2025. március 11., kedd

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#6299
A glaciálisok-interglaciálisok közötti CO2-ingadozás általánosan elfogadott magyarázatában semmi különleges nincs. Elég régóta igazolt, hogy a sorozatos glaciálisokhoz a Föld pályaelemeinek periodikus változása vezetett (Milankovic-ciklusok), a csökkenõ besugárzás közvetlen hatását pedig a jégsapkák növekedése által okozott albedó-növekedés tudta felerõsíteni. A lényeg: a CO2-szint változása nem ok, hanem okozat volt. A hûlõ tengervíz egyre több CO2-t tudott oldani (vagyis kivonni a légkörbõl), majd az interglaciális kezdetén, a melegedés nyomán ez az oldott CO2 felszabadult, és megnövelte a légköri koncentrációt.
#6298
Helyesbítenélek: a második linkeden szereplõ térkép nem a légköri koncentrációt, hanem a tengervízben oldott antropogén eredetû szervetlen szén mennyiségét ábrázolja, A légköri koncentráció az általam ismert adatok szerint gyakorlatilag homogén, csak a nagy kibpcsátó források (városok, iparvidékek) közvetlen környezetében vannak a 380-390 ppm körüli háttérbõl kimagasló értékek.
#6297
Az utolsó 3 interglaciálisban (120, 240 és 320 ezer évvel ezelõtt) volt egy plafonértéke a széndioxid-szintnek, úgy 300 ppm körül: Link Rendkívül érdekes kérdés, hogy ezek az eléggé kiugró értékek milyen hatásra, milyen machanizmus eredményeképp kezdtek ismét csökkenõ tendenciát mutatni.
Lehetséges ugyanis, hogy a CO2 egy bizonyos koncentrációja egy még általunk nem ismert módon negatív visszacsatolást okoz az óceán-légkör rendszerben és emiatt billent vissza az éghajlat egy újabb hidegebb fázisba.
#6296
Ez valóban rendkívül ijesztõ, remélem a Koppenhágában a hisztériakeltás helyett végre történik valami érdemleges lépés. De félek, hogy ez is csak médialufi lesz, azután mindenki szépen beül a kocsijába és hazamegy. Ez olyan, mint a tûzzel játszani. Viszont a térkép abszolút heterogén eloszlást jellemez. És bizony erre még soha nem gondoltam, de akkor ez nyilvánvalóan befolyásolja az üvegházhatást is, mármint úgy értem, hogy hatásai is lehetnek heterogének? Vagy a felsõbb rétegekben már szétterül egyre inkább homogén jelleget ölt az eloszlás a szelek által? Vagy hogy is van ez?
#6295
Egy elég szemléletes és ijesztõ ábrázolása a jelenlegi CO2 koncentrációnak: Link

A CO2 eloszlása valóban heterogén, legalábbis eszerint a térkép szerint: Link
#6294
Napjainkban mekkora különbség van a Föld különbözõ részeinek széndioxid-szintje között? (Leszámítva persze a városok, iparvidékek legszûkebb környezetét, ahonnan nem is használnak CO2-mérést globális folyamatok leképezésére.) Én úgy tudom, hogy jelentéktelenek a területi eltérések. Pl. itt van egy antarktiszi méréssorozat összefoglalója, ami 2008-ra már szintén 382 ppm fölé jutott: Link Ez pedig még 80-as évekbeli antarktiszi adatsor, de szintén nagyon hasonló a máshol mért értékekhez: Link A fentiek alapján nem tartom jogosnak azt a feltételezést, hogy pár tízezer (vagy akár pár százezer) éve másfélszeres eltérés alakulhatott volna ki Grönland és az Antarktisz között. Sokkal inkább valamelyik becslés lehetett hibás a kérdéses idõszakra.

Így szerintem ha nem is 100%, de nagyon-nagyon valószínû, hogy a mostani CO2-koncentrációra az elmúlt durván 1 millió évben nem volt példa. (Kb. annyira tartom valószínûnek az ellenkezõjét, mint azt, hogy holnap Magyarországon valahol 10 cm-t meghaladó hó hulljon.) Emellett sajnos arra sem látszanak komoly jelek, hogy az emelkedõ trend a következõ évtizedekben legalább lassulna...
#6293
Elõször is 387 ppm körül mozgunk - ezzel a trenddel még 5-10 év múlva is "közel 400 ppm" lesz.

Tényként nem lehet kijelenteni, hogy minimum 800 ezer éve nem volt ilyen magas CO2 légköri koncentráció. Ugyanis csak az antarktiszi jégfurat mintákból nem fog kiderülni, hogy a Föld más részein mennyire lehetett magas. Ezt igazolta egy grönlandi jégfurat minta is ( ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt ), amelybõl kiderült, hogy nagyjából két hidegebb periódus között, amelyek úgy 46 és 63 ezer évvel ezelõtti idõszakra tehetõk a légkörik CO2 koncentráció - legalábbis Grönland térségében - 350-360 ppm-t is elérhetet, miközben az Antarktiszi proxy adatokból pedig erre a korszakra kb. 220 ppm adódik egyes vizsgálatok szerint.
#6292
Annyi viszont tény, hogy ilyen magas (közel 400 ppm) szinten minimum 800 ezer de az is lehet, hogy 20 millió éve nem volt a CO2 légköri koncentrációja.
#6291
Örök bulvár = Anti(k) bulvár laza laza
#6290
Örök bulvár...
#6289
Olvad a jég,most már sajnos örök téma: Link
#6288
Link
#6287
Ezt az oldalt ismeri valaki? Link
#6286
Tegnapi SST anomália térkép.
Link
A Labrador áramlás továbbra is termeli rá a Golf áramlatra a hidegvizet, de azért a Golf még nem szûnt meg..
#6285
Link
#6284
Igencsak elszomorító volt a tegnapi nap a sarkköri jégnövekedés tekintetében, ugyanis tegnap csökkent (!) nov 7-éhez képest. A csökkenés gyakorlatilag elhanyagolható volt (5 ezer km2), de ahhoz képest, hogy a gyors növekedési idõszakban vagyunk elég lehangoló. Legutóbb okt 25-én volt példa ilyenre. Jelenleg (8-án) már több mint egy magyarországnyi területtel vagyunk lemaradva 2007-hez képest, és csaknem 8 magyarországnyival tavalyhoz képest. A legnagyob idõszakos elmaradásban továbbra is a Skandináviától északra esõ területek (Barrents tenger térsége) Link ill. az északnyugat-szibérai partok vannak: Link Ezek az Új-földtõl (Novaja Zemlja) keletre ill. nyugatra esõ területek. Reméljük, hogy a következõ hetekben ezek gyorsan felzárkóznak az elõzõ évekhez. hideg
#6283
Amerikaiak elõtt még a jégkiterjedés is "haptákba" vágja magát csak szerintem szegény jég nem tud olvasni ezért keverhette össze június 4.-ét július 4.-ével vidámvidám
#6282
Én viszont azt nem értem, ami május végén látható
Link
Minden évben megtorpan a csökkenés, sõt gyenge növekedés látható. Mi ennek az oka?
#6281
A 2003-as jéborítási görbén van egy szembetûnõ törés augusztus elsõ felénél. Link
Szerintetek mi okozta?
#6280
Az mindig ott van. Feltehetõen azért, mert klimatológiai érték oda vagy nem volt megállapítható, vagy nem tudtak mérni, vagy más...
Egyszerûen az anomália számításnál oda mindig pozitív érték jön ki.
Lásd 1984 május:
Link
1992 december:
Link
Szinte minden hónapban található ott egy fehér sáv azon években, amelyekbõl a klimatológiai átlagot számították - feltehetõen adathiány miatt van ott az a fehér sáv.
#6279
Azért durva a Sakndináviától északra látható +5 fokos anomália...
#6278
Benne van ez is.
Ellenben az anomália mértéke (egyre nagyobb területen immár -4fok!) az, ami többet láttathat egy ciklon tevékenységénél.
A következõ egy hét megmutatja a folyamat jellegét.
#6277
A linked nem ezt bizonyítja.
Egyébként nem az eddigiekrõl volt szó, hanem a mostani idõszakról.
#6276
Látom, egy kis optimizmust kell vinni a fórumba, nagyon elbillent a mérleg pesszimista irányba...
1,A 2007-es szint körül van valóban jelenleg a jégborítottság...
erre jöhet az elhíresült idézet:"na és...?"
2, 2-3 hét múlva pl a 2006-os szintet fogja valszeg maga alá nyomni az idei szint, mivel annyira együtt futnak ezek a tagok, hogy felesleges vészjóslóan belemagyarázni, hogy mekkora nagy a baj...
3, Várjunk valóban 4-5 évet, és ki fog derülni, hogy valóban elbillen-e a mérleg negatív irányba a jeget illetõen.
4, Szibériában több éve nem látott keménységgel köszöntöttek be a fagyok...a lényeg, hogy a -60,-70°C-ból a jövõben is fog azért csurranni-csöppenni idõnként Eurázsia langyos Dny-i végei fölé egy kis jeges fuvallat... hideg havazas
#6275
Én inkább abban látom milétét, hogy október végétõl nov. 2-ig egy ciklon garázdálkodott a térségben. A csapadék és az árnyékoló felhõzet miatt csökkenhetett a tengervíz hõmérséklete. 2-ától egy nagyobb kiterjedésû Ac helyezkedett. A vastag magasszintû felhõzet kezdetben még megvolt, majd feloszlott, de közben stratus képzõdhetett nagy területen.
Link
Feltehetõen ezek az idõjárási folyamatok közrejátszottak a negatív hõmérsékleti anomália kialakulásához.
#6274
Amit írsz az látszólagos:
Link


Már több mint 1 hónap alatt Novaja Zemlja talán az egyedüli terület, ahol október eleje óta nem nõtt hanem csökkent a jég borítottsága. Az intenzív növekedési fázis ellenére az Európai északi vizeken a jég kiterzedése egy nagy nulla !
#6273
Igen a tendencia folytatódik. Az elkövetkezõ 5 évben további jelentõs jégcsökkenésre számítok és további negatív rekord megdöntése várható !
#6272
Az Új-föld (Novaja Zemlja) mindkét oldalán megindult az erõteljes jégelõkészítõ hõfokcsökkenés.
Az elmúlt három nap, SST: Link és Link
A jégborítás, egy nap késleltetéssel: Link és Link

A következõ idõszak anticiklonális dominanciája további erõteljes hûlést/növekedést jelez elõre.
#6271
A szokásos egy napra szóló eltévelyedés, azaz nem valós.
A sarkvidéki térképeken egy-egy nap kilógó, ezért több napot érdemes figyelni.
#6270
Gyerekek! Viszont felfedeztem egy érdekességet a jeget szemlélve: ma reggelre, a Botteni-öböl déli! része befagyott?! Turku és Uppsala között az Aland-sziget sávjában...hihetetlen...tévedés, vgy ismét egy pozitív elõjel? hehe...
#6269
Tovább csökkent a jégborítás lemaradása, lassan lehagyja a negatív rekorder 2007-es évet.
Link
A NSIDC legújabb cikkében (nov.3.):
A 20 éves átlaghoz (1979-2000) képest az október 1.79 millió négyzetkilométerrel van lemaradva, de 730000 négyzetkilométerrel meghaladta 2007 októberét. A lendületes növekedést megtörte a Közép-Szibéria felõl fújó erõs déli szél, mely a szibéria partok jegesedését is gátolta. A hónap végén még mindig kiterjedt jégmentes terület volt az észak-atlanti, ill. észak-alaszkai térség is. A jégmezõ széle a Ferenc József-föld és a Spitzbergák északi részén húzódott. A hónap legnagyobb részében magasnyomású rendszer uralta a Beaufort-tenger idõjárását, míg szokatlan módon a Barents-tenger térségében alacsony nyomás dominált. A 2 nyomás központ között meleg, déli szél fújt. Ennek köszönhetõen a hónap középhõmérséklete 6 fokkal az átlagos felett alakult. Link
Egy új tanulmány (Ian Simmonds és Kevin Keay) kapcsolatot talált a szeptemberi csökkenés és az arktiszi viharok között. A jégborítottság csökkenésével párhuzamosan a viharok egyre intenzívebbek lesznek az Arktiszon, különösképpen igaz ez az uttóbbi néhány évben. A tanulmány szerint az alacsony szeptemberi jégborítottság, a bõségesen rendelkezésre álló nyílt vizû területekkel kombinálva több energiát biztosít az õszi viharoknak, ezáltal azok hevesebbé válnak. Ráadásul az erõsebb viharok segítenek feltörni a jeget. Az NSIDC kutatásai kimutatták, hogy amikor a szeptemberi jégborítottság szokatlanul alacsony, az arktiszi viharokhoz kapcsolódó csapadék nagyobb, mint magas jégborítottság esetén. Link A klimatológusok érdeklõdést felkeltették ezek a tanulmányok, mert a lehullott hó megnövekedett mennyisége hatással lehet az arktiszi permafrosztra és a tengeri jégre is.

Extraordinary September Arctic sea ice reductions and their relationships with storm behavior over 1979–2008:
Link
#6268
Szerintem csak a Golf "tolta" keleti irányba.
#6267
Elsõre nekem is az ugrott be, ám jobban megnézve a mostani hideggóc bõven a Labrador és Golf áram ütközési pontjától keletre alakult ki és erõsödik, emiatt nagyon érdekes.

#6266
Jobban szemügyre véve ezt a gócot, azt hiszem, hogy az a Labrador áramlásból származó hideggóc. Felette pedig átbukik-örvénylik a Golf-áramlat.

Egyébként ennek a térképnek mi a bázisidõszaka?
#6265
Ez a góc vajon felszínre bukó mélytengeri áramlatból származik?
#6264
Hú, másfél hete nem néztem és micsoda fejlemény!
Ez bizony nagyon figyelemreméltó, kíváncsi vagyok köze van-e a Golf-áramról idõnként leszakadó örvények okozta hõtranszport gyengüléshez.

Egyébként nyáron is alakult ki hasonló, igaz a mostanitól keletre, íme: Link
#6263
Szeretném felhívni a figyelmet Az Atlanti óceán északi felének "közepénél" megjelenõ hirtelen negatív SST anomáliájú gócra

október 29-én még jelentéktelen az eltérés: Link
november másodikán már területileg egységesebb, de még mindig nem nagy eltérés: Link
Mára pedig mind területileg mind hõmrésékletileg is jelentõsen növekedett a "hideggóc" mérete:
Link

Érdemes lesz figyelni a következõkben ezt a térképet. Ha a tendencia folytatódik, akkor télre jobbfajta kilátásaink lehetnek véleményem szerint. havazas hideg
#6262
Értem én, olvasni tudok!
Viszont amennyiben szárazabb lesz a klíma, abban az esetben a völgyekbe kell költözni, mert ott folynak a patakok, ott több a víz, ezért írtam, amit írtam.
#6260
Félreértések elkerülése végett: nem a hõmérséklet, hanem a völgyek elmocsarasodása miatt kellett a magaslatokra költözni.
#6259
"Hogy ez korántsem fantazmagória, csak egyetlen példa a múltból: 3400-3800 évvel ezelõtt, a bronzkorban gyors ütemû klímaváltozás zajlott a Kárpát-medencében. A hirtelen nedvessé váló éghajlat miatt a dombok közötti területek elmocsarasodtak. A zömében elszórtan élõ népesség kénytelen volt a dombtetõkre költözni. Ez volt a települések, falvak kialakulásának kezdete és egy korábbi korszak alkonya."

Akkor most ha jól értelmezem, a fagyzugokba kell majd költözni.
Iklódbördõce, Bátaapáti, Zabar, Szécsény, Mecseknádasd....a jövõ világvárosai laza
#6258
Víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-Medencében: Link
#6257
A jégminták alapján még kevesebb.
#6256
Az Északi-tengeren végbemenõ vízsüllyedését gátló tényezõ, ha minél több édesvíz - legyen az csapadék-, folyó-, vagy olvadékvíz - halmozódik fel ezen a területen. A sótartalom mérések azt mutatják, hogy a süllyedõ tengervíz sótartalma és ezzel a sûrûsége folyamatosan csökken. Hogy mi az a határérték, ahol a folyamat leáll, csak találgatni lehet, de ha leáll, akkor beindulhat egy láncreakció, amelynek az utolsó lépcsõfoka egy újabb jégkorszak lehet.
#6255
Sõt, az is valszószínû, hogy a világtenger-légkör rendszernek létezik két viszonylag stabil állapota, az egyik egy glaciális állapot a másik pedig egy interglaciális állapot. Mindkét állapot elég stabil, de a két állapot közti átmenetek a paleoklimatológusok szerint elég gyorsan végbemenõ váltások. Ami még akár egy évtizedet sem vesz igénybe.
#6254
Az Agassiz tó édesvíz beöntését követõen egy kb 10 éves periódust követõen köszöntött be a jégkorszak Észak-európában.
#6253
Ezek szerintem mamma-járulékok, csak jócskán túlméretezettek. Az Altostratus felhõ alján gyakran (évtizedek óta) látok széles alapról kibontakozó, lefelé kúpszerûen keskenyedõ járulékokat, legtöbbször a felhõ aljának szinte az egészét beboritják. Hideg- vagy okklúziós frontok alkalmával jelentkeznek. A felhõ neve tehát szerintem Altostratus opacus mamma. Én egyáltalán nem félek tõlük. Ki kell javitanom magamat. A képen látottak mégis jobban hasonlitanak az undulatus-ra, csak fel vannak egy kicsit tekeredve, gyûrõdve. Tehát: AS op un. Ez a végleges álláspontom.
#6252
kacsint
#6251
Olvasd el a 2009.06.05-i hozzászólásokat ebben a fórumban és minden világossá válik. kacsint
#6250
Nem tudom hogy mi lehet az oka ezeknek a furcsa felhõknek.
Link
Eléggé ilyesztõek, hogy mit mondjakszomoru zavarban

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-11 00:47:47

Ercsi

8.0 °C

22500

RH: 84 | P: 1005.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.