Bioszféra
Hello Bölke.
Igen, a Városháza elõtt vannak és több példány is. De van egy 80 éves, ami elképesztõ látvány mikor virágzik. Most szeretném kölcsönkérni a digitálisfényképezõt, mert már így állnak állítólag. Link Ha nem tudok szerezni, jobb híján mobillal készítek majd képeket. Az is valami...

Igen, a Városháza elõtt vannak és több példány is. De van egy 80 éves, ami elképesztõ látvány mikor virágzik. Most szeretném kölcsönkérni a digitálisfényképezõt, mert már így állnak állítólag. Link Ha nem tudok szerezni, jobb híján mobillal készítek majd képeket. Az is valami...
Köszi, ez is infó. Ha már látom, szegedi vagy (bár a zenefórumban is írtunk egymásnak szegedi témákban) megkérdezném, hogy láttad már a Városházával szemben a Széchenyi téren azt a gyönyörû tulipánfát (lehet, nem is egy van ott)? Egy csoda, amikor virágzik. Bár hozzáteszem, nekem a cseresznyevirágzás a kedvencem, na meg a virágos kõris.
Köszi a képeket. Vajon azt is tudod, hogy milyen fajta a kajszid? Elég röhejes, ahogyan a ceglédi óriás kajszim, ami még csak facsemete, dugig van virágbimbóval. Úgy sem nevel még termést. 
Egyébként ma vagy holnap kivi telepítés lesz nálam.
Most már itt az idõ.

Egyébként ma vagy holnap kivi telepítés lesz nálam.

Itt már vannak olyanok, amik (túlérett helyett) túlvirágoztak, olyan nagyon mélysárga színûek.
Az itthoni kajszibarackfáinkat ma le kellett kötözni, mert különben a sok méhe elrepítette volna õket
Annyira jó volt alattuk állni és hallgatni a dongást-sürgés-forgást, miközben a virágillat szinte elbódított.
Rongyosra is fényképeztem Link Link Link Link Link Link Link Link
Az itthoni kajszibarackfáinkat ma le kellett kötözni, mert különben a sok méhe elrepítette volna õket

Annyira jó volt alattuk állni és hallgatni a dongást-sürgés-forgást, miközben a virágillat szinte elbódított.
Rongyosra is fényképeztem Link Link Link Link Link Link Link Link
Hihetetlen, de itt még mindig nem nyílt ki az aranyvesszõ. De most már tényleg csak napok kérdése.

Hello.
Szerintem valamelyik "vajkörte" fajta lehetett. Aztán meg lehet totál hülyeséget írok.
Viszont a szomszédomnak is van egy hatalmas körtefája, aminek szintén sárga színû a gyümölcse és iszonyú finom.
Szerintem valamelyik "vajkörte" fajta lehetett. Aztán meg lehet totál hülyeséget írok.


Sajnos a mostani tavaszi gombaszezon (legalábbis a kucsma) nem lesz valami emlékezetes, a májusi pereszkezezon reméljük annál inkább.
Floo!
Most már szerencsére kertes házban élünk mi is, így elkezdett foglalkoztatni a gyümölcsfakérdés is (jó pár dolgon már túl vagyok, de még van bõven hiányosság).
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik lehet az a körte fajta, amelyik szinte mindig augusztus elejé-közepén érik, nagy fajta, redkívûl zamatos, lédús, a héja alapvetõen sárga (kissé zöldes árnyalattal) a formája és nagysága olyan, mint a conference-nek, meg az alexadernek. Az ízvilága teljesen eltér a vilmoskörtéétõl, annál lágyabb. Ilyet szeretnék ültetni.
Persze most lehet, hogy le fogsz írni vagy 10 félét...
Floo!
Most már szerencsére kertes házban élünk mi is, így elkezdett foglalkoztatni a gyümölcsfakérdés is (jó pár dolgon már túl vagyok, de még van bõven hiányosság).
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik lehet az a körte fajta, amelyik szinte mindig augusztus elejé-közepén érik, nagy fajta, redkívûl zamatos, lédús, a héja alapvetõen sárga (kissé zöldes árnyalattal) a formája és nagysága olyan, mint a conference-nek, meg az alexadernek. Az ízvilága teljesen eltér a vilmoskörtéétõl, annál lágyabb. Ilyet szeretnék ültetni.
Persze most lehet, hogy le fogsz írni vagy 10 félét...

Ehunvanni! 
Kucsmailag érdekes a helyzet.
Múlt szerdán abban a hitben, hogy úgysincs kucsma még, benéztem az egyik helyemre, ami közel volt az úthoz, és szedtem egy vacsorára valót.
De az avar alól kellett elõkotornom õket, mert a múlt õsszel lehullott nyárfa levelek egy az egyben ott heverteka földön, csapadék híján nem rohadtak el annyira, mint szokotttak, így hiába voltak már nagyok a kucsmák, avar felett egyet sem találtam.
Illetve egyet, az viszont meg volt aszalódva, szinte szárított gomba volt.
Ma megint megnéztem, egy hét telt el azóta, és nem nõttek semmit, ugyanúgy ott kushadnak a levélszönyeg alatt Link Link Link
Szedtem megint egy kisebb adagot, majd a 3. szedertüske után hagytam a fenébe.
Inkább végigjártam 4 másik helyemet, ahol kopaszabb talaj volt, hasonló fekvésekben, és egy db-ot sem találtam.
Az volt az érzésem, hogy az elsõ helyen a vastag levélszõnyeg alatt maradt annyi nedvesség, hogy ki bírtak bújni, ahol nem volt ilyen avar, ott meg az aszály miatt nem.
Nagyon durva szárazság van, olyan az erdõ, mintha augusztus lenne, zörög az avar, porzik a föld.
Ha nem lesz esõ, akkor lehet, hogy itt megreked a dolog.

Kucsmailag érdekes a helyzet.
Múlt szerdán abban a hitben, hogy úgysincs kucsma még, benéztem az egyik helyemre, ami közel volt az úthoz, és szedtem egy vacsorára valót.
De az avar alól kellett elõkotornom õket, mert a múlt õsszel lehullott nyárfa levelek egy az egyben ott heverteka földön, csapadék híján nem rohadtak el annyira, mint szokotttak, így hiába voltak már nagyok a kucsmák, avar felett egyet sem találtam.
Illetve egyet, az viszont meg volt aszalódva, szinte szárított gomba volt.
Ma megint megnéztem, egy hét telt el azóta, és nem nõttek semmit, ugyanúgy ott kushadnak a levélszönyeg alatt Link Link Link
Szedtem megint egy kisebb adagot, majd a 3. szedertüske után hagytam a fenébe.
Inkább végigjártam 4 másik helyemet, ahol kopaszabb talaj volt, hasonló fekvésekben, és egy db-ot sem találtam.
Az volt az érzésem, hogy az elsõ helyen a vastag levélszõnyeg alatt maradt annyi nedvesség, hogy ki bírtak bújni, ahol nem volt ilyen avar, ott meg az aszály miatt nem.
Nagyon durva szárazság van, olyan az erdõ, mintha augusztus lenne, zörög az avar, porzik a föld.
Ha nem lesz esõ, akkor lehet, hogy itt megreked a dolog.
Igen, most már elõttem vannak a képek.
Elsõ ránézésre eléggé emlékeztetnek a Gyõrtõl keletre elterülõ erdõs pusztákra, melyek a Duna homokbuckáin tenyésznek. Különbség, hogy errefelé sok a telepített erdei és feketefenyves. Itt-ott kisebb nyírligetek is vannak.

Szia! Már attól féltem, Te is elvesztél. Hát, hál' Isten, nem errõl van szó.
A képeidet azonban nem tölti be a gépem, kérlek nézz utána, nem tudnál-e valamit elkövetni az ügy érdekében.

Az Aszalvölgyben van egy hely, ahol szokott lenni többek között leánykökörcsin is. Nekem még nem volt idõm megnézni, de még a Haraszt-heggyel is próbálkozhatsz Csákvárnál, a plató részeken eszméletlen fürtös gyöngyike mezõk szoktak kialakulni, bár az még lehet, 1-2 hét. Egyébként én ott is láttam leánykökörcsint, késõbb apró nõszirom, stb..
Csak hogy ne legyen félreértés, nem én képeltem, a gratulációt továbbítom. 
Mai séta a tó körül: Link
Növényzet még nem igen indult be, a sás északi oldalaiban még jeges volt a víz.

Mai séta a tó körül: Link
Növényzet még nem igen indult be, a sás északi oldalaiban még jeges volt a víz.
Szarvas: az két-három napja kinyílt krókuszok megaszalodtak. Felénk megjelentek a barázdabillegetõk.
Tegnapi kirándulásunk alatt találkoztunk az egyhajúvirággal Link és a tarka sáfránnyal is Link
A természet mifelénk 1-2 hét csúszásban van (gondolom a sokáig megmaradó hófoltok és pár nappal ezelõttig kitartó erõsebb fagyok miatt), a csillagvirágoknak még se hírük se hamvuk. A kökörcsineket ki sem mentem megnézni, majd 1-2 hét múlva rájuk nézek.
A természet mifelénk 1-2 hét csúszásban van (gondolom a sokáig megmaradó hófoltok és pár nappal ezelõttig kitartó erõsebb fagyok miatt), a csillagvirágoknak még se hírük se hamvuk. A kökörcsineket ki sem mentem megnézni, majd 1-2 hét múlva rájuk nézek.
Vááóóó, de gyönyörûûûû!! Fekete vagy leány? Én feketére tippelek.

Sziasztok! Ma kimentem leánykökörcsinre vadászni, de sajnos elszomorító a helyzet. Ahol tavaly találtam már elnyílottakat, ott most még bimbósat sem.
Összesen egyetlen kinyílt tõvel találtam.
Találkozott/tud már valaki idei leánykökörcsin lelõhellyel?

Találkozott/tud már valaki idei leánykökörcsin lelõhellyel?
Szép estét kivánok, kedves Borka - és mindenkinek, aki olvassa soraimat!
Itt, Bihor (Bihar) megye több falujában a gólyák már ülik a villanyposzlopok mesterségesen megemelt fészkeit, ahogyan a 79-es számú mûútról látható.

Voltam ma én is piros vagy osztrák csészegomba-túrán, az idõ szép volt az elegyes erdõ Budakeszinél viszonylag nedves, de amiért mentem azt nem sikerült találni.
Ellenben a hóvirágok teljes pompájukban:
A kisvirágú hunyor éppen szirmait kezdi bontogatni:
A gombákra rátéve, azért nem jöttem haza csészegomba kép nélkül, ellenben ennek színe barnás-narancsos, mérete kb fél meggymag, talajon nõtt, nem is figyeltem, hogy van-e a közelében berki szellõrózsa, de így utólag élõsdi csészegomaként határoznám meg.
Link
Ellenben a hóvirágok teljes pompájukban:
A kisvirágú hunyor éppen szirmait kezdi bontogatni:
A gombákra rátéve, azért nem jöttem haza csészegomba kép nélkül, ellenben ennek színe barnás-narancsos, mérete kb fél meggymag, talajon nõtt, nem is figyeltem, hogy van-e a közelében berki szellõrózsa, de így utólag élõsdi csészegomaként határoznám meg.
Link
Azért Te sem panaszkodhatsz akkor, van bõven "ingyen" énekszó vagy énekcsõr inkább.
Ma kapargáltunk már a virágoskertben anyuval, mellettünk meg 2-3m-re nyomozták a rögöket a fekete rigók. Éppen egy kukaccal küzdött az egyik mikor számára rossz felé léptem, felröppent a kerítésre és úgy el kezdett magyarázni felém mint le akart volna szidni.
Nem félnek aranyosak, hiszen egész télen tõlünk kapták a kaját, most meghálálják bõséggel énekszóval. A nagy sövényben meg a veréb had zajong, azok vannak vagy 200-an de olyan vircsafttal, hogy csuda! Cirmi macskám kiül az udvarra rájuk sem bagózik, pedig ott szaladgálnak a rigók pár méterre tõle. Õ csak napfürdõzik, pedig féltem, hogy majd hajtani fogja szegény madarakat, de nem.
Szép ez a tavasz, az összes ajándékával együtt.

Ma kapargáltunk már a virágoskertben anyuval, mellettünk meg 2-3m-re nyomozták a rögöket a fekete rigók. Éppen egy kukaccal küzdött az egyik mikor számára rossz felé léptem, felröppent a kerítésre és úgy el kezdett magyarázni felém mint le akart volna szidni.

Nem félnek aranyosak, hiszen egész télen tõlünk kapták a kaját, most meghálálják bõséggel énekszóval. A nagy sövényben meg a veréb had zajong, azok vannak vagy 200-an de olyan vircsafttal, hogy csuda! Cirmi macskám kiül az udvarra rájuk sem bagózik, pedig ott szaladgálnak a rigók pár méterre tõle. Õ csak napfürdõzik, pedig féltem, hogy majd hajtani fogja szegény madarakat, de nem.
Szép ez a tavasz, az összes ajándékával együtt.

Link
Van belõlük, de jóval kevesebb, mint mondjuk tavaly januárban(!). Pedig a bodzás jó része ki sincs száradva.
Van belõlük, de jóval kevesebb, mint mondjuk tavaly januárban(!). Pedig a bodzás jó része ki sincs száradva.
Dehogy unalmas, sõt, a magam részérõl köszönet a remek elemzésért. Soraidat olvasva az jutott az eszembe, hogy a madárkoncert -bár nem neki szól- tetszik az embernek, szépnek fogja fel, esztétikai érzékére hat.
Ezen a szálon pillanatok alatt filozófiai mélységekbe juthatnánk, de nem erõltetem a témát -úgy tûnik, nem aktuális. Bár meg kell mondjam, mostanában hiányzik a fórumról a gondolatoknak az a csapongása, azok a merész asszociációk, melyek a régebbi kommentekben néha elõfordultak. Na, mindegy -talán majd eljön újra ennek is az ideje.
Nálam is "hangicsálnak" a madarak, de különösen a rengeteg balkáni gerlém, akik már a februári -15 fokban is gyakran kinyilvánították, hogy: "tavasz van", "tavasz van". Most pedig már szinte hisztérikusan búgnak. Elüldözésükre tett kísérleteim meddõk maradtak, már beletörõdtem a jelenlétükbe.
Ezen a szálon pillanatok alatt filozófiai mélységekbe juthatnánk, de nem erõltetem a témát -úgy tûnik, nem aktuális. Bár meg kell mondjam, mostanában hiányzik a fórumról a gondolatoknak az a csapongása, azok a merész asszociációk, melyek a régebbi kommentekben néha elõfordultak. Na, mindegy -talán majd eljön újra ennek is az ideje.
Nálam is "hangicsálnak" a madarak, de különösen a rengeteg balkáni gerlém, akik már a februári -15 fokban is gyakran kinyilvánították, hogy: "tavasz van", "tavasz van". Most pedig már szinte hisztérikusan búgnak. Elüldözésükre tett kísérleteim meddõk maradtak, már beletörõdtem a jelenlétükbe.
Még annyit, említettem hogy a jelcsoportok erõs hangrészeinek (a fényesebb foltok) páratlan számú (alacsonyabb frekvenciatartományban hallatott) jeleiben magasodik a hang. Kiegészítem még hogy "fölöttük" (a magasabb frekvenciatartományban) a jelcsoporthoz tartozó páros (2,4,6) jelek erõs részeiben viszont mélyül a hang lefutása. Az ugyanebben az idõsávban hallatott jóval magasabb frekvenciájú (bár gyengébb hangerejû) "ráadás" pittyenések lefutási alakja többségében azonos bár néhány jel hangereje erõsebb. Elnézést ha untattam valakit, csak gondoltam hátha érdekel Benneteket milyen az egyszerûbb pittyenés "szerkezete".
Persze egy rigóé hihetetlen bonyolult dehát annyival szebb is
Persze egy rigóé hihetetlen bonyolult dehát annyival szebb is

C.Szilvi25 tényleg szerencsés vagy, nálam február 20-án még csak elvétve hangoskodott egy-egy madár 
A lentebb említett 03.13-i madárdalos reggel részlete: Link
Sokféle énekes fújta lelkesen, gerleperlekedés, még harkálykopácsolás is hallatszott.
A kórusból kiemeltem az énekeseket, akár egy madárházban járna az ember. 61 éves fülemmel én csak 5-6 madarat tudok elkülöníteni a cirregés-csivitelés-sivítás-rigófütty kusza keverékébõl különösen hogy egy közeli rigó mindent túlharsogott távolabbi társaival feleselve, de szerintem ennél több is hallható, "hang-versenyezzetek" ki mennyi madarat képes kihallani a hangversenybõl: Link
Elgondolkodtató hogy ebbõl a hangzavarból minden madár képes kihallani saját fajának "üzenetét". Erre jó példa egy gyengécske kísérlet mellyel megpróbáltam kiemelni a gerleperlekedést. Egy mélyebb és egy magasabb hangú gerle "beszélget": Link Sajnos helyenként torzul a többi madár erõs "háttérzaja" miatt. Csodálatos hogy a madarak (általában a "fülükbõl élõ" állatok) képesek a rájuk vonatkozó információkat "kiválogatni". Õk fülükkel-csöppnyi agyukkal megteszik azt amit az ember csak bonyolult eszközökkel és szoftverekkel képes... bááár azért az se kutya hogy az ember ebben is utoléri az élõvilágot- vagy tán inkább pótolja a civilizálódás során eltompult érzékeit?
A február 20-i felvételen még csak néhány madár hallatja pittyenését a kis hangoskodó mellett: Link
Egyhangúnak tetszõ jelsorozata korántsem egyhangú mint az ember hinné. Általában hatos csoportokat pittyent, de közöttük ciklikusan kezdésként 4 ill. 5 elemû jelcsoportot is hallat, egy helyen pedig még egy hetedik pittyenést is hozzátoldott a hat elemû csoporthoz. Diagramon megjelenítve az is látható hogy a pittyenések frekvenciája szûk sávon belül marad, de változik lefutásuk. Nem világrengetõ probléma, felmerült bennem ez vajon valamiféle "fonéma" lenne mint pld. az embernél pld. "á" vagy "û" hang vagy pedig egyszerûen nem képes olyan jól fegyelmezni torkát mint egy rigó.
Még diagramon bemutatok egy 5-ös jelsorozattal induló 6-os elemcsoportokban lefutó ciklust. Megfigyelhetõ az egyes csoportokban hogy a páratlan (1,3,5) jelek 3500-4000 Hz közé esnek, egy jel idõtartama 100 +/-5 msec. A szünet közöttük szintén 100 msec, a jelcsoportok közötti szünet 2 mp. Az egyes jelekben fényes foltoknak látszó (-30~ -40 dB) moduláltnak is vélhetõ (változó frekvenciájú) részek 3750-3900 Hz között eltérõen de mindig emelkedõ felfutásúak (érdekes hogy elszórtan van közöttük néhány 3830 +/- 3,9 Hz értékû egyenes vonalat formázó jel is) Minden második (páros) jelhez tartozó idõsávban egyúttal hallat egy magasabb, 6500 +/- 100 Hz körüli hangfrekvenciába esõ de halkabb (átlagosan -60 dB) jelet is. A diagramot elnézve az egyhangú pittyegés szûk sávban bár de minden jelsorozatban változik, laikus feltételezés de nem tartom lehetetlennek hogy ezek "elrendezése" is hordozhat információt ahogy a lyukszalagok vagy a Braille-írás pontjai.
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek, csodaszép napsütés van, közeledik a tavasz
Nálam a fûtés már rég kikapcsolt mert az 5°C-ra temperált helyiségek 12-14 fokra melegszenek a délelõtti napsütéstõl. Harmadik napja délelõttönként néhány órára kinyitok minden ablakot az emeleten, nem érezhetõ lehûlés (az is igaz hogy még rétegesen öltözöm) az egyetlen 16°C-ra temperált szobában sem ahol délelõttönként már szintén kikapcsol az automata. Az egyébként fûtetlen, majdnem pontosan délre nézõ emeleti dolgozószobámban a WS beltéri szerint ebben a pillanatban +16,2°C van

A lentebb említett 03.13-i madárdalos reggel részlete: Link
Sokféle énekes fújta lelkesen, gerleperlekedés, még harkálykopácsolás is hallatszott.
A kórusból kiemeltem az énekeseket, akár egy madárházban járna az ember. 61 éves fülemmel én csak 5-6 madarat tudok elkülöníteni a cirregés-csivitelés-sivítás-rigófütty kusza keverékébõl különösen hogy egy közeli rigó mindent túlharsogott távolabbi társaival feleselve, de szerintem ennél több is hallható, "hang-versenyezzetek" ki mennyi madarat képes kihallani a hangversenybõl: Link

Elgondolkodtató hogy ebbõl a hangzavarból minden madár képes kihallani saját fajának "üzenetét". Erre jó példa egy gyengécske kísérlet mellyel megpróbáltam kiemelni a gerleperlekedést. Egy mélyebb és egy magasabb hangú gerle "beszélget": Link Sajnos helyenként torzul a többi madár erõs "háttérzaja" miatt. Csodálatos hogy a madarak (általában a "fülükbõl élõ" állatok) képesek a rájuk vonatkozó információkat "kiválogatni". Õk fülükkel-csöppnyi agyukkal megteszik azt amit az ember csak bonyolult eszközökkel és szoftverekkel képes... bááár azért az se kutya hogy az ember ebben is utoléri az élõvilágot- vagy tán inkább pótolja a civilizálódás során eltompult érzékeit?
A február 20-i felvételen még csak néhány madár hallatja pittyenését a kis hangoskodó mellett: Link
Egyhangúnak tetszõ jelsorozata korántsem egyhangú mint az ember hinné. Általában hatos csoportokat pittyent, de közöttük ciklikusan kezdésként 4 ill. 5 elemû jelcsoportot is hallat, egy helyen pedig még egy hetedik pittyenést is hozzátoldott a hat elemû csoporthoz. Diagramon megjelenítve az is látható hogy a pittyenések frekvenciája szûk sávon belül marad, de változik lefutásuk. Nem világrengetõ probléma, felmerült bennem ez vajon valamiféle "fonéma" lenne mint pld. az embernél pld. "á" vagy "û" hang vagy pedig egyszerûen nem képes olyan jól fegyelmezni torkát mint egy rigó.
Még diagramon bemutatok egy 5-ös jelsorozattal induló 6-os elemcsoportokban lefutó ciklust. Megfigyelhetõ az egyes csoportokban hogy a páratlan (1,3,5) jelek 3500-4000 Hz közé esnek, egy jel idõtartama 100 +/-5 msec. A szünet közöttük szintén 100 msec, a jelcsoportok közötti szünet 2 mp. Az egyes jelekben fényes foltoknak látszó (-30~ -40 dB) moduláltnak is vélhetõ (változó frekvenciájú) részek 3750-3900 Hz között eltérõen de mindig emelkedõ felfutásúak (érdekes hogy elszórtan van közöttük néhány 3830 +/- 3,9 Hz értékû egyenes vonalat formázó jel is) Minden második (páros) jelhez tartozó idõsávban egyúttal hallat egy magasabb, 6500 +/- 100 Hz körüli hangfrekvenciába esõ de halkabb (átlagosan -60 dB) jelet is. A diagramot elnézve az egyhangú pittyegés szûk sávban bár de minden jelsorozatban változik, laikus feltételezés de nem tartom lehetetlennek hogy ezek "elrendezése" is hordozhat információt ahogy a lyukszalagok vagy a Braille-írás pontjai.
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek, csodaszép napsütés van, közeledik a tavasz


Itt már hetek óta megy a madárének, akkor én szerencsés vagyok?!
Fekete rigók napfelkeltétõl nyomják a mûsort a fenyõk tetején, a cinkénk, verebek meg már szokásosak, imádom ezt a zengõ madárszót reggelente.

Fekete rigók napfelkeltétõl nyomják a mûsort a fenyõk tetején, a cinkénk, verebek meg már szokásosak, imádom ezt a zengõ madárszót reggelente.

OFF: Le is cseréltem avatarom egy 2011.03.18-án készült képre

Madárdalos jó reggelt, jó napot jó kedvet Mindenkinek
Az észlelési naplóban megírtam, a mai reggel tekinthetõ -legalábbis errefelé- az elsõ "igazi" madárdalos reggelnek. Fel sem tudom sorolni, annyiféle madár hallatja hangját a zöldbõl. A Duna felõl vadkacsák, vadludak, valamerrõl még harkály serény kopácsolása is hallatszott (megelõzõen február közepén a rigók már hallattak itt-ott pár rövid trillát).
A kakukk még hallgat
Felvettem a ma reggeli "hangzavart" ahogy idõm engedi hozom (egyúttal Bubu "télsirató törpjeinek" hangspektrumát is, mert régóta tartozom ezzel neki)

Az észlelési naplóban megírtam, a mai reggel tekinthetõ -legalábbis errefelé- az elsõ "igazi" madárdalos reggelnek. Fel sem tudom sorolni, annyiféle madár hallatja hangját a zöldbõl. A Duna felõl vadkacsák, vadludak, valamerrõl még harkály serény kopácsolása is hallatszott (megelõzõen február közepén a rigók már hallattak itt-ott pár rövid trillát).
A kakukk még hallgat

Felvettem a ma reggeli "hangzavart" ahogy idõm engedi hozom (egyúttal Bubu "télsirató törpjeinek" hangspektrumát is, mert régóta tartozom ezzel neki)
Mist már biztos vagyok benne, hogy Tormafölde környékén egy hollópár fészkel.
Az õsszel és a télen sokszor láttam õket repkedni, de azt gondoltam, valahonnan idekóboroltak (bár mintha rémlene, hogy múlt nyáron is láttam õket), aztán ma láttam õket nászrepülés közben, úgyhogy biztosan ott fészkelnek valahol a közelben.
Fényképem még nincs róluk, de hamarosan lesz.
Az õsszel és a télen sokszor láttam õket repkedni, de azt gondoltam, valahonnan idekóboroltak (bár mintha rémlene, hogy múlt nyáron is láttam õket), aztán ma láttam õket nászrepülés közben, úgyhogy biztosan ott fészkelnek valahol a közelben.
Fényképem még nincs róluk, de hamarosan lesz.