Bioszféra
Anno én is telefonnal csináltam róla sötétben úgy, hogy a mellette lévõ köztéri világító berendezés szépen rávetette a fényét, de hát a kép minõsége sajnos hagy némi kívánnivalót, nem vitás.
Köszi az infót, hát idén sajnos már nem fogom látni virágozni, mert jó ha 3 hét múlva megyünk Szegedre, azután pedig természetesen a borfesztiválra
Köszi az infót, hát idén sajnos már nem fogom látni virágozni, mert jó ha 3 hét múlva megyünk Szegedre, azután pedig természetesen a borfesztiválra
Ez tényleg szép fogás!!
Állítólag a Budai Sas-hegy fölött is látott egyet egy Nemzeti Parkos ember még nagyon régen, s az is nagy csodálkozást váltott ki akkor.
Állítólag a Budai Sas-hegy fölött is látott egyet egy Nemzeti Parkos ember még nagyon régen, s az is nagy csodálkozást váltott ki akkor.
Qqcs, na ki vagyok? Éjszakai látogató
Az elsõ tüskéshátú ebben az évben. Késõ éjszaka volt és a kertkaputól messzebb lapult meg. (Bocs nem fórumtéma, egyik fiam tegnap délután meglátogatott. Szoftveres megoldásokról és fejlesztõcégének problémáiról beszélgettünk késõ éjszakáig. Nagyon úgy látom bármely bonyolult programozás SEMMISÉG az adóügyekhez képest...)
Fiam távozásakor vette észre a sünit, szólt nekem, én rohantam a masináért
A süni "megvárt" de az elsõ két vakuzás után hirtelen az objektív felé csapott fejével és elinalt a sötétbe. Ekkor átkapcsoltam "nightframe" videó módba mert látványos volt ahogy a süni sötétben villogó szemekkel elszaladt. Követtem futását ami szépen látszott a kijelzõben, de a felvétel félig se sikerült mert a vakuzásoktól, majd a bekapcsolt infravetõ terhelése lemerítette az akksit és kikapcsolt a gép, miért is ne épp akkor...
"Látszik a bokorból Brekkencs orra, S még mi látszik a bokorból? Látszik egy tüskés hát!"
1024 pixelen_ Süni jön: Link Süni néz (a "támadás" elõtti pillanat): Link Süni megy: Link
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Az elsõ tüskéshátú ebben az évben. Késõ éjszaka volt és a kertkaputól messzebb lapult meg. (Bocs nem fórumtéma, egyik fiam tegnap délután meglátogatott. Szoftveres megoldásokról és fejlesztõcégének problémáiról beszélgettünk késõ éjszakáig. Nagyon úgy látom bármely bonyolult programozás SEMMISÉG az adóügyekhez képest...)
Fiam távozásakor vette észre a sünit, szólt nekem, én rohantam a masináért
A süni "megvárt" de az elsõ két vakuzás után hirtelen az objektív felé csapott fejével és elinalt a sötétbe. Ekkor átkapcsoltam "nightframe" videó módba mert látványos volt ahogy a süni sötétben villogó szemekkel elszaladt. Követtem futását ami szépen látszott a kijelzõben, de a felvétel félig se sikerült mert a vakuzásoktól, majd a bekapcsolt infravetõ terhelése lemerítette az akksit és kikapcsolt a gép, miért is ne épp akkor...
"Látszik a bokorból Brekkencs orra, S még mi látszik a bokorból? Látszik egy tüskés hát!"
1024 pixelen_ Süni jön: Link Süni néz (a "támadás" elõtti pillanat): Link Süni megy: Link
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Tényleg! Az igaz (minden sasfajra vagy csak némelyikre avagy egyikre sem 
), hogy amikor elpusztul a párja, akkor már nem választ újat?
), hogy amikor elpusztul a párja, akkor már nem választ újat?
Azannya, tényleg lehet hogy az!
Mindig is imádtam a ragadozó madarakat, amikor kisebb koromban mentünk valahova autóval, mindig számoltam az ölyveket az út mellett.
Fõleg a különlegeseket próbáltam elcsípni, és most, hogy sokat vagyok kint, remélem egyre többször kerül a szemem elé ilyen ritkaság.
A héjasas valóban nagyon ritka, írd majd ide be, mit gondolnak a madarászok.
Én is megkérdek valakit.
Nocsak, hát akkor halászsas, az sem rosszabb
Extáziiiiiis
Köszönöm a gratulációt!
Remélem talál magának párt a környéken (esélye tízmillió az egyhez , és ideköltöznek
Mindig is imádtam a ragadozó madarakat, amikor kisebb koromban mentünk valahova autóval, mindig számoltam az ölyveket az út mellett.
Fõleg a különlegeseket próbáltam elcsípni, és most, hogy sokat vagyok kint, remélem egyre többször kerül a szemem elé ilyen ritkaság.
A héjasas valóban nagyon ritka, írd majd ide be, mit gondolnak a madarászok.
Én is megkérdek valakit.
Nocsak, hát akkor halászsas, az sem rosszabb
Extáziiiiiis
Köszönöm a gratulációt!
Remélem talál magának párt a környéken (esélye tízmillió az egyhez
, és ideköltöznek 
No, korrigálom magam: szóval Floo, õ egy tojó halászsas (Pandion haliaetus), legalább 3 éves példány. Mme-es ismerõseim is gratulálnak eme remek fotókhoz.
Micsoda fogás!
Háááát...., nem vagyok nagy madarász, engedelmeddel át is küldeném pár mme-es ismerõsnek a képeket. Én a rendkívül ritka, fokozottan védett, alkalmi vendég héjasasra gondolnék.
Háááát...., nem vagyok nagy madarász, engedelmeddel át is küldeném pár mme-es ismerõsnek a képeket. Én a rendkívül ritka, fokozottan védett, alkalmi vendég héjasasra gondolnék.
Na madarászok, ez mi a szösz Link ?
Tormafölde felett körözött, ragadozómadár, sokat agyaltam rajta, de tippem sincs Link
Közeli kép Link , látni, hogy fehér a feje, van egy vastag sötét örv a nyakán, a mellkasa is fehér, és mintha vörösesbarnás árnyalat lenne a szárnyán és a farkán.
Szilvák totál virágban Link Link Link
Tavaszi színorgia Link
Az itthoni kajszink alatt egyre több a szirom, elvirágzás felé közeleg Link Link , mivel az enyémnél elõbb kinyíltak is voltak, így biztos vannak már teljesen elvirágzóban lévõk.
Az ártéri területen lévõ fûzfák messzirõl zöldellnek, már szépen lombosodnak.
Tormafölde felett körözött, ragadozómadár, sokat agyaltam rajta, de tippem sincs Link
Közeli kép Link , látni, hogy fehér a feje, van egy vastag sötét örv a nyakán, a mellkasa is fehér, és mintha vörösesbarnás árnyalat lenne a szárnyán és a farkán.
Szilvák totál virágban Link Link Link
Tavaszi színorgia Link
Az itthoni kajszink alatt egyre több a szirom, elvirágzás felé közeleg Link Link , mivel az enyémnél elõbb kinyíltak is voltak, így biztos vannak már teljesen elvirágzóban lévõk.
Az ártéri területen lévõ fûzfák messzirõl zöldellnek, már szépen lombosodnak.
Nagyon szép kép! Itt még csak "kipattanás" elõtt vannak a virágok, remélem nem lesz idén olyan csúnya fagykár virágzáskor mint tavaly. 
Itt még csak "kipattanás" elõtt vannak a virágok, remélem nem lesz idén olyan csúnya fagykár virágzáskor mint tavaly. 
Nagyon jó! Nálunk a tetején kezdenek el elõször nyílni a virágok. Itt is szépen "dolgoztak" a méhek, dongók.
Nálunk a tetején kezdenek el elõször nyílni a virágok. Itt is szépen "dolgoztak" a méhek, dongók. 
Sziasztok.
Életemben elõször láttam szarkát. Tegnap és ma is a kertünk legvégében volt. Gyönyörû madár. Olyan hanggal volt, hogy egybõl magára vonta a figyelmet. Hallom a hangját, mondom ez nem varjú, és utána pillantottam meg.
Életemben elõször láttam szarkát.
Tegnap és ma is a kertünk legvégében volt. Gyönyörû madár. Olyan hanggal volt, hogy egybõl magára vonta a figyelmet. Hallom a hangját, mondom ez nem varjú, és utána pillantottam meg. 
Olyan sok mindenrõl írtál, hogy a témák miatt és a terjedelem okán, nem is tudok egy részletben válaszolni. Azt hiszem, több részre bontom majd a mondanivalómat, helyet engedek más kommenteknek, ill. megvárom a következõ hozzászólásodat a folytatással.
Mindenekelõtt utolsó soraid vonatkozásában: én sem akarok senki helyére állni, erre sem tárgyi tudásom, sem egyéni hangvételem nem képesít. Itt a Bioszféra fórumon sok "egyéniség" van, és számos "nagy egyéniség" -ezek mindegyike külön entitás, egyszeri és megismételhetetlen stílus, éppen ezért pótolhatatlan. Ha "fenntartjuk a széküket az asztalnál", az nagyon helyes, azonban a "jól sikerült" hallgatás miatt az utóbbi idõben kissé szürkült a fórum, nem találod úgy? A magam részérõl rákívántam a filóra (melynek inspirálására a biológia kérdései különösen alkalmasak), nekem ilyen a lelkialkatom.
Rátérve a madarak énekére: igazat adok abban, hogy a szépség relatív és nehezen megfogható (erre még viszatérek), és nem feltétlenül tartja szépnek azt a dolgot X, amit Y annak tart, és olyan is van, aki gyengén fejlett esztétikai érzéke okán észre sem vesz semmiféle szépséget. Eltérõ szellemi fejlettségünk, megelõzõ tapasztalataink, aktuális élethelyzetünk más és más nézõpontot kölcsönöz mindannyiunknak -ez szinte közhely.
Azonban mindez -véleményem szerint- nem jelenti azt, hogy nem létezik semmiféle univerzális szépség. Michelangelo Dávidját, Bach h- moll szvitjét, Beethoven kilencedik szimfóniáját azért a legtöbbünk szépnek találja, korszaktól és körülményektõl függetlenül (éppen ebben áll a mûvészi zsenialitás)
Az az érdekes, hogy a madarak éneke voltaképpen a szexuális partnerek csalogatását, esetleg a riválisok távoltartását szolgálja -azaz nagyonis "praktikus" célokat. Tulajdonképp mindez megoldható volna például ultrahanggal is, ami emberi fül számára nem érzékelhetõ.
Mégis, a természetben éppen a madárdal a hang csodája, apoteózisa. Muzikalitása olyan fokú, hogy több klasszikus zenedarabot is ihletett.
Hasonló a helyzet a virágokkal. Ezek a természetben a szín kvintesszenciái, gyönyörködtetik a szemet -holott biológiai célszerûségük mindössze annyi, hogy vonzzák a beporzást végzõ rovarokat. Önkéntelenül nyomakszik elõtérbe a gondolat, vajon nincs-e diszkrepancia ezen szimpla "cél", és a formák és színek zavarba ejtõ tobzódása között. Aztán ott vannak az ásványok, melyeknek sokszínûsége, s nemegyszer növényi struktúrákra emlékeztetõ formái szintén szépérzékünkre hatnak, és itt már szó sem lehet semmiféle evolúciós célszerûségrõl.
Szóval, kissé nehéz elhessegetni azt az alapvetõen naiv képzetet, hogy mindez az ember örömére "lett kitalálva".
A fentiekkel voltaképpen azt akartam megvilágítani, hogy a célszerûség és az esztétikum két különbözõ principiuma, útja a gondolkodásnak (legalábbis látszat szerint), melyket szinte lehetetlen közös nevezõre hozni. Azt nagyon könnyû meghatározni, hogy valami célszerû, adekvát, és hogy miért az (vagy miért nem). Hogy miért szép? Sok-sok kérdõjel. Ha megnézed -például- a Tadzs Mahal épületét: lenyûgözõen szép. Marilyn Monroe is szép, kétségtelenül. Okok? Elsõre legfeljebb lapos általánosságok jutnak az ember eszébe. A régi embereket is foglalkoztatta a kérdés, a választ fõképp az arányokban találták meg. Felfedezték az aranymetszést (olyan felosztás, ahol a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez) Kiszámoltam, ki is szerkesztetettem, és rajzoltam olyan téglalapokat, melyeknek oldalai az aranymetszés arányainak felelnek meg. Aztán összehasonlítottam õket másfélékkel, milyen hatást keltenek. Hát, talán-talán van benne valami, de nem egyértelmûen.
A térbeli szimmetria is egyik oka a vizuális szépségnek. Bár személyes véleményem az, hogy kis mértékû, s bizonyos fajta aszimetria még esztétikusabbá teszi a látványt.
Az egzakt tudományokat, melyek a modern ember gondolkodásának vezérfonalát képezik, fõleg az okszerûség és a célszerûség érdekli. Analítikus jellegüknél fogva jórészt mennyiségekkel dolgoznak -a minõséget, a világ formai elemét nehezen, vagy sehogysem képesek megfogni (üdítõ kivételek éppen a Te fraktáljaid!) Már-már dogmaszámba megy, hogy a természetben a funkció határozza meg a formákat, nem más. Én pedig úgy látom, hogy vannak funkción átlépõ formák, melyek az élõvilág legkülönbözõbb helyein jelentkeznek, s melyeket nem kapcsol össze semmiféle mûködési analógia. Ilyen, például, a csigaház. A puhatestûek konstrukciójához nyilván nagyon passzol ez a forma, de vajon mit keres szakasztott ugyanaz a szerkezet az emberi belsõfülben? Nézz meg egy felnyitott diót: észbontóan hasonló formákat látsz, mint az emberi agykoponyában. Tekervényezett féltekék, még az agysarló is megvan. A héj belfelszínén, akárcsak a koponyacsonton, ott van a tekervények halvány benyomata. Mindez a véletlen mûve? Lehet. Nemrégiben megismerkedtem egy újfajta zöldséggel, az un. pagodakellel. A pagodakel helikális felépítése pontos mása a csigaházénak. Olyan, mintha sok, különbözõ nagyságú zöld csigaház volna egybeszerkesztve. Hasonlóságok a két élõlény életmódjában, élõhelyében?
Bizonyos fafaj (azt hiszem, a hárs) szárnyas termésének struktúrája, erezettsége roppant hasonló a hártyás rovarszárnyéhoz. A sort valószínûleg lehetne még folytatni, legyen elég ennyi. Olybá tûnik, mintha a természet "kitalált" volna alapformákat, melyeket azután makacsul alkalmaz, tekintet nélkül szövetstruktúrákra, életformákra. Mintha -legalábbis bizonyos esetekben- a forma uralkodna a struktúrán, és nem megfordítva.
Korunk egyik betegsége, hogy a természettudományos szemléletmódnak megfelelõen az esztétikum, mint alapelv rettentõen visszaszorult a (vélt) praktikummal szemben. A régi korok minden tárgyat kidíszítettek, manapság a dísztelenség általános, és riasztó (mi szükség holmi cicomákra?) Azelõtt nem épült ház valamiféle ornamentika nélkül, ma minden dobozszerû, sima, és tökéletesen alkalmazkodik a vasbeton anyagszerûségéhez. Száz évvel ezelõtt még a klasszicista arányok miatt építettek négy méter belmagasságú szobákat, folyosókat. A mai funkcionalista szemlélet azt mondja, ez marhaság: mennyi energiába kerül fûteni (vagy hûteni) a fölösleges légtereket, a folyosó is elég, ha kissé téresebb a fejmagasságnál...
Szóval, a mai "építészet" mûvei ész és célszerûek (valószínûleg olcsók is) és rondák, mint az ítélet. Mai ésszel már fel sem fogható, hogy volt olyan kor, melyet kifejezetten a mûvészet, az esztétikum szült, az volt a vezérelve: az európai reneszánsz. Mióta ember él a földön, dekorációs, mûvészi hajlamai mindig kifejezésre jutottak. Ehhez képest napjaink dísztelensége, érzéketlensége a szép iránt nem az ész diadalát mutatja, hanem egyfajta degenerációt. Persze, létezik most is mûvészet, de úgy látom, ez jobbára "antimûvészet": a nonfiguratív õrültségek riasztóak, és a mûalkotásnak, akárhogy is vesszük, esztétikusnak (is) kell lennie, a különlegesség vagy a mélyértelmûség nem elég. Szóval, szerintem, nagy baj lesz abból, ha a mûvészet "halála" végleges marad. Persze lehet, néhány évszázad múlva az emberiség nevetve, és szörnyûlködve tekint majd vissza az esztétikumot megtagadó mai korra.
Mindenekelõtt utolsó soraid vonatkozásában: én sem akarok senki helyére állni, erre sem tárgyi tudásom, sem egyéni hangvételem nem képesít. Itt a Bioszféra fórumon sok "egyéniség" van, és számos "nagy egyéniség" -ezek mindegyike külön entitás, egyszeri és megismételhetetlen stílus, éppen ezért pótolhatatlan. Ha "fenntartjuk a széküket az asztalnál", az nagyon helyes, azonban a "jól sikerült" hallgatás miatt az utóbbi idõben kissé szürkült a fórum, nem találod úgy? A magam részérõl rákívántam a filóra (melynek inspirálására a biológia kérdései különösen alkalmasak), nekem ilyen a lelkialkatom.
Rátérve a madarak énekére: igazat adok abban, hogy a szépség relatív és nehezen megfogható (erre még viszatérek), és nem feltétlenül tartja szépnek azt a dolgot X, amit Y annak tart, és olyan is van, aki gyengén fejlett esztétikai érzéke okán észre sem vesz semmiféle szépséget. Eltérõ szellemi fejlettségünk, megelõzõ tapasztalataink, aktuális élethelyzetünk más és más nézõpontot kölcsönöz mindannyiunknak -ez szinte közhely.
Azonban mindez -véleményem szerint- nem jelenti azt, hogy nem létezik semmiféle univerzális szépség. Michelangelo Dávidját, Bach h- moll szvitjét, Beethoven kilencedik szimfóniáját azért a legtöbbünk szépnek találja, korszaktól és körülményektõl függetlenül (éppen ebben áll a mûvészi zsenialitás)
Az az érdekes, hogy a madarak éneke voltaképpen a szexuális partnerek csalogatását, esetleg a riválisok távoltartását szolgálja -azaz nagyonis "praktikus" célokat. Tulajdonképp mindez megoldható volna például ultrahanggal is, ami emberi fül számára nem érzékelhetõ.
Mégis, a természetben éppen a madárdal a hang csodája, apoteózisa. Muzikalitása olyan fokú, hogy több klasszikus zenedarabot is ihletett.
Hasonló a helyzet a virágokkal. Ezek a természetben a szín kvintesszenciái, gyönyörködtetik a szemet -holott biológiai célszerûségük mindössze annyi, hogy vonzzák a beporzást végzõ rovarokat. Önkéntelenül nyomakszik elõtérbe a gondolat, vajon nincs-e diszkrepancia ezen szimpla "cél", és a formák és színek zavarba ejtõ tobzódása között. Aztán ott vannak az ásványok, melyeknek sokszínûsége, s nemegyszer növényi struktúrákra emlékeztetõ formái szintén szépérzékünkre hatnak, és itt már szó sem lehet semmiféle evolúciós célszerûségrõl.
Szóval, kissé nehéz elhessegetni azt az alapvetõen naiv képzetet, hogy mindez az ember örömére "lett kitalálva".
A fentiekkel voltaképpen azt akartam megvilágítani, hogy a célszerûség és az esztétikum két különbözõ principiuma, útja a gondolkodásnak (legalábbis látszat szerint), melyket szinte lehetetlen közös nevezõre hozni. Azt nagyon könnyû meghatározni, hogy valami célszerû, adekvát, és hogy miért az (vagy miért nem). Hogy miért szép? Sok-sok kérdõjel. Ha megnézed -például- a Tadzs Mahal épületét: lenyûgözõen szép. Marilyn Monroe is szép, kétségtelenül. Okok? Elsõre legfeljebb lapos általánosságok jutnak az ember eszébe. A régi embereket is foglalkoztatta a kérdés, a választ fõképp az arányokban találták meg. Felfedezték az aranymetszést (olyan felosztás, ahol a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez) Kiszámoltam, ki is szerkesztetettem, és rajzoltam olyan téglalapokat, melyeknek oldalai az aranymetszés arányainak felelnek meg. Aztán összehasonlítottam õket másfélékkel, milyen hatást keltenek. Hát, talán-talán van benne valami, de nem egyértelmûen.
A térbeli szimmetria is egyik oka a vizuális szépségnek. Bár személyes véleményem az, hogy kis mértékû, s bizonyos fajta aszimetria még esztétikusabbá teszi a látványt.
Az egzakt tudományokat, melyek a modern ember gondolkodásának vezérfonalát képezik, fõleg az okszerûség és a célszerûség érdekli. Analítikus jellegüknél fogva jórészt mennyiségekkel dolgoznak -a minõséget, a világ formai elemét nehezen, vagy sehogysem képesek megfogni (üdítõ kivételek éppen a Te fraktáljaid!) Már-már dogmaszámba megy, hogy a természetben a funkció határozza meg a formákat, nem más. Én pedig úgy látom, hogy vannak funkción átlépõ formák, melyek az élõvilág legkülönbözõbb helyein jelentkeznek, s melyeket nem kapcsol össze semmiféle mûködési analógia. Ilyen, például, a csigaház. A puhatestûek konstrukciójához nyilván nagyon passzol ez a forma, de vajon mit keres szakasztott ugyanaz a szerkezet az emberi belsõfülben? Nézz meg egy felnyitott diót: észbontóan hasonló formákat látsz, mint az emberi agykoponyában. Tekervényezett féltekék, még az agysarló is megvan. A héj belfelszínén, akárcsak a koponyacsonton, ott van a tekervények halvány benyomata. Mindez a véletlen mûve? Lehet. Nemrégiben megismerkedtem egy újfajta zöldséggel, az un. pagodakellel. A pagodakel helikális felépítése pontos mása a csigaházénak. Olyan, mintha sok, különbözõ nagyságú zöld csigaház volna egybeszerkesztve. Hasonlóságok a két élõlény életmódjában, élõhelyében?
Bizonyos fafaj (azt hiszem, a hárs) szárnyas termésének struktúrája, erezettsége roppant hasonló a hártyás rovarszárnyéhoz. A sort valószínûleg lehetne még folytatni, legyen elég ennyi. Olybá tûnik, mintha a természet "kitalált" volna alapformákat, melyeket azután makacsul alkalmaz, tekintet nélkül szövetstruktúrákra, életformákra. Mintha -legalábbis bizonyos esetekben- a forma uralkodna a struktúrán, és nem megfordítva.
Korunk egyik betegsége, hogy a természettudományos szemléletmódnak megfelelõen az esztétikum, mint alapelv rettentõen visszaszorult a (vélt) praktikummal szemben. A régi korok minden tárgyat kidíszítettek, manapság a dísztelenség általános, és riasztó (mi szükség holmi cicomákra?) Azelõtt nem épült ház valamiféle ornamentika nélkül, ma minden dobozszerû, sima, és tökéletesen alkalmazkodik a vasbeton anyagszerûségéhez. Száz évvel ezelõtt még a klasszicista arányok miatt építettek négy méter belmagasságú szobákat, folyosókat. A mai funkcionalista szemlélet azt mondja, ez marhaság: mennyi energiába kerül fûteni (vagy hûteni) a fölösleges légtereket, a folyosó is elég, ha kissé téresebb a fejmagasságnál...
Szóval, a mai "építészet" mûvei ész és célszerûek (valószínûleg olcsók is) és rondák, mint az ítélet. Mai ésszel már fel sem fogható, hogy volt olyan kor, melyet kifejezetten a mûvészet, az esztétikum szült, az volt a vezérelve: az európai reneszánsz. Mióta ember él a földön, dekorációs, mûvészi hajlamai mindig kifejezésre jutottak. Ehhez képest napjaink dísztelensége, érzéketlensége a szép iránt nem az ész diadalát mutatja, hanem egyfajta degenerációt. Persze, létezik most is mûvészet, de úgy látom, ez jobbára "antimûvészet": a nonfiguratív õrültségek riasztóak, és a mûalkotásnak, akárhogy is vesszük, esztétikusnak (is) kell lennie, a különlegesség vagy a mélyértelmûség nem elég. Szóval, szerintem, nagy baj lesz abból, ha a mûvészet "halála" végleges marad. Persze lehet, néhány évszázad múlva az emberiség nevetve, és szörnyûlködve tekint majd vissza az esztétikumot megtagadó mai korra.
Thermometer valóban messzemenõ gondolatsor lenne indítható, miért tetszik a madárének. Úgy vélem ez bármely embernél idegi alkata és pillanatnyi lelkiállapota szerint alakuló képzettársítások egyvelege. Mást érez pld. az erdõben lappangó felderítõ katona aki számára élet-halál kérdés is lehet a madárak hangjainak felismerése vagy elhallgatásuk-felrebbenésük (Szun-Ce A hadviselés törvényei mûvében "mondotta" - Ahol a madarak megállapodnak, ott nem lehet ellenség, ahol madarak röppennek fel, ott ellenség leselkedik; kiegészítem azzal -melyet tán erdõjáró kollegáink is megerõsíthetnek- érdemes figyelni hangjukat is mert elrebbenésüket megelõzõen, közvetlen veszélyzónájuknál még nagyobb távolságban lévõ veszély esetén elõbb még riasztóhangokat hallatnak és ezek a hangok elárulják hogy ember vagy számukra veszélyes állat közeledik). Meteorológiai szempontból korábban említettem megfigyelésemet, a rigóének szinte "percre pontosan" jelzi egy vihar közeledését vagy a csapadéksáv vonulását. A madárének hallatán mást érezhet egy "civil" akinek lelkialkatát (egyben értelmi szintjét is, bár pillanatnyi reakcióját jelentõsen befolyásolhatja aktuális élethelyzete) általában háromféle reakció árulja el: gyönyörködés-közöny-agresszivitás. "Optimális élethelyzetben" (jó vagy még elviselhetõ létkörülmények között) az intelligens érdeklõdõ ember gyönyörködik madárhangokban, az egocentrikus elengedi füle mellett, az agresszív hajlamú inkább "levadássza" a madarat. A "kutató" és "vadász" hajlam kicsi gyerekeknél felismerhetõ, pld. egy verébcsapatot az egyik megfigyeli és eteti õket, a másik követ hajít közéjük (késõbb légpuskával lövi õket) és jót nevet ha szétrebbennek. Kicsi korban az érdeklõdés vezérel minden egészséges gyereket "archetipusuk" szerint reagálva, a közöny csak késõbb lép fel. A közöny megjelenése nagymértékben a szülõk beállítottságán múlik, ahogy a "kutató/vadász" hajlamok erõsítése vagy kioltása a gyerekben, bár érettebb korban értelmes/mûvelt embereknél az "önnevelés" meghatározó lehet hibáik felismerésében és jellemük/viselkedésük önkéntes korrigálásában. Értelmes ember gyönyörködik a szépségben, de ami taszítja vagy "érdekellentétbe" kerül vele azt nem gyûlöli elpusztítására törekedve, hanem megvizsgálja és megpróbál együttélni vélt vagy valós hibáival mert lehetõleg mindenben a középúton jár. A halál és pusztítás csak pszichopata vagy frusztrált/lelkileg sérült embernek adhat katarzist és megnyugvást. Sajnos bonyolult és nehéz dolog a saját létünk formálásában szükséges könyörtelenség és az emberi könyörület megfelelõ arányú "alkalmazása" a helyzet függvényében. Senki nem kötelezhetõ saját létérdekei veszélyeztetésére, ennek mértékét CSAK az egyén moralitása és kompromisszumkészsége szabja meg. A moralitást és az ebbõl fakadó kompromisszumkészséget gyermekkorból hozzuk magunkkal a szüleinktõl kapott "etalonok" alapján. Idõvel nagyobb közösségbe kerülve szerencsés közegben ez javulhat vagy rosszabb esetben torzulhat a csoportok vezéregyéniségének szuggesztivitása vagy csoportérdekek (ill. a csoportban megszerezhetõ "konc") szerint, ki mennyit hajlandó elviselni abból amit számára kedvezõtlennek vél (ezt még ronthatja a hosszabb távú helyzetfelismerési készség hiánya ami "vakká teszi" a várható következmények megítélésében ezért inkább a vezér nézeteivel azonosul, tetteivel is kiszolgálva azt). Elkanyarodtam, bocs. A madárének bármilyen formája szép, fogékony emberekben képzettársításokat kelt mert az "élet örömét hirdeti"- mostanság a Tavasz közeledtét, a Természet újjászületését érzékelteti az izgatott pittyegéstõl a kicifrázott rigóénekig. Elismerem, varjúkárogás-szarkacserregés-sirályvijjogás lehet "fülsértõ" dehát nekik "ez adatott meg" de itt is a képzettársítás "mûködik" pld. a varjú "bölcs" de felcsipeget undorító hulladékot is, egy dögkeselyû taszító külsejéhez társul a dögevõ életmód tudata viszont röptük fenséges és csodáljuk szemét mellyel nagy távolságokról is felfedezi a prédát. Honos madaraink éneke is javarészt agressziót hordoz mert az "információközlésen" túl gyakorta "területvédelem" mely akár halálos végû párharcba is torkollhat. Egy oroszlán ordítása is fenséges lehet a képzettársítás miatt (bár jobb biztonságos távolból hallani). Mindenben kellõ mértékû kompromisszum szükséges pld. a Természettel együttélésre legjobb példa a hidegben egymáshoz húzódó két süni esete: csak annyira közeledhetnek hogy már ne fázzanak, de még ne szúrják egymást. A madarak sok kellemetlenséget is okozhatnak, enyhébb példa a "házirigóm" mely gyakran elémrebbent "köszönni" a terasz asztalára, bizalmasan forgolódott elõttem karnyújtásnyira de egyúttal alaposan le is piszkolta pottyantásaival. Viszont ha felrebbent az "éneklõ fára" bõven kárpótolt énekével melynek szépségét mégoly komoly zenemûvek sem képesek visszaadni legfeljebb utánozni próbálják. A ritmust adó hangkeltõ eszközök (üreges fatörzs ütögetése vagy taps és csörgõk pld. itt Tshwane Traditional Dancers Link ) után létrehozott hangszerek eleinte madár- és emberi énekhangokat utánoztak. Ha az embernek van kedve (és ideje) hallgatni a rigóének bonyolult/hajlékony futamait (kedvencem az "üveghang") sok apró szépséget fedezhet fel amibõl átlagos fülelõ csak a "fortissimo" részeket hallja meg melyek akár emberi füttyel is utánozhatók. Nagy csendben több madárnál megfigyeltem hogy "magukban is beszélnek" azaz halkan csiporásznak fütyörésznek, talán "hangolnak vagy skáláznak" ahogy emberi énekes teszi. Elnézést a filóért
Még annyit a "mostanában hiányzik a fórumról ..." soraidhoz, úgy vélem- eltávozott és/vagy hallgató fórumtársaink visszavárása az oka hogy "helyüket üresen hagyjuk". "Nyomulhatnék ezerrel" képek és kávé+pipa filók tömegével de nem teszem mert én is visszavárom õket mivel nem a helyüket akarom betölteni és egyedül nem is lennék képes szerteágazó alapos tudásuk pótlására. Egyéni véleményem: az még nem azonos elveik feladásával ha félreteszik egyéni indulataikat a fórumközösség kedvéért, viszont nagyon hiányozik szakismeretük és erre alapozott meghatározásaik/tanácsaik. Az õ döntésük, tiszteletben tartom de nem "foglalom el üresen hagyott helyüket".
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Még annyit a "mostanában hiányzik a fórumról ..." soraidhoz, úgy vélem- eltávozott és/vagy hallgató fórumtársaink visszavárása az oka hogy "helyüket üresen hagyjuk". "Nyomulhatnék ezerrel" képek és kávé+pipa filók tömegével de nem teszem mert én is visszavárom õket mivel nem a helyüket akarom betölteni és egyedül nem is lennék képes szerteágazó alapos tudásuk pótlására. Egyéni véleményem: az még nem azonos elveik feladásával ha félreteszik egyéni indulataikat a fórumközösség kedvéért, viszont nagyon hiányozik szakismeretük és erre alapozott meghatározásaik/tanácsaik. Az õ döntésük, tiszteletben tartom de nem "foglalom el üresen hagyott helyüket".
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Hello Bölke.
Igen, a Városháza elõtt vannak és több példány is. De van egy 80 éves, ami elképesztõ látvány mikor virágzik. Most szeretném kölcsönkérni a digitálisfényképezõt, mert már így állnak állítólag. Link Ha nem tudok szerezni, jobb híján mobillal készítek majd képeket. Az is valami...
Igen, a Városháza elõtt vannak és több példány is. De van egy 80 éves, ami elképesztõ látvány mikor virágzik. Most szeretném kölcsönkérni a digitálisfényképezõt, mert már így állnak állítólag. Link Ha nem tudok szerezni, jobb híján mobillal készítek majd képeket. Az is valami...
Köszi, ez is infó. Ha már látom, szegedi vagy (bár a zenefórumban is írtunk egymásnak szegedi témákban) megkérdezném, hogy láttad már a Városházával szemben a Széchenyi téren azt a gyönyörû tulipánfát (lehet, nem is egy van ott)? Egy csoda, amikor virágzik. Bár hozzáteszem, nekem a cseresznyevirágzás a kedvencem, na meg a virágos kõris.
Köszi a képeket. Vajon azt is tudod, hogy milyen fajta a kajszid? Elég röhejes, ahogyan a ceglédi óriás kajszim, ami még csak facsemete, dugig van virágbimbóval. Úgy sem nevel még termést.
Egyébként ma vagy holnap kivi telepítés lesz nálam. Most már itt az idõ.
Egyébként ma vagy holnap kivi telepítés lesz nálam.
Most már itt az idõ.
Itt már vannak olyanok, amik (túlérett helyett) túlvirágoztak, olyan nagyon mélysárga színûek.
Az itthoni kajszibarackfáinkat ma le kellett kötözni, mert különben a sok méhe elrepítette volna õket
Annyira jó volt alattuk állni és hallgatni a dongást-sürgés-forgást, miközben a virágillat szinte elbódított.
Rongyosra is fényképeztem Link Link Link Link Link Link Link Link
Az itthoni kajszibarackfáinkat ma le kellett kötözni, mert különben a sok méhe elrepítette volna õket
Annyira jó volt alattuk állni és hallgatni a dongást-sürgés-forgást, miközben a virágillat szinte elbódított.
Rongyosra is fényképeztem Link Link Link Link Link Link Link Link
Hihetetlen, de itt még mindig nem nyílt ki az aranyvesszõ. De most már tényleg csak napok kérdése.
Hello.
Szerintem valamelyik "vajkörte" fajta lehetett. Aztán meg lehet totál hülyeséget írok. Viszont a szomszédomnak is van egy hatalmas körtefája, aminek szintén sárga színû a gyümölcse és iszonyú finom.
Szerintem valamelyik "vajkörte" fajta lehetett. Aztán meg lehet totál hülyeséget írok.
Viszont a szomszédomnak is van egy hatalmas körtefája, aminek szintén sárga színû a gyümölcse és iszonyú finom.
Sajnos a mostani tavaszi gombaszezon (legalábbis a kucsma) nem lesz valami emlékezetes, a májusi pereszkezezon reméljük annál inkább.
Floo!
Most már szerencsére kertes házban élünk mi is, így elkezdett foglalkoztatni a gyümölcsfakérdés is (jó pár dolgon már túl vagyok, de még van bõven hiányosság).
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik lehet az a körte fajta, amelyik szinte mindig augusztus elejé-közepén érik, nagy fajta, redkívûl zamatos, lédús, a héja alapvetõen sárga (kissé zöldes árnyalattal) a formája és nagysága olyan, mint a conference-nek, meg az alexadernek. Az ízvilága teljesen eltér a vilmoskörtéétõl, annál lágyabb. Ilyet szeretnék ültetni.
Persze most lehet, hogy le fogsz írni vagy 10 félét...
Floo!
Most már szerencsére kertes házban élünk mi is, így elkezdett foglalkoztatni a gyümölcsfakérdés is (jó pár dolgon már túl vagyok, de még van bõven hiányosság).
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik lehet az a körte fajta, amelyik szinte mindig augusztus elejé-közepén érik, nagy fajta, redkívûl zamatos, lédús, a héja alapvetõen sárga (kissé zöldes árnyalattal) a formája és nagysága olyan, mint a conference-nek, meg az alexadernek. Az ízvilága teljesen eltér a vilmoskörtéétõl, annál lágyabb. Ilyet szeretnék ültetni.
Persze most lehet, hogy le fogsz írni vagy 10 félét...
Ehunvanni!
Kucsmailag érdekes a helyzet.
Múlt szerdán abban a hitben, hogy úgysincs kucsma még, benéztem az egyik helyemre, ami közel volt az úthoz, és szedtem egy vacsorára valót.
De az avar alól kellett elõkotornom õket, mert a múlt õsszel lehullott nyárfa levelek egy az egyben ott heverteka földön, csapadék híján nem rohadtak el annyira, mint szokotttak, így hiába voltak már nagyok a kucsmák, avar felett egyet sem találtam.
Illetve egyet, az viszont meg volt aszalódva, szinte szárított gomba volt.
Ma megint megnéztem, egy hét telt el azóta, és nem nõttek semmit, ugyanúgy ott kushadnak a levélszönyeg alatt Link Link Link
Szedtem megint egy kisebb adagot, majd a 3. szedertüske után hagytam a fenébe.
Inkább végigjártam 4 másik helyemet, ahol kopaszabb talaj volt, hasonló fekvésekben, és egy db-ot sem találtam.
Az volt az érzésem, hogy az elsõ helyen a vastag levélszõnyeg alatt maradt annyi nedvesség, hogy ki bírtak bújni, ahol nem volt ilyen avar, ott meg az aszály miatt nem.
Nagyon durva szárazság van, olyan az erdõ, mintha augusztus lenne, zörög az avar, porzik a föld.
Ha nem lesz esõ, akkor lehet, hogy itt megreked a dolog.
Kucsmailag érdekes a helyzet.
Múlt szerdán abban a hitben, hogy úgysincs kucsma még, benéztem az egyik helyemre, ami közel volt az úthoz, és szedtem egy vacsorára valót.
De az avar alól kellett elõkotornom õket, mert a múlt õsszel lehullott nyárfa levelek egy az egyben ott heverteka földön, csapadék híján nem rohadtak el annyira, mint szokotttak, így hiába voltak már nagyok a kucsmák, avar felett egyet sem találtam.
Illetve egyet, az viszont meg volt aszalódva, szinte szárított gomba volt.
Ma megint megnéztem, egy hét telt el azóta, és nem nõttek semmit, ugyanúgy ott kushadnak a levélszönyeg alatt Link Link Link
Szedtem megint egy kisebb adagot, majd a 3. szedertüske után hagytam a fenébe.
Inkább végigjártam 4 másik helyemet, ahol kopaszabb talaj volt, hasonló fekvésekben, és egy db-ot sem találtam.
Az volt az érzésem, hogy az elsõ helyen a vastag levélszõnyeg alatt maradt annyi nedvesség, hogy ki bírtak bújni, ahol nem volt ilyen avar, ott meg az aszály miatt nem.
Nagyon durva szárazság van, olyan az erdõ, mintha augusztus lenne, zörög az avar, porzik a föld.
Ha nem lesz esõ, akkor lehet, hogy itt megreked a dolog.
Igen, most már elõttem vannak a képek. Elsõ ránézésre eléggé emlékeztetnek a Gyõrtõl keletre elterülõ erdõs pusztákra, melyek a Duna homokbuckáin tenyésznek. Különbség, hogy errefelé sok a telepített erdei és feketefenyves. Itt-ott kisebb nyírligetek is vannak.
Elsõ ránézésre eléggé emlékeztetnek a Gyõrtõl keletre elterülõ erdõs pusztákra, melyek a Duna homokbuckáin tenyésznek. Különbség, hogy errefelé sok a telepített erdei és feketefenyves. Itt-ott kisebb nyírligetek is vannak. 
Szia! Már attól féltem, Te is elvesztél. Hát, hál' Isten, nem errõl van szó. A képeidet azonban nem tölti be a gépem, kérlek nézz utána, nem tudnál-e valamit elkövetni az ügy érdekében.
A képeidet azonban nem tölti be a gépem, kérlek nézz utána, nem tudnál-e valamit elkövetni az ügy érdekében.
Az Aszalvölgyben van egy hely, ahol szokott lenni többek között leánykökörcsin is. Nekem még nem volt idõm megnézni, de még a Haraszt-heggyel is próbálkozhatsz Csákvárnál, a plató részeken eszméletlen fürtös gyöngyike mezõk szoktak kialakulni, bár az még lehet, 1-2 hét. Egyébként én ott is láttam leánykökörcsint, késõbb apró nõszirom, stb..
Csak hogy ne legyen félreértés, nem én képeltem, a gratulációt továbbítom.
Mai séta a tó körül: Link
Növényzet még nem igen indult be, a sás északi oldalaiban még jeges volt a víz.
Mai séta a tó körül: Link
Növényzet még nem igen indult be, a sás északi oldalaiban még jeges volt a víz.
Szarvas: az két-három napja kinyílt krókuszok megaszalodtak. Felénk megjelentek a barázdabillegetõk.
Tegnapi kirándulásunk alatt találkoztunk az egyhajúvirággal Link és a tarka sáfránnyal is Link
A természet mifelénk 1-2 hét csúszásban van (gondolom a sokáig megmaradó hófoltok és pár nappal ezelõttig kitartó erõsebb fagyok miatt), a csillagvirágoknak még se hírük se hamvuk. A kökörcsineket ki sem mentem megnézni, majd 1-2 hét múlva rájuk nézek.
A természet mifelénk 1-2 hét csúszásban van (gondolom a sokáig megmaradó hófoltok és pár nappal ezelõttig kitartó erõsebb fagyok miatt), a csillagvirágoknak még se hírük se hamvuk. A kökörcsineket ki sem mentem megnézni, majd 1-2 hét múlva rájuk nézek.
Vááóóó, de gyönyörûûûû!! Fekete vagy leány? Én feketére tippelek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat