Földtan
Igen, szokta követni a Katla 1 éven belül, bár valóban nem szükségszerûen; azt olvastam, hogy történelmileg 3 ilyen "követõ" Katla-kitörésrõl tudnak.
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.
Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:
Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:
forrás: www.icelandreview.com/daily_news/
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.
Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:
Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:
forrás: www.icelandreview.com/daily_news/
A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez jelentheti az egyik kockázatot a repülõgépek útirányára.
Ehhez csak annyit, hogy a ruszkik áprilistól elvileg leállítják a KVERT finanszírozását, vagyis megszûnik a kamcsatkai megfigyelés, ami az északi-csendes-óceáni vulkánokról szól, itt is egészen nagy a légiforgalom, ha nincs kitörési jelentés, mi garantálja a légiforgalom biztonságát? :-(((
Félig repmet, félig földtan.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam.
A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen hamufelhõbe Indonéziában, mert nem tájékoztatták elõre.
Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
Mert befolyásolja a hajtómûvek mûködését, látást stb. Történt már baleset vagy majdnem baleset a vulkáni hamu miatt. És nem csak a kitörés közvetlen környezetében. Itt egy esettanulmány is: Link
Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link
Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link
Hamu, lepottyannak tõle a repcsik, azonnal kicsinálja a mozgó alkatrészeket...
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek? 
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
A füzesgyarmati (Békés megye északi része) gázkitörés fénye Nagyszalontától jó negyven km-rõl látszott valamikor a nyolcvanas években annak köszönhetõen, hogy a Cirrostratus-leplet megvilágitotta. Az egészen közeli múltban is volt hasonló esemény. 2000. augusztusának közepe táján a pusztaszõlõsi (Békés megye) gázrobbanás eredményezte tûz égett sokáig. DNY-i irányban 15x15 foknyi fénybura látszott. Egy másik alkalommal pedig az égõ kút fölött, a látóhatár fölött 20 foknyira a Cirrostratus leplen egy függõleges helyzetû, elliptikus alakú, közepén erõsebben fénylõ tünemény volt megfigyelhetõ.
Képzeld el a szitut: egy jófajta 25 m/s-os szélnyírásba belpöffent egyet a hegy. Az örvénypár fél perc alatt vigyázzba áll, és kész is a szupercella indulhatnak a vadászok.
indulhatnak a vadászok.
Köszi az izgalmas történetet, errõl nem hallottam. Én csak a zsanai kitörésre emlékszem. :-) (61-ben még egy gatyában jártam faterommal)
Nem csak jóság, hanem "szépség" is. 
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
S ha már villám meg vulkán, talán nem mindenki néz APOD-ot állandóan. Ez februári:
Link
Link
Nekem is nagyon bejönnek a villámok. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
Jaja! Milyen szép esti képeket lehet egy ilyenbõl kihozni. Viszont én sokkal erõsebb hangokat vártam. Vagy lehet, valami plexi kalitka, vagy ablak mögül van videózva. Ahhoz képest meg hangosak a madarak.
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. 
Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás.
Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás.
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
Így van. Mikroszekundomos szinten folyamatosan változik a Föld forgási periódisa. Kummuláltan növekszik, azonban vannak periódusok amikor csökken. A legnagyobb befolyásoló tényezõk a Hold dagálykúpja, a geoid alak és belsõ szerkezetének nem tökéletes diferenciáltsága (konvektív feláramlások, ezzel együtt tömegátrendezõdés stb) Ez utóbbi által kiváltott eseményekhez tartoznak a tektonikus mozgások is.
Kimi, nincs mit
Kimi, nincs mit
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam
).A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.
Nekem ugyanez volt a benyomásom. Biztos lesznek még infók róla késõbb.
Jól látható, amint a villanyvezetékek érintkezését, elszakadását szikrázás kiséri. A kékes fényvillanások a háttérben zajlanak, a perui földrengésfényhez hasonlóan.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat