Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ó, az a bizonyos 1995/96-os tél...
Az 1992-tõl íródó mályi idõsoromban csak az 1998/99-es tél tudta felülmúlni a lesett hómennyiség ügyében (köszönhetõen a 99 februári über-ciklonnak): Link
Nem a kõkemény hidegségével tûnt ki, hanem a példás és télies jellegekkel teli változékonyságával.
Az a bizonyos 1995 mikulási havazás a magasan legszebb mikulási epizód volt az elmúlt évtizedeket nézve.
Már 4-én este, épp fagypontra csökkent t mellett kezdett havazni, mely másnap, 5-én végig váltakozó intenzitással folytatódott és csak 6-án reggel állt el.
Átlagban 16 cm hó esett, ám a majd végig erõs ék-i szél miatt 10-20 cm között váltakozott.
Igaz a 6-ától jövõ enyhülés hamar (9-ére) elvitte a havat, ám 12-tõl újra télies idõjárás köszöntött be.
A 95-ös december igazi fekete pontja az épp karácsonyra (23-26-a között) érkezõ erõs enyhülés, ám már 26-a estétõl, tartós berendezkedéssel visszatért a tél.
Az 1992-tõl íródó mályi idõsoromban csak az 1998/99-es tél tudta felülmúlni a lesett hómennyiség ügyében (köszönhetõen a 99 februári über-ciklonnak): Link
Nem a kõkemény hidegségével tûnt ki, hanem a példás és télies jellegekkel teli változékonyságával.
Az a bizonyos 1995 mikulási havazás a magasan legszebb mikulási epizód volt az elmúlt évtizedeket nézve.
Már 4-én este, épp fagypontra csökkent t mellett kezdett havazni, mely másnap, 5-én végig váltakozó intenzitással folytatódott és csak 6-án reggel állt el.
Átlagban 16 cm hó esett, ám a majd végig erõs ék-i szél miatt 10-20 cm között váltakozott.
Igaz a 6-ától jövõ enyhülés hamar (9-ére) elvitte a havat, ám 12-tõl újra télies idõjárás köszöntött be.
A 95-ös december igazi fekete pontja az épp karácsonyra (23-26-a között) érkezõ erõs enyhülés, ám már 26-a estétõl, tartós berendezkedéssel visszatért a tél.
"Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erõs kezdet után erõs folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél."
Soha annál rosszabb telet!
Soha annál rosszabb telet!
A Mikulás-napi havazást én a Gyõr melletti Gönyûn éltem át. Itt már havazással kezdõdött a csapadékhullás: feltehetõen közelebb volt ide a hátoldali hideg a magasban.
Az õszrõl annyit: abban feltétlenül igazad van, hogy a késõbbi események torzító tükrében másképp tûnhet fel annak az õsznek az idõjárása, mint amilyen valójában volt.
Ha objektivitást erõltetek magamra, a következõket tudom mondani: 1995 õsze valóban jellegtelennek látszhat abban az értelemben, hogy sok volt a csendes, nyugodt idõjárású, derült vagy ködös, csapadékmentes nap.
De megfigyelésem szerint nem is akkor gyanakodhatunk hidegebb fajta tél közeledésére, mikor az õszközép mozgalmas idõjárású, szeles, csapadékos, kifejezetten hideg.
Hanem éppen akkor, ha csendes, de nem meleg: korai ködöket hozó.
Emlékszem, hogy 1995 októbere ebbõl a szempontból felkeltette a figyelmemet (nagyon sok ködös reggel volt már akkor), és hideg telet feltételeztem. Ezt az elõfeltevésemet aztán romba döntötte a november eleji kemény télbetörés. Szíven voltam szúrva. Ugyanis a másik megfigyelés szerint a korai tél legtöbbször hamar kienged, és utána hosszú ideig a nagy semmi van, enyhe az idõ.
Hát erre alaposan rácáfolt 1995/96 tele. Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erõs kezdet után erõs folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél.
Az õszrõl annyit: abban feltétlenül igazad van, hogy a késõbbi események torzító tükrében másképp tûnhet fel annak az õsznek az idõjárása, mint amilyen valójában volt.
Ha objektivitást erõltetek magamra, a következõket tudom mondani: 1995 õsze valóban jellegtelennek látszhat abban az értelemben, hogy sok volt a csendes, nyugodt idõjárású, derült vagy ködös, csapadékmentes nap.
De megfigyelésem szerint nem is akkor gyanakodhatunk hidegebb fajta tél közeledésére, mikor az õszközép mozgalmas idõjárású, szeles, csapadékos, kifejezetten hideg.
Hanem éppen akkor, ha csendes, de nem meleg: korai ködöket hozó.
Emlékszem, hogy 1995 októbere ebbõl a szempontból felkeltette a figyelmemet (nagyon sok ködös reggel volt már akkor), és hideg telet feltételeztem. Ezt az elõfeltevésemet aztán romba döntötte a november eleji kemény télbetörés. Szíven voltam szúrva. Ugyanis a másik megfigyelés szerint a korai tél legtöbbször hamar kienged, és utána hosszú ideig a nagy semmi van, enyhe az idõ.
Hát erre alaposan rácáfolt 1995/96 tele. Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erõs kezdet után erõs folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél.
Bizony, én is már javában felnõtt fejjel éltem át. Ezért, no meg azért, mert ez valóban egy különleges tél volt, sok mindenre emlékszem még most is, miként Te is.
Pont ezért hoztam az adatokat (kiegészíteném azzal, hogy maga az õsz a 34. leghidegebb volt), amelyek azt támasztják alá, amire én is emlékszem: az õsz semmi meghökkentõen különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más õszön legalább ennyi (sõt!) és ilyen horderejû események zajlottak.
Társaságban többször is felemlegettük már azt a telet (volt miért....), ám éppen ellenkezõ véleményen vagyunk/voltunk: 1995 õszén semmi elõjele nem volt az elkövetkezendõ roppant havas és hideg télnek.
A Mikuláskor elkezdõdõ havazás (órákon keresztül szakadó esõ volt, ez ment át intenzív havazásba a késõ este-éjszaka során) pont így volt, miként az Általad leírt többi esemény is azon a télen.
Pont ezért hoztam az adatokat (kiegészíteném azzal, hogy maga az õsz a 34. leghidegebb volt), amelyek azt támasztják alá, amire én is emlékszem: az õsz semmi meghökkentõen különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más õszön legalább ennyi (sõt!) és ilyen horderejû események zajlottak.
Társaságban többször is felemlegettük már azt a telet (volt miért....), ám éppen ellenkezõ véleményen vagyunk/voltunk: 1995 õszén semmi elõjele nem volt az elkövetkezendõ roppant havas és hideg télnek.
A Mikuláskor elkezdõdõ havazás (órákon keresztül szakadó esõ volt, ez ment át intenzív havazásba a késõ este-éjszaka során) pont így volt, miként az Általad leírt többi esemény is azon a télen.
Természetesen a tények -és fõleg a számok- köztudottan makacs dolgok. Én nem is vitázom ezekkel. Azért annyit hadd jegyezzek meg, hogy adataid alapján 1995 szeptembere a 120 éves sorban az alsó negyed felsõ határa körül "tanyázik", november az alsó egyhatod felsõ határán, és december is az alsó egynegyed felsõ határa körül. S tegyük mindjárt hozzá, a január is hideg, havas volt azon a télen, meg a február is. Ez így együtt, szerintem már figyelemre méltó. Nem négy hónap volt különös akkor, hanem 6, egymást követõ hónap!
Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta.
November legelején (valamikor 5-e körül) olyan dinamizmussal támadott a hideg, sarkvidéki levegõ, hogy télimádóink januárra is bízvást elfogadnának ilyen téli epizódot. A hirtelen lehûlést élénk ciklontevékenység és az ország egy részén nagy havazás kísérte, olyannyira, hogy pl. Békésben két méter magas hófuvatagok képzõdtek. De a Dunántúlon is volt hófúvás, pár nappal késõbb a Veszprém és Csopak közötti utat zárták le, mert a fennsíkon hótorlaszok voltak. (Saját bõrömön tapasztaltam, éppen arra jártam autóval)
November hátra levõ részében elég sok ködös nap volt fagypont közeli maximum-hõmérsékletekkel. És, ha emlékezetem nem csal (majd utána nézek a GFS archívumában), abban a hónapban még egyszer támadott a hideg, száraz sarki levegõ. December kisebb enyhüléssel kezdõdött, de már Mikuláskor újra egész napos havazás volt mediciklonból, melynek hátoldalán a lábas hideg tört elõre. Emiatt a ciklon elvonulása után, a hótakarós derült éjszakákon bõven -10 fok alá esett a hõmérséklet, s végül napközben is -a napsütés ellenére- mínusz öt fok alatt maradt.
A napfordulókor gyors, nagymértékû enyhülés, erõs légnyomás-esés következett be. De már karácsony másnapján újra havazott, és a következõ napokban jelentõs hõcsökkenés vette kezdetét. Majd többször, ismétlõdõ jelleggel esett a hó, és a hótakaró január elsõ dekádjában végig megmaradt. Január második dekádja elõoldali melegáramlást, hóolvadást hozott. A délies áramlás azonban hamarosan elhalt, és egy északkeleti AC-óriás épült fel, melynek déli peremén igen hideg, száraz szibériai levegõ kezdett térségünkbe szivárogni. Az északkeleti hidegáramlásra "rásegített" egy mediciklon nem sokkal jan. 20. után. Ekkor már nemcsak szivárgott, de zúdult be a hideg keletrõl, erõs havazás, hófúvás mellett. A legmagasabb hõmérséklet is csak -10 fok körül volt azokban a napokban!
Február elején volt egy rövid alacsony nyomású, enyhébb epizód, aminek a végén megint betört a hideg, és utána gyakorlatilag egész februárban, sõt, március elején is megmaradt a hó.
A tél legvége csendes, hideg, hótakarós napok sorozatát hozta. Foltokban még március 15-én is volt hó abban az évben. Sõt, például a Balaton keleti medencéjében sûrû, egész napos köd volt azon az ünnepnapon, és mindössze plusz egy-két fok. A csopaki házunk elõtt akkora olvadó hótorlasz hevert, hogy lapáttal kellett széthányni.
Lehet, korodnál fogva Te is felnõtt fejjel átélted ezeket az eseményeket. Ha így van, bocs a sok szövegért.
Mindenesetre láthatod, tényleg nem "mindennapi" õsz és tél volt 1995-ben. Sem azelõtt, sem azóta nem láttam hozzá foghatót.
Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta.
November legelején (valamikor 5-e körül) olyan dinamizmussal támadott a hideg, sarkvidéki levegõ, hogy télimádóink januárra is bízvást elfogadnának ilyen téli epizódot. A hirtelen lehûlést élénk ciklontevékenység és az ország egy részén nagy havazás kísérte, olyannyira, hogy pl. Békésben két méter magas hófuvatagok képzõdtek. De a Dunántúlon is volt hófúvás, pár nappal késõbb a Veszprém és Csopak közötti utat zárták le, mert a fennsíkon hótorlaszok voltak. (Saját bõrömön tapasztaltam, éppen arra jártam autóval)
November hátra levõ részében elég sok ködös nap volt fagypont közeli maximum-hõmérsékletekkel. És, ha emlékezetem nem csal (majd utána nézek a GFS archívumában), abban a hónapban még egyszer támadott a hideg, száraz sarki levegõ. December kisebb enyhüléssel kezdõdött, de már Mikuláskor újra egész napos havazás volt mediciklonból, melynek hátoldalán a lábas hideg tört elõre. Emiatt a ciklon elvonulása után, a hótakarós derült éjszakákon bõven -10 fok alá esett a hõmérséklet, s végül napközben is -a napsütés ellenére- mínusz öt fok alatt maradt.
A napfordulókor gyors, nagymértékû enyhülés, erõs légnyomás-esés következett be. De már karácsony másnapján újra havazott, és a következõ napokban jelentõs hõcsökkenés vette kezdetét. Majd többször, ismétlõdõ jelleggel esett a hó, és a hótakaró január elsõ dekádjában végig megmaradt. Január második dekádja elõoldali melegáramlást, hóolvadást hozott. A délies áramlás azonban hamarosan elhalt, és egy északkeleti AC-óriás épült fel, melynek déli peremén igen hideg, száraz szibériai levegõ kezdett térségünkbe szivárogni. Az északkeleti hidegáramlásra "rásegített" egy mediciklon nem sokkal jan. 20. után. Ekkor már nemcsak szivárgott, de zúdult be a hideg keletrõl, erõs havazás, hófúvás mellett. A legmagasabb hõmérséklet is csak -10 fok körül volt azokban a napokban!
Február elején volt egy rövid alacsony nyomású, enyhébb epizód, aminek a végén megint betört a hideg, és utána gyakorlatilag egész februárban, sõt, március elején is megmaradt a hó.
A tél legvége csendes, hideg, hótakarós napok sorozatát hozta. Foltokban még március 15-én is volt hó abban az évben. Sõt, például a Balaton keleti medencéjében sûrû, egész napos köd volt azon az ünnepnapon, és mindössze plusz egy-két fok. A csopaki házunk elõtt akkora olvadó hótorlasz hevert, hogy lapáttal kellett széthányni.
Lehet, korodnál fogva Te is felnõtt fejjel átélted ezeket az eseményeket. Ha így van, bocs a sok szövegért.
Mindenesetre láthatod, tényleg nem "mindennapi" õsz és tél volt 1995-ben. Sem azelõtt, sem azóta nem láttam hozzá foghatót.
"Olyan különös õszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelõzte. Augusztus legvégén nagy hõmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idõ köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idõ. Október elsején újra erõs hidegfront, viharos szél, esõ, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétõl rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna."
Ezek után nézzük csak a tényeket, érdekesen fog festeni a dolog....
1995 szeptember: 32. leghidegebb,
1995 október: 85. (!) leghidegebb,
1995 november: 20. leghidegebb,
1995. december: 31. leghidegebb
az elmúlt kb. 120 évben. (siófoki adatok, ám azért irányadóaknak vehetõek)
Ezekre az adatokra azt mondani, hogy különös négy hónap lett volna, vagy azt állítani, hogy jó néhány földrajzi fokkal északabbra és keletebbre kerültünk volna, azt gondolom erõsen barokkos túlzás.
Félre ne érts, nem piszkálni akarlak, csupán ismételten figyelmeztetni, hogy emlékezetbõl nem szabad állításokat kreálni.
(Egyébként összességében a 95/96-os tél valóban eddigi életem egyik legszebb tele volt.)
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna."
Ezek után nézzük csak a tényeket, érdekesen fog festeni a dolog....
1995 szeptember: 32. leghidegebb,
1995 október: 85. (!) leghidegebb,
1995 november: 20. leghidegebb,
1995. december: 31. leghidegebb
az elmúlt kb. 120 évben. (siófoki adatok, ám azért irányadóaknak vehetõek)
Ezekre az adatokra azt mondani, hogy különös négy hónap lett volna, vagy azt állítani, hogy jó néhány földrajzi fokkal északabbra és keletebbre kerültünk volna, azt gondolom erõsen barokkos túlzás.
Félre ne érts, nem piszkálni akarlak, csupán ismételten figyelmeztetni, hogy emlékezetbõl nem szabad állításokat kreálni.
(Egyébként összességében a 95/96-os tél valóban eddigi életem egyik legszebb tele volt.)
Na, akkor "cizelláljuk" még egy kicsit! 1995-ben október hónap erõs maritim hidegbetöréssel kezdõdött, ahogy már írtam is.
Link
Link
Ennek "lecsengésével" AC épült fel Közép-Európa felett:
Link
Naposra, valamivel melegebbre fordult az idõ. De jellemzõ arra az õszre, hogy ennek az anticiklonnak a délkeleti peremén a hideglevegõ "visszanyúlt", a 10 fokos T850 izotermát némileg nyugat felé tolta:
Link
Link
Ez a "visszanyúlás" a talaj közelében kifejezetten hideg délkeleti széllel járt október 8-án. Emlékszem, lent voltam a Balatonon (Csopak), és olyan éles szél fújt a víz felõl, hogy a tiszta kora estében majd' megfagyott az ember. A metszõ délkeleti szél más években október elején még nem jelentkezik.
Aztán valóban anticiklonális, anticiklon-hátoldali, déli áramlásos meleg epizód jött a hónap közepe táján:
Link
Link
Azonban a déli áramlás hamarosan elhalt, és az AC által fedett területre északkeletrõl hidegebb levegõ érkezett a magasban:
Link
Link
Link
A térképen az is látszik, hogy ezzel együtt Északkelet-Európában "téli" hidegségû és tömegû levegõ helyezkedik el 850 hepán.
Nálunk továbbra is szép, napos idõ uralkodott, de gyakori reggeli köddel. A maximumok már csak 15 fok körül, a ködös tájakon az alatt alakultak. A hónap vége felé hosszasabban mindennapos lett a dér.
Középhõmérséklet-adat nem áll rendelkezésemre. Lehetséges, hogy ez némileg magasabb volt a sokéves átlagnál. Ha ez a helyzet, csupán a hónap közepén fellépett déli áramlásnak köszönhetõ. Ezen idõszaktól eltekintve 1995 októbere nyugalmas, de hûvös õszi idõt hozott.
Link
Link
Ennek "lecsengésével" AC épült fel Közép-Európa felett:
Link
Naposra, valamivel melegebbre fordult az idõ. De jellemzõ arra az õszre, hogy ennek az anticiklonnak a délkeleti peremén a hideglevegõ "visszanyúlt", a 10 fokos T850 izotermát némileg nyugat felé tolta:
Link
Link
Ez a "visszanyúlás" a talaj közelében kifejezetten hideg délkeleti széllel járt október 8-án. Emlékszem, lent voltam a Balatonon (Csopak), és olyan éles szél fújt a víz felõl, hogy a tiszta kora estében majd' megfagyott az ember. A metszõ délkeleti szél más években október elején még nem jelentkezik.
Aztán valóban anticiklonális, anticiklon-hátoldali, déli áramlásos meleg epizód jött a hónap közepe táján:
Link
Link
Azonban a déli áramlás hamarosan elhalt, és az AC által fedett területre északkeletrõl hidegebb levegõ érkezett a magasban:
Link
Link
Link
A térképen az is látszik, hogy ezzel együtt Északkelet-Európában "téli" hidegségû és tömegû levegõ helyezkedik el 850 hepán.
Nálunk továbbra is szép, napos idõ uralkodott, de gyakori reggeli köddel. A maximumok már csak 15 fok körül, a ködös tájakon az alatt alakultak. A hónap vége felé hosszasabban mindennapos lett a dér.
Középhõmérséklet-adat nem áll rendelkezésemre. Lehetséges, hogy ez némileg magasabb volt a sokéves átlagnál. Ha ez a helyzet, csupán a hónap közepén fellépett déli áramlásnak köszönhetõ. Ezen idõszaktól eltekintve 1995 októbere nyugalmas, de hûvös õszi idõt hozott.
Annak az évnek az októbere az átlagosnál pár fokkal melegebb volt, és szinte csapadékmentes, igazi kéthetes vénasszonyok nyarával, aztán a második fele már lehûlést hozott. A november az átlagnál hidegebb volt nem is kicsit, de azért becsúszott néhány melegebb, kellemes nap is. A többi stimmel.
Havazásaink többsége jellemzõen 0 fok körüli hõmérséklet mellett következik be. A hó esik, akár intenzíven, de azonnal meglottyad, összetöpped kissé. Fõleg a városokban kicsit olvad is, csordogálnak az ereszek, "zenélnek" az esõcsatornák. Aztán elvonul a csapadékzóna, kiderül az ég, és éjszaka csonttá fagy a vizes hó. Általában ez a menetrend.
Az én Don-kanyarból visszatért apám mindig azt panaszolta, hogy Magyarországon megenyhül az idõ, valahányszor havazni kezd. Bezzeg, máshogy volt ez Lengyel és Oroszországban!
Azért szerencsére nem ritka nálunk sem az erõs fagyban, erõs szélben való hóesés. Tucatnyi példát tudnék kapásból felsorolni erre. Igaz, több dolognak kell klappolni hozzá, mint a szokványos olvadozgató hóeséshez.
Véleményem szerint is az az igazi, mikor -5 fok alatti nagy fagyban hordja a szél a porhavat.
Az 1995/96-os tél pedig kivételes volt annyiban, hogy nagyon korán is kezdõdött -már november elején akkora hófúvás volt Békésben, hogy a megye autóúton megközelíthetetlenné vált. Olyan különös õszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelõzte. Augusztus legvégén nagy hõmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idõ köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idõ. Október elsején újra erõs hidegfront, viharos szél, esõ, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétõl rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna.
Az én Don-kanyarból visszatért apám mindig azt panaszolta, hogy Magyarországon megenyhül az idõ, valahányszor havazni kezd. Bezzeg, máshogy volt ez Lengyel és Oroszországban!
Azért szerencsére nem ritka nálunk sem az erõs fagyban, erõs szélben való hóesés. Tucatnyi példát tudnék kapásból felsorolni erre. Igaz, több dolognak kell klappolni hozzá, mint a szokványos olvadozgató hóeséshez.
Véleményem szerint is az az igazi, mikor -5 fok alatti nagy fagyban hordja a szél a porhavat.
Az 1995/96-os tél pedig kivételes volt annyiban, hogy nagyon korán is kezdõdött -már november elején akkora hófúvás volt Békésben, hogy a megye autóúton megközelíthetetlenné vált. Olyan különös õszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelõzte. Augusztus legvégén nagy hõmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idõ köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idõ. Október elsején újra erõs hidegfront, viharos szél, esõ, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétõl rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna.
Az a balgaság nekem is több alkalommal eszembe jutott -sokak által hangoztatott hülye véleménytõl befolyásolva- hogy többé már nem lesz rendes tél nálunk. Ettõl tartottam 1982/83-ban, és 1987/88-ban, majd 1994/95-ben is.
Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy idõrõl idõre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövõben.-
Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy idõrõl idõre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövõben.-
Szubjektív oldala is volt a dolognak. Gimnazista voltam és vagy 0. vagy 1. óránk nem az iskolában, hanem az uszodában volt. Az uszodából viszont az osztály egy része már csak nagy késéssel ért be az iskolába, többek közt mi is. Ebben persze volt azért némi szerepe a zsiványságnak is. 
Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedrõl is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hõmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelõzõ években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelõtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Hihetetlennek tûnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipõm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.
Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.
Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedrõl is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hõmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelõzõ években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelõtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Hihetetlennek tûnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipõm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.
Nekem elsõsorban amiatt emlékezetes ez a nap, mert egy majdnem 1 évtizedes rossz széria tört meg ekkor. A 90-es évek elsõ fele hóban, hidegben rendkívül szegény idõszak volt, már kezdtem azt hinni, hogy nálunk igazi tél már nem is lesz többé. Ezen a napon olyan elemi erõvel támadott be a tél, hogy azóta is élénken él az emlékezetemben.
Például nekem. Kedvenc "trófeáim" egyike. Egyben éppen arra is remek példa, amirõl nemrég a Globális jelenségek-ben beszélgettünk. Tudniillik, hogy télen az északkeleti hideg néha betör az észak-atlanti ciklonok fölénk nyúló teknõibe -ilyenkor a teknõ hátoldala a maritim hideglevegõvel nem játszik szerepet a mi idõjárásunkban. Ehelyett a keleti hideg ér el minket, a teknõ déli felének megerõsödõ (mediterrán) ciklontevékenysége folytán. Tulajdonképp ez az un." csúszópályás-mediciklonos" felállás lényege, ami legszebb téli epizódjaink "receptje"
Link
Link
Látszik, hogy az atlanti partok elõtt is van egy gyenge hidegnyelv (teknõ hátoldal), de az igazán fagyos levegõ Kelet-Európában, illetve az Ural-vidéken helyezkedik el.
Nézzük, hogy alakultak tovább a dolgok:
Link
Link
Link
Link
Látható, ahogy az északkeleti hideg utat tör térségünk felé. Ez utóbbi izoterma-térképhez tartozó izobár-térkép:
Link
Megfigyelhetõ a teknõrõl immár teljesen lefûzött, a keleti Mediterráneum fölé jutott ciklon, melynek hátoldalán, az északkeleti AC-óriással közös áramlási rendszerben északkeletrõl tódul be térségünkbe a szárazföldi hideglevegõ.
Emlékszem, a néhai Vissy Károly külön ki is emelte napijelentésében, hogy a kontinens idõjárását egy hatalmas kiterjedésû AC határozza meg, melynek déli peremén igen hideg szibériai eredetû levegõ áramlik térségünkbe. Azonban éppen a magas nyomásnak köszönhetõen Európában sehol sem havazik.
Azonban tudjuk, ez a cirkulációs típus mindig magában hordja a mediciklonok kialakulásának, kimélyülésének lehetõségét. Jan. 23-án már ezt a képet látjuk:
Link
Megszületõben van az ibériai partok elõtt az a ciklon, mely áthelyezõdve nagy havazást okozott nálunk néhány nappal késõbb:
Link
Link
Link
A havazás rendhagyó módon délkeleti viharral jött, a szokatlan szélirány mellett nagy hófúvás volt -8 fokban. A házam keletre nézõ nyitott teraszát vastagon befújta porhóval, az ajtót alig lehetett kinyitni.
Link
Link
Látszik, hogy az atlanti partok elõtt is van egy gyenge hidegnyelv (teknõ hátoldal), de az igazán fagyos levegõ Kelet-Európában, illetve az Ural-vidéken helyezkedik el.
Nézzük, hogy alakultak tovább a dolgok:
Link
Link
Link
Link
Látható, ahogy az északkeleti hideg utat tör térségünk felé. Ez utóbbi izoterma-térképhez tartozó izobár-térkép:
Link
Megfigyelhetõ a teknõrõl immár teljesen lefûzött, a keleti Mediterráneum fölé jutott ciklon, melynek hátoldalán, az északkeleti AC-óriással közös áramlási rendszerben északkeletrõl tódul be térségünkbe a szárazföldi hideglevegõ.
Emlékszem, a néhai Vissy Károly külön ki is emelte napijelentésében, hogy a kontinens idõjárását egy hatalmas kiterjedésû AC határozza meg, melynek déli peremén igen hideg szibériai eredetû levegõ áramlik térségünkbe. Azonban éppen a magas nyomásnak köszönhetõen Európában sehol sem havazik.
Azonban tudjuk, ez a cirkulációs típus mindig magában hordja a mediciklonok kialakulásának, kimélyülésének lehetõségét. Jan. 23-án már ezt a képet látjuk:
Link
Megszületõben van az ibériai partok elõtt az a ciklon, mely áthelyezõdve nagy havazást okozott nálunk néhány nappal késõbb:
Link
Link
Link
A havazás rendhagyó módon délkeleti viharral jött, a szokatlan szélirány mellett nagy hófúvás volt -8 fokban. A házam keletre nézõ nyitott teraszát vastagon befújta porhóval, az ajtót alig lehetett kinyitni.
Dicséret - köszönet a munkádért. Várom mikor töltöd fel ( Link )
A mérõre lehet érdemes lenne egy olyan címkét tenni. Vigyázat sugárzó anyag! Megbontása veszélyes! ( hátha tud olvasni a gyûjtögetõ )
A mérõre lehet érdemes lenne egy olyan címkét tenni. Vigyázat sugárzó anyag! Megbontása veszélyes! ( hátha tud olvasni a gyûjtögetõ )
Az éjjel lesett csapadék mennyisége 15,1 mm, amivel a hónap már 92,4 mm-nél jár.
Az éves szumma jelenleg 457,1 mm, már most több mint a 2012-es éves szumma.
Az éves szumma jelenleg 457,1 mm, már most több mint a 2012-es éves szumma.
A tegnapi nap volt nálam a nyár eddig legkisebb hõingású napja. +17,1°C és +19,1°C között változott a hõmérséklet. A két fokos hõingás még télen is kevésnek számítana.
Egyúttal az idei nyáron ez volt az 5. olyan nap, amikor a napi maximum hõmérséklet nem érte el a +20°C-ot.
Valamint pont egy hónap után (július 11. - augusztus 12.) volt újra +20°C alatt a napi középhõmérséklet (nyolc adatból).
Egyúttal az idei nyáron ez volt az 5. olyan nap, amikor a napi maximum hõmérséklet nem érte el a +20°C-ot.
Valamint pont egy hónap után (július 11. - augusztus 12.) volt újra +20°C alatt a napi középhõmérséklet (nyolc adatból).
Ha legalább mérne vele...de szerintem azt se tudja mi az, csak a károkozás okozta öröm... 
2014. július Bükk-fennsík, töbörklíma
T átlag: +14,8 °C.
T min. átlag: +5,2 °C.
T max. átlag: +22,8 °C.
Absz. T min.: -2,9 °C. (2.)
Absz. T max.: 28,0 °C. (7.)
Absz. hõingás: 30,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,6 °C. (04.)
Legmagasabb napi átlag: 17,9 °C. (21.)
Legalacsonyabb T max.: 15,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 16,1 °C. (22.)
Napi legnagyobb hõingás: 30,1 °C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (23.)
Fagyos nap: 3 db.
Nyári nap: 8 db.
A Kurta-béri töbrökben lévõ; Lusta nevû loggernemk a mérése a vigyázó kezeknek köszöhetõen megszûnt. Magyarul: ellopták. Óvatos fogalmazással is csak ha esetleg egyszer olvassa üzemenem neki, hogy a szive legyen szabadnapos, ha már jobb dolga nem akadt. "Köszönjük".
T átlag: +14,8 °C.
T min. átlag: +5,2 °C.
T max. átlag: +22,8 °C.
Absz. T min.: -2,9 °C. (2.)
Absz. T max.: 28,0 °C. (7.)
Absz. hõingás: 30,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,6 °C. (04.)
Legmagasabb napi átlag: 17,9 °C. (21.)
Legalacsonyabb T max.: 15,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 16,1 °C. (22.)
Napi legnagyobb hõingás: 30,1 °C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (23.)
Fagyos nap: 3 db.
Nyári nap: 8 db.
A Kurta-béri töbrökben lévõ; Lusta nevû loggernemk a mérése a vigyázó kezeknek köszöhetõen megszûnt. Magyarul: ellopták. Óvatos fogalmazással is csak ha esetleg egyszer olvassa üzemenem neki, hogy a szive legyen szabadnapos, ha már jobb dolga nem akadt. "Köszönjük".
Egy éve ilyenkor a nyár legforróbb napjait éltük, ahogy várható volt idén a közelébe se értünk a 40 foknak, de azért nincs ok a panaszra.
Igen, az a görgõfelhõ nem gyengén néz ki. Asszem jókat lehet majd mazsolázgatni ezekrõl a kamerákról.
Nekem is csak itthon jött le az anyag, pedig jóval szerényebb az itthoni gépem, mint a benti, az itthoni gépemen lévõ progik, a bentin is mind rajta vannak. Lehet, hogy a Chrome lehozza, az exp. nem?
De milyen jó, hogy megküzdöttél vele!
Nekem is csak itthon jött le az anyag, pedig jóval szerényebb az itthoni gépem, mint a benti, az itthoni gépemen lévõ progik, a bentin is mind rajta vannak. Lehet, hogy a Chrome lehozza, az exp. nem?
De milyen jó, hogy megküzdöttél vele!
Ez a webm kiterjesztés jól megdolgoztatott, egyrészt, míg maradéktalanul lejött, másrészt míg rájöttem, hogy az mpc+cccp kombó is le tudja játszani. Hogy más ne járjon így, átraktam sima xvid avi-ba, innen: Link megázhatjátok le 
Egyébként az az éjszakai görgõfelhõ tetszett a legjobban :o
Egyébként az az éjszakai görgõfelhõ tetszett a legjobban :o
Egy fantasztikus napi timelapse a Nagy-Hideg hegyrõl augusztus 4-rõl. Van itt minden, talán még egy görgõfelhõ is, ami beteríti a hegyet, nagyon meg kell nézni!!
Link
Link
Maximálisan az év vihara ténykedett éjfél után.
Nem különösebben erõs széllel, ám párját ritkítóan óriási felhõszakadással és hatalmas villámtevékenységgel járt.
A csapadékmennyisége: 59,1 mm!!!
Ez a 12 éve íródó hivatalos (Hellmann-henger) méréseim legmagasabb napi összege (eddig a 2011 07.25-i 58,4 mm volt a csúcstartó), így legnagyobb csapadékkal járó zivatara.
Apró szépséghiba, hogy betegség miatt delíriumba fetrengve csak foszlányok maradtak meg bennem...
Így a végül is dicséretes 104,1 mm-es július után az augusztus is bekezdett.
Nem különösebben erõs széllel, ám párját ritkítóan óriási felhõszakadással és hatalmas villámtevékenységgel járt.
A csapadékmennyisége: 59,1 mm!!!
Ez a 12 éve íródó hivatalos (Hellmann-henger) méréseim legmagasabb napi összege (eddig a 2011 07.25-i 58,4 mm volt a csúcstartó), így legnagyobb csapadékkal járó zivatara.
Apró szépséghiba, hogy betegség miatt delíriumba fetrengve csak foszlányok maradtak meg bennem...
Így a végül is dicséretes 104,1 mm-es július után az augusztus is bekezdett.
Heves és Borsod is jócskán kapott esõt júliusban. Kevés olyan hely volt ahol 100 mm alatt maradt a csapadék. A Bodrogköz egy részén 150-200 mm hullott, de a csúcs szokás szerint a Bükkben volt, ahol 150-243 mm-t mértek. Utóbbi érték Bánkút, ahol ez az elmúlt 15 év átlagának kb. 100 mm-es meghaladását jelenti. Rekord viszont nem született, hiszen pl. 2008. júliusa is csapadékosabb volt.
Itt meg 0 és nagyjából 50 mm, pontosan nem olvastam le, aztán lehet, hogy még éjszaka lesz valami...
Ugyanezen adatok nálam 2,6 és 54 mm, a havi átlagos csapadék mennyiség már meg is van
Bár csak 1 éve volt, de visszatekintve meglepõdtem a tavaly júliusi pápai 2,4 mm-es adatomon. Itt az idén csak 102 mm esett. Az utóbbi 9 évbõl ez csak a 2. legesõsebb mert 2008-ban 150,4 mm volt. A 21,9 fokos közép meg csak a 3. leghûvösebb a 9-bõl, 2011 20,4, 2008 21,4 fok volt. Viszont a 9 hõségnap a legkevesebb 2006 óta, a 0 forró nap nem egyedüli, 2008-09-ben sem volt. A 27 nyári nap felsõ-középmezõny, mert 5 évben is kevesebb volt. Ezek száma 22-28 közt mozog, csak 2011 volt kivétel 14-el.
Budapesten 1841 óta a legcsapadékosabb volt a július: 183 mm [lõrincre homogenizált] (Az eddigi legszárazabb a 2013-as volt: 2 mm) Link
Ó, a diagramcímet nem írtam át. 1841-2014-es idõszak szerepel.
Ó, a diagramcímet nem írtam át. 1841-2014-es idõszak szerepel.
Júliusi csapadék nálam 130mm.
Az év már 418mm-en áll.
Mindössze 8 hõségnapunk volt és ami igazán furcsa, az elõzõ évekhez képest, hogy idén nem volt még nálam forró nap!!
(na nem mintha hiányozna...)
Az év már 418mm-en áll.
Mindössze 8 hõségnapunk volt és ami igazán furcsa, az elõzõ évekhez képest, hogy idén nem volt még nálam forró nap!!
(na nem mintha hiányozna...)
2014. július Gyõrszemere-Nagyszentpál:
Középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 22,3 °C.
Középhõmérséklet fõterminusokból: 21,94 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 15,9 °C.
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 28,7 °C.
Abszolút minimumhõmérséklet: 10,1 °C. (10.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 33,9 °C. (7.)
Legalacsonyabb napi átlag: 17,925 °C. (2.)
Legmagasabb napi átlag: 26,775 °C. (10.)
Napi átlagok hõingása: 8,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,0 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 20,6 °C. (21.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,3 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,9 hPa. (3.)
Nyári nap: 28
Hõségnap: 11
Zivataros nap: 14
Havi csapadékmennyiség: 145,6 mm
Csapadékos nap: 19
Mérhetõ csapadékú nap: 14
Jelentõs csapadékú nap: 8
Legnagyobb csapadékú nap: 34,7 mm (30.)
Középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 22,3 °C.
Középhõmérséklet fõterminusokból: 21,94 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 15,9 °C.
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 28,7 °C.
Abszolút minimumhõmérséklet: 10,1 °C. (10.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 33,9 °C. (7.)
Legalacsonyabb napi átlag: 17,925 °C. (2.)
Legmagasabb napi átlag: 26,775 °C. (10.)
Napi átlagok hõingása: 8,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,0 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 20,6 °C. (21.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,3 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,9 hPa. (3.)
Nyári nap: 28
Hõségnap: 11
Zivataros nap: 14
Havi csapadékmennyiség: 145,6 mm
Csapadékos nap: 19
Mérhetõ csapadékú nap: 14
Jelentõs csapadékú nap: 8
Legnagyobb csapadékú nap: 34,7 mm (30.)
Semmiképp sem parancsalom, de kíváncsi lennék rá, persze 
Az átlagot elfelejtettem hirtelen, hogy csak az utsó 30 év átlaga, így már érthetõ azért
Köszi!
Az átlagot elfelejtettem hirtelen, hogy csak az utsó 30 év átlaga, így már érthetõ azért
Köszi!
Az átlag az elmúlt 30 év átlaga, de ha parancsolod, megmondom Neked az összes július átlagát is.
Szerk.:
55,7 mm illetve 21,36 C.
Szerk.:
55,7 mm illetve 21,36 C.
Hmmm.... az kemény, hogy egy átlaghoz nagyon közeli értékkel TOP 20-ba lehet kerülni egy kb. 120-as listán. Ennyire hûvös júliusok voltak régen?
1891 óta.
Még ez is sok...
Az átlagos hõingás alacsony voltába azért némileg belejátszik a Balaton közelsége, klímakiegyenlítõ hatása is.
Még ez is sok...
Az átlagos hõingás alacsony voltába azért némileg belejátszik a Balaton közelsége, klímakiegyenlítõ hatása is.
Mióta?
Durva egyébként a 19 csapadékos nap, az átlagos hõingás kicsi mivolta és az abszolút max. is, hogy csak 33,8. Több ne is legyen augusztusban, azt kívánom (nálam se)
Durva egyébként a 19 csapadékos nap, az átlagos hõingás kicsi mivolta és az abszolút max. is, hogy csak 33,8. Több ne is legyen augusztusban, azt kívánom
(nálam se)
Ez kimaradt:
Ezekkel az adatokkal az idei a 20. legmelegebb és 23. legcsapadékosabb július lett.
Ezekkel az adatokkal az idei a 20. legmelegebb és 23. legcsapadékosabb július lett.
2014. július nálam:
T átlag: 22,66 °C.
T min. átlag: 17,66 °C.
T max. átlag: 28,28 °C.
Absz. T min.: 12,5 °C. (02.)
Absz. T max.: 33,8 °C. (11.)
Absz. hõingás: 21,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,3 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 26,7 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 22,0 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (03.)
Nyári nap: 26 db.
Hõségnap: 12 db.
Zivataros nap: 11 db.
Ködös nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 86,2 mm. (éves: 359,5 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,1 mm. (22.)
Az átlagnál kissé enyhébb (0,3 C), lényegesen csapadékosabb (186 %) július volt. Egész hónapra jellemzõ volt a felhõs idõ, a magas páratartalom, a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -bár az átlagnál enyhébb volt a hónap- ez a július nem a nyaralóknak kedvezett.
T átlag: 22,66 °C.
T min. átlag: 17,66 °C.
T max. átlag: 28,28 °C.
Absz. T min.: 12,5 °C. (02.)
Absz. T max.: 33,8 °C. (11.)
Absz. hõingás: 21,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,3 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 26,7 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 22,0 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (03.)
Nyári nap: 26 db.
Hõségnap: 12 db.
Zivataros nap: 11 db.
Ködös nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 86,2 mm. (éves: 359,5 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,1 mm. (22.)
Az átlagnál kissé enyhébb (0,3 C), lényegesen csapadékosabb (186 %) július volt. Egész hónapra jellemzõ volt a felhõs idõ, a magas páratartalom, a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -bár az átlagnál enyhébb volt a hónap- ez a július nem a nyaralóknak kedvezett.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat