Globális jelenségek
"nem a médiával van baj, hanem a néppel, amely erre tart igényt"
Érintettként nem lep meg a mundér védése, sõt akár jogos is lehetne.
Ellenben ez gyenge érv, hisz a tömeget a média irányítja, manipulálja, azt eszi, amire rászoktatják, hisz a tömeg, mint massza, engedelmes bárányhad.
Ez használódik ki.
Azaz fordítva kedves barátom, he-he!
A lényeg ellenben:
A Kara-tenger a teljes befagyás elõtt: Link és Link
A Grönlandi-tenger is szépen halad, Grönland és Izland között el is tûnt a szokásos meleg-folyosó.
Már csak Barents-tenger van lemaradva, ám õ eléggé.
A Labrador-áram továbbra is köszöni jól van, bitang erõs (jelzem, 2002 õszén volt utoljára ilyen erõs...): Link
Érintettként nem lep meg a mundér védése, sõt akár jogos is lehetne.
Ellenben ez gyenge érv, hisz a tömeget a média irányítja, manipulálja, azt eszi, amire rászoktatják, hisz a tömeg, mint massza, engedelmes bárányhad.
Ez használódik ki.
Azaz fordítva kedves barátom, he-he!
A lényeg ellenben:
A Kara-tenger a teljes befagyás elõtt: Link és Link
A Grönlandi-tenger is szépen halad, Grönland és Izland között el is tûnt a szokásos meleg-folyosó.
Már csak Barents-tenger van lemaradva, ám õ eléggé.
A Labrador-áram továbbra is köszöni jól van, bitang erõs (jelzem, 2002 õszén volt utoljára ilyen erõs...): Link
Egyetértek veled, én csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy nem a sajtó tehet róla, ha egy tudományos feldolgozást nem teljességében, hanem a sarkalatos pontjait kiemelve közöl. Az átlag ennyit tud befogadni, erre van igénye.
Ha a Spektrum vagy az NG lenne a legnézettebb, akkor a kereskedelmi tévék is azt az irányt követnék. De ezzel szemben még a Spektrum és az NG is kénytelen bulvárosodni/egyszerûsíteni, hogy 0,5-1%-os nézettséget elérjen. Azaz 200-ból, 100-ból 1-et elérjen. Különben nem mûködtethetõ.
Én úgy gondolom, hogy nem a bulvárral van a baj, hanem azzal, amikor egy speciális fórumon, mint ez, teljesen laikus vélemények úgy jelennek meg, mintha abszolút igazságok lennének.
Ha a Spektrum vagy az NG lenne a legnézettebb, akkor a kereskedelmi tévék is azt az irányt követnék. De ezzel szemben még a Spektrum és az NG is kénytelen bulvárosodni/egyszerûsíteni, hogy 0,5-1%-os nézettséget elérjen. Azaz 200-ból, 100-ból 1-et elérjen. Különben nem mûködtethetõ.
Én úgy gondolom, hogy nem a bulvárral van a baj, hanem azzal, amikor egy speciális fórumon, mint ez, teljesen laikus vélemények úgy jelennek meg, mintha abszolút igazságok lennének.
A tudomány errõl szól. Folyamatos, ellentétes vagy eltérõ vélemények ütköztetése. Tehát az nem értem, hogy miért tartják furcsának, ha egy kutatási témában két ellentétes vélemény születik. Ráadásul még ellentétes vélemény esetén sem biztos, hogy minimum az egyik rossz. Lásd J. J. Thompson és George Thompson esetét.
(mankó: J. J. azt mondta, hogy az elektron részecske. A fia George pedig azt, hogy hullám. [ igazából debroglie mondta, csak õ igazolta kísérletileg] Mindkettejüknek igaza volt. Járt is érte a Nobel-díj
)
(mankó: J. J. azt mondta, hogy az elektron részecske. A fia George pedig azt, hogy hullám. [ igazából debroglie mondta, csak õ igazolta kísérletileg] Mindkettejüknek igaza volt. Járt is érte a Nobel-díj
)
Már többször felhívtam a figyelmed arra, hogy nem a médiával van baj, hanem a néppel, amely erre tart igényt. Ha nem így lenne, akkor a bulvár média nem élhetne meg.
Elvben létezik tudományos feldolgozás, de még ezek következtetései is gyakran ellentétesek, míg a laikusok számára, közérthetõen megfogalmazott feldolgozások kizárólag bulvár formában érthetõek a nép számára. Minden bulvárhír alapja tudományos megállapítás, persze ennek megalapozottsága gyakran megkérdõjelezhetõ.
Elvben létezik tudományos feldolgozás, de még ezek következtetései is gyakran ellentétesek, míg a laikusok számára, közérthetõen megfogalmazott feldolgozások kizárólag bulvár formában érthetõek a nép számára. Minden bulvárhír alapja tudományos megállapítás, persze ennek megalapozottsága gyakran megkérdõjelezhetõ.
Gondoltam, hogy engem választasz, he-he!
Valóban egyes részeiben vannak átgondolt (és ez dicséretes eme sötét médiavilágban) részek, ám a most kifogásolt rész alapján ítéltem meg a cikket.
Azaz a visszacsatolási mechanizmusok nélkül divat mostanság ítéletet alkotni egyes kérdésekben, holott a felelõs kutatók (nekem a Czelnai-iskola az alap) erre minduntalan figyelmeztetnek.
Rég óta foglalkoztat a dolog, nem bulvárnak kellene ezt tálalni, lehetne egy igazán tudományos alapú médiaközpont, ahol a különbözõ igényekhez igazodva lenne tálalva a tudományos élet felõl érkezõ hírhalmaz.
Sok-sok félreértést és népbutítást lehetne ezzel kivédeni, ám ez lehet naiv vágyakozás.
Valóban egyes részeiben vannak átgondolt (és ez dicséretes eme sötét médiavilágban) részek, ám a most kifogásolt rész alapján ítéltem meg a cikket.
Azaz a visszacsatolási mechanizmusok nélkül divat mostanság ítéletet alkotni egyes kérdésekben, holott a felelõs kutatók (nekem a Czelnai-iskola az alap) erre minduntalan figyelmeztetnek.
Rég óta foglalkoztat a dolog, nem bulvárnak kellene ezt tálalni, lehetne egy igazán tudományos alapú médiaközpont, ahol a különbözõ igényekhez igazodva lenne tálalva a tudományos élet felõl érkezõ hírhalmaz.
Sok-sok félreértést és népbutítást lehetne ezzel kivédeni, ám ez lehet naiv vágyakozás.
Nem akarok vitába bonyolódni, de szerintem az azért nyilvánvaló, hogy az "óriási mennyiségû jeget tároló jégsapka", aminek az északi megfelelõje Grönland, és ami olvadásával megnövelheti a tengerek szintjét, az semmiképp sem a tengeren úszó, hanem a belföldi jégtakaró. (Mert ugyebár az úszó jég hiába olvad el, attól a tengerszint nem változik.)
Emellett szerintem dicséretes, hogy (tõlük szokatlan módon) az Index sem szõtte bele a sztoriba, hogy ez az ember okozta klímaváltozás hatása. Ami tényleg gyenge pont, az a "másik tanulmányról" (OK, de hol jelent meg?) szóló utolsó bekezdés. Az Antarktiszon ugyanis a hõmérséklet emelkedése korántsem biztos, hogy gyengíti a jégtakarót. Az enyhébb levegõ több vízpárát tárolhat, ebbõl elvileg több csapadék hullhat, azaz inkább a hófelhalmozódás gyorsul az enyhülés nyomán. Hogy az Antarktisz jégsapkáján (ahol a tengerpartot leszámítva az abszolút melegrekordok is bõven negatívak) komoly olvadás induljon meg, ahhoz pár fokos melegedés nem elég.
Emellett szerintem dicséretes, hogy (tõlük szokatlan módon) az Index sem szõtte bele a sztoriba, hogy ez az ember okozta klímaváltozás hatása. Ami tényleg gyenge pont, az a "másik tanulmányról" (OK, de hol jelent meg?) szóló utolsó bekezdés. Az Antarktiszon ugyanis a hõmérséklet emelkedése korántsem biztos, hogy gyengíti a jégtakarót. Az enyhébb levegõ több vízpárát tárolhat, ebbõl elvileg több csapadék hullhat, azaz inkább a hófelhalmozódás gyorsul az enyhülés nyomán. Hogy az Antarktisz jégsapkáján (ahol a tengerpartot leszámítva az abszolút melegrekordok is bõven negatívak) komoly olvadás induljon meg, ahhoz pár fokos melegedés nem elég.
Ez rendben is van, csak a cikkbõl ez nem derült ki, és ez így megy ki a köztudatba tévesen ismét!
A Nature Geoscience azért közel sem bulvárlap! Az persze való igaz, hogy az Antarktisz jégtakarójának tömegmérlege (egyes részek fogynak vagy épp gyarapodnak) erõsen vitatott téma, a kevés adat miatt különbözõ tanulmányok sokszor különbözõ eredményeket adnak. De ezekre a tanulmányokra azért nagy szükség van. Olyan ez, mint amikor egy jó elõrejelzés elkészítéséhez sok különbözõ modellt kell megnézni. Önmagában egyik sem tökéletes, de ha ismerjük a hibáikat, korlátaikat, akkor az összkép csak kialakul belõlük.
Jóska, Lász: amire ti hivatkoztok, az teljesen más téma. A cikk nem a tengeri jégrõl, és nem évszakos skálájú változásokról szól, hanem arról, hogy a kontinenst borító jégsapka (ami természetesen nem olvad el nyaranta) tömege hosszú távon fogyóban vagy gyarapodóban van. Hozzáteszem, ha a kontinens jege netán a gleccserek felgyorsulása miatt fogyna, az közvetlen hatásként éppen növelné a tengeren úszó jég mennyiségét (hiszen a gleccserek oda "borjadzanak", a tengerre szakadnak le róluk a kisebb-nagyobb jéghegyek).
Jóska, Lász: amire ti hivatkoztok, az teljesen más téma. A cikk nem a tengeri jégrõl, és nem évszakos skálájú változásokról szól, hanem arról, hogy a kontinenst borító jégsapka (ami természetesen nem olvad el nyaranta) tömege hosszú távon fogyóban vagy gyarapodóban van. Hozzáteszem, ha a kontinens jege netán a gleccserek felgyorsulása miatt fogyna, az közvetlen hatásként éppen növelné a tengeren úszó jég mennyiségét (hiszen a gleccserek oda "borjadzanak", a tengerre szakadnak le róluk a kisebb-nagyobb jéghegyek).
Látjátok így ugrik be egy laikus egy bulvárhírnek. Még jó hogy itt a fórum, ahol azonnal adatokkal alátámasztva cáfolják a szenzációhajhász, felelõtlen cikk valóságtartalmát. 
Persze, hogy olvad, hisz ott már jön a nyár, egyébként a jégtakaró az átlag felett van ott, ahogy Jóska linkjén látható.
Ha még valaki nem látta volna: Link
Közben a jegesedés az ilyenkor szokásos módon alakul.
Közben a jegesedés az ilyenkor szokásos módon alakul.
"we make the following forecast: over the next decade, the current Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European and North American surface temperatures will cool slightly, whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our results suggest that global surface temperature may not increase over the next decade, as natural climate variations in the North Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected anthropogenic warming."
Link
Link
Ahha… Köszi a kiegészítést, én is valami ilyesmit sejtettem. Egyszerûen nem lehet elhanyagolni semmilyen külsõ körülményt (és a fizikusok (mint én) ezt nem igazán szeretik 
)
)
A savasabb és a melegebb víz valóban kevésbé jó CO2-elnyelõ, tehát megalapozottnak tûnik az elmélet, mint ahogy a fitoplankton szerepét illetõen is rendben van a leírt elképzelés. (A hirado.hu híreit ismerve dicséretes, hogy ha a számokat el is hagyták, legalább abba nem került komoly ferdítés vagy félreértés, amit leírtak.)
Az elmélet gyenge pontjának én azt látom, hogy (sok hasonló vizsgálathoz hasonlóan) nagyon nehéz a rövid és a hosszú távú változásokat elválasztani egymástól. Pl. ha a vizsgált idõszakba beleesik néhány erõsebb El Nino, az már önmagában is képes komolyan gyengíteni a tápanyagban gazdag víz feláramlását (ezáltal a plankton szénelnyelését) ill. nagy területen megemelni a tengerfelszín hõmérsékletét. Mindez elég is lehet a CO2-elnyelés mért lassulásához, viszont a jövõre nézve semmit nem mond.
A megalapozott véleményhez persze tényleg kellenének a számok. (Kár, hogy épp péntek van, hét közben az egyetemrõl meg tudnám keresni az eredeti cikket.)
Az elmélet gyenge pontjának én azt látom, hogy (sok hasonló vizsgálathoz hasonlóan) nagyon nehéz a rövid és a hosszú távú változásokat elválasztani egymástól. Pl. ha a vizsgált idõszakba beleesik néhány erõsebb El Nino, az már önmagában is képes komolyan gyengíteni a tápanyagban gazdag víz feláramlását (ezáltal a plankton szénelnyelését) ill. nagy területen megemelni a tengerfelszín hõmérsékletét. Mindez elég is lehet a CO2-elnyelés mért lassulásához, viszont a jövõre nézve semmit nem mond.
A megalapozott véleményhez persze tényleg kellenének a számok. (Kár, hogy épp péntek van, hét közben az egyetemrõl meg tudnám keresni az eredeti cikket.)
Azokat én sem, de pl. az, hogy a savasabb víz nehezebben nyeli el a CO2-t, valószínûleg igaz. Márpedig, ha a CO2-szint átlag 380ppm-re emelkedett, akkor több CO2-t kellett elnyelnie a vizeknek, tehát savasabbak, mint pár évszázaddal ezelõtt. A számokból szerintem csak annyi derülne ki, hogy valóban ennyire "éles-e a helyzet", mert számomra logikusnak tûnik, hogy lassabban nyelik el az óceánok a CO2-t (kérdés pl. - amit a cikk is megemlít - a fitoplanktonok hatása), de nyilván ez egy sokkal összetettebb folyamat.
Elsõsorban egyébként a leírt elméleteket tartom érdekesnek, tehát ha a pontos számadatok elõkerülnének, akkor ezek alapján esetleg lehetne becsülni; az adatok nélkül azonban valóban nem sokat ér a dolog.
(Magánvélemény, de ez a cikk számomra korrektebbnek tûnik, mint az ilyenek 90%-a, nem látok benne semmi extra "mingyáelolvadajég", meg hasonló, olykor a fizikával is szembemenõ lódítást)
Elsõsorban egyébként a leírt elméleteket tartom érdekesnek, tehát ha a pontos számadatok elõkerülnének, akkor ezek alapján esetleg lehetne becsülni; az adatok nélkül azonban valóban nem sokat ér a dolog.
(Magánvélemény, de ez a cikk számomra korrektebbnek tûnik, mint az ilyenek 90%-a, nem látok benne semmi extra "mingyáelolvadajég", meg hasonló, olykor a fizikával is szembemenõ lódítást)
Nem látom a bizonyítékokat, számításokat, diagrammokat.
Addig "holnapután", számomra.
Addig "holnapután", számomra.
Hokiütõbõl soha sincs hiány, ugyanis ez az ábrázolásmód képes a leginkább hatékonyan alkotói szolgálatába állni. Itt a legújabb reinkarnáció (Kaufman et al 2009, az Északi-sarkvidék átlaghõmérsékletének 2000 éve):
Link
Hová tûnt már megint a középkori klímaoptimum? Szegény meglehetõsen nemkívánatos esemény, pedig az Arktiszon aztán minden kétséget kizáróan létezett ld. Grönland
Link
Hová tûnt már megint a középkori klímaoptimum? Szegény meglehetõsen nemkívánatos esemény, pedig az Arktiszon aztán minden kétséget kizáróan létezett
ld. Grönland 
A média folyton a szakma által jogosan kritizált, az ember felelõsségét középpontba helyezõ, globális felmelegedés bizonygatása érdekében kozmetikázott Mann féle hokiütõs görbével jön elõ (tisztelet a kivételnek). Fittyet hány arra, hogy a jelenlegi és az elmúlt ezer évben nem elõször tapasztalható felmelegedési periódus egy természetes folyamat része is lehet, és ezt eldönteni most még nem lehet. A kritizálók tábora pedig meg van bélyegezve, noha sokan közülük nem állítják, hogy az ipcc-vel szembeni kritikájuk egyenlõ lenne a felmelegedés tagadásával.
Az arktikus tengerjég kiterjedése az elmúlt évek leggyorsabb növekedését produkálja már napok óta, új erõre kapva a korábbi lassú növekedés után: Link
1920 körüli felmelegedés elég látványos (érdemes végiggondolni hogyan számolna be az eseményekrõl a média, ha mindez napjainkban történt volna... ).
1922. november 2., The Washington Post
"at many points well-known glaciers have entirely disappeared."
1922. Monthly Weather Review
Link
"at many points well-known glaciers have entirely disappeared."
1922. Monthly Weather Review
Link
Én csak azt mondtam, hoyg nem jellemzõ. Azaz 10%-át sem képviseli a hazánkban elõforduló szinoptikus helyzeteknek.
Még egy kiegészítés: kicsit értetlenül állok az elõtt, hogy ha egy-egy mérési ponthoz egymástól 2-2 cm-re vettek 3 mintát a nagyobb pontosság érdekében, akkor pl. az 1716,025 m-nél és 1716,055 m-nél (egymástól 3 cm-re) mért, valóban nagyon eltérõ értékekbõl miért nem számoltak átlagot, és miért nem kezelték egy pontként... (Vagy õk tudnak valamit, amit mi nem, és pl. volt a kettõ között egy egyértelmû "hézag", ahol hosszú évek jege hiányzik.)
Természetesen ha az antarktiszi jégmagok a gyengébb felbontás ill. ritkább mintavétel miatt egyes intervallumokat nem fednek le, akkor a kérdésedre az a válasz, hogy az antarktiszi mérés a "hibás". Jobban mondva nem hibás, csak az értékelésekor nem vettük figyelembe a módszer korlátait.
Ellenben a linkeden szereplõ adatsort átfutva 324,8 ppm volt a legnagyobb érték, amit találtam (1637,03 méternél), ami azért messze elmarad a napjainkra jellemzõtõl. Az én értelmezésemben az egymástól pár cm-re vett minták közötti eltérést a szerzõk sem valódi változásnak tulajdonítják, hanem mérési pontatlanságnak: ezért vettek minden szakaszból 3 mintát, aminek közölték a szórását, de az egyedi adatokat (nem véletlenül) már nem. (Mint mindenféle analitikában, itt is tudjuk, hogy egy mérés nem mérés.) Pár centiméteren belül már csak azért sem tudok valós ingadozást elképzelni, mert a teljes, leközölt fúrásszakasz 1020 méternyi jege képzõdött 17 ezer év alatt, így egyetlen évnek felel meg benne átlagosan 6 centiméter... pár év alatt pedig valóban fizikai képtelenség ekkora ingadozás.
A 2003-as területi eloszlás térképe pedig nekem végképp igazolja, hogy a Föld egyes részei között nincsenek érdemi eltérések a CO2-szintben. Bár szép színes a térkép, a színskála két vége között mindössze 4 százalékos eltérés van. (Ráadásul a legalacsonyabb értékek ezen belül is elég rendellenes módon, a Kelet-Antarktisz feletti szabályos "csíkokban" jelennek meg, mintha az ottani adatokkal nem stimmelne valami.)
Ellenben a linkeden szereplõ adatsort átfutva 324,8 ppm volt a legnagyobb érték, amit találtam (1637,03 méternél), ami azért messze elmarad a napjainkra jellemzõtõl. Az én értelmezésemben az egymástól pár cm-re vett minták közötti eltérést a szerzõk sem valódi változásnak tulajdonítják, hanem mérési pontatlanságnak: ezért vettek minden szakaszból 3 mintát, aminek közölték a szórását, de az egyedi adatokat (nem véletlenül) már nem. (Mint mindenféle analitikában, itt is tudjuk, hogy egy mérés nem mérés.) Pár centiméteren belül már csak azért sem tudok valós ingadozást elképzelni, mert a teljes, leközölt fúrásszakasz 1020 méternyi jege képzõdött 17 ezer év alatt, így egyetlen évnek felel meg benne átlagosan 6 centiméter... pár év alatt pedig valóban fizikai képtelenség ekkora ingadozás.
A 2003-as területi eloszlás térképe pedig nekem végképp igazolja, hogy a Föld egyes részei között nincsenek érdemi eltérések a CO2-szintben. Bár szép színes a térkép, a színskála két vége között mindössze 4 százalékos eltérés van. (Ráadásul a legalacsonyabb értékek ezen belül is elég rendellenes módon, a Kelet-Antarktisz feletti szabályos "csíkokban" jelennek meg, mintha az ottani adatokkal nem stimmelne valami.)
Így van, ám szerintem nem is a kialakulás (ahhoz már az Alpokon átjutó levegõ perdületi tényezõje elég), hanem az erõsség (és nedvességfelvétel) ügyében fontos a leszakadó hideg levegõ és tengervíz hõmérséklet-különbsége.
A 2-3fokos bármely irányú anomáliája hatása annyi, hogy a mediterrán ciklonok igazi motorja a tenger és szárazföld hõmérsékleti különbsége, ám ez nem nagyságrendi különbség.
Ellenben ne feledjük - ebben egyetértek Andrással - , ennél jóval nagyobb hatású nekünk magának a ciklonnak az életútja-pályája, ami az aktuális légnyomási mezõ függvénye.
A 2-3fokos bármely irányú anomáliája hatása annyi, hogy a mediterrán ciklonok igazi motorja a tenger és szárazföld hõmérsékleti különbsége, ám ez nem nagyságrendi különbség.
Ellenben ne feledjük - ebben egyetértek Andrással - , ennél jóval nagyobb hatású nekünk magának a ciklonnak az életútja-pályája, ami az aktuális légnyomási mezõ függvénye.
Ezzel azért vitatkoznék, hiszen az igazi mediterrán ciklonok kialakulásában (ahogy Meteo írta) a leszakadó sarkvidéki eredetû levegõ és az enyhe Földközi-tenger közötti nagy hõmérséklet-különbség a legfontosabb. Emellett a melegebb vízfelület párolgása is erõteljesebb, tehát elvben több vízpára jut ilyenkor a kialakuló mediciklonnak (azaz több csapadékot képes leadni).
Bár minderrõl az a véleményem, hogy a mi telünk számára másodlagos, hogy egy kicsit erõsebbek vagy gyengébbek a mediciklonok: fontosabb, hogy milyen pályán mozognak. Emellett itt a vízhõfok 1-2 fokos eltérésérõl van csak szó, ami mellett a hidegleszakadás intenzitása is ugyanilyen, vagy még fontosabb szereplõ lehet ciklonképzõdéskor.
Bár minderrõl az a véleményem, hogy a mi telünk számára másodlagos, hogy egy kicsit erõsebbek vagy gyengébbek a mediciklonok: fontosabb, hogy milyen pályán mozognak. Emellett itt a vízhõfok 1-2 fokos eltérésérõl van csak szó, ami mellett a hidegleszakadás intenzitása is ugyanilyen, vagy még fontosabb szereplõ lehet ciklonképzõdéskor.
Nem jellemzõ. Akkor ugyanis, amikor még meglehetõsen meleg a Földközi tenger, akkor általában még óceáni, vagy kontinentális irányítás alatt van Európa. Sarkvidéki hidegbetörés elvétve éri a Földközi tenger térségét, ha mégis, akkor már a Földközi tenger régen felvette a környezete hõmérsékletét.
Nem gondolom azért hogy semmilyenre, pl. minél magasabb a T-je, annál jobban tudnak bedurrani a mediciklonok, ha északról bejön fölé a hideg levegõ, ilyenekre gondoltam..
Értem, egyre jobban néz ki ez a Labradori áramlat, már elég nagy területen fekete! Mintha az egész Észak-atlanti térség is egyre jobban nézne ki, egyre több a kék már benne.. 
A Földközi tenger hidegebb T-nek milyen hatása lehet ránk?
A Földközi tenger hidegebb T-nek milyen hatása lehet ránk?
A Labrador áramlat képes a Golf áramlat erejének/energiájának csökkentésére, sõt, akár gátolhatja a Golf áramlat magasabb szélességekre történõ eljutását is. Link
Bocsi, hogy csak most reagálok.
Felmerül a kérdés, hogy akkor esetleg melyik becslés hibás?
Egyébként nem kell feltétlen hibás becslésre gondolni.
Ugyanis a jégfurat mintákból származó információk nem egységes idõintervallumok szerint következnek egymás után. Úgy értem, van amikor két adat között a becsült idõbeli eltérés néhány év lehet, de van amikor két adat között akár száz év is lehet ugyanabban az adatsorban, amely adatsor mondjuk a felszíntõl vett 1500-2500 m-es mélységbeli jégfurat mintából való. És bizony van, hogy ezen jégfurat mintákban néhány cm-re lévõ szakaszokban lévõ gázmintákból eredõ koncentrációk között közel 100 ppm-es különbség van, és van hogy néha néhány ppm az átlagos eltérés. (A korábban linkelt adatsorban jól látható.)
Ha tegyük fel, az antarktiszi jégfurat mintából csak azon idõszakra - amikor grölandiból becsülhetõ adat - nem becsülhetõ adat, még annak akár több száz éves idõszakának környezetére sem, akkor nem lesz az antarktiszi mintasorban benne. Így már látható is, hogy lehet a kettõ között akár ilyen mértékû különbség is.
Gondolat-kísérlet.
3000 évvel késõbb járunk. Tfh, csak a következõ két évtizedben lesz még 350 ppm felett a co2 (ez összsen négy évitized kb. 1990-tõl). 3000 évvel késõbb jégfurat mintákat vesznek, de a belõlük analíizált gáz korát 1950 köré teszik meg mondjuk 2050 köré. Tfh 2050-ben is 1950-es éveknek megfelelõ körüli lesz a szint - 310 ppm mondjuk. 3000 év múlva meg mondjuk 390 ppm lesz. Azt sem látják, hogy volt 390 ppm körüli érték ebben a közel 100 éves példában szereplõ idõszakban. 100%-osan jelentsék ki, hogy soha nem volt még 390 ppm???
Egyébként területi eloszlás - nem tudom mennyire megbízható:
Link
Felmerül a kérdés, hogy akkor esetleg melyik becslés hibás?
Egyébként nem kell feltétlen hibás becslésre gondolni.
Ugyanis a jégfurat mintákból származó információk nem egységes idõintervallumok szerint következnek egymás után. Úgy értem, van amikor két adat között a becsült idõbeli eltérés néhány év lehet, de van amikor két adat között akár száz év is lehet ugyanabban az adatsorban, amely adatsor mondjuk a felszíntõl vett 1500-2500 m-es mélységbeli jégfurat mintából való. És bizony van, hogy ezen jégfurat mintákban néhány cm-re lévõ szakaszokban lévõ gázmintákból eredõ koncentrációk között közel 100 ppm-es különbség van, és van hogy néha néhány ppm az átlagos eltérés. (A korábban linkelt adatsorban jól látható.)
Ha tegyük fel, az antarktiszi jégfurat mintából csak azon idõszakra - amikor grölandiból becsülhetõ adat - nem becsülhetõ adat, még annak akár több száz éves idõszakának környezetére sem, akkor nem lesz az antarktiszi mintasorban benne. Így már látható is, hogy lehet a kettõ között akár ilyen mértékû különbség is.
Gondolat-kísérlet.
3000 évvel késõbb járunk. Tfh, csak a következõ két évtizedben lesz még 350 ppm felett a co2 (ez összsen négy évitized kb. 1990-tõl). 3000 évvel késõbb jégfurat mintákat vesznek, de a belõlük analíizált gáz korát 1950 köré teszik meg mondjuk 2050 köré. Tfh 2050-ben is 1950-es éveknek megfelelõ körüli lesz a szint - 310 ppm mondjuk. 3000 év múlva meg mondjuk 390 ppm lesz. Azt sem látják, hogy volt 390 ppm körüli érték ebben a közel 100 éves példában szereplõ idõszakban. 100%-osan jelentsék ki, hogy soha nem volt még 390 ppm???
Egyébként területi eloszlás - nem tudom mennyire megbízható:
Link
Igen? Akkor jó!
Eszembe jutott errõl a Labradori -5 fokosnál nagyobb anomáliáról a Holnapután c. film amikor figyelik a tengervíz gyors lehûlését a monitoron Itt Link 8:05-nél
Eszembe jutott errõl a Labradori -5 fokosnál nagyobb anomáliáról a Holnapután c. film amikor figyelik a tengervíz gyors lehûlését a monitoron
Itt Link 8:05-nél
Sajnos a Skandinávai fölötti terület viszont jóval enyhébb 
Az a Labradori ránk milyen befolyással lehet?
Az a Labradori ránk milyen befolyással lehet?
Ez is jogos, tényleg hozzátehettem volna, hogy a pályaelemek változásából eredõ lehûlésre nemcsak az albedó növekedése, hanem a CO2-szint csökkenése miatt gyengülõ üvegházhatás is bizonyára rátett egy lapáttal. Illetve a glaciálisok végén a melegedésre segíthetett rá a felszabaduló CO2.
Bár valahol olvastam, hogy a széndioxid szint csökkenésére igen érzékenyen reagál a légkör (az óceáni szállítószalag kapcsán).
A betyárját, a talán igen masszív Labrador-áramnak tulajdonítható negatív anomáliájú terület egyes részei már -5fok alatt járnak!
Íme: Link
Legutóbb 2002-ben láttam hasonlóan erõsnek, ám mennyire akkor sem.
Íme: Link
Legutóbb 2002-ben láttam hasonlóan erõsnek, ám mennyire akkor sem.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat