramlás, ami egyébként az ország nagyobb részén északias irányú volt, nem délkeleti: Link Link A 12 UTC-s térképeket összehasonlítva pedig 8-án már melegebb volt a magasban, mint 7-én: Link Link
JoeJack-kel egyetértve amit te tapasztaltál, az csak helyi jelenség lehetett, amit okozhatott akár a Balaton, vagy akár egy délelõttig/délig kitartó, kiterjedt dél-dunántúli ködmezõ is (ehhez meg kéne nézni az archív mûholdképeket). Lehet, hogy ha akkor Gyõrben lettél volna, már egészen más idõjárásra emlékeznél.
Ráadásul 95-ben 8-án épp felettünk volt az anticiklon, így gyenge volt az áramlás, ami egyébként az ország nagyobb részén északias irányú volt, nem délkeleti: Link Link A 12 UTC-s térképeket összehasonlítva pedig 8-án már melegebb volt a magasban, mint 7-én: Link Link
JoeJack-kel egyetértve amit te tapasztaltál, az csak helyi jelenség lehetett, amit okozhatott akár a Balaton, vagy akár egy délelõttig/délig kitartó, kiterjedt dél-dunántúli ködmezõ is (ehhez meg kéne nézni az archív mûholdképeket). Lehet, hogy ha akkor Gyõrben lettél volna, már egészen más idõjárásra emlékeznél.
Annyival jobb lenne, ha õ maga írná be ezeket 
... ne makacsoskodjon, hanem jöjjön vissza szépen!
... ne makacsoskodjon, hanem jöjjön vissza szépen!
Na, szép kis defenzivában vagyok... De hát tudtam én elõre, hogy így lesz, magam akartam. 
A mért hõmérséklet-adatokat nem vitatom, és abba is készséggel belemegyek, hogy a Balaton víztömegének hûtõ hatása közrejátszhatott abban, hogy annyira hûvösnek éreztem én akkor az idõt.
Viszont ettõl függetlenül a délkeleti lábas hideges epizód félreismerhetetlen volt. Ha megnézed a belinkelt térképeket, egyet fogsz érteni velem. Ha nem lett volna ez a nem mindennapi keleti hideg behatás, úgy az okt. 7-i, és az okt. 8-i bárikus kép 25 fok fölötti hõmérsékleteket is bõven eredményezhetett volna.
Október hónap közepe csakugyan viszonylag meleg, déli áramlásos volt 1995-ben, ez vitathatatlan. Az is igaz, hogy a gyenge fagyok az utolsó dekádban jelentkeztek. Viszont akkor zsinórban jöttek, minden áldott reggel deresedés volt.
És nézd meg: az egészben az az érdekes, hogy szinte észrevétlen "sunnyogott" be a hideg a Kárpát-medencébe.
Okt. 21-i izobár-térkép:
Link
Az 1020 hepás izobár környezetében vagyunk, elég kis nyomásgradiens mellett. Ez a hidegfront szinte észrevehetetlen volt. Elõtte való nap is magasabb a nyomás:
Link
A rá következõ napon pedig már fölöttünk az AC centrális területe:
Link
Aztán nézd meg, okt. 23-án már milyen gyönyörû "kék banán" nyomul be Kelet-Európába. "Átlagos" években sokkal dinamikusabb légmozgások se hozzák ennyire effektíven közelünkbe az északkeleti hideget.
Link
"Régi motoros" vagyok a téldrukker "szakmában" Hidd el nekem, az az õsz, és a rá következõ tél olyan jellegû történéseket hozott, amilyenek nem nagyon szoktak lenni.
A mért hõmérséklet-adatokat nem vitatom, és abba is készséggel belemegyek, hogy a Balaton víztömegének hûtõ hatása közrejátszhatott abban, hogy annyira hûvösnek éreztem én akkor az idõt.
Viszont ettõl függetlenül a délkeleti lábas hideges epizód félreismerhetetlen volt. Ha megnézed a belinkelt térképeket, egyet fogsz érteni velem. Ha nem lett volna ez a nem mindennapi keleti hideg behatás, úgy az okt. 7-i, és az okt. 8-i bárikus kép 25 fok fölötti hõmérsékleteket is bõven eredményezhetett volna.
Október hónap közepe csakugyan viszonylag meleg, déli áramlásos volt 1995-ben, ez vitathatatlan. Az is igaz, hogy a gyenge fagyok az utolsó dekádban jelentkeztek. Viszont akkor zsinórban jöttek, minden áldott reggel deresedés volt.
És nézd meg: az egészben az az érdekes, hogy szinte észrevétlen "sunnyogott" be a hideg a Kárpát-medencébe.
Okt. 21-i izobár-térkép:
Link
Az 1020 hepás izobár környezetében vagyunk, elég kis nyomásgradiens mellett. Ez a hidegfront szinte észrevehetetlen volt. Elõtte való nap is magasabb a nyomás:
Link
A rá következõ napon pedig már fölöttünk az AC centrális területe:
Link
Aztán nézd meg, okt. 23-án már milyen gyönyörû "kék banán" nyomul be Kelet-Európába. "Átlagos" években sokkal dinamikusabb légmozgások se hozzák ennyire effektíven közelünkbe az északkeleti hideget.
Link
"Régi motoros" vagyok a téldrukker "szakmában" Hidd el nekem, az az õsz, és a rá következõ tél olyan jellegû történéseket hozott, amilyenek nem nagyon szoktak lenni.
Az okt. 8-i esetben alighanem nekem van igazam. Még a T850 izoterma-térképen is látszik a 10 fokos izotermának kismértékû meghátrálása nyugat felé:
Link
Link
Link
Link
A zivataros esetben magam is hajlok arra, hogy az csupán belemagyarázás. Mégis érdekes, hogy bár az azóta eltelt csaknem 20 évben "kétségbeesetten" igyekszem kifogni újra egy ilyen napot, eddig nem sikerült. A helyi zivatarok utáni késõ esti "lezutty" mindig megáll 18-19 foknál.
Link
Link
Link
Link
A zivataros esetben magam is hajlok arra, hogy az csupán belemagyarázás. Mégis érdekes, hogy bár az azóta eltelt csaknem 20 évben "kétségbeesetten" igyekszem kifogni újra egy ilyen napot, eddig nem sikerült. A helyi zivatarok utáni késõ esti "lezutty" mindig megáll 18-19 foknál.
No, közben Lász mester felvilágosított kissé, így nézzük csak meg azt a "különös" októbert még egyszer.
"Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta."
Valójában a hónap nagyobb része - nem csak a közepe - enyhe és száraz volt. Az elsejei HF után már másodikán voltak olyan országrészek, ahol 20 fok fölött alakult a Tmax, harmadikától okt. 20-ig pedig jellemzõbb volt a 20 fok fölötti nappali érték, mint az az alatti, mindez elsõsorban a hónap elején.
A hónap közepén valóban volt egy ködösebb idõszak, de a fagyok csak 23-tól jelentkeztek, és csak néhány napig, hónap végére újra melegebb lett.
Én az október közepi néhány ködös napban semmi különöset nem látok, az október végi fagyokat pedig végképp nem nevezném korainak. Tavaly már október elején szinte országos fagyok voltak, fagyzugokban rekord hideggel, mégsem lett belõle kemény tél...
És akkor a végképp különös, okt. 8-ai, délkeleti lábas hideges, naposan is csak 15 fokos történet:
valójában országszerte 20-23 fokokat mértek, még Kékestetõn is 15,6 fok lett a Tmax!
"Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta."
Valójában a hónap nagyobb része - nem csak a közepe - enyhe és száraz volt. Az elsejei HF után már másodikán voltak olyan országrészek, ahol 20 fok fölött alakult a Tmax, harmadikától okt. 20-ig pedig jellemzõbb volt a 20 fok fölötti nappali érték, mint az az alatti, mindez elsõsorban a hónap elején.
A hónap közepén valóban volt egy ködösebb idõszak, de a fagyok csak 23-tól jelentkeztek, és csak néhány napig, hónap végére újra melegebb lett.
Én az október közepi néhány ködös napban semmi különöset nem látok, az október végi fagyokat pedig végképp nem nevezném korainak. Tavaly már október elején szinte országos fagyok voltak, fagyzugokban rekord hideggel, mégsem lett belõle kemény tél...
És akkor a végképp különös, okt. 8-ai, délkeleti lábas hideges, naposan is csak 15 fokos történet:
valójában országszerte 20-23 fokokat mértek, még Kékestetõn is 15,6 fok lett a Tmax!
"mégis 8-án metszõ délkeleti szél fújt a Balaton felõl (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután"
Az ország többi részén mi volt a helyzet? Mert 1 településen tapasztaltak alapján ilyen általános megállapítást tenni, hát...
A leírt szitu engem sokkal inkább emlékeztet a jól megszokott tavi légkörzéses T-beragadásra, de mivel máshonnan nem tudok adatokat, ezért akár igazad is lehet.
Aztán a kegyetlenül szokatlan zivataros eset...28 fokra zivatar, majd kiderülõ ég és éjfélkor 15 fok????? Ilyenre száz példát lehetne hozni csak az idei nyárról!!! Semmi, hangsúlyozom SEMMI szokatlan nincs ebben.
Szintén nem szokatlan augusztusban a sûrû, nagy területre kiterjedõ köd.
Az ország többi részén mi volt a helyzet? Mert 1 településen tapasztaltak alapján ilyen általános megállapítást tenni, hát...
A leírt szitu engem sokkal inkább emlékeztet a jól megszokott tavi légkörzéses T-beragadásra, de mivel máshonnan nem tudok adatokat, ezért akár igazad is lehet.
Aztán a kegyetlenül szokatlan zivataros eset...28 fokra zivatar, majd kiderülõ ég és éjfélkor 15 fok????? Ilyenre száz példát lehetne hozni csak az idei nyárról!!! Semmi, hangsúlyozom SEMMI szokatlan nincs ebben.
Szintén nem szokatlan augusztusban a sûrû, nagy területre kiterjedõ köd.
Nagyon jó volt olvasni az 1995-ös õsz és 1995/96-os téli élménybeszámolókat, eseményeket.
Én ekkor lassan 3 éves voltam lévén téli gyerek vagyok, sajnos semmire sem emlékszem, de 1993 január, februárban igen enyhe és hideg periódusok voltak születésem környékén, szüleim mesélték milyen enyhe idõ volt akkor( 15 °C), elõtte meg milyen hideg.
Link
Link
Születésnapomról 2 térkép.
Azért volt változékonyság itt is:
Január 10. környéke hideg volt
Link
Link
január 15.
Link
Link
január 20.
Link
Link
január 25. viharciklon
Link
Link
január 30. Ezután sarki hideg leszakadás
Link
Link
február elején pedig beállt az anticiklon
Link
Link
Én ekkor lassan 3 éves voltam lévén téli gyerek vagyok, sajnos semmire sem emlékszem, de 1993 január, februárban igen enyhe és hideg periódusok voltak születésem környékén, szüleim mesélték milyen enyhe idõ volt akkor( 15 °C), elõtte meg milyen hideg.
Link
Link
Születésnapomról 2 térkép.
Azért volt változékonyság itt is:
Január 10. környéke hideg volt
Link
Link
január 15.
Link
Link
január 20.
Link
Link
január 25. viharciklon
Link
Link
január 30. Ezután sarki hideg leszakadás
Link
Link
február elején pedig beállt az anticiklon
Link
Link
Nehéz is ilyen általánosan használható kapaszkodót találni, valószínûleg nem is lehet. De gyanújelek vannak, ezt az "átfigyelt" 40 év alapján bizton állíthatom.
Többé-kevésbé egzakt légkörfizikai megfontolások is kínálkoznak az északnyugat-eurázsiai szubarktikus hidegbázis kiépülési üteme és a Namias-ciklusok jóvoltából. A részletes "mesébe" most nem mennék bele, errõl már sokat írtam ezeken az oldalakon. Elég az hozzá, hogy például a DAI viszonylag jó beválása is ezen mechanizmussal magyarázható.
Még visszatérve 1995 õszére, a furcsaságok között nem is említettem az egyik legfurcsábbat -nevezetesen, a hideglevegõnek az október 8-i "visszanyúlását"
Télen gyakori, hogy mikor már nyugalomba jutott felettünk a sarki hideglevegõ, AC épült ki térségünk fölött, sõt, már átkerültünk annak hátoldalára és nyugat felõl atlanti alacsony nyomás közeleg, akkor, ebben az elõoldali-anticiklonális helyzetben a talaj közelében még mindig fagyos délkeleti szél fúj, és esze ágában sincs emelkedni a hõmérsékletnek.
Ez a figura télen közönséges, de nem úgy kora õsszel. Márpedig 1995 október 8-án éppen ez történt. Emlékszem, valamelyik, akkor még jelentõ meteorológus hölgy déliszeles melegedést helyezett kilátásba elõzõ nap, mégis 8-án metszõ délkeleti szél fújt a Balaton felõl (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután, estefelé pedig már 10 fok se.
A hölgynek 100 esetbõl 99-ben igaza lett volna, de 1995 õsze más tészta volt. A nagyon korán elõkerült tipikus téli cirkulációs helyzet is -ha akarom- már megelõlegezte az alig egy hónappal késõbb bekövetkezett erõs téltámadást.
Többé-kevésbé egzakt légkörfizikai megfontolások is kínálkoznak az északnyugat-eurázsiai szubarktikus hidegbázis kiépülési üteme és a Namias-ciklusok jóvoltából. A részletes "mesébe" most nem mennék bele, errõl már sokat írtam ezeken az oldalakon. Elég az hozzá, hogy például a DAI viszonylag jó beválása is ezen mechanizmussal magyarázható.
Még visszatérve 1995 õszére, a furcsaságok között nem is említettem az egyik legfurcsábbat -nevezetesen, a hideglevegõnek az október 8-i "visszanyúlását"
Télen gyakori, hogy mikor már nyugalomba jutott felettünk a sarki hideglevegõ, AC épült ki térségünk fölött, sõt, már átkerültünk annak hátoldalára és nyugat felõl atlanti alacsony nyomás közeleg, akkor, ebben az elõoldali-anticiklonális helyzetben a talaj közelében még mindig fagyos délkeleti szél fúj, és esze ágában sincs emelkedni a hõmérsékletnek.
Ez a figura télen közönséges, de nem úgy kora õsszel. Márpedig 1995 október 8-án éppen ez történt. Emlékszem, valamelyik, akkor még jelentõ meteorológus hölgy déliszeles melegedést helyezett kilátásba elõzõ nap, mégis 8-án metszõ délkeleti szél fújt a Balaton felõl (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután, estefelé pedig már 10 fok se.
A hölgynek 100 esetbõl 99-ben igaza lett volna, de 1995 õsze más tészta volt. A nagyon korán elõkerült tipikus téli cirkulációs helyzet is -ha akarom- már megelõlegezte az alig egy hónappal késõbb bekövetkezett erõs téltámadást.
Félre ne érts, szívesen olvasom, csak én is hangosan gondolkozom.
Mellékesen hasonló korúként és hasonló télfanként én is mindenáron keresek valamiféle kapaszkodót, ám eddig -a sok-sok év ellenére- én nem találtam.
Mellékesen hasonló korúként és hasonló télfanként én is mindenáron keresek valamiféle kapaszkodót, ám eddig -a sok-sok év ellenére- én nem találtam.
Nem ismersz Te engem. Nyár végétõl kezdve idõtlen-idõk óta az idõjárás minden rezdülését figyelem, és értékelem az eljövendõ tél szempontjából. Tudom, ez nem egzakt szemléletmód, részben biztosan hülyeség, de nem tudok másként tenni.
Igen, a meglepõ módon mélyre zuhant hõmérséklet és a nagy köd láttán már akkor eszembe jutott, hogy talán általánosságban hûvös/hideg idõszak veti elõre árnyékát. A hónap végi õszies epizód pedig megerõsített elképzelésemben. Persze lehet, csak a véletlen mûve, hogy utána csakugyan zimankós tél következett. Valószínûleg neked van igazad az ilyen retrospekciókról alkotott véleményeddel.
Mindenesetre, mint érdekességet, közzé tettem megfigyeléseimet -ha több nem is, de talán szórakoztató volt.
Igen, a meglepõ módon mélyre zuhant hõmérséklet és a nagy köd láttán már akkor eszembe jutott, hogy talán általánosságban hûvös/hideg idõszak veti elõre árnyékát. A hónap végi õszies epizód pedig megerõsített elképzelésemben. Persze lehet, csak a véletlen mûve, hogy utána csakugyan zimankós tél következett. Valószínûleg neked van igazad az ilyen retrospekciókról alkotott véleményeddel.
Mindenesetre, mint érdekességet, közzé tettem megfigyeléseimet -ha több nem is, de talán szórakoztató volt.
A következõ idõjárási esemény, mely -legalábbis az én szememben- rendkívüliség volt, nem sokkal ezután, augusztus legvégén vette kezdetét. Íme, az 1995 aug. 29-re vonatkozó izobár-térkép:
Link
Ehhez tartozó izotermák 850 hepán:
Link
Látható a térségünk felett kialakult igen dinamikus északi áramlás, mellyel hideg sarkvidéki levegõ érkezett. Feltûnõ még az élénk ciklontevékenység, 1000 hepás középponttal a Kárpát-medence felett. Az izoterma-térképen látszik, hogy az 5 fokos T850 már ezen a napon (aug. 29-én) bejött Északnyugat-Magyarország fölé.
Nézzük tovább a magassági hõmérséklet alakulását:
Link
Link
Link
Link
Link
A furcsaság éppen ebben van. Az 5 fok körüli T850 a leghûvösebb nyári idõszakok sajátja. Egy-egy nap persze befigyelhet országunkba, de itt nem kevesebb, mint 5 napon át tartózkodott fölöttünk 5 fok körüli, esetleg némileg az alatti hõmérsékletû levegõ a 850-es nyomásnívón. Ez nagyon meg is látszott az idõjárás általános arculatán. A hidegfront elõtti nap még csaknem 30 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála. A front nagy széllel, közepes csapadékmennyiséggel érkezett Észak-Dunántúlra -éjszaka. Másnap már nem esett, és jelentõs esõ nem volt a következõ napokban sem. Ennek ellenére egész napos borultság volt több napig. A képet teljesen a hidegadvekció uralta. Három-négy napon át a maximum nem érte el a 15 fokot, sõt, 12-13 fok körül alakult.
Az -ha nem is nagyon gyakran- elõfordul, hogy augusztus utolsó dekádjában õszies hûvösség köszönt be borultsággal, széllel, 10 fokot csak kevéssel meghaladó csúcshõmérséklettel. Beköszönt: 1-2 napra. De, hogy majdnem öt napig egyfolytában ilyen legyen az idõ augusztus legvégén, arra 1995-öt leszámítva nem láttam példát.
Ez a kivételesen erõs hidegbetörés az augusztus közepi nagy köd után igencsak õszies jelleget kölcsönzött augusztus második felének.
És hogy még érdekesebb legyen a dolog, szeptember legvégén, október legelején újra igen erõs hidegbetörés történt északról:
Link
Link
Link
Fentiekhez tartozó izoterma-térképek:
Link
Link
Link
A nullás I850 izoterma is bent volt az ország fölött több napon át.
Tulajdonképp külön-külön sem az augusztus közepi hûvös, ködös éjszaka, sem a hó végi erõs hidegbeáramlás, sem pedig az október elsejei kifejezetten zord, csapóesõs, hideg idõ nem lenne falrengetõ rendkívüliség. De így együtt, egymásután: nagyon jellemzõek arra a téli félévre.
Link
Ehhez tartozó izotermák 850 hepán:
Link
Látható a térségünk felett kialakult igen dinamikus északi áramlás, mellyel hideg sarkvidéki levegõ érkezett. Feltûnõ még az élénk ciklontevékenység, 1000 hepás középponttal a Kárpát-medence felett. Az izoterma-térképen látszik, hogy az 5 fokos T850 már ezen a napon (aug. 29-én) bejött Északnyugat-Magyarország fölé.
Nézzük tovább a magassági hõmérséklet alakulását:
Link
Link
Link
Link
Link
A furcsaság éppen ebben van. Az 5 fok körüli T850 a leghûvösebb nyári idõszakok sajátja. Egy-egy nap persze befigyelhet országunkba, de itt nem kevesebb, mint 5 napon át tartózkodott fölöttünk 5 fok körüli, esetleg némileg az alatti hõmérsékletû levegõ a 850-es nyomásnívón. Ez nagyon meg is látszott az idõjárás általános arculatán. A hidegfront elõtti nap még csaknem 30 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála. A front nagy széllel, közepes csapadékmennyiséggel érkezett Észak-Dunántúlra -éjszaka. Másnap már nem esett, és jelentõs esõ nem volt a következõ napokban sem. Ennek ellenére egész napos borultság volt több napig. A képet teljesen a hidegadvekció uralta. Három-négy napon át a maximum nem érte el a 15 fokot, sõt, 12-13 fok körül alakult.
Az -ha nem is nagyon gyakran- elõfordul, hogy augusztus utolsó dekádjában õszies hûvösség köszönt be borultsággal, széllel, 10 fokot csak kevéssel meghaladó csúcshõmérséklettel. Beköszönt: 1-2 napra. De, hogy majdnem öt napig egyfolytában ilyen legyen az idõ augusztus legvégén, arra 1995-öt leszámítva nem láttam példát.
Ez a kivételesen erõs hidegbetörés az augusztus közepi nagy köd után igencsak õszies jelleget kölcsönzött augusztus második felének.
És hogy még érdekesebb legyen a dolog, szeptember legvégén, október legelején újra igen erõs hidegbetörés történt északról:
Link
Link
Link
Fentiekhez tartozó izoterma-térképek:
Link
Link
Link
A nullás I850 izoterma is bent volt az ország fölött több napon át.
Tulajdonképp külön-külön sem az augusztus közepi hûvös, ködös éjszaka, sem a hó végi erõs hidegbeáramlás, sem pedig az október elsejei kifejezetten zord, csapóesõs, hideg idõ nem lenne falrengetõ rendkívüliség. De így együtt, egymásután: nagyon jellemzõek arra a téli félévre.
Ezt elfogadom. Ám van két problémám.
1. ennek mi a köze a késõbbi tél milyenségéhez?
2. ezek a "furcsaságok" a követõ tél után lettek elõbányászva az emlékezetbõl, vagy rögtön aug. 14-én ezek után sejtésed lett, hogy jön az ominózus kemény tél? Ezt azért nem hiszem. Így viszont azt kell mondanom, hogy utólag -ezt már említettem- minden 3-4 hónapos intervallumban lehet találni olyan "gyanús" jeleket, amik -már az események ismeretében- visszatekintve akár jelnek is tekinthetõek. Holott nem azok, csak ráerõltettünk dolgokat.
Szóval: egyáltalán nem gyõztél meg, sõt....
Ettõl függetlenül kíváncsian várom a továbbiakat.
1. ennek mi a köze a késõbbi tél milyenségéhez?
2. ezek a "furcsaságok" a követõ tél után lettek elõbányászva az emlékezetbõl, vagy rögtön aug. 14-én ezek után sejtésed lett, hogy jön az ominózus kemény tél? Ezt azért nem hiszem. Így viszont azt kell mondanom, hogy utólag -ezt már említettem- minden 3-4 hónapos intervallumban lehet találni olyan "gyanús" jeleket, amik -már az események ismeretében- visszatekintve akár jelnek is tekinthetõek. Holott nem azok, csak ráerõltettünk dolgokat.
Szóval: egyáltalán nem gyõztél meg, sõt....
Ettõl függetlenül kíváncsian várom a továbbiakat.
Az intenzív csapadékhullás, majd utána a párolgás simán hûthet ennyit a levegõn, pláne éjfélig, hisz ilyenkor már elég korán van a naplemente. A 13 fokos hõmérséklet-csökkenés ennyi idõ alatt egyáltalán nem számít rendkívülinek.
Nagy területet érintõ zivatarrendszer után pedig nem ritka a kiterjedt, sûrû köd (fõleg éjszaka, amikor épp kialakulóban, erõsödõben van), már többször volt itt is szinte az egész megyére, vagy annak jó részére kiterjedõ "novemberi" köd augusztusban. Legutóbb pl. 2-án: Link
Nagy területet érintõ zivatarrendszer után pedig nem ritka a kiterjedt, sûrû köd (fõleg éjszaka, amikor épp kialakulóban, erõsödõben van), már többször volt itt is szinte az egész megyére, vagy annak jó részére kiterjedõ "novemberi" köd augusztusban. Legutóbb pl. 2-án: Link
Én azért elviselnék pár olyan októbert, még ha az eleje hidegen is indult. Ha nyári nem is fordult elõ a fõvárosban, de nem sokon múlt, és sokáig maradt egyfolytában 20 fok felett a maximum (12 napon át). A hónap vége pedig nemigen volt hidegebb a sokéves átlagnál a lehûlés ellenére sem. Kárpótlás volt a szeptemberért.
Jég nem volt. Egyébként amit írsz, az mind korrekt: helyi zivatarban gyors, jelentõs hõcsökkenés, majd a kiderülõ ég mellett a nem nagyon alacsony harmatpontig zuhanó hõmérséklet, esetleg ködképzõdés -rendben van.
A mérték az, ami nagyon furcsa volt. Ha 18-19 fokig csökkent volna a T, nem csodálkoztam volna. Ilyesmi gyakran megesett azóta is. De 15,5 fok? Ez volt az elsõ és utolsó ilyen eset, pedig igazán gyakran nézegetem a hõmérõt.
A vastag, kiterjedt ködre ugyanez vonatkozik. Ha lett volna nyílt köd, vagy kisebb foltban vastagabb, zárt köd: belefér. De Gönyûtõl Gyõrig áthatolhatatlan, szinte "harapható" ködtenger, hogy lépésben lehetett csak hajtani? Augusztusban, éjfél felé? Hát, hát...
A mérték az, ami nagyon furcsa volt. Ha 18-19 fokig csökkent volna a T, nem csodálkoztam volna. Ilyesmi gyakran megesett azóta is. De 15,5 fok? Ez volt az elsõ és utolsó ilyen eset, pedig igazán gyakran nézegetem a hõmérõt.
A vastag, kiterjedt ködre ugyanez vonatkozik. Ha lett volna nyílt köd, vagy kisebb foltban vastagabb, zárt köd: belefér. De Gönyûtõl Gyõrig áthatolhatatlan, szinte "harapható" ködtenger, hogy lépésben lehetett csak hajtani? Augusztusban, éjfél felé? Hát, hát...
Volt a zivatarban jég, és ha igen, mennyi? Ez magyarázhatja a jelentõs lehûlést. Bár ekkora mértékû lehûlést önmagában a csapadék is produkálhat, hisz gyakran van nyáron, hogy ahol 30-32 fokban kialakul egy hõzivatar, vagy multicellás rendszer érkezik, a zivatar végére bõven 20 fok alá esik már a hõmérséklet.
A ködöt a nagy csapadék szintén megmagyarázza, augusztusban ez már elég gyakorinak mondható ha közvetlenül a csapadék után estére kiderül az ég és leáll a szél.
A ködöt a nagy csapadék szintén megmagyarázza, augusztusban ez már elég gyakorinak mondható ha közvetlenül a csapadék után estére kiderül az ég és leáll a szél.
" Az õsz semmi meghökkentõen különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más õszön legalább ennyi (sõt!) és ilyen horderejû események zajlottak."
Esetünkben természetesen 1995 õszérõl van szó. Nos, kicsit utána gondolkodva ezzel a kijelentéssel abszolúte nem tudok egyetérteni. Látványos dolgok tényleg nem voltak, de volt néhány egészen aprónak tûnõ, de számomra roppant furcsa esemény. Olyan, amilyet azóta se láttam. Egészen eddig senkinek se beszéltem róluk a fórumon, mert tapasztalatom szerint ilyen kijelentésekért könnyen megkaphatja az ember, hogy "ááá, dehogy!" Meg: "tudománytalan, amit írsz, butaságokat beszélsz etc." (S lehet, nem is ilyen "úri" modorban)
Hát én most vállalom ennek kockázatát, és a télért lelkesedõ, régi fórumtársaim kedvéért beszámolok róla, mit láttam én akkor annyira szokatlannak.
Az elsõ meglepetés nagyon korán, aug. 14-én ért. Fülledt, kifejezetten meleg nyári nap volt hozzávetõlegesen 28 fokos maximum-hõmérséklettel. Délután kelet-délkelet felõl felvonuló, elég heves zivatart kaptunk kiadós záporral. Ennek elvonultával teljesen kiderült az ég, és szélcsend állt be. Nem sokkal éjfél elõtt a hõmérõre pillantottam, és meglepõdve láttam, hogy mindössze 15,5 fokot mutat. Hangsúlyozom, nem frontzivatarról, frontátvonulásról volt szó azon a délutánon. A szokatlan és érthetetlen a hõmérsékletnek ez a csaknem 13 fokos zuhanása volt a kora délutánihoz képest. Ilyet azóta se tapasztaltam. Nyáron csak hûvös levegõ advekciója mellett fordul elõ az én vidékemen ilyen alacsony késõ esti hõmérséklet -de akkor nincs 28 fok délután!
Még érdekesebb volt, hogy ezzel párhuzamosan "novemberi" sûrûségû köd képzõdött nagy területen. Egy ismerõsömet vittem be autón Gyõrbe nem sokkal éjfél után, és a vastag köd az egész 8 km-es úton végig kitartott (Nem egy kis ködfolt képzõdött csupán)
Kikerestem 1995 aug. 14-ét a GFS térképarchívumában, hátha ez választ ad a furcsa, hirtelen lehûlés titkára. Ezt találtam:
Link
Link
Link
Link
Szinoptikai kép alapján lett volna honnan beszivárognia hûvös levegõnek a magasabb légrétegekben, hiszen a kontinens keleti felén bõdült ciklon-hátoldali helyzet állt fenn.
Az izoterma-térképek ellenben csak egész halványan támasztják alá ezt. Aug. 25-re közelebb került ugyan térségünkhöz a 10 fokos T850 izoterma, és valamicske ény-dk-i hõgradiens is mutatkozik a Kárpát-medence környékén. Ettõl eltekintve semmi megdöbbentõ nincs a 850 hepás nyomásnívón: térségünk az igazán nyári 10 és 15 fokos izoterma között található.
Valami helyi tényezõ hozta létre az erõs hõcsökkenést, és az ebben az évszakban ritka, sûrû ködöt?
Mindenesetre ez volt az elsõ apró történés, amire akkor felkaptam a fejem. A következõt mindjárt megírom.
Esetünkben természetesen 1995 õszérõl van szó. Nos, kicsit utána gondolkodva ezzel a kijelentéssel abszolúte nem tudok egyetérteni. Látványos dolgok tényleg nem voltak, de volt néhány egészen aprónak tûnõ, de számomra roppant furcsa esemény. Olyan, amilyet azóta se láttam. Egészen eddig senkinek se beszéltem róluk a fórumon, mert tapasztalatom szerint ilyen kijelentésekért könnyen megkaphatja az ember, hogy "ááá, dehogy!" Meg: "tudománytalan, amit írsz, butaságokat beszélsz etc." (S lehet, nem is ilyen "úri" modorban)
Hát én most vállalom ennek kockázatát, és a télért lelkesedõ, régi fórumtársaim kedvéért beszámolok róla, mit láttam én akkor annyira szokatlannak.
Az elsõ meglepetés nagyon korán, aug. 14-én ért. Fülledt, kifejezetten meleg nyári nap volt hozzávetõlegesen 28 fokos maximum-hõmérséklettel. Délután kelet-délkelet felõl felvonuló, elég heves zivatart kaptunk kiadós záporral. Ennek elvonultával teljesen kiderült az ég, és szélcsend állt be. Nem sokkal éjfél elõtt a hõmérõre pillantottam, és meglepõdve láttam, hogy mindössze 15,5 fokot mutat. Hangsúlyozom, nem frontzivatarról, frontátvonulásról volt szó azon a délutánon. A szokatlan és érthetetlen a hõmérsékletnek ez a csaknem 13 fokos zuhanása volt a kora délutánihoz képest. Ilyet azóta se tapasztaltam. Nyáron csak hûvös levegõ advekciója mellett fordul elõ az én vidékemen ilyen alacsony késõ esti hõmérséklet -de akkor nincs 28 fok délután!
Még érdekesebb volt, hogy ezzel párhuzamosan "novemberi" sûrûségû köd képzõdött nagy területen. Egy ismerõsömet vittem be autón Gyõrbe nem sokkal éjfél után, és a vastag köd az egész 8 km-es úton végig kitartott (Nem egy kis ködfolt képzõdött csupán)
Kikerestem 1995 aug. 14-ét a GFS térképarchívumában, hátha ez választ ad a furcsa, hirtelen lehûlés titkára. Ezt találtam:
Link
Link
Link
Link
Szinoptikai kép alapján lett volna honnan beszivárognia hûvös levegõnek a magasabb légrétegekben, hiszen a kontinens keleti felén bõdült ciklon-hátoldali helyzet állt fenn.
Az izoterma-térképek ellenben csak egész halványan támasztják alá ezt. Aug. 25-re közelebb került ugyan térségünkhöz a 10 fokos T850 izoterma, és valamicske ény-dk-i hõgradiens is mutatkozik a Kárpát-medence környékén. Ettõl eltekintve semmi megdöbbentõ nincs a 850 hepás nyomásnívón: térségünk az igazán nyári 10 és 15 fokos izoterma között található.
Valami helyi tényezõ hozta létre az erõs hõcsökkenést, és az ebben az évszakban ritka, sûrû ködöt?
Mindenesetre ez volt az elsõ apró történés, amire akkor felkaptam a fejem. A következõt mindjárt megírom.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat