Földtan

Idõközben be is fejezõdött a terület kiürítése, illetve lezárták az érintett utakat is.

Tegnap a lecsendesedett Eyjafjöll-t néhányan már temették, erre éjjeli hír, hogy evakuálnak a környékén , mivel a gleccser alatti régióban közelgõ kitörésre utaló földrengéssorozatot mértek/mérnek. Ráadásnak emelkedik is a vízszint is a környezõ folyócskákon, habár egyelõre csak kis mértékben.
A gleccser alatti kitörés veszélye abban rejlik, hogy hirtelen áradás keletkezik az alulról olvadó jég okán, ami kissé hasonló ahhoz, amilyen villámáradást nálunk egy intenzív nyári zivi csinál, csak sokkal hosszabb idõn át, sok törmelékkel, kövekkel, jégdarabokkal, robogó vízzel együtt elmossa az utakat (ill. mindent, ami az útjába esik). A helyzet olyannyira ismerõs az izlandiaknak, hogy külön szavuk is van az ilyen hirtelen gleccserolvadásos áradás esetére: jökulhlaup
Napkelte utánra terveznek helikopteres átrepülést, ami talán több információval szolgál majd.

Hö, gyerek voltál még, én akkor már elmúltam 17. :-)
Kiûlltunk faterral a fõgerenda alá, onnan lestük az utcára pizsamában kifutkozó szomszédokat röhögve. :-) Én élveztem, tudva, hogy Veszprém nem a leginkább földrengésveszélyes hazai város.

Mexikóban 7,1 volt, a Bandi mellett (Szent András törésvonal), szerencsére csak 2 halálos áldozattal. Ritkásabban lakott hely volt, na.

Bizony itt, Siófokon is komoly "élmény" volt.

Éppen ultiztunk-pókereztünk hajnalba(reggelbe) nyúlóan, amikor jött a rengés. Egyik társunk hasonlóan megijedt. Bepánikolt és ki akart ugrani a 2. emeletrõl.Úgy kellett lefognunk.

Nagyon komoly! Ezt átélni és látni....libabõr kategória. Bár, már talán írtam, a '85-ös berhidai rengéskor úgy megijedtem, hetekig nem tudtam aludni. Szégyen, nem szégyen, 16 éves voltam akkor.
Egyszerûen lenyûgözött az, hogy minden, amit stabilnak, mozdíthatatlannak hittem, nyeklett-nyaklott-ropogott-recsegett körülöttem.

Ez elég komoly!
Mekkora rengés volt egyébként?

A múltkori mexikói rengéskor készült kép (a rengés közben), a hegyek porát a rengés verte fel:

A minap írt rengéseket követõen éledezni kezdett az Etna.

A fotót Boris Behncke készítette ma délután.
A délkeleti kráternél történtek kisebb robbanások és hamukibocsátás, láváról egyelõre nem tudnak.

Attól, hogy ott él, nem biztos, hogy rendszeresen kirándul is a vadonba, ami ott tényleg vad, fõleg hóviharban... Egy sima autóval (nem terepjáró) mentek fel a gleccserre, mint amikor Te kiruccansz a tóhoz napnyugtát fényképezni, vagy ilyesmi. De a mentõcsapatok amúgy egy rakás átfagyott turistát szedtek már le a gleccserrõl, akik általában egy szál dzsekiben vágtak neki a több órás sétának.... A helyi mentõcsapatok lassan az éves anyagi keretük végéhez érnek, annyi embert kell leszedni, s a kocsik, helikopterek ott se hidegvízzel mennek.

Jaj,Istenem!!
Mert, ha még teszemazt görögök, de hogy helybeliek és nem tudják mit ne tegyenek ha eltévdnek a hóviharban... Nagyon szomorú eset. :-(((

Azóta a férfit is megtalálták holtan. :-((((
Egész pontosan az volt, hogy letértek az útról a hóviharban, eltévedtek, a pasi telefonon segítséget kért, közben elkezdte (gyalog) keresni az utat, amirõl letértek. Folyamatosan kapcsolatban volt a mentõcsapattal, s hamarosan azt jelezte, hogy megvan az út, nem kér több segítséget (ha jól sejtem, esetleg attól tarthatott, hogy kiszámlázzák neki a keresés költségeit?). Ezt követõen nem érkezett róluk több hír, s haza se értek (ezek szerint izlandiak?), így a férfi családja hívta ismét a rendõrséget, ennek okán kezdtek újra keresni. Azt nem írják le, hogy miben haltak meg, de szeritem simán kihûltek. A halva talált nõ nem a kocsiban volt, hanem a közelében, a férfit távolabb találták meg. Ha a kocsiban maradnak mindhárman, még élnének.

Megvan az Eyjafjöll elsõ halottja. Két nõ és egy férfi mentek fel kocsival tegnap viharos, hófúvásos idõben a hegyhez, eltévedtek. Az egyik nõre véletlenül bukkantak rá, bolyongott a hóviharban. A másik a kocsiban volt, meghalt. A férfit még nem találták meg. :-((((((( Persze végül is nem a vulkán, hanem az oktondiság, megfontolatlanság és kíváncsiság ölt.

:-))) Vagy az ürge lába 58-as :-)

Elõször nem is láttam a tojásokat, de most már felfedeztem, tényleg vannak ott valami apró fehérek, fürjtojások lehetnek..

Hat tojás + valami hús? Ne mondd már, ennyitõl az uram is kifeküdne, pedig tud enni.

Amúgy meg egy "olcó" vacsora is elfogyasztható volt odafenn:
Link
(angolul nem tudókak egy összefoglalás: Potom 350 euróért lehetett enni egyik reykjavíki luxushotel séfjei által a friss láván elkészített vacsorát a láva mellett felállított asztalnál elfogyasztani, persze heli vitte a vendégeket a hotelbõl a lávához.)

Hát ezzel nem laknék jól.

Éljen a tiszta, szabad energia!

Hogy készül a húsvéti ebéd?

A fenti képen egy turista kis serpenyõben igyekszik az Eyjafjöll friss lávája felett elkészíteni az otthonról hozott husit. :-) Nem kimondottan veszélytelen vállalkozás, de én azért irigylem kicsit.

Földrengés Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget északi részén:
Link
CNN szerint 1 halott van, remélem, nem is lesz több.
Link
Link
A USGS szerint 7,2-es volt a rengés.

De jó, hogy visszanéztem ezt a 70 hozzászólást. Rohadt jó kép!

A nevezett törés elhelyezkedése: Link

Az Etna északkeleti oldalán, az egyik jól ismert törésen, a Pernicana-n volt egy 4,2-es rengés tegnap este, 1km mélyen a felszín alatt. Az ezen a törésen lévõ rengéseket a tapasztalatok szerint követni szokták kitörések is (1981, 1984-85, 1986, 2002, 2004), néhány nap - hónap elteltével, ugyanezen a lejtõn.
Mivel ez nem Mo-on van, a tegnap este megsérült utat már ki is javították:
Link
A törés menti elmozdulást az erdõben is látni:
Link
Érdemes tehát figyelni az Etnát is. Ha lesz valami hír, jelezni fogom.

Köszi nektek Viszont akkor elmondható, hogy a jelenlegi aktivitás nem az "igazi" atlanti árokban van, hanem a DK-i irányban nyúló "mellékárokban".

Az észak-amerikai és az eurázsiai lemez határán:

vagy Link

Megspékelve egy kis forrópont-vulkanizmussal: Link

Szép estét! Az Atlanti-hátság mentén, ahol természetesen egész Izland is fekszik számos mûködõ és szunnyadó tûzhányójával együtt.

Ez a vulkán a kontinentális tektonikus lemezekhez képest hol van?

Lottóznom kéne, hogy én is alaposan felkészülhessek...

Fantasztikus!
Egyre érdekesebb, hogy folyamatosan terjeszkedik a hasadék, egyre inkább tartós jellegre kell az ottaniaknak felkészülni.

Hú, egészen fantasztikus képsorok!

Ülve nézõs videó máról: Link

Tegnap megnyílt egy újabb hasadék az Eyjafjöll-nél, kb, merõlegesen az elõzõre.

Webkamerán is szépen látni: Link
Az új hasadéknál is elkezdõdött már a salakkúp épülése.

Megtalálták Link

Magyar vulkánblog
Link

Beállítottak még egy webkamerát:
Link

Videó:
(lávafolyásos)
Link
(gõzölgõs)
Link

webcam timelapse:
Link

Eyjafjöll a magasból:

Nagyobb képben: Link

Legalább 14 km-es volt az 1918-as Katla kitörési felhõ. (Larsen
2000) forrás: Link 471. old (PDF)

1947-48-ban az izlandi Hekla kitörési felhõje elérte a 27 kilométeres magasságot. A környéket 5 cm vastagságban takarta be a hamu. Az erupciót követõ 51. órában már Helsinkiben is megfigyelték a hamuhullást.

A Katla VEI 4-5 körüli kitörésekkel szereti produkálni magát, ám elsõdlegesen a jég alatti volta miatt kedvelik kevéssé más társainál... Csúnya áradásokat csinál, emellett robban, szór. A legutóbbi komoly kitörése 1918-ban volt, sajnos nem tudom, milyen magas lehetett a kitörési felhõ, felért-e a sztratoszférába.

Így igaz, bár azt is hozzá kell tenni, hogy Izlandon nem csak az a tipikus driftesedéshez kapcsolódó bazaltvulkanizmus van jelen, hanem egy erõsebb köpenyfeláramlás is besegít. Gyakorlatilag ezért létezik maga a sziget is. Ezért néha erõsebb kitörések is bekövetkeznek, ami már önmagában is befolyásolhatja az éghajlatot. A hosszantartó kitörés éghajlatmódosító hatásához meg elég csak egy példa: Laki, 1783-84

Elképzelhetõ lehet, ám az ilyen fajta vulkánokra (óceánközépi hátságok) inkább a lassú, kis intenzitású, ám rendkívül hosszú ideig tartó kitörések a jellemzõek. De általában egy-egy nagyobb kitörés szinte mindig hatással van a vulkán környéken a közeljövõ idõjárására.
Az elsõdleges dolog, hogy a levegõbe kerülõ por csökkenti a besugárzást. Ez aztán események lavináját indíthatja. Igen erõs kitörésnél pedig általában elõször "csak simán" hidegebbre fordul az idõjárás, és aztán indulnak meg egyéb, csatolt események. Ezek csak nagyon nehezen megjósolhatóak, többnyire csak utólag magyarázhatóak.

Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és csapadékviszonyaira?

Azért ez elképesztõ. Megy az élet a normális kerékvágásban, közben a háttérben meg köpõdik a láva.
Elképzelem ezt itthoni viszonylatban, hogy néha felnézek mennyire füstöl Pl. Piszkéstetõ. ( Bár egyszer valahol azt olvastam, hogy úgy kell elképzelni a Mátrát, mint vulkánt, hogy ez az egykori kráter északi falának maradványa. Maga a vulkán az alföld területén volt. Hmm.. )

Én már annak is tudnék örülni, ha egyszer életemben saját kezemmel tapogathatnám meg Izlandot (s nem csak a barátoktól kapott, onnan hozott kõdarabokat az íróasztalomon...)!
Így csak az marad, hogy végtelenítem a lejátszót és bámulok tátott szájjal. :-)

Köszi, Noli, ezek tényleg sokkal jobbak, pláne full screen módban.
Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!

Ugyanez hosszabb változatban:
Link
:-)
Egy másik, full screen módban nézendõ: Link
Irgalmatlan jók! De jó volna ott lenni...
Webcam éjjeli képeket is érdemes nézni: Link
Link

Képek:
Link

Közeli videó: Link

Nolihoz csatakozva: most tették közzé az izlandi kitörést vizsgáló vulkanológusok véleményét, miszerint csakhamar a Katla kitörése is várható... szerintem olvasták a fórumot Az aktuális kitörés tartamát pedig akár évekre is becsülik.